A "fény" vagy a "foton" szavak ugyanazt a fizikai jelenséget jelölik..
Az csak halvány kibújási kísérlet ha a foton szóba kapaszkodik bele valaki mondvány, hogy ott fényt írtak.. Ahová fényt írtak oda fotont is írhattak volna.. Ennyi..
A lényegre visszatérve, csak a forrás rendszerébenivel azonos jellemzőkkel rendelkező
Csupán a feltétele az, hogy a vevő rendszerében a telefont éppen akkora sebességgel kell mozgatni mint amekkora az adó és a vevő rendszerek közötti relatív sebesség..
Azaz a vevő rendszerében a két rendszer relatív sebességével mozog az a pont
ahol a valós fénysebesség mérhető..
A fázisantennák korában ez még csak nem is lehet probléma..
> Albert Einstein szerint a fény fotonok áramlása.
Einstein találta ki a specrelt (ok, nem előzmény és nem folytatás nélkül), és ő találta ki a fotoelektromos jelenség korposzluláris magyarázatát is, de ettől még ez két külön elmélet, aminek nincs köze egymáshoz.
> Vitatod, hogy fény nincs foton nélkül? Akkor milyen a Te foton mentes fényed ?
Egyszerű rádiótelefon a forrás rendszer és egy másik rádió telefon a detektor rendszer..
A két rendszer v=0,8c egymáshoz reletív sebességgel mozog..
Ha tudnak beszélgatni akkor azonos frekit használnak..azaz azonos "fény"-t..
Ha eltérő fényt, akkor a különböző freki miatt nem tudnak beszélni, mert az a buta telefon nem hajlandó azonosnak tekinteni a más frekis és ezzel más fényt..
Albert Einstein szerint a fény fotonok áramlása.. Ezt a Lebegyev által végzett impulzus mennyiség számításból, valamint a majdnem apósától PLanck-tól vette át.
Vitatod, hogy fény nincs foton nélkül? Akkor milyen a Te foton mentes fényed ?
Javaslom, módosítsuk a specrelt oly módon, hogy egy valamely eseményről tudósító fény beérkezésének téridő pontjaként azt a pontot fogadjuk el, amely pontban a forrásból E energiával kilépett foton szintén E energiájúnak detektálható.
Nos, a foton valóban egy másik tudományág fogalma, de átfogalmazhatjuk a fenti mondatot specrelesre is, és akkor lehet specrelesen kommentálni.
Az eseményről tudósító fény indulása az eseménytől tekinthető magának az eseménynek, hiszen az esemény, és a fény onnani indulása a téridő ugyanzon "pontja", mondjuk A.
Ugyanígy a beérkező fény beérkezés is ugyanazon esemény, mint maga a detektálás, szintén a téridő ugyanazon pontjai, mondjuk B, persze az A-tól különböző.
Ennek a hírhozó fénynek a frekvenciája attól függ, hogy a téridőben felvett melyik inerciarendszerben írjuk le (koordinátázzuk) a fent nevezett két A és B eseményt.
Az igaz, hogy ha mindkét eseményt ugyanazon IR-ben írjuk le, akkor mind az induló, mind pedig az érkező fény frekvenciája ugyanakkora.
De maguk az A és B téridőpontok semmiféle inerciarendszertől nem függenek, maguk az események definiálják őket, ezek definiálásához nem szükséges a hírhozó fény frekvenciájának ismerete.
A fény sebessége.. Azaz nem egy adott fényé, hanem úgy általában..
Hogy is van ez?
A fény sebességét úgy tudjuk megmérni, hac a forrás rendszerében, a forráshoz relatívan=viszonyítva megmérjük a haladásához tartozó úthosszat és ehhez az úthosszhoz tartozó időt..
Ha sok féle jel együtt van jelen, akkor mindegyiket a jellemzőik alapján azonosítjuk:
- frekvencia --> E=hf egy foton energiája
- (ill. hullámhossz ahol L=c/f)
- közvetített polarizációs sík
- koherencia léte vagy nem léte..
valamint ezen jellemzők alapján egy csoportba sorolt fotonon sorozatok esetében
- az intenzitás és az intenzitás változása (moduláltsága, modulációja)
Így működik a telefonunk, a TV, rádió, radar és irány és távolságmérő adók.. de még a buetooth is.. Ha nem lenne ilyen azonosítás, akkor ezek egyike sem működne..
Akkor nyílván minimum követelmény, egy haladó foton azonosításakor, ezen jellemzők
állandóságának biztosítása..
Azaz csak azonos frekvenciát..stb. (fenti jellemzők együtt,) tekinthetünk azonos forrásból származónak.
Így alap evidencia, hogy két rendszer (IR,) közötti távolság és idő mérésére is
kizárólag azonos jellemzőkkel rendelkező fényt használjunk, különben más frekvencia esetén már az eltorzított mércét használjuk.
Ez pont olyan lenne, mint a gumiszallagból készűlt mérőszalag.
Ha akarjuk 1 méter az 1 méter, de ha a másik rendszert mérjük akkor lehet az fél is vagy éppen kettő, a kedvünk szerint.
Javaslom, módosítsuk a specrelt oly módon, hogy egy valamely eseményről tudósító fény beérkezésének téridő pontjaként azt a pontot fogadjuk el, amely pontban a forrásból E energiával kilépett foton szintén E energiájúnak detektálható.
No igen, ez a pont valamely detektor rendszerben a forrás rendszer v relatív sebességével mozog.. Jelent ez valakinek matematikai problémát?
Na jó, de akkor hogyan kezeljük a sebességét? Van tipped?
A másik oldalról pedig, miért is lehetne állandó? Hiszen ha menet közben elhalad egy nagyobb tömeg mellett, akkor felvesz és lead energiát,
azaz bizonyítottan energetikai kapcsolatba lép a tömeggel. (Persze, ha nincs lokális éter aminek a görbületén haladna, mert akkor sem freki változás sem energia csere nem lenne.. )
Így mivel energetikai kapcsolatba kerül a tömeggel, akár még a sebessége is változhat..de hogyan kezeljük ezt a változást?
Mi lenne, ha .. pl. a fény sebességét a fotonok energiájának és a köztük lévő távolságnak arányításával határoznánk meg, koherens fény esetén ?
Ameddig a gravitációs potenciál azonos értékű gyorsulást produkál, addig a pillanatnyi értékének nem tulajdonítanék a sugárzás szempontjából jelentősséget.
Így ha a detektor korábban, vagy később került gyorsításra, azaz ha a detektor a forrás
alatt vagy felett esik, illetve, ha eléggé távol egymástól, akkor az egyidejűség,
helyesebben a nem egyidejűség hatására egy korábbi sebességhez tartozó foton
érkezik a detektáló elektronhoz.
És ezzel, az eltérő sebességből következően, eltérő energiája miatt aszimmetrikus
Az okozza a gondot, hogy a gravitációs vöröeltolódást a fény sebességnövekedése okozza.
Ez következik a Pound és Rebka kisérletéből, mivel ők a leeső fény sebességnövekedését kompenzálták a hagszóróval. A hangszóróra szerelt detektor csak abban az esetben nyel el amikor a fénysebességnövekedést éppen kompenzálta a lefelé mozgó hangszórómembrán.
Egy hangszóró mozgása nem a gravitációt kompenzálja ám, hanem egyszerűen sebességet !!
A fénysebesség nem állandó..
mmormota tudom előre: a megnemértés újabb magaslataira értél, nem értettél meg semmit, senki nem ért semmit aki nem azt mondja amit te.. :))
Egyetértek veled abban, hogy a leeső testnek gravitációs vöröseltolódásának kell lennie. Ezt egyértelműen meghatározza a kezdeti és végállapot közötti gravitációs potenciálkülönbség. Ebben hiba nem lehet. Mégis mi okozza a gondot? A mérés.
Én csak olyan mérésről tudok, amelyben a sugárzó testek rögzített magasságban voltak, nem szabadesésben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy kicsi a mérendő effektus még rögzített helyzetben is. Cranshaw, Whitehead és Schiffer Mössbauer effektussal azt mérte ki, hogy mi a különbség Fe57 izotópok sugárzása között 10m magasságkülönbségen. Az alsó Fe57 besugározta a felsőt, és a felsőn megmérték a különbséget. Később Pound és Rebka megismételte a kísérletet rezonanciaszórással. A kísérleti eredmények felhasználásával csak számítani tudták, hogy mi lehet a frekvencia-eltolódás szabadesés közben. Ez a számítás megtalálható Taylor-Wheeler: Téridőfizika könyvben. Eddig tökéletesen egybe vág azzal, amit mondtál.
Szabadesés közben azonban a mérési nehézségeken túl van egy elvi probléma is. Ezt már én teszem hozzá. Szabadesés közben a sugárzó test és a vele együtt eső detektor mindig azonos gravitációs potenciálon van. Úgy gondolom, hogy az azonos gravitációs potenciálon levő atomok között mindig nulla a gravitációs fáziseltolódás, és emiatt a detektor mindig nulla értéken áll miközben együtt esik a sugárzó testtel.
A foton az kilép, már akkor kilépnek a fotonok ha az asztalt csapkodod.. Hogy-hogy nem érted? pedig annyira egyszerű..
Minden gyorsulás, minden töltött részecskét fotonkisugárzásra kényszerít.
Éééés :) nem attól fognak a töltések sugározni, hogy Te gyorsúlva nézed..
Hanem attól, hogy gyorsító hatás hat rá..
Persze annyira a sértegetésre koncentrálsz a tartalmi válaszok helyett, hogy egyre jobban meggyőzől mindenkit arról, hogy Te nem érted a specrelt sem..
Nem értetted meg a specrelt sem. A gyorsuló töltés sugárzása nagyságrendekkel bonyolultabb kérdés. Nem olyan gyermeteg hülyeséget kell elképzelni, hogy kis repülő fotonokat köpköd út közben. Abszolut semmi esélyed nincs, hogy akár az alapjait megérthesd.
Elhajtottalak? Nocsak.. Csak nem sértegettél érdemi válasz helyett?
És csodálkoztál, ha nem akartam a sárdobálásodat olvasni?
Bár amint látom, az üres sárdobálástól most sem tartott vissza a sértődöttséged..
A sugárzó töltésről pedig jobb ha tudod, nagy ívben tesz arra a gyorsulástól kisugárzott foton, hogy a kisugárzójával esik-e együtt bármi..
A fotonka már c sebességgel megy a maga útján.. és bármennyire szeretnéd, hogy
a többi töltésre legyen figyelemmel, de sajnos nem tud figyelni.. a fotonka már elment.. visszavonhatatlanul..
Sőt! Az össze többi töltés is bőszen sugároz a gyorsulás hatására, és a többiek kisugárzott fotonjai szintén nem tudnak azzal foglalkozni, hogy szerinted ők nem is lehetnek..
Csak kilenc sértésre tellett ebben a pár sorban? Tudsz Te többet is..
A d nem bővítés. Hogy is érthetnéd, hogy a fényóra derékszögű háromszögének
három oldala van: c,v,d ..
Jaaa, hogy ezt levezthetjük Pithagoras törvénye alapján c2=v2+d2 --> d2=c2-v2 és innen gamma= d/c vagy gamma2= (c2 - v2)/c2 és amit Te megértettél
ebből gamma2= c2/c2 - v2/c2 amit Te bővítésnek véltél..
Gratulálok! És még Te sértegetsz..
A pontszerű térrész gravitációs potenciáljáról már nem is szólva.. Veled ellentétben Iviván és még néhányan a liftes TIT példát szó szerint vették, és szó szerint azt hitték, hogy nem lehet megkülönböztetni a kétféle gyorsító hatást a liftben.. És ahelyett, hogy az alapok megértetésében segítettél volna, de nem..
Bár most jössz a szöveggel, de Te sem értetted.. ha jól emlékszem a reakcióidra.
Különben ezzel is hamisat állítottál. Ó, minő meglepő..
A pontszerű térrészben lévő rendszerre hat a gravitációs potenciál. Mert a gravitációs mező bármely pontjának környezetében eltérő gravitációs potenciál van jelen, ez mozgatja a "szabadon eső" pontszerű rendszert. Ha nem lenne így akkor nem lehetne szabadesés.. De ezt is értelmezhetjük az áltrel szerint is..
De miért áltrel, amikor a specrel sem állja meg a helyét.. a lokális étereivel.
Amit bár maga Einstein nevezett így, de Te szuperzseni többet tudsz Einsteinnél!
Még azt is tudod, hogy mit akart gondolni Einstein..
Nos, csak azt tudom, hogy lokális éternek tartotta az inerciális mozgású rendszereket.. azt nem hogy mit gondolt amikor ezt leírta.. De csak világosíts fel te vagy a gondolat tudója..
Ja, ha már tudod a gondolatait, akkor világítsd meg elménket, miért írt marhaságot Einstein, Olyan népszerűsítő példával, amit megesznek középiskolás csemeték reggelire..?
A gyorsuló töltések sugárzása összetett kérdés, egész könyvet írtak róla: letölthető innen. Ha elfogadjuk az erős ekvivalenciaelvet (miszerint minden fizikai kísérletben a gyorsuló koordinátarendszerek lokálisan gravitációval helyettesíthetők és viszont), akkor homogén gravitációs térben a szabadon eső töltés nem sugároz, míg az álló töltés sugároz. Az ÁR alapjáratban nem tartalmaz ilyen erős hipotézist, de a könyv tézise az, hogy nem mond ellent neki, ehhez sok szituációt részletesen megvizsgál (sokat számol), és végül kiáll az elv elfogadása mellett (elméleti és pragmatikus alapon). Részlet a 308-309. oldalról:
"The view adopted in this book is that one should keep SEP and hence accept that a charge that is stationary relative to coordinates in which the metric has the static form will actually sometimes radiate. The reasons for this choice are as follows:
• If one dropped SEP, one would have to have some other way of formulating all the bits of physics other than gravity in the context ofGR. But what would it be?
• There is no particular reason to think that a charge that is stationary relative to coordinates in which the metric has the static form will not radiate. Stationarity and staticity are coordinate-dependent notions. Furthermore, GR+SEP introduces an interaction between gravitational effects and electromagnetic fields in the minimal extension of Maxwell’s equations (MEME) so the situation with regard to EM effects is quite different to the situation in SR.
This is of course just a theoretical stance, as is the whole discussion in this debate. It would be nice to have experimental evidence of what really happens out there."
A kérdés úgy vetődik fel éles formában, hogy mi van, ha minden más töltés is vele együtt esik szabadon. Érzékelnek-e ilyen feltételek mellett sugárzást. Ha ugyanis nem így teszed fel a kérdést, akkor ez ugyanaz, mint kinézni az ablakon: a próbatestet nem belső mérésekkel méred, hanem más, külső tárgyakhoz viszonyítod a mozgását.
Te sem érvelsz, csak sértegető kórusba állsz be.. Milyen dolog ez?
Ejnye Gézoo!
Mit lehet érvelni olyankor, amikor egy népszerűsítő, szemléltető példán lovagolsz, ahelyett, hogy legalább egy kísérletet is tennél az elmélet megértésére.
Az áltrel mint elmélet pontszerű térrészben, pontszerű eseményeket ír le. Ha belegondolnál ebbe a kis csalafintaságba, már nem is akarnád annyira cáfolni ezt a dolgot, hiszen egy pontszerű térrészben nyílvánvaló, hogy nem tudunk értelmezni gravitációs potenciálkülönbséget, ami alapján legalább is elvben kimérhetnénk, hogy most inhomogén a terünk. Épp eszű fizikus ezen biztosan nem rágódik.
Érvelni, magyarázni, kísérleti alátámasztásokat felhánytorgatni eddig is teljesen felesleges volt a specrel esetében is, hiszen láthatóan azt sem értetted, mindenféle "lokális éterek"-ig jutottál el, meg a másik rendszerből látható "virtuális" fénysebességig, nameg az adu ász: a Lorentz faktorba a d tényezőig, ami ugye egy közepesképességű másodikos gimnazista szerint sem más, mint a c2/c2=1 -el való bővítése a képletnek, amiről aztán belátni vélted, hogy így tuti nem okoz szakadást a Gézoo-Lorentz faktor immár ha a nevezőbe kerül és bátran alkalmazhatjuk a
v=c esetre is.
Fárasztó és mint látható meddő is az a kísérletezés, hogy egyszer talán megérted amit mások mondanak neked. A legszebb az egészben az, ha nem értenek egyet a "zseniális" eszmefuttatásoddal, akkor azt személyes sértésnek, kötözködésnek, sértegetésnek éled meg. Pedig a paranoiának hidd el semmi köze a relativitás elmélethez.
Egy gyorsuló töltés sugároz. A szabadon eső töltés is sugároz. Ha a szabadon eső töltést lifttel vesszük körül, attól a töltés még sugároz fog. Nem így van?