Azért én örülnék, ha az újkor kapcsán részletesebben tárgyalnánk azoknak a német tartományoknak a 17-18. századi történelmét, ahonnan az ősök érkeztek, de majd ebben igyekszem én is segíteni :-)
Igen, egészen máshogy néztek ki a korai koggék és a kései, 14-15. századi koggék.
A korai koggéket még gyakran evezővel is hajtották, főleg oldalszélben és szélcsendben.
Az egyetlen nagy darab, ormótlan keresztvitorlával nem is igazán lehetett hatékonyan manőverezni
:-(
A kései koggékat épp azért szerelték fel háromszögletű latinvitorlával is, hogy segítsék a manőverezést, a kormányzást.
Ez már inkább hajózástörténet, mint német történelem, de azért a Hansa-liga, ill. a korabeli balti- és északi-tengeri hajózás révén van némi kapcsolat a kettő között :-)
Igen, nagyon kalandos élete volt, a gyerekkorát Szicíliában élte le, vsz inkább érezte magát szicíliainak mint németnek, a gondolkodása is mediterán volt.
Akkor ha oda érünk hozom a képeimet, mert II. Frigyessel (Frederico il secondo) teli van Szicília, itt is van eltemetve és csak a megyénkben is rengeteg emlék van róla és közvetlenül tőle.
.
Német képeim nagyon kevés van, főként Bremából és Bécsből.
.
Itt élve az olasz képek száma itt növekszik és már elérte a 25 ezret. Olyan esetekben mint II. Frigyes, természetesen ilyenkor gazdag anyag található és kis városomból ki sem kell mozdulnom.
Upsz, ezt nem értem egészen, II. Frigyes alatt Frederico il secondo di Svevia-t érted?
.
Mert ha igen, ő Szicíliából kormányozta a Birodalmat és egyik vára pont itt van Milazzoban (Castello di Milazzo) ezt csak hadi célokra emelte, de a szomszédban, innen 15 kilométerre Messina felé Roccavaldinában meg magának emelt egy várkastélyt.
Igen, II. Frigyes császár halála után már teljesen megismerhetetlen, a sok német állam mind önálló történelemmel rendelkezik, ha egyszer eljuttok addig, csak a legnagyobb német államok története fog szóba kerülni, az császárság története mellett.
Örülök hogy így megismerjük a császári koronázási jelvényeket, bevallom eddig nem foglalkoztam a témával, de nagyon tetszenek ezek a tárgyak és érdekes a történetük is.
Örülök hogy ezek a témák is tárgyalásra kerülnek, elvégre azért jó itt lenni, mert olyan dolgok is szóba kerülnek, amivel még nem foglalkozott az ember és érdekesek.
A magyar wikipédia azt írja, hogy idővel bástyákat építettek rá, a kalózok elleni védekezés miatt.
Sajnos a Meroving- és kora Karoling-kori hajózásról eddig túl sok mindent nem találtam, de mentségemre szóljon, hogy időm sem volt keresni.
Ellenben a kogg vagy kogge hajótípus kialakulásának, rövid történetének futólag utánanéztem.
A lényeg, hogy több technikai újítás vezetett ennek a típusnak a kialakulásához, ezek közül az egyik legfontosabb a hajó héjazatának kátrányozása, ami azt jelenti, hogy a hajópalánkok közötti kisebb réseket szurokkal és kóccal tömték be, ezáltal a hajótest vízállóbb lett, nem kellett a legénységnek állandóan a hajótestbe beszivárgó vizet kimernie.
Maga a kogge típust 900 körül említik először az Alsó-Rajna vidéken, de az első kogge hajóleletet Jütland nyugati partjainál, a Frízföld északi részén találták meg a régészek.
A lényeg, hogy a hollandok, a frízek és esetleg a dánok őseinek lehet köze ennek a hajótípusnak a kifejlesztéséhez.
A kogge egyébként egy meglehetősen lomha, nehezen kormányozható, egyetlen hatalmas négyszögvitorlával ellátott típus volt, szinte kizárólag a teherforgalomban használták, bár néhány kogge később már ágyúkkal is el volt látva a kalózok ellen.
A kogge még teljesen nélkülözte a fejlettebb mediterrán hajóépítés technikai, technológiai újításait, amik csak a 13. sz. közepétől kezdtek lassan meghonosodni az északi-tengeri és balti vizeken.
A koggék virágkora a 13-14. századra esik, ekkor jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, főként a Balti-tengeren és az Északi.-tengeren, de a kései koggék egészen a 15. századig járták a vizeket.
A kései koggéknél a fedélzet már palánkborítást kapott és a vitorlázatuk is összetettebb lett, két négyszögletes keresztvitorla és egy háromszögletű latinvitorla volt a fejlettebb változatokon.
A koggékat nagyobbrészt egy fejlettebb vitorlástípus, a hulk vagy holk szorította ki a 14-15. században, ezen már megtalálhatóak voltak a mediterrán hajóépítő mesterek újításai, amik könnyebben kormányothatóvá és gyorsabbá tették a vitorlásokat.
A koggékról egy rövid magyar és német nyelvű összefoglaló:
Hihetetlenül bonyolult és szerteágazó Németország középkori és újkori történelme, nyugdíjas korunkig sem végzünk ezzel a témával, ha tisztességesen csináljuk :-)
Engem a magam részéről a német középkornál a német újkor jobban érdekel, főként a 16. sz. legelejétől az 1848-as forradalmakig terjedő időszak, de nagyon szívesen olvasom a témában írt középkori tárgyú hozzászólásaitokat is.
Fokozatosan alakult ki a Pfalz elnevezés a történelmi régió neveként.
Már a 10. század végén kezdett a későbbi Rheinpfalz fokozatosan a palotagrófok birtokává válni, elsőként a lotharingiai palotagrófok birtokolták.
Első pontosan ismert birtokosai a lotharingiai palotagrófoktól származó Ezzoniak voltak, ők 985-től birtokosok ezen a részen.
Első ízben 1085-ből van adatolva az oklevelekből a Pfalzgraf bei Rhein, tehát a Rajna melletti palotagróf kifejezés, innen kezdve fokozatosan tevődött át a régióra is a Pfalzgrafschaft (palotagrófság), röviden Pfalz elnevezés.
Ami Oberpfalzot illeti, ez eredetileg Bajorország Nordgau nevű vidéke volt, a Nordgau kifejezést csak az 1329. évi paviai szerződést követően kezdte felváltani az Obere Pfalz gen Bayern elnevezés, ebből rövidült aztán később az Oberpfalz elnevezés.
Az 1329. évi paviai szerződésben Erős II. Lajos halála után a Wittelsbachok felosztották a birtokaikat a család bajor és pfalzi ága között, Oberpfalzot a pfalzi ág kapta, innen származik az elnevezés.
"lassan csak összerakjuk a Karoling művészet legszebb alkotásait :)"
.
Akkor nézzünk még egyet.
.
Ez is Karoling és ezt is a Hofburg kincstárában fotóztam. .
.
Neve: Szent István Bursa
.
Készült: Nagy Károly koronázása után, Aachenben, a 9. század első évtizedeiben. 810 körül?
.
Mit tartalmaz: Jeruzsálem szent földjének rögeit, amelyet Szent István vértanú vére átitatott.
.
Felhasználása: császári koronázáskor a trón egy elkészített üregébe helyezték, ezáltal demonstrálták: a császár Jeruzsálem Szent Földjén trónol és Ő a Szent Föld ura.
.
Őrzése: 1794-ig Aachenben (mint a többi császári koronaékszert), 1801-től Bécsben (a Habsburgok Bécsbe szállíttatták mint a többi koronaékszert). A németek ma is rázzák az öklüket miatta. Az Anschluss alatt 1938-1945, Hitler diadalmasan visszavitte (mint a többi császári koronaékszert Németországba, Nürnbergbe).
Én is szeretem a középkort és itt Milazzo Borgojában benne élek.
.
A német történelem meg akkor lesz bonyolult amikor majd sok szálra szétszakad és ebben párhuzamos Itália történelmével, mikor a reneszansz Itália szétmegy majd a Mediciek, Farnesek, Borghiák, Borghesek, Colonnak, D'Este-k, Della Rovere-k, Barberiniek, Scaglieriek etc. etc. hercegségeinek történelmére :)
Úgy vettem észre, hogy kicsit topogunk a kezdetek óta a német kora középkornál és azon fórumtársak, kedvéért akik a későbbi korok iránt is érdeklődnek, egy rendkívül izgalmas és színvonalas zenei és történelmi bejátszás.
.
Intro (Bevezetés) és Hitler áriája (Hitler tavaszából)
.
Intro: vezető tenor indít: Germany happy and gay (Németország újra boldog és meleg)
Hitler áriája: indítás: Heli myself, Heli to me (Heil nekem, Heil hozzám!).
A társadalom alján a szolgák voltak találhatók, ők kevesebben voltak mint a szabadok, de ők művelték a nagybirtokok földjeit. A 8-9. században a többségük még rabszolga volt, de helyzetük változott. A rabszolgák ára túl magas volt a birtokból nyerhető haszonhoz képest. Ezért telket adtak nekik és családjuk lehetett, így nem kellett új rabszolgákat vásárolni, mert a rabszolgaság öröklődő volt. Az egyház elfogadta a rabszolgaságot, Isten büntetésének tartotta, de javított helyzetükön, a rabszolga ura tulajdona, de lelke van amiért Isten előtt az úr felelős. Tiltotta az egyház a rabszolgák bírósági ítélet nélküli megölését. A 9.századtól az volt az egyházi álláspont, hogy a rabszolgát családjával együtt kell eladni.
A telekre ültetett rabszolga, házasodhatott, önállóan termelt a telkén, de nem volt birtokjoga a telekre, halálakor az úr döntött javairól - holtkéz-jog. házasságkötéskor illetéket - maritagium és ágypénzt fizetett az úrnak. Évente fejadót fizetett az úrnak.
Fel lehetett szabadítani, egyházi és világi úton, de nem volt teljes a felszabadítás, egy lazább szolgai állapotba került.
A szolgák többsége sclavi - telekre ültetett rabszolga volt, de léteztek még a villagazdaságban dolgozó rabszolgák és szabadabb állapotú szolgák is. A 9.század végétől nőtt a szabadabb állapotú szolgák száma, ezekből alakult ki a 10-12 század közt a klasszikus középkori szolgaréteg - servage, leibeigenschaft. A serf, leibeigen a föld tartozéka lett és nem az úr tulajdona.
A kor legjelentősebb fejleménye a közszabadok lesüllyedése volt nyugaton. A birodalom keleti részén csak a 10. században következett be. A Rajnától nyugatra a 8.század közepén gyorsult fel a folyamat és a 9.század végén fejeződött be.
A gyalogos közszabad földműves katona még Nagy Károly idején is a hadsereg többségét adta. A korszakban szétvált a földművelés és katonáskodás. Aki felemelkedett nem művelt többet földet, aki lesüllyedt nem katonáskodott.
A korszakban megdrágult a katonáskodás, túl gyakran kellett hadba vonulni és megdrágultak a fegyverek, egyre kevesebben tudtak hadba vonulni. Aki nem tudott hadba vonulni, két választása volt, lemond a birtokáról vagy megbírságolják, a bírság olyan nagy volt, hogy elvesztette utána a birtokát.
A 9.század eleji capitularé sem segített, a több szegény összeállása és hadállási hozzájárulás fizetése, mert ez is túl nagy összeg volt. Ezért sokan lemondtak földjükről egy vagyonosabb közszabad javára és művelték tovább így vagy elszedődtek mások földje művelésére, ezzel elvesztették a közszabadságuk, függőségbe kerültek.
A függőségbe kerülés gyakori útja volt a precaria szerződés a 740-es évektől. A közszabad felajánlotta birtokát egy katonáskodó közszabadnak, akinek tulajdona lett a föld és visszaadta az eredeti tulajdonosnak művelésre járadék fejében - mint katonaállítási hozzájárulást. A járadék kisebb teher volt mint katonáskodni. Volt hogy már elvesztette földjét a közszabad és a szolgaságtól úgy menekült meg, hogy földet kért egy nagybirtokostól. Az egyház gyakran adott így földet és a földfelajánlók még újabb földet is kaptak sokszor művelésre.
Ezekből a lesüllyedt szabadokból létrejött egy átmeneti réteg szolgák és szabadok közt, a 10.századra már ők adták a földművesek többségét. Megőrizték szabadságuk egy részét, szabadon költözhettek, telküket átörökíthették, fennmaradt a falusi önigazgatás, viszont már nem bíráskodhattak, de a centenarius és gróf továbbra is bíráskodott felettük. Telkük után terményjáradékot fizettek. Hadjárat idején kötelesek voltak a katonákat szállítani és elszállásolni. A 9.századtól elterjedt a banalitas jog, csak az úr tulajdonában lévő malmot, kemencét, sörfőzdét, présházat használhatták illeték fejében.
Voltak olyan közszabadok akik teljesen lesüllyedtek, ha szolgatelekre kerültek nekik is robotolniuk kellett és idővel elfeledték szabad eredetüket.
mutatok nektek én is valami érdekeset Brémából, ugyan ebből a korból.
.
Brémában áll a Roland oszlop, 1404-ben állították fel és ma a reneszansz városházával együtt UNESCO világörökség.
.
Ez a Roland lovag Nagy Károly hadvezére volt, majd a francia-breton határvidék kormányzója. Születését nem ismerjük, csak annyit, hogy augusztus közepén a 778. évben hunyt el. Halálát egy baszk felkelés okozta az ibériai félszigeten. Mint a fank-normann határvidék kormányzója első volt és precedensteremtő, halála után utóda Guy of Nantes lett.
.
Ennyi a történelmi Rolandról.
.
Roland lovag, kormányzó és hadvezér, nem történelmi nagysága miatt vált híressé, hanem mert tetteit megénekelték és a reneszansz idejére legendává vált. Tettinek gyűjteménye az ófrancia Roland ének. (Kb. úgy ahogy Móricz Rózsa Sándort tette híressé).
.
A többit már más kútfőből, szebben megfogalmazzák:
.
Roland személyét használták fel példaképként a középkori világrend és a keresztes háborúk szellemi megerősítésére. Legendáját először az említett hispániai hadjáratban részt vevő Turpin, Reims érseke írta meg. Ezt felhasználva íródott a Legenda Aureában olvasható története, a Nagy Károly császár című írásban. Itt már a szerző ideológiai szándéka szerint nem a baszkok szerepelnek támadókként, hanem szaracén hódítók. Ez alapján született 1080 körül Turoldus tollából a Roland ének ami nem csupán a francia középkornak, hanem a Dante előtti egész európai irodalomnak legjelentősebb alkotása.
A képek saját képek, egy karácsony alkalmával talán 4 éve készítettem Brémában.
A képek amit láthattok:
Bréma reneszansz városháza UNESCO világörökség
Bréma székesegyházának kapuját őrző oroszlán
Bréma székesegyházának gótikus karzatáról: a katedrális alapítása és jobbra ott a te Szent Ansgar püspököd ;)
A Roland oszlop 1404-ből, Roland lovag és kormányzó emlékére, UNESCO világörökség
Részlet Bréma székesegyházának gót homlokzatáról
A brémai reneszansz városháza homlokzatának részlete
A korban volt társadalmi átalakulás. A társadalmi felemelkedés az uralkodó iránti hűség és a neki tett szolgálat útján volt lehetséges. A kor arisztokratái az állami és egyházi vezetők voltak. Még nem alakult ki a klasszikus nemesség, a közszabadokból fel lehetett könnyen emelkedni a nemesek közé és nem voltak örökletes kiváltságok. Az állami tisztségeket nem lehetett örökölni, de segítésükkel vagyont és társadalmi elismerést lehetett szerezni. A földbirtok egyben a szolgák és lesüllyedt szabadok feletti uralmat jelentette. A földtulajdon és az ott élők feletti hatalom volt együtt a dominium.
Martell Károly korától kiegészült a régi nyugati arisztokrácia, az austrasia származású volt középbirtokos katonákkal. A Karolingok a régi arisztokráciától elvett földeket és a hódításokkal szerzett területek birtokait adták nekik. A régi arisztokrácia azért megmaradt és beépült az új rendszerbe.
A 9.században megnőtt a földbirtokos arisztokrácia szerepe, a rokoni kapcsolatok kötötték őket össze, a hűbériség a 9.század közepén lett komoly tényező. A családi birtokra épültek az arisztokrata nemzetségek, a legelőkelőbbnek a királyi család rokonai számítottak, ők ennek segítségével még nagyobb vagyont tudtak szerezni.
A Karolingok germán családokkal házasodtak. Az alemann Udalrich nemzetség felemelkedése annak volt köszönhető, hogy Nagy Károly második felesége Hildegard a családból származott. A később nagy szerepet játszó Welf család tagja volt Judit, Jámbor Lajos császár második felesége.
A világi arisztokrácia összefonódott az egyházi vezetőkkel, gyakran házassági kapcsolatok jöttek létre e célból. Kis Pipin és Nagy Károly sokszor világi híveinek adott egyházi tisztségeket, hogy vagyont szerezzenek.
Az egyház már a Meroving korban maga bíráskodott a kincstártól kapott birtokain élő népesség felett. Nagy Károly ezt kiterjesztette az összes egyházi birtokra, ez volt az immunitás.
Szent Ansgar ( 801 - 865 ), ő volt az egyik első skandináv hittérítő és az első hamburgi érsek. Életrajzát tanítványa és utóda Rimbert írta meg.
Flandriában született egy egyszerű származású családban, vsz szászok voltak a szülei. Szülei Corbie apátságába küldték szerzetesnek. Húszévesen a Weser melletti Corvey apátságba küldték tanítani. Itt hírnevet szerzett tudásával és vallásos látomásaival. Jámbor Lajos császár más szerzetesekkel együtt Dániába küldte téríteni 826-ban.
Dániában ekkor két király harcolt a hatalomért, Harald aki 814 óta Jámbor Lajos hűbérese volt és Horik. Harald már 823-ban térítőket hívott Dániába, ekkor Ebo Reims érseke irányította az északi térítést. 826-ban Harald és 400 fegyverese Mainzban megkeresztelkedett, így akart fegyveres támogatást kapni Jámbor Lajostól.
826-ban Ansgar sok dánt megkeresztelt Haithabu ( fontos kereskedő város volt ) és Ribe városában.
Harald elvesztette a háborút Horik ellen, így menekülnie kellett és vele a térítőknek is. Ansgar visszatért a Corvey apátságba.
829-ben Björn svéd király hívta meg téríteni. A tengeren viking rablók rabolták ki a hajóját. Ezután a svéd Birka kereskedővárosban térített.
831-ben Jámbor Lajos császár kívánságára Hamburg érseke lett és ő kapta meg a skandináv püspökségek felügyeletét.
Fogadta utána IV. Gergely pápa, kinevezte pápa legátusnak Dánia, Skandinávia területére és a szláv területekre.
Miután hazatért Hamburgban kolostort és iskolát alapított és épített egy háromhajós fatemplomot.
845-ben a vikingek elpusztították Hamburgot, ekkor Brémába tette át a székhelyét, itt kórházat épített és rabszolgákat vásárolt és szabadított fel.
851-ben II. Horik dán király engedélyezte számára a térítést Dániában, ezután Haithabu és Ribe városában templomot építettet.
Van olyan érzésem, egész közel és akár havonta is meglátogathatod.
Kevés olyan hely van, ahol jobban lehetne tanulni Németország történelmét mert a múlt művészeti kincsei adják az inspirációt nem a nyomdafesték szaga.
Ja, és nyugodtan fotózzál.
.
Na, szval Hofburg kincstára és Karoling kor.
.
Ez itt a koronázási evangelium.
.
Szintén üveg alatt van ezért nem tudtam lapozgatni.
Na meg kikölcsönözni sem hiszem hogy lehet.
A római (akinek úgy teccik német-római) császárok erre tették le a koronázási esküt.
.
Ezt Nagy Károly maga is forgatta személyesen, mert római koronázása előtt készült pár évvel valamikor 790 és 800 között. Most úgy 1220 éves és a Karoling kor ritka emlékei közé tartozik.
.
A külső ötvösművészeti borítás is Aachenben készült, de 1500-ban.
