30 év alatt a HBB több, mint 300 számot játszott lemezre, és van néhány ezen felül, ami pedig nem jelent meg hanghordozón. Ennyi hogy´ fér bele egy estébe? - teszem föl az oktalan kérdést. Másképpen: melyik ujjamat harapjam meg?
Amúgy pedig ha majd figyelmesen végigolvasod Rozsonits Tamás: Az út vadabb felén című kötetét, akkor talán megtalálod a választ, hogy Hobo talán miért is kerülte a vers megzenésítéseket ezen az estén...
A HBB 30 évéhez szervesen hozzátartozik József Attila (A hetedik; Nagyon fáj), Ginsberg (Leples bitang), Doors (Vándor az úton) - és csak a legjellemzőbbeket említettem. Kis hibát én is elkövettem valóban: Viszockij az Hobo saját projektje volt, mint ahogy a Faludy-, Villon-, József A.-estek is - de nem is ezt hiányoltam!
Az már egy más topik témája lehetne, hogy ki, mely album(ok), melyik kompozíciók képviselnek nagyon magas értéket a magyar rocktörténelemben.
Néhány HBB számot azért oda tennék. ;-) (Másik Magyarország, Közép-európai Hobo Blues II., ...)
Igen, Hobo elmondta előzetesen, hogy ez a koncert a HBB 30 évéről szól és nem az Ő szóló dolgairól. Ezért tehát nem értem néhány Kedves Hozzászól ilyen irányú hiányérzetét.
És micsoda különbség 10 ezer ember előtt magas színpadról meglehetősen távolról vagy 4-500 előtt szinte testközelből "megnyilvánulni"...!
Teljesen egyetértek veled, nekem is ugyanezek a hiányérzeteim (alább lent én is megfogalmaztam).
Lehetett volna kiscsit átgondoltabb is a műsor, rettenetesen hiányzott pl. a Leples Bitang és Ginsbergre, valamint a 60'-as évek beatmozgalmára való hivatkozás, emlékezés, ugyanis innen indult minden, Hobo is, és az ő hobósága.
A közönséggel való kontaktushiány nekem is fájt, nem is értem. Persze ekkora hodályban nehéz ezt megvalósítani, nyilván ez volt a koncepció.
Hobó nyilatkozta, direkt nem kevert bele József Attilát, Villon-t, Viszockijt, stb., mert ez a jubileum nem az ő önálló estjeiről szólt, hanem a HBB-ről és annak múltjáról és jelenéről.
A Vadászat c. lemez valóban nagyon magas értéket kévisel a magyar rocktörténelemben (ha nem a legmagasabbat), ez vitathatalan.
Szándékosan vártam pár napot, hadd jöjjenek - a teljesen jogos! - dícsérő kritikák a koncerttel kapcsolatban. Épp ezért most már meg merem fogalmazni: bármennyire élveztem a szombat estét, én többé nem fogok nagyszabású HBB-re elmenni! Tudtam, hogy ez a 30. jubilleum miatt ünnepi, egyszeri, nem szokványos koncert lesz - de az élményeken kívül tele voltam utána hiányérzettel is. Persze rengeteg "kihagyhatatlannak tűnő" szám hiányzott: semmi József Attila, Doors, Viszockij, Ginsberg - de ezt tudomásul kell venni: szűk az a bő 3 óra egy ilyen 30 év után...:-)) Amit borzasztóan hiányoltam: Hobo megszokott kötetlen beszélgetése a közönséggel, a megismételhetetlen rögtönzött "konferanszok". Kevés volt az olyan pillanat, mint a 45-ös blues végén elhangzó pár sor utáni felemelő csönd! Valószínüleg az a baj velem: túl elevenen él bennem a megismételhetetlen korábbi klubestek bensőséges hangulata - ezt nem is várhattam el az Arénában. Valószínüleg öregszem: a nagy közönségbeindító nótákat persze élveztem (a Kopaszkutyára örjöngő, meztelen, izzadt felsőtesttel előrenyomakodó megtermett embereket már kevésbé...), de azért a 3 legkiemelkedőbb momentum nekem inkább a Mesél az erdő, a Másik Magyarország és persze a ritkán elővett Középeurópai hobo blues II. volt. A hangzással én sem voltam teljesen kibékülve. Amikor először jöttek elő az "öregek", kimondottan zavart a kásás hang - később már javult a helyzet. Keveseltem a magasakat, viszont ilyen gyomorba vágó lábdobot még nem hallottam - eleinte szinte kellemetlen volt. Bill mindig is külön kategória volt: talán lehetetlen lett volna összeszámolni, a színpadon lévő zenészek összesen hány formációban játszanak jelenleg - de ő egyedül azért képes volt reklámozni a saját koncertjét :-)
Még most is dolgozik bennem a szombati élmény. Tegnap vidékre kellett mennem és a bennem élő, de régóta nem hallgatott Vadászat kísért az utamon: megint rácsodálkoztam arra a zsenialitásra, ami ezt a 80 percnyi anyagot jellemzi - és persze végig ordítottam a szöveget az 5-ös úton... "Mondjátok emberek, ez már Európa?"
Azért az durva, ha egy kézbe adott mikrofon nem szól! Ez 100%-ig a technikai személyzet bűne!
A beállás lehet viszonylagos, mert másképp szól egy üres terem, és megint másképp, ha már megtöltötte a közönség. De gyakorlott hangtechnikus ezt rövid idő alatt korrigálja. A nem gyakorlott meg...
Hát neki még a Trabi jó, istenem! Van ilyen "szakíró". Egy kis DDR nosztalgia... Csak épp a HBB zenéjéhez hülye. Istenem... Viszont a HBB legjobb emlékeim szerint járt az 1984-es kelet-berlini VIT-en.
Méltó Ünnep! Szombaton a Hobo Blues Band a Papp László Sportarénában teltház előtt ünnepelte a 30. születésnapját, így: http://www.hardrock.hu/?q=node/7545
mondjuk én a Piramis buliról a pocsék hangminőség, és a zenészek bénasága miatt szépen hazamentem. ezzel szemben a HBB buli hangminősége nem is tűnt rossznak, a mikrofon hibáját nem találtam olyan egetverőnek. nem értek egyet azzal, hogy valaki ugyanúgy énekel, mint 24 évvel ezelőtt, de nem is várnám el tőle. teltház is csak "szódával" volt, hiszen sok szektor le volt zárva, bár nem értem most sem, miért!? az egész koncert nekem úgy brutto nagyon tetszett, hatalmas élmény volt.
igen, a hangosítás tényleg kritikán aluli volt, sajnos. mondjuk erről nem a zenészek tehetnek, de előtte egész nap próbáltak, beálltak, így nem értem hogy nem sikerült belőni jól a hangokat. na meg Bill mikrofonja, ami nem szólt :(
nekem kissé enerváltnak tűnt a koncert, csak az utolsó egy órában engedtek fel igazán a zenészek. valahogy igazi öröm, nem nagyon hatotta át őket, leginkább csak a vége felé. én azt hittem, Hobo egy kicsit többet fog kommunikálni a közönséggel, hiszen ő egy igazi mesélő, de valahogy nem volt kedve. pedig, tudom, hogy sokat készült testben-lélekben a bulira. persze, ne felejtsük el a korát és Bill-ét se. azt is tudom, hogy szívesebben játszott volna kisebb közönség előtt, ez a nagy hodály nemigazán ennek a műfajnak való, elveszik benne a lényeg, a dolog intimitása. mindenesetre, az nagyon megható, hogy 8-10 ezer ember rotta le tiszteletét irányába, valóban maximálisan megérdemli.
ha találtok valami jó élmnybeszámolót vagy kritikát a buliról, tegyétek már be a linket. nem igaz, hogy egyik hírportálon, zenei online oldalon sem jelent meg írás ezzel kapcsolatban, pedig biztos voltak a bennfentesek közül is ott. a 8 ezer emberbe beleférnek :)
Üdv, hosszú volt a tegnapi három óra, de megérte, alig találok rá szavakat. Szuper zenészek-művészek harminc esztendei kitartó munkájának eszenciáját hallottam. Gy
