Nagysikerű "Hazai madarak tartása" című topikom után itt a "Hazai halak tartása". De komolyan. Tudom, ezek nem olyan díszesek és színesek, mint a szokványos díszhalak, ám nekem mégis támadt egy olyan hóbortom, hogy szívesen tartanám őket.
Tekintve,hogy nekem 300les lesz és abba is tervezek méreteket,előtted a fél fauna.Már csak azt kell eldöntened először,hogy folyó- vagy állóvízi legyen,aztán azt tovább szűkíteni végül jöhet a hal kérdés.Kezdésként állót javasolok egy nagyobb vegyeskeszeg csordával,mellette elfér pár sügér és már egész jól néz ki.Ahhoz növényzet is illik,én azt nyáron szedett hínárral oldottam meg,de mivel nem tápolom,telente elhal.
A jogászok és a politikusok úgyis jobban értenek hozzá, francba a kutatók véleményével! Az erősebb kutya elve dönti el hogy végül mi történik, nem a hozzáértés.
Érdekes. Azt írja, hogy lakásból lett felvéve. Szívesen kameráznék én is abból a lakásból. :-)
Nekem egy év alatt csak egyszer sikerült felvennem, hogy egy kormorán akkora halat fog a Dunában, hogy fel kell hoznia a víz fölé, az is egy jókora törpeharcsa volt a Kopaszi gátnál. Pedig egész napokat töltöttem a parton kamerával, és rengeteg kormoránt filmeztem, amint buknak és feljönnek.
Olvasom, hogy szóba került itt a lápi póc szaporítása.
Ehhez először is komoly állami engedélyek kellenek a jelenlegi szabályozás szerint. Még a Szent István Egyetem halas tanszékének is évente pályáznia kell, és meg kell újítani az engedélyeit ahhoz, hogy foglalkozhasson egy ennyire szigorúan védett fajjal. Kezdő akvaristáknak semmi esetre sem ajánlom!
Nem hivatalos véleményem (és sok más kutatóé is) az, hogy a póc megmentésének egyik lehetősége lehetne, ha elterjedne akvaristák körében, és így lenne egy cserélődő, szaporodó, fogságban élő állomány. Mivel a pócot (és a veszélyeztetett halakat általában) nem konkrét egyedcsökkenés, hanem az élőhelyeik pusztítása során történő tömeges eltűnés veszélyezteti, én személy szerint nem tartom indokoltnak az egyes pócegyedek olyan fokú törvényi védelmét, hogy szinte senkinek hozzájuk sem szabad nyúlni, mivel pont ezért nem lehet fogságban szaporítani a megmentése céljából sem. Azonban sajnos egyelőre ez a törvény, aminek a megkerülésére nem biztatnék senkit.
Szaporításához komoly előtanulmányok és ökológiai ismeretek szükségeltetnek. Nem is annyira a tartása miatt, mivel nem túl nagyigényű hal, sokkal inkább az ivadéknevelés és a visszatelepítés igényel szakértelmet. Eleve nagyon kevés az olyan hely, ahová vissza lehetne telepíteni. Nem elég, ha egy tó jó növényes, meg "jól néz ki", meg "nem él benne ragadozó", még nem biztos, hogy alkalmas pócnak.
Az egész szaporítást érdemes volna inkább szakemberekre bízni, persze az ő munkájukat a lehető leginkább megkönnyítve és segítve (országos szinten), ők aztán megbízhatnának pár akvaristát is akár, hogy folytassák a munkát, és így szerveződhetne a rendszer.
Osztom a véleményed,nekem volt csukám süllővel,igaz nem sokáig,pont emiatt.Egyméretűek voltak,így nem nagyon tudtak kárt okozni egymásban,felosztották az aksit,ki-ki saját felén volt.A köves picit aktívabb és szerencsére gilisztát is zabál.
Szia! Nekem egy süllőm van, nyáron került hozzám, kb 12-15 cm volt, most 23-25 cm, tehát szépen nő :). Folyamatosan eszik, igaz csak élő halat, semmi mást. Búvóhely mindenképp kell neki, a nap 95%-t ott tölti. E nélkül szerintem nagyon stresszes lenne, lehet, hogy el is pusztulna. A táplálékért nem sokat tesz, megvárja, míg az orra elé úszik, és akkor kíméletlenül "leveri". A nehézségem vele, hogy lustább és sokkal óvatosabb, mint a vele tartott 12 cm körüli csapó, így csak akkor jut kajához, amikor a csapó már megevett 2-3 kishalat. Én most is szobahőmérsékleten (19-20 fok) tartom. Csuka és süllő soha nem kedveli egymást, én nem javaslom az együtt tartást (ez sokkal inkább horgász, mint akvarista tapasztalatom, nekem csukám még sosem volt).
Az enyémek jó étvágynak örvendenek,én már 1 hétnél is aggódtam,amit koplaltak,de csak azért,mert elfogyott a kaja.Szerintem a tiednek valami problémája van,lehet hogy jobb lenne ,,kiolvasztani''.
A linkelt oldal a csukákkal foglalkozik. Ír a lápi pócról, melyet az írás szerint akkor a csukákhoz soroltak, de érdemes elolvasni a Sávos csuka és a kis csuka leírásait, mindkettő szép, 25-30cm-re növő csuka. Így tippem szerint 300l-től már tartható lehet. Falánkok ők is, mint a mi hazai csukánk, igen látványos lehet rablásuk.
Biztos vagy benne? Ha vittél halakat be szabadvízből, akkor bevithetted az élősködőiket is, ahol azok jobban el tudnak szaporodni a rossz. vagy ingadozó vízminőség miatt legyengülő gazdatesteken.
A természetes vizekben élnek olyan bakériumok, élősködők, amik akváriumban nincsenek, erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy steril. Szerintem az akváriumi halak immunrendszere ilyen szempontból gyengébb, hiszen nem találkoznak ezekkel. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy ember elmegy egy másik kontinensre. Ott jóval nagyobb valószínűséggel betegszik meg, hiszen az immunrendszere nincs felkészülve a helyi sajátosságokra. A témában amúgy nincs tapasztalatom vagy szaktudásom, ezért kérdeztem rá itt.
Velem már előfordult, hogy új helyről hoztam táplálék halat sügereknek, akik azonnal elpusztultak miután megették ezeket. Akkor is egy olyan kórokozó lehetett hibás, amihez az amúgy kivételesen tiszta (édesvizi medúzák is élnek ott, ahonnan hoztam őket) vízben elő halak hozzá voltak szokva, viszont az én sügereimet azonnal kicsinálta. Más okát én nem látom, 2 éve éltek nálam, aztán egyszerre pusztultak el úgy, hogy egyéb körülmény nem változott, csak új helyről kaptak táplálékot.
Én emiatt vagyok óvatos akváriumi halak szabadon bocsájtásával, illetve nem tudom, hogy jót teszek-e velük, ha elengedem őket.
Zebrasügért,márványrákot,gambusiát,elvadult mollit,ritkán vöröstorkút 1-2 malawi tavi sügért de azok már tényleg nagyon ritkák tavaly még volt benne demasoni,citrinellum stb a képeken lejebb amiket feltettem azt láthatod mi az amivel biztosan összefutsz, kivétel a socolofi mert az nagyon de nagyon ritka
Érdemes a benne említett forrásirodalmat meglesni, illetve meg lehet tudni, hogy kik azok a szakemberek, aki ezzel foglalkoznak, talán, ha megkeresed őket ... Csak ne azzal kezdd, hogy kezdő akvarista vagy! Először neki kéne futni valami labirintkopoltyús halnak, melynek az akvarisztikában bevett gyakorlata van. Pl Betta splendens. Ha azt már üzembiztosan tudod szaporítani, akkor nyugodtabb lelkiismerettel vállalhatod be a lápi pócot.
A te akváriumodhoz kettő kell, vagy egy vastagabb, sok szivaccsal. Egy combosabb légpumpát vegyél olyan 3-400l/h, azoknak két kivezetése van, vagy vehetsz két darab kisebbet is. Ezzel az ammónia és a nitrit lebontását meg tudod oldani, a nitrátot kéthetente 20% vízcserével.
A korábban linkelt tüskés pikó lelőhelyen, annak a forrásánál találsz forrásmohát, kimosod, és tele rakod vele az aki alját. A benne lévő víziászkákat egy vödörben tenyészteni tudod, és jó élőeleség a pikóknak, meg kis sügereknek. Békalencse is van ott.
Ha nagyon pöpec akarsz lenni, akkor vehetsz, vagy csinálhatsz külső szűrőt, legalább 450l/h és 10l körüli szűrőtérfogattal. Ha csinlálsz, akkor venned kell egy vízpumpát, a tartály lehet 30l-es hordó, vagy szennyvízcső. A töltet lehet krumpliszsák, sóder, de a legtutibb, ha teszel bele puffasztott agyaggolyót, kerámiagyűrűt, szivacsréteget és perlonvattát is megfelelő sorrendben, legalul pedig legyen egy ülepítő rész amit egy lefordított tésztaszűrővel tudsz megoldani utána egy krumpliszsákba kerámiagyűrűt (vagy 12-es műa. gégecsövet 20mm-re darabolva, amit a villamossági boltban kapsz) utána az agyaggoló (felúszik) utána krumpliszsák, majd TM30 szivacsréteg, végül finom perlonvatta. Kellenek csőcsonkok a hordóra, kell cső, meg kell két egymáshoz hollanderrel összecsavarható kertészeti öntözőbe való csap. Így szét tudod majd zárt állásban csavarozni őket, hogy nem folyjon ki a víz és ne kelljen lebontani a csöveket. Az Akvarista.hu-n találsz blogokat többféle megoldásról.
Igen, tudom, hogy az. Mivel soha nem akartam eddig vásárolni semmilyen halat, pláne nem védettet, ezért kérdeztem, hogy hátha valaki tenyészti őket. Az akváriumomban szintén tudnának szaporodni egyébként, amiket utána természetesen én is kihelyeznék a megfelelő vizekbe. Igen, de ezt már leírtam az előző hozzászólásokban is, hogy a sügérek, ha elérik azt a méretet, amikor már túl nagyok ahhoz, hogy akváriumban legyenek, akkor mennek a vadvízre. Természetesen pisztráng, vagy fekete sügért nem a Dunába eresztek, hanem mondjuk az Omszki tóba, ahol jelentős állománya található. A csapónak mindegy. Nem is mondtam egy szóval se, hogy a pisztráng és a fekete sügérek védettek lennének, erről nem is volt szó, nem tudom ezt honnan vetted:)
"egy "steril" akváriumból kikekülő hal immunrendszere menyire van felkészülve egy vadvízre."
Az akvárium nem steril! Ha az, az bizony baj. Egyébként a szabadvíz ma már általában jobb minőségű, mint egy akvárium vize. Gondolj a biológiai egyensúlyra, a szabadvizekben magától fennáll, az akváriumban neked kell fentartanod több-kevesebb sikerrel. Szerintem az elengedésnél csak egy gond lehet, ha nem jól csinálod ,sokkot kaphat a hal. A vödröt bele kell tenni a vízbe benne a hallal. Várni míg átveszi a hőmérsékletet, közben egy kicsit de később egyre többet beengedni a szabad vízből a vödörbe. Ha már egy a hőmérséklet, és legalább fele-fele arányban bekeverted a vödör vizét, akkor fel lehet borítani a vödröt a víz alatt és megvárni, hogy a hal kiússzon belőle. erre általában nem kell sokat várni.
Amit a fimekben látni a halak elengedésekor, hogy puff behajítják a vízbe, azt felejtsd el, egy süllő
sztem tuti megmurdelna tőle.
A naphalat hasonlőméretű törpeharcsával együtt lehet tartani, nem tud kárt tenni benne, főleg, ha a harcsának van odúja (szereti)
A lápi póc kihalás szélén lévő faj. Biztos, hogy nem adnak el neked! Elképzelhető hogy valaki tenyészti őket, de azt csakis azért, hogy eredeti előhelyükre, vagy más megfelelő alkalmas természetes élőhelyre kitelepítsék állománypótlás céljából. A sügereidről annyit, hogy miért akarsz 40-60vm-re növő halakat akváriumban tartani? Vagy csak egy darabig lenne nálad, míg ki nem növi az akváriumot? Úgy el tudom képzelni. Egyébként a pisztrángsügér és a fekete sügér amerikaiak, nem lehetnek védettek. Horgászengedéllyel hazaviheted, csak ne lássák meg nálad élve, mert le kell ölni, úgy viheted el a partról.
túlélni ugyan túléli, mivel nagyon-nagyon-nagyon szívós de nem érzi magát túl jól olyan hőmérséleten, persze megél úgy is hogyha megfelelő mennyiség lehullik de egy egészséges akváriumban termelődő alga nagyon kevés neki mivel kb nincs
150 litereshez már kell egy külső szűrő, vagy egy belső oldalszűrő. de az macerás. Külső szűrőt olyat vegyél, aminek a gyári ajánlott akvárium mérete legalább 300 l! Az lesz elég a 150 litereshez.
A pleco együtt nő a halakkal. Az enyém kb 5 éves és 30 cm. Külön nem etetem, de az alga mellett megeszik mindent, amit a többi halnak adok.
Naphalat is tehetsz bele nyugodtan. Ha nőstény mindegy a mérete, ha hím ne legyen nagyobb a többi halnál. Több, mint húsz éven át folyamatosan tartottam naphalat. Értelmes, jópofa jószág. A meleget és hideget is bírja, csak sok oxigén legyen. A pisztráng sügér és a naphal kiválóan tartható tápon. A csapó igényli a természetes eleséget, ami lehet élő, fagyasztott, vagy szárított. A normál sügér tápot nem fogadja el.
Ahogy már írták többen is, ezek a halak jó táplálás mellett gyorsan nőnek. Szinte szemmel láthatóan. A 150 liter 4 db 15 centis példánynak elég.
Tarthatsz még mellettük törpeharcsát. Nekem most is lakik két 25 centis a dél-amerikai sügikkel együtt.
Nekem egy Eheim 2012 belső szűrőm van,meg vagyok elégedve vele.Eléggé hangos,de már megszoktam,ugyanakkor mivel belső és az illesztések miatt nem tudom teljesen falhoz tolni,mindig odabújnak a bedobott kishalak. Ragadózósnál ezt vedd figyelembe.A következőhöz már külsőre gondoltam.
Rendben, köszönöm a válaszodat!:) Ez elég érdekes lehet, várjuk a videót! Addig valami ötlet/tipp/javaslat, hogy milyen szűrőt vegyek és mi kerüljön még bele az akváriumba?
