Kedves idike! Nem te vagy a szoptatási gondjaim okozója/forrása és nem vagy antikrisztus sem (legalábbis remélem :-)). És ha legalább vennéd a fáradtságot, hogy elolvasd Kisujjnak írt válaszomat, akkor tudnád, hogy nem "beszűkült aggyal" olvasom a hsz-eit. Nekem nincs postnatal depresszióm, együttérzek, ha neked volt, viszont ahogy többször is említettem már, nem tetszik a topic témájához való hozzállásod, mert nem látom a hsz-eidben az őszinte segítő szándékot, legtöbbször csak magadat sztárolod, hogy neked micsoda embertelen szenvedések árán sikerült szoptatnod és micsoda király vagy, akiknek meg nem sikerült, mekkora lúzerek vagy "picsogó dámák", biztos nem tettek meg mindent az ügy érdekében vagy elintézed azzal, hogy az illető abba a szánalmas, általad 1%-nak saccolt kategóriába tartozik, aki fizikailag képtelen a szoptatásra. A hsz-eid másik felében meg hamis tényeket közölve próbálod halálra rémíteni jövőbeli IQ-hiány-, allergia-, meddőség(?!)-veszéllyel azokat az anyákat, akik tápszerrel etetik a gyerekeiket. Hát, akkor ne csodálkozz azon, hogy nekem ez a stílus nem jön be. De nem kell velem foglalkozni, van neked itt épp elég fan-od, aki foggal-körömmel véd.
Biztos vagyok benne, hogy nem te vagy Kisujj, sem pasa, ha csak nincs tudathasadásod, mert veled ellentétben ők segítő szándékú, konstruktív hsz-ekkel jelentkeznek. Üdv, kikezdki
OFF
"Holott akárhogyan is vesszük, a gyereknek 1 éves korára már kinn van mind a 20 tejfoga (ha jól emlékszem)"
NAgyjából így emlékszel minden másra is Alice!
MA megkérdeztem Anyukámat, mikor kezdtem mászni, másztam e, mikor kezdett el főzeléket adni, mikor lettem szobatiszta, stb... A többségre nem tudott válaszolni. Mikor kérdezem vmiről, azt mondja, "Kislányom, én már elfelejtettem, ne haragudj, nem akarok hülyeséget mondani". TIsztelem ezért a tulajdonságáért. Nem kontárkodik, betartja, amit kérek, nem állítja az ellenkezőjét, büszke rám, ahogyan a gyerekemmel bánok.
És el nem tudja képzelni, vki hogyan emlékezhet ezekre a dolgokra ilyen pontosan. PEdig lelkiismeretes Édesanya a mai napig. 24éve szült utoljára.
BOcs, de ez régóta kikívánkozott. Fura, hogy teleírod az SZMKt a tapasztalataiddal. Hogys ez foglalkoztat. Érdekes, mivel rendre le is gyügyögőzöd a kismamákat, anyukákat, így végképp nem értem...
ON
A következő egy felmérés eredményének az ismertetése lesz, amit a felsőfokú intézményekben tanulók körében végeztek, hogy anyatejen vagy tápszeren nőttek-e fel, és kapaszkodj meg, ki fog derülni, hogy 99%-ukat szoptatták és csak 1%-uk volt tápos! :-)
Sokak véleményével ellentétben én tényleg nem azért írtam ide, hogy sajnáltassam magam vagy önigazolást keressek a sikertelenségre, hanem sokkal inkább azért, hogy rájöjjek mit csináltam rosszul, megtudjam mások voltak-e hasonló helyzetben és ők tudtak-e ezen változtatni. Nem gondoltam volna, hogy azt fogom a fejemhez kapni, hogy nem próbáltam meg mindent és tulajdonképpen micsoda életveszélynek tettem ki a gyerekemet azzal, hogy tápszert adtam neki. Még szerencse, hogy vannak ilyenek is itt, mint te, akiknek sikerült szoptatni, mégis empátiával közelítenek azokhoz, akiknek nem volt ilyen szerencséjük és tényleg próbálnak valódi segítséget nyújtani, köszönet érte.
Szerintem abban semmi segítő szándék nincs, ha valaki azt próbálja fejtegetni nem minden provokációs szándék nélkül, hogy a tápszeres babák kisebb IQ-ú felnőttek lesznek, mint az anyatejesek, ráadásul ez egy totális nonszensz. Ezért ne csodálkozzon azon senki, ha erre indulatos válasz érkezik.
"amikor egyáltalán nem kérdéses, hogy a tápszer felér-e az anyatejjel."
Lovászi, szerintem meg az a baj, hogy ebben a topikban ez bizony megkérdőjeleződik.
Mert hogy hirtelen máris benne vannak az anyatejben meglévő esszenciális amino- és egyéb savak a tápszerekben is.
A következő körben már immunizálni is fog a tápszer.
Illetve dehogy, hiszen az anytej sem immunizál.
De akkor meg minek egyáltalán szoptatni, nem?!
Kaphatnák a gyerekek élből a tápszert, akkor legalább nem hanyagolnák el a nők a férjüket meg a mittoménmijüket és nem láncolnák magukhoz önző módon a gyereket vmi kéjes vágytól vezérelve.
Régen volt egy másik topik, vmi "anyatej, fejés, problémák" címe volt.
Oda is szoptatási problémákkal lehetett fordulni, a különbség "csak" annyi volt, hogy akik oda írtak, azok MAGUK is szoptattak akkortájt vagy a közelmúltban.
Ott is merültek fel problémák jócskán, mégis sokkal konstruktívabb volt az egész, senki sem akarta a saját negatív tapasztalatát kivetíteni a más bajára.
Pedig ott is volt, akinek sikerült meg akinek kevésbé sikerült, de ez a "Nem baj, ha neked nem megy, nekem sem ment" érzés ott hálisten kimaradt - hja, nagyobb is volt a segítség hatékonysága...
Őszintén remélem, hogy amikor bárkinek gondja akad a jövőben, oda talál el és nem ide, bár talán nem kellett volna lebuktatnom azt a topikot itt...
Zsóka, ez nem mond ellen annak, amit írtam. Vannak olyan nők, akiknek a hormonális támogatás mellett sokkal több tejük termelődik annál, mint amit a babájuk megeszik, aztán a 3. hónap után már nem. Nekem pl. a 3. hónap végétől nem folyt párhuzamosan a nem szoptatott mellemből is a tej.
Amúgy a 3 hónap nem szentírás, gondolom mint minden más hormonszintnél, ennél is vannak egyéni ingadozások. (Lehet, hogy rosszul emlékszem a 3 hónapos határra, elég régen olvastam a tesómék nőgyógyászat tankönyvét.)
Köszi, de nem én szülök, és a lányom nagyon megbízik az orvosban, induljunk úgy neki, hogy minden rendben lesz... tudjuk, hogy konzervatív kórház, és a lányom nem túl faxnis, ilyen jövedelem mellett ami neki van ezt nem engedheti meg magának..:-(
Valamit nem értek. Komolyan. Miért hiszik sokan, hogy a szoptatás tekintetében ugyanúgy működik minden nő?!
A szoptatásnak a mechanikai részén túl van hormonális része is, a tejtermelésért felelős hormon a prolaktin. Ennek a frissen szült nő szervezetében az első 6 hétben, max. 3 hónapig van csúcson a szintje, addig szoptatás nélkül is elősegíti a tejtermelést. (Utána is, de már csak a baba szopása emeli a szintjét.) Van olyan ismerősöm, akinek ez a hormonszint olyan extrém módon magas volt a szervezétebn, hogy a gyermeke 2 éves korában gyógyszerrel kellett elapasztani, és addig napi 2-3 liter (!) tejet termelt. Ha akart, ha nem. Miért olyan nehéz elképzelni, hogy ennek a hormonnak a szintjében is lehetnek különbségek? Miért könnyebb azt elhinni, hogy a teherbeesést elősegítő/támogató hormonok szintje eltérő lehet?
Nem véletlen az sem, hogy 3 hónapos korra alakul ki kb. a kereslet/kínálat rendszere is, hiszen onnantól kezdve a szopás maga az, ami elősegíti a prolaktin termelését. A nagy gyerekeim születésekor ezért is ajánlották a 3 hónapos kortól kezdődő hozzátáplálást, mondván, úgyis csökken a tej mennyisége. Tényleg csökken, ha az ember lánya nem szoptat elég gyakran.
Nyilván a tejmirigyek száma sem egyenlő minden nőben. Van, akinek kevesebb jutott, és van akinek több. Akinek kevesebb jutott, vagy esetleg majdnem semmi, az szvsz akármit csinál sem lesz teje, egyszerűen mert nincs miből.
Nyilván a csúcstejelő ismerősöm, és akinek nincs elegendő tejmirigye a nagy kivétel. De van ilyen. Miért nem lehet ezt elfogadni?!
És akkor még nem is beszéltem a "kisbaba tényezőről", vagyis arról, hogy a baba szopási izomzata nem megfelelő a szopáshoz. Vagy érzi az anyukáján annak feszültségét, és azért nem akar szopni, mert valahol "tudja", hogy a mamájának ez gondot okoz. Ilyen is van. Miért nem lehet ezt is elfogadni?
Sokat agyaltam azon, mit tettem volna, ha nincs egyáltalán tejem. Valószínűleg beszereztem volna egy "szoptanítot", és azon át tápláltam volna a babám szoptatás közben, nem cumisüvegből, de ez az én utam lett volna, és eszem ágában sem lett volna személyeskedő megjegyzéseket tenni arra, aki inkább cumiból etet.
Nem értem azt sem, hogyan keveredik ide az anyatej kontra tápszer dolog, amikor egyáltalán nem kérdéses, hogy a tápszer felér-e az anyatejjel. Nem ér fel. Egy éhes baba viszont enni akar. Lehet persze anyatejet szerezni mástól, én is adtam másoknak. De mi van akkor, ha nem lehet anyatejhez hozzájutni? Legutóbb, amikor adtam el tejet, csak 3 hónapos koráig kaphatta az első tejtesónk, utána neki már nem járt a TB támogatással, kifizetni meg nem tudták. Én így is adtam nekik tovább, de ebben sem vagyunk egyformák. Van, aki inkább a fagyasztóba rakja, majd kiönti, ha lejárt a felhasználhatósági ideje. Most akkor azokat az anyákat is meg kéne szólni, akik megtehetnék, hogy eladjanak tejet, de nem teszik? Áááá, inkább abbahagyom.
Nem azt írtam, hogy kizárólag karácsonykor eszik halat az átlagos magyar kismama! Hanem azt, hogy átlagosan kevés halat fogyasztunk Magyarországon, még azok is, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni. Előbb jut az emberek eszébe a pulykamell, mint bármilyen halféle. Pont most olvastam ezzel kapcsolatban egy cikket, az átlagos fogyasztás Magyarországon évi 2-3 kg és ennek negyedét karácsonykor esszük.
Az "átlagos" szerintem azt jelenti, hogy vannak akik ennél kevesebbet és vannak akik ennél többet fogyasztanak, tehát akár még mi is átlagosnak számíthatunk, bár a mi családunkban ritka volt a hal az asztalon, kivéve karácsonykor.
Üdv, Kisujj
U.i.: tehát ha az IQ nagyságát a halfogyasztás szempontjából vizsgáljuk akkor a tenger mellett élő népek előnyben vannak, mert ők akár 10x több halfélét is elfogyasztanak. De talán dióval, tökmaggal és szotyival behozhatjuk a lemaradást :-)))).
Igen, érdemes :-).
Mert számomra még mindig úgy tűnik az írásaiból, hogy nem adta fel :-).
És sztem az hogy 30 ml-t le tudott fejni egy nap alatt nem feltétlenül jelenti azt, hogy a babája ne tudna többet szopni közvetlenül ciciből.
Nem azt moondom, hogy a szoptatás mindenekfelett, mindenáron, csak eszembe jutott néhány tanács, és nem emlékszem, hogy kikezdki írta-e már, hogy próbálta ezeket. Ha nem akarja olvasni az okoskodásomat, akkor majd szól :-).
Hiaba irnam le a forrast, ugysem hinned el, te barmit olvasol a nickem alatt, az csak rossz lehet. Szerinted en vagyok minden szoptatasi gondod okozoja es egyetlen forrasa, az antikrisztus maga. Csak azt remelem, Kisujj hsz-eit nem beszukult aggyal olvasod, mert nagyon jokat ir, csodalom a kitartasat. Vagy most, hogy vele egyetertek, az o hsz-eit is fenntartasokkal fogod kezelni? :) Kezdj el lenmagolajat inni es napi 25 mg cinket enni B6 vitaminnal, ezek kombinacioja a post-natal depressziodon is segiteni fognak es az emiatt beszukult latasmododat is javitjak. A post-natal depresszio igen gyakori, ezzel tenyleg nem vagy egyedul, kepzeld, meg nekem is volt.
vigyazz, a net furmanyos dolog, lehet, hogy en vagyok kisujj.... :) vagy akar pasa...
24 eves koromig csak Mao-n eltem, es amiota emlekszem, mindig lehetett diofeleket/tokmagot kapni. Az en anyukamnak, valami regi falusi szokas/hagyomany miatt amugy az volt a heppje, hogy minden nap egyunk meg 10 szem mandulat es/vagy diot. Pedig nem dietetikus csak jogasz. Halat sem kizarolag karacsonykor ettunk, hanem egesz evben, pontyot, busat, heket (ami meg tengeri is) mindig lehet kapni szinten. Eddig azt hittem elegge atlagos csalad voltunk...
A kerdesedre a valaszt nem tudom. Bar nem bontanam le magyar-nem magyar megkulonboztetesre, inkabb jol-rosszul taplalkozora.
>Keresem idike szavaiban a "valódi együttérzés"-t, keresem és keresem...
Az egyutterzes hagyjan, de legalabb igaz lenne amit mond. Nem a szokasos tortenet, ahol mercedeszek helyett moszkvicsokat es nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. :-(((((
A lenyeg ugy latszik elsikkadt, a teny az, hogy a tapszerben benne vannak azok a franya telitetlen zsirsavak ugyhogy a nem-ottletuk kovetkezmenyein filozofalni felesleges.
A kovetkezo lufi mi lesz, rossz iranyba forgato cukor?
Alice, a régi komatálas rendszer pont olyan volt, mint a mai babás szoba :-) Arra ment ki az egész, hogy a frissen szült anyának ne kelljen a háztartással, a többi gyerekkel, egyáltalán a családdal törődni! Összefogott a rokonság + a barátok, beosztották egymás között ki főz, ki mos, ki takarít. Anyuka meg csak babázott 6 hétig. Ez volt ám a kánaán!
Kikezdki, én leborulok a próbálozásaid előtt. Komolyan. Nem tudom, hogy nekem lett volna-e erőm erre. Tudod, én is megszenvedtem a magamét a szoptatással az első gyerekemnél, de egyben különböztünk: nekem sok tejem volt. Én ezért nem hagytam fel a szoptatással sem a berepedt mellbimbó, sem a tályog miatt. Úgy érzem le a kalappal előtted, hogy még mindig nem adtad fel!
Hát igen, és itt jön be Idike igaza is, hogy végül is legjobb az, ami természetes. Régen a jobb családokban - nem azokról beszélek, akik a krumpliföldön szültek aztán a fogukkal rágták el a köldökzsinórt, majd kapáltak tovább, bár biztosan sok egészséges kisbaba nőtt fel ilyen előzmyek után is, bár abban nem vagyok anynira bizonyos, hogy az anyuka is egészséses maradt - hanem az akár egyszerűbb, akár jómódúbb "jobb családokban" a gyerekégy az gyerekÁGY volt. Ha a nő megszült, volt mellette egy tapasztaltabb szült rokon, aki bevezette a gyerekápolás rejtelmeibe, ugyanakkor ügyeltek arra is, hogy az anya is kipihenje magát. Most utaljak a "komatál" tradiciójára? Mikoris a falubéli ismerősök felosztották egymás között azt, hogy melyik nap k vigyen komplett ebédet az egséz családnak, csak azért, hogy a szült nő kipihenhesse magát???
De svsz. egyszerűen nem lehet ezt megoldani kórházi körülmények között manapság.
Alice, szvsz az a legjobb, ha együtt van az ember a babájával, de leadhatja, ha pihenni akar.
A két nagyobb gyerekem születésekor a baba-mama szoba egyfajta karanténként üzemelt a szegedi klinikán, vagyis amíg megjött a negatív székleteredmény (no szalmonella). Utána jött a 3 óránkénti szoptatás. Ez nekem nagyon nem jött be, mert az én gyerekeim inkább a 4 órás időközöket díjazták. (Nagy súllyal születtek, sokat ettek.) Ha nem volt ébren a gyerekem, akkor brutálisan felébresztették (rá is csaptam egy csecsemős kezére úgy, hogy tuti megérezte...).
Amikor a pici született, akkor babás szobában voltam, de éjszakára be lehetett adni a babákat. Ha akartam kint is maradhatott. Egyedül az esti fürdetésre kellett bevinni. Én bevittem, de megbeszéltem velük, ha felébred, hozzák ki enni. Ki is hozták. Nekem ez nagyon bejött. Meg sem éreztem a tejbelövellést. Ez a babám volt az egyetlen, akit annyi súllyal hoztam haza, mint amivel megszületett, míg a nagyok vesztettek a születési súlyukból. A picit már nem mérlegelték állandóan, így azt sem tudtam, hogy mennyit evett, mivel itthon sem mértem, nem is tudtam soha. Nekem ez is jó volt, de lehet, hogy másnak megnyugtató, hogy látja a mérlegen az eredményt. (Én akkor hagytam abba a gyerekméricskélést, amikor a fiamat rendszeresen kevesebbnek mutatta a márleg szopás után, mint előtte, közben meg heti 40-60 dkg-t hízott úgy, hogy folyton bukott.)
Engem nem zavartak a szobatársak sem, én könnyen alkalmazkodok, és szeretem a társaságot. Mindig 4 ágyas szobában voltam, és mindig volt olyan csaj, akivel azóta is tartom a kapcsolatot. Nekem nem esett nehezemre segíteni az elsőszülő anyukának sem tisztába tenni a gyerekét, sőt mellre tenni sem, és én szívesen dajkáltam más babaáját, ha az enyém aludt, de a szobatársam nem volt a szobában. De ugye nem vagyunk egyformák...
Asszem egy kicsit félreérthetően fogalmaztam, az "egyedül vagyok"-ot nem úgy értettem, hogy a gyerekem nélkül, hanem szobatárs nélkül. A gyerek jó volt, hogy velem volt, csak nem ártott volna, ha kapok mellé némi instrukciókat is, azért ösztönből még sem tudhatok mindent. Egyébként meg Maminti leírta az én véleményemet is.
"A tapszerbe nem teszik bele azokat az eszencialis zsirsavakat, amelyekben az anyatej gazdag (amelnnyiben az anyanak nincs ezekbol hianya) es amelyek az agy fejlodeseben jatszanak igen jelentos szerepet. Ezek a zsirsavak magvakban, diofelekben es halakban talalhatok meg leginkabb, csupa olyasmiben, amit egy gyerek 1 eves kora elott nem kaphat. Ergo a tapszeres babak IQ pontokat veszitenek abban az eletkorban, amikor az agyuk a legnagyobb fejlodesen megy keresztul."
Légy már olyan jó és tedd meg, hogy megjelölöd a forrást, ahonnan ezt a baromságot vetted! Iboly mondta vagy az lll.hu-n olvastad? Gratulálok! Az én gyerekemnek nem attól lesznek jók a képességei, hogy anyatejen vagy tápszeren nő fel, te szegény, hanem attól, hogy mindkét szülője elég türhető koponyával rendelkezik és mellesleg hemzsegnek az ősei között a tehetséges értelmiségiek. De te, persze, az anyatejjel szívtad magadba ezt a rengeteg okosságot, ezt tudjuk.
Passio! Keresem idike szavaiban a "valódi együttérzés"-t, keresem és keresem...
Szerintem kicsit ez is, kicsit az is. Legyenek az anyára érzékeny, úgy értem empatikus gondozók, csecsemősök, kár, hogy olyan ritkák, mint a fehér holló, akik segitenek, ha gond van, nem az anyukára bizzák, hogy mer-e kérdezni vagy sem; ha az anyuka úgy gondolja, hogy szeretne pihenni, rájuk bizhassa nyugodtan a babát, ha vele akar maradni, akkor ne kelljen 3 órákat rávárni. Valamint szerintem már az általános/középiskolában is igenis tanitsák meg az alapvető dolgokat, hogy csóri muter ne akkor lásson először újszülötett, amikor megszületik a sajátja.
Hát tán már kiderült, hogy én nem egy mostani kismama vagyok hanem egy jövendő nagymama, de azért én is tudom hogy jön ki a gyerek meg ilyesmi.
Az én első lányom - mielőtt a mellemmmel törtét volna ez a gebasz, ami abból állt, hogy az egyik mellemben befelé fordult volt a mellbimó (amivel annak idején egyáltalán senki nem foglakozott) , megszületett, nem rakták a mellemre hanem rögtön lefürdették, elvitték, én másbap reggel láttam ujra és onnantól kezve 3 óránként hozták szoptatni - jól szopott. Biztosan tudtam volna szoptatni, ha nem gennyesedik be a mellem. De nekem jó volt a kórházban, az első nap akkor még (normál szülés) 24 óráig nem engedtek felkelni, a nővérek ágytálaztak, ágytálba pisilés után leöblítették a nemiszervet fertőtleníytővel, kiosztották a Dermaforinnal áthintőporozott gézzel letakart vattákat, az ágyam mellett állandóan ott állt 2 liter citromos tea... hát igen, én is alig vártam, hogy ujra megláthassam az elsőszülöttemet, akit csak egy pillanatra láttam, ez tényleg rossz volt, de ettől függetlenül otthon is szopott rendesen. Ha nem jön ez a gikszer (pedog én már a kórházban is szóltam, hogy van egy nagy csomó a mellemben) akkor én is itt tépném a szájam, hogy "csak akarni kell és megy ez akár három évig is" meg ilyenek...
Igen, az hogy elvették rögtön a gyereket az rossz volt. Lelkileg. De jó volt, hogy kipihenhettem magam pl. Jó volt, hoyg végre kialudhattam magam a sok méretes hasamból eredő álmatlan jszaka után.
És most nem is tudom mi lenne az ideális. Rögtön a szülkő nőre bízni a csecsemőt, hogy majd beletanul, avagy adni az anyának is egy kis pihenést? MI a jobb? Mi az, ami az anyának és mi az ami a babénak jár, és hogyan lehet ezt összehangolni???
Tényleg minden attól függ, hogy milyen típus a lányod. Én pl. nehezen alkalmazkodom idegenekhez, ha együttélésről van szó, még ha csak pár napról is. Magam a Péterfyben szültem és bár fizetős 2-személyes rooming-in szobában voltam, a tapasztalataim inkább a pasa által leírtakra hajaznak. Én valamit éreztem előre, mert egyszemélyesbe akartam menni, csak a férjem lebeszélt róla, mondván jobb ha van mellettem valaki, aki tud segíteni. Hát, ez nem jött be. Engem ugyanis már szülés előtt befektettek és már az első szobatársamnak is kezdettől ott volt a babája, tehát a szülés előtt sem tudtam éjszaka pihenni, ami szerintem fontos lett volna. Ilyenkor szinte természetes, hogy az újszülött szinte végigüvölti az éjszakát, hiszen éhes, az újdonsült anyuka meg még küzd a szoptatással. Aztán még kétszer cserélődött a szobatársam, ami már nekem egy kicsit tumács volt, a végén szinte könyörögtem, hogy engedjenek minket haza. Ehhez még add hozzá a csecsemősök "profizmusát", 3 napig felém sem nézett egy sem, az un. oktatás abból állt, hogy végignézhettem amint egyszer tisztába teszik és ellátják a köldökcsonkját, no comment. Még azt is elfeljtették velem időben közölni, hogy besárgult a gyerekem és azért ilyen aluszékony, mert ugye, nekem ezt mint elsőszülőnek ránézésre diagnosztizálnom kellett volna. Én hülye meg azt hittem, hogy milyen "jó" az én gyerekem, hogy ennyit alszik.
Szóval, tényleg nem vagyunk egyformák, de nekem jobb lett volna, ha egyedül vagyok és nyugodtan próbálkozhatok a szoptatással amikor csak akarok és nem arra gondolok állandóan, hogy kit zavar a gyerekem ordítása vagy mikor toppannak be a másik a látogatói. A végeredményt meg, ugye, tudjátok...
(Kisujj, tényleg csak félve jegyzem meg, hogy kikezdki olvtársnő már írta, hogy egész napi fejés után is csak NAPI 30 ml jön ki belőle... ha ez után a mennyiség utáne is ezeket a kunsztokat javasolod, hát jól van... de ennyiért érdemes?)
