Szülinapodra sok boldogságot és ezt a kis szösszenetet:
… Már két órája elhagytuk az öreg kontinens partvidékét. Alattunk, kicsit jobbra villámok cikáznak, de felettünk ragyognak a csillagok. Elkerüljük a vihart, már megint egy nyugodt, eseménytelen repülés New Yorkig. Robot bekapcsolva, útirány rendben, utolsó bejelentkezés megtörtént. Lehet egy kicsit lazítani.
Szeretem ilyenkor nézni a tiszta eget. Látszik a végtelenség, porszemnyi valónk. Már három éve neveztek ki fő-peelótává. Akkor még minden út előtt izgultam. Tudtam, a mögöttem ülők élete az én döntéseimtől függ. Ma már rutin az egész. Soha semmi különleges esemény. A technika csodálatos. Merengésemből a belső telefon búgása szakított ki. Arra számítottam, megkérdezik, hogy mit kérünk vacsorára, de e helyett ideges, izgatott hangot hallottam.
- Kapitány! Nagy baj van! Egy csapat terrorista elfoglalta a gépet. Azt mondják, ők a Természeti Események Szabad Folyását követelő mozgalom tagjai. Átadom a kagylót, mert el akarják mondani követeléseiket. - Maga a fő-peelóta? – kérdezte egy érces hang. - Igen. Mit akarnak? - Hatalmunkba kerítettük a gépet és nyilvánosságot akarunk követeléseinknek. - Mik a követeléseik? - Mint a nevünkből is látszik, nyilvánosságot akarunk a természeti események szabad folyásának! Követeljük, hogy a világ ismerje el jogainkat. - És én mit tehetek? - Senkinek nem esik bántódása, ha összekapcsol a Világhíradó szerkesztőségével, ahol élő adásban beolvashatjuk felhívásunkat. - És ha ellenállok, mit tesznek? - Szörnyű tervet eszeltünk ki. Fegyvereseink azonnal utasítást adnak a személyzetnek, hogy a gépen található összeg italt szolgálják fel. Ezt követően lezárjuk a repülőgép mellékhelységeit, kivéve egyet, ami az Ön kabinja mellett van. Így látni fogja akciónk hatását.
Meghűlt a vér az ereimben. 316 teleitatott ember és csak egy WC a fedélzeten! Ez katasztrófa! Ráadásul a gépen utazik két iparmágnás, három politikus a családjával, a 62 fős európai fittness-válogatott és a Miss. és Mr. Univers versenyre delegált csapat is. Mit tegyek? Az előírások szerint nem engedhetünk a terroristák követeléseinek. Nincs választási lehetőségem. Az időzítés tökéletes, hiszen a legközelebbi repülőtér is még legalább három órás út. Alkut kell kötnön!
- Tisztelt uram! – próbáltam nyugodt hangon megszólalni – nem teljesíthetem a követelését, de kössünk alkut. Önök nyissanak meg még egy mosdót a gép hátuljában az időseknek, betegeknek és gyermekeknek, ezért én megígérem, hogy leszállás után összehozom önöket a magyarországi index fórumozóival.
Izgatott tanácskozás szűrődött be a telefonba. Feszült percekig tartó várakozás után ismét felharsant a már ismert hang.
- Rendben, azonnal továbbítsa követeléseinket a főnökeinek, de jó szándékunk bizonyítékaként teljesítjük kérését.
Ekkor már behallatszott az üvegek csörömpölése, amint a személyzet elkezdi az itatást. Úr Isten, mi lesz itt? Továbbítottam a terroristák követelését. Tájékoztattam hangosbeszélőn utasainkat, rábíztam a gépet a másodpilótára, majd kimentem az utastérbe, hogy felmérjem a helyzetet és a lehetőséghez mérten, mindenkit megnyugtassak. Az utaskabinban már-már pánik hangulat volt. A kijelölt mosdó előtt hosszú sor állt. Akinek eddig nem is kellett pisilnie, az is ott tolongott, mert a hírre azonnal vizelési kényszere lett. Ahogy végig mentem közöttük, zokogva rángatták a könyökömet, rimánkodtak, hogy engedjek a terroristáknak. Éreztem, hamarosan elszabadul a pokol!
Hirtelen vállon ragadott egy álarcos figura, és azonnal a kezembe nyomott egy üveg Perier ásványvizet. Hiába tiltakoztam, nem engedett el, míg meg nem ittam. Így jártak el a többiekkel is. Magdi, a kezdő utaskísérőnk, már csak összezárt lábakkal tudott totyogni, de hősiesen kitartott. Csak a szemén láttam, már nem bírja sokáig, de nem állhatott be a sorba, hiszen a személyzet mindig az utolsó.
Telefonon beszóltam a peelótafülkébe, jött-e már válasz a toronyból. Válasz az még nincs, de egy viharzóna hamarosan megdobálja a gépet – tájékoztatott a helyettesem. Más már nem is hiányzik! Itt ez a rengeteg ember színültig töltött hólyaggal, aminek egyáltalán nem tesz jót a gép dobálása, rázkódása. Próbáltam szólni, hogy mindenki üljön le és kösse be magát, de nem hallgattak rám.
Másodpilótánk nem tévedett. Pár perc múlva kaptuk az első löketet. Hirtelen vesztettünk pár métert magasságunkból, aminek következményeként hangos jajveszékelés tört ki. A férfiak már nem udvariaskodtak, nem macsóztak többé. Összegörnyedve, ágyékukra szorított kézzel kucorogtak a padlón, vagy sunyin próbáltak előrébb jutni a sorban. Az egyik főpolitikus feleségét otthagyva, igazolványát lobogtatva, mentelmi jogára hivatkozva próbált előrevergődni. A kigyúrt fittness-pasik elesett csecsemőként nyöszörögtek. A nők némelyike szinte vinnyogott. Kezeiket combjaik közé passzírozva, összeszorított combokkal toporogtak. Ha nem lett volna ilyen kétségbeejtő a helyzet, még egzotikus táncegyüttesnek is nézhettem volna őket. Tudtam, hamarosan itt a vég, ami elkerülhetetlen.
Gépünk hirtelen oldalra billent, majd megrázkódott, amint áttört a viharfalon. Ez volt az utolsó csepp a pohárban és az első csepp a bugyikban. Izgága politikusunk már éppen sorra került volna, mikor üvöltött egy nagyot és maga elé kapta a fedélzeti biztonsági tájékoztatót. Eltorzult arca kisimult és halk sóhaj hagyta el a száját. A sóhajjal egy időben más is elhagyta testét, amire a szép, galambszürke öltönynadrágján növekvő sötét folt hívta fel a figyelmet. Elszabadult a pokol! Beindult a láncreakció! Egyre többen és többen vesztették el önkontroljukat. A peelóta-táskámban nincs annyi térkép, ahány térképet láttam kirajzolódni a ruhákon. Sokan összeborulva zokogtak, miközben néhány aljas, perverz állat szája vigyorra húzódott. Szemmel láthatóan ezeket nem hatotta meg a tragédia, sőt, mintha még élvezték volna a dolgot.
Eközben a terroristák még mindig folytatták embertelen akciójukat. Megtalálták a repülő kommunikációs központját, és saját lemezüket rakták a központi DVD lejátszóba. Megszakadt az eddig pergő lírai alkotás és egy brutális film kezdődött. Már a bevezető képsorok is sokkolóak voltak. Patakok csobogtak, csermelyek locsogtak, vízesések zubogtak. Ezt a szörnyűséget időnként egy-egy Mr. Bean poénnal fokozták. Ekkor fogtam csak fel igazán, hogy ez nem hirtelen akció, hanem előre kitervelt, jól megszervezett támadás.
Nem bírtam már tovább nézni utasaim szenvedést, ezért visszamentem a peelóta-fülkébe. A belémtöltött ásványvíz megtette hatását. Én is a végét jártam, de mint fő-peelóta, tartanom kellett magam. Nem láthatták rajtam a végső kétségbeesést! Beültem a székembe, bekötöttem magam és visszavettem az irányítást. Másod-pilótám végletekig kimerülve görcsölt mellettem. Hívtam a tornyot, hogy engedjenek a terroristák követelésének, de elutasító választ kaptam. Mér egy óra leszállásig. Nem bírom ki! Minden reményt feladva eleresztettem magam. Éreztem, amint a forróság elönti ölemet, de már nem tudtam uralkodni magamon. Sötétkék egyenruhámon a folt lassan elérte a kapitányi csíkokat és a varrás mentén csurgott le a lábamon saját vizeletem. Lehunytam a szemem, magamba roskadtam.
Rázogatásra és egy éles hangra riadtam fel.
- Kapitány, baj van? – bökdösött pilótatársam. - Á, mi, ó, semmi! – felnéztem, fölöttem még mindig ragyogtak a csillagok, jobbra alul még mindig villámlott. - Kapitány átvenné egy kicsit? Kimennék a WC-re. Hozzak valamit inni, vagy enni? - Átveszem, köszönöm nem kérek semmit. – hová akar ez menni? Hiszen kit teljes a káosz. Vagy…
Kintről semmi rendellenes zaj, semmi, ami eltérne a szokványostól. Lehet, hogy elszunnyadtam? Ellenőriznem kell. Kiszóltam az utastérbe, hogy helyzetjelentést kérjek. Minden rendben, most ment le az első film, éppen frissítőket szolgálunk fel – jött a válasz. Mégsem történt tragédia, csak az én fáradt képzeletem játszott velem néhány percig. Minden rendben. Megnyugodva tettem helyére a telefont, kicsatoltam az övemet, hogy kényelmesebben üljek. Az öv csatolása közben furcsát éreztem. Kezem nedves folthoz ért a nadrágomon. Lenéztem és kiderült, az álom vége valóság volt. Most már igazi peelóta vagyok!
Napi frissítések vannak rajta. Van férfi rovat is, igaz én azt nem szeretem, de megnéztem. Rengeteg kép van fönn. aki még soha nem járt az oldalon, annak több hónapi szórakozás, amíg átnéz mindent. Sok sikert hozzá. Se regisztráció se hitelkártya, semmi nem kell hozzá. (a főoldalon lépjetek be az aláhúzott sövegrészben. Rózsaszínú mezőben)
Elolvadok, olyan drága vagy elmondani nem tudom! Most látom, hazajöttem anyagért, mig papir keres, gép bekapcs, és nem hittem szememnek, mit irtál. De menni kell azonnal időre, tudom szenvedni fogok... Legálább ennyit most irnom kellett. Szia Mriya! Este találkozunk ? ! Nem birom ki addig
- Negyedéves zárás? - Ó, az tudom milyen... Mostanában én is zárok reggeltől-estig, -igaz kicsit másképp- mert még pisilni sincs időm elmenni. Most értem haza éjfél után, idáig zártam, de most végre nyithattam... Ha most sem nyithattam volna, akkor már magamtól nyíltam volna... :) Mriya, remélem Te nem viszed túlzásba a zárást, mert az megbosszulhatja magát...?! :)
A diliháznak majdcsak vége lesz egyszer, addig pedig pihenj, amikor csak tudsz!
Nálam is áll a bál, de ma talán normális időben végzek és akkor jövök... Alig várom!
sziasztok pisiek!!!! nem tüntem ám el csak összejötem Lilivel!! Minden igen szuper pénteken ö is itt lesz . Már 4 szer pisiltök teljesen össze magunkat,+ még egyszer szex közben elöbb ö majd én Most sok a tanulás meg a többi és sok a lili minden nap gondolok rátok!! Puszi nektek ahova akarjátok (lányoknyk bárhova adok)
Útóirat: Hallotam egy pisis buliról ami érdekelne. Tudtok erröl valamit?
Most már tényleg mesélek pénteken majd akkkor mindent eggyüt Lilivel
- alkohol (gátlások részbeni, vagy teljes elvesztése), - fürdetős előjáték, - egy szép női test kiszolgáltatottságának látványa, - nyilvános maszti.
A bepisilés "csak" hab a tortán. Nem akkor szabadult el a pokol (menyország), amikor megláttuk Pussy bepisilését, hanem akkor, mikor magához nyúlt.
Ergo a következtetésed nem jó. Ezt támasztja alá, hogy a bepisilést hatból hárman inkább cikinek tartották, mint izgatónak. Bár az 50% sem rossz! :)))
Pussy írt levelet!!! Szerintem nagyon aranyos volt (pedig kicsit féltem), és úgy érzem, hamarosan a fórumon is jelentkezni fog.
Az utolsó bekezdésedhez: Mint már írtam, nem csak a lányok érdekelnek, sőt... A bosszúnkból ki fog derülni, hogy milyen hatással volt rám egy fiú bepisiltetése.
Sziasztok! Azt hiszem, hogy normális férfit természetszerűleg izgat, ha egy lány pisil, vagy bepisil. Ha ugyanez a lányokat is izgatja, az már csak hab a tortán. Volt egy eset, amikor nem váltott ki izgalmat a női bepisilés. Hazafelé tartottam és a kerületünk dicső hajléktalanjai éppen kőpárkányon "ülve csavarogtak". Volt köztük egy tablettás bortól agyatlanra részegedett koszos nő. Látszott, hogy néz, de nem lát. Bólogat, de nem érti amit mondanak neki. A mellette ülő hajléktalan fizikai huszár is le volt részegedve, de őbenne még dolgozott a nemi vágy. Nagyon rá volt indulva a szépségre. Buzerálta, csókolgatta, disznóságokat súgott az amúgy annak már nem működő fülébe. A nő meg valószínülewg nem is érezte, de elkezdett bepisilni. Boldogabb korában zöld színű nadrágja átázott a lába között. A pisi lefolyt a kőpárkányon és elindult a csík a járdán. Vitte a gravitáció lefelé, az úttest felé. A buszmegállóban álló emberek megbotránkoztak. Én nem. Csodálkoztam, hogy kivételesen nem tudtam a dolog erotikus oldalát látni... egyébként a hajléktalanok a legtöbb esetben elfexenek a tablettástól, aztán ahányszor kell nekik, ott helyben összehugyozzák magukat. Gyönyörű világ.... Lehet, hogy nekik a mi világunk a szokatlan?
Szerintem hiába kérdezed, nem fog válaszolni. Ha véletlenül válaszolna, akkor sem fogja elmesélni az igazat, mivel Pusy-cica látens bepisilő. Valószínűleg meg nem jutott el arra a szintre, hogy saját magának bevallja a dolgokat. Az viszont biztos, hogy érdekli az aktus, hiszen – mint néhány „kedves” megjegyzéséből kiderül – rendszeresen látogatja fórumunkat. Gondolom, épp ilyen intenzitással figyeli a biszex és leszbikus lapokat is csak ott nem talált, vagy nem ismert fel ismerősöket.
Szóval, ha már Pussy olyan kedvesen mesél másokról, elmesélem helyette az osztálykirándulásunkat. Amennyiben ezt Ő nem így látja, majd kijavít, vagy rájön, hogy nem is olyan rettenetes, ha sikerül megszabadulnia néhány apró titkocskától.
A történet tavaly májusi. Negyedikesként (öt évfolyamos gimibe járunk) már elég szabadon értelmeztük az „erdei-iskolát”. Az egy hét alatt különböző feladatokat kellett megoldani. A tét elég nagy volt, mert a győztes csapat mehetett az angliai diákcsere utazásra. Én lettem a hat fős egységünk vezetője és elmésen a top-lesz nevet vettük fel. (Tanerőink úgy gondolták, hogy a „top-lesz” = „a legjobbak leszünk” megfelelője. Meg is dicsértek minket, az ötletes, előremutató és pozitív kicsengésű név választásáért. Ez talán érzékelteti az iskolánk prüdériával átitatott nevelési elveit.)
Azt tudni kell, hogy az osztályban egy fiúra négy lány jut. Ez talán nem volna baj, de a néhány kukimuki többsége olyan csenevész, hogy inkább ne is beszéljünk róluk. Összesen ketten vannak, akik elég bevállalósak. No, ezeket sikeresen be is szerveztük a csapatunkba.
Természetesen Pussy-cica is köztünk volt. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Pussy nagyon szép. Gyönyörű hosszú, természetes majdnem fekete haja van, kicsit egzotikus arcéllel és szemekkel. A cicije és a feneke kicsi, de formás, hasa lapos. Ha kicsit még nőtt volna, igazi modell alkat lehetne. Régebben nagyon sokat voltunk együtt, mert rendszeresen besurrantunk apám fotóstúdiójába, ahol rengeteg tanulmányképet készítettünk egymásról. (Ne kérjetek, mert nem küldök!) Azt hiszem, kicsit egymásba is szerettünk. Szívesen bújtunk össze, kényeztettük egymást. Az osztálykiránduláson még tartott a „nagyon baráti” kapcsolatunk. (Igazán csak nyáron - mikor kiderült, hogy elköltöznek és másik iskolába kerül - távolodtunk el. Valójában nem fejeztük be viszonyunkat, csak véget ért. Lehet, hogy ez az oka, a mostani hűvös pengeváltásoknak, amit őszintén bánok, mert tényleg nagyon jóban voltunk.)
No, de térjünk vissza a kirándulásra, mert nem szeretnélek untatni benneteket életem bajaival.
Első feladatként meg kellett találni a törzs-tábort. Ez nem jelentett túl nagy kihívást, mert az egyik csapattagunk anyukája intézte a foglalást, így pontosan tudtuk, hová kell mennünk. Természetesen, mire a tanárok és a többiek leértek, mi már túlestünk a szobafoglaláson és a zuhanyozáson is. Ez nagyon hasznosnak bizonyult, mert fürdés közben sikeresen beavattuk a fiúkat is. Előbb ruhástul állítottuk őket a víz alá, majd apránként lehámoztuk róluk a nedves göncöket, végül segítettünk nekik lemosakodni. Nagyon vicces volt, mert a fürdetés végére mindkettőt fogasnak is lehetett használni. Félszegen vigyorogtak, miközben próbálgattuk, melyikük szerszáma bír el több törülközőt. Nagyon érdekes, hogy eszünkbe sem jutott kisajátítani őket, inkább testvériesen megosztoztunk rajtuk.
A hivatalos ebéddel egybekötött tábornyitás után kiosztották a feladatokat.
Pihenésre nem volt idő, mert vonattal be kellett utazni Sopronba, ahol a város történelméről kellett anyagot gyűjteni. Ennek a hagyományos módja, hogy egy térkép segítségével végigloholsz a vastagbetűkkel szedett helyeken. Mint kiderült a többiek valóban ezt választották, de mi egy kissé lefáradtunk a fürdetési aktustól, ezért a lóti-futi helyett gondolkoztunk. Ennek eredményeként bevonultunk a főtértől nem messze lévő vendéglátó-ipari egységbe, ahol volt nyilvános e-pont. Szépen elhelyezkedtünk, kicsit ráncoltuk a homlokunkat, hogy idősebbnek nézzünk ki, kértünk néhány frissen csapolt sopronit, majd minden szükséges adatot lenyúltunk a netről. Egy óra alatt a fejünk megtelt a szükséges információkkal, a pocakunk pedig a habos nedűvel.
Mivel rengeteg időnk maradt még az ellenvonat indulásáig, úgy éreztük, nem ártana még néhány helyen ellenőrizni a sör és a kékfrankosból készített fröccs minőségét az állomás felé. Gond nélkül megúsztuk volna, ha az utolsó helyen nem időzünk túl sokat, aminek egy eszement rohanás lett a vége. Nem lehetett lemaradni, mert ez volt az utolsó vonat aznap este. Persze, hogy WC-re már nem jutottunk el. Gondolom tudjátok, milyen 2-3 liter folyadékkal töltött bendővel futkározni. Igen, pont olyan! Feszít, repeszt, hasogat, szivárog, görcsbe rándít minden mozdulatnál, de az utolsó pillanatban elértük a vonatot.
A fiúk udvariasan átengedték a mosdót és egyszerűen kiálltak a vagon ajtajába, ahol elintézték a dolgukat. Nekünk nehezebb volt. Egy WC és négy túltöltött lány! Ha azt akkor videóra veszi valaki, biztos kategória-győztes lett volna vele. Nagyon szenvedtünk, de sikerült baleset nélkül elvégezni a dolgunkat mindhármunknak. Hohó! Egy-kettő-három…, valaki hiányzik! Pussy!!! Lemaradt? Az nem lehet, mert pont előttem ringott a popsija, mikor felkapaszkodtam. Akkor hol lehet? Benéztünk az első fülkébe, ahol sápadtan, lábait maga alá húzva kucorgott a sarokban. Totálisan kikészült. Nyöszörgött, nyávogott, hogy nem bírja tovább, mindjárt bepisil. Mondtuk, hogy jöjjön gyorsan, segítünk kimenni, de nem engedte magát megmozdítani. Szabályosan hisztizett. Látszott, hogy nem csak a folyadék, hanem az alkoholmennyiség is túlteng benne. Mellé ültem, próbáltam lelket lehelni bele, mikor éreztem, hogy valamitől nedvesedik a fenekem. Lenéztem és láttam, amint a Pussy alatt benyomódott gödör megtelik pisivel és túlcsordulva utat talál felém. Gyorsan felálltam, így a kis szökevény patak ismét visszafolyt Pussy alá. Rajtam nem látszott meg a nyoma (különben sem bántam a dolgot), mert fekete farmerben voltam, de az ő világoskék vászonnacija lassan sötétlilába ment át. Már a lelógó pulcsija is kezdett átitatódni, mikor eljutott a tudatáig, mi is történt. Egy pillanatra elhallgatott, végignézett magán, kicsit szétnyitotta a combjait. Buddha-pózt vett fel, miközben ült a kis tavacska közepén. Lassan – mint akit hipnotizáltak – lenyúlt és a kezével elkezdte simogatni magát. Megdöbbenve néztük. A pisijét elkezdte az ölébe meregetni és minden merítésnél egyre erősebben dörzsölte a nuniját. Jó pár perc eltelt. Mi megbabonázva néztük, a fiúknak egyre nagyobb lett a zsebük és időnként végig simították a dudorodó csomagjukat. Én éreztem, hogy a hüvelyemet elönti a forró, síkos nedvesség. Pussy megfeledkezve a külvilágról, becsukott szemmel, nyilvánosan masztizott!!! Felsikított, rándult néhányat és lábait letéve kinyújtotta a testét. Ettől a mozdulattól a tavacska átalakult vízeséssé. A még mindig remegő combok által kiszabott mederben végigzubogó aranyfolyam az ülés szélén letoccsant a padlóra. Nem tudom mennyi lehetett, de nagyon-nagyon sok. Ekkor, mint aki álomból ébred, kinyitotta a szemét, végig nézett rajtunk és elmosolyodott. Már nyoma sem volt a hisztinek. Tetszett? – kérdezte, majd ismét lehunyta pilláit és elszunnyadt.
Egy árva szó sem hangzott el, de csönd az nem volt. Hallatszott a kerekek csattogása, a fiúk nadrágsurrogása, ahogy a másik két lány dörzsöli a farkukat az anyagon keresztül, és hallatszottak a halk sóhajok. Én egyszerűen benyúltam az övem mellet a bugyimba, és a középső ujjammal felnyúltam magamnak.
Nem tudom, meddig tartott volna a bűvölet, ha a folyosón nem hallunk kiabálást. Létszámellenőrzés!
Pillanatok alatt kiszakadtunk a mámorból. Pussy átázott ölére rádobtunk egy kiterített térképet, leültünk, mint aki a feladattal foglalkozik. Mire Kati néni benyitott, pont úgy néztünk ki, mint az eminensek. - Mi van itt? Mi ez a tócsa? – kérdezte. Zoli volt a leggyorsabb, aki elkezdte szidni a sok trehány utast, akik mindenfélét kiöntögetnek. - Miért nem mentek át a másik kocsiba? Szinte üres az egész szerelvény és ott vannak a többiek is. - Ja, észre sem vettük! – feleltük, de látszott mindenkin, hogy megkönnyebbül, hiszen akkor nem valószínű, hogy valaki észrevette mi is történt. - Később átmegyünk, de be szeretnénk fejezni a feladatot anélkül, hogy a többiek ellopnák a munkánkat. - Jó-jó, de siessetek, mert 20 perc múlva leszállunk! – mondta Kati néni, majd visszadöcögött az osztályhoz.
Ezt megúsztuk, de mi legyen Pussyval. Fel kellett ébreszteni, ami elég nehezen ment. Az első pillanatokban nem is értette hol van és mi történt. Behúztuk a függönyöket, kizavartuk a két fiút és az egyik jó kézügyességű lányt – hátha szeretné befejezni az elkezdett műveleteket. (Tudjátok most jön a nagyi idevágó mondása: „Jányom, ha valamit elkezdesz, fejezd is be!”)
Pussy még kicsit kómás volt, de már lehetett aktivizálni. Elmondtam hogy kicsit becsurrant, de semmi gond. Nem ciki, nagyon sajnáljuk, de nincs oka szégyenkezni. Bármelyikünkkel megtörténhetett volna, tehát fel a fejjel, stb. Sikerült kissé megnyugtatni, és az egyebekre nem nagyon tértem ki. A következő gond, hogy mit adjunk rá, hiszen nem hoztunk pótcuccot magunkkal. Az egyik fiú felajánlotta a hátizsákjában lévő pulcsit, ami akkora, hogy bőven megfelel egy rövid ruhának is. Felállítottam Pussyt, lehúztam az átázott nadrágját és bugyiját. Nem volt idegen a teste, de megcsapott a forró illata, amitől már megint beindultam. Bal kezemet csészekén tartottam a puncija alá, miközben jobb kézzel törölgettem róla a nedvességet. Ahányszor kényesebb helyet érintettem, megrándult és aranycseppekkel vegyes nedűt spriccelt a markomba. Legszívesebben ott helyben kinyaltam volna, de nem voltunk egyedül. Így megelégedtem annyival, hogy titokban belelefetyeltem a tenyerembe. Ráadtuk az óriáspulcsit, ami tök jól állt neki, de egy kicsit azért rövid volt. Kellett volna egy bugyi is, de honnan? Rámnézett, és megkérdezte, oda adnám-e a bugyimat, amíg a táborig érünk. Ez tök ciki volt, hiszen az én bugyim is már tocsogott. Igaz, nem a pisitől, de azért bőven át volt ázva. Megsúgtam neki, hogy mi a baj, de akkor is kérte. Kiküldtük a másik lányt is. Levettem a farmert és lehúztam a bugyimat, amit fel is vett. Megfogta a kezem és az ujjaim segítségével teljesen benyomta magának a nedveimtől sikamlós tangát. Ott álltunk összesimulva, cirógattuk egymás punciját és csókolóztunk.
Hamar megérkeztünk. Vacsora után gyorsan megírtuk a feladatot és elvonultunk a szobánkba. Áthívtuk a fiúkat is beszélgetni és megsemmisíteni a piát.
Hajnal 3 körül, Zoli kikotyogta, hogy neki még soha ilyen élménye nem volt, mint amit Pussy látványa okozott. Ekkor Pussy is megtudta mi történt és teljesen kiborult. Én rohadtul dühös voltam, hogy lehet ilyen tapír valaki. (Minden fiú ilyen?) Elhatároztuk a lányokkal: ezt megbosszuljuk! Jaj neked Zoli!
Nem is sokat kellett várni, másnap eljött a bosszú ideje. Nyilvános helyen bepisiltettük Zolit!
Ha lesz időm, folytatom, bár örülnék, ha Pussy is hozzászólna, kiegészítené, vagy akár Ő is folytathatná!
Sziasztok! régi bepisi rajongó és gyakorló vagyok. más fórumokról vannak itt ismerős "arcok", kicsit átkeresztelve. A régebbi fórumokon már több történetet megírtam. mind olyanokat, amiket kipróbáltam. elhaltak auok a topikok. Pl: Intim zóna.. volt olyan is, ahol beléptem, érdeklődtem, olvasgattam, aztán kiderült, hogy elsősorban homokos klub, csak mellékes a bepisilés. Na, onnan hamar megléptem. Mindig fenntartással fogadtam a lányok levelét, mert sokszor kiderült, hogy valójában fiú írja, de a szándék így is dícséretes. a szórakoztatás. Üdv. mindenkinek....
Ha a pletykán és a ...keverésen kívül mást nem tudsz virítani, akkor inkább dugulj el.
Írd meg inkább az osztálykirándulásos történetedet, amikor úgy beállítottad magad, hogy nekünk kellett téged tisztába tennünk. Az már nem is bepisilés volt, inkább totális elázás. Még szerencse, hogy a jó magyar vonatokon műbőr ülések vannak, mert különben még mindig átázna aki a helyedre ülne. Én ennek ellenére nem bántalak, mert kimondottan élveztem, amikor a behúzott függönyű kupéban cibáltam rólad az átázott nacit és bugyit. A legszebb az volt, hogy ahányszor hozzáértem a hasadhoz, mindig újabb és újabb aranycsöppeket eresztettél ki magadból a tenyerembe.
Ha tényleg érdekel a téma, és nem csak szenyózni jársz ide, akkor állok elébe! Lehet, hogy csak az irígység beszél belőled? Erre tudok megoldást és nagyon szívesen megpisiltetlek. Mióta másik suliba mentél, nem is jelentkeztél, pedig az én elérhetőségem még mindig a régi.
Itt és most nyilvánosan felajánlom, hogy a legközelebbi bepisi-partyra szeretettel meghívlak! Választhatsz, hogy - csak velem, - velem + még egy lánnyal, - velem + még egy hapsival szeretnéd kipróbálni.
Többieknek:
Köszönöm, hogy még gondoltok rám, ígérem nem tűnök el örökre! Pussy-liba híradásában van némi igazság, de nem az az oka eltűnésemnek. Idén érettségi + felvételi lesz és én nagyon szeretnék bekerülni az egyik jónevű angol művészeti fősulira. Ehhez viszont nagyon sokat kell tanulnom.
peelóta! Nagyon édes vagy, szívesen összenedveskednélek, de mint már többen felhívták rá a figyelmemet, sajnos foglalt vagy. :) Ennek ellenére, ha legközelebb szervizbe megyek, megpróbálok sokat inni és feltűnően toporogni, hátha ott vagy! :)))
Tegnap este irtam Mriyanak jó sokat és mikor katt, hogy mehet, minden eltünt, ez 4. eset, hogy ez történ. Szerencsére megőriztem hidegvéremet, igy meg sem fordult fejemben, hogy csukott ablakon dobom ki gépet úgy, hogy aszfalton essen szét. Hu..
Hol a hiba? Én vok béna?Lehet, úgy. hogy többé ne legyen igy?Bocs és kösz !Sziasz!