Mar jopar napja hozza szeretnek szolni a topikhoz, de sajnos mindig kozbejott valami (tobbek kozt egy szigorlat is ;)). Nemreg kezdtem futni, kb augusztus elso heteben. Hogy miert? Banatomban.. akkor hagyott el ex-baratnom, es ez nem esett tul jol:( Igy csatlakoztam egy csapathoz, es enis kiementem korbefutni a szigetet, hatha attol jobb lesz.. meg mert miert ne.:) Gondolhatjatok milyen "jol" ment.:) Azota azok az emberek meguntak a futast, engem viszont teljesen rabul ejtett a szepsege, amit addig el se tuttam kepzelni hogy letezhet (mert addigi elkepzelesem szerint futni, foleg hosszutavon monoton, faraszto, es ertelmetlen :)). Erre mar csak raadas volt a Kaiser's verseny, ahol igaz csak 4km-t futottam, a vegere majd meghaltam, de megerte, mert azzal az elmennyel, amiben ott volt reszem lelkileg teljesen ehhez a topikhoz tartozova valtam.;)
Ennyi asszem boven eleg (keretlen) bemutatkozasnak, es ha vki kitartoan meg olvassa amit irogatok, lehet valaszt is fogok kapni a nyoszorgeseimre;) Szal a kovetkezo problemaim lennenek teljesen kezdokent:
1. hianyoznak az elmeleti alapok.. tudom,tudom, Futok konyve - de hol lehet beszerezni? engem mindenhonnan elkudtek, hogy elfogyott/nem is volt.:(
2. perpill ugy kb 2 naponta lemegyek aztan futok ameddig kellemesen el nem faradok (nalam ez _meg_ csak kb 3-4 km;)). De van egy erzesem, hogy ha nemi tudatos tervezest vinnek az "edzes"-eimbe, akkor gyorsabban fejlodnek:) Kihez fordulhatnek ilyesmi segitsegert?
3. futotars.. en jol elrohangalok itt a lakotelep kornyeken egyedul is, de tobben mokasabb lenne, meg lehet jobban is menne:) de asszem ti nem az en sulycsoportomba tartoztok. 2-3-x szigetkorrol beszelgettek, amikor en 1et nem tuttam meg lefutni eletemben megallas nelkul:( szal utolso kerdesem az lenne, hogy merre talalhatnek hozzam hasonlo kaliberu tarsat, aki nem otthagy par kilometer utan, hanem velem egyutt fullad ki;)?
koszi elore a valaszokat, es a turelmet a szoaradatomhoz :)
Huhh, visszaolvasva magamat, még én se értem mit akartam írni…(még a 12-őt is összekevertem a 13-mal :))) )
Szóval: én pénteken (18-án) már egész nap szabin vagyok, nekem mindegy melyik vonattal megyek. Azaz nem mindegy, azzal megyek amelyikkel iSTVán! :)))
Szerintem a 1/2 5-ösnél korábbi vonattal kellene menni, az nem is lenne rossz, ami 3 körül ér a Délibe. Vagy van még 1-gyel korábbi (úgy tűnik marad az IC?), ami kicsivel 1 óra előtt van a Déliben (Pécsről 10:15 körül indulhat?).
pen! iSTVán!
Melyikkel menjünk?
(Nem várok azonnali választ. Amennyire magamat ismerem, nekem elég előtte lévő nap eldönteni. Ha meg "helyettem" döntenek, tudok alkalmazkodni.)
pen, sepi
Ahogy nézegetem a vonatokat, két lehetőség van. Vagy az, amelyikkel a Kaiser's előtt mentünk krisszel, ez fél 5 előtt kicsivel van a Déliben, vagy egy intercity, amelyik 3-ra ér fel. (krisz terveit nem ismerhetem egyelőre, de ehhez is van kaposvári csatlakozás, és közben neki sincs más.) Tehát azt kellene eldönteni, hogy a fél 5-ös indulás elég lehet-e (ti tudjátok a nektek kedvező útvonalat, sebességet, menetidőt), ha nem, akkor marad a 3 óra után bármikor című variáció.
Úgy tűnik sikerült összehangolódnom a pulzusmérővel, de most sajna nem voltak jelzések, az egyetlen részidőt a frissítésnél nyomtam. Tehát az első "fele" 43:00 lett 180-as átlagpulzussal, 196-os max-szal, a második fele 187-es átlag 195-ös legnagyobb értékkel. (mindkét felében volt bő 10 perc a "kemény" futásból. A második felének ideje 39:39 lett.
Nem mondtam le, mert őszintén szólva akkor is mentem volna, ha én vagyok az egyedüli FB (persze sokkal jobb volt így!), mert ez volt az utolsó esélyem idén, hogy menjek Futapest crossfutásra (nehogy végleg kiessek a "kegyeikből" :-), mert az utóbbi versenyekről már nem is kaptam értesítést). A jövő héten legfeljebb Pörbölyig megyek, aztán Bécs-Budapest, utána a hétvége valószínű versenymentes lesz, aztán Győrben maraton, november 9-én 50 km-es OB, másnap szezonzáró, ha lesz még erőm. És ezzel tényleg be is zárom a szezont, a következő buli szilveszterkor a maraton Zalaegerszegen, amire december közepén kezdek felkészülni a tervek szerint, addig szinte teljes pihit szeretnék.
A csokival kapcsolatban tiltakozásomnak kell hangot adnom. Jó 20 éven át egyáltalán nem ettem csokit, az utóbbi 2 évben csak "életveszély" esetén, különösen indokolt esetben (amikor kénytelen voltam a teljes befutócsomagot behabzsolni). Az tény, hogy eltüntettem, a gyerekek köszönték szépen.
Szegény Ujj Zolit letámadtam egy kis információért (nem értem, második pillantásra már elég fáradtnak és izzadtnak tűnt, pedig már régen beértem :-)), később adott szórólapot is az 50 km-es OB-ről, melyet ezennel megosztanék: (zárójelben a saját hozzáfűznivalóm)
Helye: Népstadion (azt mondta, 1800 m körüli betonkör)
Ideje: 2002.11.09. 10:00
Nevezési határidő: nov. 6. 22:00, csak előnevezés.
Nevezési díj: 2500 Ft
Szolgáltatások: km jelzés, korosztályos díjazás, orvosi szolgálat, tésztaparti (lehet, hogy megint csak az elszántabbaknak? két éve nem bírtuk kivárni :-)), gyúrás, emlékpóló, körönkénti frissítés, eredménylista)
Mivel jelenleg nem sok jelentkezőt jósolok FB körökből az ilyen ultrára (cáfoljatok meg!), közzétenném a váltót is:
5×10 km-es váltó. Szinte minden egyezik, kevesebb korcsoporttal, nevezéshez csapatnév, névsor, születési dátum, lakcím. Nevezési díj: 5000 Ft/csapat.
Grat. a gödieknek! Jó kis verseny lehetett, jövőre remélem én is gyarapíthatom a női mezőnyt.
A képek is szuperek (csak a 3. adag nekem nem akar lejönni :(( ).
tasi-!
Nektek is grat., csak így tovább! 30 pont? Ilyet még a „nagyok” sem tudnak…:)) (Tegnap játszott a férfiligában Kaposvár Kecskemét ellen. És csak 26 ponttal nyertünk.:))) )
Ugye megbocsátotok, ha most nem futunk együtt, ugyanis inkább tovább alszom és csak 10-től futok (akkor viszont Gankival) négy kört. Sok az a + egy óra reggel. :-)))
Kis csapatunk apró nehézségek után ma délelőtt magabiztos laza kis 30 pontos győzelmet aratott az első meccsen :) Már jobban állunk mint tavaly a harmadik forduló után :) (3 zakóval kezdtük az évet)
Hiver: gratu! :)
>> szép - levehető tetejű :o) kupa
Ez majdnem olyan mint az NDK turmixgép...a levehető ajtajú :)
...
A verseny után pedig a lassan hagyományossá váló virslizés volt Penéknél. Amíg Sepi elment lezuhanyozni, addig az asztalnál ülők (Pen, iSTVán, Nereida és én) között érdekes hasonlóságot fedeztünk fel: mindannyian a pehelysúlyú kategóriába tartozunk, együttes súlyunk nem éri el a 200 kilót - bár így utánaszámolva azt hiszem, a 190-et sem. Ideális futóalkatok :o) Azért a virsli- és üdítő- és csokipusztításból mindeki kivette a részét, meg a jó kis beszélgetésből is.
Köszi Penéknek a vendéglátást, a futvart a vonathoz, meg a nevezést! Megyünk legközelebb is! :o)))
Bécs-Budapestesek!
Csütörtökön bent jártam a BBp-irodában, és megkértem a szervezőket, hogy a csapatainkat (Zsugáék, Sneciék, Penék, a 2 Gyuribá-féle csapat + a mi lánycsapatunk) próbálják meg mindig egy szállásra beosztani.
Ricsi, Zsazsi!
A Ti céges csapataitokat nem vettem bele a kalapba, mert így is necces, hogy meg tudják-e oldani, hogy 6 csapatra összehangoltan figyeljenek. Viszont a fenti csapatokban annyira kuszák az összefüggések (Kedves itt, gyúró ott, a lányokat ki segíti kísérni a 3-4. napon amikor nem lesz kocsink, Sneci-Zsuga csapatpárbaj, stb.), hogy ezt a 6-ot muszáj volt. Ha Ti is szeretnétek ezt az egyszállásos megoldást, szóljatok nekik Ti is előre, ill. a helyszínen próbáljátok meg majd variálni (szervezőket ott megkérni/más csapattal cserélni)!
Viszont egy rossz hír:
Idén Sopronban is koleszos szállás lesz, nem a Lővérek szállodái!!! :o(((
Gödi Crossfutás:
A reggel úgy indult, hogy Julcsiék lemondták a versenyt, így egyedül kellett vonatoznom, odatalálnom. Odaérve Pen, Sepi, Nereida és Kovács Kriszta fogadott, majd nagy örömömre előkerült iSTVán is - nem gondoltam, hogy mégis beszervezi a hétvégéjébe Gödöt, amikor szinte mindenki lemondta. Kriszta megfenyegetett, hogy ha nem nyerem meg a 18 km-t, 3 nap pihenőt kapok a BBp-en. (Ő az 5 kilin indult.) Én nagyon fáradt voltam még a Kaiser's, ill. a tegnapelőtti kemény edzés miatt, így csak egy 4:20-as tempót jósoltam magamnak. Szerencsére(?) nem volt nagy mezőny, így nem kellett kihajtanom magam. A pálya elég nehéz volt, sok mélyhomokos rész, néhány kaptató tette izgalmasabbá, de ezzel együtt nagyon tetszett. A végére is inkább mentálisan fáradtam el a sok koncentrálástól, szinte minden lépést végig kellett gondolni, hogy hova, és hogyan tegyem a lábam. (Ezúton is csodálatomat fejezem ki a tájfutóknak, akik eközben még az útvonalakból is válogatnak!) Hál' istennek a végén iSTVán segített, futott előttem, és jelentette a nem várt akadályokat: faág, gödör, stb., ami nagyon rám fért, mert már majd' kifolyt a szemem a sok nézéstől. (Rövidlátóknak asszem jobb a szép sima aszfalt :o) A végén Pen fotózott és szurkolt hangosan, Nereida bringán ülve próbált hajrázásra bíztatni (és itt nem a fejemet borító szőrzet ütemes mozgatására gondolt :o), de én nem voltam hajlandó - így is megnyertem vagy 5 perc előnnyel, minek szaggassam szét a fáradt futóműveimet? A vége 1:22:valamennyi lett, ami 18 kilivel számolva, csak 4:35-ös átlag, ennyire talán nem vagyok rossz formában (bár elég kényelmesen futottam végig). Sokak szerint inkább 19 volt a táv, én is hajlok erre, pláne, hogy állítólag - bevallottan - az 5 kili is 6,5-7 volt, és a 18-ra is azt mondták a szervezők, hogy hosszabb - csak azt nem árulták el, hogy mennyivel.
Verseny után mindenki kapott fincsi paprikás-paradicsomos-hagymás zsíroskenyeret, teát, narit, csak egy kicsit tolongani kellett a finomságokért, a nénik alig győzték etetni az éhes szájakat.
Az eredményhirdetés elég mókás volt, a fiúk pl. ilyeneket nyeretek: elekromos csavarbehajtó, metszőolló, csiszolókorong.
Nekem egy szép - levehető tetejű :o) kupa (eddig ez a legnagyobb!), egy stopper (ezt szerettem volna! :o))), meg egy L-es méretű bőrmellény lett a jutalmam...
Már a nap is izgalmasan kezdődött. Tegnap este szüleim megkértek, háromnegyed 6-kor ébresszem őket, hogy időben tudjunk indulni. Gondosan be is állítottam az ébresztőt 6 órára, mondván magamban, hogy felesleges olyan korán indulni. Reggel fél 6-kor jön anyám, hogy felkeltem-e már...
Mivel a forgalom sem volt nagy, fél 9 körül már Újpesten voltunk, így kénytelen voltam gyalog kimenni a vonathoz öcséméktől Rákospalota-Újpestre, hogy kicsit apasszak a felhalmozott időből. A vonatra várva rögtön ismerősbe botlottam, Veitschben voltunk együtt a nyár elején. Kellemesen elbeszélgettük az amúgy sem hosszú utat (15 perc). A többiek (Hiver, pen, Sepi, Nereida) már ott voltak, gyorsan mentem nevezni. Nyeretlen kétévesként körbejártam az összes asztalt, mire megtaláltam, hol is kell neveznem (természetesen az utolsónál). Még fél óra volt a rajtig, így alapos bemelegítés helyett beszélgettünk egy kicsit és elmerültünk a vásári ricsajban (a gyerekeknek volt "dühöngő", középkori bajvívásra emlékeztető egymást püfölés, vattacukor, arcfestés, portrérajzoló, szóval mindenféle jó móka).
A rajt előtt a taktikán gondolkodtam. Szívesen futottam volna Sepivel is, Hiverrel is, nem tudtam dönteni. A vége az lett, hogy Sepi futotta a kellemesebb tempót, így vele maradtam jó 27 percig. Először a település utcáin kanyarogtunk (a végén egy "köszöntjük a futókat" tábla), aztán jött egy kellemes erdei szakasz, aztán kevésbé kellemes erder, majd egy kissé kellemetlenül homokos szakasz, egy felüljáró, pár rövid, de meredek dombocska, szóval sok szép, crossfutásra kitalált terep. Ama bizonyos 25 perc után úgy találtam, hogy Sepit túl sokan előzik meg (köztük 2 nő, amit "nehezen viseltem" :-)), és tulajdonképpen én Hiverrel is szeretnék kicsit együtt futni, elkezdtem a felzárkózást. Ez persze kicsit gonosz dolog volt, mert mindenki, aki mellett látszólag szélvészként futottam el, aggódva tűnődött, hogy gond van-e a sebességével ("ennyit lassultam volna" című pillantások).
A jól belátható mezei szakaszon láttam előttem Hiver narancspólóját (nem tudok jól saccolni, de valahol 500 és 1000 m körül volt az előnye), kemény 25 percembe került, míg utolértem (még több is lehetett volna, ha nem hagyom ki a frissítést féltávnál, aminél ő vesztett pár másodpercet). Pedig elég jól hajtottam, a kezdeti 180 körüli (inkább alatti) pulzusról 195 közelébe mentem fel. Amikor már majdnem utolértem, az egyik leelőzött versenyzőtárs rámszólt, hogy mi van (V.)Péterrel. Gyors megbeszéltük, aztán kimentve magam, hogy szeretném utolérni Hivert ("Az előttünk lévő lányt? Nagyon szépen fut! Hány éves? - mondta. Gyorsan válaszoltam, aztán igyekeztem tovább.) Egy kicsit pihentem Hiver mögött (biztosítottam, hogy ő az első, és messze lehetnek a vetélytársak, mert akkor hagytam el őket, amikor elkezdtem a gyors futást), aztán beálltam elé, és így futottuk végig az utolsó kb. 27 percet. Ekkor a pulzus 180-190 között volt, amit a halvány lejtők is segítettek. A célba egyszerre, 1:22:39-cel érkeztünk, a második hölgy 4:45-tel, a harmadik további 2:32-vel maradt le. Ha nem kevertem össze, akkor Sepi ideje 1:31:11, ha nem, akkor majd mondja (és én nagyon elnézést kérek tőle). A táv most 18 km-nek volt hirdetve, de GoZo (mozduljvelunk fórum) szerint ugyanazt a 19,2 km-es távot futottuk, mint ami tavaly volt.
Közben Nereida jól szerepelt az 5 km-nek hirdetett távon, pen pedig széPen szurkolt, és amikor odaértünk épPen képeket készített. Miután Sepi is célba ért meglátogattuk a zsíroskenyérgyárat (minden elismerésem a néniké, mielőtt elindultunk, a gyerekmezőny már nagyban evett, s amikor a 18 km-nek is vége lett, még mindig folyamatosan készítették a zsíros, hagymás kenyeret paradicsom és paprikaszeletekkel - jónéhány órán keresztül, mert bár volt a rajtszámon kenyérjegy, mindenki annyit vihetett, amennyit kívánt), és ittunk egy kicsit a teából. Szórakoztató műsor keretében a Feeling együttes műsorát (érzékenyebb fülüek enyhe kritikával illették az énekest - persze csak egymás közt-, de sebaj...), karatebemutatót láthattunk. Társaságunk fele közben megküzdött a 200 Ft-os vattacukorral (én erről lemondtam, még a 2-5-10-20 Ft-os vattacukoremlékekből élek, talán igaz sem volt...)
Az eredményhirdetés kicsit csúszott, kicsit döcögött, de a díjazottakat feltétlenül kárpótolta a sok ajándék, mely stoppertől csavarozógépig, könyvektől bőrmellényig, szoláriumbérlettől vacsorameghívásig széles skálán mozogtak. (És ki ne felejtsük a közönségkedvenc kábeldobot, melyet több alkalommal is skandált egy lelkes csoport - nem ok nélkül, mert volt belőle néhány az ajándékok között.) Mivel a zsíroskenyérgyár az eredményhirdetésre már leállt (igaz, utána még volt gyümölcsosztás is), Felső-Gödre tettük át székhelyünket, ahol igyekeztünk György elől megenni a virslit (azért hagytunk neki is kicsit! :-)), kellemesen elbeszélgettünk a vonat indulásáig, melyet sikeresen elértünk úgy, hogy Hivernek még jegyváltásra is maradt ideje. A vonat kissé lassabb volt a szokásosnál, rengeteg volt az utas, de most már ebem se sánta, ha valamit kifelejtettem, majd holnap pótolom, mert már kezd elmenni a virsli hatása, így én is elmegyek haza, mert kicsit már sok ideje gépelek (az előző hozzászólásom óta egyfolytában), szóval vagy meg kellene tanulnom gyorsabban gépelni, vagy visszafogni magam kicsit a sok szöveggel, de szerintem egyik sem fog menni, csak én mindjárt...
:-))