Engdélyt azért kell kérni minden vonatnak, mert az F2-es ezt írja elő. Az meg azért van, mert a két szolgálattevő nem látja a másik területét. Lehet olyan helyzet ami veszélyes. Pl zavarban lévő nyltvonali sorompó, összeakadt menetirány, vagy az állomáson olyan helyzet( váltózavar ,stb) ami miatt hozzá kell járulni a vonatindításhoz.
A forgalmi irodából sem mindig látják át az egész állomást még az emeletről sem (Pl: Keleti). Nem is kell. A váganyfoglaltságos berendezésről úgy is látják a vágányhelyzetet. Ha meg nem olyan, akkor ha a távolbalátás korlátozott, be kell járni a váganyutat.
Az engedélyérés, ha jól tudom, számítógépes. Ez ugyanazzal a számítógéppel történik, mint amelyik a KÖFE-vel van kapcsolatban?
Egyáltalán miért kell engedélyt kérni, ha úgyis látja a (fő)rendelkező, hogy mikor, honnan várható vonat.
Kelenföldön hány táblakezelő van?
Déli p.u.:
Már volt szerencsém fölmenni a forgalmiba, ott Siemens van, de a rendelkező egy Integra-kezelőpultot nyomkod.
Tehát a SH van összepároztatva az Integrával. Ebből is látszik, hogy ugyanazon az elven működnek.
Tudja valaki, hogy a Déliben hány állítóközpont van? Egyébként aki a pultot nyomkodja, tudtommal a főrendelkező. Van más forgalmista is? Gondolom, a tolatásokkal ő nem foglalkozik. Viszont a foglalt vágányok vágánygombjára diafilm-doboz-kupakokat tesz, hogy ne felejtse el, hogy ott már van vonat, mert ezek szerint nincs mindenhol szig. sín. Nagyon vicces. :-)
Valahogy a nagyobb állomásokon a forgalmi iroda az emeletre kerül. Gondolom, hogy a forgalmista lássa a helyzetet. Pl. Gyékényesen is nagyon szépen lehet látni az egész állomást, na de ha köd van???
Kelenföld.
Masodik lezarast nem kell és nem is lehet külön kezelni, még véletlenül sem. Aki ezt mondta, biztos félrebeszélt.
Masodik (kis)tablas csak a 16-28 vaganyok felett és csak tolato-szinten kapott jogosultsagot.
ÖJÜ: tudja a haladot minden felöl, de csak egy meghatarozott vaganyuton.
Még valami nagy hirtelen?
pl:Érd vagy Pusztaszabolcs. D55 jól írta minden marad mint az SH nál csak a jelzők lettek fényjelzők. A berendezést kiegészítették 75 Hz-es szigsinekkel JM!, Váltókőrzet, Átmenő fővágányok. Van jelzőmegállj, hívójelzés kezelés a bejárati jelzőkre a feloldóblokk és a szigsínjelfogó áramköreivel variáltak egy kicsit, elég bizar megoldássú feszültségosztós áramköre lett.Eért az oldás kicsit bonyolultab. A kapcsológombos verziónál már nincsenek blokkelemek sem, hanem a VES és az Integra keveredéséből csináltak néhány áramkört.Nincsenek kallntyúk hanem helyette zöld és vörös gombok vannak. pl Kápolnásnyék, Nagytétény röviden ennyi de sokáig nem is lehet ragozni szerintem amikor ezeket csinálták simán lehetett volna D-55-t is csinálni ennyi pénzből és azok talán még mais jobban működnének.
"Van egy nagy panorámatábla, amin rajta van az egész vonal (a szentendrei járműteleppel együtt), a belső szakaszról érkezik is hozzá információ, látszanak a foglalt, lezárt és szabad szakaszok, szépen, mint a Dominóknál szokás. :) Van egy kis ipari tv, amin a Batthyány téri berendezés állomási része látható, szintén csak a foglalt és a szabad szakaszokat jeleníti meg."
Volt! Már egy ideje se monitor, sem panorámatábla. És csak simán Electra2 és az Alcatelé!
Nnna, röviden D70 Kelenföldön.
Tablas egy van.
ÖJÜ van.
Szamitogépes felülvezérlés nincs.
Van két tabla, mert régen két tablas volt, ezért van benne kezelési hatar, de a masodik tablasnak csak tolatasi jogosultsaga volt. Panorama-tabla van, ezen a visszajelentések vannak, a kezelöfelületen csak a gombok vilagitanak. Nagyon röviden ennyi.
A halvány emlékeim szerint az egység hiányzik, szabadkapcsolásban nem tudom mi van. De nekem a D-55 a vizsgák után perifériákra szorul, és csak készenlétesként kerültem össze vele, funkcionális vizsgálatnál, meg belehuzalozásnál az ember nem az elmélettel foglalkozik, hanem a tényekkel, és a sablonnal hasonlítja össze. Szomorú, de sajnos éppen elég azt átnézni, a tervezőt meg ismered.
Vendégsínt régóta személyesen ismerem, de veled nem engedném, nem engedem meg magamnak az ilyen játékot!
Amire én tudok gondolni, az az, hogy a második vagy az első váltólezáró jelfogót nem tervezték bele..
Erre gondolsz? Mert szvsz. azért az durva lenne... Bár amikor én láttam a rajzokat, akkor még nem terjedt odáig ez irányú műveltségem, hogy ilyen szinten is észre vegyek alapáramköri eltéréseket, ezért furcsállom. Persze meggyőzhető vagyok, de nem értem, hogy pontosan mire akartál utalni, ezért kérdeztem vissza.... :P
Integrázzunk tovább. A vágányút egyszerre és nem váltónként oldódik, viszont váltónként hét (?) jelfogó egységkapcsolású. Valaha volt vágányúti szigeteléskikapcsoló, de amikor a rákosmenti bányavárosban (Isaszegen) emeletes vonatot alkottak, ki lett kapcsolva. A kijárati jelzőket eredetileg az utánuk következő második váltó/szigeteltsín elfoglalása ejtette vissza, hiszen a gőzösök orra hosszú volt. És volt tolatáshoz helyikapcsoló, meg nem volt csak a bejáratokon hívójelzés.
"Ha jól tudom, a HÉV-en, Békásmegyerben kétféle berendezés van. Egy forgalomirányító és egy pályaellenőrző. Hogy is van ez?"
Szóval a HÉV-nél nem állomásban és nyiltvonalban gondolkodnak, hanem kezelési körzetben, legalábbis a belső szakaszon. A Békási biztber. D70/D67 (folyik a vita :) ), és tartozik a forgalmi szolgálattevő kezeli.
Van egy nagy panorámatábla, amin rajta van az egész vonal (a szentendrei járműteleppel együtt), a belső szakaszról érkezik is hozzá információ, látszanak a foglalt, lezárt és szabad szakaszok, szépen, mint a Dominóknál szokás. :) Van egy kis ipari tv, amin a Batthyány téri berendezés állomási része látható, szintén csak a foglalt és a szabad szakaszokat jeleníti meg.
Hamarosan elkészül az Alcatel Integra2 biztosítóberendezése, akkor ezeket elbontják.
A fényjelzős Siemens Halsekék úgy működnek, mint az alakjelzősek, csak a következőkben másmilyen:
Vágányútbeállításnál, miután a rendelkező feloldotta a jelzőblokkot, a váltókezelő a jelzőt nem emeltyűvel állítja, hanem vagy kapcsológombbal (Nyugati p.u.), vagy nyomógombbal, mégpedig kétgombos kezeléssel: a váltótoronyban van egy kis dominó-pult, amelyen a jelzőszimbólumok vannak és pár nyomógomb. A jelzővezérlés jelfogókkal történik. Ezt a kiegészító berendezést végdominónak nevezzük.
Ezen a kis asztalon van egy "Jelző állítás" gomb, valamint a jelzőgombok, esetleg hívójelzés kivezérlésére alkalmas gomb, nameg "Jelző Megállj!" gomb.
Integra: az Integra szabadkapcsolású és a Siemens Halske, valamint a VES elvein működik, csak nem mechanikai elemekkel, hanem jelfogókkal. (Koordináta-elv, vagy hogy is mondják.) A vágányútbeállításnál az iránygomb (be, vagy kijárat) és a vágánygomb egyszerre kerül benyomásra.
A dominó már nyomvonalas bi.ber., itt már a jelzőtől jelzőig elv érvényesül, a vágányútnak nem az irányát és vágányszámát kell megasni, hanem a kezdő- és célpontját.
Az integra az SH logikájára épül, csak villamosan. Fix logikája van, minden függést külön tervezni kell. A D-55 nyomvonalterves, tehát a megfelelő elemeket összekell dugdosni, forrasztgatni, és elvileg működik.
Egy csomó minden kispórolódott belőle, egy csomó függés nincs benne. Úgy működik, mint egy D-55, de a szisztematikus félrekezelések érdekes eredményeket hoznak. De a célja nem az volt, hogy igazi D-55 legyen, hanem hogy olyan legyen. De van, aki jobban ért hozzá, én csak néhány hónapig voltam ott műszerész.
