>Sok Darwin díjra jelölt van. Nem is értem miért olyan nehéz felfogni ,h a vonat az erősebb. Annyira nem siethet senki ,h azt a pár percet ne tudja kivárni ameddig elmegy a vonat.
Jóember. Ne vedd biztosra, hogy aki átmegy a vágányokon a piros útátjárójelzőnél, szándékosan teszi. (Van olyan is, de nagyon kis rész.)
Aki ember, hibázik. Miért is van a mozdonyon vonatbefolyásoló, meg jelfeladás? Azért, mert a mozdonyvezető oda se bagózik a jelzőre? Dehogynem. Nézi, de elnézheti, ő is hibázhat, akkor, ha tud, korrigál a gép. Az autóvezetőnek meg semmiféle gépe nincs.
Magyarországon nagyságrenddel több közúti járműzető engedelmeskedik lámpajelzésnek, mint vasúti járművezető. Ha mindketten 1 ezrelékes hibaszázalékkal működnek, akkor a vasutasok hibája nagy részét kivédi a gép, a sokkal nagyobb hibás közúti esetszám semmilyen részét meg semmi. Ekkor csak a szerencsén múlik.
>Egyébként nem is értem, miért terveznek lapos homlokú mozdonyokat... amerikában meg lehet nézni, mennyi bulldogorrú szerkezet rohangászik.
A modern villamos mozdonyuk, az AEM7 orra csak annyira bulldogos, mint a Giganté... semennyire, kicsit hegyes. Igaz, hogy az ASEA-BROWN-BOVERI licenc alapján készült :-)
Nem mondom, hogy rossz ez az energiaelnyelési módszer. Azt viszont láttam, hogy mi történt az orosz ikerrel, mikor nekiment az ütközőbaknak. A műanyag letört, a fém sértetlen maradt. Ahogy a vezér is, és az utastérben lévők is. (takarítószemélyzet) A Desiroban nincs fém - úgy, mint az uzsgyiban -, ezért ott többmindennek kell törnie.
Gondolom azért van műanyagból,meg ragasztva.Ha izzé-porrá törik azzal rengeteg ütközési energia nyelődik el.Ezáltal a vezető,és főleg az utasok jobban járnak....
Látom... egy kis koccanás, és a fél kasznit lehet cserélni. Kicsit olyan érzésem van, hogy átestek a ló túloldalára az alkotók. Jó dolog ez az "ütközőzóna", csak ne lenne ilyen érzékeny.
Nem csak az számít, mennyire marad egyben a vezetőállás, hanem azon belül a fellébő gyorsulás is számít. Egy gázolásnál nincs nagy lassulás, a motorkocsi tömege nem ellenfél ebből a szempontból, tehát jól véd az Usgyi merev kerete a szétrepülő roncstól. De bakra (vasúti járműre, falra, stb...) ütközés esetén az Usgyi azt mondja, hogy CSINN... és megáll egy pillanat alatt. A vezér meg az ütközés előtti sebességgel kenődik fel a vezetőasztalra (Elméletben. Gyakorlatilag ekkor már rohan hátrafelé). A Desiro vezetőállása pedig még lassul körülbelül két méteren, amíg tart a gyűrődő zóna. Közben persze törik minden, ez a biztonság ára.
...és ezért van, hogy a mai modern gyurôdôzónás autókon egy koccanás miatt leomlik minden, letôrnek a százezres lámpatest tartófulei, amit emiatt csak kompletten lehet cserélni.... :DD
ON
Egyébként nem is értem, miért terveznek lapos homlokú mozdonyokat... a Tauruson meg egy muanyag kupak van..amerikában meg lehet nézni, mennyi bulldogorrú szerkezet rohangászik. Vagy pl. a mi Nohabjaink...az meg kit érdekel, mi lesz a sínekre hajtó balfékekkel.
Nem mondtam, hogy nem biztonságos. Desirot láttam már összerörve néhányat, uzsgyit csak egy bakra futottat, meg egy másikat, ami autót fogott. Illetve most ezeket a fotókat. A németen komolyabb sérülések keletkeztek levegős, mechanikus és elektromos rendszerben is. Viszont a vezérállás minden esetben egyben maradt, és ez az, ami igazán fontos.
Azért az is szép, hogy mikor a Desiro találkozott az ütközőbakkal, a jármű elején-alján nem sok minden maradt a helyén.
Ettől biztonságos a Desiro. Azért megy szét az eleje, mert terveztek energiaelnyelő zónát az orrába. Te mivel "szeretnél" fának menni? Alvázas, régi terepjáróval, vagy egy Hosszú orrú limuzinnal? Az utóbbi néz ki az ütközés után csúnyábban, de mégis ebből szálsz ki nagyobb eséllyel sérülés nélkül.
Sok Darwin díjra jelölt van. Nem is értem miért olyan nehéz felfogni ,h a vonat az erősebb. Annyira nem siethet senki ,h azt a pár percet ne tudja kivárni ameddig elmegy a vonat.
