Személyautó esetében a 6 cm vtg. szigetelésvédő beton alatt a szigetelésre kb. 7/9-ed kg/cm2, azaz 8000kg/m2 = 80kn/m2 terhelés jut. Ha ezt a szigetelés megbízhatóan bírja, akkor a szigetelésvédő betonból elhagyható a vas.
6 cm vastag vasbetonnál a vas gyakorlatilag a geometriai semleges tengelybe kerül. A nyomott rész súlypontja és a vas közti távplság gyakorlatilag 0, tehát a vastól várni bármit is illuzórikus.
Te kihagynád a szerelő=aljzatbetont, a vb. lemezt rögtön a homokos-kavicsra tennéd. Lehet, de a sóder kiszívhatja a vizet (cementtel együtt!!!) a vb. padlóból. Ez gyengébb minőségű, vagy drágább vb. szerkezetet szokott eredményezni. A vasalt szigetelésvédő betonnak 6 cm beton kevés. Vasalt betont nem szokás 10 cm-nél vékonyabbra csinálni.
A vinil az tudtommal lényegében PVC padló, csak nem tekercsben.. Sztem kevésbé kényes az alapfelületre, de ezt csak gondolom :) Nálunk is laminált van a konyhában, sztem semmivel sem kap több vizet, mint máshol.. Nálunk szőnyeg is van rajta. Csak az a gáz a lamináltnak ha kiömlik rá a víz és bemegy a rések közé, nem az ha rácsöppen valamennyi.
A szerelőbeton és az aljzatbeton igazából ugyan az. Csak az utóbb időben hívják a vb. padlófödémet szerelőbetonnak. Valójában a szerelőbetonon szerelik a vasalást.
A rétegrend alulról fölfelé:
15-20 cm homokos-kavics vagy zúzottlő Tr gamma= min 90%
6 cm szerelőbeton(ebben nincs vas!!!)
12 cm vb. lemez átm 8/200/200 vasalással (alul-fölül) valójában a 15 cm az igazi, 10 cm-ben a vasalás annyit ér mint halottnak a beöntés. (a belső erőknek nincs karja! lásd mérleghinta). Valójában ha rendesen (tényleg rendesen) tömörítve van a homokos-kavics akkor vas nem is kell a padlóba, ha van 20 cm. vastag az aljzatbeton.
Szigetelés
5-6 cm szigetelésvédő beton
Kétsoros (alsó-fölső) vasalás azért ajánlatos, mert ha aláüregelődik a padló akkor az üreg közepén alul, az üreg szélén fölül kell a vas. Azt meg nem tudni, hogy hol lesz az üreg. Ha nincs üreg nem kell vas.
Nem kap olyan sok nedvességet az előszobában sem, kell egy szőnyeg, vagy lábtörlő, ahol leveszitek a havas cipőt. Konyhában sokkal többet vagytok nagyjából ugyanazon a helyen a pult előtt, tehát jobban fog kopni is a felület. Ha kiömlik egy fél liter zsíros valami, sokkal nehezebb feltakarítani, esetleg nem is lehet maradéktalanul. Ha valami nehezebb lábos leesik, akkor az nyomot fog hagyni és vissza kell bontani esetleg egy jó nagy részt, hogy kicseréld. Lehet, hogy a konyha alsó szekrénysort is ki kell ehhez venni. Ha csempe van, ott azért egyszerűbb a csere.
Új építésű, jól szigetelt házba hogy szokás a speizt tervezni? Gondolom északi-keleti oldal. Inkább az érdekel, hogy szokás pl. a speiz falára belülről valami szigetelést tenni, hogy a lakás többi részétől el legyen kissé szigetelve, vagy egyszerűen csak egy fűtés nélküli helyiség. Ekkor viszont a jó külső szigetelés miatt valószínűleg nem lesz nagy különbség a speiz és a ház többi helyiségének hőfoka közt.
A hullámokkal ne foglalkozz, majd lenyomja a vasháló, úgy is aljzatbeton megy rá, inkább a szigetelés folytonossága legyen megfelelő, ha nagyon nem az egy vastagabb fóliát alárakhatsz a hőszig alá.
A sarkoknál minél jobban told a széléhez, többet nem tudsz tenni. A hőszigetelésre a vasháló alá hővisszaverős fóliát tegyél.
Sajnos sok helye ilyen puklis a szigetelés, illetve "görcsös".
Ezek látványa után úgy döntöttünk inkább átvesszük a munkát és megcsináljuk mi.
Menne rá 2x7cm lépésálló, de a sok huplit illetve görcs miatt össze vissza állna a lépésálló. Ezzel lehet valamit kezdeni? Vagy vissza kell szedni az egészet?
Tudom, hogy kell még ide peremszegély, csak próba miatt raktuk így. Ezeknél a helyeknél ahol a fal szélei ilyen ívesek ezt hogy lehetne megoldani? A szerelőbeton és a falnál való találkozásoknál csináltak ilyen letörést, hogy ne szakadjon ki a vízszigetelés. A lépésálló elforgatva lenne letéve. Ezért kérdezném, hogy ahol nem fekszik oda tökéletesen mivel tudnám kitölteni?
Vegyél rétegragasztott keményfa svédpadlót, olyat ami nut -féderes és kezeletlen.
Önterülő, vársz két hetet és leragasztod Mapei Ultrabonddal (ez egy rugalmas ragasztó- sose keményedik ki). A ragasztás elött lekened egy epoxitikus gyantával (Murexim), akkor az aljzat se tudja beszívni a nedvességet.
Bekenned 3x a tikurillás keményfára való olajjal (Valtti Puuöljy)- de vannak ennél profibb padlókezelő olajok is (2-3 liter elég 2onm-re), ami vízlepergető (olyan színten, hogy kiöntesz egy pohár vizet rá és ottmarad). Az olaj behatól a rések közé és egy filmet képez. Moshatod, nem lesz baja. Az olajozást évente meg kell ismételni.
Nem kötelező az építész, de ajánlott, mert terv az kelleni fog: helyszínrajz (épületek, építési hely), új épület (alaprajz, nézetek), számítások (beépítési%, zöldfelület%, épület térfogata stb...). Elkészítheted és aláírhatod akár magad is. Csak az adatok valódiságát és a szabályok betartását vizsgálják majd, a tervezési jogosultságot ilyenkor nem.
Mivel csak terv alapján lehet bármit is normálisan megépíteni, ezért mindenképp érdemes azt előre elkészíteni!
Azt még nem mondtam, hogy egy földmérő is kell majd amikor már áll az építmény. Ő felméri az épület pontos helyét és záradékoltatja a földhivatalba. Pár hét alatt rögzítik, csak ez után lehet kérni az ép.hat-tól a hatósági bizonyítványt a terveidet mellékelve. Ép.hat kimegy majd ellenőrizni az épületet. Miután megkapod a hat.bizt, utána mehetsz vissza a földhivatalba épületfeltüntetést kérni a hat.biz. és a földhivatalnál beadott helyszínrajz alapján. Amikor megkapod a földhivatali bejegyzést, utána önkormányzat adóhatóságnál benyújtani a megváltozott építményadó bevallást, ha nem akarsz büntetést. Ha van lakó főépületed, akkor a legtöbb helyen nulla lesz az adója, de a bevallás akkor is kell.
De ettől meg kell felelned minden helyi előírásnak (melléképület lehet-e, oldalkert, előkert, hátsókert, beépítési %, zöldfelület, stb...). Ha kész, kérned kell rá egy hatósági bizonyítványt (ezzel igazolják, hogy szabályosan épült). Ha megkapod, utána rögzítik a földhivatali térképre és fizethetsz adót is utána (csak ha kell a településen fizetned a külön gazdasági épület után).
Olvasd el a telkedre vonatkozó helyi építési szabályzatot, általában a neten megtalálható.
Kérdésem lenne, ez a tevékenység bejelentés köteles vagy nem??
"Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményépítése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
az az egy a lényeg, hogy fogadd el, hogy a laminált a konyhádban 3-5 évet fog bírni. tűrésküszöb kérdése hogy Neked mikortól lesz vállalhatatlan, de ekörül. azért olcsó, mert korlátozott az élettartama. ha ez ok, és 5év múlva teszel a helyére másikat, akkor minden ok, és nem is kell szénné agyalni hogy melyik mennyire tartós.
Én nem tennék laminált padlót konyhába. Oda inkább padlólap ( csempe ) való.
Előszobába nálunk is laminált padló van, egy jó nagy szennyfogó szőnyeggel.
A laminált padló 7 ( vagy 8 ? ) mm-es, már gyárilag lakkozott az érintkező felület és nem is volt drága, 2000,-Ft alatt volt nm-e. Igaz, ez 12 évvel ezelőtt volt. Semmi probléma vele, ha esetleg túlöntözzük a szobanövényeket, nagyon sokáig nincs belőle probléma. Amit láttam ilyen fózolt, az elég ronda lett néhány év alatt. ( Presszó, most kinai bolt, Veresegyháza, Triangoló ) A szine viszont nagyon szép, barnás vöröses. Ne bonyolítsd el, nem kell csodalaminált padlót lerakni, mondjuk 15 év múlva kicseréled... na és?
Tanácsot, ötleteket szeretnék kérni. Akinek ilyen van, jöhetnek a tapasztalatok is.
Konyhát, előszobát (egy helység) szeretnénk melegburkolattal ellátni, lehetőleg aranyáron. Egyelőre a laminált parketta van képben. Padlófűtés van, ház többi részét már leburkoltam, így kis tapasztalatot már szereztem ezzel kapcsolatban. Pl. hogy ha nem tökéletesen sík az alap, akkor azt észrevesszük majd a parkettán...
A fő különbség az eddigiekhez képest, hogy itt nagyobb eséllyel fordul elő nedvesség a padlón, illetve nagyobb az igénybevétel.
Az eddig összeszedtem infók alapján 10mm-es (esetleg 12-es) legnagyobb kopásállóságú (AC5/33) parkettát vennénk.
Az egyik kérdés, hogy lehet-e fózolt, vagy inkább ne. Tetszene, bár nyilván a takarítása macerásabb lehet, de az egyik helyen azt mondták, hogy ha húzgáljuk rajta a széket, akkot könnyebben beakadhat a kis résbe, így könnyebben sérülhet a felület. Ebben talán lehet valami. (?)
A másik dolog, hogy az éleket ugye lehet vízhatlanná tenni lerakáskor (clickguard nevűt olvastam, de a diego-ban is valami hasonlót ajánlottak), viszont egy másik helyen olyan parkettát ajánlottak, ami gyárilag kezelt (isowaxx), így nem kell a lerakáskor már ezzel foglalkozni. Ezzel kapcsolatban van tapasztalat? Ez kevésbé tűnik biztosnak, mint amikor összerakáskor közényomunk anyagot, és kitölti a rést teljesen.
Az aljzatkiegyanlítéssel igyekszem majd "tökéletességre" törekedni, de úgy sem fog sikerülni eddigi tapasztalataim alapján. Nem szokták esetleg a laminált padlót leragasztani pl. csemperagasztóval? Az sem baj ha nem ragad a burkolathoz, csak hogy jól felfeküdjön mindenhol...
Szóba került még a vinilparketta, ami ugye anyagában vízálló, de az ára elég magas, abból csak vékonyabb jöhet szóba. Viszont az alá akkor tényleg tökéletes síkot kellene csinálni, mert gondolom, a 2-3 mm vastag anyagon idővel minden egyenetlenség átlátszik majd. Ezzel kapcsolatban van valakinek saját tapasztalata?
Ezeket az adott helyre, terhelésre számolni kell. Kézzel. A gyári statikai programok a téglát nem szeretik, (én se) ha van is bennük tégla az adott minőségre és vastagságra vonatkozik. Sok (tégla)gyártó megadja különböző tégláira hogy milyen magas lehet két koszorú között. 3-5 vb. falat kiszámolok mire egy téglafalat, úgy hogy nem szeretem a téglát, csak ha nagyon muszáj.
Meg kell adni a terheket, a falazat magasságát, a fal alul mire van állítva (födém, sávalap), fölül mi van rátámasztva (gerendás födém, monolit), kihajlás miatt, hosszát két rá merőleges fal között, ez a minimum.
Nem 30 cm volt előírva teherhordó km. téglafalnak hanem csak 25, igaz nem korlátlan magasságig. Utána kéne nézni, de úgy tudom, hogy 3 szintig volt jó. Ha ennél több szint kellett, akkor vastagították. 38 esetleg 51 cm.
Vasbeton teherhordó falra nem 30 cm vagy 25 cm volt előírva min. vastagságnak, hanem kevesebb. A 15 cm bőven benne volt/van.
Ami nekem van modellező program az nem alkalmas hőtechnikai méretezésre, azok épületgépész programok.
Tudom, 30 centi alatt nincs élet, bár láttam én már 135mm-es falból készült 9+ emeletes panelházat jópárat ami 50 éves...
Elővehetnéd a modellező programodat, hogy mit hoz ki az alábbi építészek szerint tökjó magyarországi falazatokra egy általad választott nettó méretnél:
Porotherm profi 30k pur ragasztóval,
Ytong P2-05 30cm vékonyágyas ragasztóval,
ezek mellett nézzünk egy sokkal vékonyabbat, ami csak hanggátlónak lenne jó a mérete szerint:
Silka HM 200 vékonyágyas ragasztóval.
Az első kettőnél a koszorút is csak 20cm-es vastagságban vedd fel, mert kell eléjük 10cm hőszigetelés a hőhidasság ellen.
Amikor a (nyugat)Németországban dolgoztam tervezőként meglepő dolgokkal szembesültem. Olyasmikkel amit a magyar szabvány tiltott, vagy nem engedett meg. JOGOSAN. Pl. olyan kis átmérőjű szennyvíz elvezető csövet, hogy a WC rendszeresen vagy eldugult vagy le se ment. Másik: olyan alacsony erkélykorlátot írt elő (legalább) több emelet magasan, hogy rossz volt nézni. És még hosszan sorolhatnám.
Figyeld meg, hogy egy művelet során mennyi víz kerül az szerkezetekbe- már csak a festésnél is- vederszámra megy fel egy 2o nm-res szobánál (alapozó és 2 réteg)- aminek 98%-ka víz.
Azt beszívják, hiszen másképp nem állna meg a falon a festék.
Csempézel, egy veder ragasztóhoz 6-8 liter víz jár.
A kipárolgásához pont annyi hőenergia kell, mintha felfőznéd.
Most tél van. Kéne fűteni jó bővel és szellőztetni. A külső levegő nedves, ha beengedet, azt fel kell melegíteni (hogy meginduljon a párolgása a szerkezetbe rekedt víznek). Szóval a megoldás nagyteljesítmenyű páraelszívó és ventilátorok (az megint pénz). Vagy kivárni, ameddig kiszárad. De az majd júniusba lesz. Ez ilyen.
Ha bérlés -boritásos ajtód van (pallótok, vagy hasonló szerkezetű- a boltokban ilyeneket árulnak), akkor nem is lehet csak a padló után szerelni, mert beszegni a bérlésbe.
Az ajtó tokozatát ráteszed a parkettára ( tehát az egyik szobábol a másikba átmész az ajtokáván a parkettal) és a faliszegőt megállitod a boritásnál.
Csak a küszöbös ajtóknál lehet azt megcsinálni, hogy az ajtó után szerelsz padlót, mert akkor megállítod a küszöbnél a padlót. De a mostani gyári belső ajtóknak nincs küszöbük.
Meg kell mérni a nedvességét az aljzatnak, ha 3% felett van nem szabad burkolni. Van egy profi mérő, a parkettás cégeknek kell legyen. De van egy egyszerű is, ami nem olyan pontos, azt csak rá kell tenni az aljzatra (van a merő végén egy fém golyó, azt kell hozzáérinteni az aljzathoz)- az is megteszi.
Csereljenek ablakot es keszitsek el a spetokat, glettolast es mindent fessenenek ki. Aztan jonnek hideg burkolasok. Aztan a parketta es utanna a belso ajtok. A legvegen egy kis javitas a festesen es a lampak es el. aljzatok. Ha egy karton elcsuszik megsertik a parkettat. A festes javitasanal hasznaljuk a kartont.
Van az un. tekercses hullámpapír, az ad egy jó védelmet. Nem úgy mint a fóliák. Könnyű lerakni , nem mozdul el.
Nálam anno az egyik lakásban szervezési hiba miatt előbb készült el a festés , majd a tölgy padló csiszolás és a lakkozása. Azután jött a fűtésszerelés. Semmi sérülése nem lett a parkettának. Még csak poros sem .
a II világháború után nálunk elkezdtek önteni 12-es válaszfalakat, tiszta homokból kevés cementel és valamennyi mésszel is (vasalás nélkül), olyan az állaga mint a Ytongnak, de valamivel lágyabb. Na, az azonnal ledől ha hozzányúlsz. Két kalapácsütés és ki van bontva. Felmérésnél megmérve vakolattal együtt 18-2o es falat ad, megkopoktatava elég tömör szerkezet, azt hiszed, hogy élére állított 14-es tégla.
Nagyon nem mindegy, hogy hány cm és miből van. A nyílás fölött fal van, ez már kiderült. De mi van a fal fölött? Padlás? Emelet? Födémgerenda támaszkodik rá? Meg lehet szélesíteni azt a nyílást, de nagyon nem lesz egyszerű. Féltégla vastag fal, ha azt elkezdik vésni jó eséllyel megmozdul az egész. Utána már lehet, hogy nem is kell vésni. Könnyen lehet, hogy az a járható út (ha gerenda támaszkodik rá), hogy a födémet a fal két oldalán alátámasztani, nyílást kibontani. új kiváltó, majd támaszt elbontani. Látatlanba, pontatlan információk alapján ennél egyértelműbbet mondani én nem tudok. Esetleg két oldalról szögvasból csinálni a kiváltót. Felhívopm a figyelmet, hogy nagyméretű(14 cm) kisméretű téglából a II. vh. előtt építettek (Kivéve a bontott téglát) és akkor a 12-14 cm-es fal TEHERHORDÓ FŐFAL volt, csak a háború után tiltotta meg a szabvány a figyelembe vételét teherhordásra.
Nem szakember vagyok, csak okoskodok! :) Miért nem jó a hagyományos megoldás. Ez alatt azt értem, hogy a tűzfalon túl kilógatni a lécet, annak a végére colos deszka szegelése élével és a tetejére hagyományos bádog is jó. (Ennek a keresztmetszete abban különbözik, hogy nem lóg annyira le. Ez még abból is jobb, hogy nem a falra vezeti a vizet, hanem arrébb csöpög róla lefele. A hátránya, hogy a kilógatott léceket is be kell burkolni. pl. lambériával alulról.
20 cm vastag tégla? Milyen tégla? Miből van a jelenlegi kiváltó? Gondolom vakolattal együtt 20 cm vastag. A régi kisméretű tégla 14 cm széles volt, az új kisméretű csak 12 cm. Voltak blokk téglák amelyeknek volt 20 cm-es mérete. Azért nem ártana tisztázni, hogy miből is van az a fal.
Házon belül szeretném két helység között az átjárás lehetőségét kiszélesíteni. Most kb. 1 méter széles, ezt szeretném 2 méterre megnövelni. A nyílás felett kb. 1 méter magas falazat van, ami 20 cm széles (egy sor tégla). Hogyan lehet úgy megoldani az áthidalást, hogy bontás közben a felül lévő falazat ne akarjon leszakadni? Nyilván először annyit bontanék, hogy az áthidalót minél hamarabb be tudjam helyezni és után folytatnám alatta.
A jelenlegi 1 méteres nyílás áthidalóval van tehermentesítve, a nyílás magassága engedi, hogy alá tegyem a 225-öset.
Szép a parasztház, rusztikus, hangulatos, meg miegymás. De a forgalmi érték sosem lesz köszönőviszonyban azzal a temérdek pénzzel, amit beletolsz egy 80-100 éves házba. 37 millióból építtethetsz már új parasztházat is, hagyományos technológiákkal, amelyek kombinálva vannak a modern követelményeknek megfelelő igényekkel. Nálunk is van ilyen ház a településen. Kb. 40 millió körüli költségből épült, vályogból, egyedi fa nyílászárók, fa födém stb. A férjem sokat tud a házról, mert bele volt zúgva, h ő is szeretne ilyet, de meggyőztem, h inkább ne:)
Egy öreg házra nem érdemes ennyit költeni szerintem. (Mint írtam a topikban, most építkezünk, de nekem a 100nm-es 30-as téglaházam fog kerülni tokkal vonóval, kulcsrakészen 28M-ba, és abba már benne van a kerítés, a kocsibeálló, a terasz és a járdák, igaz ez a Gerecse és nem a Balaton, de ez is igen szép.:) A telek a lényeg, ha az panorámás és jó fekvésű, akkor egy kis ízléssel szép téglaház is élhető életteret ad. Parasztház tekintetében nincs tapasztalatom, de már két használt családi házat is vettem az elmúlt, közel két évtizedben. Mindkettőt nagyon szépen felújítottuk, és nem adtuk el ugyan egyiket sem, de arra mindig figyeltem, hogy ne legyen aránytalanul nagy pénz beletolva, mert, ha mégis eladom, nem szeretnék bukni rajta...)
A klasszikus parasztházas elrendezés egymásba nyíló helyiségei pedig kevésbé alakíthatók a mai általános igényekhez. A kivitelezők nem nagyon szeretik, mindig vastagabban fog a ceruzájuk, mert a felújítás nehezebb meló, mint az új építése. A "garanciális" kockázatuk is nagyobb.
Akkor alul becsültem.. nagyon. Viszont mások meg magát az építkezést annak végösszegét sokalják. Na de ebben :
"Ebben benne van minden amit korábban is írtál, építészeti, statikai tervezés, költségvetés kiírás, és minimális gépészet. Valamint a felújítás során készültek volna munkaközi (? mintha ez lenne a neve) tervek is. "
Mi nincs benne ? Hát nincs a beárazás. Ezt elkészítheti a tervező /pénzért / vagy elkészíthetik a kivitelezők, azok ingyen.
Az elsőt megcsinálja az 1. kivitelező, majd jön a második és ha találsz egy harmadikat, de az nem biztos.
Ja majd elfelejtettem : mit szól mindehhez a tervező ? Mármint a kivitelezési árakhoz. Nem mintha beleszólhatna, de a kirívó aránytalanságokat csak észreveszi.
Hacsak nem kezdő !
Persze a rutinos kivitelezők megváltoztathatják az ajánlatuk szerkezetét, a tételek sorrendjét és sok mást is és akkor már lehetetlen összehasonlítani akár egy másikkal, akár egy tervezői becsléssel. Szóval nekik áll a zászló. Mostanában !!
Ebben benne van minden amit korábban is írtál, építészeti, statikai tervezés, költségvetés kiírás, és minimális gépészet. Valamint a felújítás során készültek volna munkaközi (? mintha ez lenne a neve) tervek is.
Köszönöm a javaslatokat, hozzászólásokat! Sztem megkérdezünk mást is ..
" nekünk kellett volna egy nagyvonalú előzetes árajánlat hogy a költségekre"
Hát igen a nagyvonalú ajánlatoknak az a hibájuk, hogy túlárazottak. Aztán ha jön a konkrétum, akkor lehet az még kevesebb is és még örül is a megrendelő.
De látom a tervezést is felfüggesztettétek így nem biztos. hogy lesz abból valami.
Ha nem vagyok indiszkrét mennyi a tervezési díj és mi van abban ? De az ár már megvan ! 37 és 27 milla között valahol.
120 nm az átalakítandó épületrész alapterülete, a tető a teljes épületen cserélve lenne. Az átalakítandó részen felül van egy külön bejáratú lakrész amihez nem nyúlunk, csak a tetőhöz felette.
Az én kis számításaim szerint a tető alapterülete olyan 250 nm körüli lenne.
De az a szorzó nagyon magas. :( Nálunk a megyeszékhelyen, a megyénktől eltérően is magasak az árak. Ha utána olvasol, Nyíregyházán is sokat emelkedtek az árak, talán a 6-7. legdrágább város ingatlanok terén. Szerintem kérj még több ajánlatot.
Köszönöm a segítséged! A tervezővel anno egyeztettük ezt a folyamatot, és igen úgy működne ahogy írtad. Viszont nekünk kellett volna egy nagyvonalú előzetes árajánlat hogy a költségekre (hitel stb.) tudjunk kicsit felkészülni. Hát elég nagyvonalú lett...
Egyelőre a tervezői munka felfüggesztését is kértük, mert ekkora buliba nem tudunk belevágni. Most az a kérdés, hogy egyáltalán megérné-e folytatni a játékot.
Arra gondoltunk még, hogy más, esetleg több kivitelezőtől kérnénk be ajánlatot. Nyilván a részletek hiányában egyelőre csak a költségek realitás értékét tudnánk felmérni... de jó lenne máshonnan is számokat látni.
A koszorú magasága amiatt jött, hogy tetőteret szeretnénk kialakítani, a jelenlegi szerkezet meg kevés.. illetve koszorú sincs. A teljes kerületen, azaz ~85 méteren kellene..
Akkor újra : nemtaláltam sehol a tényleges alapterületet, de ebből :
"A tető a teljes épületen cserélve lenne, (~120nm alapterület)."
Ha a tető 120nm és vannak még válaszfalak is, akkor az egy nagyjából 100 nm -es ház lehet. Az a 37 millás ár tényleg húzós, mint mások is írták.
Meg kell terveztetni /pl. 400eft / , kell költségvetés kiírást / pl. 100 eft , / készítettni azt beárazni /pl. 100 eft / ö. 600 eft és lehet csak 27 millára jön ki.
Mint írtam tételről tételre menni és az eltéréseket körüljárni.
Megjegyzem a tervezés eleve alulbecsült, de olyant kell választani, aki éppen munka nélkül van.
"Részletes ajánlat nem áll rendelkezésre mivel a tervezési folyamat még nem ért el odáig, hogy alapul lehetne venni."
Először meg kell terveztetni... pár százezer, majd az alapján részletes un. költségvetés kiírást készíttetni, ez általában tervezői tevékenység.
Ha kész a költségvetés kiírás, azt a tervező be is árazhatja, de az árai nem szentírások csupán egy irány a leendő költségekhez. Természetesen a költségvetés készítésnek és az árazásnak díja van.
A kivitelezők ezt soha sem láthatják. Ők az árazatlan költségvetés alapján készítik az ajánlataikat. Plusz a tervek alapján.
Ha az eltérés több mint 10 %, akkor vizsgálni kell miért ?
A jó tervnél se az anyag mennyisége se annak minősége nem térhet el a tervezői és az ajánlatiban, a díj igen. Ez a munka legalább 25 -35 oldalasköltségvetésű, néhány száz tétellel.
Csak a konkrétumokat lehet vizsgálni.
Nem tisztem bírálni, de csak rákérdezek erre :
"- 50 cm magas betonkoszorú kialakítása és a szükséges homlokzat korrekciók "
Miért pont 50 cm magas ? Mi a vastagsága és mennyi a hossza ?
tegyük fel 20 m hosszú az a betonkoszorú meg az 50 cm magasság és egy 70 cm széles falon van , akkor annak mennyisége : 20 m x 0,5m x 06 m az 6m3 vb. Ha arra 8 m3van kaz ajánlatban, vizsgálni kell ! Azért nem 0,7 m a vastagság, mert a hőszigetelésre levettem 10 cm csíkot. Az más hogy az az 50 cm -es magasság eleve eltúlzott, de ez a tervező baja/sara.
Tehát tételről tételre.
Akik adtak eddig ajánlatot azok is így készítik, de ezt a megrendelő orrára nem kötik.
Itt az alapelv legyen az, hogy jó helyen van e az ingatlan vagy sem !
- Tető szerkezet bontási munkák, új tető ácsolása. Cserép fedés készítése. Bádogozások. Anyag: 3,6M Ft Munkadíj 4M Ft
- Alapozások, padlók vissza bontása. Új aljzat beton beton acél hálóval. Talajnedvesség elleni szigetelések, hőszigetelések 6 cm. Anyag: 3,8M Ft Munkadíj 4,2M Ft - Új teherhordó és belső válaszfalak építése, vakolások. Vakolat javítások, vb szerkezetek készítése, hőszigeteléssel. Anyag: 5,9M Ft Munkadíj 5,6M Ft - Burkolási munkák, festések. Anyag választástol erősen függ. Anyag: 2,9M Ft Munkadíj 2,5M Ft - Nyílászárok cseréje, min K:1.00 W/Km2 értékkel. Külső és belső. Anyag: 3,5M Ft Munkadíj 600 ezer Ft
A külső hőszigetelés 10 cm lenne, ami 6cm az az aljzatbeton alá menne. A tető anyaggal, munkadíjjal, sziegeteléssel kijött Neked 3-ból?
A segítségeteket szeretném kérni. Egy régi építésű ház felújításában gondolkozunk, kaptuk egy előzetes árajánlatot a kivitelezőtől. Az ár láttán eléggé elbizonytalanodtunk, hogy bele merjünk-e vágni, vagy egyszerűbb hangyi a fenébe és egy jobb állapotú házat vásárolni.
A részletek:
Egy kőfalú házról van szó, régi építésű parasztház jellegű nagyrészt 70 cm körüli kőfal vastagsággal, de oldalról egy újabb rész van hozzáépítve aminek tetőtere is van ("T" alakú így az épület). Az alábbiakra kértünk és kaptunk ajánlatot, munkadíjjal, teljes anyagköltséggel együtt:
- a tető bontását és újjáépítését, (ácsmunka, alátétfólia, héjazat) A ház kerülete ~85 méter, nyeregtetőről lenne szó, (~42 fokos) normál egyszerű cseréppel.
- a tetőgerinc jelenleg nem egységesen fut a házon, a hátsó rész kb 40 cm-el alacsonyabb egy szintbe hozással kellene megoldani.
- a T alak kiugró szárán most nagyon lapos szögű a tető, ezt is illeszteni kellene a hosszanti tömbhöz, nyeregtető kialakítással
- kb 10 méter hosszan új teherhordó falazat építése alapozástól vakolásig (ez előtér hozzáépítés lenne a "T" forma szárához és az új tetőt is illeszteni kellene ehhez.)
- 50 cm magas betonkoszorú kialakítása és a szükséges homlokzat korrekciók
- belső válaszfalak bontása és kialakítása ez kb 10 méter hosszban, vakolással
- a 70 cm-es kőfalon egy 150x130 ablaknyílás, és egy 100x210 cm ajtónyílás kialakítása
- a jelenlegi lépcső födém nyílás megszüntetése és új födémnyílás kialakítása egy másik helységben. A födém itt stukatóros, fagerendás. Statikai megerősítése is szükséges.
- új lépcső kialakítása vasbeton szerkezettel
- az épület belsejében a 70 cm-es kőfalban lévő két darab jelenleg 90cm-es ajtónyílás megnagyobbítása 120 cm körülire, áthodalók kialaítása
- a tetőtéri födém szigetelés és betonozás ~30 négyzetméteren
- a tető szigetelést és a belső burkolást (gipszkarton)
- a teljes épület 10cm-es külső hőszigetelését ~220 négyzetméter
- földszinti aljzat rétegrend kialakítása, (aljzatbetonozás, szigetelés) 60 négyzetméteres területen
- földszinti hideg és melegburkolatok, anyaggal kb 80 négyzetméter
- 10 db nyílászáró beépítése: 1 db bejárati ajtó 6db 90x150-es ablak valamint három tetőablak
A tető a teljes épületen cserélve lenne, (~120nm alapterület). A kapott árajánlat nagy vonalakban: - Tető szerkezet bontási munkák, új tető ácsolása. Cserép fedés készítése. Bádogozások. 7,6 M Ft - Alapozások, padlók vissza bontása. Új aljzat beton beton acél hálóval. Talajnedvesség elleni szigetelések, hőszigetelések 6 cm. 7,9M Ft - Új teherhordó és belső válaszfalak építése, vakolások. Vakolat javítások, vb szerkezetek készítése, hőszigeteléssel. 11,5M Ft - Burkolási munkák, festések. Anyag választástol erősen függ. 5,4M Ft - Nyílászárok cseréje, min K:1.00 W/Km2 értékkel. Külső és belső. 4,2M Ft
Ahogy látható ez egy közel 37 millió forintos árajánlat. Tudom hogy a felhasznált anyagok nagyban befolyásolják az árakat, de mivel itt nálam sokkal tapasztaltabb és többet látott szerzők is megfordulnak, kíváncsi volnék hogy ezek az árak vajon mennyire reálisak? Próbáljuk darabolni a munkát, eseteg csak a tető kialakítással kezdve de a betonkoszorú kialakítása pl másik tételnél szerepel, szóval nehéz belőni. Részletes ajánlat nem áll rendelkezésre mivel a tervezési folyamat még nem ért el odáig, hogy alapul lehetne venni. Kérem, hogy ha tudtok nyilatkozni - akár saját tapasztalat, akár esetleg kivitelezői oldalról is - segítsetek behatárolni nekünk hogy mivel is állunk szemben. Köszönjük előre is!
Hogy megbízz egy építész tervezőt és statikust is, valamint pontosan tartsd be a terveket. Ez építési engedély köteles tevékenység (nem csak bejelentés), mert érinti a csatlakozó épületrész alapozását.
Van egy 20 eves ikerhaz szuteren, foldszint es tetoteri szintekkel. A szuteren belmagasaga 205 cm, amit a ikerhaz egyik felenel a szuteren egyik felet szeretnem lefele iranyban megnovelni 40-50 cm-rel. A haz 20 eve stabilan all, nincs sullyedes, repedes. Jo otlet a szuteren melyitese vagy statikai problemakat fog okozni? Mire kell odafogyelni a kivitelezesnel?
Eddíg nem dőlt össze. De, az e.gy. gerendák hosszabbak mint kéne. Ez azért nem jó, mert így a gerenda nem olyan terhelést kap (nyírás) mint amilyenre számolva lett. A kiváltóról az a véleményem, hogy számolni kéne, hogy a beton I. fesz. állapotában megfelel-e. Ha jól látom a kiváltóra támaszkodó gerendák még nem kapták meg a teljes terhelést. Ha akkor is egyben marad, akkor jó.
Azért odaírtam, h Komárom-Esztegom megye, mert 12km-rel odébb ez az ár min. másfélszeres. Mert az már Pest megye. A telekárak is sokszorosak, meg a generálos ceruzája is vastagabban fog arrafelé. Ez egy normális ár, piacképes alapterülettel. Nincs olló a bekerülési költség és a becsült forgalmi érték között. A használati érték pedig a budai luxus életminőségével sem vethető össze a panoráma, a nyugalom, a levegő és a teljes forgalommentesség stb. miatt. 10 éve lakunk a településen a szemben lévő hegyen, úgyhogy az életminőséget illetve nem ideáim vannak, hanem tapasztalataim... Azt a házat a válság beütésekor vettem, gyakorlatilag féláron, úgyhogy használt ingatlant is lehet okosan venni. Falun (ha olyan a település) amúgy most inkább építkezni éri meg, ha van jó telek. Eladni most nem lehet jól, de én nem is szeretnék.:)
Én is elfogadnám ezt, valahol max a 300-as határt tudnám finanszírozni.
Készítettem egy olyan kalkulációt magamnak, amiben az általm ismert főbb lépések és becsült mennyiségekkel számoltam. Az anyag árakat kerestem a neten, munkadíjakkal meg az elmúlt év során felújított panelemből indultam ki. 120 nm-re (garázzsal, egy szintes épület) csak a felépítményre ~29,5 m jött ki.
szerintem az egyetlen megoldás az, hogy az öntés előtt beépítesz egy 1oox15ox15-ös vaslapot 12-es PC vas pipákkal, amire majd ráhegeszted a zsanérokat.
Gondolom ezeket hegeszteni kellene a kapuhoz. Miután nem az egész van kadmiumozva ezért megoldható. Szerintem ezeket csak betonozás előtt lehet állítani ebben a formában. A beton beleköt a menetbe. Ha később is állítható kellene, akkor egy belsőmenetes hüvelyt kell bebetonozni.
Barabás téglakőből szeretnénk a kerítést készíteni. A kapunyílás két oldalán lenne egy-egy betonnal kiöntött téglakő pillér. Ehhez keresek olyan állítható kapu forgáspontot, amit a beton magba be lehet betonozni. A téglába befúrható forgáspontok nem nyerték el a tetszésem, szerintem a betonmagig beérő szárú tartósabb lenne a nagy terhelést figyelembe véve.
Én az alábbi forgáspontokat találtam, de nem tudom, hogy ezeket hogyan lehet úgy beépíteni a betonmagba, hogy utána állíthatók maradjanak.
" áthelyezése máshová áthidalóval és mindennel együtt? "50-100000. Ez csak a nyílás kialakítása.
Mintha a jövő heti nyertes lottószámokat kérdeznéd. Függ az ablak méretétől, a fal vastagságától, anyagától, a falra eső terheléstől, az emelettől, stb.
Nemsokára házfelújításba fogunk (öröklött ház). Egyik nagy problémánk a házzal az ablakok rettenetes elhelyezése. Tudja esetleg valaki, mennyibe kerül egy ablak megnagyobbítása és áthelyezése máshová áthidalóval és mindennel együtt?
Az at-l2 nem a legjobb szárazpadló alá, mert csupán 2 kN/m2 hasznos teherig használható csak ellentétben a steprock hd-val ami 20 kN/m2. A zajcsillapításukban is nagy az eltérés, árban meg párszáz Ft/m2. Add össze a teljes padlórended költségeit burkolattal/szegéllyel/munkadíjjal együtt, majd nézd meg hány százalékot spórolnál meg a végereményben az at-l2-vel...
Meg tudom mutatni egy Bp belvárosi építkezésen mindkét anyagot. Abban a pillanatban ahogy a kezedbe kerül érteni fogod, hogy melyik mire való.
Nem a nútféderes osbnek kell tartószerkezeti funkciókat ellátnia, az a beton födémed. Ez csak a terheket hivatott elosztani a ~2 tonna/m2 teherbírású steprock hd-n. A nútféder pedig nem fog szétcsúszni a laminált alatt.
Én a fürdőbe is raknék lépészaj csökkentőt, főleg ha nem a saját családod fog feletted járkálni.
Lágy lemezből kell legyen, hogy össze tudd húzni a korcokat a szerelés után. Pont az a megoldás, amit 15o éve használnak, a szép belvárosi kupolák és lapos tetős részel horganylemez héjazata is pont így van csinálva.
Kérdezd meg tőlük, ha ez lágy lemez, én a Ruuki dolgozok vagy 12 éve és nincs gyári korcolt lágy lemezből. Mindig síklemezt veszek és egy cégnél megcsináltatom az álló korcokat.
Megjegyzem, hogy a lemeztető gyártók-forgalmazók mindig azon veszekednek, hogy kinek a korcolt lemeze szerelhető fel a leglaposabb tetőre. 8 fok a határ. :) ami kb. 14%.
Az egyetlen gyári megoldás, amit láttam nagyon lapos (5fokos) tetőre felszerelve (papírral- azaz műszaki ellenőr által elfogadva) az a Lindab SRMax klikkes korcoltlemez. Keress rá.
Két éve vásárolt házamnál folyamatos átalakításokat, felújításokat végzek. Többek között van egy kisméretű téglából épült (4 téglás) kéményem, amit szeretnék átkötni egy 120 cm távolságra mellette lévő nagyobb belső átmérőjű, jobb külső állapotú kéménybe. Ezt fekvő kéménnyel hogyan ajánlott megépíteni.Belső főfal fölött lenne az átkötés. Köszönöm.
Igen, a generálos kivitelezés kedvezményes, 5%.os áfája csak 2019. dec. 31-ig van a hatályos kormányrendelet szerint. (6/2016. (III.10.) Korm. rendelet). Nem tudom, hogy lesz-e módosító, nem értek hozzá, most ez a határidő... Utána 27% újra, ami áremelkedést jelent az értékesítésben és a kivitelezésben is.
Leszállított igényekkel lehet jót csinálni olcsóbban is. Jobban megérte egyszerűbb, szerényebb kivitelben gondolkodni (igazából a legidősebb gyereknek építjük), mert a forgalmi érték és a bekerülési költség tekintetében nincs olló, nincs fájdalmas veszteség...
ugyan nem vagyunk még készen, tehát ez egy kb. szám, de generállal, 100 m2-es egyszintes, pince és tetőtér nélküli, 30-as N+F téglafal, 20cm szigetelés, e-gerendás födém, betoncserép, padlófűtés csak kond. kazánnal, dekorfóliás műa. nyílászárókkal, redőnnyel stb. 26M (ez csak a ház), ehhez jön még az telek körbekerítése (1300nm-es, szomszéd nincs), a terasz és a járdák, kocsibeálló stb. kb. 28M-val számolok. + telekár, ami attól függ, hol veszel építési telket... Helyi, ismerős generál, megbízható, tőkeerős, mert építőanyag forgalmazó is, jó árban szerződtem még vele, de kúsznak fel az árak folyamatosan... és ez még az 5% áfás kivitelezés...:/ Nyárra készen leszünk, akkor kiderül. Most úgy látom, hogy a 260-270e nm ár a reális idén. Ja, Komárom-Esztergom megye.
Igen, nyilván szeretném olcsón megúszni, de nem járhatok fel az albérlőhöz hogy járjon mamuszban lábujjhegyen, szóval a pénz nem minden.
Kompromisszumot kell kötni.
Szárazpadló vonalon:
AT-L2 eps féláron van a steprockhoz képest, ez hanszigetelésre kifejlesztett eps, nem tudom milyen a gyapothoz képest.
2x10mm osb ellentétes irányban fektetve, össze ragasztva, csavarozva, erősebbnek gondolom mint a nútféderes kapcsolódást,
Esetleg lehet eleve fésűs vassal húzott ragasztóba fektetni a hangszigetelő lapokat, mint a taposót az kiszintezné a padlót.
Azt tudtam hogy osb-re taposó nem mehet, de akkor az említett betonyp lapot még megnézem.
Bár fürdőben annyira azért nem vészes ha nincs lépéshang szigetelés, konyhába való laminált padló már létezik, vagy pvc, linóleum, bár azok nem tartósak.
Egyszerűbb lenne egy réteg 4-6 centis beton ami olcsó és megold mindent, de úgy tűnik nem létezik.
A fogófák a két szélső szaruállásban teljesen fölöslegesek és a belsők sem kellenek mind (lehet, hogy egy se kell, de ezt már számolni kéne). Merevítésnél András keresztre gondolt, nem Vierendel tartóra.
Így gondoltad? A tető meredekségét kicsit emeltem, de jobban nem fogom, mert így 3 méteres szarufák kellenek, és nincs veszteség darabolásnál. A front oldalon dupla üveg ajtó és mellette egy fix üvegablak, bal oldalon szintén egy fix teljes magasságú üveg ablak.
Szerintem ha csak ilyen kevés helyed van, akkor abba csak valamilyen szárazpadló fér el normális mértékű hangszigeteléssel, minden egyrétegű öntött anyag kopogni fog.
Amennyiben tényleg eléggé hullámos a beton, akkor max pár mm tűrésűre kikened a durva mélyedéseket alapozózás után sima beltéri csemperagasztóval (ide nem kell a drága önterülő). Utána Rockwool Steprock HD 30mm lépéshanggátló lemez, ez való szárazpadló alá.
Nem vizes helyekre simán mehet min. 15-18mm-es nútféderes OSB3. Rá PE fólia, majd 2mm olcsó fehér habosított laminált alátét (vagy kombifólia a kettő helyett) majd jó minőségű legalább 8, de inkább 10mm-es laminált keresztbe az OSB hosszirányú toldásaira. Tehát előre találd ki a laminált irányát.
Vizes helyekre meg 10+mm betonyp lemez (vehetsz jófogáson harmad áron ~1m2-es egyforma méretű vágott tábla maradékokat), ebből legalább két réteg min 15cm eltolásban ragasztva (pl. Tytan Bond) és csavarozva is (gondolom sokallod a rigidur árát...). Erre mehet a kenhető vízszigetelés, majd a ragasztó és a padlólap.
Gyors, így nem kell várnod sok hetet a burkolás előtt és nem kell rettegni, hogy kellően sima lesz-e az aljzatod, vagy jöhet az alapozó/önterülő pluszban még a burkolat alá... Pár tonnával kevesebbel lesz a födém is terhelve.
Természetesen egy teraszhoz nem kell. Az a szövegtész ahol talajmechanikusra hivatkoztam az egy szövegkörnyezetéből kiragadott rész. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy ha később esetleg be akarják építeni akkor már nem árt.
Egyelőre nincs építész tervem, pont ezért keresek egy négyzetméterre leképezhető tapasztalati számot.
Ha abból indulok ki, hogy nem szeretnék funkcióvesztést a jelenlegi lakásommal összehasonlítva, akkor 2+1 félszoba, illetve nappali+konyha+étkező és az egyéb kiszolgáló helyiségek (fürdő, wc, spájz, kazánház, egy állásos garázs) kellenek. Ezt nyilván lehet 120 és 150, vagy akár jóval nagyobb nm alapterülettel megtervezni és felépíteni.
A helyszín Székesfehérvár, ami sajnos nem egy olcsó vidék. Telek elvileg volna már, vagy legalábbis azt már látom, hogy mennyibe fájna olyan, mai megfelelne, ezért is csak a felépítményt firtatom.
Bár az építési telken kívül az anyagárak szinte országszerte azonosak, a munkadíjakban viszont biztosan nagyobb szórás van.
Számla nélkül már szinte senki semmit nem ad, építőanyagot így venni már nem reális elképzelés.
A munkadíjakkal viszont még azt gondolom, hogy lehet kicsit trükközni, bár ha generálban adom ki valakinek, akkor ezzel sem, vagy majd csak ő fog a további alvállalkozókkal.
perlitbeton talán. A lépéshangszigeteléshez súly kéne.
A szárazpadló és a perlitbeton kombója. A könnyűbeton amit öntöttem és tényleg könnyű volt, azt nem lehet egyenesen búrkolni. Mindig öntöttünk rá egy 5-6 cm gyengén vasalt aljzatbetont.
Egyszer készítettünk duzzasztott perlit töltéssel (kicsi cementel és vizzel keverve) egy szárazpadlót két réteg vidiflorral (ragasztva), az rendbe volt lépéshang szempontjából, de már ahol 4cm vastag volt a töltés ott engedett a padló.
Tehát két réteg vidiflort be kéne vállalni, az 2cm vastag. Knaufnál kapsz perlitet.
Polisztirolbeton jobb lenne? Vagy még rosszabb? Nincs helyem rendes hangszigetelésen úsztatott betonpadlónak, egy rétegből kéne kihozni amit lehet, a másik út a szárazpadló, de szerintem az sokkal drágább.
Nem volt vízszigetelése a falaknak, vagy elöregedett, az épületek megsűllyedtek és az utólagos beépítések (valamint a megemelt járdaszintek) megváltoztatták a talajvízeket, a cementes vakolat miatt a falak nem tudnak szellőzni és a következő 3o-5o évben tönkremegy a falazatuk a nedvességgel együttjáró sóterhelés miatt.
A régi épületeknél voltak olyan időszakok, amikor lakatlanok voltak és a karbantartás hiánya miatt, a tetőhéjazat megsérült (a csatornarendszer is folyt), a falak megáztak valamint az alapok is felázott.
A németek és az olaszok fogkalkoztak a kérdéssel elég részletesen a 6o-7o években, onnan jöttek az információk és a technologiai eljárások a rendszerváltás után.
Két technológia lépezik: a magas légpórustartalmú és kis kapilláris vízfelvételű felújító cementalapú vakolatok és a hidraulikus meszes vakolatok. A második fajlagosan olcsóbb, mert ebből lehet készíteni homokkal és vízzel maltert (az első csak gyári zsákos) . Mindkét technológia alkalmazása komoly szakértelmet igényel.
Olaszországba léteznek olyan manufakturák, amelyek igény szerint (az épület állagának ismeretében) gyártanal hidaulikus meszes malterből vakoló és símiítóanyagokat, sőt festékeket is, viszonylag elfogadható áron. Símitóanyagot késziteni hidraulikus malterből betonkeverővel elég problémás.
Ha van már gáz át kell szerelni lényegtelen a fűtés módja, költség sok de egyszeri a legkisebb tervezési költség a kazán. Infra nem lenne célszerű inkább hőtárolós kályha + vezérelt mérés. Konvektor nem javasolt kettő kéne és nem jó a hatásfoka. vagyis maradna a kazán és hőtárolós fűtés. Mindegyiket tervezni érdemes és az alapján kalkulálni.
minnél laposabb annál nagyobb teher kerül a szarufákra a szálirányra merőlegesen, a laposon megáll a hó, a nagyon lapos egy faházikónál csúnya, de ez magánvélemény, stb.
nincsenek az oszlopok között andrásolások (hónajkötések), de Jenő arra gondol, hogy a panelek a falakon ezt majd megoldják.
Kell egy kötés a két hosszú szelemen közé és nem kell az a vastag csúcsszelemen a két oszlopocskára. A vastag csúcsszelemen nem helyetesíti a kötést a szelemen között.
Két oszlopocska lehet 12x1o-es és a csúcsszelemen 5x15-ös, belecsapolva az oszlopocskákba.
Készítsd legalább 25 fokosra a tetőt. Ez így szemre túl lapos.
Én visszatámasztanám a kötésre a szelemenek között két colos deszkával minden szarufát, nem tennék fogópárokat, csak a két oszlopocskánál. Szebb lenne belülről.
Sziasztok, adott egy régi típusú parasztház, aminek csak az első két szobáját használja, az idősödő házaspár. Jelenleg egy darab kályhával(fával) fűtenek, de főként a kényelem miatt (ne kelljen 60+ évesen fát vágni, hordani, begyújtani) korszerűsítenék a fűtést. A nyílászárók hőszigetelt műanyagok, a padláson 15cm gyapot, újra betonozáskor 5cm szigetelést is kapott az aljzat.
Homlokzati szigetelés nincs(régi főutcai "sorház"), az említett két szoba kb. 50 m2.
Egyéb szempontok:
- jelenleg 1-1,5 mio Ft. lenne a beruházásra
- a homlokzati hőszigetelés a ház elnyújtott jellege miatt macerás lenne - a cél, hogy egyszeri nagy(obb) beruházás mellett a jövőben a lehető legkisebb havi költséggel járjon a fűtés.
Ami szóba került eddig: Gázkonvektor, infra fűtés, gázkazán+radiátorok.
Ezen paraméterek ismeretében milyen típusú fűtést ajánlanátok?
Köszi.
Elnézést, ha nem ez a megfelelő topik, de a meglévők közül talán ide illik legjobban a kérdésem.
nagyon nehéz a klikkes-pattintost ereszét szépen kivitelezni. Kemény a lemez, levágod flexxel a salni végét, nem tudod sehogy lehajlítani a toldásoknál. Ha a tető meredekebb vagy magass az épület, akkor nem látszik, de egy lakóháznál förtelem. Ha a határon vagy, akkor se ajánlom.
Itt van egy kép.
Nézd a bal oldali lemez profilját és nézd meg a jobb oldalit. Amikor ezeket összeütöd és megáll a tetőn a hó, majd olvadni kezd, akkor a víz befolyhat a illesztésen keresztűl. Más gond nincs, ha egy salniból meg tudod oldani az egész tetősíkot (azaz a salnikat hosszába nem toldod). Bal oldalon ott van a 33.5mm széles sáv ami ki van fúrva a rögzitő csavaroknak.
A dupla korcolás, vagy kettős állókorc az ilyen:
Ezt 5 fokos tetőig szerelhető és össze lehet húzni a korcot egy megfelelő fogóval.
Ehhez a fedési módszerhez létezik egy tömítő szalag is talán, úgy tudom, hogy a gyári pattintós korcolt lemeznél nem lehet alkalmazni. A bádogos műhelyeknek van egy salnizó gépe, ami pont ezt a profilt hajlítja. Ezt a rendszert rögzítőfülekkel kell szerelni, a csavar nem fúrja át a lemezt.
Gondolom túlbiztosítottra gondolsz "fölösleges" elemek alatt? Mik lennének ezek?
"Lefekvés ellen" -> ez mit jelent? Minden gerendaköz 65 cm (kivéve a dupla ajtót, az 205 cm), mindegyikbe betennék egy átlót, vagy pedig sarokvasakkal.
Ez a faház szerkezet statikailag megfelelő lehet? Mérete 455x375 [cm]. A gerendák 15x15 illetve 5x15, a szarufák 5x10, az összefogók 5x15, a tetőlécek 5x5 méretűek.
Felénk már 100 éve is a meszet oltották, majd vermelték és 2 -4 évig pihentették.
A mészoltás az egy meglehetősen baleset veszélyes művelet. Még jó 40 éve is a kisépítkezéseknél leoltottak annyi meszet, amennyit felhasználni véltek.
De úgy 30 éve kiment a divatból, jött a zsákos mész kb. dupla áron.
Még annyit a mész nem köt hanem szilárdul. Szép lassan a levegő CO2 tartalmának segítségével némi nedvesség segítségével. Mondjuk 2 - 4 hónap alatt, majd a fránya egyéb savak miatt a lassan megszerzett szilárdságát újra elveszti.... úgy 20 év múlva. Az egyéb savak : főleg a kénessav a tüzelő berendezésekből a levegőbe és a csapadékkal mindenhova.
Ja és a vakolat mállás még a fagy miatt is van. Ez az eredménye a szar nem megfelelő vakolatoknak.
a mészkukac mond valamit ?
Néha a mészkukac 'áldásos' tevékenységét is a háborúra fogják !
Arra sok mindent rá lehet fogni.. mármint a háborúra.
vékony rétegbe az öntés során problémák adodnak a szétosztályozódás miatt, mivel liapol olyan 45okg/köbméter sűrűségű (nagyon kevés vizet kell tartalmazzon).
aljzatbetonnak 1-2mm és 4-8mm méretű granulátumot szoktak használni és kell bele valamilyen adalék is, nemolcsó.
Ezen elférne 4-6 centi, egyből lehetne burkolni, megoldaná az aljzat kiegyenlítését is, csak nem tudom mennyire nyeli el a lépéshangot.
Mondjuk beszerzés is kérdéses interneten talált betonkeverő cégek nem válaszoltak e-mailre, de még a liapor weboldalán talált e-mail címről sem jött semmi.
Meleg oltott mésszel készitettek maltert ezelőtt 1oo évvel. Azért málik, mert a kémiai összetétele megváltozott, de csak annak a résznek, ami érintkezett a levegővel. A falakat 1oo éve maszívra építették, a tiszta meszes vakolat tényleg alig tart már és a téglafugákba kb. 4cm ki lehet ácskapoccsal kaparni, de bent a falazatba még a 2oo éves meszes malter is elég jól tart.
A szakszerű eljárás egy régi falazat újravakolásánál a vakolat teljes eltávolítása után kivésni a téglafugákat min.3 cm mélyen és a cement helyet hidraulikus mésszel készitett malterrel kifugázni a fugákat, aztán ugyanazzal gúzolni és síkba vakolni. Cementes vakolatot a oltott mésszel falazott téglafalra nem szabad használni.
A pormésznek nincs sok köze a meleg oltott mészhez. Pormésszel a malter nem köt meg, csak megszárad, 4 hét alatt.
Régen volt egy mondóka . Egy kis homok , egy ki mész, kőművesnek nem kell ész.
Szerencsére a szar vakolatot hőszigeteléssel lefedtem. Igaz a ragasztóhoz való tapadás kétséges, de a dűbel átveszi a szerepet. Vertem volna le azt a rengeteg vakolatot !! Madár nem vagyok. Már csak a felső háromszög van hátra. Na oda meg kellene tanulni repülni.
Tényleg van még 5 liter un. vakolat erősítő szerem. Olyan fehéres folyadék. Segít az valamit ? Vagy szentelt víz funkciójú ??
Mondjuk a cement habarcs is képlékeny csak nem annyira, meg a cement drága, felesleges abból annyi hogy megfelelő legyen a képlékenysége. Ja még más. A téglákat valóban kötjük a habarccsal és ágyazzuk.
Régen amikor nem volt még cement, majd lett, de nagyon drága volt, eleve nem alkalmaztak a falazatba a malterhoz/habarcshoz cementet, elég volt a mész is.
Viszont vakolathoz főleg a külsőhöz már nagyon nagy szakmai hiányosság volt a cement kispórolás.
Az egyik majd 90 éves házamnál ezzel szembesülők.
Hogy a falazat habarcsában nincs cement még csak el megy... sőt a későbbi átszabásoknál előny is néha. Nade a külsőben. Kész katasztrófa. Málik !
A 29 -30 ban épült háznál 60 -61 ben újra vakolták.... ugyan olyan szarra. Pedig akkor más volt cement !
Halottakon viszont számon kérni már nem lehet semmit.
A falazóhabarcshoz miért szükséges a homokon, vízen és cementen kívül mész is? Mi történik, ha csak homok+víz+cement habarccsal kötöm egymáshoz a téglákat?
Jelenleg kint élünk Svédországban és itt minden árammal működik és egyszerű minden árammal hozzá szoktunk ezért gondolkodunk az áramos fűtésre. Gáz lehetőségünk van. De majd eljön az idő hogy haza költözünk. Köszönöm válaszotokat.
A mannheimi posta lemezalapozását tanították, hogy lemezalap is tud süllyedni, mert mélyebben fekvő talajrétegekre is hat a teher, mint sávalapnál. Hogy mikor melyik jó a statikus vagy pláne a talajmechanikus dolga eldönteni.
Olyant láttam már, hogy eltűnt a lábazat a mocsárban, és még néhány sort rá kellett rakni. Valamilyen lápon ásnak úgy kutat, hogy elhelyezik a kútgyűrűt, és miután elsüllyedt kilapátolják és folytatják.
Viszont egy vízszintes betonlemezzel csak más a helyzet. Nem lehet rá azt mondani, hogy 2 év vagy 4 év múlva már nem mozog?
Az épület örökké süllyed. (kivéve ha sziklán van) Csak egyre kevesebbet. Annak idején úgy tanultuk, hogy amennyit 365 nap után süllyed azzal nem kell foglalkozni. Gyerekkoromban voltak házak - egyik pl. az akkori Sziget, most Radnóti M. utcában - amelyik 1,5 méterre dolgozta LE magát a járda szintjéhez képest. Miután egyenletesen süllyedt az egész épület nem volt életveszélyes. Már lebontották. Mi még külön tanultuk, cím szerint. Voltak ilyen házak az Árpád híd pesti hídfőjénél is.
Terasznál nem lehet tudni, hogy alulra vagy fölülre kell az aláüregelődés miatt. Az üreg közepén alulra, az üreg szélén fölülre kell. De az üreg bárhol lehet. Két megoldás lehet, az egyik alul-fölül vasalva a lemez, a másikhoz több beton kell, vastagabb lemez és annak a közepén egy rtg. vasalás. Ilyenkor azonban a betonfedés a húzott oldalon (nem tudjuk előre, hogy alul vagy fölül) sokkal nagyobb és a betonlemez min. a vasig bereped. Szintkülönbség nem várható.
az utobbi időben a tuskabinokat nem használom. Megáll a víz az üvegfal és a kabin szegélyénél, nehezen szárad ki és lassan bepenészedik.
A szűk mosdókat így oldom meg.
Van egy U alakú alu profil, amit beépítek a padlócsempébe és a falicsempébe is.
Abba van szerelve egy üveg, amit felülről megtámasztok egy inox tartóval (ilyet rendszert lehet készen kapni). A rövid falon végig van egy lefolyó vályú, arra van adva a padlóba egy kis esés. A rajz egy 14ocm széles mosdóról van készitve, az üveg 8ocm széles és 2o5cm magass és gumi kéderrel illeszkedik a U profilokba.
Lehet vasalatlan betonból is csinálni víztátozót, csak nagyon kell vigyázni a beton minőséggel, konzisztenciával, a bedolgozással és az utókezeléssel. És a szerkezetnek I. feszültségi állapotban is meg kell felelni az adott terhelésre.
Bizony. 1976-1991-ig dolgoztam a vízügyben. A fél ország (na jó, lehet, hogy csak 1/3-ad) itta/issza a vizet az átalam tervezett medencékből. Az igazság az, hogy ezek nem voltak ÁTMENŐ repedések, csak a húzott oldalon nyíltak meg a húzás hatására. Külön ellenőrizni kellett a műtárgyakat repedéstágasságra II. feszültségi állapot alapján. Ha készen volt, akkor jött a vízzárósági próba. Általában sikerült. De nem mindíg. Az a kivitelező baja volt, úgy kellett megoldania ahogy tudta, majd érvényes vízzárósági próba következett. Egy átlag medencébe 250-2000m3 víz fért, a legnagyobb amit terveztem 2*10000m3-es volt. Csak az első próbához szükséges víz árát fizette a beruházó, a többit a kivitelező. Ennyi víz akkor is sokba került.
A beton az atomreaktorba szánt minőség kivételével MINDÍG reped. Ez nem kérdés. Kérdés az, hogy mennyire. Erre vonatkozik a repedés-tágasság fogalma. Régebben az ivóvíztároló medencéknél 0,2mm-nél kisebbnek kellett lennie.
Nem fér el sajnos szélesebb. Ami volt, az is úgy volt megoldva, hogy nem tudott teljesen kinyilni az ajtó. Az meg gagyi. A fürdőszobaszalonos meg nem segített, azt mondta izlés kérdése. Ki szerettem volna próbálni, hogy beállok egy ilyen kabinba, de sehol nem volt kitéve ilyen.
"Azt nem gondolod/gondoljátok, hogy tömörítés ide vagy oda, egy terasz amúgy is meg fog repedezni?"
De. Ezért is volt srudolf-nak az a véleménye amit mondott. Hogy érdemes vasalni a teraszt. Nálam is vasalva van. Mert az a némi vas ami benne van elenyésző pénz ahoz az előnyhöz képest, hogy be is építhetem. Ugyan ezért a terasznak olyan az alapozása, hogy falazni lehet rá.
Szerintem is kívülről inkább az a tanács adható, hogy ne is legyen 80-as, mert olyan klausztrofóbiás leszel benne, miután századszor vered be a könyöködet, hogy nem is mersz megmozdulni.
Neked komoly szövegértési problémáid vannak! Én egyáltalán nem írtam olyat, hogy van 250 m-en belül csatlakozási lehetőség, nem is feltételeztem, mindössze leírtam egy linket, meg hogy mire lehet számítani. Ezt csak te találtad ki, hogy félremagyarázhasd a korábbi rosszakaratú tévedésedet!
Nem, a te hozzászólásod nem erről szólt, hanem a gúnyról és a félremagyarázásról. Ahogy mindig! De mindig válaszolni fogok neked...
Nem tudjuk, hova épített, és miért nem akar gázt bekötni.
Nem tudom, miért kellene feltételezni, hogy 250 méteren belül van elérhető vezeték amire rá lehet csatlakozni, és az előző hozzászólásom is pont erről szólt.
Egyelőre abból, hogy ennyire erősen a villany irányába kérdezett, arra következtettem, hogy könnyen lehet, hogy nincs sok más alternatíva a környékén. Ez persze egy lehetséges ok a sok közül, az is lehet hogy csak egy sales-es beszélt lukat a hasába, ki tudja.
Ha a gáz kiépítése drága, van még egypár alternatíva, a hőszivattyútól kezdve a szilárd tüzelésen át (pelletet beleértve) az esetleg a környéken elérhető távfűtésig. Szóval marad az a ritka helyzet, amikor egyik alternatíva sem versenyképes, ami tényleg ritka.
Sajnos, igen. Az, hogy egy ház energetikailag igazán gazdaságos legyen, már a telekválasztásnál eldől. Akinek ezt nem mondják el, vagy nem tudja, az szívni fog, mint a torkos borz.
Akkor nekünk valami szuper házunk van, mert mindössze hajnal 4-től, 6-ig szoktunk fűteni. Napközben a nap elintézi a dolgokat, még akkor is, ha csak éppen alig süt.. Ezért írtam, hogy nagy ablakok kellenek.
Nekünk csak egy kétlapos Cata C indukciós főzőlapunk van, de ettől még a zasszony főz kereskedelmi mennyiségű toroskáposztát... És nincs csak 1 fázis, 25 A. Néha megy mellé a motyógép, meg a mikro, még nem volt probléma.
A 21 kw nem csak a kazánnak lenne, egy főzőlap is megehet 7kw-ot ha nagy családi ebéd készül. villany 1 kw 35ft gáz 1 kw 21-22 ft. a hőigény ugyanaz, kb ekkora jól szigetelt háznak kb 6kw fűtési igénye lehet.
Ha a ház rendesen hőszigetelt, akkor nem kell ez a 21 kW-nyi teljesítmény, ha csak a fele van meg, az is elég, legfeljebb tovább tart a felfűtés, de utána a töredék energia is elég. Ettől még ugyanolyan drága az üzeme. Ezért írtam az előbb, hogy nagyon nem mindegy, mekkora ablakok vannak, ugyanis ott jön a nap energiája, méghozzá nagyon sok.
A villanyfűtés legalább kétszer drágább, mint a gáz. Ha a házon, a napsütötte oldalakon sok és nagy nagy ablak van, akkor elviselhető a költség. Ha ablakok helyett csak lőrések vannak ( mondjuk 90 x 120 cm-es méretben ) , akkor komoly gondjaitok lesznek a sárga csekkel... Egyébként, padlófűtés elektromos kazánnal. ( csak halkan jegyzem meg, hogy most a gázbevezetés az E-On-nál 4 m3/óra alatt ingyenes, felette meg 190 ezer. Meggondolandó... )
Villannyal üzemeltetni mindent ekkora háznál minimum 3x32A kell + éjszakai áram, ez így cirka 500e alsó hangon, hogy bevezesd a telekre. Nincs gáz a környéken?
Üdv mindenkinek. Tavaly nyáron fogtunk neki építeni párommal egy 100 m2-es családi házat a következő lépés lenne a nyílás szárok, villany szerelés, fűtés. Fűtést villanyal szeretnénk megoldani (fűtés,főzés,sütés,víz mind villanyal) a fűtésben felvilágosítást szeretnénk hogy melyiket is érdemes mert nem szeretnénk a havi fizetésünket villanyszámlára költeni. Előre is köszönöm.
Megértem, hogy ilyesmire gondolsz, csak az a baj, hogy mástólvárod a megoldást! Te, mit teszel a sorsod jobbítása érdekében? A fél világ siránkozásból áll....
Sohasem öntöttem alapot vasalás nélkül. Ha a megrendelőnek az elején nincs + 50-100 ezre, akkor inkább levonultam mert munkadíjra sem lesz később. Mindent lehet javítani egy építkezés alatt, az alap erősítés kerül a legtöbbe
Mert rosszul csináljuk. Ha nem fizetjük be az adónkat, attól még nem lesz sokkal több pénzünk. Ezt az "igaziak" úgy csinálják, hogy sok ember után nem fizetik be az adót... akkor már van komoly látszatja, egész addig, míg le nem bukik. Hidd el, nagyon szűk az a réteg, aki megússza...
Egyedüli megoldás, ha valami olyasmit tudsz csinálni, amit más nem tud. Akkor nagyon sok munkád lehet, igen szép jövedelemmel és törvényesen! Ha ezt nem tudod megvalósítani, akkor marad a szegény réteg.
Meg el lehet menni külföldre, de ott mindig beléd rúgnak, hiszen te csak egy magyar vagy és nem olyat csinálsz, amit az ottaniak nem tudnak. De te megcsinálod félpénzért is. Ezért aztán kihasználnak. Igaz, még mindig jobban jársz, mint itthon.
Nem irigylem a mostani fiatalokat, meg a középkorúakat... Az a bizonyos olló egyre jobban nyílik szét.
Egy családi vacsora : hát de jó lenne , ha 50.000 Ft-t el tudnék költeni ilyenre egy évben csak egyszer is . (csórónak tartom magam, ebből kevesebb pénzből lesz meg a szállásunk egy hétre idén is . )
A statikus az ügyfél pénzét költi.
Ez teljesen igaz , de köti az előírás ezt be kell tartatnia .
Sajnos mindannyian a saját zsebünkhöz mérten szeretnénk otthont építeni-építtetni , de vagy egy életre eladósítjuk magunkat , vagy marad a két szobás panel .
(Közben meg csak pislogunk , hogy Mi akik mindent törvényesen csinálunk , befűzetjük az adónkat szarul élünk , közben meg az adócsaló ki is röhög minket.( Persze egyszer nem csatolom be a biztonsági övet az autóban akkor a törvény teljes súlyával csap le rám. ))
A statikus tervező kénytelen (muszáj neki) betartani az előírásokat. Ha azokat megszegi az a jogosultságába kerülhet. Egyébként nem a futóhomok a legrosszabb.
A statikus tervező C25-ös betont írt elő, mondván, hogy ez az új előírás.
Nagy veszekedések árán tudtam "lealkudni" C16-ig, pedig nem futóhomokon és egyéb rossz talajú helyen építkeztünk.
Úgy érzem egyes tervezők mindenféle méretezés nélkül azt az elvet képviselik, hogy biztosítsuk túl a dolgokat ész nélkül, abból baj nem lesz. A vevő pénztárcája meg mindent elbír.
Viszont ilyen hozzáállással nem kellene tervezőnek menni.
"Nehogy bárkit is rábeszélj egy C-8-as alapbetonra"
Az EUROCODE ennél jobb minőségű betont ír elő újabban. Azonban ha jobban utána gondol az ember rájön, hogy régen ez teljesen megfelelt sávalapnak. Továbbá ha van fölötte egy vasalt koszorú akkor az képes szétosztani a pont szerű terheket úgy, hogy sehol se legyenek kiugró csúcsok és a gyenge beton is elbírja. Tulajdonképpen a sávalap betonjában alul nagyobb erő van mint fölül, mert a falak súlyához hozzáadódik az alap súlya is. Ezt kapja a talaj. A talajnál pedig minden beton teherbíróbb. Ha az alaptest megreped akkor ott már komoly mozgások vannak, azon a C12-es beton sem segít. Ha szulfátos a talaj, akkor van értelme a jobb minőségű betonnak.
Ha jól értem van egy fafödémed, ami alulról le van vakolva. Ha régi a ház, a gerendák, ami a mennyezetet tartják általába nem része a tetőszerkezetnek.
Be vannak valamilyen módszerrel építve a tartófalakba és alulról ledeszkázva, majd nádazva-lécezve és rabicra vakolva.
Meg kéne keresni a padláson ezeket a gerendákat, egy hosszú 13-as gerendafúróval lefúrni, és alulról rögziteni egy 8cm széles palló vázat, M12-es menetes szárakkal.
Arra aztán lehet függeszteni bárminemű álmennyezetet kb. 5okg/nm-ig, ha 8ocm van egy rögzítés a pallókba.
Alulról rögzíteni... léteznek szerkezeti csavarok torx fejjel, 8mm vastagok, de a hosszúak drágák és egy famenet egy régi gerendába nem biztos, hogy fog.
A menetes szár az olyan hosszú, amilyen kell. Elvágod méretre és sokkal olcsóbb megoldás még a nagy altétettel és anyákkal is, mind a szerkezeti csavarok.
Ezeket a fúrásokat úgy szoktuk megoldani, hogy megkeressük a gerendák végeit, oda fúrúnk egy-egy lyukat fentről lefele, aztán a két lyukat összecsapjuk csapózsinorral és a rögzítési furatokat a csapás mentén lentről felfele fúrjuk, hogy egy vonalba legyenek.
Egy másik lehetőség a 1.5mm vastag gipszkartonprofilhoz hasonló fémváz (ezekből könnyűszerkezetes házakat is építenek) rögzítése a tartófalakra, amit csak néhány pontba kéne rögzíteni a födémbe. De az elég komoly szakmunka és kell egy csomó spéci lemezcsavar is.
Bár mondjuk maradhatna csak a gipszkarton réteg is magában, csak kérdés, hogyan lenne célszerű megcsinálni a profilok rögzítését amihez a gipszkarton lenne rögzítve? Mert maga a plafon síkja úgy nagyjából egyenes, létezik erre valami spéci dűbel vagy tipli?
Csak ugye az a kérdés, hogy ez mennyire állna meg a plafonban bár arra is gondoltam, hogy meg kellene nézni kívül a tetőnél hol mennek a gerendák keresztben és ott adni neki valami hosszabb facsavar félét és akkor az elvileg megfogná a profilt.
Jenőnek igaza van, de ha kiásod a sávalapot és arra készitesz egy vasalt lábazatot zsalukőből, azt feltöltöd (a betondarabokkal aztán 25cm sóderrel) és öntessz rá 1ocm vastag 8-as heggesztetett halóval vasalt aljzatbetont, akkor sokkal kevesebb szakmunka. A gyökereket ki kell vágni, mert elöbb-utobb elrepesztik az alapot, ha vastagok.
A folyamat a következő:
Kiásod és beöntöd a vasalatlan alapot (8ox4o-es), gyenge betonból. Az öntés után pár órára beállitod a PC12-es vasakat, kb. olyan hosszúkat állítasz be, amik meghaladják 25cm-rel a lábazat magasságát. Megépíted a lábazatot és kiöntöd. Feltöltöd a belsejét, tömöríted, a tetejére teszel egy 8-as halót és a PC12-es vasakat visszahajtod és megkötöd a halóhoz, készitsz zsalut és öntessz 1ocm aljzatbetont.
Ezeket a lapokat csak tökéletesen sík mennyezetre lehet felrögzíteni. Ragasztóval vagy habbal színtelni nem lehet, az éleik nem fognak illeszkedni.
Kiglettolni egy plafont tökéletesen síkra lehetetlen, ha nincs kivakolva síkra.
Szóval:
Kell készíteni egy állmennyezet profilrendszert csak egy réteg CD-bőlü kengyelekkel rögzítve, azt lekartonozni 12.5mm kartonnal, aztán arra ragasztani fésűvel, csak a lapokat kenve.
"A beton darabokat úgy értettem, hogy természetesen menne közé és rá egy töltőréteg föld, vagy homok is."
A törmelék ÍGY SEM tömöríthető. Legegyszerűb egy monolit támfal ami le van víve 80 cm mélyre. Lehet vasalatlan is, de ilyenkor 1:10 arányban dönteni szokták hátrafelé.
Tömörítés ide vagy oda, én valószínűleg nem a végleges szintbe betonoznék, hanem hagynék tíz centit egy későbbi fedőrétegnek, miután az eredeti megrepedezik.
Ja, az előbb kimaradt. A fejgerendát és a támfalat célszerű összevasalni. Magyarul ha úgyis lesz monolit vasbeton akkor nem biztos, hogy érdemes kinlódni a zsalukő függőleges vasalásával. Inkább monolitból csinálni a kb 40 cm magas támfalat is.
Ha lefúrsz cölöpalapokat nem 70, de legalább 80 cm mélyre (az új előírás az 1,20m mély, régi 80cm) az statikailag megfelel. Azonban, ne keverjük a fogalmakat, ebben az esetben a cölöpöket ősszekötő gerenda az NEM sávalap, hanem fej vagy fagygerenda. A vasalás miatt nem mindegy. Ebbe a fejgerendába kell vas is, nem csak pár szál drót és NYÍRÁSRA is kell vasalni. Az összetört betont berakni a terasz alá azért jó mert a törmelék NEM tömöríthető és nagyon gyorsan az új terasz is össze fog repedni. Így látatlanba az a gyanúm, hogy a jelenlegi teraszra (ha az új nem lesz nagyobb) homokos-kavicsot kéne tölteni, tömöríteni és arra építeni az új teraszt is jobb lenne mint a törmeléket beépíteni a terasz alá. A töredezett beton teherbírása valószínüleg nem kissebb mint a talajé. Ezt azonban célszerű lenne statikussal vagy talajmechanikussal ellenőriztetni. A teraszról folyó vizet el kell vezetni a háztól és a terasznál följebb kell vinni a ház szigetelését is. Tehát körbe cölöpalap fejgerendával (nem zsalukő mert függőleges erőkre is kell méretezni), erre támfal FÜGGŐLEGES fővassal és a támfalon belül feltöltésen a terasz.
Sziasztok, egy elvi kérdésben kérném a véleményeteket.
Tavasszal szeretnénk a ház mellé egy emelt teraszt építeni, kb. 40 cm magasat.
Egy jelenlegi töredezett beton területet akarunk megemelni. A normál technológia szerint körbe kéne 50-70 cm alap, rá 2 sor zsalukő. A közepébe betennénk a rengeteg betondarabot összetörve.
Az a kérdésem, mivel elég sok gyökér van a területen, működő megoldás lenne-e az, hogy kb. 50 centiméterenként lefúrnék egy 20-30 cm széles lyukat mondjuk 70cm mélyen és egy cölöp alap jelleggel lenne megoldva. A sávalap csak 20-30 cm mély lenne amibe a vasanyag is kerülne a cölöpöket összekötve?
Ezek az 50x50 cm-es hungarocell álmennyezetek mennyire tartósak? Mármint úgy értem, hogy idővel nem megy el a fehér színe és sárgul be?
Mert azt látom hogy festhető, csak ugye ezeket a mintás, itt-ott süllyesztett formákat nem biztos, hogy olyan könnyű festeni.
Illetve ezeket fel lehet ragasztani polisztirol ragasztóval amivel a hőszigetelő lapokat ragasztják vagy mással szokták már festett felületre?
Bár gondolkoztunk a gipszkartonozáson is csak ugye kérdés, hogy a léceket mennyire tudnánk felrögzíteni a plafonra, mivel nem lehet tudni milyen vastag a vakolat rajta illetve kérdés, hogy egyáltalán megfogná-e a rögzítés.
Hali! A nappalink falát műkővel(kerámia+valamilyen adalék a felszíne) burkoltuk. Szeretnénk impregnálni, hogy jobban kiadja a kő színeit, ill. a tisztíthatóság miatt. Milyen szert ajánlotok?
Nem mindegy, hogy a dombornyomott lemezt hogyan teszed.
Ha az a cél, hogy a vizes lábazat kiszellőzzön, akkor úgy kell tenni, hogy hézagot tartson a fal és a lemez között. Viszont arra figyelni kell, hogy ha idővel telemegy földdel, porral a hézag, akkor nem fog szellőzni.
Nálam az volt a cél, hogy a szigeteléstől távol tartsam a nedvességet, így a lemezt a sima felületével támasztottam a szigetelésnek.
Igen de pont azzal van a gond, ti. az új garnitúrához rövid csavart adnak (ami az új mosogatóhoz jó, de az én régimhez nem). Viszont született megoldás:
Együtt sincs 200 Ft. Hát nem ezt vártam a 21. század ügyfélközpontú kereskedelmétől de lényeg, hogy működik.
"Mért kell ez a kisméretű? PTH30 vagy valami más nem jó hozzá?"
Nem. Legalább is gyári előírás szerint nem. Egyébként a legköltségérzékenyebb kivitelezők sem szokták ezt kétségbe vonni. Az oka az, hogy teherbírásra a szerkezet magassága négyzetesen számít és a dolgozó magasságba csak akkor számítható be, ha km. téglával falazzák föl. Nem világos számomra, hogy az a néhány km. tégla miért zavaró annyira? Tégla vagy beton úgyis kell, azt se adják ingyen akkor mi értelme a porothermnek? (ami jóval gyengébb nyírásra) Bármi baj történik, ott a porotherm, nehéz kimagyarázni.
Amúgy pontosan ez a cucc amit linkeltél. Az új Domsjö mosogatóhoz passzol, kívül vezetett túlfolyóval. A régi még porcelánon belül vezette el, emiatt vastagabb, üreges a kifolyó része.
Ha nem fer be a sarokba az oszlop ,akkor teszed az ajto masik oldalara. A szelemnek csapolasai megtartjak a sarkon a szerkezetet. Az utolso kep a nyero, de az is hibasan van kiszerkesztve.
Sőt! Csak elviekben kérdeztem az előbb a méretet de most megmértem, és min 55 max 75mm-es között bármi jó. Esztergályosra én is gondoltam bár nem tudom 2db csavart vállal-e vki manapság. A belseje nem is lényeges, hogy hatlapú legyen, elég ha bemarja az átmérőnél, már be tudom hajtani.
Oszlop a teraszajtó szélénél (nem a fal mellett a sarokban, hanem a másik oldalon és vele szemben a terasz síkjából kiugró lépcső mellett.
Így a konzolos rész vízszintes irányban kb. 110 cm-t nyúlna ki.
És ha kell, akkor még mindig hozzá lehet rögzíteni a meglévő szarufákhoz. Ez már szerintem nem okozna nagy terhelést a meglévő szarufákon, mivel magától is megállna a tető, ez csak egy plusz biztosítás.
Pedig ez nagy felület lesz. A belső sarkot meg kell oldani, az oszlopot én sem szeretném a helyedben, de a falhoz/ra csak kitalálnék valami konzolt. A két rosszból ez lenne a kisebbik.
Sziasztok ez egy ikeás csavar, mennyire "spéci"? Sajnos túl rövid (30mm), kapható-e vajon kereskedelemben ilyen, csak mondjuk 40mm-es? Belső hatlapú 12mm-es külső menetátmérő, odáig ok csak az a süllyesztett fej kialakítás volna a lényeg. Kössz!
A szelementől számítva vízszintes irányban a szarufák (15x10 cm keresztmetszetűek) kb. 80 cm-t vannak kiengedve. A szigetelés után most kb. 65 cm-t állnak ki a síkból vízszintes irányban. Támasztás nélkül természetesen nem akartam őket terhelni az új tetővel.
1. A hófogóval nem lesz gond orvosolható. De jó, hogy mondtad, mert eddig nem gondoltam rá.
2. A belső sarokra nem igazán szeretnék tenni oszlopot, mert akkor feles takarásban a teraszajtó elé kerülne. (A tervezéskor nem gondolt rá senki sajnos)
Az ablak szemöldöke és a szarufa alja között csak kb. 25 cm van.
"...A szarufákat becsapolod a szelemenekbe (pl. ezek legyenek 5x12cm -sek) és arra rácsavarozol fenntről még egy srégen elvágott pallót, ami megadja az esést. Így a szelemen teteje lehetne 2ocm-re az eresztől és a srég pallók 15 -től 5cm kell vágni..."
Na ezt a részt nem teljesen értettem.
Az én kompromisszumos elképzeléseim a következő két képhez hasonlóak voltak eddig:
1. Az 5x12-es szarufákat hozzárögzíteni a ház meglévő szarufavégeihez, (kicsit gusztusosabban mint az alábbi képen). Két oszlop elhelyezve szelemennel a terasz szélein (a képen létható módon) és plusz kettő oszlop szelemennel elhelyezve kb. a féltávon a falhoz közelebb, amennyire csak a teraszajtó megengedi. Így a ház kilógatott szarufái nem lennének agyonterhelve, mert az oszlop és a ház szarufavégei közötti víszintes távolság csupán 110 cm lenne.
Ja, és ebben az esetben a tető dőlésiránya úgy lenne, amint a kis játszóház tetősíkja is áll a korábban berakott fotómon.
Ebben a megoldási módszerben nekem az nem tetszik igazán, hogy a teraszajtó falsíkjának neki kellene engedni az eresz alatt is a polikarbonát tetőt. Ez nem lenne túl szép, mert a teraszajtó oldalán bemegy a ház kilógó tetőrésze alá és eltakarja a szarufákat.
2. Az alábbi tető illeszkedne a meglévő szarufákhoz mindkét oldalon. Viszont elég macerás, hogy nálam a terasz nem szimmetrikus a tetőre, a tartóoszlop nem a terasz sarkára kerülne. Ezenfelül ennél a megoldásnál egyelőre fogalmam sincs, hogyan lehetne tehermentesíteni a ház túllógó szarufáit. Így lehet, hogy bután nézne ki élőben. Amúgy a képen lévő sem szimmetrikus.
És akkor mégegy lehetőség:
Ez gyakorlatilag az leső megoldás, csak a meglévő szarufákhoz nincs hozzárögzítve az új tetőszerkezet.
Megtudod mondani mi az a fekete a lábazaton, vízszigetelés? Mert én is szeretnék térkövezni a ház körül és nem tudom, hogy kell-e tenni valamit a lábazatra, hogy ne vizesedjen.
A szarufáid ki vannak engedve konzolba (elég sokat), visszatámasztás nélkül, terhelni őket nem lehet.
1. Meg kell old a hófogókat a tetőn (nem hóvágókat), meg kell fogd a lezúduló havat, hiszen az alatta épített előtettőt összedőlti. Erre vannak tető tartozékok, de lehet készíteni is ilyesmit.
2. Előtető:
négy oszlop (belső sarok, két házoldal, külső sarok) 12x12 és négy szelemen 12x14, hónakjötésekkel 8x12. Ez a szerkezet vízszintes felületet kell képezzen és a teteje kb. 3o cm-re kell legyen az eresz aljától. Egy esésről van szó.
Ehhez 14+3ocm kell legyen az ablakok szemöldöke és a eresz között, de ha nincs ennyi, akkor acélszerkezet a megoldás.
Vagy:
A szarufákat becsapolod a szelemenekbe (pl. ezek legyenek 5x12cm -sek) és arra rácsavarozol fenntről még egy srégen elvágott pallót, ami megadja az esést. Így a szelemen teteje lehetne 2ocm-re az eresztől és a srég pallók 15 -től 5cm kell vágni.
Tengelybe mérve 6ocm kell legyen a szarufák kiosztása, hogy ne kelljen cseréplécéket is használni, és kb. 15mm palokarbonátot kell használj.
De ezt szépen megcsinálni egy jó ács kell. A pallók lehetőleg szárazak legyenek, az oszlopok és a szelemenek rétegeltek, nyerset nem lehet szakszerűen lekezelni, hogy bírja a napot.
Sziasztok! Szeretnék venni egy cseh faházat elbontva, flóra éva típust felszeretném építeni mi ennek most a menete, meg kell terveztetni engedélyeztetni mik kellenek még hozzá én felépíthetem, vagy kell hozzá minősített kivitelező e napló stb... tud valaki nekem ebben segíteni? Köszi
Meglévő teraszhoz szeretnék fa szerkezetre polikarbonát előtetőt építeni.
Arra gondoltam, hogy a meglévő szarufavégekhez illeszteném az előtető szerkezetét a karbonát pedig becsúszna a meglévő csatorna alá.
Úgy próbálnám megoldani, hogyne kelljen a falhoz bevinni a tetőszerkezetet, mert az ott keletkező háromszög alakú holt terek nem lennének túl szépen.
Néztem olyan tetőt, ahol a terasz átlójában megy egy gerenda és két irányba dől a polikarbonát tető (pl mint egy kinyitott könyv), de a terasz asszimmetriája miatt az sem lenne túl szép.
Esetleg tudnátok adni tanácsot a kialakítás tekintetében?
Akik nálam voltak ott dolgozik több statikus is. Hátha hozzád valamely normálisabb megy ki ha mégis őket választod. Elég meggyőző a megjelenés, viselkedés, csak mondom egyvalami a trükk, a szaktudás.
A másiktól én is azért féltem hogy biztos rámerőltet valami saját megoldást, de kikérte ezt magának.
Bár végülis ha egy régi ház elkezd repedni... akkor ott nemcsak a repedés eltüntetése a feladat.
Őket is néztem, velük csak az a gondom, hogy Ők kivitelezést is csinálnak. A másik cég meg egy független szakértő cég akitől azt várnám, hogy ajánl valami jó megoldást, nem feltétlenül azt amit Ő árul.
Ha alapmegerősítésre lenne szükség, én jobban támogatnám, az aláinjektálást, ahol nem ásnak le az alap alá, hanem kívülről egy csövön keresztül alányomnak valami műgyantás cuccot. Ezt a megoldást szerintem az általad is javasolt cég nem fogja felajánlani, mert Ők nem csinálnak ilyet. Ők mindenképp a saját módszerüket a sajtolt cölöpözést fogják felajánlani, ami lehet, hogy tényleg jobb mint a másik, de jó lenne azt egy független szakitól hallani, hogy az én esetemben mi a legjobb megoldás. Ettől függetlenül lehet, hogy megpróbálom őket, a probléma okát lehet, hogy Ők jobban kivizsgálják, mint akik nálad voltak.
Tereprendezésből megmaradt kb. 200m3 föld. Valakinek kell esetleg? Telekfeltöltésre is alkalmas,illetve termőnek is ajánlom, mivel régi szőlős területről van. Helyileg Veseregyházon van.
Nem egészen pontosan értlek. A hungarocelt jóformán csak azért rajzoltam oda, hogy ne menjenek be a bogarak, akár lyuk is lehetne ott, hiszen a teherelosztó magasabb beton peremén felfeküdne a gerendavég.
Pont hogy azokat ne hívd ki! Igen, korrektek, időben jönnek, rendesen, céges autó, számla, fényképes lelet, minden van, egyvalami nincs: szakértelem. És igen, csak őket dobja a google, és viszonylag kedvező az ár is.
Lehet hogy csak én fogtam ki gyakornokot... de törött szarufát nem vesz észre, vályogfalat megcsapkodja kalapáccsal aztán jóvanaz stb. :-)
Meg van dőlve az egész ház, de sebaj, találomra alá kell falazni csak azt a egy sarkot stb.
Szóval bődületes hülyeségek, én jobban megszakértem neked a házat.
Valószínűleg Én is Őket terveztem kihívni, a neten több oldalon is megtalálhatóak. A weblapjuk alapján pedig az jön le, hogy értenek hozzá, mert foglalkoznak alap tervezéstől kezdve minden féle statikai tervezéssel, és 19 éve csinálják, illetve elég jó cikkek vannak az oldalukon. Igaz, hogy több gyakornok is dolgozik a cégnél, lehet, hogy épp az egyiket küldenék ki hozzám. 40 ezer forintért jönnek ki Pest megye területén. A gond, hogy másik céget nem is találtam, mert a google mindig ezt dobja fel. Stati.....
Egyébként alaposan megvizsgálják a házat, vagy csak ránéz és tapasztalatból mond általános dolgokat (vizet vezesd el a sarkoktól, stb)?
Én homlokzat repedéssel kapcsolatban szeretném kihívni őket, hogy mondják meg pontosan mi okozza, kell-e vele foglalkozni, és ha igen mit kell vele tenni. Tippjeim nekem is vannak, de jó lenne biztosra menni, mert, ha nem muszály nem költenék százezreket alapmegerősítésre.
Szeretném beszínezni a homlokzatot, és előtte ezt rendbe akarom tenni, mert nem lenne jó, ha 3 hónap múlva újra előjönnének a repedések a frissen festett házon.
Ha már I gerendákról van szó. Főfal helyett vasbeton pillérek + I gerenda lett a házam közepén. Nyilván valószínűleg soha nem lenne így gond, hiszen stabilan felfekszenek és terhelnek a gerendák a vasbeton pillérre. De tegyük fel jön egy enyhe földrengés, illene együtt mozogni a gerendának teljes hosszban. Jól gondolom hogy illene összehegeszteni a két gerendát?
A tégla alatta ne tévesszen meg senkit, 10-es válaszfal, nem teherhordó.
Engem nem nagyon zavarna mi van az ajtó fölött, csak az a probléma, hogy festés után 0,5-1 évvel már meg van repedve a fal, ami nem túl szép. Erre keresek hosszútávú megoldást.
Ahogy nézem eléggé el van problematikázva ez az 1 m, azaz egy méteres nyílás feletti áthidalás.
Téglafalakba rengeteget raktam /raktunk be ajtók és ablakok. Hogy úgy mondjam tömegesen csináltuk. Hiába a tömeg az tömeg.
Az első mű nagyon régen... frissen megörököltük és elfoglaltunk egy 1932 -ben épült kispolgári ízléssel épített cs. házat. Volt ott sok torzulás pl. az a szülői háló nevű kitekert gondolást. A lényege, hogy az amúgy zsákszobaként működő hálószoba az ebédlőből... akkor a kispolgár még így nevezte, tehát az ebédlőből lehete megközelíteni a háló, majd onnan a fürdőszobába nyilt egy un. tapéta ajtó. Nos a tapéta ajtó ki és 2 méterrel arrébb a hosszú lelőszoba vagy folyósó ( 8m hosszú ) falába beépítve. Áthidaló ?
Hát éppen volt 1 ,2 m hosszú L acél /50 x 50 x 5/ azt bevéstük a fugába, majd ki a falat és a ' kioperált ' tapéta ajtó oda került. Ez volt az első. Volt aztán fürdőszoba ablak kioperálva, helyére dupla széles szoba ablak. a fürdő funkciót váltott. Később egy bejárati ajtó 1,5 m .rel arrább. Itt már komoly acélgerenda kellet. Még később mási bejárati ajtó .. kettő szárnyas kioperálva és másik falba beépítve. és még tovább. Kell majd mindig áthidaló, de az acél idomok praktikusan alkalmazhatók.
Szegény 'kispolgári' ház szabdalva, átalakítva lett, de még mindig áll !!
Ha minden jól megy, megéri a 100 évet... sajnos én nem !
Ha jól olvastam utána I gerendát szoktak ilyen esetben betenni 2db-ot amit összefogatnak csavarokkal. Milyen magasságú kellene a 100cm-es nyíláshoz, illetve szerintetek megszűnne a folyamatos repedés, ha a gerenda beépítése után kifestetünk?
Célszerű semleges hőmérséklet közelében végezni ezeket a munkákat, mert akkor a lesz majd a használat során legkisebb a hőmozgás. Semleges hőmérséklet=az előforduló legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet átlaga.
A beton MINDÍG reped, ha a húzófeszültség meghaladja a beton húzó teherbírását. Az pedig nagyon alacsony, a nyomónak kb. 1/10-e. Ha nem volna ilyen repedezős akkor nem kéne bele vas. Minél több vízzel keverik a betont annál jobban reped. És a kivitelezőnek annál nehezebb bedolgozni. Ha megvárod a min. 28 napos kötés időt, akkor kevésbé fog repedezni a burkolat. Valójában az első néhány napban zsugorodik sokat a beton és a napok múltával egyre csökken a zsugorodás (repedés)
érdeklődnék, hogy a házunknál(új építés) az aljzatbetonozás esztricht-el történt. Pár hét után pár hajszál repedés megjelent. Ez normális jelenség az esztricht betonnál?
Diletációs hézagok az előírásnak megfelelően lettek kialakítva. A padlófűtés beindítása után pár újabb hajszálrepedés is megjelent.
Most raknánk a kerámia burkolatokat és kicsit izgulok, hogy ez nem okoz e majd problémát.
A Porotherm áthidaló csak akkor működik rendesen ha fölötte min. 3 sor kisméretű tégla van (ez a gerenda nyomott része, a Porotherm gerendát úgy kell elképzelni mint a vasat a betonban), ami össze van dolgozva a kiváltóval. Meg lehet csinálni, de nagyon macerás. Egyszerűbb az acélgerenda. Azt is ékelni kell, de nem nehéz jól megcsinálni.
Értem! Elsőre azt hittem, túl kevés a 30 cm - ha viszont túl sok, azon nem lehet nehéz segíteni, a nyílás szélénél alá lehetne tenni egy 15 cm széles hungarocel darabot a teherelosztó helyére, máris csak 15cm marad felfekvésre.
Mekkora a nyilas? Utolagodan szerelt erositett keramia athidalo beepitese komoly szakmunka, mert rendesen meg kell ekelni. De minden utolagosan beepitett athidaloval ez a helyzet. A kitamasztasa is szakmunka. El kell gondolkozni azon , hogy mi lessz amikor kiveszed a regi athidalokat. Altalaban az athidalo fele epitunk be femgerendakat.
Mar volt rola szo itt a forumon. Be kell szerelni ket u160 egymasnak forditva es a ket vegehez ket 100x100x6 os zar szelvenyt, ezeknek 90x50x50 es poharalapokat kesziteni. Tobbszor csinaltam es jol viselkedik. Az eredeti alapbol kitortem a poharak helyet es vasaltast szereltem a poharakba arra egy 200x200x15 vaslemezt, amire a femoszlopokat raszereltuk. Koltseges muvelet. Sarokmerevito is kell.
Ha már nyílásáthidalással kapcsolatban folyik a beszélgetés, kérdeznék én is.
Repedhet attól egy főfal, amire fa gerendás födém támaszkodik, hogy a beltéri ajtó áthidalását 2db 5x15-ös fa pallóval oldották meg, ami csak 6cm-t fekszik fel oldalanként. A repedés pont az "áthidaló" végénél indul fölfelé és felmegy egész a mennyezetig majd folytatódik a felső sarokban is egész a válaszfalig. A fal másik oldalán már nem látszik. Festés után mindig a az "áthidalónál' kezd el repedni és folyamatosan kúszik felfelé. Ha kiszednénk ezt a két pallót és betennénk helyette 2db porotherm áthidalót legalább 12cm-es felfekvéssel megszűnne a probléma?
A betongerenda felfekvési hossza általában 12-15 cm. A felülete pedig a talpszélesség és a felfekvési hossz szorzata. Gerendát nem szokás (se beton, se acél) közvetlenül téglafalra felfektetni, mert az 1cm2-re eső terhelés meghaladhatja a tégla teherbírását. Valami teherelosztó nem árt a gerenda alá, acéllemez, vasbeton lemez. Ezen kívül ahol találkozik a gerenda a felfekvési felülettel ott a helyi nyomófeszültség messze meghaladja az átlagot, letörheti a fal élét. Így általánosságban nehéz egyértelmű véleményt mondani, mert sok minden befolyásolja.
A nyírással is lehet probléma "E" gerendánál. Nem 30 cm-es felfekvésre van tervezve, ezért a max. nyíróerő nem ott fog jelentkezni, ahol a legerősebb nyírási vasalás van. Valószínűleg megfelel, de ellenőrizni kell. Acélgerendánál ezek elkerülhetők, de a kőművesnek sokkal egyszerűbb az "E" gerenda. A falvégek alatti alaptest helyi túlterhelésére számítani kell.
Ezt így megbízhatóan nem lehet megmondani. Ha valóban érdekel, akkor kellenek alaprajzok, mert lehet hogy a fél padlás ezt a kiváltást fogja terhelni. Számomra nem biztos, hogy az alapozás elbírja, mert az a 4m ami eddíg 4m hosszú alapra terhelt az most a fal megmaradó végeit fogja pontszerűen terhelni. A fal súlya eltűnik, de az a maga alatti alapot terhelte, de a padlás átterhelődik a megmaradt fal két végére. Annyira azért nem egyszerű.
Szeretnék a házam közepén levő tartófalból 4,2 méter részt kivenni illetve áthidalni.
Én 2 db. 140-es vagy 160-as I acél gerendára gondoltam, de a kőműves 2 db. E födémgerendát javasolt. Hosszuk 480 cm. (30-30 cm felfekvéssel). Véleményetekre lennék kíváncsi. Szerintetek ez megfelelő lenne?
Hosszú, ronda családi történet - eredetileg sógoromék építtették, amikor még nem voltam képben -, a házvétel és -felújítás ennek egy szelete volt. Sokba került, de még így is megérte. Lehetett volna a kivitelezőt is bíróságra citálni, meg pereskedni, meg is nyertük volna, mondjuk 5 év múlva, ugye, de nem a ház volt az ügy főszereplője.
Ez ha rendesen ki van számolva, akkor a végén egy 1o% felár elfogadható, egy tisztességesen kiszámolt teljesítési nyilatkozat alapján, amiben tételesen fel van tüntetve minden munkatétel, a miből kijön a felár.
Azért van jobb ácskapocs is. Legalábbis volt. Isaszegen volt valaki aki csinálta az ácskapcsot. Drágább volt mint a bolti, de azt egy nagyobb satuba fogva sem tudtam meghajlítani.És olyan hegyes volt, mint a varrótű. És sokkal vékonyabb volt mint a boltiak.
Menetes szár a 45 fokos merevítéseknél van, ezek is hiányoztak részben. Az érzékenyebb helyeken már szöglemez van.
Igen, az a kb. száz kilónyi fém az nagyrészt szöglemez, mind a felújításkor került be mindehova, előtte a tetőszerkezeten kívül kizárólag szögek voltak csak mindenhol.
Az ácskapcsok, amiket beraktak, semmit nem érnek, mindegyiket hasonlóan rakták be, vagyis úgy, hogy semmit nem fognak, azok részéről simán csúszkálhatnak a gerendák.
Ezen a képen látszik jobb oldalt fent az is, hogy a tetőgerendákat hogyan fogták össze az ácskapcsokkal, már ahol volt egyáltalán. Ez így semmit sem ért.
Komolyan, lehet, hogy ki kellet volna adnom tanulmányozásra ezt a házat, mert szerintem az egy épületben elkövetett hibák számával rekordot állított fel.
Megtudod adni melyik cég készítette neked a statikai szakvéleményt a házról? Mert Én is keresek valami hozzáértő szakit aki szemrevételezne egy házat, és leírná a véleményét.
A kètszeresen kiszelloztetett tetônek az eresznel ket csepegto lemez kell. Egy ami a foliarol bevezeti a nedvesseget csatornaba es egy ami a csereprol a csatornaba. Nem befolyasolja a hoszigeteleset a tetonek, a tetosik van szigetelve. Ha hideg padlas akkor kell egy kicsit gondolkozni,5 de nem szabad annyi levegot beengedni, hogy meginduljon a levegocsere a hoszigeteles felett. Ennek a kulcsa egy jo parazaras a hoszigeteles alatt.
Nálunk máshogy cseszték el: megcsinálták a fólia fölött a légrést (bár csak 3 centi ez is), majd a homlokzat után ellenléc helyett rába***ák a maradék lambériát (<1 cm), de nem ám a tető széléig, és a végén lezárták az egészet azzal a léccel, amire a csatorna tartók kerültek.
Fel kellett szedni körben az alsó három sort, megcsinálni normálisan az ellenlécezést, berakni a cseppentőlemezt, és a csatorna tartókat rögzítő lécet. De a cseppentők így a csatorna alá kerültek már, tehát a földre csepeg, ha van minek csepegnie.
Igen, be van horpadva a tető. Nem, nem megroggyant, ilyen profin csinálták meg. Így nézett ki az "átadáskor" is.
Ettől függetlenül másztak szét a falak is, a költségek egy részét az vitte el, hogy a ház két oldalát össze kellett kötni a padlástérben, hogy ne másszanak még jobban szét.
Így rögzítették a két oldalfalat. Sehogy:
A másik irányban szerencsére a tetőgerendák-talpszelemen hornyolását nem hagyták ki, nem csak 150-es szögek "tartották", így abban az irányban nem tudott szétmenni.
Az egyik oldalon kb. 4 cm-et mozdult kifelé, a másik oldalon kettőt.
Az is szép munka volt, hogy az összes gerenda találkozást, csomópontot rögzíteni kellett. Vagy száz kiló vas biztosan belement...
Sajnos annak idején a mi tetőnket is hasonlóképpen szúrta el az ács, és Én is csak utólag jöttem rá, mikor már csak nagy munkával lehetne rendbe tenni. Nálunk se tett cseppentő lemezt, és a fóliát a csatornába engedte.
Illetve ahogy látom nálad sincs szintbe hozva a hajópadló eresz teteje a szarufa tetejével, vagyis ahol kezdődik az eresz, a fólia megemelkedik kb. 1 centit, egy táska alakul ki, tehát a fóliáról lecsurgó víz itt megáll. Nem tudom ezt hogyan szokták szakszerűen megoldani, illetve hogyan lehetne javítani, de ezt nálunk is hasonlóképpen elcseszték.
Mi okozhatja a képen látható lábazat vizesedését? Mielőtt beburkolom szeretném megszüntetni a vizesedést. A járda kifelé lejt. Csapó esőt is kizárnám, mert az eresz közel 60 cm. A járda és a lábazat közt 5cm xps diletáció van a járda vastagságában.
Lehetséges, hogy a sódertöltés alatt lévő homokon keresztül szivárog be a víz a lábazathoz.
Nagyon köszönöm a szakszerű és részletes választ. Az eresz csomópontot mindenképpen javíttatom, a páraáteresztő fólia helyett párazárót raktak, írtad hogy erre a kétszeres kiszellőztetett légrés a megoldás. Olvasgattam erről és azt írják hogy télen a padláson kialakuló huzat rontja a ház hőszigetelését, ezt igencsak szeretném elkerülni. Mint ahogy a teljes cserép-lécezés-fólia bontást is...
Tudom, nem tökéletes megoldás, de nekem egyszer már bevált: A mostani házamban (is) elcseszték ezt a fólia dolgot, szintén párazáró fólia van fenn. Három éve egy télen megyek fel a padlásra és látom hogy a szarufákon a fólia csupa víz és jég. Itt a fórumon ajánlotta valaki hogy apró EPS darabokat tegyek a fólia illesztések közé, hogy a szellőző levegő járja át a padlás légterét is. A módszer bevált, pár nap alatt eltűnt a nedvesség.
Nyilván ez kókányolás... De nedvességgel azóta sem találkoztam fenn, nyárra kiszedtem a kis szigetelés darabokat. Az új házban nem lesz a padlásra vezetve a konyhai szagelszívó sem, ellenben tervezünk hővisszanyerős szellőztetést, ez is a belső páratartalmat csökkenti. Basszus én a munkámból adódóan (darázsirtás) sokat járok hidegpadlásokon, de szinte mindenhol párazáró fólia van fenn. Ennyire nem foglalkoznak ezzel a kivitelezők??
Ahogy már írtam, a földelést kizárólag felületnöveléssel, vagyis új/több szondával lehet javítani. A szomszéd telkéhez semmi közöd nincs, oda inkább ne akarj semmit tenni. Még ha a világ legnagyobb puszipajtása is.
ÁVK. Én ugye egy ostoba nagyképű bunkó vagyok, aki szerint a 0,001 ohmos földelési ellenállású földelésed sem fogja megvédeni pl. a gyerekedet attól, hogy agyonba***a az áram, amikor bedugja a konnektor fázisoldalára a tűreszelődet, szóval nem kell ÁVK, az előírások is csak a hülyéknek szólnak, a villanyszerelők is hülyék, mindenki hülye, akinek van.
Az eredeti földelés a ház alapjába van bekötve valahol. Ennyit tudok róla. Gondolom ez kezd oxidálódni, rohadni és ezért nem jók már az értékek.
A javaslat az volt, hogy verjünk le 1db 2,5 méter hosszú földelőszondát. Ezzel csak az a bajom, hogy ahol a legegyszerűbb lenne az a szomszéd telke, mert ott van a fal másik oldalán a villanyóra, telekhatáron van a ház. A szomszéd nem akarja, hogy nála verjük le, mert a pletykaklubban valaki megmagyarázta neki, hogy veszélyes ilyet leverni. No comment, én sem értem, hogy lehet valaki ennyire megöregedve, de ez van.
Ezen kívül bárhol verjük le vagy a homlokzaton kell végigvezetni a kábelt, ami nem rég lett színezve vagy belül kell elvezetni valahol.
Azért is érdekelne Janus megoldása, mert hamarosan neki kell ugrani a villanynak és ha van rá valami nagyon jó megoldása, hogy miként lehet a tuti földelést kialakítani, hogy a fi relét is el lehessen hagyni nálunk is jól jöhetett volna.
Amiután az előméret megszerkesztik, ki lehet számolni az anyag-munkadíj-eszköz direkt ráfordításokat, aztán a munkajárulékokat, aztán a más járulákos költségeket, aztán mindenre a profitot. Közben kell figyelni a műszaki tervet is, hogy nincs-e valahol mennyiségi vagy minőségi hiba az előmertben, ezeket külön fel kell tüntetni.
Akkor van egy árajánlat. Ez ha rendesen ki van számolva, akkor a végén egy 1o% felár elfogadható, egy tisztességesen kiszámolt teljesítési nyilatkozat alapján, amiben tételesen fel van tüntetve minden munkatétel, a miből kijön a felár.
Ezen kivül minden árkalkuláció csak egy nagy hasalás. A 2x-res felár a téglaházra is az volt, meg se nézték a tervet, csak az alaprajzokat és a metszeteket. 4omillió forint e84nm-rért (csak maga a ház, külső rendezés és közművesítés nélkül), akkor valós, ha nagyon spéci kikészitési anyagokat használnak (egy nagy fürdőszobába be lehet pakkolni 5 millió forintot) és a legutolsó épületgépészeti technológiákat.
Mostanában a műszaki terveket és az előméreteket elfelejtik kifizetni és elkészítetetni, az idén kaptam inhgatlanfejlesztőktől több millió eurós terveket, epítkezési engedéllyel, aminek nem volt előmérete, beszéltem a tervezővel- azt állította, hogy ezt nem kérték tőle, és udvariasan visszaadtam őket, mivel ez csak arra való, hogy ellenőriztesse a meglevő ajánlatait. Nem fogja velem megcsináltatni.
- kiszellőztesd a tetőszerkezetet és a hőszigetelést amit a födémre szerelsz felülről
Ezt kétszeresen kiszellőztetett tetőszerkezettel lehet megoldani.
Amit a képeken látok:
1. Az utolsó képeden, a fólián van ellenléc, de csak 2cm vastag, pedig az 5 cm vastag kéne legyen (ezt mérd meg). Ha 5 cm vastag ellenlécet alkalmaztak volna, akkor a ereszcserép csepegése magassabra került volna és muszáj lett volna csepegtetőlemezt alkalmazni és hátrább húzni az ereszcserepet (tehát a cseréptől lecseppent volna a víz a csepegőlemezre, aztán arról a csatornába).
2. A fólia nem páraáteresztő, ha az lenne, akkor részben meg lenne oldva a tetőszerkezet és a födém hőszigetelésének páramentesítése
3. A tetőn nincs egyáltalán szellőzőcserép. Most az a kérdés, hogy a gerinc szellőzőse meg van oldva vagy sem.
A fólia meg kéne legyen állítva a gerinc előtt és oda másfajta fólia kéne legyen szerelve, ezt meg kéne nézni. De ha mégis meg van oldava a gerinc szellőzése az élszarufáknál (grot szelemen) a szellőzés megáll, oda is kell szerelni minden szarufaközbe egy-egy szellőzőcserepet.
- a szellőzőcserepek felszerelése nem nagy munka, kivülről kell ezeket beépíteni, de ezen a tetőn könnyű járni.
-a tetőszerkezet és a födém hőszigetelésének a páramentesítése nehezebb kérdés:
Nézem a középső képeden az eresszel. A lambéria és a talpszelemen között van egy rés. Amikor a homlokzati hőszigetelést megcsinálod, akkor felviszed a lambériáig a lapokat. Ne vidd fel. Tegyél a vb koszorúra külső oldalára egy 5omm-res PIR lapot, hogy annak a hőhídmentesítése rendbe legyen.
A homlokzati szigetelő lapokat állitsd meg kb. 3-4 cm-re a lambériától, elötte szerelj fel egy dryvit halót a résre, hogy ne tudjanak a bogarak bejutni.
Ezt a rést, egy függőleges profillal le kell zárni (a homlokzati lapok külső síkjától 2 cm-re), hogy a hó ne jusson be, ez lehet egy diszkrét lemezpofil is, megfelelő szögbe meghajlítva és felcsavarozva a lambériára.
Ha nincs megállítva a gerincek előtt a fólia, akkor vágd ki, kb. 25cm a gerinctől . Lentről bejut a hideg levegő és elindul egy felfele kiszellőzik a gerincnél, kiviszi a párát is. A szeles időben a födém hőszigetelésén a levegő át fog jutni, akkor is, ha azt a rést belülről betömöd közetgyapottal.
Pedig az ember azt gondolná, hogy minél távolabb van egymástól az alsó és felső koszorú, annál jobban összetartja repedés ellen, a nagyobb erőkar végett.
Hát, én elhiszem neked, de konkrét költségekről egy betűt nem írtál.
Senki sem beszélt villámgyors építésről.
A mi felújításunkkal egyidőben történt egy építkezés is a családban, könnyűszerkezetes lett, légkondis fűtéssel, központi szellőzőrendszerrel, fújt cellulóz hőszigeteléssel, mindennel, ami kell. A kivitelezés mestermunka lett (ne részletezzem, fogadd el), a végszámla (igen, számla, mindenről, garanciával, semmi megoldjuk okosba') 400 ezer Ft-al lett több a tervezetthez képest, 20 millió lett a vége, 84 nm-es egy szintes ház.
Miért lett könnyűszerkezetes? Mert a hagyományos szerkezetű árajánlatok a duplájáról szóltak. Nem kicsit több, nem jajdefaszalesz, hanem a DUPLÁJA.
Véleményeznétek az alábbi képeket? Új építésű, földszintes, hidegpadlás, fagerendás ácsolt tető.
Most került fel a cserép, de véleményem szerint súlyosan el lett cseszve a fólia miatt.
Mint a képen is látható, van egy szellőző légrés hogy átszellőztetett legyen a szerkezet és ne csak a hullámos cserép íve adja a szellőző keresztmetszetet. Ezt direkt én kértem, egyébként csak a cserép ívén keresztül áramlott volna a szellőző levegő. Viszont észrevettem hogy a tetőfóliát a beszellőző rés előtt felhajtották és belevezették a csatornába...
Így bár ott van a kiszellőztető légrés, lényegében nincs szerepe. Persze a cseppentőlemezt is kihagyták, ez csak most tudatosult bennem ahogy beleástam magam a tetős fórumokba.
Szóval azt már most látom hogy nem tökéletes a dolog, a kérdésem inkább arra irányulna hogy mekkora gond ez? A környezetemben gyorsan lecsekkoltam négy hasonló házat, egyiken sincs se cseppentőlemez se kiszellőztető légrés. Persze olvasom hogy hamarabb tönkremegy a nem kellően kiszellőztetett tető, de aztán mégsem látom hogy tömegesen rohadnának le a régebbi épületek tetői... Szóval a kivitelező bizonyosan azt fogja mondani hogy ez így jó meg így szoktuk stb, és őszintén szólva én sem szívesen bombáztatnám szét a frissen épített tetőt, de ha nagyon gáz akkor nyilván csinálni kell valamit.
Félek hogy ha elkezdik szétszedni a csatornát, lécezést és újra elkezdik gányolni januárban, több kárt csinálnak mint hasznot.
Ti mit tennétek? Mennyire gázos így a képek alapján?
A könnyűszerkezetes háznak is vannak olyan kikészítési munkái, amik nagyon időigényesek és nem lehet őket 1-2 hónap alatt szájbavágni.
Mese, hogy egy könnyűszerkezetes házat fel lehet húzni 3 hónap alatt. A téglaháznál időjárásfüggő technológiák vannak, szinte ugyanannyi effektív munkaráfordítás van vele, mind a könnyűszerkezetessel- csak el van tólva időben.
Aki készitett 2o könnyűszerkezetest és 2o téglaházat annak ez kell legyen a tapasztalata.
Azért tűnik olcsóbbnak a könnyűszerkezetes, mert vagy nincs megcsinálva rendesen, vagy valami cselezés van a szerződésbe és nincs befejezve.
És amúgy egy 1oonm téglaházat 4 hét alatt tető alá lehet hozni. Egy könnyűszerkezetest 2 hét alatt, ha előregyártott alappal dolgoznak.
De minkét esetben meg kell szervezni, hogy a szakik ne álljanak, mert nincs anyag, vagy valami el van szúrva a tervben- valamint kellenek mindenféle gépek és berendezések.
Akkor ne vitatkozz velem a költségeken. Van egy költségszámolási programom, 5oe munkatétellel, amit frissitenek a fejlesztői jó pénzért az anyagárakkal. Mindent ki tudok számolni egy előméret alapján. Nagyobb munkáknál ezt másképp nem is lehet, mert 15oo-2ooo munkatételt nem tudsz követni, ha kivitelezésre kerül.
Szvsz ez azért így nem igaz. Ugyanolyan energiahatékonyságú házat olcsóbb (és gyorsabb) könnyűszerkezettel megvalósítani.
Az más kérdés, hogy ha már új és könnyűszerkezet, akkor a passzív, vagy passzív közeli a cél, míg téglából jó a minimális követelmény meg a gázfűtés is. Szintén rossz beidegződés, meg a hagyományok miatt. Így biztosan drágább lesz a könnyűszerkezet.
Hozzátenném még egyszer, ez kizárólag az én véleményem és nem értek hozzá, mielőtt valaki megint lebunkózna :)
Miért nem szeretnéd azt a megoldást, amit javasolt? És mi volt az? :)
Csodák itt sincsenek, a földelést kizárólag (feltételezve, hogy eleve a megfelelő anyagú, bevonatú és kialakítású szondát alkalmaztad) nagyobb felülettel lehet javítani, tehát több szondával.
Családi ház felújításánál, miként lehet megállapítani, hogy szükséges e a vízszigetelés utólagosan megcsinálni? Belül látható vizesedés sehol nincs. Kívül pár helyen látszódik vizesedéses salétromosodás, de azt inkább csapó esőnek tulajdonítjuk, mert csak azokon a helyeken látszik, ahol az ereszt javítani kell, kellett.
Pedig nagyon érdekelne a mikéntje, mert nálunk is volt mérni egy ÉV szakember és mondta, hogy épp elfogadhatóak az értékek. Javasolt Ő is megoldást, de ha Nálad annyira jól sikerült javítani az értéket, hogy nem kell még FI relé sem akkor hátha nálunk is működne.
Szintén nem szakértő, csak némi tapasztalat (nem csak saját bőr)
Az említett előnyök-hátrányok inkább értelmetlen beidegződések.
Mi nagyon megszívtuk sógoromék könnyűszerkezetes házával, nemrég foglaltam össze a (hő)szigetelések topikban.
Ettől függetlenül ha egyszer építkeznék, az biztosan könnyűszerkezetes lenne.
A legtöbb tekintetben jobb a hagyományos építésnél. DE!
Ha elszúrják, akkor vége. A hagyományosnál huzatos lesz, vizes, egészségtelen, de összedőlni elég valószínű, hogy nem fog. A könnyűszerkezetnél ha valamit elcsesznek (és sajnos ilyenkor nem csak egy dolgot szoktak), akkor az előbb-utóbb igen komoly szerkezeti károkat is fog okozni.
Én azt tanácsolnám, hogy könnyűszerkezet, de nagyon nézd meg, hogy kik építik!
Már megvolt, de van egy barátom, aki ÉV szakember, megmérte és azt mondta jó, de nem ártana kissé megerősíteni. Akkoriban volt némi tereprendezés, földmunka, megerősítettem. A mikéntjéről inkább nem mondok semmit, mert van itt egy csomó hozzáértő és semmi kedvem újabb vitát generálni. Tudod, én csak villamosmérnök vagyok, nem értek a villanyszereléshez... Keresd ksanci kollégát, igazán hozzáértőnek tűnik.
Szabvány szerint elő van írva, hogy a keresztmetszet minimum hány százaléka legyen a vas. A (lábazati) koszorú kissebb, meg a repedések miatt előnyösebb, meg a koszorúba kell is.
Osb-vel burkolt oromfalnál (ott menne fel a kémény máshol nem tud sajnos) mivel burkoljam az osb-t vagy mennyi helyet kéne hagynom, hogy a kedves szakhatóság is átvegye?
A kémény gyártó honlapján ezt találtam (Épített, samott csöves, szigetelt kémény):
Födémáttörésnél a vasbeton födém és a kémény köpeny között minden oldalon 3cm távolságot kell elhagyni, amit nem éghető anyaggal töltünk ki. Fa födémnél ez a távolság 5cm.
Nem, ez újkorában egy 6 x 10 m-es nyaraló volt, domboldalban, egy szuterén, tető nélkül. Zsalukőből. Aztán melléépítettem, pincefalazóból. Szigetelések, stb. A tetejére került egybe egy monolit födém, itt be is fejeztem volna, de az önkormányzat azt mondta, hogy ezen a területen nem engedélyeznek lapos tetőt. Tegyek rá egy 30 fokos tetőt. Tettem. Ez már a térdfalakat kivéve "könnyűszerkezetes". Nem bántam meg, csak hát ugye ez nem két forint. Tehát, a szó hagyományos értelmében itt nincs földszint, hanem csak szuterén, meg tetőtér. Így is 170 nm... bőven sok. A tetőtérben, meg a melléépítésben is csak padlófűtés van. Valami isteni... Ha érdekel, lapozz vissza, néhány képet tettem fel, azért ki lehet következtetni, hogy miről van szó.
A környéket azóta beépítették, van elég sok könnyűszerkezetes ház, lehet, hogy vannak velük problémák, de ez kívülről nem látszik. Esetleg le lehet őket járni, becsengetni, elbeszélgetni a tulajokkal, stb. Én egy cikknek egyáltalán nem hinnék... Megkeresni az építőket, stb. Errefelé barátságosak az emberek.
Ettől függetlenül, nekem is jobban tetszik a téglaház. Amikor 2002-ben ingatlant kerestem, az egyik ingatlankereskedő azt mondta, hogy ránéz egy ilyenre és szerinte be tud törni egy fűrészlappal... na, erre azért kíváncsi lennék.
A gerendaházat megpróbálom az ünnepek után megkérdezni, engem is érdekel.
Gerendaházban mi is gondolkodtunk. Akiket ajánlottak az viszont nagyon drága, majd nem 30%-al drágább mint a tégla. Aki viszont olcsó (egy orosz vállalkozó) az viszont kérdéses :D
Bár én nem vagyok szakértő, de azért van egy harmadik alternatíva is. Fából, de nem itthoni gyártásban, hanem onnan, ahol anyag is van, meg értenek is hozzá.
Ebből is van kétféle. Az egyik tőlünk nem messze egy dombtetőn épült, gerendaház. Az anyagot valamelyik északi országból hozták, minden méretre szabva, kék műanyagfóliába csomagolva. Ez ráadásul jó nagy és még ikerház is. Nem ebbe a környezetbe való, hanem egy erdőbe, de ez másik kérdés.
A másik ház egy finn faház, jó nagy, nagyon szép, nem úgy néz k, mint ami össze akarna szakadni. Tehát, kell lennie olyan cégnek, aki egy ilyet rendesen meg tud építeni.
Az első cikkhez csak annyit, hogy van hőtároló képessége a könnyűszerkezetes háznak is, csak padlófűtést kell használni. Nálunk sem gond a szellőztetés, pedig ez tetőtér, a térdfalakon kívül minden fából, meg hőszigetelésből áll.
A második cikkre azt írja ki a gépem, hogy nem tud biztonságos kapcsolatot létesíteni.
Elvetettük a használt ház vásárlását, sajnos siralmas a kínálat :( Úgy döntöttünk építkezésbe fogunk és generálkivitelező segítségét kérjük. Lehet drágább lesz, viszont a saját igényeinkre tudjuk alakítani. A könnyűszerkezetes és téglaház között vacillálunk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy aki téglaházat épít az arra esküdik, aki pedig könnyűszerkezetes házat épít az pedig arra esküdik. A szívem jobban húz a téglaház felé, viszont a könnyűszerkezetes olcsóbban kihozható.
Kettő cikk alapján próbáltam jobban utánajárni a témának:
A második cikk egyértelműen elfogult, azonban az érvelős táblázatban rengeteg hasznos információt találtam. Az első cikk viszont sokkal tárgyilagosabb, érthetőbb, mindent megmagyaráz. Annak ellenére, hogy az a cég csak téglaházat épít rengeteg fontos dolgot megemlít, kigyűjtöttem a legfontosabbakat:
- hazánkban a téglaháznak van hagyománya, ehhez vannak szakemberek
- könnyűszerkezetes házak 30%-al olcsóbban értékesíthetőek
- hazai kivitelezők minden spórolnak, így nem tartom valószínűleg, hogy jó minőségű faanyagot használnának fel, aminek később súlyos következményei lehetnek (kártevők, megereszkedett vázszerkezet stb..)
Valahogy úgy kéne azt a házat felújítani, hogy a pénz amit ráköltetessz, valós értéket képezzen.
A házzal az a gond, hogy a sárból vert tégla érzékeny a nedvességre és fajlagosan sokkal nehezebb, mind a égetett kerámia falazat.
Ilyen falazathoz értelemszerüen komolyabb alap kéne mind a téglaházakhoz, szélesebb és mélyebb. Azon kivül a csavarásra és a nyirásra ennek a falazatnak nagyon kicsi az ellenállása és koszorúk biztosan csak fából vannak készitve. Látok egy téglapillért is a házban...
Cementes vakolattal ezt a falat nem szabad vakolni. Nem tud kiszellőzni és az alap szigetelése biztosan átengedi a nedvességet. A szellőző vakolatoknak van két kategóriája amit használhatnál, mindkettő anyagáron drága és szakértelmet igényel az alkalmazása- beszerezni is elég nehéz.
Vastag vakolatot nagyon költséges belőlük készíteni.
Nekem az a véleményem, hogy a falakat ne vakold, de sajnos a standard gipszkarton szározvakolatot sem tudod alkalmazni, mert a UD-CD vázat a falra kell dübelezni a kenyelekkel, amit nem fogsz tudni megoldani, még üreges kerámiaba is speciális dübeleket szoktunk használni.
Az egyetlen megoldás a CW5o-UW5o rendszer, ami a padlóba és a mennyezetbe jön rögzítve (a CW rögzítés az mennyezetbe nehéz lesz), ami drága és megvastagítja a válaszfalakat is. Ennél a megoldásnál az is problématikus, hogy milyen módszerrel tudod kiszellőztetni a fal és a gipszkarton fal közötti rést. De erre is vannak megoldások.
A szereléseket nem kellett volna bevésni a falba, ha egyáltalán bevésted, ezeket a falakat nem szabad vésni.
Igen, nagy dolog, ha az ember 25 évesen tud venni egy házat. Csak te nem egy normális házat vettél, hanem egy olyat, amit el kellett volna dózerolni... nyilván csak erre volt keret... Mindegy, mert felújítani mindent lehet. Kérdés, az idő, meg a pénz. A következő 10 évet építkezéssel fogod tölteni és mire kész lesz, pontosabban mikor megúnod, hogy jól van az úgy, addigra teljesen ki leszel égve. Ha már van családod, akkor még nehezebb helyzetben vagy, mehetsz hitelt felvenni, utána meg imádkozhatsz, hogy el ne veszítsd a munkádat, mert nem tudod miből fizetni a törlesztéseket.
25 évesen neked szórakozni, tanulni, csajozni, menni, látni, megtapasztalni kellene a dolgokat. Aztán amikor 32...35 leszel, addigra bölcsebb leszel, a pénzed is több, stb. Na, akkor kell építkezni. Mostantól viszont nem lesz egy nyugodt pillanatod sem.
És nagyot tévedsz! A továbbiakban is óriási összegekre lesz szükséged, de ezt úgyis megtapasztalod...
Most lehet gúnyolódni, vegyétek elő a piát, meg a popkornt, tegyétek fel a lábatokat az asztalra és örüljetek, hogy van fedél a fejetek felett. Különösen azok, akik mondjuk valami szar helyen, mondjuk egy 100 éves házban, vagy a betonban laknak. Nem kell csinálniuk semmit a beszólásokon kívül. A többségeteknek úgysincs értelmes mondanivalója.
Ismer valaki olyan kályhát, ami mozgatható, mint például egy vaskályha, de megrakható valahogyan hőtároló anyaggal, amitől nehézzé válik mint egy cserépkályha? (téglabetétekkel például)
Tudjátok melyik házról van szó? Ugy beszeltek, mint ha 1000 eve ismernetek a helyzetet..
Mivel sajnos penzem sem ugy volt, meg hat vallalkozot sem egyszeru talalni, foleg hogy a nyar vegen vettem a hazat, igy tavaszra marad a teto. 25evesen eleg nagy dolog hazat venni,(nem oroklesbol, hanem abbol amiert en dolgoztam meg) es utanna meg fel is ujitani.. majd szepen lassan.
viszont szerintem az nem tul nagy problema, hogy csinaltam egy szerelobetont, levertem a sarat a teglakrol, es probalok nagyjabol egyenest varazsolni a falakbol. Esetleg meg megszerelem a villanyt , de addigra tavasz lesz es johet a teto. Nyilvan addig nem glettelem es festem keszre, de ezek a dolgok azok, amihez oriasi osszegek azert nem kellenek. De azert gyujtom az informaciokat es a jo tanacsokat.
Nem esetleg, hanem biztosan beázik, amikor tavasszal elkezdenek rajta dolgozni. Ha addig le nem szakad... Te tényleg azt gondolod, hogy majd kimegy a tetőről havat takarítani? :) Valószínű szerencséje lesz, mert nem lesz akkora hóesés. Eső viszont lesz tavasszal.
látom, az egyik belinkelt csomagodba ott volt. Ha a gerinc görbe, azt jelenti, hogy két egymás melletti szarufapár illesztése a gerincen lejjebb van mind a másik. Képzeld el, hogy el vannak akkor görbülve a cseréplécek.
Azért nem ajánlatos belül dolgozni, mert esetleg beázik a ház. A tető szerkezetileg nincs rendben, egy nagyon nagy hó ha megáll rajta, megnyomja, olvadásnál valószinüleg be fog folyni a víz. Ennek a tapasztalatom szerint 8o% az esélye. Valahogy húzd le a havat a tetőről, ha nagy hó esik, ez kb. 4ocm egyszerre már veszélyes lehet, ha megáll rajta. Egy két állásról egy meghosszabított útász seprüvel eléred szinte a gerincet is.
Mert ha belül szépen ki van festve vagy akármi aztán a tetővel elkezdődik a buhera akkor az lentre is hatással van. Pl vályogházaknál ha sokat motoszkálsz a padláson a födém meg fog repedni.
Vagy ha éppen jön egy kiadós eső mikor lentvan a cserép.
Amúgy szemmel láthatóan szar a tető, feltéve ha nem keverlek össze senkivel. :-)
Bocs, de annyi ostobaságot beszélsz, hogy nem érdemes még szót sem ejtenem.
Ha azt a trágya munkát te csináltad, nem mutatnám meg a helyedben... de neked ez is jó. Egyesek erre mondják, hogy sufnitunning, vagy igazi cigánymunka.
Ó, dehogy hiszem! Mindenki azt csinál, amit akar és ahogyan akarja!
Egy apróság: a villamosmérnöknek és a villanyszerelőnek nem sok köze van egymáshoz :D
Tehát tudod, hogyan működik a FI relé, de szerinted fölösleges és elég a jó földelés. No comment.
Pont azért választottam ezt a képet, mert borítékoltam a véleményed. Igaz, a lényeg ugyan nem látszik, de hát biztosan csak trágya lehet, ugye.
Ezt én csináltam, bizony! Valóban nem töltöttem fölösleges 1274 órát azzal, hogy a ráhagyásokat szépen megcsináljam. De aminek jónak kell lennie, az jó. Persze ezt nem csak én mondtam. De mindegy is, ez nem tartozik a témához.
Tényleg ördögtől való, különösen az a trágya munka, ahogy megcsinálták.
Egyébként, villamosmérnök vagyok, ráadásul erősáramú szakot végeztem, tehát egész jól tudom, mire jó a fi relé. Még azt is, hogyan működik.
Ha neked ennyi minden kell egy házhoz, akkor legyen neked. Nyilván, te azt hiszed neked van igazad. Nem baj, meghagylak a hitedben, mindenki arra költi a pénzét, amire akarja...
Nos, az, hogy fogalmad sincs arról, mire jó a FI és miért ajánlott a használata (új építésnél egy ideje kötelező is), mert önmagában a legtökéletesebb földelés mellet is simán agyonb****t az áram valakit, az meg a te hited kérdése. :)
A sok áramkör nem úri huncutság, hanem nagyon is praktikus és hasznos dolog, csak éppen jóval drágább, mint bekúrni körbe egy gerincvezetéket oszt' ráaggatni mindent, és elintézni egy-két biztosítóval.
Gondolom, az sem mond neked sokat, hogy a biztosítóval nem téged, meg a fogyasztót, hanem kizárólag a vezetéket védjük. Ha egy db másfeles vezetékes áramkörön van 5 db konnektor, akkor nem tudod használni mind az 5-öt egyszerre nagyobb fogyasztókkal, mert levágja a biztit. Ha meg erre azt mondod, hogy akkor majd ráraksz a 10 helyett 20 amperes kismegszakítót, akkor tanácsolnám, hogy nézz körül a szakirodalomban, de legalább a villanyszerelési topikban.
Arról nem is beszélve, hogy igen előnyös, ha egy rövidzár esetén nem a fél ház marad áram nélkül, hanem kizárólag az az egy áramkör, konnektor.
Gondolom, ez itt neked az ördögtől való:
69 nm-es házikó...
Eredetileg 3 fázis volt, de aztán lett 1x32 A. Ebben igazad van, helyesen kötött egyetlen nagyobb értékű fázis többet érhet, mint 3 db kisebb.
Erről egész más a véleményem. Nálunk nincs 3 fázis, ettől még egész jól működik az indukciós főzőlap, meg a villanysütő is. Fi relé sincs, helyette van rendes földelés. De mindenki azt hisz, amit akar és olyat csinál, amit akar. Vagy amit rábeszélnek.
Azért ez erős kijelentés. 26db kismegszakító van az elosztóban, ami egy 100m2 körüli családi háznál egyáltalán nem sok.
Azt írod, hogy a negyede is elég lenne, ami 7db-ot jelentene. Eleve a nagy fogyasztókat mint a mosógép, mosogatógép, bojler, főzőlap/sütő, klíma, beépített mikró külön kellene vezetékezni. Ahogy látom az elosztót a főzőlap/sütő eleve 3 fázisú, tehát maradna 4db kismegszakító az összes többi fogyasztóra, ami szerinted elég lenne. Kültérre ha van kint dugalj/világítás azt teljesen külön fi relézni kellene. A világítást is illik legalább 2-3 áramkörre elosztani, hogy ha az egyik lemegy, mert mondjuk kiég egy izzó akkor ne az egész ház boruljon sötétbe. A konyhát is illik legalább 2-3 áramkörre elosztani a nagy fogyasztókon kívül, szóval az a 7db kismegszakító édes kevés.
SK lehet csak még véletlenül sem kerülhet feszültség róla a szolgáltatói hálózatra. Magassága a helyi építési szabályzat. Ha ezzel foglalkozik e egyáltalán, olyat kell keresni hogy antenna magassága az szokott mérvadó lenni.
Ha adva van egy ház és igény akkor lehet ennyi, de biztos hogy egy darab kismegszakító is elég lett volna meg RCD relé sem kellett volna :) Sőt minek annyi vezeték egy szoba egy kapcsoló lámpával és egy dugalj :)
Szegély az esetek 80% pogácsáznak, de a nagyságától és vastagságától függően, meg hogy hol van, inkább telibe rakják, pogácsázni akkor is szoktak ha fal érezhetően és a lapot oda téve láthatóan is hullámos, de ezt is ki lehet telibe rakott megoldással oldani, de macerásabb. Amúgy a megrendeléskor megadottak szerint kell csinálni :)
Szélerőmű telepítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, egyelőre csak a jogi háttere érdekelne. Úgy tudom, 6m oszlopmagasságig (ill. tetőgerinctől 3m magasságig) nem engedélyköteles. Hálózatra visszatáplálás még nincs tervben, tehát az áramszolgáltatói engedélyeztetéssel nem lenne probléma. Saját telken, épületektől több 10m -re lenne elhelyezve.
Elsősorban az érdekelne, hogy az említett körülmények közt lehetséges-e saját építésű, nem hivatalos/gyári szélerőmű telepítése, használata.
Hát, komoly villanyszerelés volt... A negyede kismegszakító is elég lett volna. De így sokkal több pénzt lehet a felesleges munkáért elkérni... ( Bocs... )
Most tettek le nálam járólapot (33x33cm) és hozzá a járólapból vágott szegélyt.
A szegélyt csak két "pogácsával" ragasztották fel. Persze kong ahol üreg van. Szólok, erre "mi így szoktuk" a válasz. Tényleg ez a helyes? Nem kell fésűs ragasztóterítés és egész felületen a ragasztás?
Az a vevő amit belinkeltem, minden lézeres színtezővel működik, Dewaltal is, Makitaval is- a lézeres mutatót is látja. Léteznek egyszerübbek is, azok olcsóbbak, kínai piacon is láttam.
Ha igazán érdekel a dolog, akkor: www.bwt.hu. De ez elég drága dolog. Viszont szállodákban ezt használják. A lágy víz mellé kell még egy csap, amiből normál víz folyik. Ezt a lágyítottat nem fogod meginni. Viszont nagyon jó fürdésre, autómosásra, stb.
Én évek óta használok Flodravin elektromos masinát. Nem tudom, hogy jó valamire vagy sem, mert iszonyat kemény a víz nálunk. Így is vízkövesedik. Leírásában azt írja, hogy a vízköves rendszert is mentesíti. Nálunk nem ezt tapasztaltam.
Néztem ezt a lézer vevőt, de a leírás 4 típust említ meg, amivel használható és mindegyik forgó lézeres + a bosch professional termékvonalába tartozik. A pll360-as viszont sima fix lézerrel rendelkezik, egy prizma dobja szét a sugarat 360 fokban. Persze ettől még lehet, hogy működik vele, mert ez csak a 360 fokos sugár létrehozásában különbözik. Szerintem ezek a drágább gépek modulálják a lézer fényt és a vevő csak a modulált lézernyalábot hajlandó érzékelni, elkerülendő, hogy a napfény vagy bármely más ugyanolyan hullámhosszon sugárzó fényforrásra fals szintet adjon.
Én az amatőr családi ház építőknek (tehát aki 1x épít magának házat), mindenképpen 360 fokos szintezőt ajánlok, mert sokkal több mindenre használható és nem nagy az árkülönbség a sima keresztlézerekhez (pcl-20) képest. Ez utóbbinak viszont van egy hasznos tulajdonsága, tud függőlegesen fel és lefelé vetíteni egy-egy lézerpontot, így amit mondtál a gipszkarton mennyezet átvetítésével kapcsolatban, azt ezzel meg lehet egyszerűen csinálni.
Ennek a berendezésnek van egy függőleges lézernyalába is, ha pl. egy magass terembe ki kell tűzni egy állmennyezet rögzitőrendszerének a rögzitési pontjait (abban az esetben, ha a mennyezet olyan nehéz, hogy a gipszkarton profilrendszer nem alkalmazható), akkor a padlóra kijegyzett rácsot, fel lehet vetíteni a mennyezetre.
Azóta rengetegszer használtam és bevált. Napon nem látod a fényét, de reggel/este igen. Úgy szoktam használni, hogy este kiszintezem a referencia pontjaimat és nappal azokra tudok mérni.
Péládul ezzel ellenőriztem a ház kitűzésénél a nulla magasságot. A földmérő 3 helyre mérte ki a nullát de azért este leellenőriztem. 3-ból kettő jó volt, egy 56 centivel arrább sikerült. Aztán az utcán lévő 25 méterrel arrébb és 6,5 méterrel lentebb található magassági pontról vissza tudtam mérni, hogy melyik a jó szintmagasság és melyik nem. Meglepően pontos cucc, 0,4mm/m.
Kis villanyszereléssel kapcsolatos dilemmám lenne. Talán ide jobban passzol, mert inkább a falazattal kapcsolatban dilemmázok.
Szóval adott egy kétszintes családi ház, B30-as téglából. Új villanyrendszernek szeretnék hornyokat vésni a falba a védőcsőnek.
Kell-e aggódjak statikailag emiatt, ugyanis a sarkokban (tartófalon is) viszonylag mélyen be kene vésni, hogy a hajtott cső bemenjen. Továbbá a tartófalon lévő ablak fölötti falszakaszon el kéne vigyek legalább 4 csövet, tehát minimum 4x17-es horony kellene. Értelemszerűen ennek a falszakasznak a sarkaiban is jó mélyen be kell véssek...
Létezik a drágább lézer szintezőknek (a forgó tükrösök el vannak látva giroszkoppal is és pontosak) egy receptora, azzal látszik a sugár kb. 7o-8o méterig nappal is.
Az optikai szitezőnek kell legyen kompenzátora, másképp semmit sem ér.
A lézer mindenhol jó, ha látszik a fénye (napsütés), kiegészítve zollstock-kal. (amire vetít). Viszont a gumicsöves vízmérték is megteszi. Ha többet nincs szükséged szintezőre akkor azzal csináld amelyiket könnyebben/olcsóbban tudod beszerezni.
szerintem: a legegyszerűbb megoldása ennek ha "tömlős vízmértéket" használsz olyan hosszú tömlővel amire szükséged van, kialakítasz az udvarodon több bázispontot, amit egy léccel/vízmértékkel is átérsz így szépen eltudod egyengetni a terepet.
Ezt hogy érted? mármint a purhab tartaná a helyén?
Mielőtt kibontanak egy nyílást teljes keresztmetszetben, kivésik az áthidaló helyét, hogy éppen hogy beférjen, majd a megmaradt vékony rést töltik ki purhabbal. Az ajtó helyét csak utána bontják ki, úgy hogy az áthidaló mindkét irányba túl lógjon kb. 20cm az ajtófélfán.
A falak kaphatnak falfűtést, gondolkoztam rajta, de még nem döntöttem el,hogy legyen. Padlófűtés fix, radiátornak kiállást megcsinálom, ne utólag kelljen szétverni az egészet.
Gipszkartont én sem tartom jó ötletnek, bár sokkal egyszerűbb lenne.
Most olyan, mint egy háborús övezet, de a zseni átlátja a káoszt :D
Akkor pont abban a stádiumban vagy hogy még nem késő áttervezni, hogy a külső határoló falak is kaphatnának falfűtést, a válaszfalak csak akkor ha nincs elég hely a külső falakon. Érdemes azt is becsövezni.
Jót tesz a vályog fakadnak is, jobb hőérzet, nyáron akár hűthető is később ha igényled (pl locsoló vizet átengedheted rajta amivel a gyepedet locsold, vagy egyéb módon lehetne hőcserélővel)
Egyetlen hátrányát tudok mondani: ne formáld sürün a festményeidnek. Bár ha megy a fűtés kimérhető a csövek helye.
Telefonnal írtam ezért lehet hogy elmaradt egy két vessző, vagy értelmetlen, bocs előre is.
Szerintem így bármilyen vakolat rámehetne, a gipszkarton én nem tartom olyan jó megoldásnak. Izlések és pofonok....
A háznak kb 1,2m-es tégla alapja van,a tégla alatt meg ilyen brutális méretű terméskövek. Az alapon megvan, és ép a vízszigetelés. Még egyenlőre a bontási folyamatok miatt nincs lerakva a szigetelés a szerelőbetonra, de a terv az amit leírtál. Teknőszigetelés.
bár nem írtad le egyértelműen, de ha van a háznak alapja, és a szerelőbeton is kész, hozzá gondolom, hogy az alap és a fal között is van vízszintes szigetelés amit összekötöttél a szerelőbetonra fektetett szigetelőlemezzel, mindezt összeolvasztva teknőszigetelést kaptál?
Ha bemegy az egér, akkor ki is jön onnan, különben éhen pusztul. Ellenük jó a macska, meg az egérragasztó, nem kell félni tőlük. Az egér bemegy mindenhova, nem kell neki feltétlen a gipszkarton...
A ház egyik felébe 230 a belmagasság, viszont padlófűtés lesz igen. Baráti körbe, családba van minden szakiparhoz tartozó, szóval így meg tudjuk oldani.
Gipszkartontól azért tartok, mi van ha belemegy az egér ? Nem a falat, a fejemet fogom kaparni..
Előző hozzászólásomban már találsz egy két választ.
65ben épült a ház, 2 nagy szoba tégla, többi vályog, válaszfal is vályog. Nem vert, rendes vályogtégla. Aljzat felszedve, hajópadló és járólap, alatta homok. 40 centi kitalicskáz, majd 8 centi szerelőbeton. Itt tartok jelen állás szerint, most jönne majd a falak rendberakása. Nem vakolva van hanem sárral tapasztva, ami rohadt egyenletlen.
Ezen kb. 8-10 rétegnyi vagy kitudja mennyi mész.
Tehát ezt szeretném rendbe rakni, és jó megoldásokat keresek, hátha ti már csináltatok hasonlót.
A falam, alulról szigetelve van. Fele Tégla, fele vályog a háznak. A tégla falról alapból hallatszóik ha ütögetve van, hogy el van válva. Másrészt olyan görbe a fal, hogy ne is beszéljünk róla. Fel ázásról szó sincs, csupán 50 éves és csúnya.
Mi okozhatja a képen látható lábazat vizesedését? Mielőtt beburkolom szeretném megszüntetni a vizesedést. A járda kifelé lejt. Csapó esőt is kizárnám. Ahol nincs járda ott száraz a lábazat. A járda és a lábazat közt 5cm xps van a járda vastagságában.
Érdemes szemezgetni a hozzászólások között, találhatsz hasonló problémával küzdő olvtársat, akinek már többen válaszoltak és sok hozzá értő is akad közöttük.
Köszönöm a helyre igazítást, most már én is értem mire gondolsz.
Telefonnal az ember inkább rövidebbre szabja, mert elég nehézkes írni, inkább csak olvasni szoktam. Akkor olvastam azt a bejegyzést is janus53tól, ami mellett nem tudtam elmenni a 10-20J-t illetően.
Próbáltam röviden leírni mire gondoltam, de hiba volt neki állni is.
És akkor jött az a durva "gépszörny..." amire elgurult a gyógyszerem. Sajnálom.
Ahogy én látom, ami a szövetkönyezetet illeti: épp a 82997 nem sikerült túl érthetőre (talán épp a sovány szövegkörnyezet miatt is), és csak a 83014 fényében vált utólag egyértelművé, hogy mit értettél alatta. Ahogy én látom, addigra már presztízskérdést csináltatok a félreértésből. Ezzel részemről is lezárva.
Ha a fal nincs alulról szigetelve talajpára ellen, akkor először azt kéne eldöntened, milyen vakolatot választasz, hogy a fokozott páramozgásnak a vakolatod ne szabjon gátat. Cementes vakolat ezért nem javasolt.
Miért kellett a régi vakolatot eltávolítani? Alulról vizesedett a fal és ledobta?
(csak segíteni próbálok, de lehet hogy ebben is találnak majd kivetni valót a túlbuzgók)
ha még sosem csináltál ilyet, mindenképpen keress valakit, aki igen. és akinek fent is maradt hosszútávon. én csak néztem, és régen volt. a hálót felszegelték elég nagy szegekkel, több rétegben vakoltak, a rétegeknek nem ugyanaz az összetétele. az sem mindegy a rétegek között mennyi a várás.
nyilván lehet olyat is, hogy zsákosból egymenetben felkenik és lehúzzák, csak lehet hogy egy év múlva egyben le is jön.
Mindig lesz egy önjelölt buzogány, aki miatt a tipik felvette ezt a kötekedő; értelmetlenségekig agyon magyarázgatós; kiollózunk a másik bejegyzésben félmondatokat, és nem foglalkozunk a szövegkörnyezettel; viselkedést.
Ezt a félmondatodat sem érzed cáfolva? "barkács kategóriában meg nem is nagyon van értelmes áru" (82997)
Odáig még rendben van, hogy barkács vs. ipari.
A 83003 meg a 83021 komment meg a tisztességes piaci magatartásról szóló szabályoknak legalábbis a határán táncol: leginkább úgy korrekt, ha a zsebedben van hiteles mérési jegyzőkönyv... Ellenkező esetben a helyedben óvatosabban fogalmaznék.
