multkor mutattam itt pár képet már kikeltek nőnek stb de msot már kb 3-4 hete csak vannak oylan 6-10 centi magasak nemlátni rajtuk semmit csak hogy néha szárad 1-2 levél meg éjjelente 1-2 őt lerág valami XD
aztán meguntam egyet kiszedtem aztán egy pici kis szál gyökere van meg 1 (kis rizóma egyik irányban) ezek tényleg nyomnak első évben rizómát vagy csak gyökér azis is és idénre kb ennyi volt a növekedés ? XD
mert akkor ettől nemigen remélek én már semmit jövőre se még egy kis szál bambuszkát se
kinéztem már 1-1 tő vivaxot meg nigrát venni webshopban de lehet valahol kapni 6000-8000 ezernél olcsóbban ?
tudom ti is árultok de nem igen tudnék elmenni érte
Pont egy éve telepített aureosulcata aureocaulis. Már hoz 3x vastagabb szárakat is mint az akkoriak. Ja, hogy tiszta trágyába ültettem és locsoltam+takartam télre, ahogy a nagy könyvben megírták :)
Akkor szokott így kinézni, ha friss kiásás után a gyökerek annyira sérülnek, hogy nem tudják vízzel ellátni a párologtató felületet. Vagy, ha télen fagykáros lett a lombja. A hosszanti pöndörödés mindenképpen vízhiány - ha vízben áll közben a tő, akkor szintén vagy a gyökérzet kevés, vagy a levél nyekkent meg félig a télen.
Megnézheted, hogy a még zöld száron vannak-e kis rügyek. Elég picinkék (alapállapotban 1 mm), szóval meresztgesd a szemed. Ha ezek zöldek, akkor még kihajthatnak. De ha nem, akkor is megmaradhat még a növény. Bőven kihajthat rizómáról.
A döglött rügyes száraz szárakat levághatod. Ha kétséges, akkor hagyd meg inkább. Az egész növénnyel meg várj két hónapot, addig eldől.
Én nem nigrának azonosítanám, az első képen azért mert a nigráknak rövidebb levele van, második képen mert a szárhüvelyen nincsenek szőröcskék se fulecske, a színe is túl sötét.
Nálam is füvet kellene nyírni... :) De hajtás jön mindenhol. 20-30 hajtást letörtem tegnap a satnyábbakból, vagy amik rossz helyen bújtak elő. Ez a ritkítás utáni állapot:
Viszont a másik fajta (Nigra Henonis??) csak ilyen semmirevaló hajtásoka tol:
A viridiglautol én könnyen megkülömböztetem mert a viridiglaunak sötétebb (barnás bíboros), pöttyös a szárhüvelye, a hüvelylevél hosszúkás lehajló keskeny csíkkal az oldalán, a bisseti pedig zöld szárhüvely sárgás (száraz színű) csíkkal a szélein, a hüvelylevél pedig kemény, hullámos, egyenesen áll és enyhén bíbor színű, és ha jól emlékszem szőröcskék nincsenek rajta ellentétben a viridiglauéval.
Ma láttam, hogy tolja már a rakétákat. Van amelyik kétszer vastagabb, mint a tavalyi szárak. Holnap még kap 5 zsák trágyát körbe, illetve megcsinálom, hogy a garázstetőről az eső oda folyjon az ereszből. Ha minden terv szerint megy, akkor 20m2-ről gyűlik majd oda a víz.
Igen, nagyon gondolkodom még, hogy valóban jó döntés-e. Nem áll nagy terület rendelkezésemre és 8 fajtát telepítettem, de mostanra nagyon kevés az időm foglalkozni velük, ráadásul ha beindulnak egyszerűen dzsungel lesz. Ezért van néhány, amit kínálok és az új gazdájuk majd gondjukat tudja viselni. Ez most hirtelen döntés, amikor szépen előkészítettem a talajukat, trágyáztam és télre alapos talajtakarást kaptak, még nem gondoltam ennyire előre.
Phyllostachys Shanghai 3 bambusz tövem eladóvá vált. Trágyás földben van, télen alapos tőtakarást kapott. Nem rég szedtem fel amivel körbe volt kerítve, ezért nincs szétfutva még. Érdeklődésre szívesen válaszolok privátban, kiásása és szállítása az érdeklődő dolga lesz Pest megyében Pilisvörösváron található.
Hát, a bamboogarden szerint, Hsiung et al. (1981) report on experiments with P. vivax, which flowered in Jiangsu and Zhejiang Provinces from 1969 to 1976.
Őszerinte meg, a vivax virágzott Georgiában, 1961 és 1970 között.
hát jah sajnos ilyenkor szoktam elgondolkozni az idő múlásán és beszerezni egy oylat ami már idén hoz valamit vagy legalább jövőre mert sajnos repül az idő a fejünk felett
Köszönöm a segítségeket. Meg érkeztek a moso magok. 9db amiből 3 db ültettem most el várom a csodát remélem lesz belőle valami. majd küldök képet hogy hogy állok.Még egyszer köszi. :-)
nálam meg született egy kakukktojás a vivaxok között nemudom a moso bambusz nem ilyen sárgásan kel ? mert az első vetés az volt aztán nem kelt ki és rávetettem a vivaxot :D
persze pont a lényeg lett homályos így gépen visszanézve
de a nigra is szépen kel
már csak hirtelen el kellene tellenie 3-4 évnek hogy legyenek normális bambuszrudaim XDD
Ha a 3 éves átlagot veszem, akkor 59 mm-nek kellene lennie idén :D Nyilván az szép cél, de ugye kb annyira múlik rajtam mint mikor a foci drukkerek "kiszurkolják" a csapatuknak a győzelmet :D
Gyengíteni a tövet? Ha kivágom akkor nem éppen hogy több ereje marad következő évre?
A bambusz az ugye egy kusza rizómatömeg, amiből felfelé szárak állnak ki, amiknek örülni szoktunk, lefelé meg gyökerek mennek vizet és tápot keresni. Ez a rizómaköteg a tápanyagraktára a növénynek. Ebből a raktárból tápanyagot felhasználva nyom ki tavasszal szárakat és leveleket, mondhatjuk, az elraktározott tápanyag növényi szövetté változik, levéllé, szárrá.
Ha kihajtás előtt eltávolítunk szárakat, akkor egyrészt kevesebb kihajtási lehetőséget hagyunk a növénynek (a régi szárakon is nőnek minden évben új ágacskák), tehát a tápanyagai nem aprózódnak majd annyira el. Ami megmarad, jobban nő. Ezért metszik vissza a fiatal gyümölcsfákat, hogy a fele annyi rügy(ből előtörő hajtás) erőteljesebben növekedjen.
De ezt lehet túlzásba is vinni: kimeríteni a növényt. Például ha gyengíteni/irtani akarunk egy (akármilyen) bokrot, akkor május végén, teljes kilevelezés után vágjuk vissza: a tápanyagraktáraiból hajtásokat hozott létre, ezt mi levágjuk, ő meg ott marad fotoszintetizáló felület és raktározott tápanyag nélkül.
Tehát elég nagy különbség van a kihajtás előtti és utáni metszés között.
Ezek az alapok, ezeket kell figyelembe venni az összetettebb műveleteknél.
Mint hogy például évente ki akarunk vágni egy adag szárat. Erre már nem lehet azt ráhúzni, hogy a növény erősödik tőle - egy ideig bírja, utána valamennyire visszaveti a fejlődésben. Persze lehet csinálni, például a füzeket is folyton visszavágják, aztán mindig hoznak csinos lombkoronát.
Fotoszintetizálni, tápanyagot előállítani, feldolgozni csak a zöld növényi részek tudnak, így ha az nincs, akkor a gyökérzet sem tud fejlődni.
Kerítésnyi mennyiség kitermeléséhez azért már szép nagy ültetvény kell, bár nem tudom mekkora a tervezett kerítés. Lehet érdemesebb lenne venned bambuszrudakat, ha "sürgős".:-D
Köszönöm... :) Remélhetőleg nem tud átjutni majd rajta :)
Nem... semmiképp nem fűnyírást terveznénk... csak akkor az ilyen vastagságú bambusz rúd pl jó kerítésnek a kertbe vagy akárminek ahova egyébként fát deszkát stb kellene használni :) :D
Gyengíteni a tövet? Ha kivágom akkor nem éppen hogy több ereje marad következő évre?
Köszönöm a felvilágosítást... alapvetően nem beszélek kerti/kertész nyelvet semmilyen nyelven... magyarul is csak gyengén :D ... Erre vonatkozó infőkat nem igazán találtunk ... Azt mi is így tudjuk hogy az ültetés után kell néhány év mire eléri a kívánt magasságot vastagságot stb... bár hallottunk olyat is hogy ha kivágod... pontosabban levágod a szárat attól még tovább nő ... szóval ez lehet fajtafüggő is :D
Meg ugyebár drága kis hazánk nem az őshazája :) Szóval it lehet azért másabb dimenziókban kell gondolkodni méret és fejlődés terén mint a saját területén.
Alumínium, az már valami. :) Emberi számítás szerint az jó, persze ha mégse, a készítendő fotóid nagy karrierre számíthatnak világviszonylatban.
Ha a szárakat kivágod - szálalva, nem tarra -, attól még hasonlóakat hoz következő évben. Értelemszerűen, amely mértékben gyengíted a tövet, ahhoz mért ereje marad új szárakat hozni.
Azt azért nem értem, ha bambuszt akarsz nevelni, akkor miért nem olvasol utána egy kicsit a témának?
Én is kezdő vagyok (egy éve vettem az első tövet), de azt már tudtam, hogy csak 1-2 év az előnye a magvetéssel szemben, illetve a tő (vagy a rizóma) rögtön kiültethető, nem kell 2 évig cserepezni, bent teleltetni.
Én az olvasmányaimból úgy tudom, hogy az ültetés évében vékonyabb és rövidebb szárakat nevel, ha nevel egyáltalán. (Az enyémek egy része nevelt csak, de a 2 méteres vett szár mellé csak 1 méteres vékonyak nőttek.), Majd minden évben több és vastagabb új szárat lök ki a földből (az előző évi már nem fog nőni), és 5-6 éves korra éri el a fajtára jellemző nagyságot. Ekkor lehet megkezdeni a kiöregedett 5 éves szárak kivágását. A kivágott szár vagy rügy nem nő újra, tehát nem olyan mint egy fa, ahol a tuskó kihajt. Évente kb kétszer annyi rügyet tol ki,mint előző évben.
Ha rügyet akarsz kiszedni, szerintem azt csak a harmadik évtől érdemes szedni és akkor is csak módjával, mert nagyon megsínyli a tő.
De vannak itt tapasztalt "bambuszosok", akik ezt vagy megerősítik vagy megcáfolják...
Khmmm... régen a disznó ól meg mellette a szín teteje volt... :) alumínium az anyaga... azért volt ilyen mert akkor ilyenhez sikerült hozzájutni gondolom az akkori gazdának, olyan 30 mm a bordák gerincének szélessége és kb 20 mm magasak... Ezekből 3-3 volna egymásba"akasztva" és a két oldalról meg a föld összeszorítaná kb feles vastag az anyag és azért csak ilyen mélyre mert ott vannak a felerősítéshez használt csavarok által keletkezett lukak... ha meg lukas akkor semmit nem ér ha jól sejtem :)
Az jó... keresztül az egész városon... :D Gödöllő felől mennék...
Nekem olyan 3,5-4 cm-es vastagság már jó lenne ha nem az ízeknél mérjük... ha "kitermelem" akkor előlről kezdi a méretnövelést vagy a következő hajtás is olyasmi mint amit kivettem már ... Tehát ha egy tőről levágom a 4-5 cm átmérőjű bambuszrudat akkor az következőleg is hozza ezt a méretet vagy újból a o-ról kell indulnia?
8-9 centit, ha ideálisak a körülmények, 6 év alatt talán elér. De látod a linkelt képeken, egy kis gyösz anyatő milyen méretbeli ugrással hoz következő évben szárakat. És azt is látod, mennyire terjed, és mennyi szárat hoz.
Én nagyjából, mint írtam, észak-Budán vagyok. A töveim ősszel kiszedett sarjak, egyszálasak, 0.5 - 2 méteresek. Garanciát adok rájuk.
Ha mondjuk kivágom vagy levágom a szárat akkor mennyi idő múlva "terem" újból ilyen szép nagyot?
Ez az ár hol és mekkora tőre érvényes?
Ez gyorsan szaporodik illetve terjed?
Határolásnak trapézlemezre gondoltam leásva kb 50-70 cm mélyre :)
Szerintetek... a bordákat kb 3-at átfedéssel rakva aztán mindkét oldalon betöltve földdel? Nos az elég lenne neki? Vagy mélyebbre kellene tenni... vagy mivel lenne jó ... mert ez van most egyenlőre tervben.
Ezek milyen magasak és vastagok lesznek... mennyire "szaporák" milyen habitussal terjednek, ehető a rügyük? Jah... milyen színűek :) ? Mennyiért adnád ?
Nemnem, nálam minden később szok' hajtani, mindig ott meresztem a szemem a májuseleji méteres hajtások képein és nézegetek ki a kertbe, mivammá.
Most ilyen kiscsalás van, mert fargesia korai ugye, a violascens földje pont napot kap és tavaly kiástam belőle a felét, menekül előre szerencsétlen, sasa is korán előjön, sasaella úláccik szintén, és az is téglafal előtt kap napot. Nézd majd meg, mikor jön a viridiglaucescens, nyilván az egész topik utolsójaként.
Moso nagyjából kikel rendesen, ha a mag jó. 2 - 6 hét között; alapvetően két hét, de némelyik mag lusta. Értelemszerűen nem a kinti tizenfokokban csíráztatjuk, hanem a szobában. Célszerű mindjárt földbe tenni a magot, nem papírra. Mást nem nagyon tudsz tenni érte.
Utána mehet ki a szabadba. A napfényt bírja (szoktatás). Első pár télen fagymentes hely javasolt.
Állítólag az enyhén savas talajt szereti.
A gyökerének kéne valami gomba, ami a bambusszal szimbióta; japán kapcsolat híján hazai beállt bambuszos földjéből lehetne talajt keverni.
A többi attól függ, mennyire szeretnek az istenek.
Nekem az alap vivax van, a zöld szárú. Semmi levélfagyás nélkül telel már évek óta. Míg a viridist igen rendesen megviseli a tél, a nigráról már nem is szólva.
Óriás bambuszok közül egyértelműen vivaxot érdemes venni.
Vannak még alacsonyabb nagyon jó fagytűrő fajták, amik nálam beválltak: Phyllostachys aureosulcata, Phyllostachys aureosulcata spectabilis, ezek is levélsérülés nélkül telenek már évek óta. Ezekben lehet bízni szerintem az ország bármely pontján.
El vagyok keseredve én is ... mosu bambusz magok... na igen... lehet nekem is előbb kellett volna nézelődnöm meg olvasgatnom :( Na mindegy.. csak tetszett mert magas meg ehető és erős a szára is ... akár kerítésnek vagy bárminek megfelelő lenne .. plusz még ehető a rügy is :)
Na mindegy most már... viszont lehet tényleg némi kompromisszumot kellene kötnöm :) Szóval annak a 10-12 cm-es vastag meg legalább 6-8 méter magasra megnövő bambusznak esetleg ehetőek a rügyei? Illetve mennyiért és kinél/hol van belőlük eladó?
Köszönöm a válaszokat. Most elkeseredtem sajnos. Mi lesz a baj ha ki kerül a szabad levegőre? Ha esetleg valakit érdekel és van megfelelő helye hozzá vagy benne lenne cserébe akkor nyugodtan írjon. Még egyszer köszönöm. Legközelebb jobban utána olvasok. :-)
ezt a hibát én is elkövettem 1-2 hónapja aztán meggyőztek róla hogy az nagyon nem lesz jó mivel trópusi éghajlatot jobban szereti de nekem igazából ki se keltek
ezért inkább gyorsan rendeltem helyette vivaxot és nigrát
a vivax elég vastag és bírja a telet is
de a szára nem zöld hanem sárga, zöld csíkokkal (idősebb szár)
a vivaxaim már szépen kelnek/ nőnek, és a nigra is kezd igaz az 1 héttel hátrébb van
én is inkább azt ajánlanám hogy válassz egy olyan fajt ami tényleg tél álló, de még most gyorsan tavasszal és akkor lesz ideje még idén fejlődni
Sziasztok. Éppen most rendeltem moso bambusz magokat de amit eddig olvastam nem fűzök hozzá sok reményt. Elég megosztó véleményeket olvastam. meg köszönném ha valaki tudna azért jó tanácsokat írni róla és hogy mire figyeljek. Előre is köszönöm. :-)
Félegyháza nem lenne messze (tömörkényi vagyok), de most mégis az mert jelenleg nincs kocsim, biciklin hazatolni meg azért egy kicsit mégis messze van.:)
Azt hiszem későbbre halasztom az óriás beszerzését. Legalább azt már tudom, kitől kell majd vennem. Azért köszönöm a felajánlásod.
Kkfháza. Javaslat: vedd fel a kapcsolatot itt a fórumon m-s-m-mel, neki van egy csomó eladó fajtája jó áron. Áprilisban valamikor jön hozzám, biztosan megoldható hogy lehozza és itt átveheted ha ez neked közel van.
Köszi! Akkor még a fejszét is elteszem ha megyek érte. Valamelyik nap megnézem a helyszínt és a bambit. Majd csinálok róla pár képet, hátha meg lesz milyen fajta lehet.
Azt a "meg még van pár fajta"-t kifejtenéd részletesebben. (Tudod olyan vagyok mint a nők. Hosszút és vastagot szeretnék.) :D
Kapnak vizet most is és éjjelente lepárásodnak rendesen. ég nyáron is csöpög róluk reggelente a lecsapódott pára. Itt van 30 méterre tőlük egy 1200 hektáros vízfelület széle.Szerintem nagyon szeretik.
A napokban még kapnak egy-egy talicska trágyát az induláshoz. Már alig várom a májust, hogy beinduljanak.
A májusban ültetett bambuszaim egészen jól viselték a telet. Még a kis 20 cm-esen is csak egyetlen levélke fagyott el, pedig a ház nyugati, fagyzugosabb oldalán vannak. (5 tő - szélvédő sövénynek van tervezve/ültetve.) Már új leveleket is kezdenek hozni, amin azért meglepődtem. Sajnos nem tudom milyen fajta mert úgy vettem a Zsibvásáron. Az eladó is csak annyit tudott, hogy "ez nem nő 4 méternél magasabbra". Talán valamelyik Fargesia lesz ha nagy lesz. :)
A júliusban kapott Moso rizóma is kihajtott ősszel, de az el is fagyott. Olvasva az itteni tapasztalatokat nem lepett meg nagyon. Majd kiderül mi lesz vele...
Ugyanakkor kaptam kínai aranycsíkost, az ki sem jött. Kíváncsi leszek produkál-e valamit májusban...
A napokban kapok még egy "nagy levelű" fajtát, még nem tudom mi lehet. Ki kell majd ásnom. Azt hiszem kell vigyek jó ásót és csákányt. Más eszköz is kellhet?
Lenne pár kérdésem.
- Melyik bambusz a legmagasabb és a legvastagabb, ami bírja a mi klímánkat?
- Lenne esetleg valakinél ebből eladó/cserélhető?
- Van-e valaki közületek Csongrád megyéből vagy Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa környékéről?
Jól mondod, arra gondolok, hogyha nekimegy, akkor elkanyarodva megy tovább. Más lehetősége nincs. Ha a drága, gyári HDPE lemez megfogja a bambusz terjeszkedést, akkor ez is. A csatlakozásnál említettem, közel 40cm átfedéssel raktam az árokba. A föld és a bambusz gyökérzet fejlődésével, a talajt teljesen rápréseli, így képtelenség közé jutni. De még lehet beverek 70 cm mélységbe egy vaslemezt az illesztéshez biztosításnak.Egyébként a nevezett guttabeta lemez óhatatlanul egymásba csúszott (a kitüremkedések egymásba csúsztak), így sikerült teljesen összeilleszteni. Egyébként 3 rétegben raktam a lemezt.
A linóleum eszembe sem jutott. Többen állítják (és elfogadom amit mondanak), hogy főként a felső 40 cm a rizómák fő terjedésének a mélysége.
Menjen át a 16-os polikarbonáton, akkor kitüntetést adok neki.
Való igaz várni kell néhány évet, hogy hogy szuperál.
Pontosan egy éve ültettem egy 8 literes edényből (ott már be volt gyökeresedve) egy körülbelül egy négyzetméteres és körbehatárolt területre phyllostachys aureosulcata aureocaulis-t. Nem vacakoltam, kiszedtem a talajt és feltöltöttem komposztált marhatrágya és kertiföld keverékével...kb 3/4 rész trágya és 1/4 rész föld. Locsoltam becsületesen. Tegnap szedtem fel a határolást, hogy nagyobb helye legyen és kapott köré hasonló földösszetételt. Sejtettem, hogy szépen megerősödött egy év alatt és persze a föld alatt....hát totál átszőtte azt a kis területet, gyökér és rizóma mindenhol...nagyon durva, nem gondoltam volna hogy ennyire meglódul. Mi lesz itt pár év múlva? :)
arra gondolj, hogyha nekimegy, akkor elkanyarodva megy tovább.
És egyszer csak eljut a csatkakozasokhoz a drain lemezen, és ott fog átmenni. Ha nem, akkor pedig átugorva fog menekülni, ami a jobbik eset, könnyű észrevenni.
Ha egy hurkapalcikát el tudsz törni könnyen, de ötvenet már nem-című okosság itt lehet nem érvényesül, mivel nem passzos mindenhol a dupla lemez egymason, és hiaba a két réteg, egyesével tör át. Nekem a bashania fargesii van vele két éve korbekeritve, majd kiderül mit bír. Linóleumon a japonica átment.
De mindenképp megéri határolni, ha a kordában tartás a cél. Még a szökés mindig jobb mint korbeasassal gyengiteni a telepet. szvsz.
Nem, sajna. Ilyen korban szinte az összes phyllostachys így néz ki. Majd ha májusban kihajt, akkor talán, bár az ilyen fiatal növények rügyei még nem igazán fajtajellegesek. Ha májusban nem, majd akkor, ha egy-két év múlva lesznek kétcentis szárai, azoknak a tavaszi kihajtós állapota árulkodó.
Bambusz rizóma korlátozásról már rengeteg szó eset ezen a fórumon. Végigolvastam, évekre visszamenőleg az ezzel kapcsolatos írásokat.
Rákerestem az interneten is, milyen módszerek, eszközök és lehetőségek vannak, a bambusz rizóma féken tartására.
Találkoztam a legprofibb HDPE eszközzel, a tatabányai bauplast által forgalmazott anyaggal. De nem kevés összegbe kerül. Nekem közel 20 m kellett volna, az szállítással együtt közel 50 ezer forint lett volna. Elhiszem, hogy jó anyag.
Tudom, rengeteg változat lehet, ez is egy változat a bambusz kordában tartására.
Megpróbáltam néhány ezerből ezt a dolgot kihozni.
Tavalyi terasz beépítésből maradt felesleg légkamrás polikarbonát lemezeim (16 mm-es), amit másra nem tudtam felhasználni.
Vettem 1mx20fm guttabeta star szigetelésvédő lemezt, közel 7000 ft-ért.
Kipróbáltam, egy kihegyezett bottal, dupla rétegben földre fektetett anyagot teljes erővel átlyukasztani. Nem sikerült.
Egyébiránt ez a guttabeta star is nagy szilárdságú anyag.
Készítettem közel 10 m átmérőre 70 cm mélységbe egy kombinációt.
Alsó 40 cm guttabeta lemez 3 réteg egymáson, a bütykös résszel a bambusz felé-
A felső 30 cm guttabetta lemezhez rászegecseltem és tűztem a 16-os üregkamrás polikarbonát lemezt.
A találkozási helyet nem erősítettem össze függőlegesen, csak simán közel 40 cm átfedéssel raktam az árokba.
A puding próbája, ha megeszik. Hát megenni nem akarom, de bízom a bambusz akadályom ellenállásában.
Szettem már szét 10 éves kukába ültetett bambusz gyökérzetet a szomszédomban. Nem egy álom munka, tehát jól tudom miről van szó.
Végezetül sajnos nagyobb alapterületű tenyészterületre lett volna szüksége a phyllostachys sp shanghai 3 bambuszomnak, de csak ennyit kapott.
Ja, jut eszembe, volt egy olyan csoport is, amikre fél köbméter faforgácsot borítottam 10-20 centi vastagon. Azoknak semmi bajuk nem lett sehol, pedig őszi kiszedésű tövek voltak.
Szóval amikor beszereztem a bambuszaim 1-2-3 éve az volt a tervem hogy a ház emésztőjéhez (nincs a faluban szennyvízcsat.) annak közelébe teszem, elveszi a szagot, a látváynt..plusz jo tápanyagdús a talaj. taktikusan azért pár méterre tőle telepítettem , egyenlőre semmilyen határoló nincs.
vegyesen teszem a fajokat ( nekem ez jön be ) szóval phyllostachys-ból néhány.
Az emésztő egy 1-1.4 méter átmérőjű betongyűrű.( kb. kútgyűrű)
Namost azon morfondirozok hoyg nem e lesz ebből baj.
gondolok itt arra hogy a bambusz átmegy a betonon ( kb. 35 éves a betongyürű és azé mállik...) és beszövi belül a szennylét. aztán szívhatok hogyha nem megy el a szennyvíz....
Bár lehet a tömény szennyvízet nem szereti a bambusz gyökere d eki tudja..mérget nem vennék rá...
Köszönöm a véleményeket, hát meg nem nyugodtam, de azért megpróbálom. Előbb a konténert készítem el, talán kibélelem hungarocellel, hogy kicsit szigeteljem, aztán majd kiválasztom a növényt, nem tudom, valamiért a bissetti volt az első megérzésem, mikor utánaolvastam a fajoknak, de még változhat addig. A dmkertből érdemes rendelni? Debrecenbe kell.
betyár csinálta jól, egymás mellé tolta a konténerest, és lapátolta rá a földet. Na igen, a fő probléma az atfagyott konténernyi föld. magyarán mintha levágnánk föld felett a bambuszt, és vázába tennénk )))
Nálam van ugye egy jó csomó konténeres, és idén nem volt kedvem fóliával leborítani őket. (Merthogy azalatt többnyire belepi őket a korompenész, úgyis enyhe lesz a tél, majdmeglátjuk.) Szóval csak úgy egy-egy védett zugba toltam egy csomóban húsz-harminc edényes növényt. Hát az jött ki mindebből, hogy a szélsők eléggé lombfagytak, a többi viszont baj nélkül áttelelt. A különbség oka az lehet, hogy egyrészt a szélső edények jobban átfagytak, másrészt a lombjukat is jobban átjárta a szél. A belsők lombja egymásnak biztosított egy valamivel páradúsabb mikroklímát, meg ugye a gyökérzet képes volt még vizet szállítani átfagyás híján.
Kár, amúgy, hogy így van, télre muszáj ha nem is fagyvédett, de szélvédett/párás környezetet biztosítani az edényes növényeknek.
Mi a baj a bissettivel? Miért ajánlod jobban a Semiarundinariát? És akkor arra mit mondtok, hogy a gyökér milyen mély dézsában érzi jól magát? Kell a 75 cm-es mélység, vagy elég 60? Előre is köszönöm!
Nyitott terasz, alapvetően nyugati, egész délután éri a nap, de a ház mögött reggel is átsüt egy rövid időre a nap, akkor is direktben kapná a fényt. 3m magasság már megfelelő lenne, de 4 m-nek még jobban örülnék. Talán ha túl nagy, félnék, hogy esetleg nagyobb szél megmozdítja az egész dézsát, bár azért 2 köbméter földnek van súlya. Azt kihagytam, hogy minél télállóbbnak kell lenni a bambusznak, mert a dézsában a gyökerek is veszélyben vannak, legalábbis a többi növénynél ez a "szabály", hogy dézsában kicsivel még érzékenyebb a hidegre. Miért ajánlod a fargesiat? Esetleg jobban viselné a dézsát? Azt olvastam, hogy erősebb a gyöktörzse, de nem tudom, hogy ez jobb, vagy rosszabb az én esetemben?
Sziasztok! A teraszomra árnyékolás miatt bambuszt telepítenék "dézsába". Egy 3 m hosszú, 65 cm széles, fából készült dézsát tervezek készíteni. Nem tudom milyen mélyen gyökerezik, elég lenne 60 cm-es magasság, vagy 75 cm-es dézsa legyen. Mennyire fogja magát jól érezni ilyen korlátok között a bambusz? Automata csepegtető is lenne bekötve, tehát nem száradna ki sosem. A deszkán belül fólia, alul drénezés miatt kavicsok lennének. Bissetti fajt gondoltam, az a legtömöttebb. Mit gondoltok?
Árulják a kertészetekben itthon is. Nekem is tetszik ezért, vásároltam én is. Zsombékokban terjed mint általában a fűfélék, úgy, hogy pár évente, nyugodtan 6-8 felé szét is lehet ültetni őket, így pár éven belül akár egy komolyabb teleped is lehet, ingyen.
Egyébként, ha jól emlékszem 1000 Ft. körül vettem anno én is. Szerintem ha beütöd a gugliba, kapásból kiad egy pár kertészetet, ahonnan online rendelhetsz itthonról is.
Épp tegnap hoztam fel a pincéből a moso bambuszom, ezt tavaly tavasszal magról neveltem,nyáron az udvaron volt télre levittem a pincébe.Kicsit megviselte de már hozza ismét az új dárdákat ez normális?Hisz még csak március van.
Nálam a linóleumon úgy átment mintha ott sem lett volna,nem ismerem ezeket az anyagokat de az első szerintem felejtős a másodikat nem ismerem.Most hullámpalát tettem le,bár írták az is elreped idővel,de egy darabig talán jó lesz és ha minden kötél szakad marad a körbeásás és hagyom úgy és amikor meglátom a rizómát az árokban azt elvágom.
Köszönöm szépen a választ. Mit jelent, hogy több felé? nálunk is? csak magot vagy növényt? én még nem találkoztam vele, bár szálkafűként még nem kerestem. Vagy csak kintről lehet hozatni?
Köszönöm az információt a tulajdonságairól.. ennyivel is közelebb vagyok hozzá. Remélem, sikerül szert tenni rá, jól mutatna a kertben :D
Ja, ja. "magyar hangja" japán szálkafű. Nekem van egy pár, mivel nagy hódolója vagyok és gyüjtöje is a japán kert növényeit.
Tavaly nekem elég sok magot hoztak, amiket éppen most cserépben próbálom meg csíráztatni. Bár sietve hozzá teszem, hogy kereskedni nem akarok vele, a kertembe akarom kiültetni, ha kikelnek.
Nagyon szép dekoratív növény, főleg nagy tömegben mutat látványosan (modern kertekben nélkülözhetetlen).
Egyébként árulják több felé.
Igényeiről inkább csak annyi, hogy kevés napsütés kell neki a mi klímánkon, és főleg déli napsütés ne érje nyáron, mert akkor kifakul, nem lesz ilyen szép arany színű, sőt meg is perszelődhet. A teleinket jól bírja, mivel télen elszárad, és tavasszal ujra sarjad a földböl.
Most jött egy másik gondolat mi van ha akácdeszkával oldom meg az elhatárolást 40-50 cm mélységig, mivel állítólag a Phyllostachys-ok jellemzően felszín közelében futkároznak.
Az akác tartósságától nem félek, mert minimum 50 évet kibír szabadban, és földel borított részen is. Talán a deszkák illesztése lehet sarkalatos pont, az esetleges átjutás miatt, de nem gondolom, hogy ezt megvalósítaná, mert akkor az akácot kéne roncsolja, az pedig talán keményebb. Erről mi a véleményetek?
Ha ez jó megoldás, akkor lehet úgy valósítom meg, hogy kicsit kiemelem a jelenlegi talajszinttől (kb 20 cm), és a maradék (30 cm) kerül talajszint alá, ez az árkolási megoldásnak egy szebb kivitelezésének is megfelelhet. Ez a megoldás jó lehet e, elegendő lehet ez a magasság (mélység)?
En egy evvel jarok elotted, de maniakusan koruljartam a témát, elolvastam a forumot, felleltem a jo bambuszos oldalakat, es jartam olyan helyen ahol mar 20 eve rá van kattanva az ember.
Az elso nekem is Vivax, már az elso evben hajtott egy ket meteres szárat, es szerintem par honap mulva komolyan fogja hozni az ujakat. Azt még ipari szovott futoszalag gumival keritettem korul- mert kiserletezo tipus vagyok. Ma már tudom, hogy egy két év mulva ki kell cserélnem, mert át fog menni rajta.
A hullámpala a fold alatt el fog repedni idővel, a fagyott fold tonnakkal nyom, es nem biztos hogy mindenhol mindket oldalrol pont ugyan annyira, ennek az eredményét láttam ahol 15 ev utan egymásba átmentek kulonbozo fajtak es a tulaj is kezdi feladni.
Szerintem a vasbeton, tutira tomoritve, a HDPE, vagy valami kemeny hajlékony uv es vegyszerallo muanyag lehet jo, ez utobbi bizonytalan, mert csak 10 ev mulva derul ki, hogy tényleg az-e, vagy majd egyszer.
Olcso megoldas a korbearkolás, amit picit néha karban kell tartani, de kulfoldi nagy oregek is ezt csinaljak, ha van hely, és esztétikailag belefér.
tipikus hiba, amikor a keritesalapot, vagy tamfal tovét hataroloként ertelmezzuk. Nagyon ritkan van meg a biztos mèlység, es tomorseg, inkabb sose. Par ev mulva felso szoszednal a tamfal tetejen jonnek a cuki hajtasok.
A fekete nigra, elég érzèkeny, el nem pusztul, de erosen elfagy a lombja a leg tobb helyen ahol láttam. Engem az is picit zavar, hogy csak a régi hajtások feketék, igy vegyesen van zolddel, foltossal, nem ugy mint a szép képeken, ahol a kép kedvéért kivagjak az ujakat. Nekem is van, de mèg nem vagyok biztos a jovojét illetoen.
Szerintem tűző napsutés, nem tiszta koves talaj, es ne álljon meg rajta/ benne a viz. Csontra ki ne szaradjon- esetben noni fog, legfeljebb kesobb ugrik meg, de az is eljon.
Nálam ami eddig kipurcant, azt tulontoztem es megrohadt. Amit meg csak felredobtam nem gondoztam na az meg megmaradt.
6-7 éve próbálkoztam szüleimnél bambusszal, de szinte sikertelenül, csak stagnál azóta is. Most már tudom a problémát olyan helyre ültettem, ahol a környező fák teljesen felfogják előle a csapadékot, és talajnak is nagyon kicsi a humusztartalma (sárga, löszös). :(
Visszaolvastam a fórumot, de így egyben tömény volt, és pár kérdést szeretnék feltenni.
több határolást olvastam 2 emberibb árú eredményest találtam, az egyik a hullámpalás megoldás, ott nem tiszta számomra, hogy aki ezzel csinálta, az hogyan oldotta meg a sarkokat.
másik HDPE lemez 2 mm. (őt még keresem, hogy hol és mennyiért beszerezhető)
Nagy biztonságú megoldást szeretnék ésszerű anyagi keretek között kb. 3mx50-70cm.
Következő kérdésem azt olvastam, ha kis területre határoljuk le a bambuszt, akkor nem éri el a fajtára jellemző magasságot, ha ez így van, akkor az a kérdésem, hogy mi az a minimum terület ahol ez már bekövetkezik?
Beszerzéssel kapcsolatban: kettő fajta érdekelne Phyllostachys vivax 'Aureocaulis', és a Phyllostachys nigra Black, akinél ezt megtehetem kérem jelezze felém.
Gyorsan bekukkantottam a Növényshop oldalára, csak kíváncsiságból. Első kattintásom a Phyllostachys aureosulcata 'Aureocaulis-ra esett. A felrakott első képén nem is az van, hanem Vivax Aureocaulis. Nem mindegy. A többi kép internetről letöltött, saját vízjegyüket rárakva.
Mondjuk a Phyllostachys propinqua jó áron van, már ha tényleg azt kap az ember.
A nálunk kapható legvastagabb bambusz nevét szeretném megkérdezni. Esetleg ha volna valakinek felesleges töve télálló banánt, vagy valami citrusfélét tudnék adni érte
majd mind kap levélsérülést, mikor hogyan. nekem most a nigra henonis is kapott, viszont a vivax huanwenzhu inversa nem, spectabilis sem, parvifolia sem, stb. sok múlik hogyan tapoztad, locsoltad, hogyan fejeződött be az évben a növekedési fázisa.
az elöbb hülyéskedtem ám. jól kordában lehet tartani nyírással a négy méterest is. amugy Semiarundinaria Yashadake Kimmei ami még jó lehet. bar azt majd fel kell nyírni hogy mutasson.
Kinéztem egy bambuszt (phyllostachys aureosulcata aureocaulis) a kertünk végébe, hogy a hátsó szomszéd ne lásson át. (meg mert annyira jól néz ki és beleszerettem :) ) Viszont pont abban a vonalban megy egy vezeték olyan 5-6 méter magasan.
Kertészetekben 6-8 métert írnak, de azt is írják, hogy a mi klímánkon nem érik el. Van valakinek ez a fajta? Szerintetek be lehet vállalni? Illetve a másik kérdés, hogy ha egy olyan 3,5-4 X 0,5 méteres területet akarok kihozni belőle. Mennyit vegyek és milyen gyorsan sűrűsödik és nő meg? Azt olvastam, hogy nagyon gyorsan nőnek, de gondolom azért idén nem lesz belőle egy sövényfal, vagy de? Köszi a segítséget!
Nagyon megtetszettek a bambuszok, viszont panelban lakom. Létezik olyan fajta, ami 2m-nél nem nagyon nő magasabbra? Vagy esetleg le lehet nyisszantani amikor kellően magasak lettek? Nap a délelőtti órákban sütne ide. Elnézést ha tök hülyeséget kérdeztem, de egyenlőre semmit nem tudok róluk.
Mai tapasztalatom: hallottam ugye több helyről, hogy a bambusz rizómák elég erőteljesek lehetnek. Tudomásul vettem és kész, ennyi. Ma egy másfél évvel ezelőtt ültetett Semiarundinaria makinoi bokrot kellett áttelepítenem. Körülbelül egy négyzetméteres rizómagáton belüli területre volt ültetve, komposztált marhatrágyába, virágfölddel keverve. Rendesen locsoltam, mulcs is volt rajta, télen takartam szalmával.
Azt kell hogy mondjam, hogy a föld feletti része csak a jéghegy csúcsa volt, az kiugróan nem fejődött a másfél évben, de ami a föld alatt volt :) itt meglepődtem. Erős rizómák mindenfelé, keresztbe-kasul...ezekután már el tudom képzelni, hogy egy 5-10 éves telep alatt/körül mi lehet ha ideálisak a körülmények. Volt olyan rizóma amúgy, ami a rizómagátat elérve lefelé vette az irányt és 70cm-re simán lement. Másfél éves telep. Mondjuk telepítéskor nem egy kiásott növény volt, hanem konténeres.
Sajnos amúgy a telet nem jól viseli, -18tól nemcsak levél hanem szára is elfagyott (nem amit tavaly nevelt), fal mellett, szélvédett helyen.
Hamarosan ültetek nigrát a helyére, hasonló közegbe. Ez még konténerben van, de egyszerűen szétfeszítette őszre, kettészakadt. Ha nem látom magam, nem hittem volna el.
Sziasztok, mit gondoltok ha phyllostachys vivax-ot úgy ültetek el, hogy 40 cm mélyen és egy méter átmérőjű körben kiszedem a földet és feltöltöm érett (komposztált) marhatrágyával, majd abba ültetem, kiég?
Sziasztok, van két felesleges Ph. Spectabilis tövem, ha érdekel valakit (együtt 3e), írjon nyugodtan privát üzenetet. BP-től 20km-re. Az új levelek a -18C-ban fagykárt szenvedtek, tavasszal lenövi, ha kicsit megerősödnek a tövek levélfagyással sem kell számolni.
Hah! :) De ezeknek a kínai magos fargesiáknak azért sokkal finomabb-puhább a levelük, mint a többi, európai forgalomban lévőknek. Gondolom ezzel függ össze a nap-nem bírás és a téli hamarabbi lombfagyás is. Mondjuk az eléggé érdekelne, az eredeti élőhelyükön milyen a klíma.
A humilis a legkisebb phyllostachys. Bokrosodik szépen, azé' is ültetik sövénynek sokszor. Ha trágyázod, 4 méter lesz, ha nem, 3. Telet egész jól bírja, kint hagytam pár edénnyel csak úgy a fal mellett, nemigen esett bajuk.
Jó lenne, ha 3-4 méteresnél nem nőnének nagyobbra, de olyat még nem találtam. A Phyllostachys aureosulcata Aureocaulis is 6-8 méter, bár, ha kiültetem a telken kívül, nem probléma végül is. Még keresési fázisban vagyok, ha van valami ötletetek, javaslatotok, várom:)
A phyllostachysok, semiarundinariák bírják a napot és többnyire magasak lesznek, rengeteg fajból válogathatsz. Ha ujjnyi karókat is akarsz, akkor valamilyen phyllo.
Most próbálkozok 4-6 méteressel, kínai magból vetettel (Fargesia yunnanensis, Fargesia albo-cerea/black). Három évesen két méteres, nő mint állat, de az első kinti tél meggyepálta a levélzetét.
Úgy látom, mindenképpen vennem kell egy másik fajtát is. Szerintetek milyen bambuszt kell beszereznem ahhoz, ha azt szeretném, hogy:
- bírja a délelőtti napot (olyan 10-ig), aztán a délutánit is (olyan 14-től alkonyatig), de ha nagyon megnő, a teteje 3 méteren felül szinte egész nap kap napot
- szeretném, ha olyan mutatóujjnyi vastagságban kivágva erős támaszték lehetne növényekhez 1-2 méteres magasságra vágva (amikor persze, már sok van belőle, akkor egyelném:)
- bírja a szeles helyet
- a terjedése nem érdekes, márhogy agresszívan terjed.
az enyém arnyekban van, de a délutáni nap kicsit hozzáér, és már penderedik is. napra ne tedd. nyáron bírja valahogy, de télen fagyos földbe egy halál ahogy kinéz. talan egy shimanobambusa tranquilans shiroshima jobb lett volna. (tuti rosszul írtam a latint)
Tegnap, 17 óra 39 perckor boldog tulajdonosa lettem egy kicsi kerti bambusznak (Fargesia murieliae 'Jumbo'), amelyet az itteni tapasztalatok elolvasása után kiültettem az utcafrontra, oldalra. Onnan mehet jobbra, balra, amerre akar, mert egyik oldalról megfogja a beton, másik oldalon ott a teljes határ (utolsó ház az utcában), azt csinál, amit akar őkelme. Először a kertbe akartam tenni, de így inkább letettem róla, hogy láttam a képeket a rizómáiról.
Pedig most alig 30 centi az egész... ki hinné, hogy óriás lesz belőle :)
Van amikor Én is röstellem előkapni az aprítót,akkor metszőollóval darabolok Én is kb. 5-10 cm közt aprítok éppen ahogyan sikerül.De van amikor kisfejszével,szekercével darabolok egy tuskón,így egyszerre többet tudok elvágni nem kell egyesével,csak a kezemre kell vigyázni ;)
Nekem volt egy forgókéses elektromos, de olyan hangos volt amikor használtam, hogy elpasszoltam, mert nem akartam, hogy a szomszédok megutáljanak, viszont kellene valami, ami nem hangos és bírja a strapát is, mert metszöolloval felvagdosmi mindent, elég sokáig tart és az eredmény se túl esztétikus. Van valakinek bevált nem hangos cucca?
Majd elfelejtettem hogy szereztem egy szecskavágót is tavaly és amikor a kukoricaszár még zöld azt is szecskázok a bambuszaimnak,de azt hiszem erről már írtam tavaly itt a fórumon.
Jelenleg vagy kis Einhell tárcsás ágaprítóm tavaly az azzal aprítottam össze a gyökereket és az olasznádat is persze a metszés után keletkező ágakat is,persze csak a vékonyát a vastagabbat rakom félre kemencébe még jó lesz ;)És az aprítékot adom a bambuszoknak.
Szerintem amig érzi, hogy mehet, ha akar, akkor a felszínen halad, viszont he elkezd beleütközni.... akkor viszont megkergül és akkor lehet hogy kevés lesz a negyven. Elég sok kép van fent a neten, hogy hogy néz ki a föld alatt, amikor leszednek egy rizóma határolást, mert már az is szét tépödik.
Nem rossz ötlet ;) viszek is a közeli már nem működő kavicsbányába is ;) igaz Én azt terveztem velük hogy le aprítom,darálom őket és beszórom a bambuszok alá kajának.
Én 40 cm -es darabokat vágtam és azokat ástam le teljesen,nem hagytam a földszint felett semmit,majd ha megindulnak felette azokat elvágom.Eléggé fent voltak azok amiket tegnap kitéptem a földből épp ezért gondoltam elég lesz a 40 cm.
Ma ismét szelektáltam,vagyis a szökevényektől visszafoglaltam az udvarom ;) Igaz szinte az egész napom ráment és még két oldallal nem is végeztem,de a másik kettőn már ott a hullámpala.
Most gondolkodom, hogy a konténeres Nigrámat hova ültessem a kertben. Tapasztalataitok alapján mely helyet preferálja jobban: a teljes napot vagy inkább félárnyékot? Azon is gondolkodom, hogy szoliternek ültetem (akkor teljes napon lenne), de félek, hogy akkor jobban ki van téve a szélnek és télen a hidegnek is. Köszi a javaslatokat előre is.
Biztos vagyok benne, hogy az erősebb szárak törnek maguknak utat, azzal nem lesz baj. Sokan szokták ritkítani a bambusztelepüket, eltávolítani a vékonyabb, csököttebb vagy öreg szálakat. Hogy ez ha tavasszal történik visszaveti-e a telepet a fejlődésben azt nem tudom, de szerintem nem. De azért kíváncsi vagyok tapasztaltabb fórumtársak véleményére is :)
Valóban hasonlít,rákerestem és tényleg olyan.Az még érdekelne hogy szelektáljam a szálakat is még a beindulás előtt,értem ez alatt hogy a kisebb,vékonyabb szálakat kivágjam e hogy a következő nemzedék tudjon előbújni és nőni?Vagy hagyjam így ahogy van majd törnek maguknak utat?
Hát azt elhiszem, hogy meglepődik a szomszéd minden tavasszal :) Pont telekhatáron nőnek és amilyen fejlett a telep, el tudom képzelni mekkora rakétákat tol ki tavasszal a szomszéd kertben.
Sajnos nem tudom milyen fajta kb. 5 vagy 6 éve kaptam egyik kollégámtól és tavaly kezdett igazán szép szálakat hozni.Tavaly tavasszal már gyérítettem a rizómákat és akkor kerteltem körbe linóleummal de nem vált be.Nagyon szeret terjeszkedni az tuti ;)
Szombaton kihasználva a jó időt kicsikét gyérítettem a rizómákat amik kitörtek a linóleum határolásomból és most kicserélem hullámpalára azokat is.Sajnos szerintem áttörték a redőny határolom is mert találtam már a hátsó kertben is rizómákat,vagyis azokat is ki kell szednem még a dárdák növekedése előtt és ott is pala lesz.
Én egyszer bementem a fickóhoz, mert éppen ott volt, és mondta, hogy ajándékba kapta valakitöl aki Japánban volt. A szomszédja elég ideges, mert minden tavasszal jönnek fel a rakéták, meg ónos esönél behajlik.
Amúgy nekem az volt a tippem, hogy Vivax, mert a száradt szárak elég kis vacakok voltak.
Hi.Vis, írtad egy korábbi bejegyzésben, hogy Hűvösvölgyben valahol láttál nagy bambuszokat. Emlékszel esetleg hogy melyik utcában? Az egyik nap én is arra jártam és a Zsíroshegyi út és Nagyrét út kereszteződése körül láttam egy udvarban. Arra gondoltál?
Igen az egy Shanghai 3 tavaly tavaszi ültetés és most kíváncsian várom mit fog produkálni tavasszal vagy amikor megindul mert ősszel a föld alatt terjeszkedett rendesen.
nekem van. kettő. De van gazdajuk. Idén őszre lesz ami kivehető. Dmkert.hu-n igen drága, várd ki az enyém ha gondolod. féláron adom, és a posta sem lesz annyi mint ott. persze ha ki bírod varni. én nem tudnám ))))))))
A vivax aureocaulisom (tavaszi telepítés) a december végi, éjszakai -18ban alapos lombfagyást szenvedett... Ennél a fajtánál idősebb korban is előfordul a fagyás, készüljek rá? Illetve nagyon visszaveti a fejlődésben? A talajt körülötte alaposan takartam még a nagy hideg előtt, szénával.
Érdemes! Legjobban fejlődő bambuszom. Úgy néz ki, nem lesz komoly lombfagyása. Egyszer fiatalon volt, az visszavetette. Azóta vastag talajtakarást kap.
Na ja, de ha havonta legalább egyszer szemre vételezed a kerted, akkor simán likvidálod az ilyen ugrándozókat, mert legalább látod. Viszont ami a mélyben történik az az igazán veszélyes.
A gyári bambuszhatároló 70 centi széles, tetszőleges hosszúságban rendelhető. Nagyon kemény, vastag műanyag. Úgy kell a földbe süllyeszteni, hogy 5 cm maradjon a talaj szintje felett. Ezen biztosan nem megy át a bambusz. Szerintem a nyers gumiszalagot simán átszúrja a rizóma.
ez nyers gumi, puha, hajlítható, majdnem szaggatható mint a galuska:P olyan mint az autók abroncsa, csak a molekulák, agglomerek, melyek a végső állapotba hozzák a gumit, még épek, de hő hatására a végső állapotába hozzák, elég kemény lesz.
Elsősorban keménynek kell lennie annak a felületnek, ami a bambuszrizóma szintén kemény hegyét eltéríteni hivatott. De hát azzal főzünk, amink van, meglátod, mi lesz.
(A gumi ilyen szakmai szempontból érdekelt; autógumi-féle, gondolom, nem latex.)
3-4 mm-es nyers gumi, mely egy kis hőkezelés hatására nagyobb szilárdságú lesz, muszály hőkezelni, hogy ne haljon meg(gyorsító van benn vagy mi:)), ez vulkanizált gumi.
attól függ melyik fajta bambusz.
rizóma határolás ezerszer át lett rágva, biztosat senki nem tud.
nalam van olyan hely ahol ásónyom után tíz centi kavicsréteg. na ott nagyon nem megy le, vagy ha igen, nagyon kínlódva, inkább marad a felső rétegben. De van olyan hely is ahol két ásónyom is simán kiásható, és agyagra vált. Ott akár lejebb is mehet. Állítólag phyllostachysok harminc centi alá nem mennek, inkább futkoznak, ugrálnak mint a delfin, nagyobb gond a felül szökés.
A kérdésem, hogy mi az a biztos mélység, melyen már nem hatol át bambusz rizóma? Szereztem nyers gumi szalagot, méretre vágnám, de nem vagyok biztos benne, h mennyi az annyi.
Idén megtapasztaltam azt, amit Misi már régóta tud. A konténeres bambusz ha tartósan fagyott állapotban van, a leveleinek kampec, míg a mellette kiültetettnek kutya baja. Ezért is hasznos a földel felkupacolás, vagy egyéb védelem.
Boldog új évet kívánok minden kedves fórumtársnak!
Az imént megnéztem a bambuszaimat, hátha találok én is ilyen szépségeket közöttük de nem találtam :(
Ellenben megtaláltam a tegnap előtti, éjszakai -18nak a nyomait. Lombfagyás, minden bambuszon: Spectabilis, harbin inversa, japonica (szerintem teljes lomfagyás), phyllostachys aureosulcata aureocaulis. A Shanghai3, vivax phyllostachys aureosulcata aureocaulis és nuda talán nem annyira vészes, de majd kiderül napok múlva.
A semiarundinaria makinoi-on is teljes lombfagyás lesz szerintem:
Köszi a tippet, meg is tettem még tegnap. Sok hó nem volt, azért olyan 25cm magas kupacot sikerült összehordani. Valamit reméljük ér így is, itt -14C van éppen.
Nálam még kicsi a specta egyelőre szépen ledobta magáról a havat. Az ónos eső biztos jobban betett volna neki :(
Tavaly őszi telepítés, valószínűleg már bekellett volna lombbal takarni a tövet...talán még most sem késő ha utólag megteszem az esetleges nagy hidegek előtt.
Hello! Megkeresed lotetu lyukjat vagy a turasait olyan mint a vakonde csak kicsiben abba pld. egy kessel lyukat csinalsz es beleteszel par szemet ebbol a irtobol es annyi.Tobb helyre tegyel a bisztonsag kedveert mert mas bogar is megeheti vagy tobb lotetu is falatozhat belole.
En a bambust nem akarom írtani semilyen irányba . Hogy ne mennyen a kertembe , oda már 60 cm mélyre téthálót tettem es betont . engem csak az érdekel hogy a Dunapart legtöbb részén bambusz legyen . Kár hogy kavicsba a bambusz nem terjed.
inkább egy fordított válasz, abba az irányba irtsd/korlátozd a bambuszt, amerre nem akarod, hogy nőjön. De ha locsolod a füves részt, egy arra szaladó rizóma idővel robbanni fog.
A képen lehet látni a kerítésen kívül a füvet. A kérdésem az volna hogy ha aszt akarom hogy abba az irányba nőjön, akkor kikel irtani a fűvet, vagy a Bissetii belenő a fűbe is?
Hordj a tövébe eztazt, lombot, érett trágyát, bármit. Úgy amúgy nem szoktak kifagyni, de ha most ültetted, akkor még nem volt idejük nagyon lejjebb mászni a gyökereikkel; ha nagyon átfagyna a talaj, akkor ez baj lenne.
Égő az most nem világit majd akkor fog amikor már kicsírázott mert én úgy gondolom hogy a növénynek kell a világosság hogy jobban nőjön,de én nem nagyon hiszem aszt hogy kifog csírázni mert az interneten rendeltem a magokat es nem hiszek az illetőnek .
Égő fölösleges (vagy ő csinálja a 20 fokot?); lehet az edényt is közvetlen fóliával takarni; ha már penészedik, késő. Meg takarhatod a magokat földdel is. (Akkor nem látszik a penész. :)
Ebben az egészben a magok a kritikus tényező, ha azoknak lejárt az idejük, minden hiába, ha jók még, nem nagyon lehet elrontani.
Ez már remélem hogy megfelél , elég neki a +20 C fok? Hogy ne legyen penész , majd valamivel lekezelem .Remélem hogy a következő képeket nem a elmeosztályrol fogom küldeni-:)
Az jó mert szereztem 2 darab Bissetii bambuszt es a kert végére akarom iket kiültetni, ami a Duna parton van. sereztem Nigra magokat es arra volnák kivancsi hogy hol tároljam iket es mikor ültessem el ?
Hát ki hogy nevezi :) régen Congesta volt, aztán az amerikai bambusszövetség megváltoztatta a nevét Atrovaginata-ra.Fontolgattam én is a beszerzését, aztán az tartott vissza, hogy vizenyősebb területek lakója és ki tudja a normál talajnedvességet (ráadásul itt nálunk homokos a talaj) miként tolerálná.
Sajnos én is jártam már így kapott Spectabilissel. Egyszerűen besült, stagnált és szép lassan elhalt az egész tő.
Ahogy a kép alapján ki tudom venni kicsinek tűnik a rizómaméret az eredeti szárvastagsághoz mérten és valószínűleg több rügy sem volt rajta amiből újabb szárat hozhat és egyszerűen elindulhasson a növény a fejlődés útján.
Ebben nem vagyok biztos: de úgy tudom, hogy leválasztás után a rizóma további gyökereket már nem nevel, vagyis nem gyökeresedik vissza ültetés után. Abból gazdálkodik ami maradt neki. További gyökérzet új szár kinevelésekor fejlődik annak a tövében, meg később ha elkezdi szétküldeni az új rizómákat, azoknál növeszti a nóduszoknál.
Ph. Propinqua. Ha gyanúsan nem hoz új szárat két év alatt egy tő, akkor érdemes megnézni mi is történik odalent. Jelen esetben a vastag szár elhalt, utoljára hozott még egy kis szárat rizóma rügyből, de új rügyeket már nem tud hozni amiből szár, vagy rizóma képződhetne. Élete így már csak kb hat év. Nevezhető élő halottnak a növény. Ámen.
na ez megint olyan józan ész dolog. ilyen kicsiknél inkabb a rizómát kell védeni. ha bemondják a mínusz húszat, dobsz rá egy vödröt. a takarás is átázik, majd odafagy. én két éve mikor volt kis bambuszom kiültetve, falevéllel takartam. annyira ne féltsd őket, sokat kibírnak. Két év múlva meg már kiírthatatlan lesz.
Télire nem tervezek sok trágyát a takaráshoz, mert sajnos eléggé sok lóbogár van és hatékony ellenszert már nem lehet kapni... :(
Az ültetőgödrökbe raktam rendesen indító trágya adagot, így azt hiszem azzal talán átvészelik a telet.
Fűrészporral, forgáccsal, falevéllel tervezem a takarást, mert az is van bőven.
Ezek szerint a kicsi bambinál középen hagyni kell egy "krátert", hogy kilátsszon a hegye és esetleg ha pár napig nagyon kemény hideg lenne, arra is szórhatok forgácsot, amit ahogy megenyhül, leszedek róla.
Vagy elég lehet egy 20 cm-es takarás is? Bár gondolom ez attól is függ, milyen lesz a tél. (Legfeljebb közben ha összébb roskad a kupac, majd után töltöm...) :)
Üdvözlet.
Szerintem bármilyen trágya jó, Én a Sulphureamat a tárgya közepébe ültettem, élvezi. )))
takarni ugy takard h az ág tetején lévő kevelek kilatszanak. Volt ugy nálam ha jól emlékszem a nigra, hogy a tárgya takarás alatt maradt egy pár leveles ág, tavaszig semmi baja nem lett.
sulcatak meg amugy is bírják. bambuszomat fagy még nem vitt el, csak rosszul, rossz időben levalasztott bambusz döglött ki.
Új vagyok az oldalon és egyben új "bambuszos" is, így most a tél közeledtével akadt pár problémám, amihez ötletet, tanácsot kérnék a tapasztaltabbaktól.
Igyekeztem visszaolvasni és úgy egyharmadát sikerült is a bejegyzéseknek átfutnom, de a kérdéseimre nem találtam választ.
- Szerves trágyázáshoz marha-, nyúl-, ló-, tyúktrágyát használtok mint láttam, de lehet-e birkatrágyát is használni?
- Hogyan takarjam be azokat a bambuszokat, amelyek csak 20-30 cm-es szárat növesztettek? (Tavasszal és nyáron összesen 7 tövet és rizómát ültettem. Van amelyik kihajtott és méteres szárakat hozott, de a rizómák közül három ki sem hajtott, a másik kettő pedig csak ilyen pici lett.)
Sajnálom, hogy ez lett a vége, valóban nem filléres cucc :( Kacérkodtam én is a gondolattal, hogy beszerzek onnan, de egyelőre várok személyes tapasztalatokat hogy mennyire érdemes foglalkozni vele a klímánkon.
Nem pont bambusz, de mint érdekesség: ma először láttam olasznádat virágozni. Úgy tudtam hogy itt Magyaroszágon nem virágzik, kb 6 méter magas volt, védett-napos helyen. Idén az enyém is szép nagyra nőtt 5,5 méter, de virágnak nyoma sincs még...és valószínűleg már nem is lesz, ahogy eddig soha.
tavaly vettem de kifingott. egy kis mini szárat kitolt, szóval varok még a reklamációval Dlusztus Úrnál. ilyen értéknél már beszélnem kell vele ha kidoglik. Friss leválasztás volt, és nem bírta. Amúgy a többi tőle vett cuccom mind megmaradt. (Kivéve még két pawpaw)
nálam még a Sulphurea is vagy nyolc rügyet tol.
iridescens is tolja szépen. sulcatak érdekes módon lapítanak.
egyik nigram is nyomja egy hónapja, nála azért lesznek beérett szárak.
ma voltam egy gagyi kertészetben, teli vannak alap sulcataval a kerítés mentén ültetve, kis konténeres sulcatat meg aureosulcata aureocaulis néven árulnak. ))))
Sziasztok, phyllostachys propinqua-val van esetleg valakinek tapasztalata? Arra gondolok, hogy mennyire bírja a telet, illetve a természetes magyarországi körülményeket. Olyan helyre szeretném ültetni ahol a locsolás nem megoldott (maximum az első évben) és erről a fajtáról, illetve a phyllostachys henonis-ról olvastam hogy tűrik a szárazabb körülményeket.
A Phyllostachys nigra jól megvan Magyarországon, van egy csomó belőle faiskolákban, kertekben. Télen sincs gond vele. Csak itt nem virágzott mostanában. Hogy ott hogyan, miért, ez titok.
Az itteni jellemzés kicsit más, mint amit Te beszúrtál (még az ültetésre is ad tanácsokat... tegnap másik eladót néztem).
Azt írja, hogy 2014-es friss magok, bár a világ másik feléről én is azt írnék, amit csak akarok! :-)
1,75$-t egy próba megér. :-)
Az lenne a kérdésem, hogy mennyire bírják az itteni klímát? A magyar kertészetek leírása alapján -20-25 fokig, esetleg valakinek van saját tapasztalata?
Tehát egy beltéri bonsai, egy kicsike szubtrópusi növény, amit nagyon könnyű nevelni. Mik vannak!
Különösebb gondok nincsenek a bambuszmagokkal, vagy földbe teszed őket, vagy nedves papírra, aztán kikelnek vagy sem. Átlag 2-3 hét, de jött már elő 4 (négy) hónap után is elő növényke. A legfontosabb kérdés, tudniillik hogy milyen frissek, nem rajtad múlik. Más szóval ez a kísérleted, főleg mivel nem szakmabeli helyről szerzed be, teljes lutri.
Én tavasszal az exotic-plants.de-ről szereztem egy adaggal, egy se kelt ki.
Különben megvannak már, vagy csak még rendelsz majd?
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. Leírást keresek a magok csíráztatásával kapcsolatosan, ha lehet "szájbarágósat" mert sajnos nem értek a bambuszokhoz. :-(
Leginkább a phyllostachysnigra tetszik/érdekelne. Valami tapasztalat ezzel fajtával kapcsolatban? Esetleg tudnátok valami jó könyvet ajánlani amiből mindent megtudhatok? Nagyon köszönöm!
Az nekünk tökéletes volna! Tudnál hozzá szakmai tanácsokat írni nekem, hogy milyen mély-széles sávot betonozzunk ki neki? Vagy van valami más módszer is, amivel a sávját el tudnánk választani a kerttől? Milyen fajta, mekkora most és mekkorára nő meg? Meddig lehet most ősszel átültetni őket? 25 méteres kerítés mellé szeretnénk beültetni, hogy meggátolja a közeli vasúti töltés felől a belátást a kerítés magassága felett (a kerítésen most sem lehet belátni).
Ha ide megírnád a telefonszámodat: princz.edit@gmail.com ,akkor szívesen felhívlak az infók miatt, amikor nem zavarlak, úgy talán egyszerűbb lenne a dolog!
szia! arra nem vállakozunk, hogy felhozzuk, de a Balaton keleti part közelében van a sok bambuszunk, jössz az ásóddal egy nagy kocsival és viszel amennyit csak akarsz
de persze előtte időpontot kell egyeztetnünk, hogy mi is ott legyünk
Én szívesen átvenném bárkitől a felesleges bambuszait Budapest környékén. Viszont infókra lenne szükségem, hogy milyen mély, milyen szélet árkot betonozzunk neki és kb. milyen sűrűn kell ültetni, hogy hamar sövény szerű legyen.
Lehetőleg 1,5-2 méteres töveket szeretnék, egy 25m hosszú kerítés mentére.
Én minden évben vágtam eddig a bambuszaim,vagyis minden ősszel letaroltam őket ;( azt hittem úgy kell kezelni mint az olasznádat,de amit idetévedtem erre a fórumra rájöttem hogy hülyeséget csináltam.De azóta szépen nőnek és hagyom is őket!Amúgy a letarolt szálakat kévékbe kötöttem és felkötöttem őket száraz helyre ahol az eső nem veri,ott is szépen kiszáradtak,de gondolom nem olyan erősek mint a több éves szálak.
mivel örökzöld , majdem mindegy mikor, de ha belegondolok, a levélváltás utani idő biztos jobb.
annyit tudok, hogy amit én nyersen kezeltem gáztűzhely láng felett, az nagyon stabil lett )))
Az igazság az, hogy négy éve tavasszal vettem, egy kb. 3 méteres, ujjnyi vastag szállal. Egy évvel később át kellett ültetni. Most kezdett igazán megindulni, jó sűrű az alja, csak az egész egy 30 centis körön belülről indul. Nincs körülkerítve, nőhet, amerre akar.
Ma ismét nekiálltam kordában tartani a bambuszokat,igaz egész éjjel esett az eső,volt is sár rendesen.És meg is lepődtem mikor a kb. 2 hete letett szigetelőanyagot megláttam,azt hittem elég lesz ahhoz hogy ne az asszonypajtás virágai közé menjen és nem volt.Most megerősítettem a védvonalat.
Nálam is megindultak a bambuszok terjeszkedni,eddig nem volt időm rájuk figyelni mert a kemencémet építgettük,de az már üzemel.Körbenéztem a bambuszaim és nyomulnak rendesen épp ezért nem volt mit tennem ma nekiláttam elsőnek a Vivax határolásának,a föld tökéletes volt az ásáshoz,képekben:
A futószalag erősebb volt ,most...,az egyik rügy ahogy nekiütközött az akadálynak,visszafordult,lehet megsértődött.Idén második hullámban már hozott 4-5 szárat,de még mindig hozza a rügyeket.
augusztus van, kezd megjelenni a sárga csíkozottság a leveleken:
shanghai3, a kora tavasszal telepített 2 szálas bambuszból kisebb liget lett. Már csak erősödni kell az elkövetkező években. Nagyon szép a szárak zöldje.
s okuboi, kora tavasszal telepített, egy további szálat hozott inmár felismerhetők a szép nagy levelek. Az olasznádnak hamarosan költöznie kell.
s makinoi is jól érzi magát
p nuda is
phyllostachys aureosulcata aureocaulis, tavaszi telepítés, 3 szállal. A nagy levéltömeg sajnos lehúzza még a vékony szálakat. Tucatnyi és a korához képest meglehetősen erős rizomákat küldött szét minden irányba júliustól.
Vivax aureocaulis, tavaszi telepítés, azóta két főbb rizómát futtat (legalábbis amit látok a talaj felszínén), most nevel ki egy szálat.
p harbin inversa, már az égnek tört, szintén most nevel ki egy újabb szálat
Azóta nálam is szárak lettek azokból a rizómákból, amelyek a föld felett kanyarogtak és végül az ég felé vették az irányt. Mivel nem függőlegesen törtek elő a földből, a legtöbb dölöngél, eső után a többletsúly pedig teljesen eldönti őket. Így van ez a shanghai 3,phyllostachys aureosulcata aureocaulis, phyllostachys aureosulcata harbin inversa-nál. Jövőre ha már több 'normális' szára lesz a telepeknek (idei telepítések) és kicsit megerősödtek rizómaügyileg, ezeket a 'fattyú' növekedéseket levágom.
A trágyázás kérdésével várjuk meg tapasztaltabb fórumtársak véleményét, nem tudom hogy mikor lenne a legpraktikusabb. Én most márciusban, ültetésekkor trágyáztam alaposan, kicsit féltem is hogy túlzásba vittem, de látszólag nagyon élvezik (különösen a sok esővel és azelőtt a locsolással kombinálva). Legközelebb jövő márciusban kapnak érett marhatrágyát, illetve a lenyírt füvet komposztálom most, abból kapnak talajtakarót késő ősztől...addig kb félkomposztált állaptba kerül a fűkupac.
Van egy Phyllostachys Henonisom a kertben. Négy éve vettem. Mostanra már szépen megindult. Azt szeretném megkérdezni, mit tegyek annak érdekében, hogy a sok vékony szál helyett inkább kevesebb, de vastag, magasra növő szálat növesszen?
A jelenlegi helyzet az, hogy rengeteg 2-4 mm vékony és 100-120 cm-es szál nőtt, valóságos kis dzsungel. Ha kiritkítom, azzal nem nyírom ki az egész növényt?
Nekem is jött fel de az kilevesedett és kb olyan 1 méter magasságnál jár.A Shanghai 3 már asszonypajtás virágai felé törekszik gyorsan leástam elé egy kis akadályt remélem eltéríti :)
Mikor lenne érdemes nekik adni a trágyát ráérek ősszel vagy akár most is hozhatok nekik?
Shanghai 3 támadása. Csak tudnám hogy miért nem a föld alatt teszi, miért jön fel. Vagy lehet hogy a föld alatt is terjeszkedik és ez csak néhány rizóma ami feltört?
Igen, pont az aminek látszik... a rizóma szépen belefúródott a fél centi vastag műanyag határolóba. Még nem ért át, de ha sikerülne neki akkor bizony gáz van. Ráadásul ez még csak egy tavaszi telepítésű phyllostachys aureos. aureocaulis gyenge rizómája.
Nem tudom észrevettétek már, a múlt évi hajtasokon a levelek mellett az új levelek is jönnek, ennek hatására a vékony, de talán még a vastagabb szárak is behajolnak, ezt még tetézi egy kiadós eső is. Hogy ez a vastag száraknàl is jelentkezik-e nem tudom
Ugye itt a probléma az, hogy a vékony nyomi szárhoz is akkora levelek/levéltömegek tartoznak, mint a négy méteres szárhoz.
A nigra Henonis durván sok levelet hoz, a tavalyi sulphurea is bekonyulóban, talán a sulcatak amik bírják a tömeget.
Más.
a vivaxok érdekes módon nem pirosodnak nap hatására, sem az Aureocaulis, sem a huanwenzhu.
Ez jó pont. Aureosulcata fajták durván színeződnek.
Viszont a rizomák megkezdték a vándorlást, ősz végéig a föld alatti izomkodás vette kezdetét. ))))
Ekkorát nőtt a Nigra Boryana közel egy hónap alatt,lehet hogy ez is inkább rizóma mint dárda?Eddig vízszintesen növekedett és a napokban kanyarodott az ég felé.
A másik képen a Moso magoncok már hoztak egy új szárat is,idei vetés.
A módszer működik, pár nap alatt egyenessé válik a fény felé görbülő lágy szár. Ilyen másfél méteres régi rudakhoz kötöm szorosan hozzá, akár 2-4 méter magasságban. (Meg a képen ferdén támasztgatom függőlegesbe az alap-iárányt.)
Köcce! Akkor te ilyen vastagabb gumilappal csináltad?! :) Gondolom az állt rendelkezésre, én sziládr műanyag lapokkal dolgoztam eddig, de most vmi jobbat akarok, lehet ilyen gumilapot én is tudok szerezni...
itt van pár variáció, egyik legjobb a hdpe. A tuti a hét méter mély, húsz centi vastag beton öt méter mély vizesárokkal, amiben három cápanda uffkál )))
Bambuszt akarok lokalizálni, s milyen megoldással lehetne ezt? Én vmiféle fóliával szeretném lezárni a tövet. Van erre speciális, vagy vmi egyszerűbb anyaggal is megoldható? Csongrád megyében ha esetleg tudtok, ilyen speciális fóliát, s ha tájékoztatnátok róla nagyon megköszönném! :)))
Tyű azannyát. Nyilván más közönséget céloztak meg. :D Bár az a közönség nem szok' érdeklődni az alapanyagok után, szóval kicsit át kéne gondolni nekik eztet.
Hát, a Bécsi úti olyan volt régebben, hogy évente párszor friss áru, közben meg alig valami. De szép cuccok voltak, ha voltak.
A Jászberényi úti meg soktucat köbméter bambusz, de kicsit retkes.
A te mennyiségeid nem indokolják e kettő közül az áron szőrözést; sajna még keresleti piac van (volt pár éve), meg kell nézni, egyáltalán van-e olyan, ami kell.
ezt alátámasztom én is, példa erre a tavaly vett huan. , ami idén nem a "korának" megfelelő vastagságú szárakat tolta, hanem négyszer vastagabbat. Ergo a rizomák azt hitték, hogy még mindíg Egerágon vannak.
Parvifolia nekem is tavaly vett, még nem tudok nyilatkozni róla. Annyi, hogy a violascensel egyetemben egy- két vékony szálat hoztak. De ez persze ismét a rizoma állapotának/fejlettségének tudható be.
Kb. 2 év kell míg összeszedik magukat az átültetés után. A bissetiid- is valószínűleg kevesebbet fog hozni jövőre mint idén, bár az sokkal intenzívebb növekedésű, mindig jóval több szárat hoz mint a nagytermetű fajták. Egyébként meg a következő éves növekedés főként a meglévő földalatti rizómatömegtől függ, és nem is csak a mennyiség, hanem a rizómák kora is számít, átültetés után először mindig a föld alatti részeket regenerálja fejleszti, a bissetiid valószínűleg azért hozott ennyit mert azután lett leválasztva a telepről amikor ezek a rügyek már elindultak. A vödrös verzió meg már csak a meglévő rizómatömegnek megfelelő rügyszámmal indult el.
Ez a parvifolia, igen nehezen szedi össze magát. Idén hoztam Gyuláról vödörbe, és eddig egy 30cm-es kis picurkát hajtott, és most valami kis hegyecske megint jön, ami a vastagságából itélve picit talán nagyobb lesz.
Azt eddig is tudtam, hogy nehéz szeporítani, de azt hittem, hogy ha megmarad akkor viszont meglódul. Akinek van ilyen annak mi erröl a tapasztalata, mennyi idQ után indul be?
Miközben, a gyeptégla Bisetti hajtott kb 25-szárat, a 30cm -töl a másfél méterig, egész kis dzsungel lett.
Vateráról vettem egy fekete bambuszt. Szép lassan ledobálta a leveleit. Közben hozott 3 új szárat. Az újak szépen nőttek, miközben a régi megkopaszodott és elszáradt. Tegnap vettem észre, hogy a legkisebb szára szárad és a másik kettőnek némelyik levelének a hegye sárgul.
Az eladó még régebben, mikor a levelek elkezdtek hullani azt tanácsolta, hogy marhatrágyát és tápoldatot adjak neki. Először virágfökldet szórtam rá, mert elnéztem, aztán kapott rá marha trágyát és egy zöld növényekhez való önadagolós tápoldatot. Akkor szoktam öntözni mikor a tálkájából elfogy a víz.
Csak hogy tudjak aprítani kukoricaszárt,csicsóka szárt,esetleg olasznádat és ha sikerül megoldanom zebrafüvet is talán elviszi és nem csak feltekeri,mint a délutáni tesztek folyamán;)
Nem akarom mindig előszedni az ágaprítót és ez még csak energiát sem fogyaszt,max Én fáradok el ;)
Természetesen itt a fő szempont a bambuszoknak előkészíteni,aprítani a fent említett növényeket.
Ma a vivax öntözése közben ismét felfedeztem két kis jövevényt,így már 4 dárdát táplál:
Lehet a napi 1 liti csalánlé meghozta a hatását ;))))),na jó ezt csak úgy viccből írtam,de ezek szerint már jól érzi magát a helyén.Lehet azért várt eddig mert egy kis trauma érte mikor amint megjött,másnap ki is ültettem a végleges helyére.A terep elő van készítve neki a többi az ő dolga lesz,remélem tetszeni fog neki,természetesen folyamatosan hordom rá a területre a tápanyagnak valót ami idővel majd átalakul azzá.
Most már csak a Nigra és a Nigra boryana van hátra,de ha őket is megviselte a kiültetés akkor talán e hónap végén tolnak valamit ;)))).
Jelentem, az LDPE dombornyomott lemezzel a határolásban vívott csatát elvesztettük. Szóval, aki ilyenre adná a fejét, azonnal felejtse el. Kb. 3 évet bírt, de még annyit sem, egy elég termetes rizómát sikerült felfedeznem, kb. 1,5 méterre a határolástól, és ahogy kiástam a határolást, látszott, hogy a rügyek már több helyen is átszúrták a lemezt.
Ennyit. Ott a télálló banánok vígan élnek, ami nálam mindig elfagyott, a legyezőpálma takarás nélkül szintén, a vizesárokban pedig tömegével virágzik a kála...
Jó párás a levegő a tengertől, és a forró nyarat is megszelidíti kicsit. Amúgy ez az egész lapos terület vízben áll, pár száz méterenként csatorna. Egy lecsapolt mocsár.
Szerintem Moso, de a fajhatározáshoz kevés vagyok, viszont ez volt a benyomásom a szürkészöld vastag szárak láttán. Mindazonáltal szerintem van esély arra, hogy valami hasonlót produkáljunk, mert az enyhe télen kívül a többit el lehet intézni :)
Végeredmény, 14 új szár, lombosodás folyamatban, legvastagabb kicsivel több, mint 4 centi.
A kép jobb oldalán lévő szár a többitől függetlenül jóval utánuk hirtelen megjelent és valószínűleg a távolságon meglepődve a többi felé próbál orientálódni :D
Olaszország legközelebbi csücskében fotóztam ezeket, ahol a bambusz sok helyen már vadon tenyészik. Az első két kép ilyen vad növény hajtásait ábrázolja. A többi pedig egy kertből kiterjedőt. Érdemes megnézni az arányokat a kerítésoszlophoz hasonlítva, vagy a kislányomhoz, aki 1m.
Ha már ilyen lesz a kertemben, akkor célba értem... :)
Egy építési projekthez vásárolnék szívesen bambuszrudakat, ha akad köztetek olyan akinek van eladó. 275 db 30-35mm átmérőjű körülire lenne szükségem, legalább 3m hosszú szálakra és minél egyenesebbekre.
Rügy függQlegesítés ügyben a megfigyeléseimet pontosítom:
Az induló rügyet egyenesbe sikerült állítanom, eddig minden esetben, vagyis a földfelszínt függölegesen hagyta el a növény. Ezt követön szépen ment felfelé kb. függölegesen, viszont mielött elérte a végsö magasságát, elkezdett szépen valamilyen irányba elhajlani. Ilyenkor ha kikötöttem egy öregebb erös szárhoz, akkor amikor pár hét mulva eloldoztam, rettenetesen lehajlott, majd érezve, hogy túlzásba esett, a felsö része kezdett visszaegyenesedni. Amit hasonló esetben ki sem kötöttem, jobb lett, vagyis én erröl leszoktam, de a rügyet ha kell függölegesítem, nekem így jobban tetszik.
Engem valójában nagyon idegesít ez a cikcakkolás, föleg amig kevés szár van. Ha már sok lesz egész egyszerüen ki fogom vágni azonnal azt emlyik neki áll hajladozni, vagy arra gondoltam még, hogy ráhúzok egy 32-es pvc csövet, aztán probáljon meg cikcakkorni abban ha akar, azután két hét múlva lehúzom róla, és akkorra már talán elmegy a kedve a szórakozástól. Azt már sikerrel csiánáltam, hogy ha egy rügy nagyon ferdén kezd nöni, folyamatos feszítésbe tartva pár nap alatt felállítóm függölegesre.
Köszönöm!Olyan helyre akarom ültetni,félárnyékba az aranycsíkos helyére.A képeken saját bambuszok vannak,melyiknek mennyi lenne az ára ha eladóak esetleg?piranha73@t-online.hu
Ilyenek. Ezek Magyarországon nincsenek forgalomban (tudtommal Európában se). Félárnyék-árnyékba valók, a napon összepöndörödnek a leveleik. A növekedésükkel kapcsolatban kénytelenek vagyunk a linkeken lévő adatokra hagyatkozni.
A nevét nem tudom,egy munkatársam szőlőhegyén voltam amikor megláttam a bambusz rengeteget,rögtön ásót kértem és kiástam e 4 dárdát tartalmazó gyökérdarabkát.Persze jó ki földlabdával együtt,amikor elhoztam a leghosszabb akkora volt mint a mellé leütött karók,kb két hete hoztam azóta ennyit nőtt.Igaz adtam neki ültetéskor 2 vödör vizet és szinte iszap lett a földlabda és nyomtam neki egy marék 3 komponensű pétisót is.Ő is úgy hozta egy másik helyről amit meg is mutatott,ott már szép nagy darabok nőttek az új dárdák akkor voltak kb 1 méteresek és kb 5 cm átmérővel büszkélkedtek.De valamikor visszamegyek és megnézem mekkorát is fejlődtek.
Még az is kiderülhet, hogy az én aureocaulisom, nem aureocaulis, mert ez az egyetlen amit úgy kaptam egy kertböl, hogy fogalmuk sem volt mi az, viszont érdes a szára, stb. Ellenben ahonnan hoztam ott a többi nem nagyon illetve csak egy kettö cikcakkolt és csak kicsit. Vivax nem lehet, mert az van mellette, és annak pl a levele is sokkal nagyobb....stb. Lehet, hogy csak elfelejtett a szára szinezödni a naptól, vagy valami.
Igen, tuti hogy Aureocaulis, van Harbin Inversa és Spectabilisem is, könnyen összevethetők. A Harbin inversa friss hajtás teljesen bevörösödik nálam a napon, az Aureocaulis nagyrészben vörös. A Spectabilisem árnyékban van és pont most láttam, hogy cikkcakkol...reggel amikor arra jártam még nyílegyenesen állt, erre most ez a kép fogadott:
Kíváncsi lennék hogy mennyi idő alatt konyult le...biztos azért fokozatosan megy az ilyesmi, talán órák alatt.
Biztos hogy, nem egy spectabilis? Az én aureocaulisomon nincs ilyen, és nem is szinezödik a naptól az új halytás, a spectabilis viszont igen.
Ahonnen a spectabilist hoztam, ott az anyanövényben elég sok olyan szár volt ami nem volt csíkos, vagyis teljesen olyannak tünt, mint egy aurec..., diekt nem is olyat hoztam.
Van ám más érdekesség is körülötte, most látom, hogy az egyik száron minden második szártagon van egy hosszanti zöld csík (legalábbis addig ameddig ledobta a szárhüvelyeket). A nap hatására a bordós színeződés már kezdi takarni, amúgy elég hangsúlyos lenne (és remélhetőleg lesz is ha beérik és visszanyeri eredeti színét).
Nagyon szép !!!Most jó meleg van talán az enyém is tol valamit,de ha nem akkor várnom kell még egy évet.Addig is naponta 1 liter csalánlevet kap és hozok neki még egy talicska tehéntrágyát is ha már nem szórták el a földön ;))).
Apropó hoztak ismét anyagot de most tyúktrágyát,a réten egy hatalmas kupaccal van de nem merek belőle a bambuszoknak hozni mert elvileg magas az ammónia tartalma és lehet kiégeti őket.De talán jövőre jó lesz mikor már összeérik.
Jól van, akkor megnyugodtam :) Igen, ez is kósza virágzásnak tűnik, össz-vissz egy darabbal.
Gondolkodtam én is maggyűjtésen, kíváncsi lennék mi kelne ki...lehet visszaütne az alapfajra, vagy valami új mutáns sulcata. Mikor lenne praktikus begyűjteni a magokat?
ph violascens
sasaella masamunea aureostriata
fargesia murielae
sasa palmata nebulosa
Itt a tel
egy kis humilis tegnapi foto
két kis dárdát nevelget,nagyon megörültem neki.
egyetlenegy a százötvenből.
egy hónappal később
