Viszont ha már szóbahoztam. Lehet valamit kezdeni fejhibás cd íróval? Van egy Yamaha CRW-F1UX-em, ami állítólag a legjobb audio cd író, de nem ismeri fel a lemezeket. És igy irni sem tudja
Ízlés dolga, ki melyik szalagzajt szereti jobban. Nosztalgiából szoktam hallgatni régi felvételeket a harminc évvel ezelőtti deckeken, már nem a hangminőségükért. A későbbi, korsszerűbb magnók sokkal jobban szólnak. Az emelkedő típuszám általában a hangminőségben is jelentkezik. Másképpen szólnak a különböző anyagú fejek, a GX fejekhez viszont kifinomultabb magnó elektronika kellett, hogy versenyben maradhasanak a permaloy fejes készülékekkel.
A magam részéről úgy vagyok, hogy szívesebben hallgatok zenét egy ép GX fejesen, mint egy másik anyagú, elkopott, lestrapált fejű decken.
A CDRW az teljesen más, azt csak az viszi, amire rá is van irva.
Ennél régebbi Technicsed nem lehet, nekem ez is vitte csont nélkül minden irtat:
(SL-P8 - 1983 - ez volt az első Technics cd játszó a 10-essel 1983-ból.)
Nem lehet, hogy kezd halódni az a cd játszóami nem viszi neked? Én sima Sony vagy Verbatim lemezeket veszek kb 60 Ft-ért, és 8x sebességgel irom LG dvd/cd íróval, és tökéletesen olvassa még a Philips CD200-asom is:
Igy szerintem minden AKAI cd játszónak is le kell játszani a CDR-t.
Sok korai Technicsem és a Harman Kardon DVD-k közül néhány nem viszi az írott, vagy újraírható CD-ket, szemben a gyári, préselt lemezekkel. Gondolom van még néhány típus ezeken kívül is.
Esetleg nézd meg,hogy a szalagvégállásérzékelő nem e zárlatosodott be valahogy. Lehet azért akarja rendületlenül visszatekerni a szalagot,mert úgy érzékeli,hogy lejárt.
Segítséget szeretnék kérni. AKAI AP-Q310 lemezjátszómból kiesett egy furcsa kis rúgó, melyet az angol nyelvű szervízkönyv 12 és 13 számmal jelöl. A szervízkönyv sajnos nem mutatja, hogy pontosan , konkréten hol van ennek a rúgónak a helye. / Elfelejtették feltüntetni ill. bejelölni /. Amióta ez a rúgó kiesett a tolócsúszka nem kapcsol ki. Ezért a lejátszó kar ugyan visszaáll a helyére, de azonnal ujra indul a lejátszás a végtelenig.
Nagyon hálás lennék, ha valaki pontosan leírná vagy fényképen megmutatná hová való, hogyan helyezkedik el ez a 12, 13 számmal lelölt rúgó.
Hát nem tudom. Ha azt vesszük, hogy van egy Sony CDP-101-esem, ami a világ első cd játszója volt, és ez bármilyen irt lemezt tökéletesen olvas, akkor vicces, amikor azt irják, hogy a korai cd játszók nem olvassák az irt lemezeket.
Nem arra gondoltam. A CDR lemezeket minden cd játszó lejátsza. Sokszor olvasom, hogy ez mintha extra lenne. Én még nem hallottam olyan hibátlan cd játszóról, ami nem vitte volna.
Az AKAI CS-705D egy robosztus felpítésű deck, szinte elnyűhetetlen mechanikával. Mai napig hallgatok vele zenét, zokszó nélkül tesz a dolgát. Még mindene eredeti. Jót tesz neki a rendszeres használat. Hang minősége a hetvenes évek igényesebb készülékenek színvonalán áll.
A két CD játszó között szemre elég sok különbség van. Az AKAI CD-55 21 mm-el magasabb, nem éppen alacsony készülék. Az AKAI CD-57 kissé keskenyebb és jobban eltalálták a formatervét. Egyszóval csinosabb. Mindkettő komoly kinézetű játékos, sejtetve, hogy a hangminőségük is színvonas lesz. A lemezpörgető részük teljesen eltérő, az elektronikájuk már nem annyira. Azért az 57-es kifinomultabb hangzású. Műszaki adataiban is hasonlóak, az 57-es dinamikája 1 dB-el jobb, és mélyben 2 Hz-el lejjebb megy. Mikor először hallottam, feltűnt, hogy milyen szépen szólnak rajta az alsó hangok, ezt a műszaki adatok is alátámasztották. Mindkét CD játszónál 2-4 Hz-re teszik az alsó frekvenciákat. Szép, csilingelőek a magasak is, megvannak a sávszélek. A maguk idejében a jobb játékosok közé sorolták őket, ma is jól lehet zenélgetni velük.
Viszik az írott CD-ket is, néhány hosszú játékidejű, vagy szabványtól eltérő korongot viszont már nem tudnak lejátszani. MP3 meg szerencsére nincs is rajtuk.
Én szeretem a hangjukat, szép tisztán szólnak, nem maszatolják egybe a hangokat.
Tetszik a távirányítható vonal kimenetük, (a fix mellett), és a szintén szabályozható fülhallgató kimenet. Kár, hogy a kettő együtt fut.
Az 57-s, számának megfelelően, jobb készülék. Röviden ennyi.
A táv érdekelne külön. Tudok adni egy újabbat helyette és arra ráfizetnék vagy csak kp is játszhat. Ha érdekel akkor dobj egy mailt. trashez3 <kukasz> té - onlány <pont> hu
Megválni készülök szeretett deckemtől,mert csak porosodik,típusa: Akai GX-75MKII eredeti távval,leírással.Kb. mennyit kapok érte karcmentes állapotban,hibátlanul?Elkótyavetyélni nem akarom,mert évekig tartott anno mire be tudtam szerezni.
Újabb fejlemények: vettem a vatyin két garnitúra felújító készletet a HX-2-eseimhez. Ebben egy lapos szíj, két kisebb szíj és egy nyomógörgő van. Tegnap az egyik magnóban viszonylag rövid idő alatt (<2 óra) kicseréltem a szíjakat és a görgőt. A motor szíjtárcsán és a lendkereken annyi gumimaradvány volt, mint egy F1 pályán egy jobb verseny után. :)
Ez egy bemenetválasztó-hangerőszabályzó, aminek vélhetően az lehetett a plánéja, hogy a "tökmechanikus", nem távvezérelt hifitornyot ezzel a dobozzal távirányíthatóvá tehetted bemenetválasztás és hangerőkezelés tekintetében. Abban az időben ez egy nagy ötlet volt, gondolom.
??Mármint mi a luxus? Egyáltalán van róla fogalmad, hogy mi ez és mire való? Egyábként mi köze a bemeneteknek a tudáshoz? Vagy a tudás az az, hogy rákötsz két hangfalat és megy a dumdum? :-)
Van nálam egy Akai AS-P202 Remote Control Center. Gondoltam, hogy magában erősítőként is használható, de nem találtam hangszóró kimenetet. Jól látom, hogy ez így nem megy?
Akai HX-2 deck-hez szeretnék venni gumi szíjakat. Van-e még rá esélyem, kapható-e még valahol? Elsősorban a lap-szíj kellene, a neten nem találtam sehol.
Nekem még megvan hozzá az eredeti használati utasításom és kapcsolási rajzom, ha valakit érdekel..... genius89 .... vipmail..hu
Van valakinek tapasztalata a GX 286 D javításával kapcsolatban? A vezérlés önállósította magát, leginkább vissza akar csévélni, mást ritkán hajlandó tenni. Egy kapcsolási rajz is segítene, ha van valakinek.
Juteszembe: nincs véletlenül valakinek felesleges, vagy megmaradt eredeti kezelési utasítása és kapcsolási rajza HX-2-eshez? Nem mintha létfontosságú lenne, csak ha már itt a magnó, akkor legyen hozzá dokumentáció is. :)
Bocs, hogy megint ezzel jövök, de ma mentem érte, itthon van, most is az szól. :)
Sőt: nem csak az egyik, hanem mindkét gépet megkaparintottam. Igaz, a másiknak kicsit horpadt a teteje és van rá barkácsolva két DIN dugalj és egy nyolcpólusú távvezérlő dugalj. Viszont a mechanikája jobb állapotúnak látszik. Lehet, hogy a kettőből csinálok egyet. :)
Különösen kroy80 hozzászólása tetszik. Kiderül belőle hogy sokkal egyszerűbb a netet meg a számítógépet kezelni 2 általánossal, mint megtanulni elemi szinten helyesen írni.
A reflex eredeti jelentése: válaszreakció. Namármost ha a készüléken található Bass potit tekerended, nem marad el a válaszreakció: nőni fog a mélyhangok arány a hangképben. Nem értem mi a problémád ezek után...:-)))
Kezelési utmutatóra gondoltam, nempedig szervíz könyvre...A service könyve még angol nyelven is beszerezhetetlen...Azért köszönöm az érdeklődéseteket!Ha majd jutottam valamire,akkor igérem beszámolok róla...
Magyar nyelvű service manual szinte biztos nincs ehhez, mint ahogy más készülékeknél sem fordítják ezt le, csak a user manual-t (kezelési útmutató), esetleg!
Segítségeteket szeretném kérni! Nemrégiben hozzájutottam egy picit küllemre leharcolt
AKAI DR8 HDD recorderhez. Amit az elmúlt hetekben elkezdtem felújítgatni.
Előző tulajánál szerintem valami kamrában állhatott mert eszméletlen koszos volt belül és kívül is Képet csatoltam a hozzám került állapotáról, még felújítás előttről
A kérésem esetleg az lenne, hogy ha valakinek a birtokában van hozzá magyar nyelvű manual, bármilyen formátumban akkor azt ha eljuttatná nekem megköszönném és honorálnám neki!Az Angol nyelvű nekem is megvan letölthető regisztráció után az akaipro.com ról.
Nincsen semmi bajom az Angollal, de egy magyar nyelvű leírás érthetőbb lenne szerintem
Elektronikailag azért próbáljuk meg levezetni, hogy amennyiben DC-től átviszünk, vagyis nincs az átviteli sávban, fizikailag jelen soros kapacitás, akkor az miként megy fel 40Hz-re, ha kivezérelünk. A hájendet meg hagyjuk mán meg ott a helyén..
Legfőkép, a végtelenségig lejáratott HI-FI jelzőt igyekeztek felváltani vele, de mint látjuk, ez is annak a sorsára jut! Viszont néhány éve, találkoztam az "ultra high-end" kifejezéssel, és marha jót mulattam...:)
Akár az újságírók, akár valaki más találta ki a high-end (és az audiofil) kifejezéseket, ezekre szükség volt, mivel valahogy illet megkülönböztetni az óriás multik által gyártott prémium készülékeket a kis (sokszor egy bizonyos tervezőhöz kötödő) vállalkozásában gyártott igen drága és elég exkluzív készülékétől.
Az már persze más kérdés, hogy az évek során milyen pozitív és negatív konnotáciok kötödtek ezekhez az elnevezésekhez.
Tudtommal a frekvencia átvitelt 1 W-nál, a teljjsítmény sávszélességet a névleges teljesítmény felénél mérik. De majd valamelyik mérő nagymester eldönti ezt.
Ha egy sorozat legnagyobbját nevezzük meg, akkor azt Flagshipnek, azaz zászlóshajónak szokták nevezni. A hi-fi cégek prospektusaiban sosem láttam még a High-End jelzőt, ezt az újságírók találták ki.
Valóban Latinovics műszaki egyetemet végzett, de abban nem vagyok biztos, hogy utána nem végzett-e valami művészeti iskolát, ezt nem tudom. Hát szerintem azt nevezik hivatásos valaminek, akinek van szóban forgó végzettsége. (ebből pedig az következne elvileg, hogy a szakmájából is él) Az más kérdés hogy ma már nem kell a legtöbb szakmához semmilyen végzettség, mindenki lehet média sztár, műsorvezető, rádió bemondó stb. Most volt egy riport Bőzsöny Ferenccel aki évtizedeken kersztűl a rádió hangja volt. Neki felsőfokú irodalmi végzettsége van, Kazinczy Díjas. Azért mondjuk Fekete Pákónak, vagy a többi RTL-es surmóknak pedig semmilyen idevágó képzése sincs, mondjuk az általános műveltségük is hiányzik. Láttam hogy Sipos úr még 2008-ban is szerepelt valamilyen filmben, de azért nem kisérem figyelemmel a pályáját, ezért nem tudtam.
Kifejezetten hangsúlyozni szokták az autótesztekben, hogy az azonos kategóriás Lexus mennyivel jobb, tartósabb, kényelmesebb, stb mint a Merdzso vagy a Bömös! Dehát az ettől még mindig csak egy unalmas Lexus!:))))
A prémiumkategóriás és az egyedi, pl. Porsche vs. Rolls-Royce közül éppúgy, mint a hifiben gyakran a széria prémiumcucc a jobb, de a másikkal feltétlenül jobban fel lehet vágni, és a bónusz: rokon, barát és szomszédpukkasztásra lényegesen alkalmasabb.
Értem az okfejtésed, de a high-end nem a prémium-kategóriás sorozatgyártású készülékekről szól, hanem a kis szériás (már majd hogynem egyedi) exkluziv megvalósítású készülékekről szól. A high-end-ben nem azt fizetem meg, hogy veszek jó áron egy olyan készüléket, amelynek jó a hangja, hanem minél drágábban képes vagyok készüléket vásárolni (tehát tömérdek pénzem van), ízlésem van, merthogy milyen exkluzív kinézetű dolgot birtoklok, amelyek nem mellesleg esetleg jól is szólnak.
Amikor a példában szereplő Akai-t létrehozták, még nem is létezett olyan, hogy high-end vagy audiofil. Volt jó hifi és volt rossz. Volt olcsó hifi és drága. A hang volt viszont az elsődleges fontosságú és kinézet inkább racionális volt, mint exkluzívan formatervezett. És a legfontosabb: nem azért vettek készüléket, hogy "villantsanak" vele az ismeretségi körben, hanem azért mert otthon jó minőségben szerettek volna zenét hallgatni.
Ezért javaslom, hogy ne nevezzetek olyan készülékeket high-end-nek, amelyiknek ehhez semmi köze - maradjon retro csúcskészülék, egykor volt prémium kategóriás készülék a titulus. Akik ilyet keresnek azok nagyon jól tudják, hogy miről van szó, viszont nem fogja sokak szemét joggal csípni az olyan szöveg, ami nem több mint fellengzős nagyotmondás!
Aki valamit kever az nem én vagyok. Ismétlem, a teljes specifikáció a legalsó képen látható, a frekvencia érzékenység DC-100 kHz, (az ezt jelző emblémát biztosan poénból tették rá az előlapra bucsui jelleggel), a sávszélesség pedig 10 Hz-40 kHz.
Ez két adat, nem egyre vonatkozik. Igen, oda van írva olvashatóan....
Kicsit elvonatkoztatva a high-end szó jelentésétől, azt is jelenti, az adott széria legnagyobb, legerősebb, legjobb, legnagyobb típusszámú készüléke, vagyis csúcsmodell. Mit is jelent maga a szó? Igen, csúcsminőség.
Aki retro-ban utazik, ezen nem akad fenn, lásd az eddigi liciteket 2 nap alatt, tudják miről van szó.
"Legalább itt ne..." Miért, még hol ? Te biztosan érted a szó jelentését és más topikokat is látogatsz, én nem.
Először is nem értem a múlt időt, mi az, hogy "volt", mert tudtommal még ma is játszik.
Másodszor, nem értem ezt a kategórizálást sem, hogy hivatásos színész az aki végzett színvűvészetit, amatőr az, aki nem? Azt hittem, hivatásos színész az, aki abból él, amatőr pedig az, aki műkedvelőként, űzi ezt az "ipart", a megélhetését pedig más módon biztosítja.
Ezzel a kategórizálással pedig egyéb probléma is van, ami már régebben is adott okot sértődésekre, méghozzá pl. Latinovics Zoltán esetén, aki, mint jól tudjuk, nem végzett színművészetit. Akkor tehát Latinovics "amatőr színész" volt?
Csak sajna az új töltettel kb. 15%-ot vesztett a hatásfokából.
Amúgy, csak érdekesség okán, a ezt a fajta hűtést a NASA fejlesztette ki az APOLLO programhoz, az ötlet tulajdonosa egy ott dolgozó ferdeszemű japó mérnök volt, Külön érdekessége a dolognak, hogy a Hi-Fi iparba a Pioneer emelte be, kb fél év mulva, az összes "Kékkorszakos" erősítőjükbe ez volt, készülékeknként átlag több mint 2 Kg-os súlymegtakarítást értek el.
Nem gúnyoltam, tök jó dolog. Amúgy meg csinyálják a mai napig, laptopokban el sem lehet nagyon képzeni mást már 10 éve kb, asztali gépeknél, processzoron videokártyán is széleskörűen használt.
Ha neked kéne építeni egy ilyen erölködőt, majmeggondolnád a dolgot kőcségügyileg.... megasztán ami tény és való, műxik mint roppant hatékony hűtőrendszer, bár a hangot nemigen befolyásolja.
Persze ma már nem csinálják, mert a leglényegesebb részét - a freont - betiltották.
Az időzítővel bajban vagyok, mert hogy abban mi tud megszólalni és high end lenni, azt nem tudom, de talán a tápvonalak kábelezése lehet aranyozott-árnyékolt (ha megnézed, a hátsó dugaljak sötétek, tehát árnyékoltak!). A kazettás részre biztosan nem értette a high endet, ennyire azért nem lehet félreérteni egy ipart :-D .
Az erősítő kérlek, persze, hogy high end, hiszen folyadékhűtése (helytakarékos okokból, és heat pipe, de mindegy) van, amitől sikamlósabban áramlanak az elektronok.
A lemezjátszóhoz kétség sem fér, ebben a mai, korszerűtlen világban bármi, ami tányéron forog és látható módon produkál hangot, high end. Még a fakanál a pörköltben is: Hol tudsz te reprodukálni olyan tiszta, egyenes átvitelű, felharmonikusokkal gazdagon átszőtt és zajoktól mentes hangot, amit a zománcozott fémen, Marika néni keze által elforduló, 30 éves, zsírral-purral átszivatott fa produkál? Zárójelben javaslom a Tesla NZC431 hasonló szintre felterjesztését, megérdemli.
Sony deck. 5 sávos spektrumanalizátor, hol láttál te ilyet máshol, tuti hájend. Meg rajta van a varázslatos ES, ami a Sonynál azt jelenti, hogy két dollárral többet költöttek alkatrészre, megvették a zene Mozartját és beleengedték a szellemét a CX20188-as dolbydekóderbe.
Most már én is kezdek azon gondolkodni hogy valamiféle jelzőt oda kéne nekem is biggyesztenem ha eladok valamit,mert lassan csak ugy megy el. A legjobban a "LEGENDA" tetszik nekem.
Ne keverd a szezont a fazonnal. Oda van irva olvashatóan, hogy a valós adat az 10 Hz- 40 kHz. Leistungsbandbreite.
A többi adat az parasztvakitás. Ami neked dc-100k az nulla hangerőn értendő. Ezt nem is adják meg sehol, mert értelmetlen.
Van egy erősitőm, ami korántsem hájend, de ugyanez a hangerő nélküli adat dc-400k, és teljes kivezérlésnél 5 Hz - 100 kHz, a tozitás 0,004%. Ez nagyságrendekkel jobb, mégsem hájend.
Legalább itt ne "Csabaiskodj" :-) Van erre megfelelő topic :-)
Az User Manual-jából való a legalsó specifikációs tábla, (az említett rövidebb egy prospektus) ott a DC-100 kHz. De ha ez nem lenne elég, - magán az erősítőn -, előlap jobb alsó sarok, ott virít a fém embléma: DC. :)
Azért nem tudom ő vajon "hivatásos" sznész volt? Magyarul végzett-e szinművészetit, vagy csak amatőr szinész volt? Egyedi egy karakter az biztos, de mindig hasonló karaktereket játszott.
Persze minden japán gép tele volt hangszínszabályzókkal meg filterekkel. Ettől még lehet jó. Azért megfülelnék egy ilyen gépet, vagy az Akai nagyobb elő- és végfokait.
A hangszínszabályzók áramköre ki és bekapcsolható, innentől szerintem midegy, hogy van-e vagy nincs. Mégiscsak integrált erősítő, nem végfok, bár bontható.
A retro csúcskategóriát úgy érzem nevezhetjük high-end-nek némi túlzással, a maga korában és kategóriájában mindenképp az volt, azért nézzük meg a specifikációját, freki érzékenység 0-100 kHz, jel-zaj viszony 100 dB..stb, Phono 80 dB, egy "átlagos" erősítő azért nemigen hozza ezeket az értékeket, főleg nem ami ilyen teljesít tud leadni.
Csak az a baj, hogy az előlapi nyomogombos AKAI kapcsolók zártak, egbe pattintott házuk van, mely elvileg bontható, de ennek ellentételezésére tobb tarab van összegyógyítva, és eccere kell kiforrasztani... brrr
Igen, csak egy pici fújás a kontaktos kapcsolóba, utánna vársz pár percet és mégegyszer befújod, a feloldott korróziót nem árt sűrített levegős sray vel is kifújni, már amennyire nyitott a kapcsoló.
Oké, de használjatok Kontakt60 at, a varázsa abban rejlik, hogy olyan oldószert használ ami az évek alatt lerakódott oxidációt feloldja és újra hibátlan lesz a kontakt, nem occsó de jó !
Nem kókányolunk, egyszerű hibakeresés van. Amit beírtam, az egy gyakori, de alap hiba, megoldása a nyomkodás-kapcsolgatással való ellenőrzés, majd kontkatspray.
Néha még a készülégház kocogtatására is bereccsen.
Nyomogassad a piros REC gombot leállítva is, meg felvétel közben is.
A fejeket takaró fekete idomot szedd le, akkor jobban látod, hogy mit is csinálsz a szalaggal. Ha ujjal megnyomod a szalagot a fejek között és erre javul a felvétel minősége, akkor nagy gond nincs, csak a fejet kell finoman beállítani, vagy tisztítani.
Spacci egészen közel él Budapesthez, egy Békásmegyer nevű elővárosban :-)))
Ha ebben a gépben reteszes sorkapcsoló (tolókapcsoló) állítja át a felvétel-lejátszás módot, gyakran annak az elszennyeződése, korróziója okoz ilyen bajt (kazettás mechanikus deckeknél dettó).
Gyorsjavítás: Jópárszor egymás után rec üzemmód ki-bekapcs.
Utána megnézni, javult-e a helyzet.
Ha ritkán vesznek fel vele, elkorrodálódnak a tolókapcsoló érintkezői, egyébként meg minden rendben lehetne.
Amíg ez meg nincs addig ne kezdd el a fejet szétállítgatni. Torz, halk vékony. sistergős hang utalhat erre amit mondtam.
Illetve monitor állásban is ha "mocorgatod" akár helyre is állhat ha nem is stabilan.
Én néhány hónapja vettem egy gx 215D-t és hasonló volt a helyzet. A régi felvételes szalagjaim jól szóltak, de a saját csapnivalóan. Sok-sok javítgatási próba után egyszer felvétel közben a felvevő- meg a lejátszófej közé bedugott ujjal úgy sikerült terelgetni a szalagot, hogy jött minden aminek jönnie kellett a szalagról. Ekkor derült ki hogy valaki elállította a felvevőfejet... Ihagee
A szalag, amit használsz, az rendben van? A bal sáv a külső sáv, ha fodros, nyúlott, koszos a szalag, akkor az nem fekszik fel a fejre...
Következő tipp a fejek alapos pucolása. Fültisztító pamacs valami alkoholos dologba (pl. CLIN ablaktisztító) mártva csodákra képes.
Harmadik tipp már kényesebb. Ha az előzőek nem válnak be, akkor kell ellenőrizni a fej sikjának a merőlegességét (nem a fejrés merőlegességét, az más). Egy csavarral lehet úgy előre-hátra billenteni a fejet, hogy változzon a felfelvése a szalagra.
Végül, ha már minden megpucoltál, elcsavargattál, elállítottál, akkor pár sör társaságában vidd el Spaccihoz, ő helyrehozza!
Ha teljesen újnak néz ki, mert nem használták, akkor is érdemes kicserélni, mert majdnem biztos hogy ki van keményedve. Amúgy lehet kapni jót, frissen készítettet.
Szerintem is a fakáva lehet a ludas. Míg a GX tetején csak egy lemez van, addig a DS fakávában lakik és egy picit más a plexi is, így ez együtt pont elég hozzá.
De valljuk be őszintén, hogy ennek a plexije csak állandóan útbalevő kacat, mert csak akkor lehet rárakni, ha nincs rajt tárcsa (már a 15 centis is túlnyúlik, a 13-assal meg nyávog mint a rossebb) No akkor minek? Ha az ember használja, kevés kívételtől eltekintve a nyavaja se fogja Fe-le szedegetni...
Úgylácc, többet olvasol ki a beírásból, min amit én beleírtam. De ez így veszélyes. Nem írtam én birtokos jelzőt bele, ergó honnan veszed, hogy magamnak? 1-et cseszkóba a rokonnak, kettőt vidéki, és egyet pesti cimbinek. 4x fordultam, mert akkor még nem volt kocsim. Magamnak nem vettem, mert nem sokra tartottam.
Urakok, eladó a GX-F71 és a GX-R99 gyűjteményem becses darabjai. A kettő együtt olcsóbb. :-) Mindkettő makulátlan esztétikai és műszaki állapotban van.
hárminc/néty88-nyolcvánnyolc-tiszenegy.
A GX-F71 az 35e a GX-R99 85e. Nekem ennyibe fáj a két gép én ennyiért vettem őket. A kettő egyben 110e Ft.
Az jó, hogy nem hagyja a gumigörgőt nekinyomva a meghajtótengelynek, de attól még a főmotort lekapcsolhatná...
Ha este magnózok, akkor elég sűrűn előfordul, hogy elalszok zenehallgatás közben, akkor pedig nem jó, hogy reggelig forog a motor, míg a gép pause állásban van...
Persze, hogy nem kapcsolj ki a motort, akkor mi a meredt pén kapcsolná-mozgatná pause állásba. Viszont nem hagyja a gumigörgőt a capstantengelyen, mint a 4k-sok... és ez már nagy előny.
Csezzeg! Több mint 30 évig volt GX215-öm, és ha valami, akkor a fejléptető mecha a leges-legstabilabb benne. Olyan eccerű, hogy az már pimaszság, és semmi kopás, elállítódás. És műxik, mint a shaffhausen. Néha a szolenoidot meg kell puculni, és kész.
kőszőnőm neked is a kimeritő választ,amugy sajnos ettől féltem (hogy eltérő értékelések lesznek)nekem anno volt egy 4000d-.ém dehát annak idején az is nagy szo volt,,,csak hát az 1motoros továbittás nem volt mindig tul preciz ezért gondoltam ha már akkor ,,,,de ugylátszik megint anyagi falakban űtkőztem..:-)
4000D/GX4000 magnókkal azért nem lehet összehasonlítani, azoknál fényévekkel jobb!!!
Semmi gond sincs az irányváltással, ha egy nap lejátszol 2-3 szalagot oda-vissza, az 2-3 irányváltás per nap, attól nem fog megnyúlni a szíj. Ha pesze 30-40 szalagot lejátszol naponta, akkor keress jobb magnót :-))
Szerintem visszafelé is elég jól lejátszik, mert olyankor a visszafelé csévélő motor elég szépen ráfeszíti a fejekre a szalagot. Viszont nagyon kényes a fejek beállítására, mert ugyanaz a fej szolgál lejátszásra odafelé és visszafelé is (egy elektromágneses mechanika ugrasztja a fejet le és fel egy negyed szalag-szélességnyit irányváltáskor), tehát jól el lehet szórakozni a felvevőfej és a lejátszófej beállításával :-))
A mechanikája örök életű, szólni pedig kb. úgy szól, mint a GX4000-es fénykorában.
Engem egy dolog idegesít vele kapcsolatban, a görgőnél lévő lengő szalagfeszítő elem nemcsak szalagfeszítésre szolgál, hanem ha leesik, akkor pause állásra dobja a mechanikát. Tehát nem kapcsolja le a motort, mint a 4000-es sorozat, de a mechanikát nagy csattogásokkal pause állásba teszi.
Szóval szerintem jó magnó, állapottól függően 25-35 eFt simán megér!
Szevasztok!
Igen, ez a Sony TA-F80, benne a heat pipe-al 1978-ból.
