Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Nem hiszem, hogy tulzottan vitatni lehetne, hogy az utobbi evtizedek soran a különfele nyersanyagok (energiaforrasok, femek, ...) ara növekedett. Annak ellenere, hogy a kitermelese egyre termelekenyebb lett, valamint a belöle fogyasztott mennyiseg is egyre inkabb nött.
A forditottja igaz pl. az elektronikara. Ott a növekvö darabszam következteben evtizedeken keresztül csökkent a fajlagos ár.
megint úgy veszed, mintha a kereslet kizárólag fogyasztásból állna, pedig valójában az a fogyasztás és a beruházás összege, tehát azzal hogy nő az energia ára, és eközben a felhasznált mennyisége is, a fogyasztás csökkenhet, de azt helyettesíti a beruházási szektorban a többlet kereslet, tehát összességében a gdp nő, az energiafelhasználás nő, a fogyasztás csökken, az erőforrásokat nem fogyasztásra, hanem jövőbeli energiatermelésre, vagy más beruházásokra fordítják
a tankhajó esetén elfeledkezel arról, hogy az árbevételt generál amikor használják, ez az árbevétel a helyettesítőjének az árától is függ, tehát pl a vitorláshajótól, vagy attól hogy a vele átmozgatott olaj kiindulási, és értékesítési ára ( és hasznosságaik) között mekkora a különbség
Ez pedig nem feltétlenül áll bármilyen arányban a létrehozásába fektetett munkamennyiséggel, még ha belevesszük a tankhajó építésénél felhasznált gépek munkamennyiségét, meg az azok létrehozásábe fektetett munkamennyiséget etc. akkor sem jön ki a képlet, egyszerűen érték keletkezik a gép közreműködése által, amiért ember soha nem dolgozott, azt a munkát a gép végezte el, és az értéke érvényesíthető a piacon. Nem lehet a hajóskapitány bérét abból kiszámítani, hogy a tankhajója mekkora értéket termelt, mert azt nem ő termelte hanem a hajó, ami élettelen.
Érthetőbb ez talán, ha összehasonlítjuk mondjuk a piramist a tankhajóval,a piramis nem gép, nem állít elő értéket, nem hoz létre semmilyen terméket, és Egypitom legfeljebb mint látványosság, a mutogatásával tud pénzt keresni. Az érték ott is a tényleges szolgáltatás, a szálloda meg az idegenvezető közreműködésével jön létre. Mégis elég sok munkát fektettek a létrehozásába. Vagy ugyanígy Egypitomban ott a tengerpart, ami a piramishoz hasonlóan vonzza a túristákat, de abba senki nem fektetett munkát hogy legyen.
De ilyen lehet mondjuk egy SUV is. Az SUV, ugyan elvileg lehetne munkaeszköz is, mégis inkább csak fogyasztási cikk. A létrehozásában akkumulálódik emberi munka (+ gépi munka) de önnmaga nem gép abban az értelemben hogy nem termel értéket, nem termel semmilyen anyagi cikket, és nem képez értékesíthető szolgáltatást sem. Kivéve ha mondjuk áruszállításra, vagy taxizásra használják, de nem ez a jellemző.
"ez pedig általánosságban a fogyasztás kismértékű visszaesésével jár "
Ebben az esetben hogyan növekedhet az energiafogyasztás mennyisége?
Ugy igyekszel alátámasztani a "növekvő gázkitermelés mellett növekvő gázár" hipotézist,hogy közben kijelented,hogy az össze kereslet csökken. Viszont a két kijelentés együtt azt jelenti,hogy a gázfogyasztás növekedése valami mást szorít ki a piacról.
Vagyis józsi bácsi kevesebb tejet fog venni,viszont a termosztátot 2 fokkal magasabbra csavarja ?
Az,hogy több erőforrás megy bele az energiaszektorba,megint azt jelenti,hogy a fogyasztás (többek között az energia) visszaesik,de min stagnál.
Az ipari forradalom kezdetet óta a termelékenység növekedése (a termék olcsóbbá válása) és a termelési darabszám növekedése nagyon gyönyörűen korrelált.
Az ,hogy agáz ára növekszik,egyetlen dolgot jelent:csökkenő fogyasztást,hacsak persze konkuráló termékek ára nem növekszik gyorsabban,de a helyzet az,hogy a szenet már szinte mindenhol kiszorította a gáz,az olaj meg most is és a multban is minding drágább volt mint a gáz.
Tehát még mindig nem látom azt a logikai levezetést,aminek a végén ott van a növekvő gázár növekvő kitermelés melett.
A tankhajó példa nagyon jól mintázza az akkumlált munkaórák esetét. valahol,valakik eltöltöttek pár ezer emberévet azzal,hogy megépítsék a hajót,aminek az árában utánna az amortizáció lesz a leg lényegesebb elem. Azért töltötték el,mert ha a sok kisebb ,meglévő tankhajó felujításán dolgozik ugyanez az embertömeg napi szinten,vagy lokális energiaforrások kiaknázásán,akkor sokkal kisebb mennyiségű energiát állítanak elő,mint igy (vagyis a tankhajó elöállítáásnak munkaszükséglete+müködtetési munkaszükséglet+kitermelési munka költség kisebb,mint a csereeszközök előállítási munkaszükséglete,az pedig kisebb,mint ha othon termelik meg az energiát)
Gyakran a beruházások nem csökkentik,hanem növelik a szükséges munkaerő mennyiségét.Ilyen sok robotizált gyártósor,ahol a befektetett pénz (ugyanolyan minőség és mennyiségi paraméter melett) növeli a termék árát ,nem csökkenti. Ilyen esetekben a napi müködtetési költség azonnal lekötött munkaerővel alacsonyabb,mint ha a robotba nyomsz bele munkaórákat
A gépek egyszerűen emberi munkaórák akkumulálodásai
szerintem ez egy hibás marxi munkaelméletből fakadó következtetés :)
az ember által létrehozott gép képes (egyre önállóbban) értéket teremteni, tehát pl. nem a tankhajót vezető kapitány + 10 fő legénység állítja elő a tankhajó árbevételét, hanem a tankhajó, ami egy élettelen, és értelem nélküli gép, de egy viszonlag kis értékű értelem hozzávásárlásával az ereje, és a méretei folytán csuda dolgokra képes, és ami sok pénzért értékesíthető
azzal hogy a gdp nagyobb hányada kerül az energiaszektorba nem fog leállni, vagy összeomlani a világgazdaság, legfeljebb megváltozik a szerkezete, nagyobb arányt tesz ki azon belül a beruházási jellegű, gépépítés a tényleges tárgyi fogy cikkek termelése, illetve azok értékesítése és a szolgáltatások rovására
amikor valaki megtakarít, akkor ugye normál esetben a pénzből nem lakáspiaci buborékot finanszíroznak, hanem valamilyen értékteremtő gép létrehozásába fektetik
és így teljesül az egyenlet: amennyi kereslet a megtakarító fogy csökkenése miatt kiesett, azt pótolja a beruházás ami így létrejön
az hogy az energiaszektor aránya nő pontosan ilyen változást eredményez, a megtakarítások egy részét nem mások fogyasztására fordítják, hanem energiaipari beruházásokba megy
ez pedig általánosságban a fogyasztás kismértékű visszaesésével jár
A gépek egyszerűen emberi munkaórák akkumulálodásai. A kínai munkás akkor tekinthető átcsoportosítási lehetőségnek,ha cseábe energiaipari dolgokat exportálnak oda. Vagyis a végén ha több gázt termelnek magasabb egységáron,akkor valami másbol kevesebbet termelnek és fogyasztanak. Ami miatt meg lehet kérdezni,hogy miért is termelnek több gázt?
A magas beruházás isgény pedig még inkább mebonyolitja a dolgot,mivel az átmenetileg nagyon nagy lökést jelent az eröforrás felhasználásában.
Persze lehetséges hogy pl. kína megfinanszirozza a befektetéseke,t kevesebet fogyaszt és potolja a kiesett ami termelést,amig kiépítitk az oparokat,ahogy tették a házépítési hullámban :-)
a gdp-t nem csak emberek állítják elő, hanem emberek és gépek együtt, ezért a gdp-n belüli részarány változás nem jelent feltétlenül több embert. Viszont jelenthet egy óriási beruházást gépekbe, amelyek majd gázt fognak kitermelni, illetve szállítani.
Ha nőne is a munkaerő igény az energiaiparból, akkor is az átcsoportosítás forrása valszeg a legkevésbbé jövedelmező szektor lenne, mondjuk a jelen viszonyok alapján a könnyűipar, mert ott az ázsiai verseny miatt nincs nagy tér növekedni. Vagy akár a retail. Persze ez leginkább helycserével, az energiaiparba férfiak mennek, a forrás szektorok meg nők, tehát a nők átmennek egy harmadik szektorba, ahonnan a férfiak mennek az energiaiparba. Mondjuk autó összeszerelés.
Példa usa,gázfogyasztás. jelenleg nagyjábol 100 milliárd $/ év a gáz előállítási költsége a kútfőnél számítva. Ez jelenti nagyjábol a 0.6%-át a teljes usa munkaerő mennyiségnek.(akik ebben dolgoznak,vagy akik e miatt nem dolgoznak )
Ha azt modnjuk,hogy pl. felmegy a gáz ára kétszeresére,és közben a fogyasztás csak szeinten marad,akkor az erőforrások 1.2%-át köti le a gáz. Ha közben a fogyasztás is,mondjuk 30%-al,akkor a végén 1.56% a gdp-böl a gáztemelés,ami 2.5* ember mennyiséget jelent néhány éven belül,ha figyelembe vesszük a sebeséget,amivel a régi kutak kimerülnek.
A kijelentésed a következővel eyenértékű:ha ezek az emberek nekikezdenek küülszini szénfejtésnek,házszigetelésnek,jobb hatásfouk légkondik gyártásának,vagy atomerőművek szerelésének,akkor kevesebb gázt takarítanak meg,mint ha ugyanezt az ember mennyiséget gázforrások kinyerésére használják,és a töbeltet használják fel.
valószinlűleg sokkal jobb buli, mint amilyenné a kelletlen közvélemény teszi, többek közt pont zöld "érvekre" hivatkozva, holott pont azokat lehetne vele kompromisszum nélkül megoldani
vagy legalábbis a lényeget illetően (co2) nem kell kompromisszumot kötni
Tehát az új embereket,akik belépnek a gyártó körbe,és új technologiát tanulnak,egyszerűbb shale-gas kitermelési technolgiát tanulni,mint pl. atomerőmű építést?
Te abbol indulsz ki (meg csak meg sem kerdöjelezed), hogy az atopmenergia jo buli.
Marpedig sokan nincsenek ennyire meggyözödve rola.
Ugye, ha ma ismet elkezdik epiteni, akkor a gazdasagossagi mutatoi valszeg teljesen masmilyenek lesznek, mint a 30-40 evvel ezelött keszitetteteke.
Szamomra komoly kerdes, hogy milyen gazdasagossagi parameterekkel rendelkezik majd pl. 2040-ben egy most epülö atomerömü. Meg az is, hogy akkor milyen lehetöseg lesz az aramellatasra.
Hiszen, pl. gözmozdonyt ma is epithetne barki. Aztan senki nem jön csinalja, mert mas lokomotivok alkalmasabbak. Pedig meg 1950 körül milyen jo ötletnek tünt. Akkor senki nem gondolta volna, hpgy 10 ev mulva a diesel-lok nyugdijba küldi.
Az a kijelentés,hogy a termelés növekszik,és az ár is növekszik,ellent mond a józan észnek és a gyakorlati megfigyeléseknek is.
Dehogy mond ellent. Jelen esetben nem sorozatgyartasrol van szo, ahol a darabköltseg sziinte automatikusan csökken, hanem nyersanyag gubberalasrol.
Kezdetben egy adott nyersanyag könnyen hozzaferhetö (illetve az nyer, aki könnyen fer hozza, a többiek nem tudjak eladni a dragabb arujukat).
Aztan idövel a nagy aranytojast tojo tyukok elfogynak.
Nem 5 nagy forrasbol lehet elöteremteni az igenyeket, hanem pl. 100 kisebböl. Ez azt jelenti, hogy sokkal több munka fekszik benne (több helyen, relativ gazdasagtalanabb banyaszat, egy kut hozama kisebb, igenyes szallitas, ...). Az igeny viszont növekszik, tehat egyre inkabb kiaknazzak a 100 lehetöseget. Aztan, ha az is reszben kimerülöben, akkor marad az 1000 megkisebb hely, ahonnan meg nehezkesebb az egyre nagyobb mennyiseget elöteremteni. Igeny pedig pl. van ra, mert egyre több ember vasarol autot, ... Azzal viszont nem lehet üzemanyag nelkül jarni, ... Az autozasnak viszont csak egy kis resze az üzemanyag költsege, ugyhogy megis egyre gazdasagosabb a hasznalata, annak ellenere, hogy az összköltseg egy komponense dragabb lesz.
egész biztosan nem az emelkedő ár hatására vásárolnak több energiát, hanem annak ellenére, mert még mindig megéri a többlet energia felhasználása
a világggazdaság nő(tt) évente kb 4%al, ezt kb az energiafelhasználás is lekövette, tehát ha nincs olcsóbban energia, akkor kelleni fog az drágábban is, vagy leáll a növekedés is
ezt csak azért linkelem, mert le van írva hogy kb 10% az lng sűrítős, visszafűtős vesztesége, amihez még hozzájön a szállítás, tehát a hajóba az üzemanyag, meg a hajó ára
nekem az elemzés elepján nagyon úgy tűnik, hogy az lng és a vezeték pont ugyanannyibe kerül pénzben, csak talán ( a cikk állításával ellentétben) az lng rugalmasabb
Tehát az új embereket,akik belépnek a gyártó körbe,és új technologiát tanulnak,egyszerűbb shale-gas kitermelési technolgiát tanulni,mint pl. atomerőmű építést?
Jelen pillanatban sokkal inkább ugy tünik,hogy a kialakított (humán) eröforrások végzik a shale gas kitermelést.
T Az hogy az emlekedő ár stuimulálja a fogyasztást teljesen ellentétes a hétköznapi megfigyeléseimmel.Különösen,ha olyan commodityröl van szó mint pl. az áram.
de, ilyen simán lehet ha a föld alatt lévő magas eroi készlet elfogyott, most áttér a világ egy alacsonyabb eroi-jú készlet kitermelésére (ez a shale gas), amiből viszont összesen nagyobb készlet áll rendelkezésre, tehát több kutat lehet építeni, és évente többet felhozni, de magasabb önköltséggel, tehát drágábban
igen, ez valóban a világ gdp-jén belül eltolódást eredményt az energiaszektor felé, de az most áll kb 1 vagy 1,5%on, tehát bőven van hova nőnie
Az a kijelentés,hogy a termelés növekszik,és az ár is növekszik,ellent mond a józan észnek és a gyakorlati megfigyeléseknek is.
Jelenleg esik a gáz ára,mivel új területek kerültek kitermelésre. Annyira esik,amennyibe alegdrágább,termelésbe vonható kapacitás kerül.
Másik oldalrol:az erőforrások mennyisége,ami szükséges egy anyag termeléséhez az a árnak és az eladási mennyiségnek a szorzata. Ha az ár infla felett emelkedik,miközben a kitermelési mennyiség is nő,akkor a kitermeléshez szüksége erőforrások mennyiség(emberek száma) is nővekszik.
Ha a földgáznál olcsobb energiaforrás van,akkor az össz erőforrás mennyiség csökken(a dolgozok sázma),miközben a kitermelési mennyiség is csökken,és megindul a helyetesítő forrás fejlesztése.
Az pedig az, hogy a gaz ara emelkedik es a kitermeles mennyisege is emelkedik (egyszerüen azert, mert a kitermelese dragul, dragabb berendezesek kellenek hozza, munkaigenyesebb, de lehetseges).
Aztan, vagyunk olyan okosak, hogy tudjuk, ez a gázáldás sem tart örökke. Ennek megfelelöen egy kiutat kell feltetlenül talalni, amely a fosszilis nelküli aramtermeleshez utat mutat, az atalllast lehetöve teszi.
A szel elönye, hogy könnyen finanszirozhato (akar kis tarsasagok, közössegek altal is), altalaban a fogyaszto közelebe telepithetö, valamint az ERoEI-ja a legmagasabb, ....
Aki csupan a gazdasagos megterülest es a legolcsobb módszert követi, az belefonnyad a fosszilisek büvöletebe. Tehat az atmenetet addig kell elökesziteni, amig az zökkenömentesen lehetseges. Ha a reagalas tul kesö, hat pont arrol szol a peak-oil armageddonista szekciojanak a vernyogása.
Nézzük a két következő forgatókönyvet: A gáz ára növekszik,a kitermelhető mennyiség csökken.Ekkor a szélerőművek ingadozó termelését nem helyetesíti semmi,a kieső termelés helyett nem lehet szélerőműveket készíteni,tehát marad a szén és az atom,amik viszont feleslegessé teszik a szélerőműveket (a szén/atom tudja potolni a szelet,de fordítva nem igaz)
A második,ha a gáz ára csökken,és a mennyiség növekszik,pláne ha a fogyasztási helyekhez közel lehet a gázt kitermelni. Ekkor a szél megint nem versenyképes,a 25 forint könyéki árával,tehát értelmetlen ilyet építeni.
Tehát,ha van olcso gáz,akkor hogy kerül be a képbe a szélerőmmű?
(megjegyzem,az atomerőmű tenne jót a gazdasági válságbol való kilábaláshoz,vagy a sézl,bár az utobbi főleg azért nem jó,mert negativ a megtérülése)
Nem arrol van szo, hogy az LNG forradalmasit. A merete/mennyisege 2015-re ~500 millio tonna körül lestz (ami azert kb. 50 Mo.-nyi fogyasztas), ami talan 15-20% reszesedes a gazpiacon (talan kevesebb).
A lenyeg, hogy ezzel a vezetekfüggö "zsarolas" es arkepzes relativizalhato. Egy orszagon egyszerübben lehet segiteni, ha egy masik pl. szivatni akarja (mondjuk az oroszok, vagy Ukrajna begabalyodik, ...).
Közben nyilvan epülnek a vezetekek is. Szo sincs rola, hogy a gazt feltetlenül csak folyekony formaban kell szallitani. Azert praktikus, ha atalakitas nelkül egyszerüen pl. teherautokba lehet "önteni" es azzal jarkalni.
egy gond van es lesz az lngvel, az atfejtokapacitas, illetve e koltsegei. nezd meg mennyi egy vezetek, vagy legyunk trendik: egy shale gas projkt :), es nezd meg mennyi egy nagy terminal bekerulese minden hobelrvanccal, kurva sokat kell meg ott faragni, ha a nagyszamok kozelebe akarjuk a liquifiedet engedni. bocs a pongyolsert, mondom, telo
oroszoknak van a legnagyobb becsult shale keszlete, de ez nem a proven reserves, csak amolyan geologiai jozanesz. de mar keszulnek a hatastanulmanyok, ennyit tudok. shale temaban van par meglepo es mulatdagos teny, de majd ha rendes qwerty ele kerulok, irok. amugy a berci altal linkelt cikkek jok, sokat meg lehet tudni beloluk, sot. csak a lenyeget hagyjak ki, de arrol kesobb. :)
Global LNG Export capacity stood at 262.25 mtpa as in January 2010. Further, the company estimates the capacity to increase by 74% by 2015. All the six regions- Asia Pacific, Europe, Middle East, Africa, North America and South & Cent America across the world will witness an increase in liquefaction capacity. An increasing number of the countries across the world are considering LNG as a potential investment option facilitating capitalization of their huge natural gas reserves. In addition to 18 countries currently exporting LNG globally, six more countries- Angola, Canada, Iran, Papua New Guinea, Peru and Venezuela will start exporting LNG by 2015. Accordingly, global liquefaction capacity is set to report an increase to 456.08 by 2015 with Australia and Nigeria accounting for more than 53% increase.
Ha pl. a peak-oil miatt evente esetleg kiesne 2% (2020 elött nem tartom valoszinünek), az a a 4 milliard tonna/ev (jelenlegi eves mennyiesg, 30 milliard barrel) mellett evi 80 millio tonna olajkiesest jelentene. Valszeg ennyivel tud(na) nöni az LNG kapacitas is (de nem csak LNG van, hanem uj gazvezetekek, ... is epülnek, ...).
Valamint remeljük 10 ev alatt egy csomo alternativ forras is belep.
Ezeket a forditokat meg csiszolgatni, reszelgetni kell. :-((
Wenn das auch nicht heißt, dass sie wohl auch noch in zehn Jahren zu den gewichtigen Akteuren der Branche zählen wird."
Tehat a Gazpromnak is szamitania kell arra, hogy csökken a reszesedese.
Ami nem jelenti azt, hogy meg 10 ev mulva is nem tartozik majd az agazat fontos szereplöi köze.
Azt irtam korabban is, hogy a kinalati piac keresletive fog valni, mert (ellentetben a vezetekes kötödöttseggel) több forrasbol lehet majd beszerezni a gazt.
(Különben az LNG kb. 25%-os aremelkedest okoz. De, ha a feleert adjak, akkor meg mindig megeri.)
Szerintem az oroszoknak is sok van. Azt nem tudom megitelni, hogy a technologia megfelelö tömegben rendelkezesre all-e.
Én mindig is azt allitottam, hogy az olaj es gaz összege szamit. Az pedig meg sokaig nem csökken. Legalabbis nem, ha ilyen ujabb csodamodszereket talalnak.
Azt irjak a cikkben, hogy a 70-es evek olajsokkja utan indult meg az atomerömüvek tömeges epitese, most pedig valszeg a gazerömüveke. Hozza kell tenni, hogy a gazerömü a legolcsobb tipus.
Getroffen wird wohl auch der russische Gasmonopolist Gazprom. Er hält gegenwärtig einen Marktanteil von 25 % in europäischen Landen und wollte das auf deutlich mehr als 30 % schrauben. "Die Energiewelt schaut jetzt anders aus", sagt IEA-Chefökonom Birol. "Auf jeden Fall wird auch bei der Gazprom um Abstriche nicht herumzukommen sein. Wenn das auch nicht heißt, dass sie wohl auch noch in zehn Jahren zu den gewichtigen Akteuren der Branche zählen wird."
Also the Russian gas monopolist Gazprom is haunted. He currently has a market share of 25% in European land and wanted to unscrew the considerably more than 30%. "The energy world looks different now", IEA Chief Economist Birol says. "Certainly not herumzukommen with Gazprom to meeting will be. "If that also does not mean that it is among the important actors of the industry well even in ten years."
Ne hiszem, hogy az UA esportalni fog. Azt viszont igen, hogy (a cikkben is szerepel) pl. katar arra szamitott, hogy evente ~30 millio tonnat szallitson az USA-ba. Nos erre nem lesz szükseg, ha az USA önellato lesz.
Különben az USA-ban szinte hetente jelentenek be uj truck 8 kategorias teherautokat CNG-vel, LNG-vel (Peterbuilt, Kennworth, ...).
A Volvo es több europai teherautogyar is kemenyen dolgozik gazüzemü teherautok fejlesztesen.
Nemetorszagban mar jo sok CNG kut van, tehat az infrasruktura is valamennyire letezik. A varosi buszok jelentös resze CNG-vel jar (dieselmotorral).
És gazbol nyilvan lehet folyekony üzemanyagot is gyartani. Az mar minden benzinkutotn kaphato (synfuel). Gyakorlatilag kenmentes diesel, gazbol keszitve.
