Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Knyáz Igor Uram . A leguccsó mondatodat pörgesük föl a Fiat aloknak . Alapítsuk meg a Kiss Jenő Antitársaságot . Az antal--előtaggal csak azt szertTEm vón monDani , hogy mint aki a Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskolát létrehozogató , soha sem szeretTEm a társaság megjelölést a kirekesztésjellege miatt ,
bár a Platón okán érTEm én hogy valaha miért is kellett határral látni el valaha a tudás birtokosait , szóval ez egy olyan határral ellátott "társas ág " volna , ahun több a határon a perforáció , mint maga a határ , inkább csak a lyukak adnák meg a formát , irányt .Én ott leszek a május elsó napján a Magyar Közlekedési Múzeum előtt levő Lengyelország Standon a lengyel autóbarátaimmal ( én vagyok a vezetgetője a Ritka Lengyel Autók Klubja (= R.I.L.A.K. )nevű formációnak , mely itt is jelen van a fórumjával . Kisjenci----d
hogy TIk mikről nem tudtok . . .Csodállak benneTEket . . . A "furcsálkodás" szót Tőled beírtam a Magyar--magyar magyarázó harmadik kötetébe , a szavak részbe .
Pécs egyébként is egyik kedvenc városom, de névesztétikai szempontból kész kincsesbánya, ilyen városrészekkel mint Szkókó, Kis- és Nagydeindol, Ispitaalja, Rigóder, Piricsizma, Donátus stb.
Ja és ugyancsak Pécsen egy déli, eléggé elkülönült városrészt hívnak Kertvárosnak (leánykori nevén: Lvov Kertváros), amely nem más, mint egy nagy lakótelep. A PMSC egyik szurkolói gárdája pedig az idevalósi Kertvárosi Hiénák. A nevét állítólag onnan kapta, hogy a negyed egykori temető fölé épült.
Sajnos átnevezték ezt az üdítően érdekes nevű utcát Pécsen, de a Szigeti külvárosba és az Uránvárosba kivezető főút egyik szakaszát, párszáz méteren a Kórház tértől kifelé úgy hívták:
Dr. Doktor Sándor utca.
Jeles munkásmozgalmi harcos volt egyébként a névadó, a rövid életű Szerb-Magyar Bácska-Baranyai Köztársaság egyik vezetője.
Ez hogyan értendő? (T.i. valaha valóban követ bányásztak ott. Hatalmas labirintus-rendszer van emiatt a sörgyár mögötti részen. Teherautók is lemennek az ott levő raktárakba.)
Én is úgy tudom, hogy FriendlyFire etimológiája helyes: az Egér út nem a rágcsálórál kapta a nevét, hanem az egérút (~menekülési útvonal) népies elnevezésről.
Történt ugyanis, hogy a lakosság egy kis létszámú, de nagy érdekérvényesítő-képességgel megáldott csoportja elérte, hogy a Lágymányosi híd budai felvezetőjét ne a legalább 40 éve kiszabályozott útvonalon kössék az M1-M7 bevezetőjéhez, hanem egy felettébb tekervényes és hosszú (és a fentinél sokkal nagyobb létszámú csoport érdekekeit sértő) elkerülő útvonalon át.
Szerintem ezt félreérted. Scasc az ny-nel arra utalt, hogy a magyarba az oroszon és nem a románon keresztül került a város neve.
Amúgy biztos vagyok bene, hogy a telületnek előbb voltak szláv, mint román lakói. A nagyorosz és kisorosz (ukrán) merev kettéválasztását pedig nem szabad visszavetíteni a végtelenségig.
Közben eszembe jutott, hogy olvastam erről. Szent István korában összekeverték a törzsek szállásterületét (bár keveredett az már azelőtt is szerintem). Valószínűleg egy ideig később is születtek törzsnévi eredetű helynevek (mert azok is össze vannak keverve), de ez egy korai helynévtípus, tehát a 14. század kizárt. Ha magyar eredetű lenne a név, akkor marad a telepesek között nem ritka újraadaptálás, amire utaltam. De szerintem ignorabimus.
(+ Van még a helynevek keletkezésének egy módja, amikor egy adott helyről származó népesség az új helyen a régiről nevezi el a települését. Így keletkezett pl. az Egyesült Államok sok helyneve. A Bihar megyei Kisjenő pedig egy köpésre van Telegdtől, ahol Benkő szerint az udvarhelyszékiek laktak, mielőtt Erdélybe költöztek volna. De nem erőltetném ezt a vonalat nagyon.)
Most megnéztem a Wikipédiát és első blikkre a savanyúforrásból annyi lehet igaz, hogy van a Puskin és az Albişoara utca sarkán egy kút és a románban valóban van egy cişmea nevű, 'kút' jelentésű szó, mely egyébként oszmán eredetű. (Egy szkeptikusabb lélek be is jelölte a helyet "nincs forrás"-sal.) A szkepticizmust indokolja, hogy a románok közt talán még több a híve a felhők szárnyán utazó, adatok helyett álmokkal dolgozó filologizálásnak, mint nálunk. A helynévmagyarázatok ráadásul az egyik olyan terület, ahol alig lehet szétválasztani az akadémiai nyelvészettől. Helynevek forrásául simán megadnak sehol sem adatolható "régi" román, pláne dák (!) szavakat (a dák nyelvből egyébként kb. 60 növénynevet és néhány nevet ismerünk, de ez senkit sem zavar a képzelődésben).
Kiss Jenõ: A nyelvi változás – kutatói dilemmák
idõpont: 2008. márc. 31. hétfõ 14.00
helyszín: Nagyterem
Hogy milyen tag, azt nem tom, minden esetre székfoglaló.
Egyébként Kisjenő, Nagyjenő a Dunántúlon is volt, az egyik ma Tüskevár.
Nagyon vonzó az adott esetben a nyelvi megfeleltetés pontossága, de a román eredet (a savanyúforrás) is elég jó. Ugyanakkor a törzsnév szerintem már Magyarországon sem alkotott helynevet a 15. században (bár ezt csak sejtem).
Egy további sejtésem az, hogy a Kisjenő-Nagyjenő párban alakult ki, a kis-nagy a megkü,lönböztető. Kisinyov környékén van Nagyjenő?