Nagyon érdekes és tanulságos volt olvasni a Rolling Stones-fanek homepage-ét. Nem akarok "ellenlábaskodni", vagy fölemlegetni holmi ostoba "Beatles kontra RS" vitát (mellesleg ez a vita nem, vagy legföljebb RS-oldalról létezik), mindenesetre azt javaslom: nyissunk mi is itt egy oldalt, azaz írjon mindenki, aki vonzalmat érez a Történelem Legnagyobb Zenekara, a BEATLES iránt! Kicserélhetnénk egymással a véleményünket, információinkat stb. Profi rajongók, figyelem! Máris a figyelmetekbe ajánlok egy hasznos weboldalt: www.rarebeatles.com
Egyrészt szerintem nem maradt fiókban, csak sajnos Lennon meghalt, mielőtt sorra került volna a dal, másrészt a Double Fantasyn minden Lennon által énekelt dal jobb, mint a Now And Then. De még így is az a véleményem, hogy nagyszerű lett a végeredmény, és szerencsére sikerült megőrizni a demó hátborzongató hangzását is (nyilván azért, mert sokkal kevésbé nyúltak hozzá, mint mondjuk a Real Love-hoz). Én remeknek tartom a végeredményt. A hatvanas évekbeli dalokból származó vokálokat egyébként nem hallom ki, ami persze lehet, hogy így van rendjén.
"Akkor lehet, hogy csak a kislemezeknél volt szükség mindenki beleegyezésére ahhoz, hogy kiadhassák."
Szerintem ez így sose volt kimondva. És a "mindenki"-be Ringo is beletartozott? Ringo is megvétózhatta bármelyik dalt...? Ugyan.
Alapvetően nyilván John és Paul döntötte el.
Amikor John megírta a Ballad-ot, azonnal felvették és kiadták, George és Ringo ott se voltak, nem is tudtak (?) róla. Én még azt is elhinném, hogy George se tudott róla, hogy most az ő dala kapja a B-oldalt, csak utólag.
Apropó, tegnap este leadta a spanyol Movistar Plus a filmet, illetve után volt egy 10-15 perces kisfilm az új dalról. Ha gondoljátok, feltölthetem őket valahová.
Annak idején eltettem, most fellapoztam a Newsweek 1995. október 23-i számát, amely először adott hírt a Beatles reunionról. Csak két "új" dalt említ, arról szó nincs, hogy a kazettára az lett volna írva, hogy "For Paul".
Akkor lehet, hogy csak a kislemezeknél volt szükség mindenki beleegyezésére ahhoz, hogy kiadhassák.
Így nem jelenhetett meg külön a Michelle /Lennon féltékenyen eltiporta az ötletet/, és az Ob-la-di, Ob-la-da is a többiek vétója miatt nem kerülhetett kislemezre.
Ha egy random youtuber így meg tudta csinálni, tényleg kár, hogy nem tették rendbe ezt (és akár a Real Love-ot is) Paulék. Aztán lehet, hogy tényleg valami 30. évfordulós Anthologyra tartogatják őket...
Azt tudni, hogy a Nobody Told Me-t Ringónak szánta (és oda is adta neki a demót '80 novemberében, sőt '81 elején segített volna felvenni Ringo lemezére) - végül a Milk and Honeyn jelent meg a Lennon-változat (Ringo nem vette fel, dehát érthető).
Viszont az engem meglep, hogy titokban Paul számára írt volna dalokat - olyannyira titokban, hogy magának Paulnak se említette őket?
Hacsak az állítólagos utolsó mondatba beleszőtt "now and then" szókapcsolat nem számít annak. Bár ez lehet, hogy more a "Paul is dead"-szintű belemagyarázások kategóriája lenne...
Nehéz elképzelni hogyan hasznosítható a Here, There-ből bármi ehhez a dalhoz, de majd talán kiderül. A 94-95-ben befejezett két dal legnagyobb technikai hátránya az volt, hogy nem tudták Lennon énekhangját elkülöníteni a zongorától. "Muddy Piano"-ként emlegetik és valóban mindkét dal hangzására rányomja a bélyegét. Ezért is érthetetlen, hogy azok miért nem kaptak új remixet. Az AI demix egyszerűbb, lakossági felhasználásra szánt változatai bárki számára elérhetőek, akár online is. Ezt pl. én csináltam az imént, kb. 5 perc alatt:
Anélkül, hogy a Now and Then feljavított verzióját hallottam volna, látatlanban úgy gondolom, hogy a Grow Old With Me jobb alapanyag lett volna egy ütősebb, érzelmesebb “utolsó” Beatles számhoz. Feltételezem, ennek az lehetett az egyetlen akadálya, hogy abban George semmilyen formában nem közreműködött volna.
Persze ez számtalan korábbi számban előfordult, de gondolom, hogy itt fő szempont volt, hogy legalább kis mértékben így vagy úgy mindenki szerepeljen.
Nagyon jó észrevételek. Még hozzátenném, hogy én egyre inkább arra gyanakszom, hogy talán több home recording is fennmaradt a Now And Thenról, és amivel Paulék dolgoztak, az esetleg előrehaladottabb állapotban rögzítette a dalt, mint amit mi, rajongók ismerünk.
A "csodavárás" a technológia (pláne 1995-höz képesti) fejlettsége mellett Paul szavainak is köszönhető: "There it was, John’s voice, crystal clear." A crystal clear az én értelmezésemben "minden zajtól megtisztítottat" jelent, illetve azért is gondolom, hogy sikerülhetett megteremteni a stúdióminőséget, hiszen nem az Anthology 3-on jelentetik meg demók és próbafelvételek társaságában, hanem egy (talán saját jogán is legendás státuszú) válogatáslemezen, tele stúdiódalokkal (az egyetlen kakukktojás az All You Need Is Love, de az sem a minőség miatt). Onnan nagyon kilógna egy Free As A Bird-minőségű Lennon-ének.
Az pedig, hogy felvette-e volna őket stúdióban...
Csak azt tudjuk, hogy a Double Fantasyra nem vette fel ezeket. De egyrészt a Milk And Honey-n is volt olyan dal (Grow Old with Me), amit lemezre szánt, de nem volt már alkalma rögzíteni, illetve a Real Love szerepelt egy korai DF számlistán - végül onnan lehagyta, de egy-két lemezzel később miért ne porolhatta volna le? Csinált ilyet: a Look at Me és a Jealous Guy is White Album-demó volt eredetileg, végül 2 ill. 3 évvel később befejezte, újravette és lemezre tette őket.
És szerintem mindhárom dal befejezettsége ellenére (bár ez relatív, mert a Working Class Hero válogatásra is rátett Real Love demó mint szerzemény, komplett dal. Nyilván stúdiófelvételként nem maradt volna meg egyszál zongorásnak), szóval jobbak és karakteresebbek, mint mondjuk a teljesen semmilyen (Forgive Me) My Little Flower Princess, amit befejezett, stúdióban is felvett (bár ha jól tudom, ez pont egy Walls and Bridges-outtake, ráadásul May Pang-hoz szól) és végül posztumusz ugyan, de) lemezre is került.
