"...a Gerry Anderson krealtaUFO. (Az 1969/70-ben keszult 26 reszes angol sorozat elozmenye az Utazas a Nap tulso oldalara film, es kovetkezmenye az Alfa Holdbazis [Space 1999] - ami amugy szerves folyatasnak indult UFO 1999 neven.) ...
...Hat, ha mar egy sorozatot nem folytatnak, vizualitasa miatt..."
Azért nem lebecsülendőek Gerry és Sylvia Anderson filmjei sem vizualitásban, más tekintetben sem. Kezdve a "supermarionation" filmjeiktől, a Space:1999-ig bezárólag. Megvalósításukban (és modell-trükkökben) messze megelőzte mindegyik a korát. Már a "bábfilmes" korszakukban olyan "járműveket" mutattak be, amelyek _elvileg_ létezhetnének*. Az UFO tulajdonképpen (az) egy(ik) átmeneti állapot volt a (z animációs) Thunderbirds és a (z élőszereplős) Space:1999 között. Szerintem nagyon ötletesek a "járművek", a trükkök, nagyon odafigyeltek arra, hogy a mozgásuk és pl. a hajtóművek hatásának (tolóerő, füst, stb.) a megjelenítése hihető legyen. (Kedvencem az Eagle fel- és leszállása - talán csak a Cameron-féle Aliens (a második rész) leszállóegysége übereli nálam; persze sokat hozzátesznek a hangok is.)
* Ellentétben pl. az Orionnal - tudom, mily "sértés" ezt pont itt kimondani, az Oriont (de bármelyik más, akkoriban "készült" "űrhajóra" igaz lehet ez) a megjelenített formájában nem igazán tudom működőképesnek elképzelni -, a Space:1999 Eagle járműve viszont még a mai szemmel is működőképesnek tűnik. Persze arra, amire "tervezték": alacsony gravitációjú égitestek fölötti repülésre és anyag/utasszállításra; nem pedig bolygóközi, hosszabb távú manőverekre.
Ujabb kedvenc filmsorozatom lett (termeszetresen csak az Orion utan ;-) : a Gerry Anderson krealtaUFO. (Az 1969/70-ben keszult 26 reszes angol sorozat elozmenye az Utazas a Nap tulso oldalara film, es kovetkezmenye az Alfa Holdbazis [Space 1999] - ami amugy szerves folyatasnak indult UFO 1999 neven.) Nagyon szeretem a film futurisztikus, szinekben bovelkedo vilagat. (Hja, a sorozatban [amely a holdraszalasok kellos kozepen keszult] optimistan 1980-ra dataltak a szemelyzettel rutinosan mukodo holdbazisokat, es egyeb fejlett technikai csodakat - ambar a szalagos kompjuteres adattarolok mellett meg a huseges logarlec is kezkozelben volt :)
Nos, most rendeltem meg az UFO ketkotetes kepregeny-gyujtemenyet. Hat, ha mar egy sorozatot nem folytatnak, vizualitasa miatt, meg a kepregeny tunik a legjobbnak (ha lo nincs, szamar is jo elv alapjan). Mindamellett a szepen kidolgozott kepregenynek muveszeti erteke is lehet, nem beszelve arrol, hogy az alapul szolgalo film/sorozat hezagait is kepes betolteni. Jo peldak erre a Forbidden Planet vagy The Orville kepregenyei.
A nagyon szepen rajzolo Zórád, hogy ugy mondjam, ihletet meritett a 2001 Uroduszeiabol is (ami a fentebb emlitett blog illusztraciojabal is kiderul). Hogy a kepregenyt minel autentikusabba tengyem, magam szamara ezeket a 2001-fele urjarmuveket orionosokra csereltem ki - ill. digitalisan megrajzoltakkal helyettesitettem. Ugyszinten a szovegbe is belepancsoltam, es a neveket is orionosra csereltem (igy lett pl. Markbol [?] Atan - akinek a frizurajan is igazitottam.)
Ezt vagy egy-ket evtizede kovettem el, de most ujra leporoltam ezt a sajat "rajngoi valtozatot" (igy, hogy most a kepregenyek vilagaba eveztem). Meg egy-ket helyen szeretnek igazitani ezen - de, ha lehetseges, nem szeretnek a Mester muvebe annyira belekontarkodni. Igy, ha valaki meg tudna velem osztani pl. Zórád Nemo kapitany kepregenyenek idevago oldalait (vagy ezzel kapcsolatos informaciot), azt megkoszonnem. Pontosabban, olyan Zórád rajzot keresek, ami viz alatti vilagot abrazol (ezert gondotam az emlitett Verne adaptaciora). Az eredeti kepregenyben ugyanis az nem derul ki, hogy az Orion kilovobazisa [is] a tenger feneken van (a megrajzolt helyszin inkabb tunik egy foldi ipartelepnek). Ha elkeszul a vegleges valtozat, megprobalnam itt kozzetenni.
Latva hasonlo sorozatok sorsat, [most mar] nem igazan orulnek egy Orion "folytatasnak". Az Orion szamomra az, amiben az eredeti szereplok jatszanak, es eredeti alkotok keszitettek - amit ugyebar nem lehet mar reprodukalni. Szoval nem szeretnem, ha az Orion is "franchise"-za valna, es csak a neveben "folytatotna".
En inkabb a meglevo "anyagot" igyekszem javitani, teljesebbe tenni. Itt van peldaul az 5. resz [Harc a Napert] francia valtozata, ahol a kromai szereploket [noket] francia szinesznok jatszottak, Ezeket a jeleneteket ugyebar meg egyszer felvettek, es az erintett [nemet] kedvenceinknek meg egyszer el kellet jatszani a szerepuket. Ennek az "alternativ" epizodnak - mivel az Orion vegtere is egy nemet-francia kooprodukcios vallalkozas volt - ugyanolyan letjogosultsaga van, mint a nemet valtozatnak.
A szoveg is elter nehol a nemet valtozattol - leginkabb ott, ahol a kromai kastelyban a fogadasra (es egy csesze kavara) varakozo McLane [egyenisegehez passzoloan] cseveg a kromai novel - mig a nemetben hallgat, mint a csuka.
Sajnos, eleg korulmenyes magyar feliratot/hangot adni a francia szinkron ala/helyett, de majd megprobalom (egyszer mar megpkisereltem, de beletort a bicskam). Legjobb lenne a hangot kicserelni. Igaz, a plusz francia szoveg megmaradna, de ez igy lehet akar "autentikus" is - mondjuk azt, hogy amikor a kromai tarsadalom kialakult (vagyis leszakadt a folditol), vagy 500 evvel korabban, akkor meg nem volt a Foldon vilagnyelv, es a kromaiak a sajat nyelvuket hasznaljak. es McLane, udvariassagbol is ezen a nyelven beszel eloszor ;)
Mivel ez az epizod a kedvencem [utopia az utopiaban!], majd egyszer, talan, nekiallok kiszinezni a kromai jeleneteket (a la Oz a csodak csodaja). Addig is itt van egy [feltehetoleg nemet] rajongoi kompjuteres kiszinezese az epizodnak - a hasznalt algoritmus messze nem sikeres (nylivan emberi keznek is bele kellet volna nyulni), de pont a kroman jatszodo jelenetek adnak egy kis izelitot. A tobbi epizod is hasonloan "ki lett szinezve".
Amugy szerintem a teljes kiszinezes nemcsak felesleges, hanem rontana is a filmen; ugyanis a sorozat fekete-feherre lett [nagyon otletesen] kepileg megkomponalva. Igy a szinek, altalaban, inkabb elvennenek, mint hozzaadnak a latvanyhoz - kulonosen a foldi targyalotermek, irodak eseteben. Az emlitett 5. epizod kromai jelenetek viszont valoban jol mutatnanak szinezesben, ami igy kihangsulyozna Kroma kulonleges, termeszetes szepseget es idillikus, bekes vilagat. (Mondjuk meg a Kaszino es kornyeke sem mutatna rosszul szinesben :)
Az Orion szinkronjairol meg annyit, hogy az 1., 2. es 7. resznek tulajdonkeppen "2,5" szinkronja van. Ugyanis a [nem eppen sikeresnek mondhato] 2003-es filmvaltozathoz teljesen uj szinkron keszult - es a mozifilm lenyegeben az emlitett harom epizodra epul. Amellett, hogy uj hangeffektusokat es zenet adtak adtak a magyar hanghoz [is], a szoveg is uj (vagyis sem az eredeti, sem az uj szinkronnak nem az 1:1-beni masa).
Par napja neztem meg ujra a mozifilmet, es igyekeztem nem odafigyelni a beeroltetett [es altalaban balul sikerult] uj osszekoto filmreszletekre. Igy eleg erdekes volt szamomra a film (joreszt az emlitett ujraszinkronizalas miatt).
Szoval a magam tapasztalata/velemenye a ketfele szinkronrol...
Azzal kell kezdenem, hogy az uj szinkront tobb tucat helyen javitottam ill. potoltam. Pl. a visszaszamlalast a regi szinkronosra csereltem ki (ill. volt, ahol a gepi hangot digitalisan allitottam elo). Szinten kicsereltem a helyenkent elofordulo "Lancet"e-t a "Teknoc-re (mas egyeb hasonlo javitasokkal), ill. jo nehany helyen a hianyos hangeffektusoak potoltam (a poharak osszecsengesetol a lepesek koppanasaig ill. a sugarpisztoly hangjaig). Ahol lehetett, igyekeztem szalonkkepesebbe tenni a tudomanyos szempontbol... hm... vitathato megfogalmazasokat is. A teljes felsorolas nagyon hosszu lenne....
A regi szinkront a DVD videoja ala tettem, es a hianyzo parbeszedeket az uj szinkronbol vettem at. (Az erintett jelentsorban - ahol a regi szinkron hianyos - mindenhol az ujat hasznaltam, hogy ne legyen zavaro az ide-oda ugralas.)
En az Orion-t felvaltva mindket szinkronnal hallgatom, mert szamomra mindkettonek megvannak az elonyei. Az regi termeszetesen az etalon, hiszen ezen nottem fel. Azonban az ujat is erdemesnek talalom hallgatni - ha masert nem, a helyenket sziporkazo szovegek miatt. E-mellett, sok esetben az uj szinkront legalabb olyan jonak - sot, egy-ket esetben megfelelobbnek (vagyis a karaketrhez jobban passzolonak) - talalom.
Koszonom Veronik! (es masoknak is a hatterben valo tamogatast :)
Majd nemsokara irok az Orion szinkronjaival kapcsolatos tapasztalataimrol (sok-sok even keresztul, kisebb-nagyobb megszakitasokkal, pofoztam ki a ketfele szinkront, ill. szabtam a regit a DVD videojahoz).
"Valószínűleg az akkori országvezetés nem nézett jó szemmel bizonyos megnyilvánulásokat a filmekben."
Tobb helyen is rovidebb a magyar TV-s valtozat a DVD-vel osszehasonlitva. A kihagyott reszeknek azonban nincsen semmi politikia vonatkozasa, szoval nem tunnek ezek celzott kinyirbalasnak. Talan eleve egy hianyos kopiat kapott a TV - ugyanis a Murat eredetiben Sziberiahoz hasonlito parbeszed pl. benne maradt, es csak a szoveget masitottak meg (amit mashol is megcsinalhattak volna - hasonloan az amerikaban kiadott es angolra szinkronizalt kelet-europia filmekhez ;-).
Amugy a zenet is atvarialtak tobb helyen a regi szinkronbvan - pl. a kromai kastelyban jatszodo jelenetekben teljesen mas zene szol (ami meg nem is az eredeti muzsika resze). A murai reszben [ha jol emlekszem] egy helyen viszont eleg brutalisan valtottak a zenet (ezt majd meg ki kill javitanom, mert nagyon zavaro a hirtelen vagas).
Az eredeti szinkronos Orion részek meg vannak vágva. Az első rész 28 másodperccel rövidebb, mit ami felkerült a DVD-re. Valószínűleg az akkori országvezetés nem nézett jó szemmel bizonyos megnyilvánulásokat a filmekben. Ezért kivágtak bizonyos mondatokat abból a jelentből amikor a vezérkar tárgyal. Minek. Megtehették volna, hogy dramaturgiai vagy hasonló szakértőkkel íratnak oda, számukra megfelelő párbeszédet. Hiszen nem volt idegen a szövegek, filmcímek, mondanivaló megváltoztatása akkoriban. 28 másodperc biztosan megoldható lett volna. Jó példa: Jagellovsk - Jagello
Lényegében egyetértek veled, bár nem vagyok nagyon otthon a sci-fi filmek világában. Inkább olvasom, és különösen szeretem Asimov és A. Clarke műveit. Náluk a számítógép még a mai fejlett technikát is mérhetetlenül felülmúlta, a robotjaikról nem is beszélve.
Ez a megfogalmazásod nagyon tetszik:
"Az Orion sorozat azért is időtálló, mert eleve nem vette magát túl komolyan, meg nem is próbált igazán tudományos alapon állni, amikor a jövő technikája jelenik meg.
Ha az emberrel (az örök emberivel) foglalkoznak, meg a társadalommal, és a többi csak díszlet, az maradandóbb.
Ha megpróbálnak technikai irányba is elmenni a jövőt illetően, akkor az általában kevésbé sikerül, később visszanézve."
Ne törődj a sok negatívval, valahol elakadt náluk/nála a tű. Hagy meg neki ezt a boldogságot, ha ennyi elég hozzá. Képzeld el, hogy ül a monitor előtt és keresi a nevedet, oszt, ha megtalálta, virtuózan lecsap a negatív billentyűre. :-D Esetleg többször is, hogy nyomósabb legyen az "érvelése". Őszintén szólva én sokáig észre sem vettem ezt a funkciót, és nem igazán hat meg + vagy - .
Amúgy igazad van: ilyen lett a világ. Mi pedig dönthetünk, megyünk-e a nyájjal vagy a saját utunkon maradunk.
"az Internet ma mar az "oszd meg es uralkodj" elvet kovetve inkabb szetforgacsol, mint osszefog"
.
Az Internet csak egy eszköz, nem követ az semmiféle elvet, az eszközt használók követnek ilyesmit.
Érdekes amúgy, hogy pont az internet vagy az okostelefon nem sok régi sci-fi műben fordul elő (Orson Scott Card Végjátékában - amit valamikor a 80'-as évek első felében írhatott - például van ilyesmi), láthatóan nem olyan könnyű kitalálni, hogy mit hoz a jövő. ("Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti.")
Az Orion sorozatban próbáltak valami különleges, jövőbeni technológiát megjeleníteni, üvegcuccokkal, a hatvanas években hatásos is volt. Mondjuk jobb is így hozzáállni az ilyesmihez, művészi alapon, mint az adott kor technikájából kiindilva próbálni kitalálni valamit, mer az nem nagyon sikerül, leragadnak az adott kor cuccainál, azt próbáljákk kicsit felturbózva kivetíteni a jövőre, és később visszanézve kicst vicces lehet az ilyesmi.
A teljesen eltérő, "üveg"-koncepció az Orionban a jobbik eset, ott nem póbáltak meg tudományosan leragadva kivetíteni valamilyen technikából kiindulva, inkább a hatásra mentek rá, egy művészibb, elszálltabb módon.
A Star Trek sorozatban viccesebb, amikor a jelentéseket úgy gyűjtik össze kis hordozható - a mai mobilokhoz hasonló - eszközökkel egy asztalon, hogy ezeket ott halomba rakják, hiogy ni, itt vannak a jelentések. Minden egyes eszközön egy jelentés. Mintha a papírdossziét simán behelyettesítenék egy-egy kütyüvel. A mai kapacitást el sem tudták képzelni, és a hálózatba szervezés se nagyon jutott eszébe senkinek a "hőskorban", sem a wifi-jellegű kapcsolatok.
Az egyedi, különálló számítógépeket egyenként programozgatták a jövőbe vetítve is a korai sci-fikben, és lyukszalagokkal, meg lyukkártyákkal kommunikáltak ezekkel... (Mondjuk például Asimov vagy Clarke szereplői legalább beszélgettek a számítógéppel.)
Pár hónapja rácsodálkoztam egy divatbemutatóról szóló video tudósításban arra, hogy kitalálták a palackból fújható ruhát, egy divattervező művész különböző színű spéci anyagot tartalmazó palackokat a modell körül forgatva, mozgatva fújta rá a ruhakölteményt, ami kifújés után megszilárdult, és a végén ollóval kicsit igazítva, a felesleget levágva kialakult a valódi öltözet.
A poén az, hogy Stanislav Lem kb. hatvan-hetven éve ezt tűpontosan kitalálta és leírta a Visszatérés című regényében.
De tényleg tűpontosan.
Lem ebben elképesztő elme volt.
(Mondjuk a Kudarc című regénye olyan, mintha nem is ő írta volna, csak valaki összedobálta, összefércelte volna korábbi novelláiból, minden irodalmi, művészi igény nélkül. Pan metron ariston. De mindegy is, ez csak egy kivéel nála. A legjobbak amúgy is azok a regényei, amikor egyesz szám első szemályben ír.)
Az Orion sorozat azért is időtálló, mert eleve nem vette magát túl komolyan, meg nem is próbált igazán tudományos alapon állni, amikor a jövő technikája jelenik meg.
Ha az emberrel (az örök emberivel) foglalkoznak, meg a társadalommal, és a többi csak díszlet, az maradandóbb.
Ha megpróbálnak technikai irányba is elmenni a jövőt illetően, akkor az általában kevésbé sikerül, később visszanézve.
Ennyi eleg volt - faraszto is, meg idom sincsen ilyenre.
Sajnos, elmult az Aranykor; amikor par evtizede indult ez a Forum, volt egy barati mag, ahol [valodi] keresztnevvel szolitottuk egymast. Meg szemelyes talalkozora is sorul kerult. Meg ha a vilagnezetunk gyokeresen kulonbozo is volt, mindig is egymast tisztelo rajongoi baratok maradtunk (ugye, Mihály? ;) Csak piszkoskodni idetantorgok nem voltak - csupan a filmsorozatot szereto rajongok, ill. a sorozat es a SF irant erdeklodok.
Sajnos, ez a vilag elmult; az Internet ma mar az "oszd meg es uralkodj" elvet kovetve inkabb szetforgacsol, mint osszefog - es a legtobb esetben inkabb sotetit, mint vilagossagot gyujt. Ma egy veretes disztopiaban elunk, egy celtalanul vergodo, onmagat kizsigerelo vilagban - es mar en is veszitem el az utopiaba, az emberiseg fejlodesebe, es az emberek josagaba vetett hitemet...
Nem akarom, hogy az Orion-hoz - ehhez a kivalo TV-sorozathoz - barmilyen negativ hozzatapadjon. Ugyhogy [egyelore/vegleg] ennyi reszemrol...
Jo kerdes (komolyan), amit tobbfelekeppen is tudom ertelmezni (es lehet, hogy egyik sem az igazi).
Negativot (emlekezetem szerint) soha senkinek nem adtam (ha ellenvelemenyem volt, annak hangot adtam.). Pozitivat sokat - viszont ujabban hiaba klikkentek ra a "+" gombra, az nem regisztralodik (csunyan mondva).
Az onertkeles szempontjabol igyekszem targyilagos maradni onmagam tekinteteben is. Az, hogy masok mit gondolnak rolam - es hogyan "mutatkozom be" masok szemeben -, az az olvaso hataskorebe tartozik. (Van azonban olyan gyanum, hogy mas lenne a fogadtatas nemelyeknel, ha uj nev alatt kezdenem kozolni a mondandomat.)
Az iment felhozott problemam azonban nem az ertekelessel van, hanem annak hianyaval. Ugyanis, ha csupan a hozzaszolo szemelye donti el, hogy a delikvens negativot ad, az nem ertekeles - az legjobb esetben eloitelet (legrosszabb esetben pedig vak gyulolet/ostobasag - ha pedig egy egy hozzaszolasra nem erkezik ellenvelemeny, csak egy "-" kilkkentes a sotetbol, akkor meg lustasag/gyavasag is :)
Ugyanez vonatkozik arra, amikor egy rajongo oldal targyat ertekelo, vagy akar magasztalo, velemeny kap [szinten a fentiek szellemeben] negativot. Ugyanis az termeszetes, hogy egy Led Zeppelin forumon Jimmy Page-et tartjak a legjobb gitarosanak, mig egy Pink Floyd oldalon David Gilmour-t. Es ezekre a zeneszekre barmely rajongo nyugodtan ramondhatja, hogy "egy isten" - meg akkor is, ha se' Page, se' Gilmour nem tud kezratetellel gyogyitani.
Latom, meg egy csatlakozott a negativ velemeny adassal. Ezek vitatkozni, erveket felhozni lathatolag nem kepesek - es csak azert adnak negativot, mert a a hozzaszolo kodneve tortenetesen "eolomea" *. Csupa rosszindulat, semmi mas - ok csak erre kepesek. (Nem adhatnak mást, csak mi lényegük.)
* Ez nem paranoia (bar Kissinger szerint a paranoiasnak is vannak ellensegei); ugyanis tobbszor megtortent, hogy csak annyiyt irtam, hogy egyetertek egy korabbi hozzaszolassal - mire ez negatvot kapott, mig az eredeti hozzaszolas nem.
Az utobbi hozzaszolasom amugy is csak puszta tenyt tartalmazott - a valosag pedig nem lehet negativ. (Mitol is lenne?! - "Oh, jaj, nekem roppant rosszul esik es felhaborit, hogy a Fold a Nap korul kering!").
Pavel Klusancev csinalt jo nehany szuper dokumentumfilmet (altalabn dramatizalt jelenetekkel megspekelve). Ezek meg Kubrick-ot is megihlettek, amikor a 2001-et csinalta. (Joggal mondhatjuk, hogy Klusancev filmjei nelkul a 2001 gyokeresen mas lett volna - fokent az uros/Holdon jatszodo jelenetek tekinteteben).
A ketszeres Oscar-dijjas trukkmester, Robert Skotak (akivel leveleztem egy darabig) nagy csodaloja volt Klusancevnek (meg talalkozott is vele). Sajnos, a rola keszult dokumentumfilmjet - lathatolag - nem fejezte be.) Az Outre magazinban megjeleno - nagyon reszletes es gazdagon illusztralt - cikksorozata a szovjet rendezorol [es mas szovjet SF filmekrol] ugyszinten nagy hirtelen maradt abba. A British Film Institute gondozasaban megjeleno Klusancev blu-ray doboz sem latott napvilagot (csatlakozva a megtorpedozott szovjet SF filmes gyujtemenyekhez).
Viszont Skotak kozremukodesevel, Pavel Klusancevrol szolo dolumentumfilm sikeresen megjelent (The Star Dreamer)
Klusancev legismertebb tudomanyos/tudomanyos-fantasztikus rovidfilmjei (kapasbol, szoval lehet meg tobb is):
- Meteorok
- Az anyag rejtelye
- Ut a csillagokhoz
- Univerzum
- Hold
- Mars
- Latom a Foldet (A cim Gagarin urben elhangzott tudositasabol van)
Ezek kozul a leglatvanyosabbak az Ut a csillagokhoz es a Hold.
Pavel Klusancev csak egy SF mozifilmet keszitette: a kivalo Viharok bolygo-jat.
