Utána kéne először olvasnod az egész rendszernek, mert a -3fok egy talajregiszteren megy be a hőcserélőbe itt már kb 10fokos majd a kijövő 22 fokos levegő ezt még felmelegíti kb 18fokra a kimenő kb 14fokosra hűl. A többit meg keresd meg mert ilyen számolásokért egy cég sok pénzt elkérne.
Hű, de szigorú, vagy szóval hány kw távozik óránként egy ilyen gépi szellőztetőn, mondjuk -3 fok külső hőmérséklet esetén, milyen hatásfokkal nyered vissza, és mennyibe kerül a vonatkozó berendezés? Ja, a bicigli, az egy kicsit fájt. :))
Ahogy elolvastam egy két hozzászólásod kül. topikban és eddig érdemleges hsz-t nem láttam tőled. Mindenhol elpötyögsz valamit de egy építő hsz-t vagy valamit ami megközelíti még nem találtam. Látszik ,hogy ehez is fingod sincs. Próbálsz mindent érteni de valahogy nem jön össze. Én azt javaslom told innen tovább a biciglid. Meg a szakmai topikokból is. Max. tanácsot kérhetsz.
Fából vaskarika, ha egy gépi szellőztető annyi hőt vinne el egy házból, amennyi meghajt egy valamirevaló hőszivattyút, akkor inkább kinyitom az ablakot naponta háromszor tíz percre. Egyébként gyártanak USB-s kávémelegítőt is, ettől még a dolog értelmetlen.
Én is ilyesmiben gondolkozom. Szerintem plusz 1-2 milla. Napkollektorral nem játszanék (még) ha már van hőszivattyúd, persze ha medencét akarsz fűteni az más :) A bazi nagy tartályról vannak viták, hogy állítólag nem buli mert elég nagy a hővesztesége (azaz nem éri meg éjszakai árammal feltölteni aztán nappal elhasználni). Ezen még azért fogok számolgatni, mert ugye egy ilyen "pici" tartályt akármennyire is leszigetelhetek, nem úgy mint az egész házat.
Kéményen én azért gondolkoznék (kandalló rulez). És ha már kandalló, akkor vízteres, és akkor befűtesz "ingyen", enyhe napokon nem is megy a hőszivattyú. A tartálynak is itt jöhet meg az értelme, mert "ingyen" felmelegítesz egy nagy halom vizet mint az állat... a kandalló ugye nem a 40 fokra céloz :)
Ha lesz gépi szellőztetésed hőcserélővel akkor miért nem lesz inkább levegő hőszivattyúd hisz 10foknál hidegebb levegőt nem fújsz ki.:-)))) Nálam is ez lesz.:-))
Szinte mindenben igazad van amit leirtál. Arra gondoltam azonban, hogy az mit csináljon akinek nincs elég pénze megvenni a drágább rendszert ami jó referenciákat tud maga mögött. Az várjon vagy vegye meg az olcsóbbat? Talán ez a hőszivattyú is úgy lesz mint a mobiltelefon? Vagy nem lesz nagyon olcsó belátható időn belül?
Tanácsot kérnék. :) Van rá reális esély, h építkeznem kell, ksz ház, 3 rétegű ablakokkal, falban 25-30cm szigetelés, hőcserélős gépi szellőztetés, szóval nem ezen akarok spórolni. Nem passzív ház, de egy erős alacsony energiás lenne. Felmerült bennem, h mi van, ha gázt be sem köttetek, és hőszivattyú játszana, eleve alacsony hőmérséklető padlófűtést akarok mindenhová, radiátort egyet sem. Kutat nem akarok, mert azzal sok a jogi probléma, de egy talaj hőt hasznosító cucc szóba jöhetne. Ugye ekkor le lehetne spórolni a gáz bekötését, szerelést, plusz nem kell kémény.
Matekilag ez így hol állna meg? Mondjuk egy turbós gázkazánhoz viszonyítva.
Azért nem az ezzel foglalkozó szakikat kérdezek meg, mert annak érdeke, h engem rábeszéljen a saját cuccára. Esetleg még a fentieket kiegészíteném vmi értelmes méretű 1m3 tartállyal+napkollektor kombóval, de minimum a HMV-t szeretnép napenergiából.
A másik variáció egy faelgázosító kazán, de ugye ott kémény már kell. :(
Hát, a hőszivattyú tényleg nem "csodaszer", nem mindenkinek megoldás. De mi van azokkal, akinek nincs vezetékes földgáza? vagy hűteni is akar? vagy tényleg érdekli a környezetvédelem, vagy esetleg az olcsó üzemeltetésre bukik? Aki a 30 éves FÉG kazánját akarja lecserélni, mert sokalja a 30000 ft- os fűtésdíjat, az felejtse el, nem neki való. Új építésnél, ha a korábban sorolt feltételekből valamelyik teljesül, akkor jó választás lehet a hőszivattyú, megtérül, és ezen felül pénzben nem kifejezhető előnyökkel szolgál: olcsó üzemeltetés az áram díja kevésbé várható emelése nem füstöl, nem mérgez meg senkit CO-val, és még hűt is. De jó rendszert ne a Vaterán keress, nem a bekerülési ára szabja meg egy rendszer árát, a hőszivattyúnál különösen nem. Ha megkérdeztek szakértőket perek tömkellege van folyamtban, mert ócska rendszereket építettek hozzá nem értők. MO. az utóbbi időben minden "olcsó" készüléket forgalmazó megbukott. Autót vennél-e a vaterán, szervíz nélkül, ismeretlen cégtől, no name kocsit? Nam csak a bekerülésiár a fontos, sőt...Jó autót sem kapsz 1/3 árért! Óvakodjatok a kóklerektől! referencia- elégedett ügyfél ez a fontos, de ne hidd el az elkötelezett forgalmazónak a "nagyot" mondásait, nézz meg működő rendszert, csak ez hiteles! A referneciák önmagukért beszélnek, akinek több éve folyamatosan van hőszivattyús, jól működő, per nélküli, referenciái, akkor jó helyen jársz.
Egyáltalán nem szeretnélek kioktatni, de az az érzésem, hogy a meddőteljesítményt és a veszteségteljesítményt összekevered!
Az utóbbi valóban a vezetés ohmos ellenállásán létrejövő veszteség, ami hővé válik és többé-kevésbé átadja a környezetének.
A meddő teljesítmény a tekercs induktívreaktanciáján lpterjövő teljesítmény, amely nem válik hővé. ha szerinted nem mi fizetjük, akkor ki? Talán a szolgáltató? Vajon miért kötelezik az ipri fogyasztókat a fázisjavításra (nem olcsó mulatság!)? Az ipari fogyasztóknál két mérőt szerelnek fel. A hatásos teljesítmény és a meddő teljesítmény mérésére szolgálót!
A háztartási fogyasztóknál nem fizetődne ki a két mérő felszerelése, ezért amit felszerelnek az a látszólagos (U*I) teljesítmény mérésén alapul.
A fogyasztásmérő pontosan a WATTOS fogyasztást méri, vagyis a mérőmű az u*i*cosfi*t mérést végzi. A meddő teljesítményt a háztartási fogyasztóknál nem mérik, hatása a vezetékveszteségnél jelentkezik, de vigasztaljon az a tudat, hogy télen az is a lakásod fűti.
Oké. Akkor vissza a hőszivattyúhoz, és a képletek való életbe fordításához. Ha a hősziv egy fázison 3,5A -t vesz fel, akkor mennyit pörög a villanyóra?
De sajnos azt is mi fizetjük. A fogyasztásmérő az UxI-méri éls abban benne foglaltatik a meddő teljesítmény is. Mivel ez a teljesítményrész nem használható fel, a nagy fogyasztóknál kötelező művelet a fázisjavítás, ami nem más, mint a cosfi értékének befolyásolása kapacitív fogyasztóval (kondenzátorral). Lehetne szinkron motorral is, de az csak kevés helyen fizetődik ki.
Háztartási fogyasztóknál nem mérik külön a meddő teljesítményt, de ipari fogyasztóknál igen és a fizetendő összeget nagy mértékben befolyásolja a meddő teljesítmény!
Szerintem te is közel ugyanazt írtad mint én csak másként.
A cosFi-nek annyi köze van a hatásfokhoz(a surlódáson és egyéb mechanikai veszteségen kívül) hogy betáplálsz egy UxI teljesítményt és ebből a cosFi által rontott teljesítmény alakul át hasznos munkává.
Bocs, hogy beleszólok, de a cosfi nem azonos a hatásfokkal!!!! S nincs is kapcsolatuk egymáshoz. A hatásfok azt fejezi ki, hogy a felvett teljesítménynek mekkora része hasznosul.
A cosfi az úgynevezett fázisszög koszinusza, amit a villamos gépek tekercsei okoznak. Minél több tekercs és ehhez hasonló van a gépben annál nagyobb a fázisszög értéke és ez növeli a meddő teljesítményt, ugyanakkor csökken a hatásos teljesítmény. Ez utóbbi a felvett teljesítménynek (ezt méri a villanyóra)azon része, amelyet felhasználhatunk. Sajnos ez még csökkenti a hatásfok!
Ha a gépünk nem tartalmaz tekercset, akkor a fázisszög 0 fok => cosfi =1. Ilyenkor a felvett teljesítmény majdnem teljes mértékben hasznosul. Ellenkező esetben a fázisszög (fi) ~ 90 fok => cosfi ~ 0.
Az általad megadott képlet alapján a hösziv hatásos teljesítménye 2,3kWh, a COP érték a barátibb 3,5-höz közelít. Nem ismerem a hatásos teljesítmény pontos definícióját, az érdekel hogy ez a definíció "pörgeti" a villanyórát?
A háztartásban általában induktív(vill.motor, trafó, stb) vagy ohmos(vill.bojler, vill.tűzhely, stb) terhelést használunk. Az induktív terhelés cosFi-je=1, az induktívé pedig cosFi<1.
Nem egészen így kell kiszámolni, 3*3,5*230=2415W=2,41kW, de ez nagyon sok ha feltételezem hogy a 8kW-ot valóban leadja akkor a COP érték soványka 3,3 érték. Ez a baj. Ezt kérdeztem másnak mi a tapasztalata a konkrét áramfelvételről.
