Régebben találtam néhány képet Mátészalkáról (nem tudom, ki készíthette), meg van a közbenső váltókörzet kezelőkészüléke, meg az egyik toronyról néhány kép. A toronyban vasgombos van.
Itt az állomás, és a berendezés átépítés alatt, a váltók már helyszíni állításúak. (Avagy mire megépült az új, nagy állomás, eltűntek a fekete vonatok...)
A lényeg: Van egy hagyományos SH, alakjelzőkkel, tológombos irodákkal.
Az állomást átépítik, a szigetperonok végénél új közbenső váltókörzet létesítenek.
A közbenső váltókörzet jelfogós berendezést kap, a váltók motorosak, a forgalmi irodából kezelhetők lemezpultról (a jelzőikkel együtt).
Az állomás két vége marad SH a tológombos rendelkezőkészülékével együtt, csak az alakjelzőket fényjelzőkre cserélték.
Egy 480 millió + áfára becsült feladat, a szolnoki D70 felújítása, részleges módosítása
A „Szolnok D-70 felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás keretében külsőtéri munkák, kezelő- és visszajelentő készülékek felújítása, valamint Szolnok „AB” és „CD” elágazáson távvezérlés tervezése és kiépítése tervezett. Külsőtéri munkák vonatkozásában kábelbevezetés-, és csere (29 db) jelző végelzáró-, kábelelosztó és kábelcsere szükséges. Kezelő- és visszajelentő készülék korszerűsítése tekintetében az állomáson 2 db nyomógombos kezelőkészülék és 1 db visszajelentő készülék (panoráma tábla) pultkockák és fedlapok cseréje, nyomógombok cseréje, felújítása, számláló jelfogók cseréje, visszajelentő izzók LED fényforrásra cseréje a szükséges áramellátás kiegészítéssel. Szolnok „AB és CD” elágazások (továbbiakban elágazás, elágazások) Szolnok állomás forgalmi irodájából vannak távvezérelve, egy GANZ által szállított rendszerrel. Az elágazások vissza vannak jelentve a D70 panoráma táblán is, kezelésük azonban egy külön számítógépről történik, amely a GANZ távvezérlő része. Az elágazásokon személyzet nem teljesít szolgálatot, megközelítésük rendkívül nehézkes. Az elágazások utasforgalmi szempontból elzártak, utastájékoztatás nincs. Az elágazásokon FOR adatgyűjtő terminálok is üzemelnek, amelyek a szolnoki FORSZG-hez kapcsolódnak. A GANZ távvezérlő és a FOR adatkapcsolata is rézkábelen valósul meg, előbbi HF modemekkel, utóbbi pedig SHDSL modempárral. A beruházás megvalósításával az „AB” és „CD” elágazások távvezérlése Szolnok állomás forgalmi irodából lesz kialakítva. Ehhez két új biztosítóberendezési távvezérlő szükséges az elágazásokra, Szolnokra és a jelenlegi távvezérlő munkahely átalakítása szükséges. A szolnoki távvezérlőnek kitekintést kell adnia az új 120a KÖFI vonalra. Az „AB” és „CD” elágazás információit be kell vinni a Kerepesi 14-ben épülő 120a távvezérlő KÖFI-KÖFE központba is. Az ezekhez szükséges adatátvitelt ki kell építeni.
Kényszer-menetirányváltás kiépítése a 42. számú vonalon
A kényszer-menetrirányváltó áramkör Adony-Rácalmás-Dunaújváros vonalszakaszra kerül telepítésre. A tengelyszámlálóval kiegészített kényszer-menetirányváltó berendezés lehetővé teszi az adott állomásközben a menetirány megfordítását olyan esetekben, amikor valamely térközszakasz látszólagos foglaltsága miatt a térközbiztosítóberendezés egyébként megakadályozná. A vonalra behaladó, illetve kihaladó tengelyek számának megszámlálásával, illetve nyilvántartásával ellenőrzi az állomásköz foglaltságát. Ennek érdekében a bejárati jelzők mögé, Dunaújváros-külső mrh-en a rakodóvágány kezdő- és végponti oldalára egy-egy un. kerékérzékelő kerül telepítésre. A kerékérzékelő berendezést lehetőség szerint mindig ugyanarra a sínszálra, annak külső oldalára kell felszerelni. Ez a berendezés egy szerelt egységben elhelyezett kettős – más-más frekvenciára hangolt - jeladóból, és a sínszál belső oldalára szerelt, egy egységben elhelyezett kettős – az adójára hangolt - vevőből áll. A vevők az adók mágnesen terében úgy helyezkednek el, hogy a fölöttük áthaladó kerék megváltoztassa a mágnesen térerőt, és ez által a vevők kimenetein feszültségszint változásokat indukáljanak. Ezt a feszültség változást a kerékérzékelő mellet elhelyezett elektronika kiértékeli, átalakítja és a központi számítógépek felé továbbítja.
Apropó dizel: gondolom motorgenerátor meg kézi inditású áramfejlesztő már nincs sehol, ugye?
Remélem még valahol eldugva csak van még egy-kettő. Nem feltétlen nagyállomáson, meg vélhetően nem az utóbbi 10-15 évben átépültön.
Újabb kérdés: a Könyvben a menetfüggőségi jelfogóknál emlitésre került, hogy amennyiben a függőségek kialakitására egyszerűbb megoldás létezik akkor is alkalmazzák őket. (A másik eset, ha a kezdő-, cél-, célretesz jelfogók érintkezői nem elegendőek). Tudna valaki erre a más, egyszerűbb megoldásra példát mondani? Mert szerintem meglevő, amúgy is szükséges jelfogókat használni a függőségek megvalósitására a legegyszerűbb. :D
Lehet, arra gondoltak, hogy a váltó menetfüggőségi jelfogó is pótjelfogó, csak nem egy jelfogót, hanem egy logikai függvényt pótol. Vagy a jelfogó kerül be két áramkörbe, vagy maga az áramköri hálózata - de a akkor mindenből kétszer kell venni, mert két helyre is kell belőlük.
Valahogy sejtettem, hogy a dizel gépcsoport AS alapon került beszerzésre. (ahogy sikerül :) ) Apropó dizel: gondolom motorgenerátor meg kézi inditású áramfejlesztő már nincs sehol, ugye?
Újabb kérdés: a Könyvben a menetfüggőségi jelfogóknál emlitésre került, hogy amennyiben a függőségek kialakitására egyszerűbb megoldás létezik akkor is alkalmazzák őket. (A másik eset, ha a kezdő-, cél-, célretesz jelfogók érintkezői nem elegendőek). Tudna valaki erre a más, egyszerűbb megoldásra példát mondani? Mert szerintem meglevő, amúgy is szükséges jelfogókat használni a függőségek megvalósitására a legegyszerűbb. :D
A régebbi telepítésű berendezések átépítésre kerültek?
Olyan is volt, ahol átépítették, de rendszerint nem. Vannak olyan nagyobb öreg állomások, ahol inkább egyénivel nyomkodják a vágányutakat, mert úgy gyorsabban felépül.
De olyan is volt, ahol még az 1980-as évek végén is kondenzátoros késleltetést építettek be (Püspökladány, igaz itt a helyi kapcsolós alapáramkörre hivatkoztak.)
Az áramellátó berendezések esetében volt - e előírás arra, hogy milyen konkrét gyártmányokat kell telepíteni? Gondolva a dízelgépcsoportra stb. Vagy ez is olyan mint a biztber épületek, hogy vonalanként változik?
Hogy milyet? Amilyet éppen hajlandó és tud szállítani a gyártó. :-) (Az agregátok esetében.)
Az áramellátásnál is a mi van a boltban volt a kezdeti kérdés. Aztán idővel kialakultak a tipizált megoldások...
Köszönöm szépen a választ! Ez a menetbeállítási idő nekem eszembe sem jutott. A régebbi telepítésű berendezések átépítésre kerültek?
Az áramellátó berendezések esetében volt - e előírás arra, hogy milyen konkrét gyártmányokat kell telepíteni? Gondolva a dízelgépcsoportra stb. Vagy ez is olyan mint a biztber épületek, hogy vonalanként változik?
Ha jól emlékszem, pl. Bicsérden 3 hengeres Jenbacher vagy Deutz dízelmotor szolgált tartalékul automata indítással.
Eredeti kapcsolásban a váltóállítást időzítő jelfogó csak vágányutas állításnál működött. A váltóállító jelfogók (pöttös és + vagy -) húzott meg az időzító is, ha a topológiai láncban előttes váltó időzítő jelfogója meghúzott (tehát nem mereven mindig ugyanabban a sorrendben és vágányúttól függetlenül mindegyik mint a mostani alapkapcsolásban, hanem csak azok, melyek a vágányúthoz kellettek és topológiai sorrendben). A kezdő-cél összeakadáskor a jelzőhöz legközelebb eső váltó időzítőjelfogója azonnal ejtett, a következő váltóé pedig kondenzátoros időzítéssel ezen első váltó ejtése után 1,5 másodperccel, és így tovább. Ha a váltót nem kellett vágányútban állítani, akkor a kondenzátora nem töltődött fel, így a sorban előttes elejtésekor azonnal elejtett. Tehát nem a futó váltók száma volt maximalizálva, hanem az indítás késleltetve, 1,5 másodperccel eltolva.
Darabszámok: nem amiatt csoportosították így, hogy a jelfogókat kíméljék, hanem a váltók száma nagyjából arányos az állomás méretével az meg többé-kevésbé a forgalmával. Egy 15 váltós állomáson annyira nem okoz érezhető vágányútbeállításidő növekményt, ha egyszerre csak egy váltó állhat át. Egy 120 váltóból álló állomáson már inkább. Szóval a váltószámfüggés nyilván jót tesz az egyszerre "feleslegesen" meghúzó számának csökkentéséenk is, de nem ez a legfőbb szempont.
Elkezdtem tanulmányozni a D55 könyvet, váltóállító áramkörrel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
- Olvastam, hogy az eredeti alapkapcsolásban nem a ma ismert léptető jelfogó áramkör szerepelt, hanem indítási késleltetéssel egyszerre 2-3 váltót is lehetett állítani vágányutasan. Erről esetleg van rajza valakinek?
- Ugyanitt írva vagyon, hogy 20 váltóig egy, 20-40 között oldalanként egy, 40-100-ig oldalanként 2-2 áramkört kell létesíteni. Ez amiatt van, mert minden egyéni állításnál végigfut az egész lánc? (ne legyen sok felesleges meghúzatás)
