Milyen értelemben "jó"? Azt mondja, hogy ha a mértékegységeket ügyesen választjuk meg (pl a távolságot másodpercben mérjük, vagy az időt méterben), akkor a sebesség egy dimenziótlan szám lesz, és c=1=c2=cn.
Ez igaz, de nem segít rajtad: te egy c-vel azonos dimenziójú, de annál nagyobb mennyiséget szeretnél c2-tel jelölni, az pedig nem megy.
mutáns levezetése arra mutat rá, amit már többen mondtak neked, hogy értelmetlenség egy sebességet egy másik sebesség négyzetével azonosítani. Éspedig azért, mert akkor más mértékegységet (koordinátát) bevezetve egyenlővé válnának olyan sebességek, amik eredetileg nem voltak egyenlők (jelen példában a 300000c és a c), ami nyilvánvalóan abszurdum. Két sebesség vagy egyenlő vagy nem, mindenféle koordinátázástól függetlenül, általánosabban két fix sebesség hányadosa független kell legyen mindenféle koordinátázástól, mértékegységtől.
Itt kizárólag jelölésekről beszélgettünk. Bármit jelölhetsz bármivel, kivéve ha a jelölés már le van foglalva valami másra. Ennyi. Ha te négyzetgyököt akarsz vonni a 300000c-ből és el akarod nevezni C-nek, tedd azt.
Természetesen, de most a kérdés az, hogy az általad is lehetségesnek tartott nagy C, amit egy mutáns51584 -ben bevezetett és amely nagy C nem egyenlő c fénysebességgel, na ennek a négyzete lehet-e 300 000 c ? Tehát, nagy C:
A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?
(Érteném a nemleges választ ha nem kezdted volna a c2-et magyarázni..)
hogy világos legyen astro janinak is: nem azért, mert nem ez a pontos érték. a c nem egyenő 299792-vel sem. mivel a c értéke mértékegységfüggő! éppúgy lehet például 186000 is, ahogy amerikában vélik, vagy 300000000, ha SI alapegységben írjuk fel.
Nem. A 300000c sebességet a 300000c fejezi ki. Mint mondtam, a c2 mást jelent, egész pontosan c-szer c-t. Mivel a c nem egyenlő 300000-rel, ezért a c-szer c sem egyenlő a 300000c-vel. De javasoltam a c2, c(2), C, c', c~ stb. szimbólumok használatát. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen.
A jelölésnek azt kell kifejeznie, hogy a graviton sebessége kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség.
Nem ismerek erre standard jelölést. Javaslom a c' vagy a C szimbólumok használatát, esetleg a c-t kis hullámmal a tetején. Aztán hozzá lehet tenni, hogy c' (vagy C vagy hullámos c) a 105c és a 106c közé esik. A c2 is jó, ha c2-t vagy c(2)-t értesz alatta, nem pedig c2-et, aminek már van jelentése.
Gratulálok, Te vagy az első aki konstruktívan áll a dologhoz.
Gergőt megkérjük, hogy szóljon hozzá. A jelölésnek azt kell kifejeznie, hogy a graviton sebessége kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség.
ivivan 51540 -ben foglaltam össze a gondokat, linkekkel.
Az "áramlás" abban nyilvánul meg, hogy a gravitonsugárzás kiegyensúlyozatlanná, anizotróppá válik tömegek közelében, az egyik irányba (a tömeg felé) több megy mint visszafelé, ezen sodrás által alakul ki a gravitációs mozgás. A C2 a gravitonokra vonatkozik, nem az "áramlásra".
Nekem lenne egy áthidaló megoldásom a c2 problémájára.
Vezessük be az x hely és t idő helyett a következő koordinátákat:
X=x, aza a hely maradjon ugyanaz
T=ct, azaz az idő helett használjunk egy azzal arányos távolságegységet, arányossági tényező a fény sebessége.
A sebesség ekkor általában:
v=x/t helyett
V=X/T, ami =x/ct=v/c, ahol v a hagyományos x/t sebesség.
Ekkor a fény új sebessége (most C-val jelölve)
C=1, mértékegység nélkül, és akkor C2=1 marad a graviton sebességére.
Kérdés, Asztrojan mit szól mindehhez.
Ha nem ért egyet ezzel, megkérem, mondja meg, mi lenne a graviton sebessége az újonnan bevezetett X,T mennyiségekkel kifejezve. Egyszerű osztás-szorzással ez gondolom megadható.
Csak két kérés: - ne használd sebességre a c2 jelölést, mert mindenki bele fog kötni - adj egy pontos becslést arra, hogy mekkora szerinted a gravitonok áramlási sebessége és miért
Ezenkívül tudnál mondani egyetlen olyan kísérletet mondani, ami ezt az elméletet igazolja? Mert a sokszor megismételt MM egyértelműen cáfolja. Most kellene valami, ami mellette szól...
"mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?"
Nemigen függ a boldogságom attól, hogy milyen tévedésekben leledzel.
Azért épp ezt a cénégyzetet emeltem ki a züldséghalmazból, mert reméltem, hogy egy ennyire nyilvánvaló logikai hibát talán képes vagy észrevenni, ha külön felhívják rá a figyelmedet. Mértékegységben sem jó, meg egyáltalán...
A világot 4 elemi részecske építi fel: graviton A, graviton B, elktromos töltés + és elektromos töltés -. Ezeknek nincs tömege, a tömeg akkor ugrik elő amikor ezek kombinálódva "megállnak". A graviton nem áll meg de töltéssel kombinálódva nem száguld el egyenesen, hanem egyhelyben kering (tórusz). A tórusznak sem lesz ettől tömege, mert a tömeg egy illúzió, a tórusz keringésből adódó tehetetlenségének a mértéke.
A graviton A és B együtt alkotja a gravitont, ez egyenes vonalban terjed, sebessége c2, esetleg olyan értelemben lehet neki tömeget tulajdonítani mint a fotonnak (a foton nyugalmi tömege nulla)
mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?
Nem saját magába, a saját szingularitásába miért nem esik bele? De erre nem kell válaszolnod, ha azt mondanád, hogy megáll ott az idő..
Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent).. De.
Még egyszer leírom mit értek "áramlás" alatt: több graviton lép be mint amennyi kifelé jön. Így a DVAG mindig befelé "áramlik" (nem véletlenül teszem idézőjelbe, mert nem egy közönséges áramlás, inkább áramlás különbség) de a gravitonok kifelé is jöhetnek. Csak több megy be mint ki az árnyékolás miatt.
És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?
Mert itt véget ér a tudománya. Tudod, minden tisztesseges tudomanyos modellnek van egy ervenyessegi tartomanya. (aminek nincs, az nem is tudomanyos modell). Az ervenyessegi tartomanyon kivul eso dolgokra a modell semmi relevansat nem mond.
Ezen ervenyessegi tartomany kijelolese, ellenorzese: ha lehet, meghagasa a tudosok egyik fo feladata.
Nomost.
- Miert rovod fel egy tudomanyos elmeletnek, hogy van ervenyessegi tartomanya, ha anelkul eleve nem is lehetne tudomanyos az adott elmelet? - A te elmeletednek tkp. mi az ervenyessegi tartomanya? Hogyan lehetne ellenorizni, behatarolni?
Egyebbirant igazabol lovese sincs senkinek, hogy a fekete lyuk kozepe tenylegesen resze-e a relativitaselmeletek ervenyessegi tartomanyanak, tekintve, hogy meg senki se ment oda megnezni. Ugy sejtjuk, hogy nem resze. De ez csak sejtes - bar ez legalabb tudomanyos alapokon nyugszik.
"Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg."
Mire is gondoltál itt? Arra, hogy a fekete lyuk nem veszik bele saját magába? És? Nem is mondott ilyet rajtad kívül senki...
"egy bolygóból kijön a másik oldalon"
Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent), azaz a gravitáció iránya mindig megegyezik a DVAG áramlásának irányával?
"a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele"
Hát márpedig én belekötök: milyen nagyságrendű szerinted a c2?
Először olyat adsz a relativitáselmélet szájába, amiket ő sose állított. Utána azt róvod fel neki, hogy nem is foglalkozik az említett kérdéssel. A kettő között feszülő finom ellentmondást nem látod?
Amúgy a relativitáselmélet - mint minden elmélet - nyitott könyv. Ha nem így lenne, a matematikusoknak felkopna az álluk. Attól, hogy egy elmélet axiómáit (kiindulási téziseit) ismerjük, még cseppet sem ismerjük az összes belőlük levezethető állítást. Pl. az egész számok alaptulajdonságait mindenki ismeri, mégis róluk egy csomó kérdésre senki nem tudja a választ a világon. És nem azért, mert az egész számok elmélete hibás vagy túl szűkös lenne. Hanem azért, mert egyes állításokhoz nagyon hosszú és bonyolult út vezet az axiómákból és még nem találtuk meg őket.
