Nemrég álltam neki a családom kutatásának. Megkérnélek titeket, hogy aki tud használható infokat, hogy mit, miket érdemes weben, könyvekben használni, kérem írja meg.
Illetve bárki aki Knoch és Ziegenheim családnévvel kapcsolatban infot tud adni kérem jelezze. A két család ősei a betelepítések idején jött Mo-ra, somogy ill.tolna megye területére. A leszármazottak nagy rész ma is ezen a területen él. Tudomásom szerint Németo-ban is vannak rokonok, de odáig a keresésben nem jutott.
Rokonok-e az Erdélyben Csomortányi Tamásban 'kicsúcsosodó', benne az egyik lengyel király ősét adó, vele fiágon 1600 körül kihaló Csomortányi család és a Besenyszög(Szentivány) helytörténetben az 1700-as évek elején 'megjelenő' Csomortányiak.
Olvtársunk IsseCs vetette fel, ill. kutatja e témát (s vannak sokan érintettek még: iater, Rye, Blanchelor, meg akik Besenyszög kapcsán a Csomortányi-féle betelepítés miatt őseit ott találja meg egy időpontban)
Orosz Ernőnél szépen lejön, hogy 1722-ben kap nemességet 4 testvér s egyikük fia. A 4 testvér egyikének Cs. Imrének (ő a kulcsszemély) az unokája az a Csomortányi Károly, akiről mostanában IsseCs a Történelem topikok közt az 1848-as témában többet szeretne megtudni.
Az e topik keretében többször felmerült téma visszakeresése nyomán (balra keresőbe: Csomortányi) kirajzolódik, hogy 1710 körül (Rákóczi szabadságharc ideje !) a környékre érkező akkor még libertinus Csomortányiak 1712 körül ugyan betelepítik Szentiványt, de nemességet csak 1722-ben nyernek. (különösen ajánlom feleleveníteni Blanchelor 4704-es és iater 1478-as hsz-át, s javaslom az ezzel foglalkozóknak belelapozni a Blanchelor honlapján a jobb oldali függőleges oszlopban megtekinthető helytörténetei és (besenyszögi) családtörténeti anyagokba.)
Kérdés:Hogyan lehet, lehet-e,
- egy a XVI. században az erdélyi nemesi közélet egyik vezető alakja (aki ismert katonai érdemeinek köszönhetően 'emelkedett ki' családja előző generációihoz képest, de nemességet vszeg korábbról szereztek), politikaformáló, mitőbb királycsináló személy (Báthory Zsigmondot kapcsán) rokona
- egy 100 évvel később is még csak libertinusi jogállásban lévő családdal, ki más szolgálatában telepíti be más birtokát, s csak ezt követően szerez nemességet. S ennek a családnak akkora birtoka van, ill. akkora - olyan kicsi - az abból származó jövedelem, hogy újabb 100 év múlva polgári foglalkozást kell vállaljon (tehát nem a vármegyei nemesi közéletben használja jogász képzettségét.)
Ha egy család, akkor elágazás még Csomortányi Tamás elött van, az ő felmenő vonalának nemesi státus szerzését megelőző időben, de akkor mit csináltak addig az 1710 körül felbukkanó ág tagjai, s hogyan kerültek akkor éppen oda.
Mennyire hihető ez, s mennyire alátámasztható?
Vagy pusztán származásra utaló lakosnévként olyan egyezésről van szó, mint van a sok Tokodi, Szászvári, Mindszenti, (netán Berényi?:) - hogy kifejezetten olyan egyedi toponimákat említsek, ami konkrétan egy település, és nem egy vidék, megye, tájegység, vagy nem olyen helységnév, amiből sok van pl. -újhely, -szentmihály, -várad, - berény. (Csomortány nekünk, 'itt' lakóknak tűnik ritkának, erdélyieknek nem)
Ezek kiderítésére javaslom az érintett Csomortányiaknak szép lassan a jelenből a múltba visszaereszkedni a létező, megfogható leszármazási vonalon szereplő személyek konkrét születési, stb. adatai alapján. (s javaslom csak a fővonal mentén, apa-apa-apa, s nem a középkor/kora újkor határán el-elfogni egy-egy információt, s izlelgetni.)
Ez csak a saját logikám, de a halotti anyakönyvi kivonatot a temetés előtt állítják ki, azaz ahol kiállítják, ott nem tudják, hogy hova fogják temetni. A temetőket megkérdezve viszont nekik tudniuk kell. Azonban még ott van az a tény is, hogy ha a sírhelyet nem hosszabbították meg, akkor már valószínűleg a sírt exhumálták, így az már nem lesz meg.
Köszönöm a segítséget, sajnos csak az év az ismert. Amennyiben meg van a halotti anyakönyvi kivonat, úgy van esély, hogy a temetőt/sírhelyet megmondja valaki?
Ha biztos vagy abban, hogy Debrecenben hunyt el és még az évet is tudod, akkor a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban az 1914-es halotti anyakönyvekben meg kell találnod dédapád halotti anyakönyvét, mely valószínűleg tartalmazza a születési időpontját és helyét is. Ha napra pontos dátumot is tudsz, akkor írj a levéltárnak és talán kikeresik Neked a szükséges adat.
A másik lehetőség, hogy dédszüleid házassági anyakönyvét próbálod megkeresni, a területileg illetékes megyei levéltárban. (ez akkor igaz, ha ez a házasság 1895. októbere után történt). Azt tudod, hogy hol házasodott? Esetleg dédnagymamád hol született?
Családfámban szeretnék kutakodni amatőr kezdőként, az első lépéseket keresem. Kecskeméti vagyok, dédapám itteni születésű de Debrecenben halt meg 1914-ben, (egyébként római katolikus), a születését nem tudom pontosan, már édesapám sem ismerte. Annyit tudunk, hogy Debrecenben lett eltemetve, talán, mint hősi halott. Ha a sírját, illetve pontosabb adatokat szeretnék róla megtudni, hogyan célszerű elindulni?
van itt vki, aki mostanában Sopronban kutakodik az anyakönyvek között? ha esetleg vkinek lenne rám kis ideje, szeretném megkérni, hogy nézzen meg két adatot: 1906-os (Lakatos Zsófia, Sopronlövő) születési anyakönyvből érdekelne egy bejegyzés, és a szülei házassága, bár erről már azt sem tudom, 1895 előtt, vagy utána történt-e.
és ha esetleg lenne vki, aki Szombathelyen kutakodik? az 1900-as (Nagy József, (Kis-)Sitke, édesapja Nagy István, édesanyja valamilyen Rozália) születési anyakönyvből érdekelne ez a születés, és ugyanúgy a szülők házassága.
nagyon hálás tudnék lenni a legkisebb információ morzsáért is :)
Én is találkoztam már egy pár érdekes névvel, pl: Rosszat-csinálló, Tehenész, Kondom, Busa, Ilka. Jut eszembe most hallottam hogy nemrég jelent meg a Családfakutatás Matyóföldön, amelyben hasznos segítséget kaphatunk az anyakönyvek felépítéséről, a kutatás menetéről, a ragadványnevek kialakulásáról, és a könyvben egy latin - magyar szószedet is van a halálokokról, keresztnevekről, foglalkozásokról, hónapokról stb. A könyvben jó néhány régi név is található és sok matyó család leszármazottai.
Érdekességek: Egy nem is oly' régi (1860-70 közötti) házassági anyakönyvben az alábbi névvel találkoztam: Sóoldat (Sóoldatt) Antal az illető Bohémiából való volt és mint látható; elég durván "magyarosította" a nevét a pap :)
És egy másik egy halottiból: Mindentudó István (cigány koldus)
biztos vagy a névben? Nem Hoenisch (Hönisch), vagy Hornisch? Ezeket én valószínűbbnek tartom, mivel az isch végződés német nyelvterületről való származást jelez, és az általam feltételezett verziókból a google is ad egy halom találatot, míg a Hocnisch-ra gyakorlatilag semmit (a háromból a harmadikon is látszik, hogy egy félreolvasás miatt került az e helyére a c...)
A kézírást elég könnyű félreolvasni, a fenti két névváltozat (valamelyike) viszont lehet, hogy mégiscsak előfordul az anyakönyvekben...
Ha nem gyakori a név vagy ismert az édesapja foglalkozása (pl.: valamilyen iparos volt) vagy bármilyen egyéb kereshető adat, akkor érdemes netes adatbázisokban (pl. radixindex, családfalu, stb) keresgélni. Esetleg azt nézted, hogy 1883 után a kispesti a.könyvekben nem született-e testvére? A vallásban teljesen biztos vagy?
Kispest önálló községgé 1871. június 11-én alakult. Ekkor még Soroksár filiája volt. 1877 szeptemberében épült az első templom, amely egy torony nélküli 12×8 m-es lakóház volt. A mai templomtorony helyén helyezkedett el. 1884-ben áldották meg ezt a templomot, amely hamarosan kicsinek bizonyult. 1883. augusztus 1-jén jött Kispestre az első plébános Ribényi Antal személyében.
Ha nem találtad Soroksáron, akkor valóban kételkedni kell, a kiinduló adatod helyességében. Az illető házassági anyakönyvének tartalma ismert számodra? Ha nem, akkor próbáld meg azt felkutatni előbb.
A nagyapa vallása szerinti egyháznál (plébánián vagy egyházi levéltárban) lenne érdemes kutakodni. Ha rk vallású volt, akkor a váci püspökség akár telefonon is megmondja, hogy 1883 előtt hová "könyvelték" a kispesti katolikusokat.
Nem árt kételkedni a régi adatokban, ha nincsen róluk írásos okirat; biztosan Kispesten született?
Én nem régen kezdtem kutatni.A segítségeteket szeretném kérni abban,hogy a nagyapám 1880.november 24.-én Kispesten szüetett,az anyakönyvét viszont nem találom.
1880.-ban nem volt még anyakönyvezés Kispesten.A MOL-ban átnéztem már Sári,Soroksár,Vecsés,Dunaharaszti,Szentlőrinc puszta,Törökfalva,Némedi,Irsa,
Köszönöm, ha valaki keresi, de közben megtaláltam. Beírom, hátha van, aki még nem ismeri. A kassai anyakönyvek (1896-1980) a levéltár közelében, az Állami Anyakönyvi Hivatalban találhatók. Címe:
Miestny úrad Koąice - Stare Mesto
Matričný úrad
Hviezdoslavova 7
04001 Koąice - Staré Mesto
A kikérés módjáról, időkorlátairól még nincs információm. E téren - ha tudtok - örömmel veszem tájékoztatásotokat. Üdv, Kajra
Kedves MilyenNincs,
Elsö kerdesedre a valaszom igy lenne helyes : is-is, csakis amatör szinten, igy az adatgyujtes nincs idöhöz kötve de elöszeretettel kivancsiskodom Csomortanyi Tamas utan, igy Erzsebet utan is. Valahol a neten bukkantam arra a rövid inforra hogy Tamasnak hatalmas birtoka volt Lozin helysegeben, Lwow varos közelebe ( En ezt a mai Ukrajanban levö Lviv-el azonositottam/ gondoltam, tevesen ?), de a te jelzesed szerint letezik egy Lwow (Wroclaw közeleben) es Losina eleg közel egymashoz (20 km legvonalban). A masodik linket követve a Losnice es egy masik “kisebb” Lwow között kb 70 km-es tavolsag van.Nem kerignöre hivtal fel de lehet hogy szudetai hegyitango lesz belöle...:-)
A korabban altalad emlitett linkeket (lengyel nemes csaladok) követve a "tema" igy is hangozhatna:
" Egy haromszeki varkapitany nyugat-europai utodjai...." kecsegetetö tema nem ? Probalkozom a temat szerenyen es ovatosan kezelni, ennek ellenere hozzafuznem a következöt: a ma elö sved kiraly egyik öse anyai agon a moldvai Jeremia Movila felesege Erzsebet. Ebböl kifolyolag erdekes lenne megtudni hogy Erzsebet apja (vagy nagyapja?) Losonci /Izlozeanu volt vagy az erdelyi Csomortanyi Tamas.
Az eddigi ismereteim szerint Tamas felesege Lozinska (Losonci) volt vagy Lozinrol/ Losoncrol valo volt.
Hogy keringö, hegyitango vagy csurdöngölö lesz e….legyen barmi de szabadidöben kellemes foglalkozas ez...;)
IsseCs
Hello. Egy véleményen vagyok milyennincs-el én a könyvtárazást választanám a levéltárakban, mert valahol valami adat lehet még csak nem tudod, hogy hol és mi. Csomortányi családot elejétöl végéig átnézném, és időrendbe raknám az esményeket, összevetném a meglévő infókkal valami csak lesz belőle. üdv pistur
Az Izlozeanu és a Lozinski/Lozinska ugyanazt jelenti, azt, hogy Lozin(y)i, Lozin(y)ba való.
Viszont kisezer Lozinski nevű van a neten, olyan, mint - hogy már felmerült párhuzamot mutassak - a Losonci névvel kezdenénk valamit. Csak nemesi család volt vagy 6-8, különböző időkből e névvel.
A toponíma volta felől való megközelítéssel az a baj, hogy Lozin toponima nemigen van (http://www.fallingrain.com/world/PL/a/L/o/z/), Loza már inkább, a Loza-Lozin-Lozinski alakváltozás viszont két képző egymás utáni csatlakozását feltételezi (tolulás?). A magyarban is van erre példa Kút-Kutas-Kutasi, ez esetben viszont a 2. alak önállóan megáll toponímaként is, a lengyelben a Lozin viszont nem.
Román? Körbenéznék a falligram-on (Izlaz pl. kapásból kettő), persze ez nem felhívás keringőre, csak arra utalás, hátha román eredetű név átírása a Lozinska (s az Izlozeanu a kiindulási pont a kutatásban) Vagy a csomortányi családra 'rámenni', levéltárilag.
Amúgy úgy gondolom bent van a rendszerben egy részinformáció, erre utalgatnak keresztbe egymásra az egyes források.
Erdekesnek talalom a Movila Jeremias felesegeröl Erzsebetröl valo elterö informaciot.
Ezek szerint Erzsebetnek ket apja (is) lehetett az egyik az Csomortanyi Tamas a masik meg Gheorghie Izlozeanu, kerdes hogy melyik adat a helyes.Teny hogy Csomortanyi Tamas katolikus volt ugyszinten Movila felesege, Erzsebet is. Hogy Erzsebet katolikus az könnyen magyarazahato ugy is ha Izlozeanu-t lengyel eredetunek könyveljuk el. Erzsebetnek erdelyi rokonai voltak az biztos , a kerdes csak csupan az hogy Lozinski vagy Csomortani csaladbol, vagy mindkettöböl ?
Lengyel adatok szerint is Erzsebet apja Csomortani volt. Izlozeanu nevevel csak a roman wikipedian talalkoztam.
Egy kis segítséget kérnék. Készülök Kassára. Mivel 1895 utáni időszakot keresek, az anyakönyvek az Állami Anyakönyvi Hivatalban vagy az Egyházi Hivatalban találhatók. Ennek a két hivatalnak a címét és ha ismeritek a bejelentkezés menetét, módját kérném. Előre is köszönöm, üdv. Kajra
Nekem Nagybányáról vannak jó hasonlóan jó tapasztalataim !Előre jeleztük a kérést angolul és románul postán, majd e-mailben is. Választ is küldtek. A levéltárosok rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak. Lehetet fényképezni, a kéréseket igyekeztek egy órán belül teljesíteni.... Szerencsénkre ott is volt egy magyar levéltáros . :))) A fondjegyzék románul van, rendezett. Sajnos elég sok anyakönyv állapota kritikus, hiányos...., de elkezdték ezek restaurálását is.
Anno a 6125 hsz-ben rodokmen indított egy mini-tapasztalatcserét, az egyes levéltárakról, az ott tapasztalt hozzáállásról. (tiborpapa szólt hozzá 6126 hsz - Gyula, Veszprém, Szfvár püspöki, Orosháza evang. + idrisi 6127 hsz Esztergom/Kiskunfélegyháza/Szolnok)
Mivel magam már egy ideje (pár éve) nem kutatok ezért akkor nem szóltam, mert nem frissek az élmények, leginkább 2001/2002.évi tapasztalatokról tudok beszámolni, de most, hogy kértem Moulint, illik, hogy 'outcomingoljak' :)
- Szolnok: szintúgy csak jó tapasztalataim vannak (itt azért helyzeti előnnyel indultam), hamar hoztak mindent, polgáriba 1915-ig betekinthettem. Elég sok kiadvány volt akkor még elérhető (most nem tudom)
- Eger (szép épület), szintúgy sok színvonalas kiadvány (aki Szolnok vm-ét is kutat, azért jó, mert tartósan egy (egyesített) vármegye volt a kettő, s a munkákban a heves vm-ét tárgyaló kiadványok Szolnok vm-ét is tárgyalták)
- Miskolc (a kerestem Zempléni területről kevesebb családfás kiadvány volt, Zemplén vármegye közéletéről viszont igen, családfakutatás szempontjából mintha inkább Borsodról maradt volna meg több kiadvány - már amit megvenni lehet/ett. Ezekkel az a bej, hogy kiadták őket a '80-as években, s egy idő után elfogynak, a könyvtárban persze megvoltak, de ha nem kutatni mész le, hanem a városba, s van pár órád, ebédszünet, akkor inkább veszel)
- Szentes: ott se szoktak (akkor még) hozzá a kutatói érdeklődésekhez, nem is igen tudtak vele mit kezdeni azidőtájt.
- Sátoraljaújhely: (érdekes, hogy az ilyen 'félreeső', a nagy látogató közönség rohamától megkímélt, távoli helyeken (mint lehetne akár Szentes is) mennyi használhatü anyag van ( s idő, hely)
- Fővárosi: lényegében eltanácsoltak (el is mentem)
(mondjuk nem mikrofilmeztem sehol, csak Óbudán, s közel lévén hamar odaértem mindig. itt az szokott gond lenni, hogy sok gép volt rossz - most nem tudom)
én nem, de ha tervezed, hogy kimész kutatni, valszeg lenne egy kérésem - ha belefér a lehetőségeidbe... - de még utána kell néznem, valóban Brassó-e az illetékes...
Hello! Ezt találtam a turulban, érdekes? Üdv pistur
A «Literatur» rovat Weissenborn E.: Qaellen u. Hilfsmitteln der Familiengeschichte c. bővitett kiadását ismerteti dicsérettel. – Junius. Dr. Otto Freiherr v. Dungern Du rumänischen Ahnen des Thronfolgers Prinzen Ferdinand von Rumänien czimen Serer v. Zotta román geologus kutatásainak eredményét ismerteti, a ki kidentette, hogy Ferdinánd trónörökös – azóta már román király – anyai ágon egy moldvai fejedelemtől, Mohila Jeremiástól, származik. Ükanyja, Karolina, VI. János portugál király felesége, Leszczynsky Szaniszló lengyel királynak volt az ükunokája, ez pedig anyagi ágon Jeremiás fejedelemtől származott. Karolinának nővére Mária Izabella volt, boldogult Ferencz Ferdinánd trónörökösünknek dédanyja. Ugyancsak Zotta kutatásai alapján szól Dungern e számban Ferencz Ferdinánd állitólagos magyar őséről is. (Das ung. Blut. d. Thronfolgers Erzhg. Fr. Ferd.). Otto Forst nagy művében: Ahnen-Tafel ... des ... Erzherzoges Franz Ferdinand ... (lásd Turul, 1910. 47. l.) ugyanis egy magyar asszonyt is szerepeltet ősei között, Csomortány Erzsébetet, Jeremiás fejedelem feleségét, a ki szerinte 1560 körül született Erdélyben, 1616 után halt meg Törökországban s 1580 körül ment férjhez Mohilához (13. tábla, 1407. ős.). Mint forrásra a bukaresti levéltárra hivatkozik. (25. l.) Zotta azonban megállapitotta, hogy Forst tévedett (mint gyakran!), mert a fejedelem felesége, Erzsébet, Gheorghie Izlozeanu (lengyelül Lozinski)-leánya volt. Szerinte azonban máshol kell keresnünk a magyart a b. trónörökös családfáján. A 63. ősnek, Izabella Reuss herczegnőnek ősei közt szerepel ugyanis b. Sinzendorff Ágost és felesége, b. Trautmansdorf Éva, ez utóbbinak ősei közt szerepelnek Korbáviai Károly s felesége Frangepán Dorottya (1500 k.), a kinek szülei Korbáviai Pál és Blagay Klára voltak. Megjegyezzük azonban, hogy a Frangepán- és Blagay-oklevéltárban hiába kerestük őket! – Gr. Dobržensky: Die Lexa v. Aerenthal und der Semi-Gotha. Kimutatja, hogy már a XVI. században találkozunk a Lexa névvel Csehországban s katholikus családok viselték. A Lexa v. Aerenthal-család eredetét is visszakisérhetjük a XVIII. sz. elejéig s igy a Senei-Gotha azon állitása, hogy a Lexa név II. József Judenedikt-jétől (lex!) ered s a család zsidó eredetü, nevetséges mese.
A listákat a Fodor könyv ill. az adott településsel foglalkozó helytörténeti munkák alapján raktam össze. (a források is fel vannak tüntetve) Tehát lehetnek benne hibák. A Jászok Egyesülete kb. 1 1/2-2 évvel ezelőtt az mondta nekem, hogy készül egy kiadvány, amiben a teljes redemptus névsor szerepelni fog. Ez még sajnos máig nem készült el...
Csak szimplán beleüvöltöttem valami nagyon okosat a tömegbe:)
Jász redemptus ősök: én csak pislogok, Apátiban van a lista szerint Simon, Csaplár, Puskás is, nekem Apátiban volt Simon, Csaplár, Puskás ősöm, de valahogy mégsem stimmel a dolog eddigelé, lehet újra neki kellene veselkedni az apáti anyakönyveknek...
Valamely szótárban biztos fellelhető (Finály, Pápai-Páriz, Magyar Oklevéltani Szótár, stb.), de én ezt nem szótárból tudom, hanem tanították egyetemen...:)
"P[eri]ll[ust]rimum ac Generosum Dominum": Tekintetes és Nemzetes ?
ez biztos? a kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ez 1827-ben biztosan azt jelenti, hogy az illető személy nemesi származású? Ennek a kifejezésnek a fordítását milyen szótárban találtad? Csak mert ha szószerint nézzük és az én általam nézett szótárban akkor az am. "igen-híres, neves" és "nemes, fő nemből való".
azert lenne fontos, mert akkor keresem a nemesi összeírásokat.
Anno 1827. die 24a Octobris Ego Emericus Nagy Parochus He-
gyesiensis concessa Dispensatione a tribus Denuntiationibus, nulloq[ue] Im-
pedimento detecto, P[eri]ll[ust]rimum ac Generosum Dominum Joannem Cziráki Ispanum I[nclyti] Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et Catharinae Bencze, Annorum 25, et Domicellam Mariam Drasnyák, Parochi-
anem Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum
20. Matrimonio conjungi. Praesentibus Testibus Joanne Smerna et Joanne Cse-
pelley Parochiani Hegyesiensibus.
1827 október 24-én, én Nagy Imre hegyesi plébános, miután a háromszori kihirdetés alóli engedélyt megkaptam, és semmi akadályt nem fedezvén föl, Tekintetes és Nemzetes Cziráki Jánost, a topolyai uraság ispánját, a topolyai parókiához tartozót (ti. férfiút, lakost), Cziráki János és Bencze Katalin 25 éves fiát és Drasnyák Mária kisasszonyt, a hegyesi parókiához tartozót (ti. leányt, lakost), Drasnyák János úr és Andresz Anna 20 éves leányát eskettem. Jelenlévő tanúk, Smerna János és Csepelley János hegyesi parókiához tartozók előtt.
turkáltam én is a tomaji akv-eket, de csak egy névre fókuszáltam, így nem tudom azt mondani, hogy ott találkoztam volna a Cziráki névvel... viszont rémlik, hogy valahol máshol igen, majd megnézem a jegyzeteimet, hátha ki is írtam valamit...
kedves skuomi! köszönöm szépen, minden elismerésem.
erről a cziráki jánosról sokat tudok, de nem ismerek itt olyan nemesi összeírást még amiben szerepelne. virág gábor foglalkozott ezzel a családdal kishegyesi helytörténeti kutatásai kapcsán, miszerint c.j. 1823 körül került topolyára kray báró családjához hivatalnoknak, ill. helyi postamesternek, majd onnan hegyesre, amikor feleségül vette az ottani postamester leányát drasnyák máriát.
valaki ismer tehát olyan nemesi összeírást, ami kapcsán utána eredhetnék ennek a családnak?
a baj igazából az, hogy virág gábor az illető személy születési helyét lesencetomajon 1805-re teszi... de én voltam a tomaji plébánián és ott bizony nem születik ilyen néven senki 1805 előtt és után vagy 10 évvel :(
Nos nekiugrottam még egyszer, bár nem vagyok latinos, két latinszótár segítségével a következőt tippelem:
Anno 1827. die 24a Octobris Ego Emericus Nagy Parochus He-
gyesiensis concessa Dispensatione a tribus Denuntiationilus, nullus(?) Im-
pedimento detecto, P[eri]ll[ust]rim ac Generosum Dominum Joannem Cziráki Ispanum
J. Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et
Catharinae Bencze, Annorum 25, et Domicellam Mariam Drasnyák, Parochi-
anem Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum
20. Matrimonio conjungi. Praesentilus Testibus Joanne Smerna et Joanne Cse-
pelley Parochiani Hegyesiensibus.
1827. év október 24. napján én, Nagy Imre hegyesi plébános,
a Gondviselés engedelmével háromszori hirdetéstől(? -sel?), egy akadályt
sem találva, Igen neves (=Tekintetes?) és Nemes Cziráki János ispán urat, Topolya urát, [a] topolyai plébánia [tagját, hívét, bárányát], 25 éves; és
a.) Drasnyák Mária úrleányt
b.) Drasnyák Mária szolgálólányt
c.) Drasnyák Mária Domicellát
[a] hegyesi plébánia [tagját], Drasnyák János úr és Andresz Anna 20. éves lányát házasságban egy párrá összeadtam. Jelenlévő tanúk: Smerna János és Csepelley János, hegyesi plébánia [tagjai].
(a lány esetében az a.) verzióra tippelek, de pontosat csak a keresztelési anyakönyvi bejegyzés tudna adni, ha megleled, mert a Domicella vagy Domicilla előfordul névként is...)
Annelkul hogy melyebb vitaba melyednenk ra szeretnek vilagitani egyeni eszrevetelemre , espeddig eddig a neten a Losoncz csaladnevvek mellett "de Losoncz" -ot talaltam a Banffyak között de "von Losoncz"-al egeszitik ki Csomortany Tamast, http://fabpedigree.com/pedix/peix60.htm
Tamasnak a felesge NN Lozinska volt ( apja Lozin vagy Lozinski lehetett), innen gondolom hogy Tamas a "Losonczi" nevet felesege utan vete fel.
Hol talaltal mas Csomortanyi csaladtagot a Losonczi elönevvel ? Milyen mas szemelynevvel talalkoztal ? Nagyon erdekel ez a dolog is. Kik voltak a Tamas felesegenek a rokonai ?
Én a hivatkozott forrásokból, s a neten máshol is azt olvasom ki, hogy a Csomortányi család előneve volt losonci.
A Lozinska, mint feleség lehet, mert (egyrészt van rá netes utalás is), egy lengyel oldal is foglalkozik Tomasz Csomortányival - mondjuk azért, mert ők lesznek Wisnowiecki Mihály lengyel király dédszülei. De az, hogy e moldovai 'akárki' lengyel főnemeshez adja lányát (ill. hogy kérjék!) kell némi 'előélet'. Plebejus családoknál is működött ez az néhány generáción belüli családi házassági 'holdudvar'.
Azért írtam be, hogy mutassak netes hivatkozást. Csomortányi Tamás 1550 körül született, vitéz 'férfiú', a Báthoriak szemében nagy érdeme, hogy ő hívta be harmadszor Báthori Zsigmondot az erdélyi fejedelemségre.
Szerintem ő személyében - ahogy mondani szokták - 'kitűnt' a család többi tagja közül, ezért személyére találsz netes forrásokat, a család többi tagjára aligha (ill. Erzsébet állandóan ezen a Wisnowiecki családfa vonalon említtetik).
Próbálj meg Lozinska/Lozinski felől rákeresni.
A Báthori lengyel udvarában lévő magyarokról ajánlok egy remek posztot
Halas köszönetem hogy foglalkozol evvel a kerdessel te is.(Amugy minden aprosag erdekel a tema körul :-) )
Egyreszt erdekelne ha valoban Losonci / Lozinska volt Erzsebet edesanyja vagy csak a Lozin-i birtokrol kaptak volna a nevet. Masreszt erdekelne hogy kik voltak Erzsebet testveri valamint Csomortanyi Tamas testverei, Janoson kivul, öt Palmay megemliti. Csomortanyi Tamas, a "Bathoriak hu embere" Lengyelorszagban harcolt Bathori Istvan mellett (ott volt a Pskov-i/ Plescovia-i taborban ) es könnyen lehet az is hogy Lozin-i birtokat adomany utjan szerezte vagy egyszeruen egy hölgyet ( Erzsebet edesanyjat) vett el felesegul a Lozin-i birtokrol.
Csomortanyi Erzsebetnek kapcsolatia voltak 1616 körul az erdelyi rokonaival (kik voltak ezek nem tudom) ugyanis Erzsebet isztambuli fogsaga idejen ezek az erdelyi rokonok voltak akik probalkoztak megteremteni a szabadulasukhoz szukseges penzösszeg megteremtesehez.
Köszönöm a válaszod, nekem rengeteg ősöm Gerstenbrein. Sokan vannak ma már de mindannyian Gerstenbrein Györgytől, valamint 3 feleségétől származnak, akik az 1600-as évek végén települtek át a Bajorországi Gremheimből Dunaharasztiba.
Van néhány hozzám hasonlóan hasonlóan "őrült" rokonom, akik minden dokumentációt gyűjtenek. Ezért hálás lennék, ha lefényképeznéd és elküldenéd az e- ail címemre.
Török fogságban hal meg 1616-ban Erzsébet, amúgy Wiśniowiecki Mihály lengyel király dédnagyanyja, mivel Regina Mohila anyja (az angol változatban közzétett ábrán még Erzsébet is rajta van).
Igenis erröl a Tamasrol lenne szo.Felesege Losonczi vagy lengyelesen Lozinska vagy egyszeruen az is lehet hogy mai Ukrajna Lozin (?) helyseg körul szarmazik.
a pte-s Klimotheca szótár csodás... :) megint csak meg kell állapítanom, hogy hatalmas tudással rendelkeztek az emberek a XIX.-XX. sz. fordulóján... a neten egyéb szótárakban egészen mást írtak a kérdéses szavakra. ez a szótár hatalmas tudásanyagot ölel fel.
egy fontos részt biztosan megtudtam belőle. feleségem elődjének Joannes Czirákinak neve előtt szereplő "GENEROSUM DOMINUM" nem más, mint "nemes úr".
nem tudnád csatolni a szöveg eredetijét képben? Van benne elírás, így egy kicsit nehéz :) Pl utsó sor: Iestibus --> Testibus:
cca a következő:
1827. év október 24. napján Nagy Imre hegyesi parókus [ezt itt IQ-ból nem fogom: concessa ... Generosum - de gondolom, ez lenne a lényeg :)] Cziráki János úr, ospán, topolyai úr, a topolyai plébánia (tagja), Cziráki János és Bencze Katalin fia, 25 éves és Drasnyák Mária Domicilla (vagy úrleány is lehet akár, de szótár nélkül ezt most nem), hegyesi plébánia (tagja), Drasnyák János és Andresz Anna lánya, 20 éves. [...] tanúk: Smerna János és Cesepelley János ...-k, Hegyesről.
:( ugy latom senkinek nincs kedve latinrol magyarra forditani. nekem van egy szotaram, de abban csak regies szavak-kifejezesek (meg egy masik amiben orvosi szavak-kifejezesek :D) vannak... az az igazsag, h az olvasassal is van nemi problema. nem tudom h irjam-e en minek olvasoma szavakat, mert nem szerettem volna befolyasolni senkit, semmilyen iranyban, de mivel ohne reakcio, igy elkezdem irni:
"Anno 1827 die 24 octobris Ego Emericius Nagy Parochus Hegyesiensis concessa Dispensatrione atribus Dennunitrimius, nullog Impediniento detecto, J(?)urim ac Generosum Dominum Joannem Cziráki I(?)spanum I. Dominii Topolyensis Parochianum Topolyensem, filium Joannis Cziraki, et Catharine Bencze, annorum 25, et Domicellani Mariam Drasnyák Parochianam Hegyesiensem, filiam D. Joannis Drasnyák, et Anna Andresz, Annorum 20. Matrimoni conjunsi Prezentibus Iestibus Joanne Smerna et Joanne Cesepelley J(?)etrochiani, Hegyesiensibus.
A2-B1-C1-D6-E6-F1 Jeremie Movila (az ő felesége Csomortányi Erzsébet. Esküvő 1588-ban , a feleség halála 1617 körül), 5 gyermekük volt 2 lány a lengyel Potocki családba 'integrálódott' ;-)
Egyenlőre Csomortányi Tamás halálát találtam meg (1601.08.03 Goroszló)ha ő az akiről szó van akkor még kutakodom, de a Losonci lányról adj több infót mert eléggé szerteágazó a család, és a táblázatok 1550 körül véget érnek. Üdv Pistur
Kerdem ujra töled is tudsz e valamit egy Losonci leany es Csomortányi Tamas hazassagarol (kb1570 körul), leanyuk Csomortanyi Erzsebet a moldvai fejedelem Movila felesege lett.
Attol tartok, hogy csak a levéltar marad. IV. Fondfőcsoport. Ősszeirások. ill. adoősszeirások. De tényleg van belőlők szép számmal. Csak nagyon munkás. De sok szerencsét és jo munkát.
Minden jel arra mutat, hogy őseim egy része a XVIII. sz. első felében Budán, Pesten, ill. Óbudán is megfordult.
Ezeken a helyeken gondolom gyakrabban volt polgár-összeírás, mint vidéken.
Az 1715-ös listákban már találtam használható nyomot, de több adatra van szükségem. Fellelhetők pl. ilyen témájú névsorok a neten, vagy marad a levéltár?
Ami a Levéltári Törvényt illeti, az nem változott. Apró(?) hibája, hogy mindegyik levéltár igazgatója úgy értelmezi, ahogy az esze diktálja (és ez nem mindig jó) amint látjuk. Van ebben egyébként egy olyan kitétel és kivétel is, ami azt mondja ki, hogy mindez nem vonatkozik arra, amikor egyenesági leszármazott kutatja az ősöket. Azaz saját családfám esetében nincs 90/60/30 éves megkötés.Értelmezésem szerint (de ez még csak én vagyok) ha irásos meghatalmazásom van arra, hogy a leszármazó helyett járok el, akkor mint megbizott családfakutató is kutathatok. De: Erről és az egészről, merthogy ez sokunknak húsbavág, már kezdeményeztem az adatvédelmi biztos (ombudsman) állásfoglalásának irásbafoglalását. Most várunk. Továbbra is várom személyes tapasztalataitok közlését az egyes kutatóhelyekről. Üdv.
Üdv. Én a könyv változatban (SZluha: Bács-Bodrog) néztem meg, s abban a Limbek családnévnek nincs nyoma. Cziráky: br. Cziráky Margit a Grassalkovich hercegek családjánál van emlitve 111.oldalon, gr. Cziráky Mária pedig a Szécsen - temerini grófi családnál, a 338. oldalán a könyvnek. A Kun-Szabó-ról azt irja, "Szabolcs megyei eredetü család, melyből K-Sz. Gergely a XVII.szd. végén Heves vármegyébe költözik. Az 1754. évi Országos Nemesi Össszirás során Ferenc itt igazolja nemességét. Nemesmilitics helység betelepitésekor költözik be Bács-Bodrog megyébe a család egyik ága. 1773.-ban kihirdetik a megyébenˇ~ Ferenc, József, János és György nemességét Szabolcs vármegye bizonyitványa alapján. 1798-ban Bajsa és Nemesmilitics helységekben élnek. 184. oldal. Remélem tudtam valamit az előzőekhez hozzátenni. Üdv.
A mormonok 1-2 éve belekezdtek a 2,5 millió mikrofilmtekercsnyi levéltáruk digitalizálásába. Ez lenne a ScanStone project. Az elkészült digitális anyagokat önkéntes indexelőknek adják ki apró adagokban. A több tízezer önkéntes az augusztus végi állapot szerint már 478 millió nevet indexelt:http://www.familysearchindexing.orgEzek közt még többségben vannak az Egyesült Államokra vonatkozó adatok, de már vannak szép számmal külföldi projektek is (Mexikó, Norvégia, Spanyolország, Németország
Tapasztalásod helytálló. A könyvtárosok sok helyen rendesek, segítőkészek. Szerintem a hiba feljebb van. A 6079-es hozzászólásomban másért voltam felháborodva (KÉRLEK OLVSSÁTOK EL).
Sajnos a mai napig nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy mikor, és miért változott meg a „Levéltári Törvény”. Ahányszor a főnök változik, annyiszor változik az LT állásfoglalás, mind másképp akarja értelmezni, mind okosabb akar lenni elődjénél.
Máig nem értem mennyivel másabb egy kevés 90 év feletti ember személyi joga, mint egy 60 éve házasodotté. Azt hiszem, mindkettőből igen kevés van, és van, és kisebb problémája is nagyobb annál, hogy megtudom kivel házasodott. Sajnos az enyéim, akire kíváncsi lennék már elég rég nem élnek.
Máig nem értem, hogy ebben a digitális korban miért nem lehet fényképezni. Nincs hangja, nem árt a filmnek. Egy sima átlagos mezei gép egy gigás kártyájára ezernél több kép fér, mobiltelefon szinte nincs kamera nélkül. (persze kicsit értem, másképp ki adna közel száz forintot egy anyakönyvi lapmásolatért) Meg aztán van ahol lehet fotózni.
Máig nem értem miért nem a MOL digitalizál, mért várja megint mástól. Ma már sok fajta készülék van forgalomba (Canon, Kodak, Minolta), amik igen gyorsak (3-600 kép/perc), és egy közintézmény költségvetésébe sem okozhat nagy gondot (1-1,5 millió környékén). Nem beszélve a pályázati lehetőségről.
Szerző, cím:
Alsó László A nemesi község hatósága és szervezete. Adatok Besenyőtelek község megalakulásáról és 1848 előtti szervezetéről. -- tanulmánya. Az erdeti okiratok közlésével.
Kiadás:
Budapest, 1928. "Magyar Közigazgatás".
Nyomda:
Pallas.
Ára:
2000,- Ft
Kategória:
Helytörténet
Feltöltve:
2007-07-21, tétel azonosító: 22
162Kempelen IV. 10, Nagy I. IV. 109, Kőszeghi 94, Siebmacher 162. Farkas, Lázi Ősi birtokadományos család. Az 1391 évi oklevél vizsgálat alkalmával Lazáni Máténak fia Péter bemutatja az 1358 június 29-én és az 1364 október 24-én kelt okleveleket, melyekkel igazolja a Lázi, akkoron Lazán nevű birtokhoz való jogosultságát, amit még elődje Ivánnak fia Pál szerzett. Az akkor felvett jegyzőkönyvben (Liptói Regestrum, 51. oldal) megemlítik, hogy a László király által 1272 és1290 évek között a lazáni jobbágyok részére adott kiváltságlevelet a tulajdonosok bemutatták már a Róbert Károly király idejében tartott oklevél vizsgálat alkalmával. II. Lajos király 1521 május 20-án megerősíti fenti két oklevelet György kérésére, kinek apja Márton, azé Gergely, azé Péter azé Pál azé Iván, azé pedig Limbk. Hosszú pereskedés folyik a lázi birtok egy részéért F. György fiának Mátyásnak egyetlen leánya F. Mária, Ghillány Simonné és unokaöccse F. Márton között, akinek apja György, nagyapja Márton és annak apja az előbb említett György. F. Márta a pert perújítás után megnyeri és a per tárgyát képező lázi birtokot 1556-ban hivatalosan át is veszi. F. Mártának 1561-ben történt elhalálozása után férje Ghillány Simon 1562 június 2-án királyi adománylevelet is szerez a birtokrészre. A Farkas család többször szerepel Liptó vármegye életében, így 1610 január 6-án a lykavai uradalom birtokosának Illésházy István özvegyének, Pálffy Katának megbízottjai a rózsahegyi bíróválasztáson Thuránszky Simon és F. Farkas. F. János címeres nemeslevelet is szerez, amit 1634 február 20-án a Liptószentmiklóson tartott megyegyűlésen ki is hirdettet. 1756 január 19-én F. József középsőmalatini lakós feleségül veszi Kiszely Imre özvegyét Doloviczényi Máriát, kivel a nagypalugyai ág. evang. templomban esküszik meg. Ugyanott keresztelik F. János és Czupra Annának következő gyermekeit: Anna 1759 szeptember 19, János 1765 szeptember 30, Sámuel 1775 január 8. Liptó vármegye több nemesség igazoló bizonyítványt is kiad a család tagjainak, így 1793-ban F. Mihály losonci lakósnak, aki néhai Jánosnak a fia, 1798-ban F. János rimabányai lakósnak aki Györgynek a fia és unokája szintén Györgynek, akinek viszont Mihály az apja, azé Bálint. E bizonyítvány azonos azzal, amit unokafivére F. másképp Palencsek András kap ugyanebben az évben. 1803-ban F. Mátyás benedekfalvi kántor, 1808-ban F. György és Pál késmárki lakósok, Györgynek a fiai kapnak bizonyítványt.
2., Czirákyra volt 31 találat, ebből kettő bács-bodrogban:
A.,
Szécsen, Temerini gróf Mária Terézia királynő 1763. június 21-én Bécsben címeres nemeslevelet ad a horvát családból származó Sz. Mátyás kapitánynak és unokaöccsének Sándornak. (Liber Regius XLVI. 486) Kihirdetik megyénkben. A társszerző Sándor körösi főispán, kamarai elnök 1796-ban 80 ezer forintért megveszi a kincstártól, (a vételár felét érdemeire való tekintettel elengedik) megyénkben a temerini uradalmat (Újvidéktől 15 kilométerre északra, ma Temerin, Jugoszlávia), honnan a család az előnevét veszi. Ferenc király 1798. november 2-án Bécsben Temerini előnevet ad Sz. Sándornak (Liber Regius LIX. 698), majd 1811. július 5-én Bécsben Sz. Sándort, feleségét Komori Bedekovics Rózát és Károly, Miklós, Franciska és Magdolna gyermekeit grófi rangra emeli. (Liber Regius LXIII. 147) Az 1841 évi megyei összeíráskor Temerinben Károly, Miklós, Adolf, Sándor, Károly és Miklós szerepel. A XIX. század végén a temerini uradalmat a Fernbach családnak adják el. Címer (grófi 1811): Négyelt pajzs: 1. és 4. kékben arany jobbharánt pólya, 2. és 3. vörösben hármas sziklacsúcs középsőjén könyöklő páncélos kar görbe kardot tart. Három sisak dísze: 1. jobbharánt ill. balharánt arany pólyával megrakott nyílt sasszárny-pár között fehér rózsa, 2. és 3. befelé fordult könyöklő páncélos kar görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. eBBEN A CSALÁDBAN VOLT AZ ALÁBBI MEGEJYGZÉS A CSALÁDFÁN A 1899-BEN SZÜLETETT dR. tEMERINI mIKLÓSNÁL A FELESÉGE KAPCSÁN, HOGY :
(Pál-gr Cziráky Mária)
VALÓSZNÜLEG AZT JELENTETTE, HOGY FELESÉGÉNEK GRÓF ESTERHÁZY ALEXIÁNAK (1910 POZSONY) A SZÜLEI ESTERHÁZY PÁL ÉS CZIRÁKy MÁRIA
B.,
a GRASSALKOVICS CSALÁDNÁL, GRASS. TERÉZ (1738-1769) FÉRJE FORGÁCH JÁNOS,1722-1774 AKINEK SZÜLEI f. JÁNOS- CZIRÁKY MARGIT)
Ezen kívül nyitrában 15 vasban 10 cziráky hivatkozást talált.
3., Kun-szabó
Lukács. Mária Terézia 1762. julius 26-án Bécsben címeres nemesi levelet adományozott L. Jakab-nak, feleségének Thódor Margit-nak, valamint Tódor, Gergely, Lukács, János, Mária, Anna, Sakar és Herabsime nevü gyermekeinek. A család, mint bérlő (Kaszapereg), a XVIII. század közepén költözött megyénkbe, ahol tagjai nemességüket 1762. szept. 22., 1813. febr. 25., 1819. márc. 4., 1822. junius 20. és 1845. szept. 6-án hirdettették ki.3 A család örmény eredetü, jelenleg róm. kath. vallásu.
119JAKAB címerszerző (1762. VII. 26.) Thódor Margit TÓDOR 1762., GERGELY † 1819. Szarachan Anna, LUKÁCS, JÁNOS sz. 1745. Lengyel Etelka † 1820., MÁRIA, ANNA, SAKAR, HERABSIME ISTVÁN, JAKAB, JÁNOS Novák Ilona, ANTAL sz. 1767. Domonkos Sára Nagyvárad, JAKAB sz. 1777., JÁNOS sz. 1780., MÁRTON sz. 1774. Hódmezővásárhely, ANNA sz. 1777. Köller Antal(?), ANTAL sz. 1781., IGNÁCZ sz. 1783., ALAJOS sz. 1785., JANKA sz. 1788., KRISZTINA sz. 1789., JÁNOS sz. 1791., BRIGITTA sz. 1792., ISTVÁN sz. 1794., LIDIA (?) TÓDOR sz. 1795. Gyergyószentmiklóson † 1865. XII. 31. Vertics Erzsébet Apátfalva, ISTVÁN, KATALIN sz. 1800. † 1889. Temesváry Mihály, MÁRIA Czifra Lukács, ROZÁLIA Kövér István, GERGELY sz. 1800. váradolaszi-i 1836-ban kaszaperegi l., JÁNOS-József sz. 1807., MIKLÓS † 1819., ISTVÁN sz. 1810., ANTAL sz. 1816. Kövér Terézia LUJZA Lovrits Pál, ILONA-Jozefa sz. 1829. László Antal, MIHÁLY sz. 1827. † Vargay Emma Apátfalva, JULIA 1831–2., KÁROLY-János 1833., JÁNOS 1835., ERZSÉBET 1836., MAGDOLNA 1837–8., JÓZSEF 1839., JÁNOS 1840., ANTAL sz. 1842. Kovács Terézia Apátfalva, ETELKA sz. 1847., MÁRIA sz. 1849. GYULA sz. 1869. földbirtokos Ivánkovics Margit Apátfalva, ISTVÁN sz. 1872. közs. jegyző Ekkert Erzsébet Földeák, MIHÁLY sz. 1868. közs. jegyző Királyhegyes Varga Anna, ERZSÉBET sz. 1872. Kunszabó János, ILONA sz. 1874. Nagy László, BÉLA sz. 1877. közs. jegyző Korek Ilona Apátfalva, JULIÁNNA Zippel Gyula LÁSZLÓ sz. 1901., MARGIT sz. 1900., ILONA sz. 1906., ERZSÉBET sz. 1905., ILONA-Julia sz. 1906., BORISKA sz. 1908., BÉLA sz. 1909., ILONA
valakinek megvan netán a Szluha Márton által írt Bács-Bodrog vármegye nemes családjai c. könyv vagy dvd kiadvány? ha igen akkor a következőekre lennék kíváncsi: szerepelnek-e benne az alábbi családnevek? 1. Limbek 2. Cziráky 3. Kun-Szabó
Hát hogyne jelentene :) Köszönöm. Azért nagyon hasznos, mert nem olyan forrás, hogy valaki leírta, és higgyem el, hanem ez lényegében elsődleges forrás.
359 Debrecen. 1575. SZEGEDI Lõrinc [transl.]: Theophania, az az isteni meg ielenes. Wy es igen szép comoedia a mi elsö atyainknac allapattyárol es az emberi tiszteknec rendeleseröl auagy gradiczarol. Szegedi Lörintz altal. Debrecembe 1575 Komlos.
A–F [G2?] = [26?] fol. – 4° – Orn., init. RMK I 117 Iskoladráma. – A címlevél után a szerzõ ajánlása Báthori Miklósnak és … házastársának … Losonci Fruzsinának. Ennek végén rövid magyar vers: Comendaciuncula brevis comoediae, amelynek az incipitmutatóra utaló kezdõsora: Ha ki rövideden akarsz comoediát, ime. A fõrész Prologusszal, Argumentum comoediaevel és a szereplõk, az interlocutores felsorolásával kezdõdik. A mû négy felvonásra (actus) és azon belül jelenetekre (scena) tagolódik. Az Ádám-Éva idejében játszódó darab dialogusokba rendezett oktatás a családról. A mû egyetlen példánya a végén csonka. Szövegkiadás: RMDE I 723–786, függelékben Nikolaus Selnecker eredeti mûve és Szegedi Lõrinc ajánlása. A mû szerzõje, Szegedi Lõrinc 1562-ben a wittenbergi egyetemen tanult, majd Békésen és Szatmáron iskolamester és református lelkész volt. Theophaniáját békési lelkész korában írta. Házy Albert (A XVI. század társadalomszemlélete Selneccerus Miklósnál és Szegedi Lõrincnél. Szeged 1938, 28) és Horváth János (Ref. 306) megfigyelése szerint az ajánlásnak a magyar királyt és fejedelmet hiányoló panaszából arra lehet következtetni, hogy az írás ideje 1571 március-május hónapjaira, a János Zsigmond halálát követõ és Báthori István megválasztását megelõzõ interregnum idejére eshetett. A megírás és a kinyomtatás között eltelt idõvel, valamint a nyomdász tudatos helyesírásával magyarázható, hogy a Szegedi leveleit jellemzõ õ-zõ nyelvjárás e mûben eltûnt (MNy 1951: 99–101, Eckhardt Sándor). A darab forrása Nikolaus Selnecker német evangélikus szuperintendens és lipcsei egyetemi tanárnak 1560-ban Wittenbergben megjelent Theophania címû latin nyelvû verses iskoladrámája volt. Heinrich Gusztáv megállapította, hogy Szegedi mintáját prózában hûen fordította, de azt helyenként megrövidítette (EPhK 1887: 163–175). Szegedi darabjának irodalom- és társadalomtörténeti vonatkozásait Horváth János foglalta össze (Ref. 305–310, 507). – Lásd még: ItK 1923: 119, Thienemann Tivadar – RMDE I 787–789 – MIrodT I 359–360, 362, Varjas Béla. Toldy Ferenc a mûnek egy kéziratos másolata alapján kimutatta, hogy a ma ismert egyetlen példánynak végérõl valószínûleg csak két levél hiányzik (A magyar költészet története. Pest 1867, 204). Az utolsó megmaradt levélen az Actus quarti scena quarta, a mû befejezõ részének kezdete olvasható.
A Fővárosi Levéltárról nekem azért jobb tapasztalataim vannak! Velem mindig készségesek, udvariasak és e-mailben is szoktam anyagot kérni. A 3 napot sem tartják be olyan szigorúan. A szerdai ügyeletre (este 7-ig) mindig eljutok....
A mikrofilm olvasó kicsi, levegőtlen (nekem az), de ha kérem az ajtót kinyitják.
Ami talán rossz, hogy itt már új rendelkezések vannak a házassági anyakönyveket illetően, ez pedig 75 év lett. De azt gondolom ezt azért nem az alkalmazottak találták ki , akárcsak a kutatható film és kötet mennyiségeket sem. A könyvtáruk kb. 30 ezres kötetből áll, jól használható. A Sz. Gyula pedig olyan mint a MOL-ban a Hermina, tehát nagyon segítőkész.... :)))
KEMÖL (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára), Esztergomi Kirendeltség: Néhány nappal előre ki kell kérni az anyagot, mert a raktárépület több utcával odébb van. Emlékeim szerint két mikrofilmolvasó van. Amúgy segítőkészek, bár az e-mailezés nem az erősségük.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltár, Kiskunfélegyháza: Eddig csak internetes kérést intéztem feléjük, de készségesek voltak.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok: Előre kell szólni, de ha már ott van az ember, akkor rögtön is kihozzák, amit kér. Nagyon kedves, hozzáértő és segítőkész az egész személyzet.
Nekünk a Békés megyei levéltárban Gyulán (anyakönyvi másolatok a Békési fióklevéltárban), a Veszprém megyei levéltárban,a székesfehérvári püspöki levéltárában és az orosházi evangélikus levéltárban voltak igen pozitív tapasztalataink!
És: a Pestmegyei levéltárban egyszer jártunk: az igen vastag (halálozási anyakönyvek másolatai) kötetbe betettek egy könyvjelzőt, hogy a "szabály" szerint addig nézhetjük. Ránk viszont senki nem nézett egész délelőtt. :)
A budapesti MOL (Lángliliom utca) meg olyan, amilyen.
(az anyósomat is megszoktam, csak beletörődni volt nehéz)
Sorstársak! Szoktatok levéltárakban kutatni? A Fővárosi Levéltárról irt szörnyüségeket olvastam. Sajnos a Levéltári Törvényt minden levéltárban úgy értelmezik ahogy eszük diktálja. (ez nem mindig a legjobb). Én évekkel ezelőtt jártam ott, akkor csak 3 nappal előre lehetett anyagot kikérni, s akkor is csak meghatározott mennyiséget. A kutatótermi felügyelők pedig egész nap csak ültek és malmoztak. (Hárman voltak minderre). Egyébként is tapasztaltam, hogy aki azt mondja, nem ér rá valamire, annak az égvilágon semmi dolga nincs, de jobban szeret ülni a székén s a fejét belepi a pókháló. Tehát : arra kérlek Benneteket, osszátok meg velem és a közzel legfrissebb levéltári tapasztalataitokat, (jót rosszat egyaránt). Kezdem: Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét, minden anyagot, ami rendelkezésre áll, a legrövidebb időn belül kiadnak, bürökráciamentesek, készségesek, segitőkészek. Fejér megyei Levéltár, Székesfehérvár: ugyan 12 kötetnyi anyakönyvben korlátozzák a napi kutatható mennyiséget, de a kért anyagot azonnal kiadják.Mikrofilmolvasó rossz. Székesfehérvár, Városi Levéltár: korlátozás nélkül és azonnal adnak anyagot, készségesek, segitőkészek. Mikrofilmolvasó csak két darab van, ezért célszerü (csak) bejelentkezni. Akinek kérdése van, tegye fel, ha tudok, válaszolok. Jó kutatást mindenkinek!
Köszönöm mindenkinek, akik ide tették, s akik elküldték, személy szerint idrisi-nek, szentivany-nak, IsseCs-nek, firmin-nek s pistur-nak.
Konkrétan engem Losonczi István, temesvári hős, - kivel fiágon kihal ez a család - s két leánya, Fruzsina és Anna érdekel, utóbbi az a Losonczi Anna, aki Balassi Júlia verseinek ihletője lesz.
A problémám az, hogy míg Nagy Iván Annánál 3 férjet említ, sor szerint 1. ecsedi Báthori Miklós, 2. Christoph Ungnad von Sonnegg, 3. Forgách Zsigmond (idrisi a 6118-ban be is tette az ábrát), Fruzsinánál egyet sem, ez szerintem nem valószínű és nem a 'semmi (0)/3' önmagában valószínűtlen volta miatt (Fruzsina az idősebb, 1744-es születésű, a szülők esküvője 1740 körül volt)
A Magyar Életrajzi Lexikon szócikke 1553-as születésűnek írja Annát, amit aztán át is vesz automatikusan sok más közlő (a wiki is) bele nem gondolva, hogy 1552 júl. 27-én az apja meghalt, s - mint Nagy Iván is írja - halála elött kérte nemcsak a saját 2 lánya, hanem elhúnyt bátyjának nála nevelt lányai fiúsítását.
A feudális jogrend szerint a leány nem örököl birtokot, hanem az ún. leánynegyedet kapja, s persze hozományt (amit magának visz, s ami nem lesz a férjéé, hanem megtart magának) Akkor szerezhet birtokot, s vihet a házasságba saját tulajdonként, ha 1. nincs annyi ingóság, pénz, 2. az, akihez hozzámegy, annak nincs (s a birtok a jogállás szerinti létük alapja). A fiúsítással jutnak hozzá így a lányok azokhoz a birtokokhoz, ami a 6121 hsz-ben felsorolást nyert, ellenkező esetben az visszaszállt volna a Koronára (kicsit bonyolultabb volt a helyzet, mert Losonczi több birtokát elzálogosította a védelemre készülve, így azok - szintúgy a feudális jog alapján - ingósággá váltak, de ebbe most nem mennék bele, nem tipikus).
Ezekkel az így megtartott birtokokkal lettek a lányok elsőrangú parti (az addiginál is jobbak).
Na itt állok és nem tudom kinek higgyek: Szemben Nagy Ivánnal a másik megbizható forrásnak ismert web site-on a Losonczi családfa Losonczi Fruzsina házasságát mutatja Báthori Miklóssal A fordítottjánál, ahol a férj családjánál nézi az ember, dodonai - mindkettő:).
A Báthori Miklós-Losonczi Anna frígy ellen szól az, hogy Báthori Miklósnál (1520-1584) a nagyobbik lány is 24 évvel fiatalabb, s hiába volt ő 8. gyerek az esküvő 1560 körül lehetett (ekkor ő 40 éves, Fruzsina 16, Anna pedig annyi se), de mindenképp 1552 után (a552-ben ha 1540-ben volt a Losonci-Pekry esküvő nagyon fiatalok voltak a lányok).
Mellette pedig az, hogy azért Nagy Iván elég alapos, s hogy Anna (későbbi) férjei, úgy Ungnád Kristóf, mint Forgách Zsigmond (de Balassa is, mint kérő, majd felperes) keményen utazott a vagyonra. Báthori Miklós gyermektelenül halt meg, az özvegyet - szintén a feudális jog alapján - a házasságkor kikötött hitbér szerinti értékű haszonélvezet illeti meg, de csak az özvegység idejére (így ez megint az ellen szól, hogy akkor a Báthorival kötött házasságnál kikötött hitbért elvesztette volna az Ungnáddal kötött frígynél, de Ungnád - birtoktalan lévén Mo-on nem nagyon tudott ilyet adni, ott nagyon nem lehetett veszteni. A hitbér alapja jelentősen a férj vagyonától függött.)
A Báthori család kihalt, Gudenusnál nincs, Kempelent pistur mutatott az előbb, de azok mind kihalt családok, talán ez: (a közepén) "Losonczy Kihalt család. – Vö. NI. VII/174–178. (gen.); Forgon II/87.; Gorzó 76.; Lendv. I/66–7.; T. I/16–26., 96–99., 150., II/79–81., 88."
Szóval itt vagyok méga közepén a kérdéssel, kinek a férje volt ecsedi Báthori Miklós (1520-1584)?
Losonczy (susai) Czímeres levelet II. Mátyástól 1609. jan. 24. L. János nyert. A család Gömörmegyében élt. – Vö. Forgon II/87–8.; Siebm. 378. Losonczy (losonczi) Czímeres levelet 1626. máj. 6. Szigyártó András és fiai kaptak. Kihirdette 1629. szept. 25. Nógrádmegye. A család egyik ága utóbb L. néven vált ismeretessé. – Vö. Forgon II/88–90. (gen.); MNZsbk. II. R. I/404–6. (gen.); Siebm. 378. Losonczy (alias Czomor) Czímeres levelet 1654. jun. 26. L. Márton nyert. Kihirdette 1660. jun. 21. Nógrád-, 1712. Szatmármegye. (Gorzó 76.) Losonczy Czímeres levele kelt 1662. (Pestm. lt.) – Vö. Kősz. 217. Losonczy Czímeres levelet 1793. jul. 11. L. János és gyermekei kaptaik. (LR. LVII/183.) – Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378. Losonczy Czímeres levelet 1797. jan. 20. L. Pál (Pestm.) és gyermekei kaptak. (LR. LVII/183.) – Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378.; Kősz. 217. Losonczi (angyalosi) Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. VII/179. Losonczy (losonczi) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ungmegyében József él. Losonczy (rétyi) Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 286. Losonczy Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Losonczy Kihalt család. – Vö. NI. VII/174–178. (gen.); Forgon II/87.; Gorzó 76.; Lendv. I/66–7.; T. I/16–26., 96–99., 150., II/79–81., 88. Losonczy-családbeliek. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István, László, János özv., András; Gömörmegyében István, Zsigmond, János özv., Anderkó Zsófia és fiai Sándor, György, János, László; Győrmegyében János; 417Nógrádmegyében László, István; Nyitramegyében Sámuel; Zemplénmegyében István fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. VII/178.; Siebm. 378.; Alapi 229.; Balogh 94.; Kősz. 217. Losonczi, l. Farkas-L. Losoni Czímeres levele kelt 1654. (Zemplénm. lt.) – Vö. Siebm. 378.
Lossonczy család. A kihalt ős régi Lossonczy családnak is, – mely a losonczi Bánffy családdal egy törzsből ered, – származási rendje oklevelek nyomán teendő tisztázásra vár, Az előttem fekvő s alább következő nemzedékrend első két vagy három nemzedéke sem látszik biztosnak, és azért alább azon személyeket, kikről oklevelek tanúskodnak, és így összeköttetéseik ez uton igazolvák, egyenként elé sorolandom: – A családfa következő: Tamás, vagy Miklós 1320.; István; Tamás.; László bán 1389. (Telegdi Anna.); István. †; Desewde Losoncz erdélyi vajda 1437.; Dienes. (Genyő Anna.); Zsigmond de Losoncz 1418.; Dienes 1424.; Albert de Losoncz (Zécheny Adviga.); László kir. asztaln. 1457.; László losonczi Bánffy névvel.; László de Losoncz birta Szügyöt.; Miklós 1424.; Istv.; János.; László 1460. (Dóczy Kata.); István 1460.; Zsigmond 1505. zászlós úr. (Homonnay Erzse.); Antal főpohárn. 1527. (Báthory Klára.); Farkas. †; Anna.; István 1537. † 1552. nógrádi főisp. temesvári kapit. (Pekry Anna.); László. †; Klára. (Homonnay Gáspár.); Dorottya. (Kisvárday Miklós.); Anna. (1. Báthory Miklós. 2. Ungnad Kristóf. 3. Forgách Zsigmond.); Fruzsina.
175Egy 1424-ben kelt és Nógrád megyei Horpács, Verk (Berki) Valkia helységek határjárását illető oklevelben* mind a nevezett helységek egyikének birtokosa említetik Dienes, Lossonczy Lászlónak a bánnak fia, testvére Zsigmond, és ennek fia László, továbbá nevezett Dienesnek fiai Miklós, István és János. – 1438-kán oklévélben Losonczi Lászlót mint egész Slavonia bánját, Losonczy Istvánt mint pedig szörényi bánt olvassuk.* A szörényi báni méltóság a következő évben üres volt.* 1439-ben Albert király Garai Lászlónak a machoi bánnak kir. adományban adja Nógrád megye Szügy és Csesztár (Csesztve) helységet, mint az adomány levél mondja néhai Lossonczy Zsigmond fiának néhai Lossonczy Lászlónak magvaszakadtan.* 1437-ben Losonczy Dezső (Desen de Losoncz) erdélyi vajda, birt Magyar-Bogáthon.* 1437-ki oklevél záradékában találjuk Losonczi Dezsőnek fiát mint kir. főasztalnok mestert.* 1460-ban Lossonczy Albert, nejének Zéchen Advigának (Zécheny László leányának) és ettől született gyermekeinek. Lossonczy László és Istvánnak neveikben is, és neje testvérének Zéchen Annának (ki Ország János jegyese volt) nevében Ország Mihály nádor, Gyöngyösön Bessenyei Mihálynak az országbíró előtt egy malom felerészét adományozzák.* Albert fiának Lászlónak fia Zsigmond mint zászlós úr van az 1505-ki rákosi országgyűlés végzeményének alá írva.* Hogy Zsigmondnak neje Dóczy Katalin és Gyermekei Antal, Farkas és Anna valának, ki tűnik csulai Móré Lászlónak (Móré György fiának) 1514-ben kelt és és testvérei nevében is tett bevallásából, melyből Lossonczy Zsigmondot s nevezett gyermekeit megnyugtatja arról, hogy nékie birtokaikat, melyeket özvegygyé lett anyjuknak Dóczy Katának 176feleségűl vétele által kezeibe kapott, visszaadta legyen.* Zsigmondnak valószínűleg második neje volt Dóczy Katalin, és ettől születtek még fiai István és László. Zsigmondnak a zászlós úrnak fiai közűl csak kettőnek maradt gyermeke, Antalnak és Istvánnak, a többi magnélkül halt meg. Nevezett Antal 1527-ben lett főpohárnok I. Ferdinand kir. koronázásakor, és ennek pártján leljük őt 1533-ban is.* Később nyomait nem találjuk, s innen hihető, hogy ezután nem sokára történt azon borzasztó eset rajta, hogy neje Báthori Klára őt iródeákja által megfojtatá.* Antalnak testvére István a temesvári hős, ki 1552-ben családja fiágának sorát bevégezé, anyai jogon Bars megyében is birtokos volt, Hevesben ő bírta Nana várát is. Legelső emlékezetét 1537-ben találjuk, midőn Hont megyei alsószemeredi birtokrészét 200 fban elzálogosítá Dubraviczky János- és Lászlónak.* István eleintén Szapolyaihoz szított, vagy legalább I. Ferdinándnak nem volt kedves embere, és ellene terhes vádak voltak emelve; mert 1547-ben aug. 28-án Prágában kelt oklevélben már mint Nógrád vármegye főispánja nyert I. Ferdinándtól kegyelmet, úgy a maga, mint szolgái részére, és minden ellene emelt keresetek alól fölmentetett.* És 1551-ben csakugyan I. Ferdinánd részére a Szapolyaiak ellen látjuk őt Castaldó mellett műkődni. Nem sokára ezután temesi főispán és Temesvár és az ország alsó részének főkapitánya lett, és 1551-ben Temesvárnak a török általi első ostromát vitézűl meg állta. Hogy mily hősiesen védte a török ellen Temesvárt másod ízben és mint öletett meg 1552-ben jul. 27-én azt a történelemből minden hazafi tudja; azért annak hosszas elbeszélése itt szükségtelen. De az kevésbbé ismeretes adat, hogy Lossonczy István Temesvárnak második ostroma alatt, mely «»jun. 27-én. kezdetett meg, azért folyamodott I. «»Ferdinandhoz hogy halála esetére, miután fiu gyermekei nejétől petrovinai Pekry Annától nem voltak, leányait, és ezek kihaltával néhai testvérének Antalnak, Klára és Dorottya leányait fiusítsa. A királyi beegyező okmányt I. Ferdinánd király 1552. 177jul. 20-án (tehát épen egy héttel Losonczy eleste előtt) írta alá;* mely szerint a király Istvánnak Fruzsina és Anna leányait, úgy néhai testvérének Antalnak árváit Klárát és Dorottyát, nehogy ha István történetesen e világból kimúlnék, azok idegen hajlókokra szoruljanak, a következő javakban fiusítá; úgymint egész Szécsény, Somoskő, és Gács várában (Nógrádban) Pankota, Senyew, Dészna várakban (Zarándban) Szentmárton várában (Szabolcsban) és Szalancz várában (Zemplínben); Zarándban a Szentdienesi, és Csanádban a vásárhelyi kastélyokban; továbbá Sebes városában egészen, és a hozzá tartozó Thótvidékébe és Bekenben (Zarándban) Mandorban (Szabolcsban) Ujlak és Egyaranban (Zemplínben) és Nógrádban is Ujlakban, Beregben egész Czigány helységben, és ezeken kivűl a következő birtokrészekben Nyitrában Nagy-Tapolcsán mváros. Hontban* Wysk, Rima-Szombat, Zvinyibánya, Tiszolcz helységben; Nógrádban Losoncz és tartozékaiban, Thótvidékében és Ecseken, Hevesben, Gyöngyösön és Abad helységben, Temesben Chama mvárosban. Kikhez mentek L. István és Antal leányai férjhez, azt a táblázat mutatja; bennök a fényes polczra emelkedett családnév elenyészett. Most még részint már a táblázaton állókra részint az ott nem találhatókra nézve meg kell említenünk a következőket. Losonczy László Zsigmond király alatt a dalmát-, horvát- és tótországi hadak főkapitánya és szörényi bán volt 1387-ben. L. István szintén Zsigmond király alatt temesi főispány és szörényi bán volt. Szintén István (tán ez) 1421. tájban erdélyi vajda. L. Benedek a Rigó-mezei ütközetben esett el. L. Rénold. Ulászló királynál Cillei Ulrich közbejárója, miért Cilleitől Krajnában Traburg várat kapta 1440-ben. Végre nevezetes még Gara Miklósnak egy 1409-ben kelt itéletlevele,* mely szerint a birtok osztály kereső Abádi Sebestyénnek fia György az egri káptalan előtt azon eskünek letételére köteleztetett, hogy az ő atyja Abády Sebestyén fia Lorandnak, a ki fia Sebestyénnek, a ki fia azon Jánosnak, ki Losonczy Dienes nádorral ugyan azon atyától származott; és igy ezeknek minden birtokaikkól őt is illeti 178osztály rész. E szerint az Abádi kihalt család is a Lossonczy családdal egy törzsből eredett. Losonczy család. Losonczy nevű nemes család jelenleg is Borsod, Heves, Gömör, Nógrád, Szatmár, Veszprém vármegyék nemessége sorában áll. Nógrádban a Szigyártó (l. ezt.) családnak előneve a Losonczy név, s úgy látszik ennek ágazatai is ösmeretesek néhol a Losonczy nevezet alatt. A Gömör megyei Losonczy családnak nehány ízen csak e század elejeig terjedő leszármazása következő: Károly. (Ragályi Judit.); Judit. (Tornallyay Károly † 1822.); József.; Klára. (Máriássy Boldizsár.); Bora (Gencsy Sámuel.); Károly.; László.; József.; András.; Ferencz.; Janka.; Klára.; Ludovika.
Még két újabban nemesített Losonczy családot is találunk; az egyik az, melyből Losonczy János 1793-ban kapott nemes levelet és abban ily czímert: a paizs kék udvarának alyján zöld téren egy folyam hullámzik, fölötte szántó földek és erdőkön túl egy fehér szikla emelkedik, és azon egy ezüst szárnyas ló (pegazus) ágaskodik, első lábaival egy vörös zászlót tartva, melyen fekete kétfejű sas látszik, a zászló nyelének végén pedig zöld koszorú díszlik. A paizs fölötti sisak koronáján pedig egy fekete sas kiterjesztett testtel látható, egyik lábával zöld olajfa ágat, a másik lábával pálma ágat tartva. Foszladék mind két oldalról ezüst-kék.* A másik ily nevű család az, melyből Losonczy Pál 1797-ben nyeri czímeres nemes levelét; ennek czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék údvarában hármas sziklahegy, középsőjén arany korona van, és abból fehér szárnyas ló (pegazus) emelkedik ki; a 2 és 3. osztály arany udvarában hármas zöld hegynek a közepsőjéből arany koronából meztelen merkur piros övvel ellátva nyúlik fel, fején a szárnyas föveg, jobb kezében a két kígyó által övedzett békepálczát, balkezében pedig zöld koszorút tart. A paizs fölötti sisak koronájából zöld növény ágak között a leírt mercur emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.* 179Losonczi család. (Angyalosi.) Közűlök Lajos ügyvéd Abrudbányán 1848-ban.
Bocs, hogy két részletben válaszolok, de kezdő fórumozó vagyok, s csak most vettem észre a Szög névre vonatkozó kérdést. A Szög családnév is un. dictus-név. A szöghaj egykor vioselőjének hajszinére(!) utalt. Barna hajat jelentett. 1520-ban még ilyen irásmóddal láthatjuk leirva: ZEWG. Egyébként a Kempelen, X.kötet 96.oldalán lehet olvasni a Szög családról. Üdv.
A Pallagi családnév helynévi eredetü, tkp. = parlagi, Szabolcs, Szatmár, Baranya megyékben volt ilyen helységnév, de igen gyakran előfordul határnévként is, azaz sok településen. A család egykori birtokára, vagy lakó, illetve származási helyére utal. Már 1393-ban oklevélben emlitik a Pallagi név viselőjét. Később országosan előfordul mint családnév. A Szála = Szala = Zala családnév régi un. világi személynévből ered. (Világi személynevek a magyar névadás nevei, nem szentek nevei, azaz "pogány" magyar nevek) A Zichyek birtokán már 1418-ban előfordul ilyen nevü család. A Szemes név un. dictus név. Ez lehet tulajdonság-jelző csakúgy, mint egy egykori foglalkozásnév családnévvé válása. A kikészitett bőrök egyik fajtája volt a "zemes" = szemes, készitőit nevezték egykor szemes-eknek. Első előfordulása ennek 1397. év és a Zichy család okmánytárában található. Később országosan elterjedt lesz. Remélem tudtam segiteni. Üdv.
A Losonczi István családjáról kért dolgok még nem rendezettek. Nem tudnál ide betenni (lásd előző hsz-em). idrisi írt otthonra, de bizonyságot abból Fruzsina és Anna sorsát illetően nem láttam.
Az, hogy Fruzsina, vagy Anna felesége volt-e ecsedi Báthori Miklós. Ha 'átközlekedsz' a férjhez (piros), akkor ott a feleség úgy jelenik meg, hogy Fruzsina/Anna .....
A neten olvasni olyant is, hogy Losonci Annának 3 férje volt, s akkor az övé volt, s olyat is, hogy az ínyjukl, az özvegy Pekry Anna férje lett Báthoti Miklós Losonczi István halála után. Nem mélyedtem el a forrásokban, gondoltam egyszerűbb megnézni ezekben (a Gudenusban nincsenek benne, a XX századra kihalt a báthori család)
Szóval még mindig érdekel, de csak ez a a 2 forrás, a Kempelen és a Nagy Iván. Kösz.
A 18-as autóbusszal tudsz oadamenni az Óbudai temetö után a 2. megálónál kell leszállnod. Az egyházi anyakönyvezés 1895-ig volt Magyarországon. Ha tudod a nagyapád vallását és a keresztelés helyét a MOL honlapján kikeresed a filmszámot és úgy kel kikérni a mikrofilmet.
Szükségem volna Losonczi István (temesi bán stb.) családfájára a Nagy Ivánból, vagy a Kempelenből. A két lánya és a felesége további sorsa érdekel. 3 helyen 3 félt írnak. Akár ide, akár mailben. Köszönöm.
Amig onlány nyomtam a myheritage-et, addig nekem is baj volt az évszámokkal. Már-már ott tartottam, hogy átváltok angolra, de aztán letöltöttem az oflány szoftverüket a Family Tree Buildert és ott nyomorgatom a dolgot, néha felöltöm és így a dátumok is működnek.
Azaz először azt csináltam, hogy a myheritage-en exportáltam gedcom fájlba, azt betöltöttem a family tree builderbe és onnan töltögettem később vissza.
Egy kicsit stabilabb a rendszer, mert akinél beállítom, hogy már nem él, azt most már úgy is hagyja, de a dátum továbbra is gond. Addig már eljutottam, hogy az évszámot megtartja, de a hónap-nap néhány esetben már sok neki.
Át lehet állítani vhogy a dátumot angol formátumra...?
hello. a Myheritage kicsit furcsa oldal. ugy vettem eszre hogy nemszereti a magyar formatumu evszamot. eleinte nekem is sok dolog keveredett. Remelem azota mar rendbejott a gondod! Udv.
Most kezdtem el feltölteni az adatokat, de több személynél rendszeresen eltűnnek adatok (pontos dátumokból egyszerű évszám marad, vagy nem veszi figyelembe a halálozást), valamint több felvitt személynél eltűnik a Szerkeszt gomb.
"Lehet-e a telek nagyságból következtetni arra,hogy kik az őslakosok, és kik az újonnan jöttek. Úgy értem,hogy a féltelkesek lehetnek ott legrégebben,és a zsellérek az újabbak."
igen - véleményem szerint - lehet. de a gondolatmenetet én megfordítanám... a gyakoribb és általános az idők folyamán inkább a föld felaprózódása volt, s nem a telek megtartása, ill. növekedése, hisz' a magyar szokások szerint a fiúgyermekek megkapták az atya halála után a földeket felosztva közöttük...
Ebben az esetben azt tenni,ha van rá lehetőséged,meg időd,hogy a környező települések anyakönyveit átnézni az adott évtől előre és visszafele pár évre. Olyan nagy távolságokat nem tehettek meg. Valahol a környékben biztos a nyomukra lehet akadni.
Az attól függ,mi volt a családfő foglalkozása. Mert ha juhász,vagy uradalmi cseléd volt, akkor könnyen előfordulhat,hogy minden gyerekük más faluban született, mivel vándoroltak évről-évre az uradalmak között, telkes gazdák esetében már más a helyzet.
Az úrbéri összeírásról: megtudnád nézni,voltak-e Cegléden Takácsok?
Mennyire valószínű, hogy az 1800as évek közepén egy család oly szinten vándorolt, hogy adott településen csak egy gyereke született? VAn egy ősöm, Stefkó János és Samueli Mária, annyit tudok róluk hogy egy lányuk született 1846ban Turócszentmártonban, azonkívül szőrén szálán eltűntek az anyakönyvből.
és semmi mankóm nincs, hogy merre keressem őket tovább.
MÁS: Ha valakit érdekel (alább valakinek szintén megvolt, csak azóta nem ír ide) a MT féle úrbéri összeírás Pest-Pilis-Solt vármegyében, az szóljon, megszereztem a könyvet.
Sziasztok! Kérem segítsen aki tud bármit is a Szög vezetéknévről,mert teljesen ritka és nem találok semmilyen adatot,és ahol lenne is nem tudom merre induljak... Köszönöm!
Sajnos az általad említett "eseten" én is keresztül mentem talán még a nyár elején. Az 1938-39-es házassági anyakönyveket szerettem volna kutatni, de én sem kaptam meg......., arra hivatkoztak , hogy " a lányok régen 16 éves koruktól már férjhez mehettek és adatvédelem stb... Tehát az időkorlát 70 vagy 75 év lett. Nem egészen értettem - ma sem értem - ?? , de a lényeg ( amit én kihámoztam belőle), hogy a még élő 86 éves nénik adatait is láthatom, vagyis személyiségjogokat sérthetek... Én a Radixra ezt akkor meg is írtam.Többen írták, hogy reklamáljak, mert a levéltári törvény mást mond. Nem hiszem, hogy lenne értelme, mert előrukkolnának egy újabb rendelettel, amit az amatőr kutatók még nem ismerhetnek....
Amit tanácsolni tudnék, próbálkozzál az egyházaknál, - persze csak ha tudod milyen felekezetűek voltak a keresett rokonok -, lehet ők még nem korlátozták a házassági anyakönyvek kutathatóságát 70 vagy 75 évre.... :((( De az is lehet ez csak a Fővárosi Levéltárban van így....
"iii. károly Bakay gábornak, feleségének rátkay zsófiának gyermekeinek mártonnak, és ferencnek, továbbá testvéreinek Jánosnak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Ismét a véleményetekre vagyok kiváncsi! Adott egy református falu, az 1696-os összeírás idején a Bakony alján. Összeírták azt,hogy 1696-ban 38 jobbágy élt a faluban,köztük 16 féltelkes, 5 negyedtelkes, és 17 zsellér.
Lehet-e a telek nagyságból következtetni arra,hogy kik az őslakosok, és kik az újonnan jöttek. Úgy értem,hogy a féltelkesek lehetnek ott legrégebben,és a zsellérek az újabbak.
újra lenne egy kérdésem. Eljutottam odaáig a családfámban végre,hogy 1714-ből jött ősapám Alsó-Ausztriából (Niederösterreich). Körülbelül 1684-ben született. Van tippetek innen hogyan tovább? Nincs sajnos konkrét helységnév, egész Alsó-Ausztria tartomány anyakönyveit meg képtelenség lenne átnézni.
Egyáltalán az osztrákok mikortól anyakönyveznek? Gondolom azért pár évvel korábban kezdték,mint mi.
Kedves családfakutatók! Az alábbi kimásolt szövegben van egy rész amit eddig néhány évig én is így tudtam, és így is használtam.
>>>>Van, viszont egy adat védelmi törvény, ami védi az adatokat, s emiatt a megtekintésre az állami anyakönyveknél 90-60-30 éves korlátozás van. Ami azt jelenti, hogy mondjuk, most van 2007, akkor nem lehet megnézni a születési anyakönyvi kivonatokat csak 1916-17-ig a házassági anyakönyveket 1946-47-ig, a halotti anyakönyveket pedig 1976-77-ig és onnan visszafele. Na azért írtam két dátumot, mert mindjárt itt a jövő év is, na most ezt vagy betartják a levéltárak vagy nem. De, általában ha saját rokont kutat az ember, akkor engedékenyebbek szoktak lenni. ?????????????? <<<<
Képzeljék, néhány hete voltam a Budapesti Levéltárban (Teve utca). Volt kikért Halotti Anyakönyvem 1942-1945 közötti, és Házassági Anyakönyvem 1944, és 1945 évek. A halottas mikrofilmet megkaptam, rendbe átnéztem, el is voltam vele egész nap. Mikor végeztem, kérdezem a levéltárost, hogy most kérhetem e jövő hétre a nem kiadott házassági könyveket (gondoltam kutatás alatt van valakinél). Azt válaszolta nem kikérhető. Kérdem miért, hisz már kiadták a 1940-1941-1942-1943-as eredeti másolatot (könyvben) még tavaly, és végig is néztem. Előbb azt mondta csak, majd hívott még két kollegát és valami zavaros magyarázatot kaptam, állásfoglalásról, meg ha valaki ennyi éves, meg annyit hozzáadok, meg ha végignézem micsoda dolgokra derül fény. Meg aztán nincs is a törvényben konkrétan a Házassági anyakönyv. Teljesen ledöbbentem, hisz e tájékoztatás után elképzelésem sem lett arról, hogy mikor és hogy juthatok ezekhez az adatokhoz. Tudtam, hogy ott az elefánttoronyban húsz körömmel, vérük árán is védik az adatokat. A kutatók nem igazán szeretnek minket amatőröket, csak zavarjuk a mély elmélkedésüket a sok elnézett, és tényleg néha elhamarkodott, erőltetett következtetéseinkel, de ez új volt. Megváltozott a Levéltári Törvény??????? (A netten olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit kutatóink rendeztek a fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Pedig már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz, a Mormon egyház jóvoltából. Én is szívesen járok hozzájuk. Nem vagyok egyháztag, mégis segítenek, kapok filmet a német központjuktól, fotózhatok. Kár hogy kevés mikrofilm-olvasójuk van. Nem úgy mint a MOL bécsi úti telephelyén ahol a bizonytalan közlekedés miatt kicsit korábban érkezetteket nyitásig kinn az udvaron várakoztatják, tűző napon, esőben, szélviharban, és majd hóban , fagyban.) Valakiknek kéne szólni az Uraknak, hogy a föld gömbölyű, az új technika megállíthatatlanul közeleg, és az amatőr is ember. Ebben az információáradatban egyes emberek akadálya, csak odáz, és nem akadályoz. (Lásd a „személyi szám” állásfoglalás hazai sorsát.)
Hazaérve, kicsit lehiggadva kikerestem a Levéltári Törvény-t, és végiggondoltam. A születés 90, és a halál 30 év stimmel, és valóban nem említi névszerint a Házassági Anyakönyvet, csak azt hogy:
>>>ha születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év<<<
Hát ez az. Mivel én az édesapám testvérei feleségét, illetve férjeiket keresem, (akikről csak hozzávetőlegesen tudom születésüket, ami biztos több mint 90 év, és halálukat, ami feltételezhetően több mint 30 év) úgy érzem kérésem akadálytalanul teljesíthető lehetett volna, hisz a jelzett több mint 60 éve keletkezett anyakönyvben a jegyzettek zöme már sajnos nem is él. De ezt sajnos meg sem említhettem, és tanácsot sem próbáltak adni. Mivel a továbblépés miatt szükségem lenne ezek születési helyére, és ezt csak így és itt lehet megtudom, gondolkozok a megoldáson. Az biztos nem megoldás, hogy vaktyúk módjára tapogatózok a mikrofilmek tömegén, nem beszélve arról, hogy ezen adatok nem mindegyike van filmrevéve, illetve utazgatni kéne céltalanul ki tudja merre. Teljesen elakadtam. Ha tudna valaki tanácsot adni megköszönném. Ahogy olvasgattam a fórumot, biztos van jónéhány sokkal tájékozottabb kutató mint én.
Előre is köszönöm azt, ha valaki tudja, és megírja a választ, és elnézést azoktól akik más fórumon is olvassák soraimat, de mindenhol próbálkozok! Üdv mindenkinek qwyc x.
Esetünkben egy Bakonyi református faluról van szó, amint már írtam,az anyakönyv hátuljára vezették évente, hogy kit választottak meg bírónak,törvénybírónak,hegymesternek,dékánynak... A dékány is egyszerű falubeli jobbágy volt, szóval szerintem is itt harangozót jelenthet,nem pedig valami "komoly" tisztséget.
Milyen tapasztalataitok vannak az 1700-as évek beli bíróválasztásokról? Ebben a faluban Mindszent napján tartották,és szinte minden évre mást, kevés olyan volt,hogy több éven keresztül ugyanaz volt a bíró.
Az egyetemi oktatói kar feje, vezetője; tisztségére egy vagy több évre választják. A jogi kar dékánja. - A XVI-XVII. században -ESPERESt és céhmestert is jelentett. Latin szó, tkp. 'tíz (decem) ember felügyelője'. Rokona a -DOYEN. Régies alakváltozata, a dékány ma személynévként él.
Nagyon biztos nem lehetsz a dékány dolgában, mert az erdélyi szászoknál mást jelentett.
Utcánként vagy utcarészenként választottak egy fiatalembert, aki felelős volt az ott lakókért, mint manapság a biztonsági őr... Őt nevezték dékán(y)nak
Kezdő családfázóként a segítségeteket szeretném kérni!
Nemrég kezdtem el foglalkozni a témával, gyorsan szükségem volt egy családfára, így a már meglévő adatokat beírtam az első utamba kerülő weboldalra (myheritage.hu). Meg is hívtam családtagokat, akik tovább bővítették a családfát.
Most derült ki számomra, hogy ha a családfánkra 15 embernél többet szeretnék meghívni(akik maguk is nézni, szerkeszteni tudják az oldalt), akkor az már nem ingyenes, hanem havi 2.5 euro.
Legegyszerűbbnek tűnik kifizetni, de évek alatt ez elég jelentős összeg, és vannak ingyenes programok, tehát lehet, hogy még nem késő váltani másikra.
Próbáltam is, sikerült onnan letölteni a ged file-t. Ezt az én gépemen közvetlenül nem tudtam megnyitni. Más oldalra, pl. csaladfalu.hu, mytrees.hu oseim.hu probaltam feltolteni, de egyik sem sikerült.
A myheritage ellen szól, hogy a naptárprogramja nem működik zökkenőmentesen. Mikor születésnapot akarok rögzíteni, néha egyszerűen nem hajlanó az adott dátumot bevenni.
A myheritage-ról letöltöttem a Family Tree Builder programot, így offline meg tudtam nyitni a korábban letöltött ged file-t, de abban is sok a hibás dátum.
Azt szeretném, ha olyan oldalon lenne a családfánk, ahol akár az összes családtag regisztrálni tud, meg tudja nézni az oldalt és tudja szerkeszteni. Magyar nyelvű legyen, mert sokan nem tudnak használhatóan angolul.
És flottul működjön.
Ti mit ajánlotok?
Jelenleg nem is az a célom, hogy nagyon messzire visszavezessem a családfát, hanem hogy a most élőkről, nemrég elhunytakról minél több mindent meg tudjunk őrizni, fényképeket, anekdokákat is lehessen feltölteni.
Tudtok-e olyan programot, ami automatikusan jeleníti meg a más családfákkal a kapcsolatokat?
Ez a myheritage-ban nagyon tetszik, hogy már kér másik családfával talált egyezést, így pl. soha nem ismert másodunokatesvért sikerült megtalálnom. És ehhez semmit nem kellett tennem, teljesen automatikusan jelöli be a más családfákban is szereplő személyeket.
Mi a véleményetek, mit tegyek, melyik programot használjam?
Van valakinek infója erdélyi Bakay családról? Annyi adatom van csak, hogy a Marosszéken birtokos iszlói Iszlay Mihály felesége Bakay Judit. Iszlay Mihály 1714-ben osztozik bátyjával Iszlay Istvánnal.
Köszönöm a válaszokat! Most nem tudott nekem telefonon bővebbet mondani nagyszülém, mert ő sem volt otthon, de amint legközelebb hozzájutok, bemondja nekem a neveket évszámokkal, és akkor újra fogok jelentkezni!
csatlakozom az előttem szólóhoz, kellene a név - aminek akár utána is lehet nézni seperc alatt - aki épp arra kutat... bár aug-ban minden és mindenki zárva: (
Hello. Többen vagyunk itt akik sváb felmenöket kutatunk- én is- de nem Soroksáron, én a pilisi medencében- mint néhányan. Konkrétummal könnyebb a segítség.Üdv Pistur
Sziasztok! Soroksáron vagy környékén családfakutatást végző embert keresek. Tulajdonképpen a nagyapám kutatását folytatja a nagyanyám, és egy névre lenne szüksége, ezért a Magyarországra betelepült német/sváb felmenőkkel rendelkező vagy ezzel foglalkozó embert keres egy újabb név felkutatására. Ha tippet tudtok adni, hogy hol találhatnék ilyen embert, vagy kapcsolatot, vagy ha itt van valaki, kérem, jelezze nekem ezen a fórumon! Köszönöm
Azt hittem a dékány valami iskolai alkalmazott lehetett, de akkor tévedtem! :)
Az anyakönyv hátsó oldalaira 1744-től 1802-ig évente feljegyezték a bíró, törvénybiró,dékány,hegymester,esküdtek neveit, itt találkoztam a futkosó kifejezéssel is.
Érdekes ez a 106 éves emberke, hiszen körülötte mindenkihez azt írták,hogy körülbelül,megközelítően 50 vagy 60 évesek. Nála hogy jött ez a 106 azt nem tudom :)
Az újpesti, rákospalotai ,de még az angyalföldi könyvekben is sok-sok Kopeczky adattal találkoztam. Egy külföldi jó ismerősömnek rendszeresen kiírkáltam és elküldtem ezeket. Ha tudod konkrétan a kutatási helyedet, van kiindulási pontod és még tudsz is várni egy keveset .....akkor szívesen elküldöm majd Neked is ! :)
Az első gyászjelentések 1840-ből valók, az utolsók 1990-ből. (Ha jól tudom) Összesen kb. 570 tekercs mikrofilm; családnév szerint ábécébe vannak rendezve.
Érdeklődnék hogy az Országos Széchényi Könyvtárban mikortól és meddig vannak gyászjelentések (gondolom településenként vannak csoportosítva), és ezek hogyan kutathatók? Például abc sorrendeben vannak a halottak családnevei szerint vagy évszám szerint vannak sorba rakva?
valóban, evangélikus bejegyzések. Az Adamikokra van utalás, és van egy lehetséges Anna is 1803-ból. a Bagi/Bagy/Baghy név (nagyjából ebben a sorrendben) először 1830.januárban fordul elő.
Opciók vannak, mint pl. Badin, de ez meglehetősen bizonytalan, hogy azonos lenne a későbbi Baghy-val.
És mondom, a fő probléma, hogy nincs meg a házasságkötés az evangélikus anyakönyvben 1800 és 1830 között - a katolikushoz még nem fértem hozzá.
Egyébként Szarvason jellemző volt az anyakönyvi bejegyzések szerint a 17 éves korban történő házasság is (persze ki tudja, mi a valós, keresztelésekkel nem vetettem össze, mivel számomra irreleváns családoknál láttam)
Ami a keresztszülőséget illeti, azt láttam, hogy az "úri" (= D.) családoknál jellemzőbb az, hogy standard keresztszülők vannak, a pórnép esetében ugyanazon családnál akár gyerekenként különbözők...
1430-ban 14813 lakosa van. Továbbá, hogy 1822-ben 1003 katolikus lakta, 1842-ben 1015. Jól gondolom, hogy evangélikus anyakönyvi adat? Akkor viszont a Jászság nem valószínű eredet.
Abból, hogy 1830-ban az apja nevén született gyermekük, feltételezem elsőszülött volt vagy előtte e néven született, de elhalálozott gyermek. Ha elsőszülött, akkor viszont fiatalok 1830-ban 18-25 közöttiek lehettek, 20-25 között gondolom az apát, de a fenti népességi adatok szerint nem valószínű, hogy ők települtek be. A Baghy fiú még igen, de az Adamik család vszeg már Szarvason van akkor. A fenti forrás a község intézményeinél, az evangélikus egyházról azt írja, hogy 1830-ban meghalt az 1812 óta papként tevékenykedett Machula Gábor. Általában ír az egyházközségen belüli viszályokról, ez is okozhat esetenként hiányosságot, pontatlanságot a matrikula vezetésében.
(nincs pontosabb adatod az 1830-as születésről? melyik hónap?)
Adamik családból vannak mások 1830 környékén? Megint csak a keresztszülőség, tanuság oldaláról lehetne behatárolni az Adamik szülőket. És Baghy-k? Ő az első Szarvason?
a Bagi ágakon nem találkoztatok-e Bagi/Baghy Pál és Adamik Anna párossal? házasságkötést keresek, illetve születést keresek... szülőként megvannak 1830 jan és 1834 szept között Szarvason, de nincs házasságkötés itt...
Előre is köszi. (asszem a családfalura is feltoltam ezt, hátha valaki egyszer bekapcsolódik ebbe az ágba...)
szlovákiát Trianonnal hozták létre, az 1800-as években nem lehetett valaki szlovák. az 1800-as években hogy hívták a Felvidék területén élő szláv nemzetiséget?
Érsekújvárnál előfordul (Bulfan/Bulfán) sőt a gugliba beütve - én férfi vagyok, ezért a focit is szeretem :) - a Komárom megyei csapatoknál is láttam ilyen nevű játékost...
Általánosságban meg elmondható, hogy 1-1 szlovák településről átkerült hazánkba a tót családnevek zöme pl: Badin= Bagyinszki, Strahare= Sztrhárszki stb.. stb...
Tehát semmiesetre sem szabad Angliában "kikötni" :)) bár érdekes lenne, nem ?? ;-)
(Családunk neve Amerikában roppant népszerű pedig hasonló eredetű...)
Szeretném az ötleteteket kérni a következő ügyben:
adva van egy család, amelyik szlovák eredetűnek vallja magát minden ágán, amit a családkutatás részben igazolt is. Kivétel: találtam egy őst, akit Bulfánnak hívtak az 1800as évek közepén), róla is úgy szól a fáma, hogy szlovák volt, de a google-be beírva Bulfan egy angol falu Bulphan http://en.wikipedia.org/wiki/Bulphan félreejtése. Továbbá az 1715-ös összeírásban nem szerepel ilyen v. hasonló nevű család Mo területén.
Lenne-e valakinek ötlete, hogy van-e a falu és a név között valamilyen kapcsolat v. a családi emlékezetnek van igaza?
Engem a Soldan név érdekelne, talán a hesseni és a rajna-pfalzi kötetben lehetnek leginkább (vagyis a mai német telefonkönyv szerint ott élnek többen), de persze a többi kötetben sem elképzelhetetlenek.
Sajnos sehogy! Nem állt össze a szerződés, ami miatt mentem volna. Most két hét szabi, talán utána lesz még hivatalos dolgom Egerben.
Szombaton viszont Cseh találkozót tartunk a Csattogó-völgyben, az Erdély találkozó alatt. Erdélyben is erős volt a Cseh jelenlét.
Valószínűleg nem leszünk túl sokan, de jövőre majd beszállok a szervezésbe, és kicsit erőteljesebben noszogatom a rokonokat. Most csak a munkahelyemen van netem, így nem tudok túl sok időt elvenni a munkából.
A XVII. század végén és a XVIII. században a későbbi Besenyszög területén (Szentiványon és Fokorún) is éltek Csehek, akik később Jászladányba kerültek.
Most már tudom, hogy a nagypapa Kiskörén született, de utóbb találtam meg egy dokumentumot, amin rajta volt. Szóval,most már "csak" Kiskörét kell megnézni, és talán nyomon leszek.
Az a szűk keresztmetszet, hogy tőlünk a MOL nagyon messze van,(a Dunakanyarban lakunk) nekem szinte 0 az esélyem, hogy kivergődjek odáig, hiszen dolgozom.
Az ötlött még eszembe, hogy esetleg azt nem tudod, hogy nagyszüleid mikor/hol esküdtek? Mert akkor a házassági anyakönyvi bizonyítványban elvileg benne kellene lennie, hogy nagypapád hol született...És akkor az ahhoz a településhez tartozó polgári születési anyakönyv szerintem megadja a dédszülők életkorát is, és talán születési helyét is, ők aztán meg már biztosan 1895 előtt születtek, és akkor lehet mikrofilmezgetni a MOL óbudai részlegében.
Igen, már rájöttünk, hogy mindenképpen a Heves megyei levéltárban kell egy ideig kutakodni, mivel nagypapa 1901-es, és ő volt a legidősebb, így valószínű, hogy a szülei 1899-1900 körül házasodhattak. Gondolom, akkoriban nem vártak 4-5 évet az első gyerekkel:)))) Szóval, a héten még visszamegyek, van Egerben hivatalos ügyem, és utána bevetem magam a levéltárba.
Két ember van a kutató részlegen, egy úr és egy hölgy. Telefonon a hölggyel beszéltem többször, ő végtelenül segítőkész volt. Amikor mentünk, akkor viszont az úr volt bent, egy mogorva ember, aki mintha zaklatásnak vette volna, hogy mikorfilmet szeretne az ifjú nézni. Lehet, hogy csak rossz napja volt, vagy egyszerűen nem tudta elhinni, hgy nem tudjuk a nagypapa születési helyét.
A kömlői Csehek közül ismerek egy családot, tudom, hogy ott vannak. Ők egy másik ághoz tartoznak, nem az apai vonulathoz. Nagyanyai dédmamám is Cseh lány volt.Egyébként minden Cseh családdal kapcsolatos információért hálás vagyok!
Most tehát újra próbűlkozom hevessel, aztán majd meglátjuk. Kb. 20 év múlva nyugdíjba megyek, lesz majd mivel elfoglalni magam:))))
A Bajzáth család kutatásában szeretnék segítséget kérni! Két útra jutottam eddigi kutatásom alapján. Van egy török származású Bajzath család. Ők az 1700-as évek második felében települtek Egerbe. A másik ág szerint a család nemesi eredetű. Lásd pl Iszkaszentgyörgy Amadé, Bajzáth kastély. Szeretném a segítségeteket kérni!
Az jutott eszembe, hogy a 19. században már fejlett írásbeliség volt, főként Sopronban, ahol ez már századok óta fejlett volt. Esetleg a soproni városi levéltárnak megérné egy email, hátha maradt valami egyéb, nem anyakönyvi forrás Tremmel Jánosról, esetleg pásztori megbízás, vagy valami hasonló? Hátha egy ilyen jellegű forrás is közelebb vinne a megoldáshoz.
Egyébként nekem volt egy olyan soproni házaspárom, akinek az első fészeknyi gyermeke az egyik, a következő a másik soproni plébánián lett anyakönyvezve... A házasságukat nem is reméltem megtalálni Sopronban az asszony családjának bécsi származása miatt. Végül Isteni szerencse segített hozzá. Egy Sopron megyei települést néztem teljesen más ágazat miatt, és a mikrofilm elején lévő másik település anyakönyvébe belepislantottam véletlenül, hát nem ott figyelt az én soproni házaspárom esküvői bejegyzése?!
Talán sikerül előrébb jutni ezen a Kocsér vonalon.
Egy régebbi másik rejtélyes ügyemet szeretném ismételtem előzni, mert nem jutottam előrébb (5365. hsz bővítve) Sopron: Tremmel János nevű ősömnem, ki hol pastor pecorum, hol városi pásztorként szerepel a soproni róm.kat. anyakönyvekben nem sikerült megtalálnom keresztelési bejegyzését. Pedig első és második házassága idején valamint halálakor is beírták az életkorát; igaz ezek elég nagy szórást mutatnak: születési évek: 1810, 1813, 1804. Szülei nevét is házassági anyakönyvéből ismerem: Tremmel János (1764-1832) és Schiller Terézia 1774-1832). T. János és Sch. Terézia mindketten Sopronban hunytak el, életkoruk és körülbelüli születi idejük is ezáltal ismert (1764 és 1774). Mindkettőjük keresztelését megtaláltam a soproni anyakönyvekben. Viszont házassági anyakönyvet nem! Tehát adott két soproni születésű személy, akik nem Sopronban házasodnak. Születik egy gyerekük 1810 körül szintén nem Sopronban. És egy másik gyerekük elhalálozik Sopronban 1823-ban, akit akkor 9 évesnek mondanak (de természetesen keresztelési bejegyzése nincs Sopronban. Több gyerekről nincs adatom.
Azért javasoltam, mert 'nincsenek meg' a halotti bejegyzések.
1. Vagy máshol vannak (ennek két válfaja: a.) máshol éltek-máshol haltak, b.) itt éltek-közelben anyakönyveztettek),
2. vagy nincsenek (ennek pedig csak az ilyen járványos időben valószínű az elmaradása. Gondoltam, hátha a plébános úr is meghalt, s a bejegyzések emiatt akadoztak. De nem valószínű. A http://lexikon.katolikus.hu/ adatbázisában az egyes parókiák plébánosai is olvashatók. Jászapátinál 1815: Haralyi Fehér Ignác, 1844: Steinhauser Antal, 1862: Pájer Antal, nincs egyik járványt követően sem új.)
Az 1831-est átszámoltam az egyik 'kis falumban' (vagy Jászalsószentgyörgyön, vagy Rudabányácskán), amikor még úgy gondoltam írok az utókornak (gyerekeim) valamit arról, hogy alakultak a demográfiai trendek akkoriban ott, az ősök körében(születések száma, fiúgyermekek száma, 1 év előtt meghaltak aránya, meg ilyesmik) s azt éreztem, hogy mennyivel később is még cholera-ként elhaltaknak írtak halottakat.
Ez a kiadvány is az anyakönyvből veszi a halál okát (amit, tudjuk, tüneti jegyek alapján rögzítettek), csak megszámolnám, jobb oldali oszlopban, hányszor van az évben elhaltak mellé a cholera írva. :)
De azért felteszem 1855-ben és 1837-ben nemcsak kolerában haltak meg emberek Apátiban... Azért végigszámolni több száz kolera halottat, eléggé sziszifuszi. Bár eggyel-eggyel be tudok jelentkezni: 1855-ben szépapám, 1831-ben az ő édesapja halt meg kolerában Apátiban...:((
...még érdekes lehet, ha nem lesznek sehol sem a szülők, hogy 1831-ben 200 (ez úgy-e a nagy kolera-járvány), 1837-ben 290, 1855-ben 265 embert vitt el a kolera.
(megszámolnám 'megvan-e' mindenki a halottiban 1837-ben és 1855-ben)
A iaternak már 'ismerős', s itt is említettem Adatok Szolnok megye történetéből SZML 1980 kiadvány Jászapátinál azt említi, hogy 1829-ben 572 gyerek tanul iskoláiban - ez 3 évvel van ükapád születése előtt - s 1851/52-ben is 645 tanuló volt (az első jászsági gimnázium is itt alakult 1767-ben, s ment át 12 év után Jászberénybe) Népes a település, s bőven voltak a fiatalok is. (1828-ban 7607-en lakták)Túlnépesedése végig, folyamatos.
"A Jászság nagy telepítő községei közé tartozik. 1719-ben Kunszentmártonba mintegy 500 lélek költözik Apátiból......Részt vesznek a jászapátiak a kiskunsági Dorozsma, Félegyháza alapításában is. A redempcióban megszerzett pusztáit az 1800-as évek közepétől benépesíti, új falvakat hoz létre. 1863 után Kocsér fogadja a legnagyobb számú lakost, s mikor 1873-ban tagosítják Kocsért, megindul az áradat. 475 jászapáti család megy oda a község megalakulásáig 1877-ig. A szomszédos Hevesivány puszta lakosságát is Jászapáti adta (ez ma Jászivány). A szervezett kitelepülések mellett az apáti lakosok nagy birtokszerzők, s akörnyező, nem jászsági falvakba sokan telepedtek át az elmúlt száz évben. Így 1900-ban Heves község Sárga-pusztáján 500 kh-nyi szőlőt is megszereznek, többen odaköltöznek. Tiszasüly, Heves Pély is fogad be apátiakat. E kirajzások ellenére feltünő lakosságának növekedése éppen 1869-1920 között...."
Palugyay Kocsért már 1830-tól említi Jászapátinál. Én rászánnék fél napot.
Nagyon elszomorított, amit az egri levéltárról írtál. Nekem mindig készségesen hozták ki olyan anyagot is, amit természetszerűleg előre nem tudtam kikérni, igaz persze, hogy valamiképpen szakmabeli vagyok, és nem családfát kutatni járok...
Viszont elkezdtem átnézni, átgondolni a pélyi és környékbeli kutatásaimat. "Sajnos" (már kutatási szempontból sajnos) a Csehek tényleg többen is vannak azon a környéken, mint az Oroszok:) Viszont átnéztem az adatbázisomat és jegyzeteimet, a környéken a következő Csehek házasodtak be rokonságomba (ez a rokonság persze jócskán több mint ezer főt jelent az 1621-ben ismert pélyi Kalmár Albert leszármazói között...)
Beírom ide, hátha később, a kutatás elmélyülése során be tudjátok majd illeszteni:
1. Az egri, 1849. évi születésű Cseh Mihály 1875.01.11-én vette nőül Kőtelken Faragó Máriát (szül. 1851, Tiszasüly). Leszármazottaikról nem tudok.
2. A füzesabonyi, 1850. évi születésű Cseh András 1874.11.25-én vette nőül Pélyen Bollók Erzsébetet (1856, Pély - 1899). Leszármazottaikról nem tudok.
Van 1-2 Cseh lány házasságáról is adatom, nem tudom, azt megírjam-e?
Amire bizonyosan emlékszem: Pélyen, Kömlőn bizonyosan éltek Csehek, talán Tarnaszentmiklóson is, ez pedig mind ott van Tiszanána, Kisköre mellett... Társadalmi rétegtől függően ugyan, de gyakori volt, hogy ezekben a kis szomszédos községekben egyik helyről költöztek a másikba, majd a következő generáció vissza, és így tovább, de ritka volt a hatalmas nagy távolság. (Én Pély 18. századi házasodási "piacát" vizsgáltam, a legtávolabbi házasodás Törökszentmiklós és Visznek volt 50-50 km-re, Jászladány, Jászapáti, ami gyakoribb házasodási származáshely volt, közelebb esik ugyan, de szintén 20-30 km azért van)
Ami szöget ütött nekem még, hogy írod, nagypapád 1901. évi születésű, de fiad a Lángliliom utcai Mikrofilmtárba készül kutatni. Ezzel az a baj, hogy ott csak az egyházi anyakönyvek vannak mikrofilmen, de csak 1895-ig!!! Persze ha nagypapádék 7-en voltak mondjuk testvérek, és nagypapád volt a legkisebb, akkor dédszüleid házassága valószínűleg 1895 előttre esik!
Esetleg azt nem tudod, hogy a dédmamát hogy hívták? Mert ha nem egy elterjedt név (Kovács, Tóth), akkor az is segíthetne...
Köszönöm tiborpapa! Én is folyamodtam már ehhez a módszerhez, igaz ebben az ügyben még nem. Talán megpróbálkozom vele, de ha van könnyebb út, akkor inkább azon járnék.
Jó lesz ha végre elkészül az 1828-as is DVD-n (ha jól tudom 2009/2010 a várható megjelenés dátuma), mint az 1715-ös. Hatalmas segítség lenne.
A vezetéknév: Cseh. Elég sokan élünk ezzel a névvel:))))
Állítólag egy fészekaljából származunk mindannyian. Orosz Ernő könyvében 3 Cseh családot is említ, akik Hevesben telepedtek le. Szerintem mi Cseh András leszármazottai vagyunk. Ha érdekel, hosszan tudom ecsetleni, miért, de ez itt off.
Szóval: nagyapám, Cseh Gáspár Tiszanánán élte le életét, és úgy tudtam ott is született.
A Heves megyei levéltárban ennek örömére a tiszanánai anyakönyvet kértük ki, ahol persze nem találtuk az 1901-es évben. Megkaptuk egy évvel előre és vissza is, de hát ott sem volt. Más falu filmjeit pedig nem adták oda, mert azokat nem kértük ki előre:((((( A több évi anyakönyvet is csak azért kaptuk meg, mert olyan messziről jöttünk.
Én kis naív, úgy gondoltam, hogy ha már ott vagyunk, a filmek is ott vannak(!!!!), nem olyan bonyolult néhány környékbeli település filmjeit elővenni.
Gáspár nagypapa születési anyakönyvije csak ezért érdekes, mert abban benne van, hogy Antal dédpapa hány éves volt akkor. Ezzel ugyan szerintem nem jutunk sokra, mert ha már a jól ismert nagyapámnál sem tudtam jól az adatokat, akkor a már előttem meghalt dédpapáról végképp csak tippelni tudom, ugyan hol születhetett.
Igen néztem. A ref.-ba és róm. kat.-ba is belenéztem, sajnos nem vezetett eredmémyre. Lehet, hogy Tiszaburát is meg kéne nézni, de ott csak református anyakönyvezés volt.
A linkelt Bagi Mihály - Frajzer Anna szülőpár sosem volt biztos, csak feltételezés volt a keresztszülők miatt. De Jászapátin nem találtam olyan Bagi Mihályt akinek ilyen nevű felesége lett volna. Sőt kikerestem az összes olyan Bagi családot, ahol volt Mihály és József nevű gyerek, de egyiknél sem volt Mihály az apa vagy Anna az anya, tehát minden elírást is sikerült ezzel kizárni. Bagi Mihály (*1804) a házasságijában (1825) redemptusnak van írva, míg B. József amikor gyereke születik, akkor csak zsellérnek. Persze ez is lehet elírás mert a rettentő sok Bagi család közül talán a pap sem tudta éppen ki-kicsoda.
A falun belüli lakhely ekkor még nem volt odaírva, de később az 1850-es években már B. Mihály és Busai Borbála gyerekeinél a szülők lakhelyének az első három gyereknél Jászapáti 114 volt. A negyedik gyereknél csak ennyi volt írva: tanya. Míg a dédapámnál (Lajos) ez szerepelt lakhely gyanánt: "Massa",ezt nem tudtam megfejteni.
Körei névről 2 adatom van, de jóval korábbról: Theowtól: egri agoniae christi (Krisztus Szenvedése) vallásos társulat tagkönyve: Paulus Körei 1746-ban lépett be, egri lakos
Sugár András: Heves és Külső-Szolnok vármegyei jobbágyok áttelepülése a Jászságba (1698) Körey András: Tiszaburáról Kisérre
Testvéreket nem találtál, de van-e B. Mihály 1832. október 11-i születését megelőzően és követően 9-10 hónappal (mondjuk legyen az egész 1832-es év és 1883 augusztusáig lezárva) más Bagi szülőpártól született gyerek? Az a Bagi 'apuka' akkor kizárva.
Elképzelhető, hogy Körei Rozália nem az első feleség (s nem az utolsó) az adott szépapánál. Nem emlékszem már, hogy 1832 körül odaírták-e már a születéskor a falun belüli lakhelyet (házszám), vagy csak a település(rész)t, de ezen is el lehet indulni, azonosságokat keresve.
1832 elött a 8 Bagi Mihály kikkel házasodott? Össze kellene gyűjteni, s abból már lehetne 'kirakósdit játszani' :)
Kirajzás volt a Jászságból 1850 után is. Az 1848 áprilisi törvények - melyek lényegében eliminálták a jász kiváltságokat - egyúttal átrendezve a jobbágyföldek tulajdoni állását (az allodiális birtokokét persze nem) megteremtette a szabadon hasznosítható, bérelhető, s főleg megvásárolható (!!) földek nagy kínálatát. Emiatt a viszonylag jobb anyagi helyzetben lévő jász települések (előtte vármegyei adót nem fizettek), úgy is, mint önkormányzatok, s úgy is, mint az abban lévők, mint közbirtokosok szívesen vásároltak a korábbi Kerület területén kívüli földrészeket (le a Duna-Tisza közében és a Tisza mellett egész Makóig).
A kirajzásban látom a lehetséges kutatási irányt, annak Jászapátit érintőcélterületei felé.
Meg tudnád írni, hogy mi a vezetéknév, engem nagyon érdekelne, az én családom a Kiskörével szomszédos Pélyről származott, nagymamám egyik nagynénje pedig Kiskörén lakott, háború idején a pesti bombázásokat ott vészelték át. És mi volt a gond Hevesen?:(
Akkor nem hiába írtam ki, hisz újabb kis részlettre derült így fény.
Már régebben írtam, de azóta sem jutottam eredményre, ezért megismétlem: Ükapám (Bagi Mihály) 1832-ben született Jászapátin. Szülei: Bagi József és Körei Rozália Piroska. Testvéreket nem találtam, de szülei halálát sem a helyi róm.kat. anyakönyvekben. Viszont Bagi Mihály 1855-ben Jászapátin nősült. Mivel Mihály szüleinek házassága sincs meg, ezért az 1790-1814 között született 8 db Bagi József közül nem tudom eldönteni melyik az enyém. (Ha egyáltalán J.apátiban született) Körei Rozáliával pedig még rosszabb a helyzet, mert Körei nevet viselő személyt sem Jászapátiban, sem a környékbeli településeken nem találtam.
B. Mihály keresztszülei (Vimmer Ferenc és Lieb (Léb) Anna) még támpontot adhatnának, mint a mellékelt kép is mutatja, de így sem jutottam előrébb.
Ha valakinek van használható ötlete kérem ossza meg velem.
igen-igen!!! :D A családfa bővítése mindig aktuális :) Köszönöm szépen... Elmesélem: 1846. november 16-án házasodik Valljon István és Márkus Erzsébet, kinek szülei a házassági akv-ből: Vallyon Mihály és Kömives Rozália. István Hevesen születik és a házasságkötéskor 21 éves. Így jutottam el Hevesre, ahol kiderült Mich. Vallyon és Rosal. Kömives gyermeke Stephanus 1824. augusztus 14-én születik meg, ott, Hevesen. Aztán eltűnnek a hevesi akv-ekből. Később Vallyon Mihály Kőtelken hal meg 65 évesen, 1850. április 8-án. Ettől függetlenül a Te általad leírtak alapján a család akkor Hevesből 1825 és 1827 között költözött és eredetileg nem Kőtelekre, hanem JÁSZKISÉR-re :)
Nagyon szépen köszönöm az információt!
üdv és további eredményes kutatást kívánok: iater.
Nem kérnek igazolványt? Hevesben nem volt gond a 17 év. Ott más volt a gond:((((((
Az őskeresést egyébként házi feladatnak kapták az ifjak a gimis osztályfőnöktől, aki töritanár. Az apai ágnál nincs kérdés, tiszta vérű svábok (dédpapa még Anton H. néven van eltemetve)
Az én családom földje több falu közé esett, és mikor honnan volt való a keresztkoma, oda vitték keresztelni a gyereket.
A legjobban az bosszant, hogy megvoltak a dédpapa papírja is, mivel apámnak még bizonyítani kellett, hogy harmadíziglen keresztény, de a sajnos elkallódtak.
A Lángliliom 18. A MOL Filmtárának épülete, a mellékelt linken a buszmegállók is rajta vannak (eszerint a Bóbita u-nál érdemes - szerintem - leszállni, s felsétálni, a kis utcákon. menetrend
Az építkezés be van fejezve, s attól Ny-ÉNy-ra lévő, szögletes alakú épület a keresett 'objektum' :) (van előtte az udvaron az épület síkjában egy parkoló)
Fontos még mielőtt mész belenézz ezekbe: A legfontosabb rész, ill. utána a Tájékoztató (link az alján)
Még egy kis segítséget kérnék: ez a Lángliliom u. valahol a 18-as busz vonalán van. Melyik megállónál kell leszállni? (Valaha pesti lány voltam, de Óbudán soha nem volt dolgom, nem ismerem)
Fontosabb kérdés: a régi anyakönyvekben milyen adatokat rögzítettek? Azt tudom, hogy a nagyapámat Kiskörén anyakönyvezték. Talán ott is keresztelték, de nem biztos. Az ő szüleinek nevét is tudom, se semmi többet róluk. Hogyan jutok tovább? Kérjem ki több falu anyakönyveit? Ha ők nem Körén házasodtak, tippem sincs, hogy hol. Mit tegyek?
Aki első alkalommal megy a MOL-ba, annak rögtön kiadják a filmet (legalábbis régen így volt). Ha pedig írsz nekik egy emailt, amiben pontosan leírod, hogy mit akarsz kutatni és mikor mész hozzájuk, akkor azt elő is készítik Neked.
Az alant idézett passzust én is olvastam, de voltam oly botor arra gondolni, hogy talán-talán mód van az azonnali kikérésre. Voltaképpen egyszerűen nem hittem el, hogy azért el kell menni ilyen messzire, hogy majd másnapra kikérjek egy filmet. Köszönöm a választ.
Jelenleg a következő szabályok érvényesek a MOL-ban (Lángliliom u.): "Tisztelt Kutatók! A mikrofilmek állományvédelme érdekében az alábbiakat rendelem el:
Az óbudai kutatóteremben április 28. hétfőtől az egy kérőlapon kiadott mikrofilmeket csak egészben lehet visszaadni (a kérőlap összes filmjét egyszerre). Emiatt viszont a Kutatási szabályzatot ideiglenesen úgy módosítom, hogy egy napon legfeljebb 4 kérőlapot lehet benyújtani, egy kérőlapra legfeljebb 5 filmet lehet ráírni, de összesen legfeljebb napi 10 tekercs filmet lehet megrendelni. Erre tekintettel viszont csak napi egyszer (reggeli) előkészítés lesz. Az előző napon kikért filmeket délelőtt 10 órától lehet átvenni.
Az át nem vett mikrofilmeket a kikéréstől számított 6. naptári napon reggel minden külön értesítés nélkül vissza kell venni.
A filmek visszaadási határidejének szigorú betartása érdekében, a filmeket az átvételtől számított 31. napon reggel minden külön értesítés nélkül vissza kell venni. Hosszabbítani legfeljebb egyszer lehet, az átvétel idejétől számított újabb 30 napos határidővel. - Az adott naptári napon lejáró kérőlapokról a kutatószolgálat által vezetett és kifüggesztett tájékoztatókból értesülhet.
A Kutatási szabályzat értelmében telefonos megrendeléseket nem áll módjában a levéltárnak teljesíteni, csak írásbeli kérésre készíthető elő a kutató részére mikrofilm. E-mail: okut@mol.gov.hu FAX: 437-0695 Reisz T. Csaba főigazgató helyettes"
Vagyis mindig legalább 1 nappal előre írásban ki kell kérni az anyagot. Sajnos!
Szervusztok! Segítséget szeretné kérni. Tegnap jártam a Heves megyei levéltárban, de lyukra futottam, mivel rossz faluban kerestem a nagyapámat. Most már tudom, hogy nem ott anyakönyvezték, ahol később élt. A gondom csak az, hogy a levéltárban nagyon vaskalaposak, nem adták oda a másik falu mikrofilmjeit, mivel egy nappal előtte ki kell kérni.... Én kb. 300 km-t autóztam azért, hogy semmi eredményre ne jussak.
A kérdésem: ha az Országos Levéltárba megyek, ott is egy nappal korábban kell kikérni a filmeket? Akkor végülis naponta egy generációnyit tudok haladni? Vagy ha az első nekifutásra kiderül, hogy a dédpapát hol anyakönyvezték/keresztelték, akkor azonnal kikérhetem annak a falunak az anyagát?
Van valakinek személyes tapasztalata a MOL-ban történő kutatásról? Minden infót szívesen veszek!
Nem tudom aktuális-e még, de a minap ezt találtam és ki is írtam Jászkisér róm. kat. anyakönyveiből:
MOL A1159 tekercs *1827.05.13. Anna apja: Vallyon Mihály anyja: Kőmíves Rozália
Lehet, hogy több gyerekük is született ott, de én csak pár évet néztem át és ezt is csak az utolsó pillanatban vettem észre (mielőtt tova tekertem volna).
Sziasztok! Nagy érdeklődéssel olvasgatom a topicot, a linketek alapján regisztráltam a Családfalu honlapján, bár én eddig a MyHeritage honlapjával dolgoztam.
Első, ami feltűnt a Családfalu honlapján, azt írják, nem tudja a program kezelni a több házasságkötést. Ebben az esetben nem tudom, érdemes-e nekiállnom a családfám feltöltésének, mert számomra fontos személy kötött 4 házasságot, s kettőből születtek gyermekei is. Érdekelne, ezt a problémát ti hogyan hidaljátok át. Az általam említett izraeli honlap ezt tudja kezelni, a név melletti fülecskékkel, s ugyanúgy lehetőséget ad az összes házastárs fényképének feltöltéséhez.
Szeretném még tudni - mert említést tettetek testvárpárok házasságkötéséről, amit a Családfalu program úgyszintén nem tud kezelni -, ezt első unokatestvérek házasságkötésénél is elutasítja-e a program? Amennyiben igen, teljesen reménytelennek látom, nekiálljak ennek a nem kevés munkának.:-((
A közel 6000 hozzászólásban egyetlen egy hozzászólásban kerestek Margitta (Románia) településről felmenőket, azt is még 2003-ban (VET nick).
Egyelőre még nem találkoztam nálatok zsidó felmenők keresésével, azért betenném Magyarország összes zsidó temetőjének - név és sírhely szerinti adatbázisát -, mely nagyon könnyen kezelhető és pontos. (Leszámítva azt, nem értem, a külföldről történő itthoni temetkezés esetén miért kezelik úgy az elhunyt adait, mintha fogalmuk nem lenne a külföldi névhasználatokról, lásd Elisabeth Kertészné).
A gépem újratelepítésekor eltűnt a pécsi temető sírhelyeinek adatbázisa, megpróbálom megkeresni nektek, hátha valakinek ez segítséget nyújt.
Köszönöm figyelmeteket, rengeteget lehet tanulni tőletek a felmenők keresésének kapcsán. Sajnos, én elég nehéz helyzetben vagyok, mert a felmenőim Jugoszlávia (Zenta/Senta) és Románia (Margitta) városaiból települtek át Magyarországra, úgymond "tucatnévvel".:-((
Egy lev.listán ajánlották, de gondoltam ide is jó ha bekerül: A mpgy.ogyk.hu oldalon az 1861-1918 közötti időszak képviselőházi naplói és irományai, valamint a főrendiház naplói, összesen 312 000 oldal érhető el ingyenesen, kétrétegű pdf formátumban.
hello! nemrégiben elkezdtem feltölteni a családfámat, aztán rájöttem,h nálatok nem tudom megcsinálni, mert valahol a dédszülők magasságában volt egy olyna trükk,h két testvérpár összeházasodott, és ezt nem tudtam megetetni a progival :(
...az is segíthet, hogy az anyának nagy valószínűséggel voltak testvérei, ill. élő szülei 1866 után Csabrendeken. Abból gondolom, hogy a csabrendeki lány Devecserbe került (vszeg megélhetéshez kötődően, de akkor a 14 éves mivoltot megint el kell vetni, ott 'történt valami', a gyermeket megszülte, s ez a gyermek felnőtten Csabrendeken házasodik. Vagy visszaköltöztek, vagy ottani lányt 'vett', de akkor 'valamiért' járt 'haza' (rokonságot feltételezek)
Károly júniusban születik, feltételezhetően 1865 szeptember elején fogan. Én azzal az Annával 'kezdenék', aki 1847-1849 között született (ha van ilyen).
Ez a féltestvérség azért fontos (s azért is kezdtem azt a mondatot), mert esélyes az is, hogy a féltestvér a tanu/keresztszülő (hogy az új családba való integrálódást apai rokonság hiányában erősítse.) Nálunk volt ilyesmi.
Tételezzük fel, hogy férjhez ment a lány, s született több gyermeke később.
Azt is érdemes megnézni, van-e 1866 után pár év Németh Anna elhalálozás? A fiú házasságijában az anya élő, vagy néhai?
ötlet: Nézd meg Németh Károly házassági tanujait, ill. születendő gyermekei keresztszüleinek kilétét, s illeszd rá a 7 Németh Anna rokonságára (ehhez fel kell mérd mind a hét potenciális anya testvéreit, azok gyermekeit). Ha van egyezés, akkor bongo, ha nincs akkor majd kitalálunk valami mást :))
Meg még azt is, hogy van-e magának Károlynak féltestvére, azaz a szóba jöhető anyáknak mondjuk 1866-75 között született-e úgy gyermekük, hogy a házasságuk Károly születése után volt. (Ha előbbi a házasság, akkor, mint anya 'kiesik')
Az 1840-1851-es idő intervallumot szűkíteném, az 1866-ban született fiú anyja kevéssé valószínűen 15 éves a születéskor (fogantatáskor 14), aki erre a végére 'jut', őt nézném utoljára.
egy újabb problémás helyzetben szeretném a segítségeteket kérni:
1866.6.10-én született Devecserben Németh Károly, ez ismert a Csabrendeken kötött házasságáról szóló anyakönyvből. az ő születési anyakönyve szerint törvénytelen gyermek, anyja Németh Anna csabrendeki lakos (házszám is adott), viszont ennél több adat nem nagyon van. átnéztem a csabrendeki születési anyakönyveket az anyuka után kutatva, és 1840-1851 között 7 Németh Annát találtam, ennél visszább már nem mertem menni, gondoltam ennyi is elég lesz... Sajnos itt a címek regisztrálása nem pontos, csak annyi áll mindenki mellett, hogy Rendek.
hogyan jöhetnék rá, hogy melyik leányzó is a keresett anyuka?
Köszönöm a gratulációt, remélem, hogy mindanyian hasznosítani tudjuk az adatbázist! Kérlek benneteket, hogy adjátok tovább a hírt, valamint töltsétek fel ti is családfáitokat, hogy tényleg megtalálhassuk közös gyökereinket!
Egyetértek skoumi hozzászólásának mindkét részével. Különösen akkor lesz jó mindkét félnek, ha már több százezer személy lesz az adatbázisban. Mondjuk a jelenlegi 40.000 fő sem rossz.
....írjuk ide, mert ez egy 'olyan' topik, ahová az ilyesféléket kiírjuk magunk emlékezetére és társaink üdvére ;) (ez az este nálam is elmaradt)
szóval: Az 1904. évi XXXVI. tc. - amely kifejezetten a nevében is az 1894. évi XXXIII. módosítása - a 11. §-ában ismét felsorolja tételesen, hogy mit kell a halottiban rögzíteni, s ottt már nem említi a születés helyét.
...és azt is tudja, hogy ha később viszek fel egy időben korábban született testvért, akkor nem a már felvitt fiatalabb mögé helyezi? (mert mintha ez lett volna régebben)
Bár nem keresztszülők, de kicsit hasonló: a házassági tanúk nevét érdemes feljegyezni, mert az anyakönyv felületes átnézése során is kiderülhet, hogy helybéliről van-e szó. Két, az adott faluba újonnan betelepült ősöm (de a házasságnál a származási hely nem szerepelt) esetében sikerült így megtaláljam a szülőfaluját, mert a ritka vezetéknevű tanú neve segített fellelni a környéken a származási helyet.
Hasonlóak az én tapasztalataim is; a keresztszülők, és esküvői tanúk általában nem állnak rokonságban az adott családdal. Ez nyilván függ az adott település/felekezet méretétől is, kisebb lakosságszám mellett nyilván előfordulhat "belterjesség". Találtam olyan házassági anyakönyvet is (1806.jan), ahol egymás után következő két bejegyzés esetében (más család!), egy napon ugyanaz az ember szerepelt tanúként. Ha érdekel valakit, megpróbálom a képet beilleszteni ide...
Kedves guzguz! az én esetem más tapasztalatot mutat: egészen a 19.sz. közepéig a csabai evangélikusoknál nagy valószínűséggel a bába kérte fel a keresztszülőket. (Erre vonatkozóan a néprajzi lexikonban lehet találni utalást is, hogy ez gyakorlat volt, azt hiszem tiborpapa tette be a linket itt a topikban korábban). És azok, esetemben (10 generáció vissza, oldalágak is), nem voltak rokonságban a családdal. Annyiban számomra nagyon fontosak voltak a keresztszülők, mert ennek segítségével sikerült a sok azonos vezeték és keresztnevű gyermekeket egy-egy családhoz besorolni, hiszen a névadási szokások miatt az unoka,- és másodunokatestvérek (pl. fiúágon), azonos vezetékneveket és keresztneveket viseltek.
Csak a saját tapasztalatomat tudom elmesélni, mert a keresztszülők, házassági tanúk kiválasztása nem mindenhol egyforma.
Az én őseim az 1600-as évek végén ,1700-as évek elején települtek be Németországból. Itt a budai hegyvidék római katolikus sváb falvaiban az volt a szokás, hogy a komaság is öröklődött a családokban. És a család minden gyerekének általában ugyanazok voltak a keresztszülei, valamint a keresztapa volt a menyasszony/vőlegény házassági tanuja is. Persze ez a komaság öröklés leginkább az első gyerekre vonatkozott. A többi gyereknél általában valamilyen rokont kértek fel komának.
Az újonnan betelepülteknél sokszor láttam az akkori bírót házassági tanúnak
Az én esetemben konkrét segítség volt a keresztszülő, mert a gyakori vezetéknév miatt 5 János keresztnevű ősböl a keresztapa=házassági tanú alapján sikerült beazonosítani az 1700-as évek végén született ősömet.
A tapasztalt családfakutatók szerint minden lehetséges adatot, családi legendát stb., be kell gyűjteni, leírni, lefényképezni, mert az ember sosem tudhatja melyik lesz az az adat aminek alapján tovább tud kutatni ,ha elakad.
na lassan kezdenek gyűlni az anyakönyvi másolataim, és újabb kérdés merült fel bennem:
a keresztszülőkkel hogyan érdemes foglalkozni? úgy értem, mi olvasható ki, érdemes-e őket tovább kutatni? melyik rokon volt jellemzően a keresztszülő? oldalágakat lehet így találni? volt arra szokás, hogy melyik korosztályból való a keresztszülő?
és persze hasonló kérdéseim vannak a házassági tanukról.
Még nem sikerült meggyőződnöm róla az anyakönyvekben, de szerintem megtaláltam Schmidt Istvánt és Ecker Annát Óbudán, ezáltal gyanítom gyermekük születése is előkerül innen.
A gyors sikert Budapest Főváros Levéltárának ill. a honlapjukon található Társadalomtörténeti adattárnak köszönhetem. Mindenkinek ajánlom, aki budapesti vagy környékbeli (leginkább Pest megye) ősök után kutat. Folyamatosan kerülnek újabb és újabb adatok az adatbázisba; a XIX. százatból az 1950-es évekig.
Az anyakönyvekben még az 1920-as évek végéig,1930-as évek elejéig írták a régebbi írásmóddal például a Ferenc(z) nevet. Falumbeli idős, 80 év feletti nénik közül néhányan még most is így írják a nevet.
A cz - c csak helyesírásbeli változás. Részletesen itt.
A település neve kapcsán én azt tartom fontosnak, hogy egyértelműen azonosítható legyen. A mai Mo.-on kivüli, de a Szent Korona országaiban található települések esetén az 1913-tól használt törzskönyvezett nevet javaslom használatra. Egyébként meg földrajzi koordinátákkal is jól azonosíthatóvá lehet tenni falvakat, városokat.
Reméljük sikerrel jársz! :) Nekem vegyes tapasztalataim vannak.... a pap személyiségétől függ,hogy mennyire segítőkész. Egyik szívesen fogadott,odaadta a könyveket,helyet biztosított, hozott inni, sőt még együtt uzsonnáztunk is. Látszott rajta,hogy őt is érdekli a téma. Egy másikat telefonon hívtam fel, ő is segítőkész volt, negyed óra múlva visszahívott a kért adatokkal. Viszont olyan is volt,aki engedélyhez kötötte a kutatást, és olyan is aki egyszerűen az idő hiányában folyton elhárított. Szóval ahány pap,annyi személyiség!
Tegnap írtam a szentendrei plébánosnak, remélem válaszol. Mivel pontos dátumot adtam meg, ezért nem is kell sokat keresgélnie. Elég jó honlapjuk van és az atyának is van email címe, tehát talán az informatikával sem állnak hadilábon.
Igen,nálam is ezek az adatok szerepelnek! Sőt 1907 után sajnos annyira lazán vették az anyakönyvezést, hogy sokszor még a szülők nevét is kihagyták,nem néztek utána. (Könnyebb volt azt beírni,hogy néhai ismeretlen)
Pedig nem volt. Mindössze ezeket az adatokat tartalmazta: bejelentés ideje: 1923.5.5. halál ideje: 1923.5.4. du. 3/4 9 óra özv. Pospischl Károlyné szül.: Schmidt Róza gazdálkodónő kora: 74 év halál oka: aggkór lakhelye: Szentendre (utca és házszám sem volt szülei: néhai Schmidt István és néhai Ecker Anna
Egy 1939-es halottiban szintén csak ezek az adatok voltak. Viszont egy 1897esben volt külön születési hely is...
Én tapasztalataim szerint (persze lehet,hogy tévedek) az állami anyakönyvek halotti anyakönyveibe csak 1895-1906 között,illetve 1953-tól írták be a halott születési vagy származási helyét, 1907-1952 között sajnos nem. Ebben az esetben talál az egyházi segíthet...
Keresem az 1820 körül született Gruber Vilma (r.k.) [id. Poszpischil Károly felesége] és az 1849 körül született Schmidt Rozina (meghalt 1923-ban Szentendrén) [ifj. Poszpischil Károly felesége] születési helyét. Nagyon valószínű, hogy a Perbál-Szentendre térségből származnak mindketten. Van valakinek tudomása az említett családnevekről a térségben? Sajnos nem annyira ritka nevek, de próba szerencse...
A (r)Ziegel = tégla, tetőcserép, így a Ziegler vagy kőműves, vagy tetőfedő jelentésű, ugyanúgy curlienél a (r)Stöckel is magas cipősarkat jelent (akár Stück darab, stb.) de a Steck is önállóan értelmezhető. Azaz közszói eredetűek, nem feltétlen egy családot jelent.
sziasztok.nekem olyasmire lenne szükségem hogy: találtam egy-két maczalikot de nem tudom miként kötödik a családunkhoz.a kérdés nem tudtok valamilyen programot ahol megmutatják hogy pl az édesapámnak plusz egy még "idegen" maczaliknak van e ill. milyen rokonsági kapcsolata van.kérlek segitsetek.köszi
a másik amit kérdezni szeretnék hogy a már emlitett oldal idegen nyelvű és már több fordító oldalon megnéztem de nem találtam meg milyen nyelven van írva pl :
Wyniki wyszukiwania
Liczba odnalezionych rekordów: 8.ez csak egy rész belöle.tudtok nekem segíteni? köszi
Az anyakönyvekről elfelejtkeztem. Ezen a linken sok község feldolgozott anyakönyvi adataiban lehet keresni, ha szerencséd van találsz olyat is amiben érdekelt vagy:
Igen, nagyon sok komoly forrás fenn van már az interneten.
Több elektronikus könyvtár is.
http://mek.oszk.hu/ ez az OSZK elektronikus könyvtára, ahol már nagyon sok könyvet meg lehet találni. Az Urbáriumokkal sajnos csak elvétve, egy-egy lelkes helytörténész által felrakott adatokban lehet találkozni. Mint pl Pilisvörösvárnál fenn van a Fogarasy-Fetter Mihály Pilisvörösvárról szóló könyve , vagy Solymárnál Seres Istváné.
Itt nagyon sok helytörténeti könyv tartalma is hozzáférhető:
De azt javaslom, ha nem ismernéd nézd meg a radixos levlista honlapját, itt rengeteg hasznos információ , sok interneten is elérhető forrás található a családfakutatóknak:
Tisztelettel megkerdezem: ha az oszk adatait igy meg lehet talalni (On altal?), akkor mas adatokhoz is hozzajuthatok? Pl. anyakonyvek, urberi vagyonelosztas osszeirasahoz, urberi tabellakhoz. Felkerultek mar az internetre? Szamuk szerint (mert azokhoz mar hozza banyasztam magam), beirhatok valamely http:// be? Ha valasza elobbrevinne a kutakodasban nagyon megkoszonnem! Jo munkat, szep sikereket Klara
Szerintem a Szék=Szeg(a Szög meg pláne) is csak egy elmélet a sok közül. A németben a G ből-K inkább jellemző a szavak elején levő hangokra, a szavak végén inkább fordítva, a K helyett ejtenek G-t. És ékezetet meg egyáltalán nem használnak. Az mindenesetre több mint érdekes ,hogy egy szintén magyar, de teljesen más értelmű szót írtak oda ,és tökéletes helyesírással.
Honnan tudjuk, hogy a térképkészítők nem tudtak magyarul? (ez költői kérdés volt)
Van valakinek tapasztalata a nagybányai levéltárból ?
A nyáron szeretnék kutatni...., van némi információm a nyitvatartásról, az angol ill. román nyelvtudás szükségességéről stb..., -de konkrétabb tudnivalóknak, hasznos tanácsoknak nagyon örülnék... :)
A napokban olvastam a következőket, esetleg érdekes lehet számodra.
A Ziegler családhoz:
"A soproni anyakönyvekben Ziegler János és neje, Márta a legkorábbi bejegyzés, akiknek 1624-ben Mihály nevű fiuk született."
"Sopron szabad királyi városban s ennek egykori falvaiban, Bánfalván, Ágfalván tűntek fel legkorábban. Szászországban lehetett eredeti hazájuk, itt már a XV. században is voltak Zieglerek."
Forrás: Payr Sándor "A Ziegler család Sopronban és Nemeskéren"
(Gárdonyi Géza - Halhatatlan csillagok című könyv egyik fejezete, Nap Kiadó, 2005)
(A viták és elméletek egyébként termékenyek is tudnak lenni. Itt nem.)
Fokorú a Coll. 19. Sectio 21-en van. Szászberket nem tüntették fel.
Az a szinte minden felszínes forrásban (pl. neten) olvasható kijelentés, hogy a mai Besenyszög négy, a középkorban elpusztult faluból alakult ki 1771 és 1774 között, meglehetősen pontatlan.
A középkorban valóban létezett ezen a területen - többek között - ez a négy falu: Szög/Szeg, Szentiván, Fokorú, Szászberek. (Utóbbi egy ideig komoly mezővárosként.)
A török elleni felszabadító háborúkban ideiglenesen, vagy végleg mind elnéptelenedett, vagyis pusztává vált.
Eredeti helyük: Szög/Szeg a Tisza ma is Nagyszegnek nevezett kanyarulatánál (ma: Szórópuszta), Szentiván a Tenke folyás és a Millér találkozásánál (ma Templomhát), Fokorú a Tisza mellett, a Nagyszegtől délre (ma is ez a neve), Szászberek a mai falu helyén.
Az 1687-es pusztulás után Szentiván 1711-től armális, kisnemesi faluként újratelepül, de nem eredeti helyén, hanem a mai, de akkor még nem létező (!!!)Besenyszög helyén. Az 1760-as, 1770-es évek elején ennek közvetlen szomszédságába, Szentivánnal összeérve telepíti saját birtokára, Szögpusztára (tehát az elpusztult Szög falu határába) jobbágyait Eszterházy püspök. Ez Szeg, később Bessenszeg falu. Az új település tehát a régi Szeg határába, de nem a falu régi helyére épül! Nem a Tisza mellé, hanem Szentivánnal összeérve, annak közvetlen szomszédságába! (Templomuk is közös, a két falu területét elválasztó határvonalra épül) A két falu fokozatosan olvadt egybe, a XIX. század végétől hivatalosan is egy községgé, Besenyszöggé válik.
A Szék=Szeg.
Csak két példa további elírásokra, illetve a német anyanyelvűségből adódó félreértésekre, amelyek az első katonai felmérésen olvashatók.
Ugyanezen a szelvényen (19/20) pl.
Gidusch=Kígyós
Példa ugyanezen szó (!) elírására a 19/19 és a 20/19-es szelvényen Kőtelek és Tiszaroff között, a Tisza jellegzetes kanyarulatának neve (a kanyarulatot a régi magyar nyelvben általában szegnek/szögnek hívták!):
Tsatlo Szék/Szek=Csatlószeg.
Ma Csatló-Holt-Tisza Kőtelek határában.
(Az egyik szelvényen ékezettel, a másikon anélkül - tehát ez sem jelent semmit.)
Az elnevezésnek tehát a szék szóhoz (='közigazgatási egység' v. 'ülőalkalmatosság' v. egyéb) semmi köze.
...megnéztem a térkép szelvényt (Coll XIX. Sectio XX), se Fokorú se Szászberek a környéken (mindkettő 1687-től puszta, köznemesi majorsági birtok, ahová majorsági cselédek telepedtek ugyan). De a küldtem forrás is azt írja 1771-1774 között Szögből és Szentivánból létrejött az új falu: Bessenyszög. 1786-ban (lényegében egy időben a térkép megrajzolásával) 380-n lakták.
Indulj ki abból iater, hogy viszont ha Szék =/=, akkor, hol van Szögh?
en a Kreisz-aghoz csatlakoznek, illetve ez erdekelne leginkabb, ha veletlen valakinek van tobb infoja roluk. A felmenoim kozott 1892 koruli szuletessel van egy Kreisz Mariam Csolnokon, illetve a ferje Bauer Karoly 1890 koruli szuletessel. 1934 korul a csalad Patkosra valtoztatta a nevet. Kreisz Marianak es Bauer Karolynak 4 lanya volt: Anna, Magdolna, Maria, Erzsebet, illetve Kreisz Maria korabbi hazassagabol Arkosi Marton szinten magyaritott nevvel, ha minden igaz Pfeiffer-rol.
a "szék" 2. jelentését nézzük, akkor elképzelhető az is hogy létezett anno egy "Szentiván szék" nevezetű területi egység amelyikhez x számú falu tartozott.
Bor Szörcsök, Krakó Szörcsök. Két Magyar falu Veszprém Várm. Bor Szörcsöknek földes Ura a’ Veszprémi Püspökség, és több Uraságok; fekszik Vásárhelyhez közel, mellynek filiája; Krakó Szörcsöknek pedig földes Urai külömbféle Urak, fekszik Tüskevárhoz nem meszsze, és annak filiája; lakosaik külömb félék, földgyeik jól termõk.
Köszönöm a felajánlást. Sajnos egyelőre még nem járok a könyv által érintett időszakban, de ha aktuális lesz, jelentkezem. Persze, lenne kedvem átlapozni, de céltalan böngészés miatt nem akarlak terhelni.
Viszont mivel szinte heti rendszerességgel 1-1- órára bejárok a levéltárba Kecskeméten, addig is szívesen segítek akár Neked, akár másnak.
Karakószörcsök egy másik falu a Somló másik oldalán. Viszont Szörcsök néven tényleg van több helyen is bejegyzés, igaz elég kevés adattal... így már közelít, de ezek szerint volt ilyen, hogy volt a falu neve vmi, egyszerűsödött, majd néhány évtized után újra visszavette a régi nevet... ?
ha már a helységek nyomozása téma, nekem is lenne egy kérdésem:
Csabrendek anyakönyveit kutatva egyik ősöm házasságánál írja a pap, hogy Borszörcsökön született 1820 körül. Kicsit csúnyán van írva, de én így betűztem. Aztán elkezdtem keresgélni, hogy merre van ez a falu, és a következőt látom: a KSH helységnévtáraiban az 1902-es és 1907-esben már szerepel, de előtte egyikben sem. és egyébként ma is létező falu a Somló mellett (ami nincs is olyan messze, tehát lehet mégis jól olvastam)
de nem értem, hogy az 1902 előtti helységnévtárakból miért hiányzik? a falu weblapja nem írja, hogy mikortól hívják így a falut, de ha 1840es években így hívták, lehetséges lenne, hogy 1873-1902 körül más neve van, majd azóta ismét Borszörcsök? na szóval ezt nem értem, ha valakinek lenne vmi frappáns magyarázata, annak nagyon örülnék :)
"Arra lennék kíváncsi, hogy mikor kezdődött a vezetéknevek i végződéseinek ipszilonra cserélése? "
Erről jut eszembe, köthető-e valamilyen dátumhoz a keresztnevek "cserélése"?
Ferencz -> Ferenc
Zsuzsánna -> Zsuzsanna
Juliánna -> Julianna
stb.
Van egy másik kérdésem is: Ha régen másképp hívták egy települést, mint ma, akkor melyik névvel célszerűbb nyilvántartani a családfás adatbázisban? Ha a mai nevén, akkor könnyebb megtalálni egy mai térképen. Ha viszont tovább kell kutatni visszafelé az időben, akkor talán jobb a régi nevén?
Természetesen hiszen a Kecskeméti Múzeum mint kiadó szerepel a könyvben. Szerintem az ember is odavaló lehet, mert a régebbi munkái is mind K.-ről szólnak. Ha kell valami szívesen kikeresem belőle, és egyébként nyugodt vagyok. Ilyen az alaptermészetem. Ha van faxod egyszerűbb az ügy, mert kifénymásolhatom ami érdekel és átküldöm, aztán bogarászhatsz. Cserébe majd én is kérek valamit, ha arrafelé érdekelt vagy. Üdv Pistur
VI. Külön nemesi székek és a kunszállások. A Solti részek nem tekinthetők összetartozó, egységes egésznek, mert e területen kisebb-nagyobb önállósággal bíró, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott, két nemesi szék: a kalocsai érsek nemes jobbágyainak hontokai, vagy más néven sárközi széke és a szekszárdi apátság nemes jobbágyainak fajszi széke is fennállott. Pest vármegye testét pedig a kun szállások kiváltságos területei szaggatták meg. A sárközi vagy hontokai nemesi szék. A kalocsai érsek az esztergomi érsekéhez hasonló közjogi kiváltsággal birt. Birtokaikból érdemes férfiaknak telkeket adományozhatott s ezáltal őket praedialis nemesekké avathatta; az ilyen egyházi praediális nemesek mintegy középosztályt alkottak a nemesek és a várjobbágyok között. Az egyházi nemesek intézménye Szent István alkotmányának egyik sarkalatos részéből, a honvédelmi rendszerből önként és szükségszerűen alakult ki. A főpap, mint főnemes és mint az egyháznak örök tulajdonjoggal adományozott birtokok haszonélvezője, együtt osztozik a királylyal és a többi nemessel az ország földjében és azt ezekkel együtt védelmezni is köteles. Az ősi alkotmány eme jogelve, melyet II. Endre arany-bullájának 3. czikke az adómentességgel kapcsolatban megerősít, szükségessé tette, hogy az egyháziak hadikötelezettségeik teljesíthetése czéljából, a praedialis egyházi nemesek intézményét meghonosítsák. A kalocsai érsek sárközi, vagy hontokai nemesi székének középpontja Kalocsa volt, mely vár és város az érseké volt. Csánki úgy véli, hogy az érsek legalább egy ideig (a XV. század végső éveiben) a solti örökös főispáni czímet is viselte. Ez az állítás azonban csak valószínűségre épített feltevés.* Ösmerjük I. Ferdinándnak egy 1559-iki levelét, a mely elősorolja a hontokai székhez tartozó községeket. Ezek: Foktő, Uszód, Nádasd, Szentbenedek, Bogyiszló, Nátka, Solt, Miske, Szentistván, Hontoka, Kara, Zasztó, Tövend (?), Rend, Nána, Varajt, Presztelek, Drágszél, Kozmó és Kalocsa. Mindezek legnagyobb része Pest és Solt vármegyékben feküdt és részben ma is fennáll. Csupán Hontokának, mely pedig a nemesi széknek nevet adott, holfekvését megállapítani eddig nem sikerült.* A hontokai szék privilégiumait Zsigmond király 1409-ben erősítette meg, hivatkozva arra, hogy e szabadalmakat az érseki nemesi szék már Szent István ideje óta háborítatlanul élvezi. A fent felsorolt községeket egyébként I. Ferdinánd, további intézkedésig, Csáti Szini Ráfaelnek, Komothy Balázsnak, Filep Demeternek, Strausz Jeromosnak, Ludányi Baz Ignácznak és Melegh Boldizsárnak adományozta oda. Sorsukról, mint a kalocsai érsek birtokairól, alább leend majd szó.* Okleveleinkben a hontokai szék ismételten előfordul. Így 1483-ban szó van a kalocsai várnagyokról és a hontokai szék ispánjairól, meg két szolgabírájáról (O. L. DO. 18903.) Hasonlókép emlékezik meg egy 1498-iki oklevél (O. L. DO. 20732), továbbá: 1487-ben (O. T. DO. 19333.) Egy 1406-iki és egy 1444-iki 232évi oklevél a hontokai széket sárközi széknek nevezi. (O. L. DO. 9257, és H. Oklt. 408. 1.)* Ez utóbbi szerint Sármegh helysége is a nemesi székhez tartozott.
"Mária Terézia Úrbéri Összeírása Pest-Pilis-Solt Vármegyében, Szerző: Novák László Ferenc Kiadja: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Arany János Múzeum, Nagykőrös. 2005."
Illő tisztelettel kérdezném Tőled, hogy a fent említett kiadvány a kecskeméti adatokat is tartalmazza? Kézenfekvő lenne...
(Nyugi, semmit nem kell bogarásznod benne, tényleg csak ennyi a kérdésem! :)))) )
Az 1699-es Pentz-féle összeírás a MOL-ban mikrofilmen van. Az arcanum adatbázisában is van róla egy kis összefoglaló: http://www.arcanum.hu/mol/ Urbáriumok adatbázisban az UC 71:4 alatt olvasható. A dátum el van írva 1700. március 13-ra.
csak azert merulnek fel bennem ezek a kerdesek, mert vegig olvastam Rusvay jaszkunok tortenetet. s ezek a teruletek redemptio elott nagyonis hires jaszkun kozpontok voltak. pl Kotelek!!! keresek meg forrasokat arra,amikor a tenyleges eladas tortent,majd amikor a keruletek megvaltjak, ill. amikor a varosok valtjak meg a keruletektol, majd amikor az egyes emberek a varosoktol. amint lathato ez egy folyamat, s attol tartok voltak akik "menet kozben" hulltak ki ebbol a folyamatbol, ha ertitek mire gondolok :)
szia!
azert tovabbra is erose gondolkodok ezen a szek(ekezettel) dolgon... a terkepen ekezetesen szerepel. es miert kell rogton egy felmerulo kerdest, ill. ellentmondast, amivel szembetalaljuk magunkat az asztal ala soporni? ugy dontottem tanulmanyozni kezdem, ha idom engedi azt az elso katonai terkepet. ez a legegyszerubb tudom, elirtak. de akkor hozz peldakat mit irtak meg el? melyik varos neve lett meg "nemetesen" leirva? egyebkent sem ertem Szeg eseteben az ekezettel irt SZEK szot (bocs, de most nincs ekezet a billentyuzetemen),mert a te logikad szerint ekezet nelkul kellett volna a nemetes Szeket irni. mi van akkor, pl.ha igen is jonehany eredeti jaszkun csalad elt arra, s ok kimaradva a redemptiobol hangsulyozni akartak jasz mivoltukat, s ezert neveztettek szeknek!nem lehet?csak mert van egy olyan erzesem,h az 1699es osszeirasban meg ott van jaszkun lakatlan pusztakent emlitve szentivany...meg mindig erdekelne: mikor es hogyan lett a csomortany csodtomeg?!tovabba hogy juthatok hozza az 1699-es osszeirashoz?
udv.
iater.
nekem nagyon megfelelne ha bescannelnéd és elküldenéd emilben. Nagyon kíváncsi lennék, hogy tekerték ki a neveket, ugyanis nekem megvan az eredeti mikrofilmes változatáról a másolat. Meg egyébként is minden adatot gyűjtök ami Szentivánra vonatkozik, ( már elég sok van, összeírások stb) és erről még nincs meg a másolatom.
Köszönöm a felvilágosítást!! Közben magam is rájöttem, hogy nem olyan egyszerű a kérdés. Naiv módon azt hittem, hogy adott században vált "divattá" ipszilonosítani az i végződéseket, de már látom, hogy nem így van.
Lenne egy másik kérdésem, bár ez, ha visszaolvasnék talán kiderülne. Évekkel ezelőtt az arcanum oldalán működött néhány adatbázis, többek között Kempelen Béla századforduló körüli gyűjteménye a nemesi családokról. Van ennek esetleg működő verziója valahol a neten?
Köszönöm szépen a tinnyei Pospisch adatokat. Ezekről tudtam. Az én Pospischiljeim 1809-1812 között jöttek Morvaországból (egyes infók szerint Dobrockovice településről (bát az ottani anyönyvekben nincs nyomuk; a Brünni Levéltár alkalmazotja szerint). P. Ciprián 1812-ben nősül Pilisszántón. Majd 1816-18 között Perbálra költözik, ahol az anyakönyvekben 1826-os házassával már P. Fábián is megjelenik (aki 99% hogy P. Ciprián testvére volt). Mindketten a földművelésen kívül még takácsként is dolgoztak. Rajtuk kivül még egyetlen környékbeli településen találtam előzmények nélküli Pospissilt; Sárisápon az 1820-as években P. Kelemen (Clement, Clemens) takácsnak született több gyermeke. Ezért szeretnék mindenképpen olyan telepítési iratokhoz jutni, amely az ekkor betelepítettekeről tartalmaz több adatot. De eddig még nem találtam ilyet.
Tinnye a fent említett 1769-es Összeírásban szerepel egy Pospisch Márton HZS 1/4-es fundussal,és egy Pospisek Pál Hzs . Ő "gazdagabb"volt. Mindketten Miskey bírtokon.
Esetleg érdekes lehet neked. Hasonlít a Pospisilre.
Hello Klára! A könyv címe: Mária Terézia Úrbéri Összeírása Pest-Pilis-Solt Vármegyében, Szerző: Novák László Ferenc Kiadja: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Arany János Múzeum, Nagykőrös. 2005.
Ebben helyiségenként név szerint szerepel valamennyi adózó, feltüntetve a jobbágy birtok területek nagyságát is. Sok adat található benne a népességre 1696-1784 között /1696,1715,1728,1760,1784/ és ha volt jegyzi az újjátelepülés idejét. Persze csak családfők szerepelnek benne, de lehet kutakodni. Ebben szerepel Óbudai uradalomban a Stegmár Krisztián.
Egyébként a családfalu szintén hasonló oldalon egy ilyen vezetéknevű Éva is keresi a családját.
Sok száz anyakönyvi filmtekercs átnézése során úgy tapasztaltam, hogy az vezetéknevek i vagy y végződése leginkább az anyakönyvet vezető műveltségétől, mint akár a divattól, vagy bármi mástól függött.
Gyakoribb az ipszilon használata azokban az évtizedekben, amikor "központi direktíva" volt az anyakönyvek latin nyelvű vezetése. A latinos műveltségű egyházfiak más korokban is gyakrabban használták az ipszilont, a család(név) eredetének, a család származásának, nemes vagy nemtelen voltának ehhez nem volt semmi köze.
Kicsit visszatekintve az anyakönyvek előtti időkre (XIII-XIV-XV. századok) nemcsak a szavak (nevek) végén, hanem szóközben is gyakoribb az y, mint az i. (lásd: MOL középkori oklevéltár)
Klára! Tegnap jutottam a nyomára a következőnek: Stegmár (így van írva) Krisztián Jobbágy házas zsellér Óbuda mezővárosának urbáris tabellájában: összeírás időpontja 1770. Hátha segít valamit. A forrás megvan ha kell. Üdv Pistur
sziasztok.nekem olyasmire lenne szükségem hogy: találtam egy-két maczalikot de nem tudom miként kötödik a családunkhoz.a kérdés nem tudtok valamilyen programot ahol megmutatják hogy pl az édesapámnak plusz egy még "idegen" maczaliknak van e ill. milyen rokonsági kapcsolata van.kérlek segitsetek.elöre is köszi
Dunaszentmikloson mikor jelentek meg az elso Stegmajerok (Stegmayer, Sigmar, Stegmaier, Stégmár). Nagyon erdekelne, milyen kapcsolat lehet a szogyeni csaladokkal. Lehetne e arra gondolnom, hogy eltelepultek oda-vissza? Ha tovabblepi tudott az anyakonyvekben, es vannak korabbi adatai (1718-elotti), akkor kerem jelezze! Koszonom Klara
Ventzel családnak nagy kúria szerü épülete és egy óriási parkja volt itt Tétényben. Most építenek egy lakóparkot a hajdani Wentzel kertben ugyanis eladta a tulajdonosa.
Csak a szóban forgó két ismerős nevet olvastam a hozzászólásodban.
A Peller családról többet tudok, Peller József főjegyző volt itt Tétényben a leszármazottakat ismerem...
A Wentzl érdekes lehet számomra. Tudsz többet is róluk, vagy csak tudod hogy éltek ott?
Engem a legkorábbi fellelhető család-fő érdekelne mert ha elvándorlók vörösvárról akkor be tudom azonosítani. Ha máshonnan jöttek mint telepesek, akkor új vonal is lehet.Mindenesetre köszi az infót. Üdv Pistur
Hálásan köszönöm az adatokat! Jó nagyot nézett a család... Most már érthető a jóval későbbi Strobelberger-keresztszülőség is (mellesleg a másik keresztszülő Peller volt, úgy látszik, kitartóan ápolták a rokonságot). Ha nem tűnnék nagyon telhetetlennek, megkérdeném, tudsz-e ilyen adatokat a Strobelbergerekről és Fesslerekről is?
Szerintem ezen a vonalon az utolsó biztos pont egy születés 1775-ben, Berényi Józsefé, Berényi András és Kele Erzsébettől. Ez elé kerestél házasságot, ami olyan nehezen adja magát.
Most itt a sansz olyan települést találni, ahol egyszerre vannak Berényiek és Kelék. Jászapáti és Jászárokszállás. Meg kell nézni a házasságikat, illetve Kele szempontjából - mindkét településen 1-1 család van redemptusként összeírva - az adott helyen élő Keléket pár generációra le-fel-oldalra.
Ezen kívül úgy sejtem, nem 'vagyunk' előrébb, mint 2007 januárjában voltál. (4274, 4277 hsz-ek)
Mindán más eddigi próbálkozás (Jászfényszaru, stb), csak tapogatózás volt.
(megjegyzem theow annak idején mindössze egy Berényi házasságot jelzett egy emberöltővel korábbról Árokszálláson, konkrétan 1750-ben (2311 hsz) És ott is Berényi András nevű a vőlegény (ez akár biztató is lehet egy apa személyében).
A Dósákat javaslom hanyagoljuk még (5818), Abból, hogy nem jelölted fent a közösségi tárhelyen hogy hol született Dósa Borbála 1782-ben, azt veszem ki, hogy nincs meg,. Kovács-Dósa házasság hol volt?
Nem tudom, az engedély érdekel, vagy az, hogy hova sorozták, s hova vitték. Utóbbit az ún. lajstromállítási iratok közt találod meg a 'területileg illetékes' megyeiben.
Amit jeleztél időpont az még az egyházi házassági joggyakorlat 'ideje', nem hiszem, hogy az anyakönyvbe beírták volna, úgy emlékszem ilyennel nem találkoztam egyháziban a korból, talán az 1880-as évek után. Polgári anyakönyvben a századfordulón láttam már bejegyzésként (a dédapámáét), de magát az engedélyt nem (persze már rég foglalkoztam 'ilyesmivel' :)
Wiest van! A mi Wiest Magdolnánknak (Wentzl András nejének) apja Wiest (Wüst) Antal volt (aki 1747-ben 6 éves volt), anyja pedig egy bizonyos Mária Magdolna (vezetéknév nincs...) Azt is lehet tudni, hogy bizonyos Wiest György családjával együtt 1691.03.24.-én költözött (indult el) Weilheimből (kár, hogy 3 db Weilheim is van...) Vörösvárra.
Már újdonságot hoztál a házasságkötés idejével! A Wentzl családról korábbi adataim nicsenek. Lányuk, Annamária a hidegkúti származású Shaeffer (umlautos a) György neje lett, s 1863.12.07.-én halt meg (családi feljegyzés szerint). 1830-ban Szentendrén laktak, a Shaeffer leszármazottak később Óbudán (ma is).
Örülök, hogy ennyien egymásra találtak ebben a térségben (Pvörösvár-Zsámbék-Dorog), igaz az én családfámhoz senki sem kapcsolodik (pedig Pilisszántón az 1700-as évek elejétől, Perbálon 1740-től érdekelt vagyok). Mondjuk német neveim nincsenek; kivéve talán az 1745 körül született Masser /Massar, Messer, Maszár/ Máriát, aki 1795-ben hunyt el Perbálon (mint özv. Bakay Pálné).
Aki a környéken a Pospissil, Poszpischil, Pospisel stb. nevekkel találkozik az gondoljon rám és ossza meg velem. Köszönöm!
Esetleg valaki tudja, hogy Pilisszántóra (és környékre) ill. Sárisápra (és környékére) az 1800-1812 közötti időszakban honnan telepítettek be telepeseket? Esetleg léteznek ilyen telepítési listák?
Az 1745-ös lélekösszeírás kapcsán felvetődött egy kérdés: Adott egy házaspár: Csiba János és ? Judit az 1700-as évek derekán Zsámbékon. 1715-ben nem írták össze őket, születési helyük, esküvő helye és még a halálozás helye is kérdéses. Azonban 7 gyermekük született Zsámbékon 1744 február és 1758 között. A kérdés: miért nem írták össze őket 1745-ben sem?
(Nem ők az egyetlenek, van egy másik magyar családom akik az anyakönyvek bizonysága szerint szintén Zsámbékon laktak legkésőbb az 1720-as évektől az 1800-as évek elejéig és szintén nincs nyomuk az 1745-ös összírásban.)
Hogy van-e rokoni kapcsolat a te és az én általam érintett Wentzl családok között azt Pistur fogja tudni! Viszont nekem van egy Wieszt Márton (szül 1787 körül) nevű ösöm aki Csolnokra nősült (Kreisz Anna Mária-1807.09.05), de nem tudom honnan. Talán Pvörösvárról?
Az általad említett házasság Wenzel Andreas-Wieszt Magdalena 1785.01.19-én esküvői tanúja is Strobelberger (Georg) volt, a másik tanú Simon Peller. Ha a Wenzel-Wentzl-Wenczl vonalról kell valami adat, lehet, hogy tudok segíteni. Üdv: Pistur.( ezt kutatom , ez a családfa.)
Erdekesnek talalom ötletedet de velemenyem szerint a Thalatta magyarazata egyertelmu megoldas es ez több mint valoszinu hogy megerösithetö a teljes terkep közelebbröl valo megvizsgalasakor.
Köszönöm! A Wentzl (vajon azonosa Te Wenzeleiddel?)-vonalhoz: nálunk Wentzl András és Wiest Magdolna vörösvári lakosok gyermekei (köztük az ős: Annamária)1786 és 1809 között születnek. Talán érdekel az is, hogy Wentzl Annamária és Schäffer György egyik gyermekének keresztanyja 1813-ban, Vörösváron Stroblberger Anna volt.
Drexler (Dräxler) Leonardról annyit tudok, hogy neki és Liebl Terézia nevű feleségének 3 gyereke 1803 és 1811 között Vörösváron született.
Ha az általad keresett vörösvári könyv azonos Marlok István: Adalékok Pilis megye településtörténetéhez, akkor abból részletek fenn vannak a neten (kugli!)
Nekem csak egy hirtelen jött ötletem van a "szék"-re. A kun és jász székekkel kapcsolnám össze. Régebben ezen népek szállásterületét és településeiket is székeknek mondták. pl.: Berény-szék=Jászberény, Kecskemét-szék stb. Igaz, ez a fajta elnevezés az 1780-as években tudomásom szerint már nem volt használatban.
Szentivány Szék problémájára, vagyis hogy mi is ez a Szék a falunévben, egy két évvel ezelőtt elküldött levelemben írtam neked. Abban, amelyikből a térképrészlet származik.
Szék egyszerűen Szeg.
A katonai felmérést német anyanyelvű, magyarul sokszor nem is tudó hadi térképészek készítették. A német nyelvben a szóvégi zöngés zárhangok hehezetet kapnak, zöngétlenednek. G - k.
A térképen a két falu jól elkülöníthető. A régi, szentiványi rész nyugatra (armális nemesek lakta, jellegzetesen szabálytalan településszerkezettel), az új szegi/besenyszögi rész keletre (a telepített jobbágyfalvakra jellemző egyutcás, szabályos alaprajzzal) látható.
Drexler és Wentzl-ősökkel (Pilisvörösvár) feleségem is rendelkezik (más vörösváriakkal egyetemben)! Drexler-ügyben az általam ismert legkorábbi ős: Leonard Drexler (18-19. sz. fordulója), Wentzl-vonalon: Andreas Wentzl (18.-19. sz. ford.), de ezen ágakon még tovább kellene kutakodnom (a saját őseimmel szorgalmasabb voltam :)...) Ha tudtok valami bővebbet, nagyon leköteleznétek, ha megosztanátok velem!
adom már az info-t: szószerint így szól a bejegyzés Jásztelek anyakönyveiből 1762. július 20-án: "Antonius Csomortány parochus loci baptisari Annam ex ptibus Andreas Berényi et Juditha Sztancsek. Lev: Catharina Szendrei." A fent említett Andreas Berényi és az én Andreasom között kapcsot egyelőre nem találtam. Azért egyébként elgondolkodtató, hogy Jászapátin és Jásztelken is volt Csomortány és Berényi, ill. Szent-ivanyon is volt Csomortány és Berényi.
Egyébként szeretnék Nektek mutatni valamit... Ugye eddig úgy tudtuk, hogy az 1770-es években jött létre Besenyszög abból a négy elpusztult faluból... :) Lehet, hogy létrejött, bár ezzel kapcsolatban egy dolgot furcsállok. Elkészült ugye az 1780-as évek elején Magyarország első katonai felmérése címmel az országunk feltérképezése, szószerint... na már most így néz ki ebből a korból ez a térképrészlet: (lessetek csak rá, hogy nevezik azt a területet...) pedig egy katonai térképen biztos nem hibáztak az urak, akik készítették..., csak kérdés ők honnan vették ezt az elnevezést.
elgondolkodtató: miért van a "szék" szent-ivány nevében?
Pont a Ziegler ágon sajnos nem jutottam még el az őshazáig. Annyi bizonyos, hogy már 1707-ben volt egy Johann Ziegler Szentivánon akit a Rákócz szabadságharc alatt kaszálás közben megöltek, viszont nem lehet tudni kiféle miféle. Az 1710-es években két Ziegler családfő volt Vörösváron egy Simon és egy Mihály (ezt a könyvben és az 1715-ös összeírásban is látni lehet), a Te ősöd a Simon leánya úgy látom. Az enyémnél, egy George nevezetű Zieglernél az 1760-as években van egy kis csavar,ezért még nem tudom biztosan , de valószínű az én ágam a Mihály.
Vándorfy János könyve hasonmás kiadásban megjelent 1995-ben. A FSZEK-ben ki lehet kölcsönözni. Gondolom könyvtárközivel is. http://www.fszek.hu
A Dósákról: Dósa. Czímeres nemeslevelet 1755. jun. 20. D. Pál nyert. (Hevesm. lt.) Kihirdette 1755. Pestmegye. – Czímer: hasított paizs; elől kék mezőben szőlőleveles két ezüst szőlőfürt között aranyzsinóron függő arany vadászkürt; hátul ezüst mezőben zöld halom fölött vörös ruhás, kalpagos, sárga csizmás vitéz ijat tart; sisakdisz: 2 –kék-aranynyal, illetőleg ezüst-vörössel vágott – bivalyszarv között zöld halom fölött vörös lábu és csőrü fehér galamb; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Pál fiai 1795. Pestmegyétől kapnak nemesi bizonyitványt. – Vö. Orosz 71.; Kősz. 84.
Dósa (Makfalvi). A család ősi fészke a marosszéki Makfalván volt, hol a család tagjai már a XV. században szerepelnek, honnét 1690 táján a Jászságba származnak, itt és Pest vármegyében 1755-ben kihirdettetnek. A család ismertebb tagjai Pál 1750-ben jászkerületi kapitány, a jászberényi gimnázium alapítója és József, ugyancsak jászkerületi kapitány 1800-ban. Pest vármegyében birtokos Imre Kocséron. Czímer: hasított pajzs, melynek jobb kék mezejében aranykürt csüng zöld zsinóron, alatta és fölötte egy-egy szőlőfürt; a bal ezüstmezőben zöld téren álló vörösruhás, aranycsizmás magyar vitéz nyíllal. Sisakdísz: Váltakozó színű orrmányok között kiterjesztett szárnyú fehér galamb. Pajzstakarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Dósa. A Jászkúnságban, Jászapáti községben lakott D. Albert, kit földesura 1699. évben felszabaditott. Fia Pál 1755. évi jún. 20-án Mária Teréziától armalist is szerzett, melyet ugyanazon évben Pestmegye és a Jászkún közgyülés hirdetett ki. Czímerszerzők: a nevezett D. Pál jászkún táblabiró, neje Jacsó Erzsébet, fiai: Pál, Gergely, Imre, János, Béla, Ferencz, Antal. Czímer az armalis másolata szerint: Hasitott pajzs, elül kékben szőlőleveles két ezüst szőlőfürt között aranyzsinóron csüngő arany vadászkürt; hátul ezüstben zöld mező felett vörös ruhás, sárga csizmás, kalpagos, ijjas és nyilát lövésre készen tartó magyar harczos; sisakdisz: 2 (kék-arany, ezüst-vörös) ökörszarv közt zöld halom felett vörös lábú és csőrű fehér galamb; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. A család Hevesen volt birtokos. (1784. év pp. 2350. sz.)
A Berényiekről: Mivel már régebben kutattam Jászapátit, ezért nem vagyok teljesen biztos benne, de emlékeim szerint az 1700-as évek elején voltak Berényiek az anyakönyvekben.
Talátam egy nagyon szép-átfogó munkát: Jászapáti története címmel Rusvay Lajostól. A lakosság származása, a közösség népmozgalma című fejezet írja, hogy: az 1699-es összeírásban szerepel egy nemes Berényi, aki Bolyokról jött, s ennek forrása is szerepel: VÁNDORFY JÁNOS: Jász- Apáthy város egyházának múltja és jelene. Eger, 1895, Érseki Lyceum. ŰEzt a könyvet keresem, de nem találom.
A Liber Fundiban Berényi nem szerepel, szerepel ellenben: Bódi, Kelé, Dósa. Ezek a nevek mind-mind szerepelnek a felmenőim között!!!
Egyelőre ennyi.
idrisi! Az anyakönyvi bejegyzésekben találtál Berényieket? a XVIII.sz elejéről?
És mindenkinek a Mol honlapján a családfakutatással kapcsolatos szöveget. Valamint az 1715. országos adóösszeírást ,ahol az eredeti szöveget is lehet látni
Köszönöm az alapos választ...! Az őseim mindketten helvétius vallásúak voltak és 21-21 évesek. Igaz ükapámnál az apja már "néhai"-ként van beírva, de szerintem már nagykorú lehetett a házassághoz ...
Ha az engedélyeket szeretném megnézni, gondolom csak a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban lehetnek ?
Hello földi! Bocsi, hogy igy szólítalak de gyerekorom Szentivánon telt, tehát oda való vagyok. Anyám révén Vörösvári. Ő Wenczl lány, ezért ez a fa. Az ő Ősei Obermarchalból jöttek Vörösvárra. Üdv Pistur
Kele György redemptus Jászárokszálláson (forrás: Herbert János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája) Kele Mihály redemptus Jászapátin (forrás: Vándorfy János: Jász-Apáthi város egyházának múltja és jelene)
Csomortányi nevű sem a saját kutatási anyagomban, sem a redemptus listában nem szerepel.
Egyébként a Fodor könyv és a fellelhető egyéb jászsági irodalom alapján összeállítottam egy redemptus listát. A jászárokszállási lista egyik kollégánk jóvoltából itt elérhető.
Fodor Ferenc művei pedig innen tölthetők le. (Rye oldala)
Közvetlenül nem vagyok érintett egyikben sem. Viszont tudok valakit ,aki konkrétan a Draxlereket kutatja. Ha érdekel, összehozlak vele. A Wentzelekben meg úgy olvastam Pistur a profi. Nekem a fő családom a Ziegler, sajnos nem egy ritka név...
A másik, meg mint írtam, a Mirk(Merk(h)). De érdekelt vagyok oldal- illetve leányágon Szentiván-Vörösvár környékén: Marlok, Gábeli ,Fischer, Brandhuber, Hermann,Preisz, Niesz,Tagscherer, Mauterer, Engerth,Mosheim(Moshaim) , Stocker, Kreneditsch , Blum , Moser, Carl, Trier,Schmidt , Metzger, Manhertz, Nick, Holczinger stb nevekben
Mekernelek szepen hogy nezd meg adataidban hogy Jaszapaton elttek e Csomortanyi nevezetu szemelyek. Arrol tudok eddig hogy Csomortanyi Imre jaszapati plebanos volt 1704-1729 közzött.Rokonai voltak Szentivanyon, ma Besenyszög es Egerben is.
.. már csak azért is 'érdekes' az időpont mert épp 1868-ban a polgári perrendtartásról szóló LIV. tc. a házasság kapcsán kitér arra, hogy vegyes házasságnál mindegyik félre a saját egyháza joghatósága áll meg, azaz megerősíti az egyház szabályozási jogát.
A véderőről szóló 1868. évi XL tc. 44 §-a és 46 §-a is már erről szól, viszont akkoriban még nem írták oda, hogy ha egy új jogszabályt hoztak, hogy az akkor módosít-e valami korábbit, vagy hatályon kívül helyez (ezért nem biztos, hogy ez az első előfordulása, Ráadásul korábban is tiltva vala, legfeljebb nem törvényi szabályozással, hanem rendeletivel) Az elv, mint írtam a véderő és nem a házasság intézménye oldaláról jelentkezik, utóbbit az 1894-es törvényekig, azaz a polgári eljárásig az egyház szabályozta (Róma rossz néven vette, de II. Ferenc József nem engedhette, hogy nem egységes az országaiban az egyes felekezetek között. Így a polgári a korábbi kizárásokat, tiltásokat negligálja - volt már egyszer itt erről szó, miként változott a katplikus egyház hozzáállása az idők folyamán).
Szóval ez az 1867-es esküvő nagyon érdekes időpontban van (még néze(lődö)k, de nem igérek semmit :)
Látom megint beindultál Kele ügyben. A közelmúltban nem volt itthon gépem, ezért olvasgattam Fodor Ferenc A Jászság története c. már itt is többször hozott művét, amiben a kunhalmok kapcsán -képzeld- azt írja miután felsorolta minden település mellett a kunhalmok elnevezését, hogy (18. oldal): "Néhány halmot arról neveztek el, akinek éppen földjén volt.... A Kelehalom nevéről 1864-ben azt mondták a jászok, hogy egy ősvezértől kapta nevét, de a Kele-család először csak az apáti és árokszállási redemptusok között tűnik fel 1745-ben." (kiemelések tőlem)
"
A Fodor könyv a listás felsorolásnál azt is közli az apáti Kelékről (1 család), hogy sem 1720-ban sem 1699-ben nem laktak Apátiban. Ugyanezt az árokszállási Keléékről (1 család). Gondoltam megírom, erre megelőztél.
A redemptusságot nem ezért vetettük el eddig, mert a gyermekük születése már a Redemptio után volt, s a Kerületen kívül érte őket?
III. Károly király 1725. október 16-án Bécsben címeres nemeslevelet ad M. Boldizsár körmöcbányai bányásznak, feleségének Haan Máriának és Gáspár, Menyhért, Boldizsár és Janka-Jozefa gyermekeinek. (Liber Regius XXXV. 180) Kihirdeti Bars vármegye 1726. január 11-én. A nemességszerző utódai Dunaföldváron laknak. Imre az Orczy bárók jankováci uradalmának igazgatója 1827 december 10-én Bars vármegyétől nemesi bizonyítványt nyer, melyet 1830-ban megyénkben kihirdet. V. Ferdinánd király 1840. 225október 8-án Bécsben M. Imre Bács vármegyei táblabírónak, a jankováci uaradalom igazgatójának és feleségétől Gremsperger Sárától született József, Imre és Adél gyermekeinek címeres nemeslevelet és a Csongrád megyei Ötömösön (Szegedtől 10 kilométerre északra, ma Öttömös, Sándorfalvához tartozik) vett birtokuk alapján Ötömösi előnevet ad. (Liber Regius LXVI. 947) Kihirdeti Csongrád vármegye 1840. október 13-án. Az 1841 évi megyei összeíráskor Jankovácon Imre szerepel. Címer (1840): Vágott, felül hasított pajzsban elöl vörösben ezüst, hátul ezüstben vörös, a vágási vonalból kinövő, befelé fordult egyszarvú, alul kékben ezüst horgony a szárán szőlőfürtökből és szőlőlombból álló koszorúval, kétoldalt egy-egy kisebb lombkoszorútól kísérve, felette jobbról sugaras arany nap, balról növő ezüst félhold. Sisakdísz: jobbról kilenc arany csillaggal, balról arany csillaggal és növő ezüst félholddal megrakott kék sasszárnyak között koronán álló szerecsen fején és ágyékán banán díszítéssel jobbjában arany kereszttel megrakott arany-vörös-arany kétágú zászló nyelét, baljában babérkoszorút tat. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Magyar Boldizsár 1725 cnl körmöcbányai bányász Haan Sarolta ˝ János xKörmöcbánya 1729 +Dunaföldvár 1828 N Róza ˝ György-János xDunaföldvár 1757 Szelestei Szelestey Anna ˝ Imre xDunaföldvár 1791 +Dunaföldvár 1871 1827 barsi nem ig, 1830 bácsi kihird 1840 cnl, előnév, uradalmi igazgató 1=ns Gremsperger Klára +1834 2=Pest 1843 05.18 Trexler Paula xPest 1817 (1f. Dóka Sándor) ˝ József Imre Etelka 2/Paula György Irma x1824 x1829 +Dunaharaszti xP 1843 xPest 1847 03.02 Jombárt +eles +Bp 1894 08.28 tem Baja 1893 03.31 +Szabadka 1905 Ágost Komárom 1849 Jeszeniczei Szónok János +1896 Vargha Mária dragonyos hv főhdn Jankovich Antónia Jombárt ˝ őrnagy xPest 1836 11.20 Emil ˝ +Szabadka 1912 01.01 ˝ (Lőrinc-br Laffert V) Ilona Margit Erzsébet ˝ xSz 1875 xSz 1878 xSz 1882 ˝ Fluk Peres Jakab ˝ Ferenc Aladár Zoltán ˝ 226Dezső Jenő Klára Imre Emma xSz 1862 xSzabadka xSz 1871 05.04 xSz 1873 02.01 xSz 1874 +Sz 1866 05.04 1868 12.01 Kröll Ferdinánd Vargha Gizella ns Mukits Sándor Gyula +1938 őrnagy ˝ xSz 1863 01.23 Nagybudafai ˝ +Sz 1876 05.28 Vermes Emma ˝ Mária xBp 1877 05.09 ˝ xSz 1867 03.15 +Bp 1916 10.30 ˝ hajadon (Gábor-Gallinszky ˝ Emília) ˝ ˝ ˝ Emma Klára Imre Pál Kata xSzabadka 1911 12.26 +1981 ˝ x1912 Takács N 1=Csantavéri Törley Tibor ˝ xSzabadka 1890 06.11 ˝ +Bécs 1979 12.08 Piroska (Gyula-Karner Etelka) 2=Vinovgrádi Rukavina Ernő
Domaniczky család. Trencsin vármegyéből veszi eredetét, honnan más megyékbe is elszóródott. Ismert törzse Domaniczky Imre, kinek fia János Beczkón lakott, midőn 1752-ki sept. 13-kán Trencsin vármegyétől nemességéről bizonyitványt vett ki. Utóbb Zala vármegyébe költözött, és ott alapita családot. Négy fia maradt: József, László, János és Pál. Ezek közül József 1786-ki mart. 6-kán Trencsin vármegyétől ismét testvérei részére is nemesi bizonyitványt vevén ki, azt Zala vármegyében 1786-ki mart. 17-kén, Somogy vármegyében pedig 1807-ki nov. 4-kén hirdetteté ki. Maradéka valamint László és Jánosé is azon megyékben maradt. A negyedik testvér Pál Somogy megyei Bükösdről Pest megyei Vácz városába költözött, s nemzé Antalt, ki 1842-ki novemb. 2-kán Somogy megyétől nemesi bizonyitványt szerezvén, azt azon évi nov. 19-kén Pest, nov. 30-kán pedig Nógrád vármegye közgyülésén is kihirdetteté *. A leszármazási kimutatás ez: Imre; János 1752. Beczkón.; József 1786. Zalában.; László; János; Pál Somogyból Váczra jő.; Antal 1842. (Trexler Teréz lak. Váczon); István-Kálmán; Imre-Elek
345Valószinüleg e családhoz tartozott Domaniczky János, ki 1698. 1699-ben a m. kir. udv. kanczelláriánál referens volt.
2
Domaniczky
kétségtelen nemesek között. Innen elszármazott más megyékbe 353is. Imre fia János Zalamegyébe költözött s nemességét Trencsénmegyének 1752. szept. 13. kelt bizonyitványával igazolta. A család nemessége Somogymegyében is kihirdettetett 1807. nov. 4.; majd Somogymegyének 1842. nov. 2. kelt nemesi bizonyitványa alapján Antal és fiai ugyanazon évben Pest-, s 1842. nov. 30. Nógrádmegyében hirdettetnek ki. A család 1842. Komárommegyében is élt. (Alapi 280.) – Töredékes leszármazása: Imre; János nb. 1752 (lak. Beczkó); József nb. 1786 Trencsénmegye kh. Zala 1807 Somogy; László 1786; János 1786; Pál 1786 Bükkösdsökről Váczra költ.; András nb. 1842 Trexler Teréz; István 1842; Kálmán 1842; Imre 1842; Elek 1842;
Vö. NI. III/344.; Siebm. pk. 42.; Kősz. 83.; Simon 29.
Az első bekezdés nagy iván a második kempelen. Ölég hasonló...
3
Adelsberg de Jabuka. 7. T. 1. Adelsberg Zsigmondnak Drexler Juliannától szül. fiai: József, Ignác és Konstantin 1837. X. 26. nevüknek „Nemeshegyi”-re való változtatásával c. n. l. kaptak. – Kk. LXVI. 583.
Adi de Szilágyfő Keresztur. 7. T. 2. Adi Bálintnak 1756. évben használt pecsétje után. – Gróf Teleki nemz. Lt. Földvári oszt.
4
Nemeshegyi (jabukai). Czímeres levelet 1837. okt. 26. fenti előnévvel s nevüknek N. –re való átváltoztatásával Adelsberg Zsigmond pesti polgár, nagykereskedő s Drexler Juliannától született fiai: József, Ignácz és Konstantin kapták. (LR. LXVI-583.) – Vö. NI. VIII-130.; lendv. III-134–5.; Siebm. 449.; Kősz. 261–2.; MNCs. I-30.
5
XVI. Wentzel József de Kronfeld czimeres nemeslevele 1822-ből s ugyanő előnevet kap 1846-ban. Wentzel József életét és érdemeit ezen oklevélből ismerhetjük meg.* Eleinte a guberniumnál szolgált mint cancellista, azután Brassóban volt a városnál mint titkár, aljegyző, majd végül főjegyző és szenátor. Mint ilyen a város egészségügyének előmozditásán fáradozott, és különösen az 1813-iki pestis alkalmával tanusitott fáradhatlan buzgalmáért érte őt a királyi kegy, a midőn is őt és egész családját a király nemesi rangra emelte s nekik az alább leirt czimert adományozta. 6
Idők folytán Wentzel József a brassai kerület főbirája lett, s miután e hivatalában hosszu 160szolgálatának ötvenedik évét is betöltötte, ujból reá irányult a király figyelme és 1846 november hó 24-én kelt pecsétes levelében neki és utódainak a «de Kronfeld» előnevet adományozta. Erről Wentzelt Teleky József gr. gubernátor már előzőleg értesitette, tudatván vele, hogy az előnevet a szokásos taksa elengedésével kapta, s hogy mellékelve küldi vissza benyujtott kérvényét. E levélből az látszik, hogy Wentzel folyamodott az előnév adományozásáért. Az okmány nagy, fehér pergamenre szép fekete betükkel van irva. Ferdinánd királynak nagy függő pecsétje aranyozott réztokban fekete arany zsinóron lógg. Az okmány hátán a kihirdetésre vonatkozólag a következőket olvassuk: 4360/847. Prćsentes b. litteras collationales in publica magistratus communitatus item civitatensis ac districtualis congregatione publicatas esse, hisce testantur. Coronć die 13a Octobris 1847. Magistratus Coronensis per Augustum Roth. mp. ord. notar. A Wentzel-féle czimereslevél száma 766, emezé pedig 765. E czimereslevél is megvan a királyi könyvekben rajzzal együtt.*
7
2. Wentzel de Kronfeld. 1822-ben nemességet, 1846-ban pedig előnevet kap Wentzel József brassai biró. Eredetije a városi levéltárban, ismertetve Turul XXVII. 158. 1. Királyi könyvek 288. lapon tévesen e kettőt elválasztja, valójában ugyanazon emberről van szó. Kronberg jelentése. Homágium 1781.
Hello! S.Klára keresi a Stegmayr rokonait. Neki lehet esetleg kapcsolata oda. Legalábbis van valami utalás erre, hogy rokon-e ..? Te melyik családba vagy érdekelt? Üdv Pistur
Klára! Nézd meg még a RadixIndexet ott is van magyar írás móddal Stegmajer. A Vörörsvár honlapon helytörténeti résznél is találhatsz érdekes dolgokat. Meißkircheni betelepülők is vannak, bár ez a név nem szerepel, de hátha egy nyom.. soksikert Üdv Pistur
Hello! Én 3 hónapig álltam a kutatással mert nem tudtam beazonosítani az őst, mert a házasságnál beirt életkor nem stimmelt a születésivel. Két és fél év volt az eltérés.Indok semmi. Csak találgathatok, ki ivott - ihatott többet, az aki beírta vagy az aki bediktálta, ő volt-e avagy valamelyik kapatos rokon örömében , bánatában elszámolta magát. 1811-es évet írtak akkor. Kitartás meg lesz az eredmény, ez egy ilyen meló. Üdv Pistur.
Ezek szerint ha az 1848. jan-ban magát 20 évesnek valló fickót nem találtam az 1826-29-es (tehát 19 és 22 éves kora között) születési anyakönyvekben, akkor még érdemes visszább mennem.
Feltételezve, hogy a saját életkorát azért csak tudja pontosan, nem értem a motivációt.
Figyelembe véve, hogy a kecskeméti katolikus születési anyakönyv durván évi 1700 adatot tartalmaz ezekben az években, nem kicsit haragszom a csávóra! :))))
Házasságnál 5-10 éves tévedéssel már találkoztam. Halotti anyakönyvekben viszont szinte nincs határ :) különösen, ha az ilettő még jóval az anyakönyvezési időszak előtt született és sokáig is élt. Ebben az esetben könnyen lett belőle 90 vagy 100 évesnek elkönyvelt halott, pedig feltételezem, hogy 80-nál nem lehetett sokkal több.
Van bárkinek ötlete arra, hogy egy 24 éves (esetleg még idősebb) legény miért vallja magát 20 évesnek a házasságkötéskor (1848. jan-ban)? Egyetlen épkézláb ötletem, hogy nem volt nagy kedve bevonulni...
Mi volt az általatok látott legnagyobb eltérés a bevallott és a tényleges életkor között? Eddig én 2 évnél nagyobb eltérést nem tapasztaltam, de az még belefér, pláne, hogy halotti anyakönyvben szerepelt a téves adat, gondolom a bejelentő nem tudta ennél pontosabban az elhunyt életkorát.
Hello Klára! Ezeket találtam: I. Josef Stechmayr esküvöi tanú volt 1760.06.16 Pilisvörösváron. Vohnort: Budapest-Buda
Der edle Herr Josef Hillebrand Baumeister in Buda, Josef Stegmayr Bürger und Wirt in Buda.( Budai polgár, kocsmáros?) II. Paul Stechmayr errecht 1739 Beruf: von17.06.1767 bis 21.09.1771 Sattler Pvvár (szíjjártó, nyerges) esküvői tanú volt meghalt 1771.09.21
III.
Johanna Steinmayr *errech. 1694. Wohnort: vor 1715 Meißkirch, + 08.03.1749.Pvvár > Familienname Steinmayr beim Eintrag als Patin am 18.09.1745 bei Jakob Spiegelberger erwant>
férj: Merk Jakob * errech.1683.Beruf: von18.09.1745 Meißkirch, von 1725 bis 1747 Pvvár. Incola:13.02.1748Pvvár +1751.12.23. Pvvár. esküvő ideje nincs. 6 gyerek született Utcsó kettő Mörck néven beirva.
Remélem tudtam segíteni, a helyiségnév sokat mondhat neked. Üdv Pistur.
Leonhard Draxler (Trexler) * 1754 Beruf: von 1792.07.26 bis 1801.04.19. Backer (umlauttal irva) Pék? Pvvár.
>Auch: Draxler( umlauttal),Drexler,Traxler, Heist bei der ersten Erwahnung: Leonhard Draxler (um...)Vielleicht verwandt mit Josef Draxler. van 2 házassága és 8 gyerek.
Sok helyen volt esküvői tanú igy rengeteg családdal van-lehet kapcsolata. A kért évszámú Józsefet egyenlőre nem találom.De küldj egy fax számot kifénymásolom amit találok és elfaxolom , aztán bogarászhatod.
Én Vörösváron vagyok érdekelt de Perbál Zsámbék bejöhet ha van valami adatod. Én a Wenczel-Wenzel-Wenzl-Wentzl-Wenczl családokat térképezem Gyakorlatilag megvan de bejöhet új adat. Ha találsz valamit Vörösváron kivül-az megvan-megköszönöm. Üdv. Pistur
Schenzel családról az alábbiak: I. Schenzel Anna-Allman Jakob házasság 1724.02.15 Pvvár Allman( Ahnan, Almon) Wonhorte:1728 Pvvár, Steuertliste von 1728: Kleinhausler, die ihr Brot durch ihrer Hande Arbeit verdienen von 1745 bis 1746 Szár 3 gyerekük született
Schenzel Anna szülei> Schenzel (Schanzel). Johann und NN Elisabeth.
Schenzel Johann:*1663 Wohnorte:1713.02.14 Nagykovácsi von 1714.12.28 bis Pvvár. Incola: 1724.02.15. Pvvár + 1731.08.03. Pvvár Erste Namenserwahnung lautet Schanzel.
NN Elisabeth *1656 -+1738.11.04 Pvvár
Kinder: 1. Anna a I. fenti házasság nőtagja 2. Leopold * 1709-+1787.01.10 Perbál>felesége Strobelberger Mária Elisabeth > 8 gyerekük szül. 3.Katharina *1713.02.14. aznap meghalt Nagykovácsi 4.Simon(Schrenzel)*1714.032.28 Pt: Simon Ziegler( keresztszülő)
II. Carl Andreas--Schenzel(Schrenzl) Barbara házasság 1722.04.21 Pvvár 1692-+1776.09.14 Pvvár *1694-+1774.02.11 Pvvár 5 gyerekről van adat
III. azt küldtem el
Egyenlőre ennyit találtam a fővonalról- talán segített neked.- de még a gyerekek házasságait megtudom nézni ha kell neked.Üdv: Pistur
Hello TheChaos! Terxler nevü család nincs az adatbázisban, próbálj valami hasonló neveket adni és akkor megnézem.
Schenzel Anna Mária szül: 1743.03.26 Pilisvörösvár szülők: S.Leopold és Strobelberger Mária Elisabeth esküvő:1764.11.27 Perbál. férj: Johann Hufnagel tanuk: Johann Eisenhöfer Georg Halmschlager mindkét tanú Perbáli. Lehet, hogy ott kéne körbenézned.
Ha megtennéd, hogy megnézed nekem az alábbi személyeket/családokat azt nagyon megköszönném!
Terxler József szül Pvörösváron 1746 körül (házzasság Csolnokon, abból visszaszámolva) Schenzel Anna Mária szül Pvörösváron 1743-ban, férje Hufnagel János Mátyás (1738 körül születhetett, nem tudom hol)
A Pilisvörösvári anyakönyvekig még nem jutottam el, de hátha neked van valami adatod.
Minden infot izgatottan varok! Pilisvorosvaron a betelepites 1688-ban februarban kezdodott. Szogyenben pedig 1711-ben, Kersztely Agoston erseksege alatt. De minden lehetseges! A csaladnevek, amelyeket keresek: Stégmár valtozatok Stegmayer, Stegmájer, Stegmaier, Stégmaier, Stigmár .... Halasan koszonok minden szot Klara
Érdeklődve olvasom az oldalt már jó ideje, és persze gyűjtöm a családi adatokat.Hozzájutottam egy könyvhez és ha valakit érdekel adat belőle szívesen kikeresem. Pilisvörösvár és Pilisszentiván valamennyi családja fel van dolgozva benne a kezdetektől kb 1810-ig. Üdv mindenkinek. Pistur
Nem tudja valaki, hogy lehetne hozzájutni (ingyenesen) az 1828-as magyarországi, azon belül a Veszprém vármegyei összeírások adataihoz? Több helyen láttam, de mindenhol fizetős :@
Érdeklődéssel olvastam "milyennincs" 5756-os hozzászólását, mert én is találkoztam olyan bejegyzéssel ..., hogy üknagyapám 1867-es házasságához Böszörményből kapott un. "Házassági engedély-"t és külön van egy Szoboszlón kiadott "Gyámhatósági engedély" is. A vőlegény és a menyasszony is 21-21 évesek voltak....és Szoboszlón házasodtak.
A MOL-ban kérdeztem az okát, de nem kaptam kielégítő választ. Most már akkor értem a bejegyzést is. Köszönöm "milyennincs"!
Kérdésem még: Érdemes kikérnem a levéltárból ezeket az engedélyeket, - ha egyáltalán fellelhetőek ..-, lehet bennük még érdemleges adat (pl. alakulat, rendfokozat, kitűntetés stb...) ?
na ma megvolt életem első levéltári látogatása :) úgyhogy most már tag vagyok :) érdekes volt, volt segítőkész, és nemsegítőkész néni is, és kiírhatták volna, hogy ma csak pénteki nyitvatartás van, de mindegy...
amit kérdezni szeretnék: most már látom, hogy egy tekercsen belül eléggé össze-vissza lehetnek a felvételek. van erről vmi netes adatbázis, ahonnan ezt előre ki lehet jegyzetelni, hogy ne ott menjen az idő? http://www.natarch.hu/fondx/aker.html itt kerestem ki, hogy melyik tekercs is kell, de ez jobban nem részletezi. vagy csak szimplán írjam ki ott a könyvből?
Nem a házasságkötéshez van köze, hanem ahhoz, hogy a köz (értsd.az uralkodó)szolgálata a törvényalkotó szempontjából 'fontosabb' volt, mint az egyén boldogulása. Így a katonai szolgálat előbbre valónak tekintetett annál, hogy éppen meg akart-e a fiatalember házasodni. Akik pedig épp katonák voltak, azoknál pedig kifejezetten hátrány volt. (egy időben nem is vittek házasokat, ezért sokan ebbe menekültek sorozás elött). Régi 'intézmény ez, már Mária terézia idején is perek sokasodtak e témában.
"A jegyesek tartoznak különösen születési bizonyitványaikat felmutatni, a törvényes képviselőnek és a szülőnek a házasság megkötéséhez szükséges beleegyezését, illetőleg a gyámhatósági jóváhagyást vagy beleegyezést (házassági jogról szóló törvény 8. §) igazolni, továbbá a korábbi házasság megszünését, érvénytelenné nyilvánitását vagy a házastárs holttá nyilvánitását (házassági jogról szóló törvény 12., 21. §-ok) tanusitó közokiratot, az egyházi felsőbbség engedélyét (házassági jogról szóló törvény 25. §), valamint a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedélyt (házassági jogról szóló törvény 26.§) és a mennyiben az engedély biztositékadáshoz van kötve, annak megtörténtéről szóló okiratot felmutatni"
Ill. az ezt kettővel megelőző XXXI. tc. rendelkezését (ez az 'házassági tv.'):
"26. § Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül."
Keveske informaciom Louis/Alajosrol egy ausztraliai hölgytöl MD Ingramtol (AU)-forras :Digger - Pioneer Index. Victoria 1836-1888”
Louis/Alajos 1851 tavaszan meg New Yorkban talalhato volt es szamitasom szerint 1856 elött kellett erkezen Ausztraliaban (hianyzik 5 ev ?) es eltemetve a Majorca Cemeteryben/ Victoria_AU) 1862 (?) utan. Teves a korabbi Waanyarra, itt csak valoban Mary-Alice Csomortanyi talalam en is.
Az 1867-es Vasarnapi Ujsag szerint (174. old) arra következtetek hogy meg eletben van , valahol Maryborough-közeleben el.
itt sok hasznos információt találsz a waanyarrai aranybányák életéröl.
1862 márciusában találták meg a legnagyobb arany rögöt amely 52 font volt. Sok aranyat leltek itt, mikor arany láz volt az 1850-es években, a legtisztább aranyat a világon szintén itt találták.
Sokan nem jelentették be a leleteket és igy csak arrol van tudomás amiröl lett jelentés.
A fenti web oldalon megtalálod a halotak névsorát, de hiányos, mivel több sirhelyet még eddig nem tudtak megnevezni. Itt találod Alice sirját is aki 7 hónapos korában lett eltemetve.
Milyen forrásbol tudod, hogy Alajos Csomortányi sirhelye szintén a waanyarrai temetőben van?
Ha Alajosrol van információd még, akkor légy szives ird meg, lehet igy gyorsabban megtalálom Csomortányit és leszármazotait. Az ausztrál telenfonkönyvben nincs Csomortányi nevű személy.
Az aranybányászok zöme meggazdagodott, de volt közülük aki szegényen halt meg.
Ui: Mikor született Alajos és kb. mikor érkezhetett Ausztráliába?
Családfákról hol lehet kutatni? Úgyértem, ha a levéltári oldalon beírsz egy nevet, kidob egy dokumentumban látható nevet. De annak családi kapcsolatáról nem. Ezt csak személyesen levéltárakban lehet elkezdeni?
Csak egy példa:
Én Zelovich vagyok. Erről a névről csak egy Zelovich Kornél nevű fizikus/mérnök van fenn a neten. Azt honnan tudom kikeresni, hogy ő pl. a család tagja volt? Csak levéltári dokumentumokban?
Ven-e a GEDCOM fájlról, annak szerkezetéről valami magyarul?
Tudom, hogy ez az a formátum, amivel egyik programból át lehet vinni egy másik programba az adatokat. Ilyesmire gondolok, de magyarul:link2, link1
Találtam egy érdekes megjegyzést a felmenőim házasságkötéséről a polgári anyakönyvben: "Ez a házasság a nagy méltóságú m. kir. Honvédelmi minisztériumnak 71920/17/évszám számú engedélye alapján született meg"
Mi köze lehet a Honv. minisztériumnak egy házasságkötéshez?
Ez az engedély, ill. ennek a tartalma felkutatható?
Köszönöm szives valaszodat.Az ausztraliai Louis magyar neve Alajos es kapitany volt az 1848-49-es szabadsagharcban. Sajnos nyoma veszet Ausztraliaban, rola es esetleges leszarmazotjairol szeretnek többet megtudni.
Valoban letezett egy Louis Csomortanyi örnagy Kaliforniaban is, magyar neve Lajos es voltakeppen az Alajos idösebb testvere.
az "útvonal" itt inkább állomást jelent. Versecről Fehérvárra került W.Alajos, és ott nyugdíjazták... a gyerekek születhettek Versecen, esküvő és halál Fehérvár, vagy a fene tudja...
Megtaláltam hogy Csomortanyi Mary Alice valójában Waanyarra Historic Cemetery-ben van eltemetve. Alice meghalt 1857 március 30-án. Viszont Louis Csomortányit még nem találtam meg az ausztrál oldalakon. Irod, hogy DIGGER volt, ez itt jelenthet aranybányászt és öreg katonát is. Waanyarra az itt Ausztráliában az egyik legismertebb aranylelő volt.
A furcsa dolog mindezben, hogy Csomortányi Louis magyar származású katonatiszt neve megjelenik a California államban rövidessen Alice halála után. Csomortányi 1859 december 31-én 2500 dollárért több száz hold földet vásárol és borszöllőt termel, méghozzá a Tokai szöllőt. Szöllejét Tokai Winery-nek nevezi.
Csomortányi a szöllös ranchon kőböl házat épitett amit legujabban felujjitottak és védetté nyilvánitoták. Csomortányi San Franciskoban halt meg 1869 augusztus 5-én, valószinű, hogy ott is volt eltemetve. Hozzátartozót nem találtam ,barátja Haraszty Ágoston szintén szöllőt termelt csak sokkal több eredménnyel.
bocsi elírtam... ha jól emlékszem a tabellákat kutattam. de sajnos nem másoltattam, pedig azt le kellett volna... viszont akkor nemtom mi lehet az urbaria et conscriptiones?!
iater: majd mindenki :) én speciel adott esetben másnak is...
a kutató egyébként meghatározhatja, mennyit szeretne - kérdés, mennyi lesz (lehet, hogy csak 3-4), vagy lehet (akár 10-12) belőle. Csináltam már olyat, hogy az volt a szempont a megrendelőnek, hogy nagyjából szimmetrikus legyen az ősfája, és hiába lett volna még további generációkra visszamenő adat egy-két ágban, az már nem érdekelte, mert torz lett volna a fa.
szia!
azt,h hany generacio ne Te mondd meg,hanem majd kutatas kozben fog kiderulni,h meddig lehet visszamenni az idoben.
talalsz a neten sokmindenkit, aki penzert vallalja,de ezen a forumon majd`mindenki maganak kesziti.
udv,
iater
Sziasztok,szeretnék segítséget kérni!!!Ha valaki tud ajánlani családfakutatót(akivel meg volt elégedve!)írjon,hogy mennyi idő alatt készíti el és mekkora összegért?!Úgy gondoltuk,hogy 5-6 generációig mennénk vissza.Előre is köszönöm!
én is nemrég találtam rá, de azon kívül, hogy nem tetszik a grafika, ahogy megrajzolja a fát, a feltöltött gedcom file-nak csak egy töredéke jelent meg. nem tudom miért lehet ez, de így elég hamar ott voltam. neked van ilyen tapasztalatod róla?
Erdeklödöm ha tudnal e segiteni egy Louis Csomortanyi nevezetu szemely utani valo nyomozasban aki Victoria (Au) allamban volt lakos.
Egy "digger"-röl lenne szo aki 1860 körul elt Maryboruogh-ban es ertesulesem szerint a Waanyarra Cemetery-ben lett eltemetve, sajnos nem tudni mikor. Ugyan ide van eltemetve leanya Mary Alice Csomortanyi 1857-ben.
Vajon van-e a fórum tagok között aki átanulmányozta a Nógrád megyei Cserhátszentiván és környéke anyakönyveit? Van jó néhány információm amit megosztanák vagy a hiányzó adataimat kitölteném.
Aranyi, Csernus és Rákóczi családokhoz van kapcsolat,
Lenne egy fontos kérdésem, most nem saját családfámmal kapcsolatban. Bár lehet lassan az enyém lesz az is :) Szóval kérdésem: 1898 októberében özvegy Cziráky Lujza grófné, kinek volt az özvegye és születhetett-e ez a Hölgy 1848-ban Hegyesen? És még egy kérdés: Drazsnyáky családdal kapcsolatban van-e bárkinek bárminemű információja? pl. Nagy Iván, Kemepelen, ... egyebek.
Osztrák magyar monarchia írásban és képekben, a prágai színház:
színpad egész a mai napig. Liebich özvegyének néhány évi nőuralma után egy később Bécsben is bevált igazgató, Holbein Ferencz kerűlt a prágai színház élére (1820–1824), ki alatt Seydelmann Károly (szül. 1793) és Sontag Henriette énekesnő csillaga tűnt föl Prágában. Comet-Podhorsky Katalin, Peche Teréz (később a bécsi Burg-színház egyik dísze), Franchetti Fortunata, Binder Sebestyén, a híres tenorista és Hauser Ferencz, a jeles bassista, később sok éven át a müncheni conservatorium igazgatója, szintén a Holbein társaságából kerűltek ki. Utódjai alatt, Kainz, Polawsky és Štěpánek igazgatótársak éveiben kezdte meg fényes pályafutását Lutzer Jenny (szül. 1816 márczius 4. Prágában, első fellépte ugyanott 1832 május 12-én); 1837-ben ő is a művészet Eldoradójába, az osztrák császárvárosba költözött, hol Dingelstedt neje lőn s 1877 október 3-án halt meg. Liebich népszerűségére emelkedett a prágai színház egy későbbi vezetője, Stöger (Althaller) János Ágost, kinek neve a bécsi színházak történetétől is elválaszthatatlan. Alatta (1834–1846 és 1852–1858) újra felragyogott a még mindig osztatlan prágai színpad régi dicsősége. Grillparzer, Grabbe, Immermann, Halm Frigyes, Laube Henrik, Gutzkow s Bauernfeld művei jeles tolmácsokra akadtak az ő igazgatása éveiben; Dolt Károlyban a legjelesb német komikusok egyikét mondhatta a prágai színház a magáénak, Baudius Károly Frigyes pedig, Wilbrandt-Baudius Auguszta atyja, jellemszínész- és jellemkomikusként vált ki, mint tanító pedig az ismert nevű Janauschek Fanny (szül. 1830 júl. 20. Prágában, első fellépte 1845-ben ugyanitt) kiképzésével szerzett kiváló érdemet magának. Bayer Rudolf leánya, Bayer-Bürk Mária, később a drezdai udvari színház legkiválóbb dísze (szül. 1820 október 31. Prágában, első fellépte 1835), szintén ezen, jeles tehetségeket termelő évek alatt lépett a színi pályára. A Stöger-féle drámai személyzetnél még kiválóbb volt az operai. Demmer, a hőstenor, Pöck és Kunz barytonisták, a bassista Strakaty és Schütky (később egy emberöltőn át a stuttgarti színház tagja), Podhorsky, Grosser, Bergauer énekesnők, Stegmayer, Skraup Ferencz és Nep. János, Pixis karmesterek oly elsőrangú erők valának, a kikkel Meyerbeer, Halévy, Lortzing, Flotow, Spohr, Auber s Donizetti műveit kifogástalan előadásokban lehetett bemutatni.
az azonosság nem a véletlen műve, csak ez a Szent Ivany a Pilisben van...
Erről beszélsz?
Urbaria et conscriptiones (U et C)
E 156
1501 - 1800
303963 felv.
én erre gondoltam:
Departamentum urbariale
C 59
1723 - 1848
150894 felv.
X 7485
Az úrbéri osztály iratai.
1. Úrbéli tabellák
Mária Terézia által 1767-ben elrendelt úrbérrendezés során készített urbáriumok és az úrbérrendezési munkálatok során keletkezett és az urbáriumhoz csatolt egyéb iratok (régi urbáriumok, az új urbáriumhoz csatolt tabellák, megelőző összeírások és az ún. kilenc pontra adott válaszok).
Az egész országra kiterjedő munkálat ezen iratai megyénkénti csoportosításban vannak, megyén belül az iratok a községek nevének abc rendjében.
Csernus Pál feleségül vette Rákóczi György és Szombathelyi Julianna leányát 1750 körül . Öt családjuk született, Mátyás, János, Márton, Julianna, és Mária.
Mátyás neje Siket Judit.
János első neje Piry Teréz, második neje Bodonyi Rebeka.
Márton neje Páluz Judit.
Julianna férje Balás Pál, házasodtak 1775 január 1-én.
Mária férje Balás Antal, házasodtak 1784 február 1-én. Mária 1765-ben, Antal pedig 1762-ben született. Antal korán meghalt, Mária ezután férjhez ment Gyürky Gáspárhoz.
A Csernus család sokáig él Cserhátszentiván vidékén, egyedül Mátyás költözik Bács megyébe Nemesmiliticsre vagy Kishegyesre ahol 1792 igazolja nemességét.
A kérdés az hogy Mátyás hol telepedett le?
Csernus Pál valószinű, hogy a hontmegyei Csernus István és Vajda Zsuzsa gyermeke?
Pál 1755-ben mint Nógrád megyi nemes van vezetve. Ő 1734-ben nem, 1754-ben szentiványi lakós, 1756-ban hadnagy Cserhátszentivánon..Mátyásrol meg az egész családrol további adatok csak az ecsegi és a cserhátszentiváni anyakönyvekben felellhetők, 1760-tól van Szentiványon anyakönyv.
Vajon a forumozók között van-e valaki aki áttanulmányozta Cserhátszentiván és környéke anyakönyveit?
