Nem tudom, hogy működik-e még, de valamikor a 120a állomásaival (forgalmi iroda, Újszászon a váltókezelők is) a 12-es csatornán lehetett kapcsolatot tartani. Nagyon jó volt a tolatóssal, hogy nem kellett oszlopot keresgélni a váltóállítás kéréséhez pl... nem beszélve arról, hogy nagy segítség ez az állomás körzetében valami miatt nyűglődő vonatok esetén is.
Láttam már. De amikor egy olyan állomáson, ahol öt tartalék mozog egyszerre, továbbra is eretnek gondolatnak tartom, hogy valaki rádión érdeklődjön, hogy mit hozzon a boltból (megtörtént). Bár belegondolva, hogy milyen minőségűek a rádiók, lehet, hogy tényleg csak a napi politikát lehet rajta megbeszélni, esetleg még a meccs eredményét, de ott már számok is vannak.. :((
Ja, és amikor egy egész vonal hallgatja ugyanazt, az már elég sok? :)
Valószínüleg még nem láttál "vasutat". A 3 tartalék, meg a számtalan gépkisérő az nem túl sok egy állomáson, plussz tornyok, őrhelyek. Mindenki egyszerre beszél az összes lehető rádión, a napi akciókról és bevásárlásról, közben bekőröznek egy-két mozgást, és jó, ha a bak előtt lehet szólni a vezérnek, hogy félkocsihossz a kettes tartaléknak. Jó esetben össze is van akasztva.
"Pár éve a vasútállomáson tolatás zajlott, és beszélték a tolatósok, hogy sokkal jobb »kézzel, vagy zászlóval integetni« , mint rádión beszélni, mert nem értik egymást, meg a kézi jelek megbízhatóbbak..."
Hát, próbáltam már mindkettőt, kézi jelzéseket a GyV-n, rádiós tolatást a HÉV-nél, de utóbbi jobban tetszett, elég valamit egyszer elmondani, nem kell a mozgás teljes befejezéséig "integetni", főleg, amikor az emberre esik a hó és inkább zsebre dugott kézzel álldogálna! :)))))
Egyébként ez teljesen igaz... :s Pár éve a vasútállomáson tolatás zajlott, és beszélték a tolatósok, hogy sokkal jobb "kézzel, vagy zászlóval integetni" , mint rádión beszélni, mert nem értik egymást, meg a kézi jelek megbízhatóbbak... És szerintem ebben igazuk van. Mondjuk a váltók, és a jelzők kezelése más tészta...
"Gondolom amikor a jelfogós berendezések bejöttek, akkor is sokan voltak, akik hőzöngtek ellene, mondván a bakter keze és a csúcsín közötti kapcsolatot biztosan csak a vonóvezeték teremti meg, nem holmi kattogó ketyerék..."
Nem jársz messze az igazságtól!
Az Integránál volt olyan, hogy maradtak a tornyok, váltókezelőkkel, de már egyközpontos berendezésként működtek. A menetbeállítás a következőképpen zajlott: fszt. beállít, majd kiszól a váltókezelőnek, hogy nézze már meg, hogy állnak a váltók.. Megnézi.. Visszaszól.. Utána jelzőtállít az fszt.. :) / :(
Atomerőművekben, repülőkön szerintem nemigen lehet másképp vezérelni a berendezéseket.
Mosógép: a jó öreg programkapcsoló a mi mosógépünkben 18 éve problémamentesen üzemel. Persze attól még nem zavar, hogy az új mosógépek digitális vezérlésűek.
Legyen nyugodtan digitális a telefonközpont, a KÖFI, a személyszállítás, a SZIR, de a biz.ber. lehetőleg maradjon jelfogós!
A TM jelfogó tudtommal a '70-es évek újítása, a D70 ilyenekből épül fel, de a D55 még XJ (?). A D70 egy nagyállomási, bonyolult berendezés, szerintem szükségszerűen több vele a probléma, mint az 55-el. De az általam ismert forgalmisták többsége a D55-el meg van elégedve.
Én is szívesen tanulmányoznám az utasítás tervezetet, ha valaki tudja, hogy lehet jelszót szerezni, kérem szóljon! Köszi
Akkor ilyen alapon a mosógépbe se tegyük, maradjon meg a jó öreg hagyományos programkapcsoló. Sőt, járművezérlőbe se, mert jajj, vége lesz a világnak; majd a vezér kézzel állítgatja a motorok frekvenciáját, természetesen mechanikus elemekkel, fokozatmentesen...
Gondolom amikor a jelfogós berendezések bejöttek, akkor is sokan voltak, akik hőzöngtek ellene, mondván a bakter keze és a csúcsín közötti kapcsolatot biztosan csak a vonóvezeték teremti meg, nem holmi kattogó ketyerék...
Azért egy kicsit nyugtalanabbul aludnék otthon, ha mondjuk az atomerőműben a kezelő a reaktoronkénti 30 rudacskát (pardon, hetet használ) kézzel mozgatná és ezt nem felügyelné folyamatirányító számítógép. Ez nem olyan, mint az asztali PC, nem tudom miért kell ellene nyomulgatni.
OFF Az éjszakai ricsajozók petíciójába tetesd bele, hogy "Soha Magyarországon elektronikus biztbert!" ON
KLF az KLF. A 40-sen Érd vagy Szbatta, a 30-on Marton kezel. Az 1-en Bicske vagy Tbanya, egy álom, bár Tatát már most is elvileg bárhonnan lehetne kezelni, csak adatátviteli csatorna kérdése. Komárom meg Füzitőt, ugye. Csak a D-55 nincsen felülvezérelve, pedig volt rá javaslat.
De igen, kösz a javítást. Egyebként ebben a billentyűzetben amit most is verek, szintén 8085 van, és teljesen megbízható. Pedig csak egy CPU van benne :)
Valószínűleg nem is kell procit szerezni Tatához, mert még egy sem döglött be, és van tartalék is bőven. De nem 8085?
Mint említettem, a meghibásodások zöme TM jelfogós, még a PLC is ezért hisztizik. Van közönséges kontakt hiba, pl hidegforrasztás a rendezőkön. Na meg a KOMREL kártyák, de az is jelfogós hiba. Stres16 hiba volt, de nem bizonyítható, ez elektronikus elem. Ezen felül tömegesen a tolatásjelzők külsőtéri kártyái, de ez gondolom utángyártható, bár nem olcsó.
A gyorsabban kopó rész inkább az Iltis, itt hamarabb jelentkezik az alkatrészek avulása, piacról történő eltűnése. Pl portszerver és alkatrészei, na meg az alfa166 gépek, a scsi-1 winchestereikkel, bár ezek még pótolhatóak innen-onnan. Megoldható. :)
Egyébként Tata beállt, igazán nagy hibák nincsenek, mint 98-99-ben. Mi is felnőttünk hozzá.
"...van egy ún. aktív zárjelző, amely gyakorlatilag egy permanens máges."
Egyrészt nem feltétlen tartozéka az aktív zárjelző a szovjet mellékvonali berendezéseknek - volt valaha másfelé is használva - másrészt nem így működik.
Rosszul tudom, hogy a számítógépes biz.ber.-ek egyszerre csak egy vágányút felépítésével tudnak foglalkozni?
Háááát, lehet hogy van olyan is, de ha ez általánosan így lenne, akkor pl. Frankfurt elég viccesen működne :) De az is lehet, hogy csak félreértelek.
hogy mind a három rosszul dönt. De ha mégis?
Ha mind a három rosszul dönt, és még diverz szoftverkialakítás is van, akkor már úgyis mindegy, mert vége a világnak :)
de biztonsági és vezérlési feladatokat ne bízzunk rá!
Tudsz róla hogy rengeteg atomerőműben és repülőgépben ugyanazek a hardver és szoftverelemek muzsikálnak mint az elektronikus biztosítóberendezésekben? Azokhoz jó SIMIS-W meg a többiek?
Milyen biz.ber. az olan, amelynek a telepítése programozásból áll?
Valahogy nekem nem tűnik biz.ber.-nek egy számítógép monitorral (na meg néhány jelfogóval).
Tehát több egység van, melyeknek ugyanazt kell dönteniük és akkor így csak nem eszi a fene, hogy mind a három rosszul dönt. De ha mégis?
Rosszul tudom, hogy a számítógépes biz.ber.-ek egyszerre csak egy vágányút felépítésével tudnak foglalkozni?
Tehát én úgy gondolom, hogy a számítógép maradjon meg a menetjegykiadás, az árufuvarozás, valamint az üzemirányítás eszközének, de biztonsági és vezérlési feladatokat ne bízzunk rá!
Tudja valaki, hogy az elektronikus biz.ber.-eknek mennyi az élettartama?
Erre a kérdésre (még) nincs válasz. A gyártók rendszerint óvatosan 20-25 éves életciklust jelölnek meg. Az első elektronikus biztosítóberendezés (ESTW) éppen idén lesz 20 éves (Murnau).
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a berendezések belső magja (maga a gép, processzor, stb.) még hosszú idő után is megbízhatóan működik. Probléma inkább a külvilágot a számítógéphez illesztő egységekben (pl. PLC-k) szokott fellépni.
Természetesen a mechanikus berendezésekéhez hasonló matuzsálemi kort (70-80-90-100 év) az elektronikus berendezések biztosan nem fognak megélni. A tatai ESTW most 10 éves, és nem valószínű hogy pl. 50 év múlva olyan könnyű lesz majd pl. 8086-os processzort szerezni bele...
Azok a gombok szerintem a blokkbillentyűk, bár nem tudom melyikre gondolsz.
Esetleg a csengőgomb: a rendelkező ezt benyomja és közben az induktort 3-4X megtekeri. Ennek hatására a toronyban megszólal a csengő és a vágányszámjelző ablakban megjelenik a kijelölt vágány száma (ez attól függ, hogy a rendelkező előzőleg a tológombot melyik vágányra tolta).
Ha a blokkbillentyűkre gondolsz: ezekkel ad a rendelkező engedélyt a jelzőállításra, és a vágágányút feloldására. A véltókezelő pedig az ilyen blokkolással vonja meg magától a váltó-, illetve a jelzőállítás lehetőségét.
