Valóban nem ártana tisztázni, hogy mit értünk szabad akarat alatt. Az biztos, hogy én mást, mint Te.
A sz. akarat nem objektív létező így nem is lehet kolátozni (egyet kivéve).
Ha pl. börtönben vagy, nem a szabad akaratodat korlátozták hanem a fizikai lehetőségeidet. Semmi nem akadályoz meg abban, hogy egy adandó alkalommal nem szökj meg szabad akaratodból. A sz. akarathoz hozzátartoznak az éppen aktuális körülmények. Pl. én most szívesebben mennék kirándulni, mint dolgozni, de szabad akaratomból inkább dolgozok.
Ami egyedül korlátozza a sz akaratot az a hit, mert csak a hit hat :) szubjektíven. Elkések...
Ezek szerint bármi lehet istentapasztalat. Egy sorozatgyilkos is sorozatosan tapasztalhatja istent, nincs jogunk ezt megkérdőjelezni, ha nem köthető semmihez.
Ha viszont köthető, akkor reprodukálhatónak kellene lenie.
Rossz a következtetésed. Nincs ott minden "időpillanatban", mivel idő az nincs, hanem csak jelen van, ami folyamatosan változik. Miért képzeled úgy, hogy az idő egy tér, aminek valamilyen pontját vagy pontjait úgy el lehet foglalni, mint a moziban az üléseket? Az idő pusztán egy relítv fogalom, a változások mértékére. Ha nincs változás, semmi meg nem mondja, hogy telik az idő.
Azt próbáld megérteni, hogy Isten nem egy robot, amely minden kérdésre, gombnyomásra ugyanazt a tapasztalatot reprodukálja. Ő is élő. Ne várd el, hogy mindenkinek egyforma tapsztalata legyen Istenről, hiszen még embereknek egymásról sincs egyforma tapasztalatunk, hogyan lehetne egyforma Istenről?
A sokféle tapsztalatból lehet megérteni valakit, de az Istent is. A keresztény tapasztalatait számonkérni igazolásként azért hiba, mert Isten számodra nem ugyan úgy fog jelentkezni, mint annak a kereszténynek. Valóban van keresztény aki feltevések alapján hisz Istenben (ez alkoitja a többséget) de van olyan akinek tapasztalatai vannak felőle.
Jézus tanításában valóban van egy felfogás és egy életmód, ami oda vezet, hogy az embernek személyes tapsztalata legyen az élő Istenről. Ez nem keresztény hit, a kereszténységet nem Jézus alapította meg hanem követői szervezték meg. Hogy mennyire szakadtak el a tanításától, ez már oda vezet, hogy miért csak hitről tudnak a keresztéynek beszélni.
Személyesen nem azt tartom fontosnak, hogy valamelyik keresztény tapasztalata alapján csatlakozzon valaki egy hithez, hanem egy tanításról van szó, amelynek igazságai az életben érvényesülnek-e. És ennek bizonyságai lehetnek a személyes tapasztalatok és átélések. Ezek a tapsztalatok nem mások hitetésére szolgáló bizonyítékként kellenek hogy működjenek, hanem élménybeszmolóként azok között, akiket ez valóban érdekel.
"olyan ez, mint amikor az ember befizet egy lakópark építésbe, befizeti a részleteket, aztán amikor érdeklődik, akkor a Jószsi elfelejtette a fényképeket elkészíteni, a helyszínt nem mondhatják meg, nem tudják megmutatni az épületet, nincsenek számlák,és persze az építkezés késik, de nyugi, meglesz a lakás.
egy szélhámos banda ez."
Olyan ez, mint amikor az ember nem fizet be egy lakóparki építkezésbe, mégis állandóan nyomul, hogy mutassák meg neki a fényképeket, az épületeket, a számlákat, mintha az a befizetett pénz nélkül felépülhetne.
"Bárkinek bármikor van szabad akarata legfeljebb megölök, bezárják , kirúgják stb"
1. Nincs szabad akarata az embernek, ha önként vagy szándékosan lemond róla.
2. Nincs szabad akarata az embernek, ha ezt külső kényszerek nem engedik meg
3. Nincs szabad akarata az embernek, ha akarata meg van kötve (felfogásával, szenvedélyeivel, hitvallásával, egyéb elkötelezettségével)
A szabad akarat fogalmáról csak akkor van értelme beszélni, ha megkülönböztetjük hogy kitől vagy mitől szabad, valamint attól hogy mit jelent egy megkötözött (korlátozott) akarat.
Nos ne haragudj, h ezt mondom, de hülyeségeket írsz! Most vagy csak engem ugratsz (és így másokat is), vagy tényleg nem veszed észre, h saját magadnak mondassz ellent:
""Megmondom őszintén, az elméleted csak akkor lehet igaz, a a világmindenség összes variációja lejátszódik mondjuk egy párhuzamos dimenzióban!"
Jól látod. A változak végtelenek nemcsak a multban, hanem a jelenben és a jövőben is. Ráadásul mindez egyszerre történik..."
Aztán jönnek a következők:
""Ez a dimenzió csak az egyik variáció a végtelen számú variációból!"
Jól mondod.
"Ezért ebben a dimenzióban történő dolgok egyszeri és megismételhetetlenek a számomra."
Jelenlegi ismereteid szerint igen. De a megismételhetetlenség természetesen nem létezik aszerint, amit már az előzőekben irtam."
No nézzük mégegyszer mit is mondtam: "Ezért ebben a dimenzióban történő dolgok egyszeri és megismételhetetlenek a számomra."
Te most direkt nem akarod érteni amit írok? Írod, h dehogynem lehet megismételni, DE AZ MÁR EGY MÁSIK VALÓSÁG? EGY MÁSIK DIMENZIÓ!!!!!!!!!! Ugyan abban a dimenzióban nem lehetséges egy dolgot másképpen csinálni: pl elütök xy dimenzióban egy embert és meghal, akkor azt xy dimenzióban nem tudom megismételni, hogy ne üssem el, csak mondjuk xyz-ben! xy dimenzióban bűntudatban leélem az életem, míg xyz-ben bűntudat nélkül!
Tehát egy konkrét dimenzióban csak egy életet élek le, egy másikban egy másik életutat, egy másik variációt!
Na mármost visszatérve az előző helyeslésedre és kijelentésedre: "Jól látod. A változak végtelenek nemcsak a multban, hanem a jelenben és a jövőben is. Ráadásul mindez egyszerre történik..."
Ha tehát a világmindnség minden variációja létezik (valóság, csak végtelen számú dimenzióban), (gondolom Isten így teremtette meg a világegyetemet!?) ráadásul egyszerre, akkor ebből is az következik, h minden előre meg van írva!
Erre te ezt válaszolod:
"dehogy, Nincs semmifajta eleve elrendelés. A létezés egyfajta mátrix, amely olyann mint egy összefüggő többdimenziós koordinátarendszer. Hogy a kovetkező oillanatban hova lépsz ( helyezed magad ) , azt rajtad kivül senki nem dönti el. Ami adott, az a keretek, a koordinátarendszer, tehát a környezet, szülök, tér és idő."
Az, h a következő pillanatban hova lépek, az rajtam múlik? Ember! Ne beszélj hülyeségeket! Saját magadat cáfolod meg! Ha a világmindenség összes variációja létezik, sőt mi több egyszerre, akkor az összes "lépés"-variációm is létezik végtelen variációban egy-egy valós dimenzióban! Ha viszont ténylegesen én döntök hova lépek a következő pillanatban, akkor nem létezhet az összes variáció! Hisz akkor kellene olyan variációnak is lenni, amit nem választok, de a világegyetem összes variációjában olyan variációk is vannak amit nem választottam! Pl lelő egy ember, mert mondjuk annak az embernek az egyik variációjában ez szerepelt ezt választotta! :)
Nos egy egyszerű kis játék:
A példában én vagyok az Isten. Egy "mikrovilágegyetemben" van 1 2 és 3.
Az összes variáció így néz ki:
123
132
213
231
312
321
Ugyebár egyszerre létezik az összes variáció! Szabad akarat akkor lenne ha 2 nem akarna első lenni, mert ő ezt nem választotta szabad akaratból, sőt mi több nem is akarna semmiképpen lenni. Viszont 2 és 3 is akar szabad akaratból második ill harmadik lenni úgy hogyha 3 a második akkor 2 a harmadik és fordítva! Ekkor 2 mindenképpen az első lesz ugyebár (hisz a világegyetem minden variációja létezik), na akkor magyarázd meg 2-nek hol a szabad akarata? Vagy mivel a világegyetem minden variációja létezik sőt mi több egyszerre, akkor még sincs szabad akarat?
A kérdésed egyszerüsége nagyon összett választ kiván. Létezésünk , gondolataink, cselekedeteink mozgatórugói egy részét ismerjük csak. Azaz nagyon leegyszerüsitve döntéseinket tudatos és tudatalatti szinten hozzuk meg.
( ez természetesen nagyon leegyszerüsitett válasz. Reakcióink érzelmi és gondolati eredetüek. Gondolatainkat az elménk tevékenysége határozza meg- tudatosan igen cskély ismeretekkel rendelkezünk az elméről. Ráadásul tettein kérzelmi befolyaásoltságát is igen kevéssé ismerjük. Minden tett két alapvető érzelem álta motivált: ez a félelem illetve a szeretet vagy e kettő valamilyen elegye. )
Ismerős lehet ez az állitás: a lét meghatározza a tudatot. Bizonyos mértékig igaz. De a tudat is meghatározza a létet, méghozza sokkal erősebben mint hinnénk.
Nagyon vad dolgot mondok most: a valóságunkat mi magunk teremtjük meg.
De ez még nagyon vadul hangzik, ugyhogy maradjunk annyiban, hogy bár a legtöbb ember azt hiszi, hogy a körülmények hatása az, ami miatt ezt vagy azt cselekszi, de a körülmények mindig az ember hatására jönnek létre.
Csak azért kérdezem, mert ezt, hogy mindent mi döntünk el, úgy mondod, mintha közvetlenül és tudatosan tennénk... Szerintem nem azért nem döntünk szabadon, mert valaki nem engedi, vagy meg van írva. Hanem csak azért, mert az is egy okozat, hogy éppen mit akarunk.
"Megmondom őszintén, az elméleted csak akkor lehet igaz, a a világmindenség összes variációja lejátszódik mondjuk egy párhuzamos dimenzióban!"
Jól látod. A változak végtelenek nemcsak a multban, hanem a jelenben és a jövőben is. Ráadásul mindez egyszerre történik...
"Ez a dimenzió csak az egyik variáció a végtelen számú variációból!"
Jól mondod.
"Ezért ebben a dimenzióban történő dolgok egyszeri és megismételhetetlenek a számomra."
Jelenlegi ismereteid szerint igen. De a megismételhetetlenség természetesen nem létezik aszerint, amit már az előzőekben irtam.
"Egy előre "megírt" variációm! "
dehogy, Nincs semmifajta eleve elrendelés. A létezés egyfajta mátrix, amely olyann mint egy összefüggő többdimenziós koordinátarendszer. Hogy a kovetkező oillanatban hova lépsz ( helyezed magad ) , azt rajtad kivül senki nem dönti el. Ami adott, az a keretek, a koordinátarendszer, tehát a környezet, szülök, tér és idő. Ám ezt is Te , Te magad választottad.
"Ezért megint csak nincs választásom (szabad akaratom) ebben a variációban! "
Csak szabad választásod van. Helyetted senk nem éli meg az életét. Pont ezért kapaszkodnak sokan a vallásba: elhitetik velük, hogy Isten helyettük elintézi a dolgokat, és akkor nincs is felelősségük a történésekben.
De életed csak és kizárolag a Te döntéseid erdménye. A gondolataid, szavaid, tetteid következményei. Nincsenek áldozatok, nincsenek véletlenek. Csak Te irányitod a bekövetkező eseményeket - többnyire nem tudatosan, inkább tudattaéanul - s ez bizony a szabadság maga...
"Valami "Mit keresett az Isten a nappalimban" című iromány? "
Ismerem Christiant, és jó dolgokat irt.
Isten belső megtapasztalás révén valóságos élmény. A külső magyarázatok mindig idegeneké:
a Biblia, a vallások, az igehirdetések,az igérgetések, a fenyegetőzések: mind mind másoké. A saját igazság, az bennt, nem pedig kinnt van.
Akinek sikerül ezt megtapasztalnia - vannak e forumon is páran - az tudja, hogy ez a valóság. Nem hiszi: tudja. És ezt követően a külvilág is megszolal. Válaszok, jelek, történések igazolják a valóságot. Ezen valóság megértésén keresztül a vallásoktol eltérően szólnak a szentnek tartott iratok: érzékelhető, hogy pl. Jézus valójában miről beszélt - és az is , hogy miről nem. S az is, hogy nem Jézus az egyetlen...Ezután nem meglepő, hogy a tapasztalat és megértés által megélt valóság visszaköszön más könyvekben is, mint amilyen pl. Christiané.
Ha ajánlhatok Neked, akkor inkább a Beszélgetések Istennel c. sorozatot ajánlanám.
Nme a legjobb, csak az egyik könyv...persze szabadságodban áll sem el nem olvasni, sem el nem fogadni, amit irok..
"Van ennek értelme? Képes ezen iszonytatóan sok variáció elraktározására az Univerzum? Működtetni tudja ezt Isten?"
A válasz mindhárom esetben: igen.
:))
( amikor eljutunk idáig, hirtelen nagyon kicsinek érzi magát az ember. De lehetősége van a legnagyobb összefüggések megértésére is. Jenlegi szerepünk is tökéletes a maga nemében: megérthetjük, hogy végtelenek a lehetőségeink..
Megmondom őszintén, az elméleted csak akkor lehet igaz, a a világmindenség összes variációja lejátszódik mondjuk egy párhuzamos dimenzióban!
Ez viszont engem abszolute nem érdekel abból a szempontból, hogy én ebben a dimenzióban vagyok, ebben az idősíkban! Ez a dimenzió csak az egyik variáció a végtelen számú variációból! Ezért ebben a dimenzióban történő dolgok egyszeri és megismételhetetlenek a számomra. Ez egy bizonyos életutam, csak egy lehetséges variációm! Egy előre "megírt" variációm! Ezért megint csak nincs választásom (szabad akaratom) ebben a variációban! Ebben a dimenzióbeli tudatomban, nem nagyon érdekel egy párhuzamosbéli tudatom!
Egyébként honnan vetted ezt az elméletet? Csak nem az egyik könyvből? Valami "Mit keresett az Isten a nappalimban" című iromány?
Igy bizonyos szinten létezik az is, ami mondjuk a tegnapi döntésedsel ellentétes valóság. Eszerint tegnap hazafele nem álltál meg az egyik sárgánál, hanem átmentél rajta. A jelen ismereteid és valóságod szerint ugy élsz, ahogy azt tegnap óta ( meg azelött ) ismered.
Ám más összefüggés nézőpontjábol követhető életed ugy is, ha tegnap átmentél a lámpán.
Érdekes filozófia és nem is teljesen elvetendő, mivel beilleszthető eddigi "ismereteim" közé. De az életnek rengeteg variációja van. Nem csak az, hogy átmentem-e a sárga lámpán, hanem hogy 50-60-70-nel mentem-e? Milyen ívben kanyarodtam? Stb. Ez így már végtelen számú variáció.
Van ennek értelme? Képes ezen iszonytatóan sok variáció elraktározására az Univerzum? Működtetni tudja ezt Isten?
"A tévedés ott van, hogy a döntés nincs előirva. .."
Ezzel egyet tudok érteni. Egy átlag ember ritkán kerül döntési helyzetbe. Leginkább csak akkor, amikor vásárolni megy. Pl. melyik szalámit vegye meg? Kire szavazzak? Elvegyem-e ezt a lányt feleségül? Milyen iskolába adjam a gyereket? Elvállaljam-e azt az új állást? Stb.
Az emberek nagy része - beleértve engem is - egy mókuskerékben szaladgál. Látja, hogy az élete nem tökéletes és arról is van elképzelése, hogyan tudná jobbá tenni.
És a nagy kérdés az, hogy meg tudja-e hozni a szükséges erőfeszítéseket.
Az élet tehát valóban nem csupán döntések sorozata, hanem inkább egy "izommunka", egy sport.
Elmélkedésim még magam sem tartom a valóság tükrének, csak lehetőségeknek esetleg. Nem is szeretnék senkit meggyőzni, csak inkább gondolkodásra bírni. Számtalan lehetőséget látok egyidejűleg ezekre a kérdésekre... hogy a végtelen változat közül melyiké a megvalósulás...? :-)
Mi volt kezdetben... túl nehezet kérdezel... meg off is. Meg talán már szó is volt róla, és hasonló volt a véleményünk az első Okról... valamiféle igény a változásra...változatosságra... különbözőségre?
A szabad akarat triviális előfeltétele, hogy a mindenható végtelen számú lehetőséget lásson. Ebből látni, hogy vannak ilyen lehetőségek, tehát döntéseiddel befolyásolni tudod, melyik valósuljon meg. Akkor nem lenne szabad akarat, ha egyetlen lehetőséget látna. Az meg hogy lássa az összes megvalósulhatót, sőt az összes meg nem valósultat igazán elvárható egy mindenhatótól... Ez tehát következmény, a szabad akarat következménye. A feltétele meg az, hogy bármilyen módon is, de döntéseid okai ne a teremtésből származzanak. (Mármint egy részük persze.) Ez nem filozófia, nem vallás, csak logikai levezetés. Sokféle körítés, magyarázat kapcsolható hozzá. Vehetjük Dark Angyalét, de próbálkozhatunk számtalan egyéb „történettel” is.
Szerintem ez az időn kívüliség viszi félre a társalgást. Ha az időt az univerzum anyagi oldalához kapcsoltuk, akkor nincs semmiféle időn kívüliség. Lehet persze bármilyen kapacitású képesség a lehetőségek látására, de ez nem jelenti azok létezőségét is egyben. Ha egy anyagi univerzum van, és egy NagyBummból ered, akkor egy megvalósulás van.... Az idő nem más, mint a dolgok változása... ha az összes időpillanatot egymás mellé helyezném, akkor annyi példányú univerzumra lenne szükségem... :-)
A mindenhatóság sem korlátok nélküli. Bármilyen furcsa, de önmagában a teremtés már rendkívül módon korlátozza magát a mindenhatóságot. Az univerzum létezése például megköveteli, hogy figyelembe vegye azt, hogy létezik. Nem tehet már soha többé úgy, mintha nem létezne, vagy létezett volna. Hasonló a helyzet az idővel. Az idő definíciója után már függetlenedik. Nem lehet nem figyelembe venni törvényszerűségeit.
