Na nekem biztos, hogy pockom van. Méghozzá kószapocok! Katasztrófa, hogy mit csinál. Most fényképeztem le egy harmadéves almafám tövét. Ennyi maradt a gyökeréből :
(Bocs ez ua.)
Itt a kis fa, felül már egy másik fajta is bele van oltva. (Két felső hajtás a sárga jel fölött.
Ne szomorkodj, miután a gombakomposztot bedolgoztad, gyakorlatilag bármikor teremhet egy nagyobb eső vagy öntözés után, ha a hőmérséklet megengedi, és ez nem csak erre az évre vonatkozik, hanem mindaddig, amíg a talajban a gomba talál elegendő szervesanyagot a fejlődéshez... Ha komposzttal "trágyázol" akkor gyakorlatilag évtizedekig ott fog lakni a csiperke :-)
Nem ,nem fűtöm. Ha lesz kedve 1-2-nek kibújni, örülni fogok neki, s ajándéknak tekintem. Ha nem, hát nem , úgy is jó. Akkor majd elmegyek gombázni a környéken. :)
A komposztdombommal kapcsolatban viszont lehet, hogy tévedtem, megtúrkáltam, de nem lesz ez még elég érett... B terv kel. :(
Ha fűtöd a fóliát, van esélyed a gombára, de egyébként a csiperke a kicsit enyhébb időt szereti, ahol a napi középhőmérséklet 15 fok körüli, és a talaj is legalább 15 fokos :-)
Itt találtam ábrát a pocok- és a vakondtúrásról. Más a lyuk keresztmetszete és az iránya, a vakondé merőleges a talajra, a pocoké ferde.
Nálunk van ez is, az is. Hiába vadászgatnak a kertben a szomszéd macskák, marad pocok is. Bosszantó károkat okoznak, de azért marad elég növényünk így is.
Nem földi pocok a neve, hanem mezeipocok. (Ez olyan egérforma de picit tömzsibb és nem szürke hanem barna színü.) Amelyik állat a pucoktúrást csinálja az a vakond. (a Mezei pocok nem csinál púpot.) A vakond nem okoz nagy kárt. Néha egy-egy fiatal palántát kitúr, de sohase rágja meg, csak felemeli a földdel együtt. Míg a pocok végigrág mindent ami az útjába kerül. A pocok vakmerő és ostoba állat. Néz velem szemben ki a lyukból. Ilyet egy vakond nem tesz.A vakond óvatos állat, ha hallja a lépteimet abbahagyja a túrást. Nem lehet látni, mert nem jön elő a föld alól.
Akinem van jó egerésző macskája vagy kutyája annak a kertjében a pocok nem tud felszaporodni. Nálam valami menyétféle is van a szomszéd macskákon kívül. Ezek közös erővel kordában tartják a pockokat és egereket. A vakond meg hasznos állat, az a dolga, hogy túrjon. Okos kertész nem bántja. Amikor a feleségem bosszankodik miatta azt szoktam mondani neki, hogy ültessen néhány %-kal több palántát és akkor helyén lesz a dolog.
TE említetted(nem itt), hogy más tészta a földipocok és más a vakond.
HOgyan tudom megkülönböztetni, melyik túrta fel a kertemet most? (És rengeteg túrást látok az országúton haladtamban, gondolom a belvíz nyomja fel őket.)
A gombatrágyát mi ingyen kaptuk, csak ki kellett takarítani magunk után a termesztőhelyiséget-teljesen korrekt, szerintem. És egy cseppet se bánnám, ha teremne még gomba egy kevéske-vagy bármennyi is! :) Imádom a gombát. HOlnap meglocsolom őket jól , úgyis tele vannak az ereszek alatti hordók esővel-hólével.
Mielőbb a földbe kéne kerülnie. Mert ha az idő felmelegszik akkor rögtön megindulhatna a talajba korhadás. A gomba komposzt kifejezetten jó a kert számára. Hallottam róla, hogy kapható, de nem vagyok meggyőződve, hogy nem tartalmaz talajfertőtlenítő szert. Mi biokertészek mindennemű szintetikus szert mellőzünk. Inkább vásárolok néha jó érett birka trágyát. A birkás jó ismerősöm, tudom hol legeltet. Tutti a trágyája nem tartalmaz mérget. Egy utánfutóért 500Ft-t szokott kérni (kb600kg.) Korábban kaptam egy munkatársamtól tyúktrágyát. Pénzt nem kért érte, sőt örült, hogy elviszem. két év múlva megkérdeztem , mi van a tyúkjaiddal? Azt felelte eladta őket. Nem érte meg tartani , mert többe került számukra a szükséges orvosság mint a táp. Innen tudtam meg orvossággal szennyezett trágyát kaptam.
terítsd el, rotáld be, locsold... ha van fátyolfóliád, akkor terítsd le, csökkenti a vízveszteséget, és kicsit melegebb marad alatta a talaj, hamarabb vezhetsz bele.
DE, ne lepődj meg, ha jövőre egy-egy locsolást követően gombatermésed is lesz véletlenszerű előfordulásban :-)
Főleg, ha egyéb, gombfonallal át nem szőtt szerves anyag is van a földben :-)
jó alaposan keverd el 1:1-ben tőzeggel és 1-2 lapát érett komposzttal, kupacold fel prizmába, takard le 2-3 cm vastagon földdel, egy év múlva trágyaként beforgathatod a talajba.
...talán annyit szabadjon...nem árt, ha nagyon hosszú a nyele...esetleg hibátlan gumikesztyű...és úgy szállítani(ha nincs talicska) mint távolkeleten...egy rúdon két vödör,vállra, és nem ér az ember nadrágjához... kicsit macerás(először), de bőven megéri.
...nem emlékszem, hogy most érdemes-e, vagy ősszel? én megpróbálnám most...mert még tél van a javából...
volt egy hosszúnyelű cserpákunk(jobb gazdaboltban ma is kapható), és fater azzal merte a fínom anyagot(mert így nevezte a későbbi termés reményében)...
ahogy emléxem, árkokat mélyített és abba hordta...aztán bakolt, majd következő évben uborkát, tököt...ilyesmit vetett...mit mondjak? megérte....hatalmas, és sok volt mindenből...
(na most ezt tessék egy budafoki -ma már luxusnegyednek számító- kertbe képzelni)...ma már elképzelhetetlen...:-(
Végeztem! Az összes lap áttanulmányozva, ágaprítós gépes is, bár nem szándékozom venni, mert nálunk eltüzelve van gyújtósként a venyige, és a többi faág is.
Ami gondom akadt: a pottyantós budi tartalma. Szépen ki van betonozva, ami tartalom odaömlik, az onnan nem megy sehová, ergo: ki kell pucolni. A folyékony rész a betonteknő aljában, a tartalmasabb fekália egy dobozban található - megszemléltem:) Olvastam néhány hozzászólásban, hogy elvileg semmi gond, ebből is készíthető kertben hasznosítható anyag. Hogyan? Mennyi idő alatt? Merugyi, ha már hozzá kell nyúlnom, akkor már legyen belőle valami érték is... Ássam be a földbe valahová és várjak vele? Kinek van rá hatékony javaslata? Helyem dögivel van komposztálásra...
DE jó, hogy végre idetaláltam, üdv mindenkinek!(köszönet érte kedvescimborának)
Lenne sok kérdésem, de csak sorjában: ősszel hoztunk jó pár zsák gombatrágyát/gombakomposztot, ki hogy hívja. Néhányat betettünk a fóliába, mivel pár hétig még nőttek rajta gombák, nem akartuk, hogy elfagyjon, meg amúgy is odaszántuk.
Aztán jöttek a fagyok, nem jártam ki locsolni, most meg totál szárazak.
Szerintetek terítsük így szét a fólia földjén, rotáljuk be, majd jól locsoljuk be, vagy előbb-míg zsákokban van-jól áztassuk be, aztán szórjuk szét és aztán forgassuk a jócskán homokos talajba?
Mutatok pár képet, milyen: A fólia kb. 20 m hosszú, és tán 4 méter széles lehet
A zsákokban felül kb.5-6 cm vastag feketeföld, alatta ez a száraz vmi, alul erősen lótrágyának vélhető valami...
Ennyit szántunk a fóliába, de ha kell, van még a saját komposzt is.
Itt erősen úgy tűnik, lócitromot markolászok, de csak azért tettem, hogy látsszon, milyen az állaga alul(gyurmázható :P )
A saját komposztálásom, a domb már gázosabb ügy, mert folyamatosan gyűjtöttem rá, így most ki kell menteni az alsó, érett réteget jó kis meló lesz.
Kétségtelen hasznos a talajnak, de sok értelmét nem látom, mert azt a hasznot mással is el lehet érni. Nitrogéndús a talajom ezért a tyukhúr vetés nélkül is nő. Fű annyi volt egész évben, hogy nem győztem kaszálni. Azzal is tudok takarni. Egyébként télen kisebb a takarás szerepe, vegetációs szezonban nélkülözhetetlen (a biós gazdálkodókról beszélek). Akkor viszont nem jó a mustár. Ezek után te is beláthatod nem sok értelme lenne ha a mustárral vacakolnék.
Valahol olvastam, hogy az ősszel vetett mustár kiváló talajtakaró, és jót tesz a ...mindegy, szóval jó....nosza rajta, vetek...csak sehol nem kaptam a (dél)budai piacokon...bioboltban kaptam volna pici zacsiban aranyáron, novemberben...marad tavaszra a fínom komposzt.(ezért már nem is kell!) :-(
(mondanom sem kell, hogy régóta olvasgatom az itteni véleményeket, sokat tanultam, egyre jobb a komposztom, illetve már több van.. szóval, köszönöm a mérvadó komposztcsinálók leírásait)
Egyesek a kukába dobják vagy elégetik. Én inkább ások a kertben a gyümölcsfák közötti üres helyen egy sekély árkot és betemetem őket földdel. Ott nincs útban, sőt a fölben elkorhadva még komposztálja is azt. Mindenképpen a zöldséges ágyástól eltávolítom. Nem szabad fitoftórás paradicsomot, peronoszpórás ubit vagy moniliás gyümölcsöt a komposztba dobni túlságosan nagy mennyiségben. Ez úgy működik mint az infulenza, egy kevés bacilussal elbír a szervezeted, de ha túl sok van belőle előbb utóbb legyűrnek. Nekem tavaly kb 200 tő paradicsomom volt, nagy része 2m magas tövek. Ennyi beteg anyaggal már nem bír el a komposztrakásom. Mivel a kukázás és a füstölés nem az én műfajom, így próbálok úrrá lenni a problémán.
A talaj egyébként is tele van gyommagvakkal, ha nem hord oda semmit a szél, akkor is ki fog kelni egy csomó növény minden talajforgatás után. Némelyik gyomnak 30 évig is elfekszik a magja a talajban. Úgyhogy szereintem a gyomok miatt tényleg nem érdemes az embernek izgatnia magát.
A felmagzott gyom a komposztomban sohase volt kérdés, de a talajtakarásnál évekig vita tárgya volt én és a feleségem között. Úgy sikerült meggyőznöm, hogy rendszeresen mutattam neki olyan földfelületeket amelyek takarás nélkül is tele voltak millió apró gyommal. Láttatok ti már olyan tavat amiben nincs hal? A természet gondoskodik róla, hogy mesterséges telepítés nélkül is legyen benne. Így van ez a kertben is. A szél gondoskodik róla, hordja viszi a magokat. A humuszos talaj felső rétegét hamar belakják az apró növények. Én nem haragszok a gyomokra, sőt örülök nekik, mert azt jelzik, hogy a talaj jó táperőben van. Azt szoktam mondani a gyom dolga, hogy nőjön, a kertészé, hogy gyomláljon. A szomszédban régen egy idős néni kertészkedett. Rendre tőlem kért kaprot a nyári kovászos ubihoz. Neki nem termett soha, míg nálam kapor erdő van, pedig sohase vetem. Azért volt ez a különbség, mert az én kertemben jól komposztált a föld, ő pedig se nem trágyázta se nem komposztozta. Igaz műtrágyázta, de az nem eredményezett olyan humuszos életerős talajt. A kapor tudta melyik talajban van a komposzt. Nem untatlak tovább benneteket a meséimmel, csak azt próbáltam bizonygatni, hogy ne féljetek a magoktól. Használjatok takarást és akkor nehezen tudnak kikelni. Ami nem kel ki az elkorhad és ezzel is táplálja a talajt, ami kikel azt saraboljátok le és így válik a kert hasznára. A komposzthalomba meg pláne, hogy beleteszek minden magzó és nem magzó növényt.
Én inkább nem dobom ki és nem égetem el. Igaz, tüzet egyébként sem rakok, nagyon utálom a füstöt, a másé is sok, semmiképpen sem akarok még sajátot is szagolni. És szerintem komposztként sokkal értékesebb, mint hamuként.
Ha nagyon nem akarsz gyomos komposztot, csinálj kettőt, ahová nagyon nem akarsz magokat bevinni, vegyél a tisztából, ahol nem számít, a magosból.
Igaz, nálunk rengeteg veszne kárba, több, mint a fele felmagzott a felhalmozott anyagnak. És én jól viselem a káoszt, nem olyan nagyon zavar itt-ott némi gyom, néha szándékosan is meghagyok egy-két szép példányt. És sokszor a dísznövények, haszonnövények magjai is gyomnak számítanak, ahová épp nem azt szánom. Így minden kórót is el kellene égetnem. Kár lenne.
Kolleganom organikusan kerteszkedik. A komposztot letakarja fekete foliaval egy nyarra, mielott felhasznalja. Nem kupacban, hanem amennyire tudja szetteriteni. Azt mondja, "megfozi" a gyom magvakat benne.
Eddig külön gyűjtöttem a gyomot, van egy tónak tervezett gödör a kert egyik sarkában, oda szórtuk, elszáradt, elégettük és a keletkezett hamut kiszórtuk a paradicsom alá, így nem szaporodott és káliummal is dúsítottunk a paradicsomnak. Idén végre felszámoljuk a gödröt de most dilemmában vagyok, hogy kockáztassak és rakjak mindent össze egy komposzthalomba, vagy dobjam ki és elpazaroljam a gyomokban felhalmozódott tápanyagot.
Nálam is kelnek belőle a gyommagok. Tanácsolták, hogy ne tegyek bele felmagzott gyomokat, de ezt a gyakorltban nem lehet megvalósítani. Nem tudom megoldani, hogy soha sehol ne érleljenek a gyomok magot, a felmagzottakat nem komposztálni viszont őrült pazarlás. Így csak a veteményesben használom, ott úgyis kell kapálni, akkor meg tök mindegy, hogy 30 vagy 200 szál gyomot kapálok ki. Ahol takarva van a talaj, ott sem számít.
Azon gondolkodom, hogy csinálok egy kisebb komposztálót, amibe csak magmentes dolgokat rakok az évelőágyásokhoz. Eddig ott megoldottam a trágyázást marhatrágyával és macskaalommal, de néha jól jönne egy kis komposzt.
Nem vagyok kezdő kertész, de egy évekig össze-vissza, koncepció nélkül alakított-ültetett növényekkel teli, erősen elhanyagolt kertet "kaptam". Hogy eddig ennyi ráfordítható idővel-energiával ennyit sikerült kihozni belőle, már annak is örülök. A krumplira gondoltam, de az utcára egy lankás domboldalba a tűztövisek, borbolyák és egyebek közé? ;)
Hogy ON is legyek, a komposzt helye nagyon jól ki volt alakítva, azóta is használjuk. Csak azt nem tudtam, hogy a felmagzott gyomokat is beleszórták, úgyhogy első évben a komposzt szétterítésével együtt "bevetettem" disznóparéjjal és parlagfűvel az egész kertet :( Olvastam okos könyvben, hogy a gyommagvak a komposztálás során elvesztik a csíraképességüket, éppen az ellenkezőjét tapasztaltam, ezért nem kísérleteztem vele. Valakinek sikerült már a gyakorlatban gyomból használható komposztot csinálni?
Mi a zöldséges ágyásról konzultáltunk és nem az útról. Régebben én is sokat robotoltam és mindent elkövettem, hogy időt nyerjek. Amióta kiszálltam a mókuskerékből, azóta másképpen nézek a világra és megmosolygom az akkori hülyeségemeimet.
Sok kezdő kertész kér tőlem tanácsot az elinduláshoz. Azt szoktam javasolni számukra a tarack ellen, hogy az első évben vessenek krumplit. Azt bekapálás után takarják le kézi kaszával vágott fűvel olyan vastagon, hogy ne nőhessen a gyom. A következő évben nem lesz gond a tarack.
Nekem nincs az ágyások között burkolt utam, csak natur föld. Kissé gyomos, de így van ez jól. A haszonnövények se tiltakoznak ellene, nekik is megvan az őket megillető hely.
Ertelek - de... ahogy irtad, igazibol nem allitja meg.
Volt nekem is nagyon tarackos kertem - es csak ugy tudtam benne dolgozni, hogy elotte atastuk es kiszedtuk a tarckot.
Annak ellenere, hogy nagyon vegyszer ellenes vagyok, ha valahol ennyire makacs a gaz, bizony elobb kiirtom ha kell vegyszerrel... (nem sokszor volt ra pelda, igaz).
A szovetre is fog rakodni annyi fold, hogy a gyommagvak ki tudjanak kelni. Sajnos... NEkem is van egy kavicsos reszem, nem nehez kiszedni azt a gazt ami kozotte megmarad.
OK, csak próbáltam mutatni példát arra, amikor van létjogosultsága az agroszövetnek. Egy olyan elgyomosodott kertet "örököltem", hogy ha csak simán kavicsot szórnék, azzal semmire sem mennék. Az agroszövet széleinél így is áttörekszik a tarack és a szulák, de két mozdulattal megemelem, kihúzom a szövet alól, visszateszem és visszakotrom rá a kavicsot. Így nincs esélye szétterülni és belefutni az ágyásokba. Tavaly már sokkal több örömöm leltem így a kertben :))
Meg azoknak is, akiknek napi 12-13 óra egy munkanapjuk és a maradék nagyon kevés idejüket hasznosabban töltenék, mint gazzal való hadakozással...
A képen egyébként agroszövet van, pl. kertészeti árudákban, fóliasátrakban is használják, hogy ne nőjön a gyom a lerakott cserepes növények közt. Nálunk is ez van a kerti sütögető környéként és az ágyások között a kavics alatt; és mivel az elmúlt 3 évben az előkertben az egész napig tartó felásás-tarackszedegetés után lerakott 2 köbméter mulcs két hónap múlva ki sem látszott a tarack alól, idén feladom a küzdelmet és oda is ilyet teszünk. Marad melóznivalóm így is bőven, de szívesen veszek hasznos tanácsokat, hogy eljuthassak odáig, hogy azt se tudjam, mihez kezdjek jódolgomban :))
Illusztráció:
2008-ban heti 2-3 este küzdöttem, mégis folyton gazos volt a vetemény
2010-ben, a kavics alatti agroszövet megakadályozza a gyomosodást, megdupláztuk a veteményes méretét, mégis heti 1 este is elég rendben tartani :))
Ez felesleges hóbort azok számára akik jómódjukban azt se tudják mit csináljanak. Egykori főmérnököm szokta mondani, amíg lószar lesz, addig veréb is lesz. Magyarul nem lehet olyat kitalálni amit meg ne venne valaki.
A kertem nagyon agyagos talaj volt mikor megvettuk 20 evvel ezelott - es azota rendszeresen adok hozza komposztot. A szerkezete csodalatosan megjavult, tele van foldigilisztaval, es nem kell hozza adni semmilyen mutragyat vagy organikusat. Illetve... csak akkor, ha a novenynek specialis igenye van - a rhodoknak szoktam adni savanyitast.
A mulch-ot is azert teszem ki ugy, hogy nincs alatta semmi - hogy bele tudjon komposztalodni a foldbe, javitsa, taplalja.
Egyetértek a azzal, hogy a tránya a nyerő tápanyag a komposzt pedig javítja a talajszerkezetet. Ám ez csak kis mennyiség esetén érvényes. Van is ilyen mondás, kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben gyógyszer. Az erdőt hozom fel példának. A keletkező lomb által képződő komposzt elegendő az élet fenntartására. Sőt milyen jó az erdő talaja? A kertem vége erdő, igy a tavaszi palánta neveléshez komposzt-erdei föld keveréket készítek. Elhihetitek jobb mint a benzinkutnál vásárolható zsákos komposzt kutyulmány. Miután a kertész eljut egy olyan szintre, ahol a talaj már elegendően tápanyagdús, onnan kezdve elegendő a komposzt és nincs szükség trágyára. Ennek az a feltétele, hogy sokkal több szerves anyag kerüljön a talajba mint amennyit kinyerünk belőle. A szakadatlan tápanyag pótlás egyik módja az állandó takarás. Természetesen a termelt zöldségek szára, levele direktben vagy a konyhai hámozás után a komposzttal szintén visszakerül a talajba. Így összességében elegendő tápanyag keletkezik a növények számára.
máj. elejei kép. Már a palánták kiültetésével elkezdem a takargatást és őszig egyfolytában tart ez a hasznos munka.
A komposzttal kapcsolatban túl sokat nem érdemes tudományoskodni. (Az erdő se magyarázza magát, mégis működik) Minden ami természetes jöhet bele ami mesterséges azt a szemétbe dobd.
Nem. Miért okoznának? Már a szervezetből is a máj által átalakítva jön ki minden. Olvasd el, hogy az indiaiak kórházi fertőző huladékokat komposztáló rendszere mit állat elő! 12 hét után nem lehet semmi ártalmast találni. Nem érdemes divatosan mindent veszélyesnek hinni :-)
Igazad van, valóban szó volt róla. Sajnos a megjegyzésemből kimaradt, hogy a vizelettel ürülő gyógyszerek (pl. cukorbetegségre, vitaminok, stb.) nem okoznak-e majd gondot.
Hozzátéve, hogy a vizelet lényegében steril (kivéve pl. a vesetbc, ami fertőzhet, számos tehenes sztori van ilyen...). Úgyhogy komposztálás nélkül sem árt.
amíg ilyen szégyentelenül keveset adnak a papírért, addig még elvinni sem tudod szinte. Pláne ha sok és a benzint is be kell számolni. Úgy rémlik, hogy h a 10Ft/kilót alulról verdesi, akkor már nagyon jót találtál :-( sajnos. Jellemzőbb a 2-4Ft/kilós átvételi ár!
Korábba már volt egy-két eszmefuttatás az emberi "melléktermékek" komposztálhatóságáról. A lényeg, hogy a megfelelő komposztálás után nem okozhat problémát.
Amúgy, az jutott eszembe, amit korábban már másnak is tanácsoltam, hogy a papírt vigye el hulladékgyűjtő telepre, és amit kap érte azt fordítsa kertjének hasznára :-)
Az rendben van, hogy humusz a lebontás eredménye, csak épp a növények szempontjából ez nagyon sovány tápanyag, nitrogént káliumot és foszfort csak nyomokban tartalmaz. A talajszerkezetre jó hatással van, de nem nevezhetjük trágyának, mert nem növeli közvetlenül a tápanyagtartalmat.
A rendszeres, nagyobb mennyiségű talajszerkezetjavító adalék (akár tőzeg, akár aprított hullámpapír, akár alginit vagy más ásványi talajjavítók) hozzáadása pedig 3-5 éven belül jelentősen megváltoztathatja a feltalaj (felső 60cm) szerkezetét, ha mindezek mellé megfelelő növényi kultúrák kerülnek. Sokat segít a zöldtrángya növények több generációjának vetése és a mulcsozás is.
Egyik szomszédom annyira "környezetbarát" hogy szó szerint saját székletén ill. szappanos-samponos vízen kívül mindent a komposztáló ládába dob. A ételmaradékos vízzel ami a lábasok feláztatásából származik nekem nem okoz gondot, de véleményetek szerint (is) nem lesz abból gond, ha a vizeletét is komposztálja a komposztáló megfelelő folyadékmennyiség ellátása érdekében? Egyébként a társasháznak zárható (fedeles) komposztáló edényei vannak az állatok és esetleges szagok elkerülése véget.
Egyetértek, de személy szerint a pizzás dobozokat feldarabolva beledobom a komposztálóba (igaz, nem nagy mennyiségben). Tekintettel, hogy ételt szállítanak házhoz benne, feltételezem, hogy nincs annyi mérgező anyag benne mint az irodai használatú karton/hullámpapírban ill. mérgező anyagót nem tartalmazó festéket használnak...
A papír amikor még fából készült, nem jelentett problémát a felhasználhatóság szempontjából. Ha megnézitek a naponta postaládába bedobált fényes, műanyagalapú festéktől fénylő reklámújságokat, láthatjátok, hogy nem a komposztba való. Többet ártana mint használna. A hullámpapír és a kartonpapírok is tartalmaznak ezekből az anyagokból jócskán, hiszen a szelektiv hulladékgyűjtés eredményét ilyen módon újrahasznosítják. Ki tudja mennyi méreg összetevő marad ezekben a papírtermékekben? Óvatosan kell ezt kezelni.
igen, használható, ha eltávolítod belőle az esetleges fémkapcsokat és műanyag ragasztó részeket.
Használhatod úgy is, hogy felaprítod és 1/4 rész földdel keverve komposztként érleled, de úgy is, hogy felaprítva mulcsozol vele. Tápanyagot nem sokat tartalmaz, kb úgy működik, mintha tőzeget használnál.
Olvastam több hsz-ben is a kartonpapír komposztba keverését. Szerintetek nagyobb mennyiségben is használható a barna kartonpapír kötött, agyagos talaj lazításához? A munkahelyen elég nagy mennyiségben hozzáférek, és ott csak hulladék, kidobjuk.
A kertben viszont jól jöhetne, de nem szeretném elrontani sem vele a talajt (savanyítani, lúgosítani, meszesíteni, vagy hasonló, kezdő kertész vagyok)
Láttam én már olyat is aki a nagypapa télikabátjával takarta a komposztját.Én semmiféle hókusz-pókuszt nem használok. A legfelső réteg letakarja az alatta lévő réteget és ezzel a dolgot rendezettnek tekintem. A trágyaréteget sohase hagyom meg felső rétegnek. Általában a felső rétegnek füvet használok, mert abból rengeteg áll rendelkezésre. Úgy is mondhatnám, a fene egye meg állandóan kaszálnom kell. A legfelső réteg kiszáradhat, de ez semmilyen problémát nem okoz. Édesapám paraszt volt anno. Vasárnap egy alkalommal amikor templomba menet kérdőre vonták. Nem lesz abból baj, hogy megázik a réten lévő széna? Azt felelte, aki megáztatja az majd meg is szárítja, és ezzel továbbment a templom irányába. Ezt az anekdotát értd rá a komposzt legfelső sorára. Ide másolok egy fotót a honlapomról az egyik komposzttelepemről. Látszik középen egy karó. Ott el ketté van választva egy bádog lemezzel. A 4m hosszú tároló innenső 2m-es fele gyűjtésre szolgál, míg a távolabbi 2m-s rész a tavalyi érett komposzt tárolására. Ez kerül folyamatos felhasználásra. Aztán jövőre az innensőt használom és tulsót töltöm. Így évenként cserélődik a két funkció.
Viszont egy rossz szőnyegdarab a tetejére sztem előnyös: ilyenkor nem hűl annyira, nyáron nem szárad annyira, Angliában nem ázik sz@rrá :-) Földet én se teszek...
A több éve jól működő komposzttelep nem igényel külön földet A szakemberek azért javasoljág a földet, mert a benne lévő élő szervezetek segítenek beindítani a lebomlást. Egy idő után a komposztálót csak tölteni kell és magától beindul a lebontási folyamat. A rádobált zöldségnövények gyökerei amúgy is tartalmaznak földet. Azt tapasztaltam, hogy a több évig a helyén hagyott komposzt földszerűvé érik. Egyes szakkönyvek a földdel való letakarást javasolják. Értelmetlennek tartom. Egyrészt mindig a rakat felső rétegében a legéretteb és legporhanyósabb a komposzt. Azért mert ott jut a legtöbb levegőhöz, valamint ott járják át legjobban a benne élő parányi állatkák.A letakarás akadályozza a szellőzést.
Szerintem a föld keverése nem feltétlen szükséges, inkább 1/4 rész "barna" azaz magas cellulóztartalmú aprítékot adagolj hozzá. Ilyenek az ágdarálék, a szalmatörek, forgács, aprított papír, esetleg tőzeg. Ahatsz hozzá ezen felül a zöldanyag 1/20 résznyi agyaport, alginitet, stb illetve földet is, de elsődlegesen a "barna" a lényeges. Azt egyenletesen keverd bele a zöldhulladékba, ahatsz hozzá 1 lapátnyi kész komposztot is, az beindítja a folyamatokat.
A szomszédok a sövénnyírás végeredményeként sok tuja és egyéb örökzöld nyesedéket szállítanak hozzám. Nem szoktam a komposztba keverni. Sajnálom az időt a felaprításhoz. Inkább úgy ahogy kapom a 15-35 cm hosszú ágakat a zöldségsorok gyalogútjaira terítem. Kellemes érzés rajta mászkálni és a sűrű állaga miatt jól árnyékolja a talajt. Nem tud nőni alatta a gyom.Ősz végére elkomposztálólódik a zöldje, azokat a fás részeket amelyek nem váltak az enyészet martalékává beleásózom a földbe.
1,5 éve mulcsoztam ilyennel. Finom volt az illata, viszonylag hamar eltűnt, vagyis komposztálódott a talaj felszínén is. Hivatalosan lassabban kéne bomlania :-) Tyúktrágyával keverve biztosan szép komposztod lesz belőle.
Lehet, hogy már tárgyaltatok róla: tuja aprítékkal kapcsolatban vagyok kíváncsi a tapasztalatokra.
Vagyis pontosabban leyland ciprus amit ki fogok vágni és hogy milyen hatással van a komposztra, mennyi idő alatt bomlik el? Rontja a kopmposzt minőségét, vagy később rothad meg?
Most tervezem kivágni, ledarálni és a cserepes növényekre szórni (már van rajtuk egyéb lomb, de jobb a több).
Tavasszal egy kupacba raknám és baromfitrágyával és félérett komposzttal keverném.
Vagy csak borítsam ki az aprítékot a kukoricaföldre ahol elvész ez a mennyiség.
Vettunk egy leveldaralot, de nem hasznaljuk. Eleg fujni - a bokrok ala - es ami lesz belole, lesz belole. Nem tesszuk a komposztba. Eleg sok a bokor, azok ala tesszuk.
Nem, az csak nyár végére. De engem nem zavar, hogy ott vannak.
A mi lombszívónkat nem dugítja el a levélnyél (vagy csak ritkán), de beszívja a diókat is, rettenetes hangja van és nagyon nehéz, úgyhogy nem használom. Amennyit össze akarok szedni, ahhoz jó a gereblye, az eperfa alatt meg jobb is, ha nem bomlik le olyan hamar.
A kérdésem az lenne , hogy a levélszár is eltűnik tavaszra? mert azt vettem észre, hogy azokkal nem bír a természet ilyen rövid idő alatt.
Gondoltam lombporszívóval összeszedni, mert az szecskázza is, így gyorsabb a folyamat, de nem lehet, mert a levélnyél fél pillanat alatt eldugaszolja a gépet.
Meg még az árnylilomok, kankalin, hortenzia, rebarbara, meténg, ribizli, egres, mahónia, hunyorok, sárga árvacsalán, erdei borkóró, medvehagyma, csíkos kecskerágó és mindenféle gyom remekül bírja.
Nálam buxus, borostyán, flox, tuja, tűztövis, tulipán kap a diófa lombból, de egyik se haragszik érte. Az őszibarack megérezte a diófa közelségét, de ugy gondolom az se a lehult lomb miatt, hanem a rávetődő árnyék nem tetszik neki.
Na de ha beássa az ember a földbe, az azt feltételezi, hogy ott nincs semmi, jelenleg is juglont felszívni tudó zöldségnövény. Tavaszra pedig elbomlik a juglon java.
Mivel tudomásom szerint alig vándorol a talajban, a szőlő gyökeréhez meg nem nagyon jut le, de a szőlő gyökérműködése ilyenkor nem jelentős, meg a szőlő egyébként sem érzékeny a juglonra.
Nem lesz semmi gond, ha van mivel bekeverni a gyepnyiradékot. Ágnyesedég, keményfa forgács, szalma, vagy legrosszabb esetben egy adag tőzeg megfelel a célnak. Az a lényeg, hogy a fű legyen levegős, és ne tudjon összetapadni, és levegőtlenné válni.
A láda alja legyen lyukas, hogy érintkezhessen a komposzt a talajjal, és a giliszták be tudjanak költözni a komposztba.
A levél sehonnan, míg a komposztsiló/halom/gödör általában el van különítve a növényektől, így a kioldódó juglonon nem jut a gyökerek közé, hogy a növekedésgátló hatást kifejtse. A kész komposztban már nem lesz juglonon, mert az is elbomlik.
A műanyagban jobban befülled, mint a fából készültben, azontúl 2 vagy 3 kéne belőle, hogy egyet tölts, másik érik, harmadikban fölhalmozol "szárazanyagot". Ha szikkadt, akkor 5cm fű+5cm egyéb jó eredményt ad, de fölmelegszik és illatozhat meleg időben. Viszont a végeredmény tökéletes lehet. Ha csak egy férne el, de pl. tudsz szerezni faforgácsot vagy szalmát, ami elfér mellette valahol, akkor már jól állsz. Mindenképp érdemes komposztálni :-) és muszáj is, ha kicsit is környezettudatos vagy...
Mindenképp érdemes. De ésszel. Ha van lehetőséged nagyobb és több tárolót építeni, akkor sikeres lehetsz, mert a gyepnyiradékot keverni kell vagy a félkész komposzttal vagy a betárolt szárazabb anyaggal, akkor nem az általad félve vázolt ragacsos bűztermék lesz a vége. Illetve javít a dolgon az is, ha a gyepnyiradékot a halombatétel előtt meg tudod szárítani valahol (nyáron 1 nap alatt is akár).
A lehullott falevelek gereblyézése közben gondoltam rá, hogy mi lenne, ha beraknék a kert végébe egy komposztálót. Szép a környezettudatosság meg minden, de az elsődleges feladata az életünk megkönnyítése lenne azáltal, ha problémamentesen elnyelné a kerti hulladékot. A kertben haszonnövény nincs, csak gyep és fák, cserjék, sövény, ilyesmi.
Tavasszal lenne némi darálék, viszont nyáron folyamatosan fűnyesedék. Általában hetente olyan 1-2 zsáknyi fű jön le, tavasszal még több.
Érdemes belevágni, vagy a sok fűből csak valami ordenáré büdös ragacs lesz, amit a végén ugyanúgy el kell szállítanom?
Klasszikus komposztot lúgosítani kell, arra jó (mész helyett). És sok helyen említik a csigák ellen száraz időben kis csíkokban a veteményes sorok közé. Idén nem lett volna rossz, annyi volt a csiga (gondolom a sok csapadék miatt). Gilisztakomposztba nem kell, nem való.
Az attól függ, hogy mennyi hamu termelődik, és milyen fát tüzelsz...
Amennyiben olyan fát égetsz, ami egyszer már civilizációs célra fel lett használva (vasúti talpfa, villanyoszlop, bútor stb.) annak a hamuját még a kertben se szórd szét, mert ártalmas.
A jó minőségű hamut ne a komposztra szórd, hanem gyűjtsd össze és nyáron, vékony rétegben közvetlenül eső előtt szórd ki, rá a növényekre, védi őket a kártevőktől, és némelyik gombabetegségtől, ráadásul lombtrágyaként is hat.
Kérdéssel kezem az első írásomat. Fatüzelésű kályhámból érdemes e komposztálóra önteni a hamut, vagy inkább öntsem mindjárt a felásott kertre? Korábban ezt tettem, de nem lesz e sok?
Apró szemű fehér. Nagyszemű fehér oltvány eredetileg, de a nemes rész elpusztult, az alany meg szépen kinőtte magát. Miután már egy fekete tönkrement (sorra szakadtak le maguktól az ágai), úgy döntöttünk, olyan, amilyen, ez legalább egészséges. Ha a rigók nem zabálnák úgy le, hogy még a földről is összeszedik, egész jó lenne. Egyébként még a diólevélhez: beásni még sose próbáltam, így is kevesebb anyag áll rendelkezésemre talajtakaráshoz, mint szeretném. Ráadásul a szomszéd idén kivágta az egyik diófáját, úgyhogy még kevesebb lesz.
Itt a kis fa, felül már egy másik fajta is bele van oltva. (Két felső hajtás a sárga jel fölött.
A zsákokban felül kb.5-6 cm vastag feketeföld, alatta ez a száraz vmi, alul erősen lótrágyának vélhető valami...
Ennyit szántunk a fóliába, de ha kell, van még a saját komposzt is.
Itt erősen úgy tűnik, lócitromot markolászok, de csak azért tettem, hogy látsszon, milyen az állaga alul(gyurmázható :P )
A saját komposztálásom, a domb már gázosabb ügy, mert folyamatosan gyűjtöttem rá, így most ki kell menteni az alsó, érett réteget
jó kis meló lesz.
