A szoba,
egy betonnal körülvett semmi,
ahova butorokat érdemes tenni.
Nem maga a légüres tér!
azt nem adják ennyiért.
Csupán levegővel töltött semmi.
Értéke?
Kinek mennyi...
Felvilágosítanám a tulajt!
De nincs mit tenni,
ezt a semmit meg kell venni.
Mennék jobbra, de a másik felem
Nem enged! Hiába erőltetem
Könyörgőn kérem, sírva, engedjen
Képembe belekacag hidegen
Két tudat, két gondolat mi harcol
Skizofrén párbaj örökké gátol...
Beatrix, Erna és Rózsa,
Ti kerültök ma szóba!
Gyönyörű virágok csokra,
Vigyétek még nagyon sokra!
Legyetek édesek, mint méz!
Pünkösdi rózsám merre mész?
Nézz rám kérlek szépen
S szárny nélkül repülök az égen....:-)))
Óh Uram, miért kell nekem
másnapos fejem
klaviatura-hegyek kőzé emelnem?
Vajh, mi féle állapot,
hogy ma is dolgozok?
Más Mber kedvessével oldalán,
otthon mit csinál? ...
Én meg itt ügyelek,
sőt felügyelek
haza csak sokára megyek.
Na, de ha elindulok hazafelé,
lányok omlanak lábam elé
és ködfátyolban úszó szemükkel
szerelemért könyörögnek.
És én nem vagyok gonosz;
ha kérik meg is kapják
s, ha nagyon akarják
be is ...
Mondják sokan, rokonok, szomszédok, tanárok,
Meg a kocsmában, ahová naponta lejárok,
- csak úgy inni, balhézni, kártyázni ,
újpestrajongókkal egy kicsit csatázni -
A sok narkós haver meg az iszákos barátok,
Meg a jó anyám -"hát ez a gyerek átok!"
Meg gondoltam én is, míg apámat ütöttem,
A gének azok gének : apámra ütöttem.
(Rónay-Vitéz "Metapegazus" Benedek Unicornis és Unicum című kötetéből)
- Már írói álnevem is van a kötetet meg csak kitaláltam.