Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Látom sokak fantáziáját felcsigázza ez a felsővezeték ügy.
Abban kérem a tisztelt Fórumtársak segítségét, hogy a felsővezeték/munkavezeték milyen drótból lehet/legyen? Az addig megvan, hogy 0,5-0,6mm vastagot használ a Viessmann (a vitrinemben otthon a villanymozdonyok felsővezeték alatt álldigálnak). Az a kérdésem, hogy ez milyen acél/réz/horganyzott acél lehet? Hogyan keressek rá a neten, hátha sikerülne saját kezűleg is majd készíteni. Van elég sok leírás a készítésről. Oszlopra van ötletem (oszlop/izolator/kar ötlet megvan)
A 30-as vasútvonal Kelenföld-Tárnok szakasza a 90-es évek közepén történt átépítésig faaljas, hevederes felépítményű volt (több szakaszban épült át). Ahogy a 40-es Kelenföld-Háros szakasza is emlékeim szerint.
A terepasztalon nem csak sínek, meg felsővezetékek vannak hanem fák is.:-) Fakészítés közben legjobb rockballadát hallgatni.:-) Egy gyönyörű Dinamit ballada. Hát azért itt vannak sínek is.:-)
Ez így van. Viszont ott ahol így űzik hobby-t, nem hívják magukat modellezőnek a lelkes vonatozók (hanem helyesen játékvonatosnak nevezik magukat). Ellenben kishazánkban, a kiállítások nagy részén, és a különböző itteni és FB csoportokban is inkább a játékvonatozás a sztenderd, és ezt futtatják vasútmodellezés címszó alatt (tisztelet a kivételnek + FREMO).
Ez azért nem igaz teljesen, mert mindenhol a világban a modellvasút egy részét a gyereknek építik játéknak (=kisvonat), ott meg megy a repesztés 200-al a 380-as sugáron. :-) Csak a modellező nem ezeket a videókat nézi meg. :-)
"Jól néz ki pl az ACME V63 a közel 300mm személykocsikkal, de nem egy kis asztalon, ahol az ívekben a vágány "kihasal" a szerelvény alól. Pláne ha ehhez, rakétasebességet állítunk be. " - az Amcsik pl. ezért járatják gyök 2-vel a vonataikat. Rengeteg nagyobb méretű asztalról készült videót néztem meg, és olyat nem nagyon láttam, ahol ilyen európai Maerklines módra 200-al repeszt a vonat az r=380-as ívben. Egyébként több modellező is elmondja a videóiban, hogy még méteres ívsugár esetén sem szép a szemnek, ha 40-50km/h-s modellsebességnél gyorsabban mennek a vonatok, és az amcsi mozdonyok is kifelyezetten lassúmenetre vannak optimalizálva.
Sőt, terepasztalon a vezeték is sokszor íves, mert nem lehet olyan sűrűn tenni az oszlopokat, hogy egyenes lehessen. Persze a modellvasút mindig kompromisszumokkal jár. A Fremónál is a minimális 600 mm-es ívsugár is 52 m-nek felel meg, de ha nem lenne kompromisszum, akkor egy tornaterem sem lenne elég.
"Na, ezért nem izgatják a japánok halálra magukat .... de tódulnának a hölgyismerősöm után a strandon ..:-))"
A japánok tódulnak utána? És mit szól ehhez a hölgy, hogy egy falka japán rohan utána a strandon? :-))
...háááát, tornacsarnok szerintem egyinkünknek sincs :) Jó esetben egy teljes szobát tolerál a család.
"Itt jön akkor az ívsugár. Brutálisan alacsonyra van állítva modellezésben."
Azt hiszem ezzel kapcsolatban olvastam valahol, hogy esszenciát építünk. Vagyis ha már helyszűke miatt alacsonyabb ívekre kényszerülünk, azt a "szemlélőnek tetsző" módon kell elhelyezni. És ez igaz a felsővezeték tartóoszlopaira is. Az sem utolsó szempont, hogy mit járatunk a szűkre szabott pályánkon. Jól néz ki pl az ACME V63 a közel 300mm személykocsikkal, de nem egy kis asztalon, ahol az ívekben a vágány "kihasal" a szerelvény alól. Pláne ha ehhez, rakétasebességet állítunk be.
Számomra egy kevésbé szép asztal az adottságához illő járműállománnyal néha jobb összképpel bír, mint egy autentikus terep a városi villamos méretű íveken száguldozó ICE szerelvénnyel.
"Ha már felsővezeték, az sem mindegy milyen sínt rakunk le. Ilyenkor sajnos sokan betonaljas sínek helyett talpfa vágányt fektetnek, pedig a kettő együtt igen ritka."
Ez korszaktól függ. Ha valaki III-as korszakos asztalt épít, ott bizony a talpfa volt a jellemző. Ha IV-es, ott lehet talpfa és betonalj is. V-ös, VI-os korszakra gondolsz, akkor igazad van.
Itt jön akkor az ívsugár. Brutálisan alacsonyra van állítva modellezésben.
Ismereteim szerint meg a kocsikra festett feliratok alapján ma a nagyvasúton ez az érték 50m. Pld: közúti villamospályán kiszolgált iparvágány németeknél, borvidékeken franciáknál. Nem minden kocsi bírja ezt.
Eas-Gabs-Zas-Sgnss 70m, Ks-Lgss-Gbgs-Hbillns 100m. Vegyük a példához a 100m -t, hogy mindent tudjunk járatni.
100m = 100.000mm 100.000/87 = 1.150mm
Mit írtál? R=400mm azaz harmada.
Rémisztgesselek? 100 Km/h fővonalnál H0 R = 23 méter jönne ki ....
Maradok én is a Roco R9/R10 ívsugárnál, mert nincsen tornacsarnokom... :-))
Na igen az oszlopkiosztás is érdekes... Akkor is ha lemodellezve eltekintünk a tényleges távolságtól és sűrűbben telepítjük őket. Egyenes szakaszon ez ok is, de kérdem én mi lesz az ívekben? Én ugyan nem ismerem a kolléga pályatervét, de gondolom nem egy elnyújtott "O" alakú dilikört szándékozik építeni. Nos, egy otthoni átlagos H0 asztalon gyakoriak a R400-480mm ívek. Ha valaki nem akar playtime íves "drótot", akkor ezeken a részeken olyan sűrűn kell elhelyezni a tartóoszlopokat, hogy itt már lehet tényleg felesleges a munkavezeték vastagságáról beszélni. Az összképet nem ez, hanem az oszloperdő vágja haza. Még egy indok a tényleges drót építésének hanyagolására.
Japán terepasztaloknál látom, hogy csak az oszlopokat rakják fel, de a madzagolás hiányából nem követnek el Harakirit.....:-))
A legnagyobb oszloptávolság egyenes pályán, kompenzált hosszlánc és ±300 mm-es kígyózás esetén 80 m. A jelenleg érvényes szabvány előírása szerint a felsővezeték építésben alkalmazható legnagyobb oszloptávolság 75 m ami megfelel mind a még meglévő ±400 mm-es, mind a bevezetett ±300 mm-es kígyózásnak, valamint a használatban lévő és a bevezetni tervezett áramszedő szélességnek egyaránt.
(RÓNAI ENDRE: VASÚTI VILLAMOS FELSŐVEZETÉK 2009. év kivonat)
