"Létezne, hogy a speciális relativitáselmélet hallgatólagosan feltételezi, hogy kölcsönös megfigyelések előtt mindenhol minden órát szinkronizáltak az Einstein által javasolt módszerrel ?"
Nincs szükség arra, hogy ezt feltételezzék. Pl. van csomó óra mindenfelé, amiket nem szinkronizálták soha és összevissza állnak. Azt értelemszerűen nem lehet kitalálni, hogy találomra hová állították őket. Azt azonban ki lehet számítani, mit fognak mutatni később.
A szinkronizált órák rendszere annak szemléltetése, mit jelent a specrelben az "idő" fogalom.
"Tehat az hogy egyik is meg a masik EGYEDI ora is lassabban jar a masikhoz kepest, ez a mondat NEM IGAZ. A relativitas felreertesen alapszik. A relativitasban semmi ilyesmi nincs."
Ez nem igaz. Ha egy távoli óráról 101 csipogás ténylegesen eljut hozzánk, akkor tudjuk, hogy az órán legalább 101 csipogás a valóságban is megtörtént, hiszen meg nem történt csipogásból nem lesz csipogásjel, ami eljuthatna hozzánk. Ha ezidáig a nálunk levő óra csak 100-at csipogott, akkor tudhatjuk, hogy a távoli óra legalább 1%-kal gyorsabban jár - anélkül, hogy lehoznánk. Ez minimális okoskodás, csak valahogy neked sok.
Amúgy a Nap gravitációja vagy az atomok léte sokkal bonyolultabb okoskodással lett igazolva. Annyi a különbség, hogy azt könnyebb elképzelni, bár ha jobban belegondolsz, elképesztő dolgok azok is.
De azt ugye megértetted ennyi év alatt, hogy a látszó órajeleltérést kell megkülönböztetni a valóságban is megtörténő, ténylegesen bekövetkező órajelsietés/lassulás -tól ? (a földről nézve mind a két esetben ugyanazt látod)
Ezt megkülönböztetést csak egyféleképpen teheted meg, ha visszahozod az órát.
Itt lenn a Földön összehasonlíthatod az órákat, látod, hogy egyformák vagy sem, megállapíthatod az eltéréseket ha van. Okoskodás kizárva, vagy a te szóhasználatoddal élve minimális. Ez kisérlet. Lenne.
Itt egy jó összefoglaló a SR kísérleti bizonyítékairól, az egyik legmeggyőzőbb számomra a relativisztikus Doppler-effektus ellenőrzése, lásd itt, hiszen ez ekvivalens a relativisztikus idődilatációval. Persze mindegyiknél kell egy kicsit okoskodni, hogy a SR alaptételeihez eljussunk belőlük (igazából elég az axiómákhoz eljutni), de hát máshol is kell. Pl. a Nap gravitációjáról vagy az atomok létéről is csak közvetett úton tudunk: vannak közvetett megfigyeléseink (pl. bolygók mozgása, anyagok tulajdonságai) és utána jó sokat okoskodunk.
Melyik más csomó kisérletre gondolsz ami eldönti, hogy a GPS idődilatáció (vagy csak úgy általában az idődilatáció) nem látszólagos hanem a valóságban is megtörténik ??? Csak nem a gordiuszi csomó kisérlet ?
De amúgy a relativitáselméletet nem csak gondolatkísérletek támasztják alá, mert akkor matematikának hívnánk, nem fizikának. Van egy csomó kísérleti eredmény, amiből levezethetők a relativitáselmélet tételei és viszont. Neked az fáj, hogy kell okoskodni, dehát mikor nem kell. Pl. hogy igazolod közvetlenül - mindenféle okoskodás nélkül - hogy a Föld térfogata nagyobb a Marsénál?
Ha ez az okoskodás téves (bármely elemében lehet téves) akkor bukott a relativitáselmélet.
Az okoskodás hibás voltának kb. annyi az esélye, mint a legalapvetőbb matematikai tételek hibás voltának (pl. hogy végtelen sok prímszám van). Azokban is ennyire bízol?
Akkor fiúk annyit leszögezhetünk, hogy a relativitáselmélet gondolatkisérleten alapul, semmiféle konkrét kisérlet a (valóságos) idődilatációt nem támasztja alá, csupán indirekt okoskodás.
Ha ez az okoskodás téves (bármely elemében lehet téves) akkor bukott a relativitáselmélet.
A gondolatkísérlet pusztán az érvelés egy módja. Senki nem gondolja, hogy a kísérleteket helyettesítené, de nem is szokás (nem is lehet) száműzni a megismerésből. ivivan nyilván kísérleti eredményekből indulna ki (pl.: GPS működik) és utána logikai érveléssel (pl. gondolatkísérlettel) rámutatna a feltételezésed hibájára.
Ehhez nem kell valódi kísérlet. Az idődilatációt tapasztaljuk például a GPS holdak esetén. Tudjuk, hogy a látszólagos idődilatáció ellentmondáshoz vezet, míg a valós idődilatáció nem, ezért nyilvánvalóan a valósat fogadjuk el. Ennyire egyszerű a tudomány...
Ugye azért arról tudsz, hogy már 19109-et írunk? (Akarom mondani, 2009-et.) Persze jogodban áll utódvédharcokat folytatni egy kb. 104 éve elfogadott elmélet (vagyis a specrel) ellen, de az azért ne várd, hogy komolyan vegyen bárki is...
1. ez itt a rel.elm topik, az EPR kísérlet a rel.elm hatáskörén kívül esik.
2. einstein azt mondta, hogy az EPR kísérlet (akkor még csak gondolatkísérlet) alapján világos, hogy vagy van determinisztikus modell a kvantummechanika mögött, vagy a lokalitást el kell vetni. einstein azt tippelte(!), hogy a lokalitás marad.
Gyengébbek kedvéért: a 'lokalitás elve' azt jelenti, hogy a memóriahivatkozások jellemzően a tárnak egymáshoz közeli címeit érintik. Hogy ez itt miért on-topik, és mi köze Einsteinhez, azt most hirtelen nem tudnám megmondani.
