Mivel úgy látom és gondolom hogy értesz hozzá, ezért a te véleményed is kikérném a 5621.-ig hozzászólásomhoz! (Leginkább Egyed Györgyről utáni szöveget ami thalatta küldött e-mailben, csak ide is beraktam közszemlére) Remélem válaszol :)
Mint említettem nekem Thlatta küldte el e-mailben azt a részt ami hozzámtartozik. Tehát amit a 5621. hozzászólásomban belinkeltem (Egyed Györgyről-től). Azt hogy vannak e neki más részben is azt nem tudom. Tőlle kérdezd meg.
Egyébirányú (nem családtörténeti) kutatásaim során foglalkozom a hevesi-jászsági régióval (annyi átfedés van, hogy családom is valóban onnan származik, de nem állunk rokonságban a Csomortányi családdal, így segíteni nem tudok). Emiatt az egyéb kutakodások miatt érdekelt a Csurubi által említett 1712. évi jelentés.
Megkaptam. BORZALMASAN köszönöm :). 1.)Tehát akkor Egyed György 1738-ban halt meg vagy az előtt? 2.)Gyerekeiről nincs némi információd? Mert itt milyennincs rakott be olyat ami azt mondja be hogy kőtelekről kik vettek részt a 48-49-es szabadságharcban. 3.)De még így sem biztos hogy az ősöm?? 4.)Ugye az van áítva a Levéltár szerint hogy György 1715.-ben kürűi lakos. Viszon a Csomornyi jelentés(1712) vége felé így írja: ''Kütelken lakos Egyed György, hallottam...''. Akkor elképzelhető hogy az elkövetkező 3 évben átköltözött körűbe? Akkor ezek szerint alapvetően Kőtelki lakos volt és öregebb korában átköltözött körűbe. És hogyha az ősöm akkor a gyerekei visszajöttek Kőtelekre?
Egyed Györgyről
A török kiűzésekor, 1687/88-ban a mai Besenyszög területén lévő falvak is (Szög, Fokorú, Szentiván) elpusztulnak. Az elpusztult falvak lakosságát, illetve a túlélők sorsát követve találtam a következőket.
1712-ben ugyanis a Csomortányi-jelentés – amely az egyházkerület állapotát méri fel – a következő tanúvallomásokat rögzíti: „7. Szegh a Tiszán innét desertum. Anno 1687 elpusztulván a hely, ami pénze volt az egyháznak négyen felosztották véle és egyenlőképen jutott mindenkiknek. Christóf Balásnak flor. Ung. [magyar forint] 18. den. [dénár] 21 Szalonakban [Szolnokon] lakik, Totth Jánosnak flor. Ung. 18. den 21. Cessit ILLmus Dnus Praelatus patri Alexandro Czako pro templo. Totth Balintnak totidem vagyon maradvaja Kürün, Farkas Martonnak totidem vagyon maradvaja Ladányon. Kütelki Földes Benedek valja, hogy szép egy pár malomkeő ára flor. Ung. 18. a kütelki egyház pénze kőre ment adós véle. Kürüi Egyed György felesége ados két tallérral. Czako Klara hallottam Christóf Balástól, mikor felosztották a templom pénzével, hogy mondotta: ne adjunk Tolvay Gáspárnak, mert elég vagyon nála az egyház pénze, maga pedig a fia tudja, egy romlott harangját az Ladányiak ujban öntették. 8. Sz. Ivány a Tiszán innét desertum. Sati János mostan apáti lakos: hallottam szavahihető embertűl, hogy Kovács Péternél maradott volna negyven aranyig való pénze az egyháznak és a pusztulásban Onodban Gulás Györggyel fölosztoztak véle. Kovács Péter megholt, maradvája Árokszállásban lakik. Gulyás György mostanában holt meg feleségestül Egerben. Kütelken lakos Egyed György, hallottam, hogy az egyház pénze Kovács Péternél maradott volna. Lukusi György most kütelki lakos, hallottam, hogy egri Gulyás György az eő részére ment sz. iványi egyház pénzét templomokra osztotta volna: mostan egri plébánus ur tud felőle mondani.”
A jelentésben szereplő tanúk általában annak a településnek a lakói voltak, amelyről vallanak. Egyed Györgyről így feltételezhető, hogy a pusztulás előtt szentiványi vagy szegi lakos volt. Igaz, az sincs kizárva, hogy csak a szomszédos falvak valamelyikének lakójaként ismerte ilyen jól a szentiványi és a szögi viszonyokat, történéseket. A jelentés ellentmondásosnak tűnik. Szeg faluról a Kőtelken lakos Egyed György vall, míg Szentiványról a kürüi (nagykörüi) Egyed György felesége. Hol is élt akkor György 1712-ben? Nem tudjuk pontosan. Az is elképzelhető, hogy Egyed György a feleségén keresztül tud adatokat Szögről Szentiványról. Nem volt ugyanis jellemző, hogy női tanúk vallomását is begyűjtik. Talán ismeretlen nevű felesége volt szögi, és ő informálta férjét.
1738-ban folyt le az a tanúvallatás, amely Kőtelek és Szegpuszta határait vizsgálta. Ebben Szekeres Balázs, 42 éves szolnoki, azelőtt kőtelki lakos vallja, hogy az ún. Dóda fenék Kőtelekhez tartozik. Vallomását így fejezi be: „Csikot, és halat igen sokat valamikor szárasság nem volt Kőtelkiek fogtak, úgy azon Dóda fenekben a Fatens [Tanú] mégh gyermek korában két, vagy három esztendeigh, néhai Egyed György névővel járt csikászni a Dodában.”
A vallomásból kiderül, hogy az 1696 körül született tanú gyermekkorában Egyed György kőtelki lakos volt. Ez – a gyermekkor kifejezésből ítélve 1710 előtt lehetett. Ugyanakkor az is világos, hogy Egyed György 1738-ban már nem élt.
Az 1715. évi országos összeírás szerint Egyed György kürüi (nagykörüi) lakos.
Lehetséges, hogy az egyházfi irodalmi munkásságának "áldozata" vagy.
„A főváros 1853. évi térképén a mai Síp utcától a Wesselényi utca helyén húzódott a Gasse, amely 1870-ben már az Aréna utca nevet viselte a felső végén, a mai Dózsa György úton álló nyári színkörről.
Ekkor azonban még csak a mai Kertész utcáig volt egyenes vonalú, azon túl a pesti polgárok szőlőskertjeit átszelő, a Városerdőig (ma Városliget) húzódó, girbegurba szabályozási vonalként létezett.”
A fenti idézet a Wikipédiából van, a Wesselényi utca címszó alatt.
A „Budapest teljes utcanév-lexikona” szerint a mai Wesselényi utcának (ez a neve 1874 óta) már 1850-től Arena Gasse volt a neve. 1874 után a mai Dózsa György út kapta az Aréna út nevet.
Ekkor a mai Síp utcától az akkor még névvel nem illetett utcáig, a mai Erzsébet körútig vezetett, majd lépten-nyomon megszakadt, egy-egy kert állta az útját, folytatása tulajdonképpen csak szabályozási vonalként létezett.
Úgy vélem, hogy az Arena gasse és környéke akkor még földszintes, kertes házacskák laza halmaza volt. Pest 1868. évi szabályozási térképének látszólagos telekméretei erre utalnak. Úgy gondolom, hogy mindegyik anyakönyvi "házszám" az Arena utra vagy közvetlen közelségére utal.
Érdeklődnék, nincs-e valakinek a tarsolyában egy 1860 körüli Terézvárosi térkép.
A problémám a köv.
Szépszüleim 1859 -be házasodtak a Terézvárosi plébánián. Mindkettőjüket itt keresztelték, a házassági bejegyzés szerint mindketten a helyi plébánia tagjai
Lakcímük: szépapám arenae 4, szépanyám ruris 25
1.-2. gyermekük születésekor arenae 4
3. gyermek ruris 25
4.-5. gyermek arenae 4
Az Aréna utcát megtaláltam az utcanév lexikonban, de a ruris ( ?? )
Egy latin fordítás kapcsán kaptam annyi segítséget, hogy a ruris a falu birtokos esete.
Ha valakinek lenne valami ötlete, azt megköszönném.
"Ott sokáig pl. egyes városokban, uradalmakban meg sem telepedhettek zsidók."
Hogy védekezzem:) Tehát nem azt írtam, hogy az egész megyében nem telepedhettek meg!
Egyébként épp most jelent meg Balogh István könyve a Békés megyei zsidóságról, Békés békétlenség címmel. Abban részletesen, egyes településekre lebontva található a megyei zsidó közösségek története.
lehetséges, hogy félrenéztem, de én kb. 2 hete éppen a békésmegyei összeírásokat kutattam (18.sz.) a MOL-ban, s ott határozottan emlékszem, hogy pl. Békésszentandráson összeírattak a zsidó családok, csak az évszámot nem jegyeztem meg, s több telpülés is volt, igen elcsodálkoztam, hogy ilyen jó állapotú 18.sz.-i összeírást látok.
S kiegészíteném azzal még, hogy az evangélikus egyház anyakönyvében találtam halotti bejegyzést, ahol eltemettek egy köziszteletben álló izraelita embert Csabán az 1730-as években, ha jól értelmeztem a bejegyzést.
Én úgy vettem ki, hogy a településeken éltek, de a tekercs talán a jővőhéten újra a kezembe kerül, s akkor megnézem pontosan a tartalmát.
(Dédapáim a Sidótemplom melleti utcában születtek és éltek Csabán a 19.sz. közepén).
Hát...ha már így meg lettem szólítva...ööö...én Békés megyét kutattam izraelita akv. tekintetében. Ott sokáig pl. egyes városokban, uradalmakban meg sem telepedhettek zsidók. Viszont mikor ez az 1820/40-es évektől fokozatosan feloldódott, akkor természetesen nem csak a városokban, hanem a környező kisebb településeken is éltek családok, de azok adatait a nagyobb településeken megépült imaházak, zsinagógák köré szerveződött közösségeknél anyakönyvezték. Az anyakönyvekbe emlékeim szerint beírták a lakóhelyt is. Mondjuk én annyira nem figyeltem, mert zsidó őseim pont a legnagyobb központban, Békéscsabán éltek.
Köszi kezdi Neked is, csak az infó kellett :) A "pontos lakhely cim nincs rajta csak hogy szentes," megfogalmazás elég (theow-t még megkérdeztem az imént)
