Én semmiképpen sem ajánlanám március vége előtt. Az ágelhalást okozó gombák imádják a 0-15 fok közötti időt. Valamelyik nap mondták egy kertészeti műsorban, hogy idén jó volna egy harmadik lemosó permetezést is beiktatni az őszi és tavaszi közé, annyira elhúzódik ez az időjárás. Ha most metszed, a lassú keringés miatt lassan forr be a seb, és jó esély van a gombák bejutására. Másik dolog, hogy a metszés a megmaradó rügyek növekedését felgyorsítja, és ha tényleg jön március végén egy komolyabb fagy, mint egyesek állítják, akkor az kárt okoz. Nem kell elkapkodni, ha közvetlen virágzás előtt pont nem érsz rá, még sziromhullás után sem vagy elkésve, még az is jobb, mint ilyenkor. Egyébként az őszi- és sárgabarack kivételével már mindent lehet metszeni, a többi fának nincs ilyen jellegű betegsége.
Április elején elültettem egy kb. 1 centis törzsű saját olványt. Azt hittem, vége a vadszezonnak, nem kötöztem be. Tévedtem. Az őz 2 héten belül ledörzsölte a kérgét majdnem körbe, csak 2-3 mm maradt az egyik oldalon, az is elég kacskaringósan. Még most is csupasz a törzs egyik oldala.
Elég nehezen hajtott ki, de végül kiveckelődött, már egészen rendes, csak kissé féloldalas a lelökdösött rügyek miatt. De ez megoldható metszéssel.
Ez kb. 5 éve járt ugyanígy, a törzs egész magasságában csak néhány mm-es volt a kéregmaradvány. Mára csak egy körbefutó sebhely mutatja az eredeti törzs helyét. A mai törzs abból a pár mm-ből fejlődött ki.
Tudni éppen nem lehet ránézésre, csak sejteni, mivel ha a levél sárga, a levélér sötétebb, akkor leggyakrabban vasklorózis esete forog fenn. De még sok hiánybetegségnek és betegségnek van ilyen tünete.
A nektarin annyira rokonságban áll az őszibarackkal, hogy az őszibarack egyik fajtája.
A különféle klorózisok a fa rendelkezésére álló tápanyagok rossz arányából adódnak. Ha az egyikből sok van, akkor nem tudja felvenni a másodikat, ezért a második hiányában nem tudja felvenni a harmadikat. A vasklorózis pl. az a jelenség, hogy vagy kevés a megfelelő vas, vagy valami anyag miatt nem tud beépülni a levelekbe, ezért vas hiányában a fa nem tudja felhasználni a nitrogént.
Ha valóban vasklorózis, akkor ne a mostani keveréket add neki, hanem vegyél vastartalmú levéltrágyát. Egész olcsón lehet venni tasakosakat, pl. vaskelát tartalommal.
Tudnátok nekem tanácsot adni? Hozzátok fordulok - bár én egy nektarin csemetével küzdök - végülis rokonságban áll az őszibarackkal.
Négy éve ültettem, az első két évben szépen fejlődött, ellenben tavaly óta kifakultak a levelei, és bármivel trágyázom a földjét ill. leveleit, nem akar visszazöldülni. Tavaly volt rajta először gyümölcs, 3 db - idén talán 10 szemet hagyok beérni - nődögélnek szépen, de látszik, hogy valami nagyon hiányzik neki.
A lisztharmat az őszibaracknál is hasonló tüneteket produkál, mint más fáknál. Fehér foltok jelennek meg a leveleken, a nektarinok gyümölcsén, sőt idén először még a szőröseken is. Ezek a foltok bizonyos mértékig letörölhetőek.
Az új hajtásokon a levelek egyöntetűen lisztesek, az új levelek túl hegyesek, nem simák, "kócosak".
A Topas kezdődő lisztharmat ellen is jó. Később már haszontalan.
Érés előtt mostanában Fundazolt és Teldort használok. (14, ill. 3 naposak.) De a Topas is megteszi.
Olyan nincs, hogy semmi baj ne lenne az őszibarackkal. :)
Legalább havonta mexórom valami gombaölővel, de általában gyakrabban. Ha pl. levéltetű ellen permetezek, akkor egyúttal gombaölőt is teszek bele.
Nálam éréskor mindig arat a gyümölcsmonília (ezért igen sok őszibarack-pálinkám szokott lenni :), és a spóráxámát szándékozom csökkenteni a rendszeres permetezéssel.
Mostanában Fundazolt használtam, már váltani kellene a rezisztencia miatt, de most még ezt elhalasztom, mert megint jelentkezett a lisztharmat, olyan fákon is, amiken még sosem volt, és a Fundazol arra is jó, ha nem hagyom elhatalmasodni.
Érés előtt mindenképpen permetezek, úgy, hogy csaképp leteljen az ÉVI.
Nem tudom, hogy mi lehet a fehér levéltetű-szerűség. Nálam ilyesmi csak a levedlett bőr szokott lenni.
Állandó rovarölőfajtám nincs, hol ezt veszek, hol azt. Antisystem talán tud valami tutit.
érdeklődnék hogy te ilyenkor szoktál-e permetezni az őszibarackosodban?
arra gondolok hogy ha nem látsz semmi betegséget, akkor megelőzésképpen megszórod-e a fákat. ha igen, akkor mivel? vagy van valamilyen védekezési metódusod?
más.
az egyik barackfámon megjelentek valamilyen kis fehér dögök.
majdnem úgy néz ki mint a levéltetű, csak nem zöld hanem fehér.
de ugyanolyan csillógós a levél tőlük.
megszórtam decissel, segített. csak a tetemek maradtak a levélen, meg itt-ott a gyümölcsön.
te milyen felszívódó rovarölövel permetezel? tudod egyszer mutattam képeket, akkor rágásra gyanakodtál, lehet érdemes lenne valamilyen felszívódóval is megszórnom.
Kösz a választ! Valóban csak a régi levelekre igaz. Az újak szépek és egészségesek. Egyébbként lemostam a fákat ősszel és tavasszal is rezes lemosóval. Most viszont kapják a Topsin M-t.
Így látatlanban, szerintem a levéllikasztó gombáról (sztigmináról) van szó, de ez a tafrinához hasonlóan korábban, a hűvösebb időben fertőz, ilyenkor utólag már csak a károsodott levelek hullanak. Most már nem kell vele foglalkozni. Majd ősszel és tavasszal mosd le rezes szerrel, az általában féken tartja a gombát, ha jelentkezik is, nagyobb bajt nem okoz.
Viszont monília és lisztharmat ellen érdemes permetezni, és ha gondolod, olyan szert kérj a boltban, ami ez ellen is jó, legalább kevesebb spóra lesz jövőre.
Én is örülök, hogy nyitottad ezt a topikot. Mindjárt ki is használnám a kérdezés lehetőségét. Nekem is van pár fám, most az a gondom, hogy a levelek lyukacsosak, úgy néznek ki mint a szita és végül lehullanak. Tudom, hogy ezt jobb lenne látni és úgy könnyebb lenne tanácsot adni, de jelenleg nincs képem róla. Tudnál segíteni abban, hogy mi lehet a baj és mivel permetezzem?
Először is a felkopaszodottakat vágd vissza, jobb híján bármilyen kis hajtásra, rügyre.
Utána úgy metszd, hogy - a vezérek kivételével - vízszinteshez közeli vesszőket hagyj meg. Ezek év közben a termés súlyától még lejjebb hajlanak, és így nem a tavalyi csúcsán, hanem alján fognak erősödni az idei hajtások.
Jól megmetszett felnőtt fákon nincs különösebb jelentősége. Persze, a befelé növő erős hajtásokat ki lehetne venni, de nem olyan fontos, hogy még erre is időt találjak valahol.
Ha tavasszal túl erősen megmetszetted, és a vastagabb ágakról sok erős hajtás tör elő, vagy ellenkezőleg, sok meredek ágat hagytál, és a vázágon nincs hajtás, akkor kell ritkítani.
Mindenképpen azokat törd ki, amelyeket úgysem hagynál meg. A befelé növőket, meg a tavalyi hajtás hegye felé levőket.
Amúgy normál esetben öreg fákon a vékony vesszők és termőbogok is jó termést adnak, és az ő meghagyásukkal visszább tudom fogni a túl erős fát. De ha ilyenkor leritkítom, akkor nem marad gyenge.
Sok olyan fajta van, ami erős vesszőnek csak a felső harmadán, negyedén hoz rózsaszín bimbót, lentebb vagy nincs is, vagy elfagy. Ilyenkor is szerencsés, ha tudok válogatni a kisebbek közül.
Kicsi fán szoktam néha zöldmetszeni. Ha az egyik oldalon a vezérág sokkal erősebb, akkor azon az oldalon minden vesszőt meghagyok, a gyenge oldalon meg ritkítok.
Itt még az is egy variáció tavasszal, hogy az erős oldalon nem az eredetileg kinézett vezért hagyom, hanem egy megfelelő állású nagyon gyengét. Vagy itt visszább megyek egy szinttel, és aztán hajthat, ahogy akar, akkor sem növi túl a gyenge oldalt.
De túlságosan nem érdemes nyáron megtépni, mert minél több a levél, annál inkább erősödik a gyökérzet.
Kis fa alakításakor már most is lehet zöldmetszeni, termő fánál inkább csak 2-4 hét múlva, akkorra válik el, hogy melyik vessző mit akar.
