Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Nyilván a kérdés a fehér közösségbe már beolvadt indiánra és a neandervölgyire vonatkozott???
Ebben az esetben miként definiálhatja magát egy (fehér heteroszexuális keresztény: röviden "rémisztó képződmény") aki vissza szeretne találni indián, neandervölgyi gyökereihez, mondhatja azt mint a magyarok, hogy indián aki indiánnak vallja magát?
Ami azért nem lehet nyelvi kérdés, mert mind Széchenyinél mind Lisztnél a magyar nem elsődleges, hanem tanult nyelv. A neandervölgyi definiálásánál még nehezebb dolgunk van, ha azt nyelvi kérdéssé akarnánk lealacsonyitani.
Nem :) Átverős kérdés. Neandervölgyiek már nem léteznek semmilyen formában, indiánok viszont igen. Tehát akinek indián ősei vannak, az a indián, Cseh Tamás meg nem volt indián, ha akarta volna akkor sem. A magyar viszont bonyolultabb kérdés, mert az elsősorban nyelvi kategória, de azért ennek vannak határai, nyilván egy nigériai bevándorló hiába beszél magyarul nem magyar.
igen, egy létszámában erősen megfogyott populációra telepedhetett rá a sokkal népesebb mai ember, hasonló az indiánok és angol telepesek közti létszámviszonyokhoz, csak az indiánok nem haltak ki
Igen, én is úgy tudom, hogy nagyon korán, vagy 50 ezer éve elszakadtak az emberiség többi részétől és a legutóbbi időkig gyakorlatilag nem is keveredtek idegenekkel.
Vajon ennek is lehetett köze a régebbi korok nagymértékű kisgyerek halálozási rátájához? Persze leginkább a modern egészségügy miatt szűnt ez meg, de szerintem lehetséges a sokezeréves szelekciók után már alapból is ellenállóbbak lettek az emberek ilyesmikkel szemben.
Genetikailag viszonylag egyneműek az aboriginalok. Illetve a többi emberi populációtól elég távol állnak. Ez is mutatja, hofy egy korán leszakadt, kisebb számú csoportról van szó.
Amíg nem voltak kiépített utak, az emberek nagyrésze a folyók, tengerpartok mentén vagy a hegységek szélét követve vándorolt. Aránylag kevesek vágtak neki a nyílt, üres pusztáknak. De mint a préri indiánjai mutatják erre is volt példa.
Abban is lehet valami, hogy Amerikában a Szibéria felől érkező ősindiánok előtt óceániai - a mai ajnukra és melanézekre emlékeztető koponyaformájú - emberek érkezhettek.
Ezeket a koponyaformákat ősi temetkezési helyeken ki is mutatták, mint pl. a kelet-brazíliai Lagoa Santa melanezid jellegű koponyaformáit.
Az indiánok szibériai ősei nyilván jóval többen lehettek és egyszerűen fokozatosan beolvasztották az ősibb lakókat maguk közé.
A részletesebb genetikai vizsgálatok talán valami módon ki tudják majd mutatni ennek az ősi keveredésnek a nyomait.
Ebben a dokumentumfilmben is sok új érdekes információ van, ma már jól látszik, hogy Amerika benépesülése egy sokkal komplexebb történet, mint ahogy eddig gondoltuk.
Az első betelepülők sokkal korábban érkezhettek, mint eddig hittük és a technológiájuk is fejlettebb, összetettebb volt.
Abban is sok igazság lehet, hogy Amerika belsőbb területeit a tengerpart felől a folyók vonalát követve tárták fel, akár csónakkal, akár gyalogosan, akár a kettő közlekedési mód kombinációjával.
Nem tudom pl. hogy mennyire van előttetek Észak-Amerika vízrajzi és domborzati térképe.
Előttem igen, mert kiskamasz koromban sok indiánregényt olvastam és közben mindig nézegettem a földrajz atlaszomat. :-)
Pl. a Csendes-óceán partjáról a Columbia-folyón, majd a Kígyó-folyón (Snake River) föl lehet menni a Sziklás-hegységbe, a kontinentális vízválasztóig.
A vízválasztón átkelve újabb nagyobb vízfolyásokra lehet találni.
Csónakot készítve a Yellowstone-on vagy a Missourin leereszkedve el lehet jutni a kontinens közepére, a Mississippi-medencébe.
A Missouri - Mississippi vízrendszeren pedig le lehet jutni egészen a mai Arkansas és Lousiana vidékére, a Mexikói-öböl partvidékére.
Vagy az Ohio torkolatánál egy meredek balkanyart téve föl lehet evezni az Ohio folyón és mellékfolyóin egészen az Appalache-hegységrendszerig.:-)
Szóval elég logikusnak tűnik, hogy a nagyobb folyókat követve népesíthették be a kontinenst.
Ez a hajós bevándorlás érdekes. Honnan indulhattak ezek a hajósok? A hajóval elérhető közelségben lévő szigetek akkoriban még lakatlanok voltak, csak a jóval későbbi polinéz hajósok értek el ide.
Na meg a dél-amerikai indiánok inkább a szibériaiakhoz állnak közelebb, nem a délkelet-ázsiaiakhoz.
Láttam a sorozatot, elég valószínű hogy Dél-Amerika már 25-30 ezer éve lakott lehet, hajón érkezhettek oda Ázsiából, csak az éghajlat nem nagyon kedvez az emberi test megmaradásának.
Annyiban érdekes, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy Amerika első emberi lakói a Csendes-óceán partvidékén érkeztek csónakokon, tutajokon és a nagy folyókon eveztek föl a kontinens belseje felé.
A második hullám érkezhetett gyalogosan a beringi földhídon keresztül, aztán amikor a jégpáncél közepén, nagyjából a Sziklás-hegység völgyeiben nyílott egy jégmentes folyosó, lehúzódtak a délre, benépesítve a mai USA és Mexikó területeit is, majd lehúzódtak még délebbre.
Korábban volt olyan vélemény, hogy az első hullám, a csónakkal érkező emberek nem az indiánok ősei voltak, de a legújabb genetikai vizsgálatok alapján inkább az a valószínűbb, hogy mind a csónakosok, mind a gyalogosok a mai indiánok genetikai ősei voltak.
As our database grows, we are able to gain a better understanding of the unique genetic variation for each of our reference populations and even add new reference populations to our existing regions.
Bizony.
Sok elhamarkodott vélemény kerül majd visszavonásra.
