Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Válasszuk külön két dolgot. A károkozó felelőssége természetesen fennáll. Nem is értem, honnan olvastad ki az ellenkezőjét. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás azonban nem a gépjármű tulajdonosa által okozott bármiféle kárért viselt felelősséget vállalja át - hanem csak a gépjármű mint veszélyes üzem működtetése körében keletkezett károkért. Ez vitathatatlan. Az teoretikusan kérdésessé tehető, hogy az álló motorú, várakozó jármű által okozott kár a veszélyes üzem működtetése körében lép-e fel - a bírói gyakorlat azonban ebben is egységes: nem tartozik oda.
Ügyvéded, bírón múlik az eset kimenetele. A kártérítés fő szabálya szerint ugyanis a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, amilyenben a károsodást megelőzően volt. A konkrét esetben szigorúan értelmezve ez azt jelentené, hogy adjanak neked egy ugyanolyan, 2 éves, ugyanannyi kilométert futott, üzembehelyezett speciális trélert. Ez nyilván nem lehetséges. Ha viszont újat kell készíttetni, akkor az nem ugyanolyan lesz, hanem jobb - ha másért nem, a kora, a használatlansága miatt. S ez az, amire a biztosító ügyvédje azt mondhatja, hogy amennyiben ők a teljes árat kifizetik, akkor a te vagyonod nő - ez pedig a káronszerzés tilalmába ütközik. Kérdés, hogy ezzel szemben meg lehet-e győzni a bíróságot arról, hogy mivel nem értékesíteni kívánod a trélert, hanem használni, a helyzeted megítélése szempontjából közömbös a potenciális vételára.
Ez olyan, mintha időzített bombával elkövetett gyilkosság nem lenne gyilkosság. Hiszen az elkövető nem volt ott abban a pillanatban. De az a cselekmény, illetve mulasztás, ami a kárhoz vezetett, a kézifék nem behúzása, még abban a pillanatban történt, amikor a vezető még benne ült.
Küzdök én is egy biztosítóval (KÖBE). Egy kamion keresztülment a speciális sárkányrepülő szállító tréleremen, ami totálkáros lett. A trailer 2 éves volt, a biztosító a kárkori értékét 128e Ft-ban állapította meg. Az újbóli legyártása ugyanott, ahol eredetileg készült, 180e Ft-ba fog kerülni, + az üzembehelyezés 35e Ft. A 128e ft-ból még levonták a maradványértéket, ami 28e Ft szerintük, és mindössze 100e-t fizetnének. Ezt nem fogadtam el, kértem hogy legalább az új utánfutó árának a 75%-át fizessék ki, a roncsra meg nem tartok igényt, mert a gyártó szerint semmit sem lehet belőle felhasználni. Esetleg az alvázszámot lehetne átütni az új futóba, és akkor megúsznánk az üzembehelyezés költségét, de lehet ez nem lenne törvényes.
A KÖBE csak annyit válaszolt, hogy tudomásul vették hogy nem fogadom el az ajánlatukat, és küldjem el nekik a trailer eredeti számláját. Pontosan nem emlékszem az árra, kb. 150e Ft-ot kért érte a gyártó, de már akkor is azt mondta, hogy ennyiért mégegyszer nem csinálná meg, mert valamit elszámolt amikor az árban megegyeztünk.
A kérdésem az lenne, számít-e hogy mennyiért vettem a futót, vagy az alapján kell fizetnie a biztosítónak, hogy most mennyiért tudok egy ugyanolyat venni?
A futó tulajdonosa a kft-m volt, nehéz lenne elhitetni velük, hogy nem találjuk a számlát.
Fejből nem. :) A számmemóriám egyébként is csapnivaló. (Tudod, mi még névvel hivatkoztuk a törvényeket. :)) A jogtár meg nincs kéznél. Hétfőn utánanézek.
"A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás viszont csak az ilyen jellegű károkra nyújt fedezetet."
A veszélyes üzem üzemeltetése?
Egyébiránt nem teljesen értek egyet, hogy ilyen szűkítő értelmezést alkalmaznak. Igza csak a jogalap a kérdés, az eredmény nagyjából ugyan az. Tudsz erre BH-t?
A töretlen bírói gyakorlat a parkoló személygépjárművel okozott károkra nem alkalmazza a veszélyes üzem működtetőjének felelősségére vonatkozó szabályokat- pláne, ha nem is ül benne senki. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás viszont csak az ilyen jellegű károkra nyújt fedezetet.
A konkrét esetben azt kell perelni a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályai szerint, aki nem húzta be azt a kéziféket.
Mivel nem deliktuális felelőségről van szó (úgymond "bűnöségi") így minden esetben a a jármű tulajdonosa felel, illetve a biztosítója, függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet.. Függetlenül attól vezették a a járművet. Korrekt értelmezés esetén a biiztosítónak vállani kéne szerintem a felelősséget, és nem kéne az ügyfélra hárítani.
"amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak."
A kizáró felsorolásban pedig nem szerepel (pl. bizonyos üzemi balesetek, ittas vezetés egyes esetei)
Gondolom, ha már a biztosítójánál volt az ügy, és az nem azzal védekezett, hogy nemis az ügyfele okozta a kárt, akkor az illető elismerte. Ezt utólag letagadni nem könnyű. Szerintem per sem lesz belőle - hacsak nem akar a károkozó perköltséget is fizetni.
nem ült benne. akkor előbb beszélek vele, aztán per... de megnyerhető az ilyen? készséges volt, elismerte, hogy ő okozta meg minden, de van reális esélyem, ha nem akar beszállni a javíttatásba?
Szvsz ha benne ult a vezeto akkor kozlekedett, tehat a kotelezo fizet, ha nem ult benne a vezeto, akkor nem kozlekedett, akkor csak polgari per. (de ez csak egy Kovacs Kazmeron nevelkedett perfekt laikus velemenye :-) )
Szabályosan parkoló autónkba belefutott egy álló motorú, kézifék berhúzás nélküli autó. Vezetője elismerte a kárpapíron a felelősségét. Ma jött egy levél a biztosítójától (MÁV), hogy nem üzemszerű volt a káreset, ezért nem fizetnek.
Addig OK, hogy az autó tulajdonosa megfelelő testi adottságok esetén önbíráskodáshoz folyamodhat, de most kifejezetten a jogi hozzáállás érdekel.
Különös tekintettel arra az esetre, amikor tilos területen van elhelyezve a szög, és arra a _TILOSBAN_ járó autós ráhajt.
Évekkel ezelőtt velem esett meg, hogy vidéken, egy szőlőhegyre tartottunk egy borosgazda ismerőshöz természetesen földúton át. Egyszer csak egy rohadt nagy kátyú, pocsolya, mocsár, vagy kisebb tó kinek mi tetszik, állta utunkat. Láthatóan mindenki kikerülte, úgyhogy szépe ki volt járva szántás. Na persze mi is így próbáltuk, lett is mindjárt két defektünk. Persze a környéken minden helybéli tudta, hogy a mezőőr rakta ki a szöges deszkát.
Fel lehetett volna jelenteni?
Na most ennek az analógiájára kellene egy partizánmozgalmat indítani, vagy nevezzük állampolgári engedetlenségnek, most az a divat. Ha valahol meglátok egy tilosban parkoló autót sutty, be a kerék alá a szöget, aztán mehetünk tovább.
Ha ezt sok ember csináná, tuti megszűnnének a tilosban parkolások. Például a járdán, ahol nem tudunk ketten elmenni egymás mellett hopp kiesik a zsebemből egy jancsiszög, pont az autó kereke alá, no és?
Mert azt várhatjuk, hogy a rendőrség, vagy netán lassan húsz éve regnáló polgármesterünk rendet tegyen.
Van néhány "mopedautóm", amivel a rendőrök nem nagyon tudnak megbarátkozni, "kötelességüknek érzik az elterjedésük megakadályozását" (idézet a rendőrtől).
Ezek a járgányok az EU szinte minden tagállamában megtalálhatók, 14-16 éves kortól lehet őket vezetni, sok tagállamban még jogosítvány sem kell hozzájuk, és kb. a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó előírások érvényesek rájuk.
A mopedautók műszaki tulajdonságai megfelelnek az 5/1990-es és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet B függelékében előírt feltételeknek (L2 v. L6 kategória), azaz az üres tömegük nem haladja meg a 350 kg-ot, a tervezési sebességük 45 km/h, és a diesel motorjuk maximális teljesítménye 4 kW. Vannak benzines (külső gyújtású) motorúak is, azok nagyobb teljesítményűek, de csak 50ccm a hengerűrtartalmuk, a dieselek viszont 4-500 ccm hengerűrtartalmúak.
A gond az, hogy a NKH (KF) állásfoglalása szerint mivel ezek a járművek zárt utastérrel rendelkeznek, áttételes (Ackerman rendszerű) a kormányművük, és gépkocsikra jellemzők a kezelőszerveik, csak személygépkocsiként helyezhetők üzembe. Bár van egy bírósági végzésem , amiben leírják, hogy a KF állásfpglalása nem jogszabály, ezért nem kötelező érvényű, de a rendőrök egy része a KF állásfoglalására hivatkozva mégis feljelent.
Minden mopedautómnak van EU-s tipusbizonyítványa, és 17 jegyű alvázszáma, de nálunk még állítólag be kellene a CM jelzést is üttetni a vázba, de erre a KF nem hajlandó.
Másik gond, hogy a KÖHÉM rendelettől eltérően, a KRESZ nem különbözteti meg a szikragyújtású, és az egyéb belsőégésű motorokat, csak egységesen belsőégésű motort említ, max. 50 ccm hengerűrtartalommal. A rendőrök pedig erre (is) hivatkoznak, hiába mutatom nekik a KÖHÉM rendeletet, a többségük még elolvasni sem hajlandó. Úgy hallottam, hogy azonos szintű, de ellentétes jogszabályok esetén, a számomra kedvezőbbet kell figyelembe venni.
Jelenleg két ügyem van folyamatban, a szabálysértési határozat ellen kifogással éltem (hatósági jelzés nélküli közlekedés, 25e Ft), egyik esetben a bírósági titkár csak részben adott helyt a kifogásomnak, és csökkentette a bírságot 5e Ft-ra. Ez még nem jogerős, mert tárgyalás megtartását kértem, mert időközben kaptam egy másik ügyben született végzést, amiben a bíró szerint egy ugyan ilyen jármű megfelelt a segédmotoros-kerékpárokra vonatkozó feltételeknek. Tudom ez a végzés semmire sem kötelezi a másik bírót, de gondolom valamit csak jelent? Sajnos a tárgyalás még hónapok múlva lesz addig meg nem tudom hogy érdemes-e további feljelentésekbe beleszaladni. A másik ügy is a bíróságon van, jan. 26-án született is valami döntés, de még nem kaptam róla értesítést.
A kérdésem az lenne, hogy a 15 éves fiam továbbra is járhat ezzel az autóra hasonlító szerkezettel iskolába? Vagy inkább vegyek neki egy életveszélyes robogót?
Néhány bírósági végzést, és több ránk vonatkozó jogszabályt feltettünk a www.mopedauto.try.hu honlapra, de néhányat csak a regisztrált tagok tudnak megnyitni.
Nem alaptalan egy olyan értelmezés, hogy rongálás az a cselekmény amely az érintett dolgot használatra alkalmatlanná teszi - akkor is, ha ez az alkalmatlanság átmeneti, orvosolható. A rongálás nem feltétlenül jelenti az állag károsítását - hiszen rongálás a grafitti meg egy autó nitrofestékkel való leöntése is.
sztem ha mindet leengeded, az jogilag semmi. Neki elinduláskor meg kell győződnie a kerekek állapotáról, így a közl. bizt. nem veszélyezteted, rongálás pedig nincs.
Szerintetek a tilosban parkoló autó kerekének kiszúrása garázdaság? És ha nem szúrom ki, csak leengedem? És ha hozzá sem nyúlok az autóhoz, csak a kerék elé és mögé elhelyezek egy jancsiszöget?
Sajnos ez inkább munkajogi kérdés. Az ilyen baleseteket a parancsnokok vizsgálják, majd pedig van egy országos fegyelmi osztály ahova ezek flkerülnek, és ha kék villogós akkor külön lista készül. Sok iylet olvastam általában kisebbfokú megrovás, feddést alkalmaznak, de hogy ez ellen jogrovoslattal élhet-e, azt nem tudom. ez elsősorban egy belső ügy, amennyiben a parancsnok elengedi, ill. fogadják, akkor szerintem nincs gond.
Sajnos ezügyben többet nem tudok. A fegyelmi határozatban benne lesz, hogy jogrosvolattal élehet, és kinél. Persze kérdés, hogy érdemes-e, de ha a parancsnok nem akr ügyet, akkor szerinem nem is lesz komoly büntije.
Üdvözlök mindenkit! A legjobb barátom ügyében szeretnék segítséget kérni!Pest megyében rendőrként dolgozik. Már többmint két éve próbál hazakerülni. Most úgy tűnik sikerülhetne neki hiszen elfogadták az áthelyezési kérelmét (még novemberben vagy decemberben úgy emlékszem), igaz május 1ig visszatartják.Csakhogy közben pár napja karambolozott szolgálati időben rendőrségi autóval (ő vezette a rendőrségi autót) és sajnos ő volt a hibás is (de nem volt ittas csak a főnőke adta a parancsot viszont a kéket már nem kapcsolta, ahogy szokta). Senki nem sérült meg tulajdonképp a kocsinak is csak az elje tört kicsit!A fönöke szerint nem lenne jogszerű ha emiatt visszatartanák újabb 6 hónapra , de a kollegái szerint mivel egy fegyelmit fog kapni, így onnantól ismét újraindul a 6 hónap!Ez tényleg így van??? Most emiatt neki újrakezdődne, pedig már lassan 4 hónap lement volna. Eléggé el van keseredve én meg szeretném valami biztossal megnyugtatni így ha valaki tudna ebben az ügyben választ adni azt megköszönném!Jó lenne mihamarabb!!! Vagy ha tudna vki esetleg abban segíteni hová fordulhatna? Köszönöm Kiss Katalin
Akkor pontosítok: tehát ha van már egy jogerős határozatod, akkor annak jogerőre emelkedésétől számított 2 éven elteltével nincs helye felelősségrevonásnak. Tehát lényegében itt is két év a határidő. Az elévülési idő itt 6 hónap helyett 1 év, amit az elzárás és a pénzbírság végrehajtására tett intézkedések megszakítanak, de ezek hiába szakadnak meg, mert a jogerőre emelkedéstől számított 2 év után nincs helye végrehajtásnak, semmilyen formában (abszolút határidő).
Egyebkben a hsz helytálló, ha még nincs jogerős határozat.
