Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ki kellett mosni a belsejét miután kihúzták, a kérdés az hogy az optikai rendszerek meg a villamosság mennyire ázott be, de kicserélni persze mindent ki lehet.
> Ős-ős -régen Abasár; a tárolt T-34 esek szokásos téli karbantartása , ,,olajcsere , gázolaj kijáratás (kb 10-15 l volt benne) Az akkustól kihozott tárolt akkuval való inditás --na ez volt érdekes ? Minden évben volt6- 10 kocsi ami nem akart indulni,--- levegővel sem ! -- csak ha huzigáltuk x 100m -t. Persze minden évben másik rakoncátlankodot , se a tároló hely ,sem az akku , gázolaj csere/légtelenités .nem segitett rajta .
T-34 esetén talán még volt lendkerekes kurbli lehetőség is (inerciális indító).
Gyakorlatokon a búvócsővel mentünk. Éles helyzetben a levegőcső lett volna, rövid előkészítés után. Aztán, hogy hány gép kapott volna vizet, ki tudja. A személyzet túlélőképessége az oxigénlégző készülékek miatt talán magas lett volna. A gép meg a víz alján maradt volna.
Soha nem fordított senki nagy figyelmet a tömítések ( motorvédő zsaluk, búvónyíláoik, távcső, géppuska, kipufogó szelep) előírt idejű cseréjére stb...
Örültünk, ha a lövészetekre összebarkácsoltuk a harckocsikat. Egy példa: A heti lövészet után pénteken bevonulás. Kettő gép állt a ringatón, előttük a Mátra készülék, és a Cseh pontozó. Valamiért a századparancsnokomnak (ma már ezredes, ezredparancsnok) nem jutott eszébe a héten beindítani őket. A két gép nem indul. Légpalackok cseréje, kombinált indítás. B@sznak indulni. Jön a legvégső megoldás, a "háromkezes indítás". Levegő, áram, és a párhuzamkapcsoló rövidre zárása a toronynyitó kulccsal. Nagy nehezen beindulnak. Ennek a veszélye az volt, hogy aki a párhuzam kapcsolót rövidre zárta a toronykulccsal annak vastag ruhát kellet a kezére tekerni, mert indítás közben a kulcs a kezében gyakorlatilag az óriási áram hatására szinte hegesztett, és olvadt meg. Régi szép idők. Aztán péntek estére valahogy becuccoltunk.
A szovjet típusokra is van vastag cső, amin lehetséges a vészelhagyás víz alatt. Aztán hogy ezt élesben is használták volna terv szerint, vagy csak gyakorlaton, azt nemtudom.
Majd újratanulják a fiúk. Utoljára 1993-ban keltünk át víz alatt harckocsival. Ma már a legelemibb feltételei sincsenek meg. Nincs vizibázis, nincs IP 5 oxigénlégző készülék, nincs szelence, félbrikett, talán már ZZK sincs.
A Leo2 konkrétan tud snorkelezni, csak a koncepció más kicsit, a szovjet/orosz felfogás szerint vékony snorkel, amit a harckocsi is el tud vinni, viszont ha bármi meghibásodik, akkor vagy ott ülnek, amíg kivontatják őket, vagy elárasztják, hogy kiússzanak, a nyugati felfogás szerint vastag, a harckocsi vészelhagyására is alkalmas snorkel, viszont ezért külön teherautókon kell málházzák, az is roppant életszerű harchelyzetben, akkor már pontonhídra is van idő...
Nagyon nem véletlen, hogy a WWII óta élesben senki se próbálkozott vele (persze az is ok, hogy az azóta lezajlott nagyobb harckocsicsaták nagyrészt sivatagban voltak :D )
> T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem.
Hidak, hidak, hidak. A nyugati nehéz tankok talán még légzőpipás vízalatti átkelést sem tudnak, így vízi akadállyal szembesülve hidász vagy pontonos csapatokra kell várniuk - miközben a 40 tonnás ex-szovjet tankok a gyengébb hidakon is át tudnak kelni vagy ha nem, akkor búvárkodva átkelnek.
Az is érdekes lenne, mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Én meg igen. A lengyelek mostanában közöltek adatokat a két típus megbízhatóságáról. Messze jobb a Leopard.
Mi lett volna ott a Leo-2 vagy hasonló precíz, kényes technika sorsa? Állítólag a szír Pz-IV és Stug-III flotta már alig volt működőképes a 67-es háború idején.
Azon nem lehet csodálkozni, ugyanis pótalkatrész több mint 20 éve nem gyártottak, és nem is lehetett beszerezni sehonnan. Sőt, ez inkább a Pz.IV és a Stug kiválóságát bizonyítja. Mindkét típus kifejezetten megbízhatónak számított.
T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem.
Nem nagyon van olyan terep ahol a T-72 még elmegy, a nyugati típusok meg nem. A súly nem olyan lényeges. Nézd meg ezt. Komatsu D475. Majdnem 110 tonna.
> ehez a behemóthoz képest a Leopard lepkefing súlyú.
Az igazán nagy mobildaruk darabokban jönnek. Az alváz mellé 2-3-4 kamion külön hozza a gémet, az ellensúlyokat, a segéd darut az összeszereléshez. Órákig, akár napokig is eltart, mire összerakja magát a tetthelyen és dolgozni kezd. Katonáknál nincs idő ennyit várni.
Amúgy szerintem ez nem nagyobb, mint egy orosz mobil ICBM indító jármű. Viszont azok sem mehetnek akármerre, külön erdőkben, külön úthálózaton cirkálnak.
> Leopard-2 mozgékonyabb és megbízhatóbb mint a T-72
Megbízhatóságban nem vagyok biztos. Szíriai ún. "polgárháborúban" a kormányerők T72-esei harcképesek maradtak elképesztően primitív viszonyok között, nagyon szűkös anyagi lehetőségek és hanyag hozzáállás mellett és kb. 4,5 év harcuk volt már az orosz beavatkozás előtt is. Volt videó riport, ahol pl. a töltőgépet, a meghajtást strapabírónak nevezte a hk. pk. és első sorban a testen kívül futó elektromos vezetékeket mondta sebezhetőnek, de azokat hamar megpatkolják (amúgy 3 nappal később kilőtték őket).
Mi lett volna ott a Leo-2 vagy hasonló precíz, kényes technika sorsa? Állítólag a szír Pz-IV és Stug-III flotta már alig volt működőképes a 67-es háború idején.
A mozgékonyság pedig olyan vidéken, ahol van víz, jelenti a hidakat is. T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem. Nem csak a lóerő és a gyorsulás számít, bár a modern nyugati tankok kormányzása és sebváltója, periszkópjai kétségtelenül sokkal kulturáltabbak.
Mondom, békeidőben tökmindegy. Hadgyakorlatra legfeljebb kicsivel hamarabb indulnak. Háborúban (Isten ments!) meg nincs szükség trélerekre az ország méretei miatt. Azt se felejtsük el, hogy a Leopard-2 mozgékonyabb és megbízhatóbb mint a T-72.
khmm..eljön, csak épp nem mindegy hogy milyen úton, milyen sebességgel... Az iraki afgán háború meg hozta magával a sorra kiégett szállítójárművek képeit...
Békeidőben megfelel a civil jármű is. Ebben az esetben semmi különbség nincs a harckocsi, és pl. egy nagyobb kotrógép vagy dózer között. És azokat is elszállítják mindenhova.
Háborúban meg tökmindegy. Saját lábon fog menni, és nem az utakat követve.
A tengelyterherlésről meg... Tavaly a céghez jött egy több mint 60 tonnás (gép súlya, nem a teherbírása!) Liebherr mobildaru, saját lábon, szerintem nincs miről beszélni...
khmm.. m írtam már többször, a Honvédségnek van három darab olyan vontatója, és trélere, ami azzt el tudja vinni. Közuton, esetleg jó időben földúton. Békeidőben. BW erre cseréli az régebbi Elefánt vontatókat, a nehezebb technikák miatt.
Az is kérdés, a klímaváltozás mit hoz a terep járhatóságában, például az utóbbi években a magyar nyarak meglepően esősek
Mi vaaaan???!!! Tavaly olyan aszály volt itt pest megyében, hogy 2-3 hónapig egy csepp eső nem esett! Egy-két kivételtől eltekintve évről évre kevesebb a csapadék az országban.
De vajon a mindennel felmálházva 80 tonnás (!) Leo2A7
Az a 80 tonna legyen inkább 68... De nem értem miért gond ez, ennél nehezebb gépeket is bárhova el lehet szállítani. Láttam már építkezésen pl. D9-es dózert, az bizony megvan 50 tonna, vontató+trélerrel együtt az is eléri a 70-et.
> lánctalpas eszközök drágák, nehezek, lassúak, és semmi előnyük nincs a kerekes járművekkel szemben. A sárban csak vergődnek mint a partra vetett bálnák.
Igazából az a kérdés, hogy egy jövendő háborúban mennyire lesz harctevékenység a lakott, épített területen kívül? A 2vh óta óriási mértékű városiasodás figyelhető meg világszerte, a falvak, tanyák pedig elnéptelenednek vagy csak értéktelen és veszélyes (ork) populáció marad ott. Emiatt várhatóan a gonosz ellenség a városokat akarja majd elfoglalni, amiknek viszonylag jó megközelíthetősége van vasúton, repterekkel és szilárd burkolatú utakon.
Ha a visszavonuló védő nem tudja a közlekedési infrastruktúráját gyorsan és durván lerombolni, az esetben a támadónak előnyösebb lehet a kerekes harcjármű flotta, mert azonos pénzért sokkal több harceszközt kap és sokkal többet tudja gyakorlatoztatni őket a háború előtt, mert olcsóbb megvenni és 3-4x olcsóbb üzemeltetni és jó úton gyorsabbak is a hernyótalpnál.
Ha védekező fél "felégetett föld"-et csinál vagy mesterséges árvizeket, elöntéseket hoz létre, pl. Dunántúlból mocsár lesz vagy nagyon fontosak a nagy, nyílt, néptelen területeken végzett hadmozdulatok vagy taktikai atomcsapás is befigyel - akkor a támadó nem nélkülözheti a nagyszámú lánctalpas, nehéz technikát.
Az is kérdés, a klímaváltozás mit hoz a terep járhatóságában, például az utóbbi években a magyar nyarak meglepően esősek - ilyen utoljára a török időkben volt, akik a 40 napos eső meg az országos sár miatt nem jutottak el soha időben Bécs alá, igazán nagy ostromot csinálni. A hőhullámok meg a klimatizálást teszik kritikussá a pc. személyzet tartós harcképessége szempontjából - felteszem lánctalpasban a kerekesnél nehezebb megoldani a klimatizálást, a sok vastag vas miatt és mert ott már a kis helyre beszorított motor saját hűtése is 220LE-t levesz az 1500-ból. (Páncélos hadihajók amúgy sokat szenvedtek a nap melegétől és ma itt van olyan meleg, mint 1900 körül a Térítők között.)
Mindenesetre Mo-on a rendszerváltás után született egy döntés, hogy kerekesre (BTR-80) kell átállni lánctalp helyett, ez most valamennyire visszafordul. De vajon a mindennel felmálházva 80 tonnás (!) Leo2A7 mennyire lesz mozgékony akár lánctalpon, akár tréleren kishazánkban, ahol a hidak a 36-41 tonnás T-55/72 tankokra vannak méretezve? Mert az nem opció, hogy mindenhová menjen elé a hídvető Leo2. Azért 80 tonna az nagyon durva, német mérnököknél megint beakadt a "Maus" hanglemezbe a tű?
Esetleg lesz egy vidéki hadihíd építési programunk a foci-stadion építési láz helyett, hogy a Mehszarosyacht és Tiborczpanasza Zrt. eladhasson 9 csilliard m3 betont 3x tularazva?
Azt ugye mindenki tudja, hogy a lánctalpas eszközök drágák, nehezek, lassúak, és semmi előnyük nincs a kerekes járművekkel szemben. A sárban csak vergődnek mint a partra vetett bálnák. Ezért hívják őket felvilágosultabb körökben mozdíthatatlan kolosszusoknak!
Irak tökéletes mint felhasználó ország. Fantasztikusan bevált a típus ott is. Sokszor a veszteség azért következett be, mert találat érte a harckocsit, és a személyzet annak ellenére is elhagyta, hogy a találat semmi jelentős kárt nem okozott. Jemenben ugyanez figyelhető meg.
