szakmai tanács kéne, meg van a cserépkályha, már a szárító fázison is túl vagyok, szereztem fabrikettet, annyira nem győzött meg, lusta vagyok ehhez a hatósági áras mókához, keresgélek a hirdetések között,de a nagyrésze olyan hogy még ettől kisebb tételben sem üzletelnek az eladóval
szóval Ti hogy oldjátok meg,hogy a tuti mennyiséget hozzák,ok erdei köbméterben a méteres darabokat sima ügy,de hirdetnek konyhakész, hasogatott fát is erdei köbméterben duplájáért a hatóságinak, meg is fizetném,de az eladó azzal jön,hogy "szórt" köbméterben hozná dupla köbméterben, tehát nekem csak 2 erdei köbméter kell,akkor a 2x4 méteres platón 0,5 méter magasan lenne szórva a felhasogatott fa, ez csak nem tűnik jó megoldásnak,nem az lenne a korrekt hogy ha dupla árulja a fát,akkor felhasogatva erdei köbméterben bestokizva hozná ki a tgk.-val?!
Mivel elég olcsó a kályhád valszeg nincs benne tömítés,és ez nem is baj mert az ott bejövő kevés levegő tisztítja a koromtól az üveget. Ha volt ott tömítés akkor az üvegnek most nagyon lötyögni
Egyszerűen összerakható-szétszedhető. Ezáltal könnyen szállítható és tárolható.
Ez 25 cm hosszú, kályha méretű tűzifa darabolásához készült, saját elképzelés alapján.
Más méretben is elkészíthető. Mindenkinek saját igénye szerint. A lezárt, ill. függőleges elemekből furatok biztosítják a csapadékvíz távozását. Nem kell csavarozni, egyszerűen egymásba csúsztatható. Zömében bontott anyagból készült. A 25x25 zártszelvényt kellett megvásárolnom hozzá.
Akáchoz vagyok szokva, ahhoz milyen, gyorsabban-lassabban ég, milyen a parazsa? Hasogatógépet tudok szerezni, úgyhogy a hasítással nem lesz gond. Az elmondásod alapján, nekem a gyertyán jobban tetszik.
Nehezen értelmezhető a "jobb tüzifa" kifejezés, mert mindegyik jó, amennyiben száraz keményfa. Az sem mindegy, hogy kandallóba, kályhába, kazánba. Hasogatva vagy méterben veszed (mert a gyertyánt sokkal nehezebb hasogatni).
Nekem a gyertyán egy picivel jobban viselkedett egy Supra folytonégő kandallóbetétnél. Kicsivel tovább volt parazsa, kicsivel lassabban és tovább égett, hamuja szinte egyáltalán nincs.
De mindkettővel jól jársz, ez azért nem egy élet-halál választás :)
Üdv mindenkinek, a padláson találtam rengeteg ilyen "téglát", tudja valaki, hogy ezeket mire használták? Van köze a cserépkályhákhoz? Köszönöm a segítséget!
Na, erről jut eszembe: van-e jó ötlet arra, hogyan, milyen állványra tegyük a fát fűrészeléskor?
A hagyományos fűrészbak addig jó, míg hosszú a fa, de az utolsó 60-70 cm-es darabot nem jó vágni rajta, merugye, ha a két bak közé rakom, akkor beszorul a fűrész, ha meg kilógatom, akkor nem áll stabilan.
Nem tudom úgy tárolni. Úgy látom az akác a legjobb, azzal nincs ilyen macera. Azt hallottam a csertölgy, mivel kevés a csertaltalma, hamarabb romlik mint a többi fa.
A bükköt érdemes eltüzelni, ha már száraz, mert utána rohamosan "romlik", és teljesen megszállják a piros berepülő pilóták, és egyéb bogarak. Ez elég kellemetlen tud lenni, mert ugye az ember mindig tart valamennyi fát bent, és nem egyesével hordja be télen.
A gyertyán tovább bírja, viszont fülledni fog, valahogy úgy kellene tárolni, hogy sehogyan se érhesse viz (oldalról sem).
ja hogy hatósági árral számoltál, így már értem az eltérést,amúgy a fabrikett 150-es árát harmadik kattintásra lehet abszolválni,bár nem az obiban,de mindegy is most nekem nem opció a tűzifa feldolgozása,szárítgatása
Gyanítom, hogy teljesen más élethelyzetben élünk. Nem a klasszikus értelemben vett lustaságról van szó, 12 éve kandallózok, minden évben teljesen egyedül megoldottam a fa tárolását, hasogatását, fűtést stb. Viszont a rengeteg meló, ház körüli munka (falun élek), 3 gyerek mellett kezd kevés lenni a 24 óra egy napban, és a kevés "szabadidőből" elvesz a fatüzelés is, ezért érzem már kicsit tehernek.
December végén vágtam össze a gyertyán tűzifát, utána össze is lettek rakva a fahasábok. Ma kezdtem a rakást átpakolni, és találtam több hasábot amin fehér penész van. Ez ki fog száradni, vagy még jobban össze fog penészedni? Téglákon lécek vannak, vagy raklapok, arra vannak rápakolva a fa hasábok és csak a teteje van a rakatnak letakarva.
Fűthetnék gázzal is, a lehetőség adott. Valamennyit fűtök is, amióta a tűzifa jelentősen megdrágult. Tavaly ilyenkor még hasonló árban volt a kettő. A fának más a melege. A gáz, vagy a klíma addig fűt, amíg működik. A fafűtéstől viszont átmelegszenek a vastag falak és órák múltán is kellemes közérzetet biztosítanak. Ma eddig csak reggel gyújttottam be egy rakat fával. Most fogok ismét.
Én ezt nem értem! Kéthetes öregember vagyok, de alig vártam, hogy végre kiszabadulhassak a négy fal közül. Az udvaron vár most is 10 erdei köbmérer fa feldolgozásra. Szívesen csinálom! És bírom! Olyat, hogy lustaság, vagy unatkozás nem ismerek! Főzök magamra, saját magam sütöm a kenyeret, mindíg találok elfoglaltságot, vagy szórakozást magamnak. Három napja például egy fűrészelő kalodát csinálok. Ma lettem kész vele. 20 folyóméter vasanyagot dolgoztam fel hozzá.
Hogyha csak egyik fotelból a másikba ülnék, akkor valószínűleg már nem élnék!
egyértelmű hogy a fa az igazi,de nem nagyon tudok vele foglalkozni:felújítás, hely sincs kialakítva, van egy kisebb mennyiségű diófa és vegyes alapanyag,azzal nekivágok majd a következő szezonnak fabrikettel kiegészítve és lepróbázom mennyire van kedv a szilárd tüzeléshez
Sziasztok. Van egy nagy cserépkemencénk (házon kívül van a szája és a tévő) nagy égéstér, a házban kb 2m magas és 2,5 m széles 2,5 m mély, ülő résszel, kb mint egy búbos kemence, csak kocka alakú... Valószínűleg el lett méretezve minden is ... próbáltam, küszködtem vele hogy ne füstőöjön be, mapei, samotliszt , fugázás mindent próbáltam, de a mindenem kivan vele, így ház felújításkor menni fog. Azonban nem szeretném kidobni (eladáson még gondolkodom), lehet hogy 20 év múlva újra lesz építve valami kinti bungallóban. A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám úgy szétszedni, hogy ne legyen baja ? Egy cserépkályhát szedett szét nekem kőműves (az említett cserépkemence volt megkapcsolva az emeleten vele), mondtam neki, hogy óvatosan, mert fel akarjuk még használni ... hát elég sok törött lett. Továbbá a szétszedést követően hogy lehet a cserepeket szépen tárolni ? Az említett cserépkályha elemeit az istenért sem tudtam szépen, igényesen raklapon tárolni, jóval kevesebb cserép volt, de 2 szintnél nem tudtam magasabbra tenni, mert nyiklettetk-nyaklottak az "oszlopok".
Ismerős jelenség, én is lustulok szépen :), ezért is lesz klíma is már a következő télen. Elkandallózgatok én, és tényleg nem mérhető a tüzifa által adott kellemes meleg semmihez, de sokszor érzem már úgy, hogy nyűg a tüzelgetés. Megmarad a kandalló majd az igazán hideg napokra illetve azokra, amikor van kedvem foglalkozni vele.
Amúgy a brikett is koszol, tárolni kell, bevinni, és még mindig azt mondom, hogy jobb tüzifában gondolkodni. Hasogatva m3-ben (vagy kalodában) venni, így csak gyújtóst kell vágni, meg az esetleges nagyobb darabokon még egyet hasítani.
Mindegyiket próbáltam, és mindegyik jó a maga nemében. Azt érdemes figyelembe venni, hogy mennyi időt tudod majd szárítani! Ha csak egy nyarat, akkor a tölgy és csertölgy felejtős, ezek iszonyat lassan száradnak, tényleg kell az a 2 év, utána viszont pl. a csertölgy világbajnok tüzelő.
Bükk: nagyon jól tartja a parazsat, és szerintem ez a fa szárad a leggyorsabban. Viszont hajlamos a fülledésre, sok hamu keletkezik, és előszeretettel szállják meg a különböző bogarak, amik szabadrepülésbe kezdenek a házban tárolt fából :)
Gyertyán: hasonló a bükkhöz, viszont szinte egyáltalán nincs hamuja. Nagyon jó tüzifa, viszont hasogatni a legnehezebb
Akác: Akármit csinálsz vele, égni fog, könnyű vele bánni, egyáltalán nem fülled be, könnyű hasogatni. Hátránya, hogy kevesebb ideig tart parazsat, mint a többi keményfa, de ez nekem pl. egyáltalán nem gond. Nagyon szép lánggal ég.
Kőris: Nálam ez jött be leginkább, viszont felénk ritkán lehet kapni, eddig két telet tudtam csak fűteni vele. Egyesíti a többi tüzifa jó tulajdonságait. Ez is ég még vizesen is, viszont jól tartja a parazsat is, és van egy jellegzetes, finom illata magának a fának.
Ha egy nyarat tudsz csak szárítani, akkor a sorrend:
bizti,milyen paraméterekkel számoltál? szerintem 100ft/kiló alatt mondjuk az akác se nagyon jön ki, az egyértelműbb,hogy fabrikettet raklapon /960kg-t / meg lehet venni 150ft/kg-os áron és a szállítása is egyszerűbb/olcsóbb és a feldolgozás, ha nem magadnak csinálod akkor lehet kiegyenlíti a két árat
valszeg,mert könyebben tudnak csalni a fabrikett összetételén, mondjuk keményfának eladottba, zömében nyárfa forgácsot tömörítenek össze és már nem klappol a fűtőérték
A tölggyel két telet fűtöttem. Az is jó fűtőanyag, de vastag a kérge és kétszeres a hamuja, mint az akácnak. Hasítva az akáchoz képest inkább törik, mint hasad. Viszonylag könnyen, hogyha nem csomós. Import fa volt, talán Ukrajnából.
Ezekből én csak akáccal és tölggyel fűtöttem. Leginkább akáccal. Felénk ez a választék. Jellemzően inkább akác. Az az Alföld keményfája. Most, januárban választhattam volna az akác és a tölgy között. Akácot választottam.
egyszer próbáltam, nekem meg sem közelítette semmilyen szempontból a tüzifát
Én többször is kipróbáltam. Több helyről vásárolt fűrészpor brikettet. Amikor még negyedébe-ötödébe került, mint a mostani ár. Gyors meleget ad, de nincs parazsa.
Ugyanarra az eredményre jutottam. A kandallókályha tüzelője a légszáraz keményfa.
az a baj,hogy baromi lusta vagyok:) felvágni, a fabrikettet csak be kell hordani, bedobálni, ideális a mérete illetve egy másik rossz tulajdonságom, hogy türelmetlen vagyok: ezt a házat még fel sem újítottuk,de nyomatnám már a fűtést, próbának biztos hogy még ebben az idényben még valamit be fogok állítani és később jövőre,két év múlva majd rágyúrok egy cserép/tégla kályhára,de az álom egy kemence volna
érdekes, h nem érezted a fabrikettet olyan "erősnek", pedig az adatok alapján ugyanúgy 18-19MJ/kg mint a tölgy vagy az akác, mondjuk összevissza írnak fűtőértéket, de elvileg kg-ra vetített fűőérték ár is szinte azonos 2,9Ft/MJ a fabrikett 3,0 a keményfa
Az a baj, hogy a szén, és a különböző brikettek ma már szó szerint aranyárban vannak, ha egyáltalán lehet kapni. Nálunk pl. a minőségi, hengeres fabrikett most 4050 ft/csomag, ami annyit jelent, hogy 1kg=270 ft. Azért na... (és hozzáteszem, hogy egyszer próbáltam, nekem meg sem közelítette semmilyen szempontból a tüzifát)
Én mindenképpen azt ajánlanám, hogy elsősorban tüzifában gondolkodj, és ahhoz passzoló készülékben. OK, hogy a tüzifa ára is jelentősen emelkedett, de ott talán az a veszély nem fenyeget, hogy nem lesz, és beeshetnek egyéb, "alternatív" megoldások is a beszerzést illetően.
Egy száraz csertölgy, gyertyán, bükk parázstartása kiemelkedő, nem kell állandóan pakolni a kályhát. Az akác és a kőris ilyen szempontból más, cserében viszont még vizesen is tüzelhetőek. Én most akáccal nyomatom, és igaz, hogy nem tart addig parazsat mint a többi, de így is elnyújtható az égés, és nincs olyan, hogy nem ég, akárhogy teszed rá, akármit csinálsz, az akác az égni fog. Ebből kellene még pár száz m3 :)
Nem ismerem. Sohasem fűtöttem szénnel. Magyar szén, meddőhányóból újrabányászva, osztályozva, mosva. Csak ismerem, hogy milyen a jó sziléziai szén, ami hosszan tartja a parazsát és magas kalóriája van. Sokszor jártam ott. Ismerem a magyar szenet is, mert édesapám azzal fűtött. Reggelente több salakot szedett ki a kályhából. mint amennyi szenet előző nap berakott. A német brikett más. Annak csak kevés hamuja marad. A tőzegbrikettnek is.
Nem így működik. Azért írtam, hogy diószén. Abból is csak a jó minőség, ami nem porlik.
A brikett darabok között sok a levegő. Hogyha tele töltenéd a tartályát brikettel, talán még az is begyulladna egyszerre. Pedig talán 2-3 csomagot is elnyelne.
Én még 1000 Ft/csomag (18 db, 10 kg) árban vettem házhoz szállítva 2021 nyarán. Egy év múlva, 2022 nyarán 3000 Ft/ csomag volt az utolsó ára. Azóta már nem is lehet kapni. Elfűtik a németek. Erre nem lehet fűtést alapozni. Ezt hozta a háború.
A német brikett kályhája az Ohra. Ahhoz lett kifejlesztve.
sz.r így értekezni, szóval belerakok ebbe a Salgóba 5-6,8 vagy akár 10 ruf brikettet,amennyi belefér és alágyújtok, el kezd égni,akkor az egész lángra fog kapni vagy csak az alsó,majd amikor az elég,akkor lejjebb csúszik a rakat és így tovább,mert akkor ez egy klassz önetetős kályha lenne és fél napra magára lehetne hagyni
értelek,de elvi síkon ez a Salgótarjáni kályha működhetne úgy hogy beletöltök 6db ruf brikettet,alágyújtok,hagyom felgerjedni,majd lezárom és Ő szépen az alá csusszanó briketteket egymás után elégeti 5-6-8 óra alatt?
Német brikettre nem lehet alapozni a fűtést, mert jelenleg sem kapható. Én ezért ajánlom a vegyes tüzelésű kandalló kályhát. Abban száraz tűzifával, barnaszénnel,szén brikettel, tőzeg brikettel, fűrészpor brikettel is hatékonyan tüzelhetsz. Tűzifa beszerezhető, hazai kitermelésből és egy-két év szárítás után kiválóan használható. Én most 3 éves akáccal fűtök. Attól jobbat nem tudok ajánlani. Parázs tartás céljából egy-két darab német brikettel, vagy tőzegbrikettel megsegítve akár 8 óra után is újra gyújtható.
A Kamino kályhámat én 6-7 óránként rakom. Német brikettel akár ettől hosszabb égésidő is elérhető. Kell a füstcsőbe egy fojtószelep. amellyel szabályozható a kéményhuzat.
Ezt hol olvastad? A Kamino típusok akár fával, akár szénnel folyamatosan használhatóak. A szakaszosan üzemeltethető, folyamatos működésre nem ajánlott kályhák azok, amelyek gyengébb anyagokból, egyszerűbb, költséghatékony módon készített, akár egy év alatt szétfűthető, vékony anyagból készült lemezkályhák. Jellemzően 50 kg körüli, vagy alatti tömeggel. Az áruházlánci lemezkályhák zöme ilyen. Pl. nyaralókban eseti fűtésre alkalmasak.
Jól megkavartál:) ha feltöltöm szénnel úgy 50-60 centi magasan akkor hogy gyújtom be felülről? Pedig már azon örömködtem,h próbát teszek ruf brikettel és lesz egy kafa adagolós kályhám,amit fél napig magára hagyhatok ha alulról égeti el az anyagot
Felül, a töltőajtón keresztül kell betölteni a szenet a töltőaknába. Az alsó ajtó csupán a gyújtós és a szén begyújtásához szükséges famennyiség betöltésére, begyújtására és a salak eltávolítására szolgál. Amit kosárnak nevezel, az a töltőajtó belső része, ami eredetileg négy csavarral volt felfogatva. Mivel már több ponton törött, nem lehet a helyére csavarozni. Az ajtóban látod a csavarokat. Aki még nem látott ilyet, észre sem veszi. A szenet a felső töltőajtón keresztül kell betölteni a töltőaknába a begyújtáshoz berakott tűzifa fölé, még begyújtás előtt. Kulcs is volt hozzá, amellyel az ajtókat le lehetett zárni működés közben.
Ma már ez csak dekorációnak alkalmas, mert a 100 évvel ezelőtti hazai szénkészletek már régen kiapadtak. Import szén ellátás is rendkívül bizonytalan, több okból is, hiszen a korábbi szénbányák töredéke működik, mert bezárták, kiapadtak, korszerűtlenné váltak. Ez a század már nem szénfűtésé!
Kandallókályhából széles választék van, abból érdemes választani. Akár jó állapotú, használtat. Száraz keményfával fűteni. Én is azzal fűtök.
Én úgy gondolom, hogy a brikett (német brikett) fennakad a tartályában. A kályha apróbb szén tüzeléséhez készült. Sziléziai diószén ideális lenne hozzá.
A Neo-Perpetuum egy igazán mutatós, reprezentatív, folytonégő, kétaknás, szén tüzelésű kályha a múlt század 30-s éveiből. Főleg a zománcozott, jó állapotában megőrzött példányok.Lengyel dió szénnel valószínűleg kiválóan működik (hogyha lehet kapni hozzá). Fafűtésre igen korlátozottan alkalmas, mondhatni alkalmatlan.
Nekem az előző házamban 6kW-os öntöttvas kályha volt (samottal kirakott tűztérrel, Mátra kandalló néven futott asszem). A 80 nm-es házat befűtöttem vele, pedig mai szemmel már elég karcsú volt rajta a szigetelés (5cm oldalfali, 20centi a födémben). Este lefekvés előtt még megraktam, és tettem rá 1-2 brikettet, egész éjjel tartotta a hőt. Sőt, másnap délután a brikettből volt még annyi parázs, amiről újra lehetett gyújtani.
OK, nem is okoskodni akartam, főleg úgy, hogy én egyelőre csak olvasgatok a klímákról meg nézelődök. Ugye mindenhol azt látom, hogy működnek ezek a nagy mínuszokban is, csak lényegesen romlik a hatásfok/nő a fogyasztás. Ezért is lesz betárazva nálam is fa, ha sikerül a klíma project, én igazából egy kis komfortot szeretnék már, hogy csak akkor kelljen begyújtanom, ha szeretnék, nem pedig "muszájból".
A ház szigetelése kardinális kérdés, nekem extrán jól szigetelt, meg is van az eredménye. 65 nm-et fűtök egy minőségi kandallóbetéttel (a hozzáépített plusz 30-ra maradt a villany, oda már nem ér el...). Ezen a télen félszáraz akáccal napi max. 4-5 órát fűtöttem a hidegebb időbekben is (begyújtás után 1 vagy 2 rárakás), az eredménye a legtávolabbi ponton is 22-23 fok, máshol 24-25, este 5-6 után nincs is már semmilyen tüzelés, és gyakran 20-21 fokban gyújtok be.
off, tisztában vagyok a klímám hasznosíthatóságával, 5 feletti a Scop értéke, -30-ig műxik,de már -7-nél romlik a hatásfoka, a ház hőháztartása már nagyobb talány- on
igen,most egy Salgótarjáni neo-perpetuumot nézek,talán az öntöttvas is megtartja úgy a hőt, csak azt nem találom hogy hány kw-os lehet,mondjuk szép és eljátszadozni,kezdésnek jó lesz, majd ha ráérzek,- gyerekkoromban utáltam a szilárd tűzelést,- és meg lesz a nagy mennyiségű tuti tűzifa forrásom akkor leváltjuk tégla vagy épített cserépkályhára
Akkor már inkább egy sima, egyszerű kandallókályha. Ez jóval olcsóbb, és ha helyzet van, akkor villámgyorsan meleget lehet csinálni. Az igazi hőtároló úgyis maga a jól szigetelt ház, ha ez nincs meg, azon ezek a hordozható cuccok nem fognak segíteni.
Amúgy a nem téliesített klímák is bírják elvben -15 fokig (persze ilyenkor lényegesen megnő a fogyasztás), és lássuk be, nem úgy néz ki, hogy olyan telek elé néznénk, ahol jellemzően ilyen alacsony lesz a hőmérséklet (talán csak 1-1 napra).
Én meg pont "fordítva" vagyok, meglevő fafűtés mellé szereltetek klímát (most nézelődök, hogy milyen stb.), kizárólag kényelmi szempontból. Öregszem.
Hát ha hordozható, akkor nem lehet túl nagy hőtároló tömege, nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne, mint egy hasonló teljesítményű kályha. Kiegészítő fűtésnek azért nyilván használható.
Próbáltam visszaolvasni,de kifolyik már a szemem és sok használható infó nem jött fel, szóval hátha van itt valakinek hordozható csk.-ja vagy ismerősnél, mennyire használható? Én kieg. fűtésnek szánom, -10fok körül a klíma rásegítésére...
siker-fény-csillogás, az első 30x30-as gipszkarton kivágása alatt volt a lyuk:) már csak kályha kéne, de megvárjuk a felújítás végét,hogy mi marad a keretből
A kéménycsatlakozó körül kb. 40cm sztem elég, nekem amikor a kéményem készült, akkor javasolták, hogy a födémnél körülötte kb. 40 cm-en legyen tűzálló.
Öntöttvas kandallóbetétet tettünk egy gáz kandalló helyére, és nem tudom, hogy amiből az épített kandalló belseje van, az sima itong, vagy calcium szilikát, ami hőálló.
Miről lehet ezeket megkülönböztetni kivülről?
Eddig nem égett szét, de csak hobbi szinten használjuk napközben-este, tehát nem ezzel fűtünk csak.
Szvsz kb. saccolással. Ha beleraksz egy tükröt, és mondjuk tolsz felfelé egy mérőszalagot, akkor jó eséllyel látod, hogy kb. milyen magasan van. Ha jól sejtem, megint be akarsz kötni a kéménybe vmit, olyan a gipszkarton, ami bírja? A nyílás körül tűzgátló kellene (asszem talán rózsaszín jelölésű).
Hát ha koromszag van, akkor valószínűleg valahol kijön a füst. Lehet akár lyuk, vagy repedés, vagy a tömítőzsinór érett meg a cserére, de lehet érdemes lenne a kéményt is megvizsgálni, pl. nem épült-e hozzá közel egy magasabb épület, ami megváltoztatja a huzatát?
Amúgy milyen kandalló? Találkoztam olyannal, ami épített kandalló, és az abban levő tűztér hátsó fala volt megrepedve, de hálistennek cserélhető volt.
Sziasztok! Koromszag témában visszaolvastam, de nem találtam semmi kézzelfoghatót kandalló esetében. Szóval öntöttvas kandalló, jópár éve szolgálatban és az utóbbi időben szinte állandósult a koromszag. Egész egyszerűen nem tudom hovatenni a dolgot, mert soha nem volt ilyen. Megfelelő a kémény, alaposan ki van takarítva, ahogy a füstcső és a kandalló is. Nagyjából nyolc éve elhasított akáccal történik a tüzelés, ami szellős, fedett helyen van tárolva. Csontszáraz. Ötletem sincs már, kérlek osszátok meg, ha valakinek van használható tapasztalata. Lehet hogy kilukadt a kandalló? Hogy tudnám azt ellenőrizni?
Fel van hasogatva, kint az udvaron raklapra össze van rakva, a teteje fekete fóliával le van takarva. Egy év múlva rápróbálok akkor én is, hogy milyen vele fűteni. Vettem egy Aldis nedvesség mérőt, de kevesebb értéket mutat, mint amiket a youtobos videókban látok. A friss vágású fákat 24-25% a kinti 1-2éves fatárolóban lévő fákat 14% körülinek mutatja. A csontszáraz fát ami bent van a kazánházban, azt pedig 0%.
Hozzá kell tenni, hogy a kandallóbetét tényleg minőségi darab, illetve egyértelműen nagyobb a huzat nálam az ideálisnál, de inkább az legyen, mint kevesebb, ezen nem problémázok. A ház nagyon jól szigetelt, gyorsan fel tudom fűteni mondjuk 25 fokra, és sok idő, amíg abból 19 lesz, este nem is tudom, hogy mikor kellett utoljára fűtenem.
Én csak egy nyarat szárítom, így alakult ki. Hasítva veszem április környékén, és kint napoztatom. A 12 éves tapasztalatom alapján ez elegendő a bükk, gyertyán esetén, még inkább akácnál, kőrisnél (ezt ha leöntöd egy kanna vízzel, akkor is fog égni :)).
Tudom, hogy ennél több kellene elvileg, nem is mondom, hogy így légszáraz lesz a fa, de tisztességesen, gond nélkül tudok velük kandallózni (a kéménynél sem volt még semmi gondom, minden szezon előtt kitakarítom, és minimális kormot szedek ki, annak is nagy részét az alsó tisztítónyílásnál, lehullva).
Pont ez a bajom a tölggyel, csertölggyel. Na, azoknak viszont egyértelműen nem elég az egy nyári szárítás.
Nálunk a gáz nincs is bevezetve. Amikor 12 éve ideköltöztünk nem volt itt semmi, és sokkal olcsóbb volt a kandallós fűtés kiépítése. A kémény megvolt, és megfelelő is, és erre lett kötve egy 10KW-os légfűtéses, "minőségi" betét. Az alap 65nm-et gond nélkül befűtötte mindig (vannak szellőzők több irányban), ha akarom, akkor van 27 fok mindenhol. Csak aztán építettünk plusz 2 szobát, oda sima olajradiátorok kerültek jobb híján, ami azért barkács megoldás.
Meg megmondom őszintén, hogy annyira már nincs kedvem kandallózni mint egykor. Alapvetően semmi gondom vele, csak egyre inkább úgy érzem, hogy MUSZÁJ befűteni. Ezért lépnék egyet a komfort felé, a klíma jó lenne nyáron is, és a 2 plusz szoba normális fűtése is meg lenne oldva.
Úgyhogy most ez a nagy terv, természetesen megmaradna a kandalló is, betárazva fával, és ha van kedvem, akkor azzal fűtögetnék.
Most jut eszembe, hogy a múltkor láttam egy videót, ahol a fickó Totya kazánban nyomta gyertyánnal, és nagyon meg volt vele elégedve ("szerelj házilag" csatorna a youtube-on).
Nálam pont a kandalló az alternatíva. Vízteres, az egész házat tudom fűteni vele. Viszont ha neadjisten az áramot kikapcsolják, le tudom vízteleníteni, és a nappalit még mindig befűteni vele. Találtam olyat, aminél ezt meg lehet tenni, nem sok vízteres tud ilyet.
Végül is a hasogatással nem volt bajom. Ahogy kugliztam fel a rönköket, úgy hasogattam felfelé, vizesen szerintem nem rossz feldolgozni. A 10erdei m3-ből, kb egy kugli és 4-5kisebb db van amit nem tudtam széthasítani, de majd fűrésszel felvágom. Még nem találkoztam idáig gyertyánnal (akác, tölgy, bükk, velük igen) de sok megosztó véleményt olvastam róla. Jól ég-nem ég jól, jó parazsa van-nincs jó parazsa, hamar elég-sokáig ég, befülled, elrohad, nagyon kiszárad, kemény fa-közepesen keményfa. Nekem kazánba kell, oda a csertölgy jobb lett volna, de nem akartam vissza mondani, mert akkor a lista végére tesznek. Most két ünnep között legalább volt időm feldolgozni. Neked milyen tapasztalatod van vele?
Nekünk májusra ígérték a hatósági árast :) December elején szóltunk (Pilisi Parkerdő), válogatni nem lehet, azt mondták, hogy 90%, hogy csertölgy/tölgy, aminek amúgy örülök, de azzal fűteni idén már nem kell. Úgyhogy reménykedem benne, hogy sikerül tavasszal valahonnan akácot vagy kőrist szerválnom, a hatósági áras meg megy száradni.
Amúgy mindenképpen szeretném megcsináltatni a klímás fűtést szeptemberig. Elkandallózgatok én, de jó lenne, ha lenne valami kényelmes alternatíva.
A rezsicsökkentett gáz nekem is bőségesen elég lenne, ha csak azzal fűtenék. Ezen a télen többet használok belőle. Éppen azért, mert a tűzifa megdrágult. Eddig, évek óta csak fával fűtöttem. Kellemesebb meleget ad és szívesen is foglalkozom vele.
Nekem akár négy évre elegendő, száraz, akác tűzifám van feldolgozva, betárolva. Minden évben visszapótolom az elhasznált mennyiséget. Utoljára tavaly tél végén. El kell fűteni:-)
A hatósági árast két hét múlva szállítjuk. Akác és nyár lesz 7/3 erdei köbméter. Jó elfoglaltság lesz fűrészelni, hasogatni. Szeretem csinálni. Elpakolni kevésbé. Szeretném mindet elhasználni:-) Kéthetes öregember vagyok.
Korábban nagyjából egy árban jött ki a tüzifa / gázfűtés. Most a gáznál bőven beleférek a kedvezményes mennyiségbe, tüzifát viszont nem igazán tudtam még hatósági áron szerezni. Így kicsit drága hobbi lett volna :)
Én pedig egy megnedvesített újságpapírt. Belemártom a párologtató vizébe, a fahamuba és letörlöm a kormot(valójában csak pernyét, füstöt), utána a papírt a kályhába dobom. Nem kell a kormos, vizes szivacsot tárolni.
Próbáld ki, meg fogsz lepődni. Én egy sima, kis mosogatószivacsot használok.
Mondjuk szerencsére van, hogy napokig hozzá sem kell nyúlnom ilyen szempontból, nálam nagyon minimálisan kormozódik a két szélén (elég száraz az az akác, amivel most nyomom).
Persze volt, hogy telibekormozta középen, az egyértelműen huzatproblémára utal, és az is volt, egy gyors füstcső takarítás meg is oldotta.
Na ezt a trükköt még nem ismertem, köszi, majd kipróbálom, ha egyáltalán begyújtok ezen a télen. Sajnos a kialakult tüzifa-árak miatt nem igazán volt értelme bevásárolni belőle. Amúgy is inkább a "feeling" miatt szoktunk begyújtani elsősorban, de most kicsit drága fíling lett volna
Az előző napi fahamuba belemártasz egy nedves szivacsot, és azzal áttörlöd az üveget. Nemcsak, hogy nem kell kerül semmibe, de sokkal kifejezettebb a hatása.
Többféle brikett van. A keményfából készült (ha jól láttam a képen, hengeres hasábok vannak a tűzben, az pont olyan szok lenni) nem kormol, legalábbis nem annyira, mint a fenyőből készült (az a gyanta miatt kormol), vagy a napraforgó (az meg az olajtartalom miatt). A napraforgó brikett általában fekete, és üres a közepe, a fenyő kis kocka szokott lenni.
Egy hete van cserépkályha-kandalló, túl vagyok a szárító fűtésen. Mivel igazán jó száraz fám kevés van, nézegettem a fabriketteket. Jól elszálltak az árak. Ami érdekelne : a termékleírásokat olvasva egyik azt írja, tökéletes a brikett, nem kormol, egy másik meg azt, hogy célszerű néha koromtalanító adalékot is égetni, mert a brikett kormol.
Hogyne lenne! A linkelt kép alapján nálad minden OK, szépen ég a tűz, ahogy kell.
A 2 szélen kormozódás egy ekkora tűztér esetében normális (hidegebb és/vagy szeles időben ennyi sem lesz). Ha teliben, középen kormol, akkor kell gyanakodni problémára.
A teljesen tiszta üveghez légszáraz fa, és MINDIG ideális huzat kellene, ilyen azért nem sokszor lesz.
Teljesen tiszta üveg csak az amerikai filmekben van. Ha 2-3 begyújtás után ebben a párás, szemetelős időben a két szélén kormozódik, akkor az abszolút OK, teljesen normális.
A linkelt kép egy teljesen normális lángképet mutat.
A mapei sajnos csak kèsőbb èrkezik meg (jan.) Remèlem jó lesz. Azonban ahogy takarítottam ki a fugákat a kemence felső rèszèben találtam lyukakat amik szerintem nem kellenek oda mivel kemencéről van szó így nem gondolnám hogy kellenek füst járatok, én arra gondolok hogy ezeket be kell tapasztani mert gondolom a hő miatt lyukadhatott ki ezért rendeltem samottragasztot az obiból, azzal probálom meg betemöni a lyukakat. Szerintetek jó ötlet ?
Na, pont ilyet használtam, de megnézve a Mapei-t amit írtál, az se tud többet, viszont drága. Ha nagyobb mennyiség kell, akkor biztos jobban jársz a poralakú habarccsal (samottpor)
Nem tudom mire gondolsz, én használtam ilyen tűzálló "szilót", a hőt birja, de elválik az anyagtól, amire rátapasztottam (fémről) az is valami vízüveges szar.
Korábban voltak kandallós kérdéseim, köszönöm a válaszokat, azóta a leírtaknak megfelelően tüzelek, és minden jó :)
Van azonban egy cserép kemencénk amit szeretnék beüzemelni (házon kívül van az ajtaja, a kemence rész a házon belül, és cseréppel van ellátva, kinézetre belülről cserépkályha, de nem az), korábban abba lett hagyva a vele történtő tüzelés, mert befüstölt sajnos a lakrészbe, a kémény mint kiderült, nem túl ideális, mert az 5 téglást, tétglalap alakú kb 14x24-es, ettől függetlenül szeretném megnézni hogy tényleg van-e megfelelő huzat (nem ezzel volt a gond korábban hanem a "befüstöléssel"), lehet-e használni.
A tűtérben samot téglák vannak, és szeretném az ott lévő "fugát" felújítani, hátha ennek segítségével megoldható hogy ne jöjjön be a füst. Kemencéssel beszéltem azt mondta, hogy samotpor+vízüveg+víz a megfelelő fuga, de tuti rosszak lennének az arányok, annyit tudok, hogy kenhetőnek kell lennie, és találtam neten pl.: "MAPEFLEX FIRESTOP TŰZÁLLÓ HABARCS 1200C" terméket, ez kiváltja szerintetek a samotpor+vízüveg+víz kombót, vagy ez nem erre való ?
Bonyolult? Ennél egyszerűbbet nem tudok kitalálni, mint hogy egy csővel elvezetem a meleg levegőt a kandalló tetejéről. Egy vízteres rendszer szabályzással, szivattyúval, tágulásival, az elhiszem, hogy bonyolult.
Korábban nem is bélelt senki semmit, nem annyira az miatt bajos, hanem a 120 mm a kevés. Elkerülném a kéményfúrást.
Mondjuk huzata van, de úgy tudom elvileg a készülékre tervezett csonkot nem szabad szűkíteni, azok pedig jellemzően nagyobbak. Olyan készülék kéne ami erre a keresztmetszetre van gyárilag tervezve.
Én a kazánomat kötöttem be gégecsővel, szerencsére nem alu, hanem rozsdamentes acél, de 10 év után tele volt tűszúrásnyi lyukakkal. Észre sem vettem volna, mert a korom betömte a lyukakat, csak takarításkor derült ki.
Idén kezdtem kályhával fűteni. 100 m2 a lakás, a középpontjában van egy nagy 25 m2 előtér ahonnét minden helyiség nyílik. Itt lett elhelyezve egy 6 kilowattosnak írt kályha.
Meglepően jól tudunk vele fűteni, ezidáig az a tapasztalat ha egész nap pakolgatom a tüzet, akkor két tejes ládányi bontott tetőléccel elvagyunk. Középen 19-20 fok között van, a többi helyiség 18 - 18.5 . Este tízkor lezárom, reggelre mindenütt esik a hőmérséklet 1-1.5 fokot.
Mi korábban sem nagyon fűtöttünk nappal sem 20 fok fölé, éjszaka meg eddig is 18 fok volt szóval ez így nekünk nem dráma.A szokottnál kicsit jobban fel kell öltözni a délelőtti időszakban. Mivel ez a fa idén ingyen van, így meg is éri.
A jövőre gondolva még időben rendeltem egy napelemes rendszert, de a gránit szilárdságú törvényi háttér miatt mégsem fogom megépíteni, illetve nem úgy.
A fűtést viszont kissé átalakítanám a következő szezonig. A pici kályha helyett szeretnék egy csempés vagy öntöttvas, vízteres, külső levegős cuccot tenni ami kicsit meg tudja tolni a többi helyiséget is akkor is ha zárva vannak az ajtók. Sajna a hely keskeny, max 65 centi széles lehet a berendezés és a kémény is egy szűk keresztmetszet. 120 mm alumínium bélésű 4 téglás épített kémény van (bekötési pont 190 cm magasan van és fölötte még 5-6 méter a kémény hossza - ha ez számít). Alulról a pincéből fel lehet állni alatta vagy mögötte a csövekkel, input levegővel.
Ezidáig nem találtam ezeknek a paramétereknek megfelelő készüléket, illetve a Praktikerben árult olcsónak nevezett lemez gyártmányok minőségét lehangolónak találtam, a kicsit jobb csempe borítású kályháik árát meg a horror kategóriába sorolnám.
Ti merre lépnétek, hogyan lehetne ezt abszolválni?
Tervezés alatt álló családi házba szeretném úgy megoldani a kandallót, hogy légtechnikai csővel kifűtse a nappali melletti három szobát is. Tudatosan úgy alakítottam ki az alaprajzot, hogy a szobák közel legyenek, és egy kb. 7 m hosszú L-alakú légcsatornára fel lehessen fűzni az egész rendszert. Régi házamban is volt ilyen, de ott úgy volt megoldva, hogy a kandalló fölött át volt törve a födém és a padláson futott végig a cső. Abban volt egy KAM-150-es ventillátor ami elég hangos, és mivel a padlás télen hideg volt sok hő elveszett a kőzetgyapot szigetelés ellenére is. Most azt tervezem, hogy a csövezést gipszakrton mögött elvezetném a szobák sarkaiban a plafon alatt közvetlenül. Szerintetek mennyire életképes ez a koncepció? Elég meleg keletkezhet a kandalló burkolat felső részében, hogy ventillátor nélkül is megmozduljon a levegő a csőben?
Nekem egy 10KW-os Supra kandallóbetét van rákötve egy 5m magas, 14x14-es falazott kéményre, és egyértelműen még így is több a huzat az ideálisnál (de nagy gondot nem okoz).
A hődobot el kell felejteni, több kárt csinál mint hasznot. A leírtak alapján a kémény bőven nagy és magas ehhez a kályhához, nem csoda, hogy folyamatosan kell rá pakolni, ami egyébként egyáltalán nem normális. Egy megfelelő rendszer esetén (ahol a kályha a kéményhez van méretezve, vagy fordítva :), ahol a kályha jól szabályozható, ahol a légellátás ideális) akár 4+ órát is elvan egy rakat fa csak szekunder levegővel, nagy hőt árasztva.
A könyök és a hődob csatlakozásánál folyik. A hődob csak tegnap került fel rá és azóta csinálja. Fával fűtünk ami valóban kicsit vizes.A sima füstcsővel nem folyt belőle a víz. Ez egy felújítás alatt álló ház és akkor gyújtunk be,ha megyünk dolgozni,de akkor folyamatosan rakjuk a fát 4-6 órán keresztül.A csapadék vizet kizárnám, van "sapka" a kéményen és mostanában nem is esett felénk.
A kémény téglából van,26x26-os. Hosssza 7 méter körúli lehet.
Hol folyik belőle? Mindig (mármint tüzeléskor, vagy esetleg olyankor is amikor nem tüzelsz), vagy csak időnként? Mivel fűtesz? Folyamatosan fűtesz, vagy naponta/alkalmanként egyszer begyújtasz, aztán ha leég, utána nem raksz rá?
- Fűts száraz fával
- Nem lehet, hogy a kéménybe beesik az eső?
- Vmiért nagyon visszahűl a füstgáz, és emiatt csapódik ki a víz belőle. A falban a kémény milyen (anyag, átmérő, magasság)? Anno nekem is mondta a kéményseprő, hogy túl nagy a kéményem átmérője, és a tetejénél vizesedett (14x14-es tégla kémény volt, 120-as csővel volt rákötve egy kamino 6kW-os kályha).
Ahogy a kollega is írja, a primer nem zár tökéletesen, valamennyi levegő zárt állapotban is jut a tűztérbe onnan.
Amennyiben megvan a megfelelő kéményhuzat, parázságy, tűztérhőmérséklet, akkor a szekunder megoldja a fa tökéletes égését, így fűtesz gazdaságosan. Az nem jó, ha nagy lánggal ég (legfeljesebb begyújtáskor), szép nyugodtan, lassan, narancsos, kékes lángokkal kell égnie, akkor vagy jó.
A primer alulról megy, a szekunder felül a fából távozó gázok tökéletesebb elégetését segíti (amúgy a tűztér hátulján levő lyukakon jut be).
Viszont, ha lezárod a primert teljesen, akkor is fog még ott bemenni vmennyi levegő, nem légtömören zár. Gondolom neked is minimálisan lötyög, ha lezárod, szélvihar esetén még talán zörögni is fog, ezzel megnyugtatva, hogy megy azért ott be levegő. Az ajtók (tűztér és hamutér) ajtajának zsinórjánál is jut be levegő, valamint az üvegnél is. Így már elég levegő jut be ahhoz, hogy a megfelelően bemelegedett kályha/tűztér esetén fenntartsa az égést, de ne menjen ki túl sok hő a kéményen.
Sajnos így is ki fog menni vmennyi, de ezzel azon felül, hogy zárod a primert, nem nagyon tudsz mit kezdeni, esetleg egy pillangószeleppel tudod még csökkenteni a füstcsőben a huzatot. De azt sem szabad túlzottan, mert akkor már az égés nem lesz tökéletes, kormolódni fog. Ha megnézed ezeknek a kályháknak a hatásfokát, igen messze áll egy kondenzációs kazántól (amire kihoznak 100+%-ot), ezeknek vhol 70-80% között van emlékeim szerint. Az a hőmennyiség ahhoz is kell, hogy fenntartsa a kéményben a huzatot, mivel természetes huzattal működik, ellentétben a kondenzációs kazánok kényszerhuzatával, ahol egy ventilátor nyomja a levegőt az égéstérbe.
Erre a "sok meleg megy ki a kéményen" dologra a mindenre jó, de semmire nem használható szabvány választ lehet adni: ez ilyen :)
Nagyon szépen köszönöm a választ, igazad van, fel is hívom őket.
Update: Most is meleg a fal az emeleten a kéménynél, csak idő kellett neki mire átmelegedett szerintem :D Kézzel megfogható, nem éget, de így az a tudat van bennem hogy sok meleg megy ki a kéményen a nagy huzat miatt (vagy nem tudom miért lehet ez) ? Hozzáteszem eddig mindig maxon (2-esen) volt primer levegőnyílás, mert úgy tudtam / azt hallottam hogy ha elzárom a primert teljesen, akkor nagyon kormol (hozzáteszem a kéményt szerintem 5 év használat után én néztem bele most előszőr, és teljesen tiszta volt), akkor ha jól értem nincs semmi gond ha teljesen elzárom ha lobog a tűz, a szekunderen (amit nem tudok hogy hol van a kandallón, de a hátsó (H-K) szabályozóval lehet állítani))kap elég levegőt ?
Szintén nem értek hozzá, de úgy fizikáztam ki magamban :D hogy a primernél mikor bemegy a levegő, az alulról megy keresztül a tűztéren, és táplálja a tüzet, és úgy megy ki a kéményen. Ha csak szekunderből kap levegőt (primert 0-ra állítom), az honnan táplálja a tüzet ? Mert olyat olvastam hogy az azért kell, hogy utólagosan égesse el a dolgokat, nekem ez azt jelenti hogy valahol a végén adja hozzá azt a levegőt, ha így van, akkor hogy táplálja ez a levegő a tűzteret ?
2. Minden szezon előtt teljes hosszában ki kell takarítani a kéményt és a füstcsövet (a kéménnyel érdemes kezdeni, mert annak tisztításakor visszanyomhatsz némi anyagot a füstcsőbe).
3. A primer csak a begyújtáskor kell. Amint stabil a tűz, zárhatod nyugodtan a primert, a fa égéséhez elég a szekunder.
Szerintem kéne lenni alul-felül is zsinórnak, de ha biztosra akarsz menni, hívd fel a márkaboltjukat (wamsler), és kérdezz rá. Az üvegnél nem kéne füstnek jönni, ott befelé kéne menni a levegőnek. Ez a füst kiáramlás a nem megfelelő huzatra utal, mint írtad is, ki kellett tisztítani a kéményt. Ha előtte nagyon meleg volt a fal, lehet, hogy a kéményben a sok lerakódás miatt volt. Inkább süvítsen, mint CO-mérgezés vagy kéménytűz. Esetleg a füstcsőre érdemes egy pillangószelepet rakni, azzal lehet szabályozni, ha túl nagy a huzat. Hődobot nem javasolnék, főleg, ha a kémény is ennyire el volt tömődve, a hődob még inkább eltömődne, és azt nagyon macerás takarítani.
A szekunder a hátsó, attól függően, hogy fára (H) vagy szénre (K) van állítva, több-kevesebb nyíláson keresztül engedi be a levegőt. Ezen kívül a tömítőzsinórnál is szív be persze vmennyit, de attól is túlzottan süvíthet, ha az üvegnél terveztek a zsinórral, de nincs.
Ha már csak parázs van, nyugodtan zárd nullára a primert. Sőt, amikor már stabilan ég a tűz, akkor is lezárhatod, utána már elég lesz neki a szekunder. Esetleg érdemes lehet 1-2 brikettet is rátenni, akkor reggel még bőven lesz annyi parázs, amiről újra tudod gyújtani.
"Továbbá a fizikával sem vagyok teljesen képbe lehetséges, ha meleg levegő van a kéményben, akkor miért nagyobb a huzat ? Vagy ez nem így működik ?"
De, pont így működik :) amikor a kémény felmelegszik, attól alakul ki a normális huzat benne. Ezért is van levegőszabályzó, amikor már kialakult a megfelelő kéményhuzat, akkor a levegő mennyiségével tudsz játszani.
"Továbbá az hülyeség hogy mondjuk ventilátorral elfújom a meleget a kandallótól, és így hátha nem a kandalló által felmelegített levegőt szívja vissza a primer, hanem egy hűvösebb levegőt ?"
Semmi értelme, alulról szívja a levegőt, max. pár fok különbség lesz. Ahogy ezek melegítenek, a természetes légáramlás bőven elegendő, nincs értelme ventilátorral rásegíteni.
Sziasztok, új vagyok a kandalló fűtésben. Van egy régi Etna 9kw-os kandallónk. Böngésztem a leírását, és írnak benne primer meg szekunder levegő nyílásról. A primer az oké, a hamutálcánál az elhúzható roló, ezzel nincs gond. A szekundert azonban nem találom, ezzel kapcsolatban olvastam olyat, hogy ha fára van hátul a csappantyú állítva, akkor van szekunder levegő (fával tüzelek, arra van állítva), azonban nem tudom hogy tényleg ez-e a szekunder a következők miatt:
El volt már tömődve a kandalló nagyon, és mikor tüzeltem (begyújtottam) és a hamu ajtót kinyitottam (hogy több levegőt kapjon), akkor a tűztér üvegénél ömlött be a füst a légtérbe (mikor be volt csukva az ajtó, de a primer teljesen nyitva volt, akkor nem jött a füst). Megnéztem és az üveg két oldalánál (jobb-bal) van tömítő zsinor, azonban fenn és lenn nincs és ezért gondoltam, hogy lehet hogy itt megy a szekunder levegő be ? Sosem nyúltunk a kandallóhoz, tehát ez úgy van ahogy a gyárból kijött. Esetleg hülyeség ez, és alulra valamit felülre is rakhatok tömítózsinort, vagy hadjam így? Hol van ez a szekunder levegő nyílás ? :)
Kandalló tisztítás előtt az emeleten a kémény ahol felmegy, a fal nagyon meleg volt, azt hittem hogy ez normális. Takarítást követően csak úgy süvít a levegő a primeren a kandallóba, az emeleten a fal azonban nem melegszik, ennyit jelente a takarítás ? Ennek így kell lennie vagy így rosszabbat csináltam ? Mit érdemes kitakarítani még ? A füstjáratokat próbáltam, és nagyon sok por állagú (gondolom hamu) jött ki.
Érdemes-e hődobot felrakni, vagy nem ér annyit hogy sokkal gyakrabban kelljen koromtalanítani ? A füstcső az nagyon meleg szokott lenni tüzeléskor, ezért gondolkodom a hődobon.
Valamint érdeklődnék hogy a primert azt el lehet-e zárni esetleg estére 0-ra (vagy bármikor) , mikor egy elég nagy fát rátettem, mondjuk már lángol (van parázs is korábbról), de azt szeretném hogy tovább legyen majd parázs, ne adj isten akár reggelre ne kelljen újra gyújtani az egészet ? Vagy mikor és mire (0-1-2) kell állítani a primert, miért lehet állítani ?
Továbbá a fizikával sem vagyok teljesen képbe lehetséges, ha meleg levegő van a kéményben, akkor miért nagyobb a huzat ? Vagy ez nem így működik ? Továbbá az hülyeség hogy mondjuk ventilátorral elfújom a meleget a kandallótól, és így hátha nem a kandalló által felmelegített levegőt szívja vissza a primer, hanem egy hűvösebb levegőt ?
Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget. Eszerint járok el, annyi, hogy valószínűleg a pillangószelepet lentre tudom rakni, mert a kandalló lemeze nem engedi, hogy egyből a nagyobb csővel kezdjek. Találtam olyan füstcsövet, amin csak bordák vannak, az gondolom akkor növelt átmérővel jó lehet. Köszönöm!
Van egy uj tömegkályhám. Ősszel készült el. Az a gondom vele hogy borszasztó büdöset áraszt ki magábol.
Lett kiszárítófűtés 3 szor 3 kg fával begyujtva.
Azóta kb 10 szer lett begyujtva benne, de még mindig nagyon büdös. Konkrétan nem lehet a lakást lakni, mert nem begyújtott állapotában is árad belőle a szag. Nyaralóban van a kályha, nem is tudunk lemenni télen mert kibirhatatlan. Néha lejövök begyujtok hátha jobb lesz.....
Nem füstszag hanem valami más rothadás szerű szag. Nem tudom mire gyanakodjak.
Ez mennyiben normális? Ez egyedi jelenség? Vagy más is tapasztalt már ilyet? Elmúlik ez valaha?
BackEMBED THE SNIPPET BELOW IN YOUR SITEEnable collaborative features and customize widget: Bing Webmaster PortalBackThis page is in HungarianTranslate to English
Afrikaans
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Bengali
Bulgarian
Catalan
Croatian
Czech
Danish
Dutch
English
Estonian
Finnish
French
German
Greek
Gujarati
Haitian Creole
Hebrew
Hindi
Hungarian
Icelandic
Indonesian
Italian
Japanese
Kannada
Kazakh
Khmer
Korean
Kurdish (Kurmanji)
Lao
Latvian
Lithuanian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Myanmar (Burmese)
Nepali
Norwegian
Pashto
Persian
Polish
Portuguese
Punjabi
Romanian
Russian
Samoan
Simplified Chinese
Slovak
Slovenian
Spanish
Swedish
Tamil
Telugu
Thai
Traditional Chinese
Turkish
Ukrainian
Urdu
Vietnamese
Welsh
Always translate Hungarian to EnglishPRO Never translate Hungarian Never translate forum.index.hu
Hasonlóképpen oldottam meg, mert a cső adott volt és a kéményen a füstcső csatlakozás is a 150 csőhöz van kiépítve. Van egy másik kályhám, azt használtam korábban. Ahhoz volt a cső.
Vettem egy bővítőt és abba építettem bele a fojtószelepet. Amikor már nem lángol, csak a parázs izzik, elzárom. Sokáig megőrzi a parazsat (és a meleget). 6-8 óra múltán is újra gyújtható.
Csatlakozom Béla véleményéhez, ez inkább parasztvakítás, mint valósan hatékony eszköz. Ha a lemezen belül mondjuk 1-2 centinként végig lenne bordázva a cső és a lemez között (mint pl. a processzorok hűtőbordái), akkor talán tudna kellően sok hőt átadni, így inkább rontja a hatékonyságot.
Azért arra is oda kell figyelni, hogy túl sok hőt se vonj el a füsttől. Mint írtad, elég hosszú a kéményed. Ha nagyon visszahűl a füstgáz, akkor a kémény végénél fog elkezdeni vizesedni, hosszú távon az sem jó az álmoskönyvek szerint.
Ha a fali csatlakozó 120-as, akkor ott szűkítőt kellene berakni, az sem túl szerencsés. Ha vastagabb a cső, majd vissza van szűkítve, a szűkítőnél hamar kialakulhat lerakódás, ami annyira lecsökkentheti a huzatot, hogy már rendesen begyújtani sem lehet. Nekem ez néha még szűkítő nélkül is előfordult, ha nem volt elég száraz a fa (és ugyanolyan 6kW-os kaminonál, a fali csatlakozónál). Vagy akkor a fali csatlakozót is fel kell bővíteni ugyanolyan átmérőre.
Sztem a pillangószelep önmagában elég kell legyen. Azt begyújtáskor kinyitod, aztán ahogy indul be a huzat, szépen lehet fokozatosan zárni.
Ha növelni akarod a hőcserélő felületet a legeyszerűbb megoldás ha kicseréled a csöveket vastagabbra. Pl. 120-as csövet 150-re vagy 160-ra. Szűkítőt bővítőt lehet kapni,és ezt tisztítani is lehet. A cső tetejébe beraksz egy pillangót és szépen megfogod a füsthőt.
Van tapasztalatotok kémény béléscső utólagos csatlakozó pont kialakításával? Van egy 130 mm-es fali csatlakozó a kéményhez viszont gondolom a kibélelésnél korábban használhatták mert nincs mögötte csatlakozási pont a béléscsőhöz. Kályhát tennénk ebbe a szobába. Egy másik helységben (fürdő) van hozzá csatlakozási pont (régi típusú gázkazán volt ott), az a csatlakozó be van falazva. Mi lenne a szofisztikált módja ennek?
Ez egy 8 Kw Kamino. Az utód. Lehetnek közös alkatrészek, de nem valószínű, hogy a komplett belső ugyanaz. Hasonlítsd össze a video alapján, hogy vannak-e olyan elemek a Kaminoban, amelyek nálad cserére szorulnak. Ami esetleg már nem kapható hozzá, de szükséges lenne, azt azonos vastagságú samott lapból flexszel, fúróval ki kell faragni méretre.
Ennek a hatékonyságáról nem vagyok meggyőzhető. Csak úgy lenne értelme, hogyha alul és felül nyitott, oldalt pedig zárt lenne. Akkor a konvekciós hőáramlás segítene egyenletesebbé tenni a fűtött légtér hőmérsékletét. A hővezető képessége is minimális, mert csak elhanyagolható mértékű felületen kapcsolódik a füstcsőhöz.
Így én ezt szemfényvesztésnek és pénzkidobásnak látom. Még a füstcső által sugárzott hőt is visszatartja. Én nem venném.
Ránézésre eléggé hasonlít a Wamsler Mátra kandallókra, lehet a márkaboltjukat lenne érdemes megkérdezni, vagy vmelyik forgalmazójukat: wamsler.hu/potalkatresz
Nem tudom mit értesz palástos hődobon. Ha egy sima cső, és mögötte egy lemez, az inkább a falat védi a cső által sugárzott hőtől, attól nem fog több hőt leadni.
Nekem most már más kályhám van, de én is most jöttem rá, hogy arra a 6kW-osra is jó lett volna egy pillangószelep. A mostani kályhámon fölül van, közvetlenül a könyök alatt.
Sziasztok van egy régi Servant kandalónk, amin nincs címke csak azt tudom , hogy mikor "ált suliba jártam is megvolt" , szeretnénk cserélni a samott téglákat. A weben keresgélve amiket kidob a google találatként nem egészen stimmel azzal mint amit én látok. A tűztérbe benézzve az alsó samott téglákon furatok találhatóak. Van valami lehetőségünk arra , hogy találjunk ehhez megfelelő téglákat? Vagy amit találtam készlet a 6 vagy 8 kw-os samott készlet lehet megfelelő? Előre is köszönöm a válaszokat.
Köszönöm szépen a választ. A pillangószelepet akkor biztosan beszerzem. Hődobokból esetleg a "palástosoknak" van értelme? Ahogy látom ennek a belső csöve gyakorlatilag a 120-as cső, gondolom akkor a könyök elemből ez is könnyen tisztítható, kérdés, hogy valóban fokozza -e érdemben a hőleadást.
A pillangószelepet inkább a hődob elé, közvetlenül a kandalló tetejére, vagy távolabb, a hődob után érdemes elhelyezni (a függőleges szakaszra)?
Helyezhető rá hődob, de annak elég macerás a tisztítása.
A huzat csökkentésére én inkább a kéménybe csatlakozás előtt, a függőleges csőbe tennék egy pillangószelepet, pár nap alatt ki lehet tapasztalni, hogy mikor mennyire kell lezárni.
A segítségeteket szeretném kérni. Van egy wamsler kamino 6 kandallónk, kb + 1,5 m magasságban a kandalló fölött van a kéményre kötve. Lent tisztítónyílás, valamint a padláson 1m magasságban is tisztítónyílás. A kémény kb 6m magas. Nagyon jó a huzata, sőt ha szeles kint az idő, akkor túl jó, nagyon szívja el a meleget, valamint tutul is a szél a kéményben. Huzatot szeretnék mérsékelni valamiképpen, ami csak a túlzott huzatot csökkenti szeles időben.
Mivel nem használod a kályhát teljesen ki van hűlve a kályha is a kémény is. Nincs felhajtó erő,
nincs huzat a kéményben ezért a szél visszanyomja a korom szagot. Lehet hogy újra kéne kenni
az ajtó körül a fugákat, lehet hogy koromtalanítani kellene az egész kályhát. Én is azt tudom mondani hogy keress egy kályhás mestert és vele beszéld meg a dolgot.
elöljáróban: semmilyen tapasztalatom s tudásom nincs cserépkályhákkal.
nemrég vettünk házat, amiben található egy cserépkályha. Részünkről teljesen üzemen kívül van, nem használtuk azóta még. Azt vettük észre, hogy néha ha az ajtajáva, szemben állunk akár 5m távolságra is, akkor megcsap bennünket ilyen korom/égéstermék szag, de tényleg csak ritkán. Az lehetséges, hogy széljárástól függően ott visszakerül a levegőbe az égéstermék?
az ajtaja zárva van, ugyanakkor az ablaka enyhén mozgatható a fém ajtajában s ott tömítés sincs. Ez normális? Nem lehet, hogy miután nem zár hermetikusan zárt állapotban ezért “szelel” vissza? Ezt egy kandallós meg tudja csinálni?
vagy teljesen máshol keresendő a hiba / ez ilyen, ezzel együtt kell élni?
Hamarosan beüzemelünk egy kis 7kw-os ötvénykályhát. A füstcsövet felül szeretnénk csatlakoztatni majd, de a kályha valamiért úgy van kialakitva, hogy gyakorlatilag a csonkban lévő pillangószelep karja tartaná a csövek súlyát. Van valami praktika, hogy ezt hogyan lehet megoldani?
A másik kérdésem a kinti levegő bevezetésével kapcsolatos. A mostani kályha nem köthető külső levegőre, de később ilyet szeretnénk majd, ezért a fali légbevezetést a kályha melletti falon alul helyeznénk el. Ennek milyen hátránya lehet a fenti légbevezetéssel szemben?
Ja. Ne legyen nagyobb mint a helyiség mert akkor nem fér be :D És ugyanakkora se legyen mert akkor meg senki sem fér be :) Magára a cső méretére gondoltam, ésszerű határok között.
Van egy kandallóm felső füstcső kivezetéssel a műhelyben. Arra gondoltam, hogy csinálok rá egy egyszerű hődobot 50L.es hordóból. Nagyobb meleget adna-e le a hordó mint a füstcső? Műhelybe van, szóval ronda is lehet...
Ha azt veszem, hogy a füstcső szűkebb, jobban fel tud forrósodni, akkor nem jobb a hordó, viszont a hordónak nagyobb a felülete. Szóval nem tudom...... Ezért kérdezem.
Csak akkor tegyél a tűzre, ha már parázs van. Rárakás előtt a primert teljesen nyitni kell, aztán az ajtót is picit megnyitod, majd lassan tárod ki. Így minimális a kifüstölés esélye. Füstszagot semmikor nem szabadna érezned, begyújtáskor sem!
De én még mindig azt mondom, hogy a festék lesz az. Az a baj, hogy mivel még nincs az a rossz idő, így nem is megy a kandalló üzemi hőfokon. Aztán ahogy egy kicsivel is jobban ég, eléri azokat a részeket, amiket eddig még nem. Nekem anno az első évben még hetek múlva is visszatért ez a jelenség, aztán amikor egyszer rendesen meg lett rakva, onnantól vége. Sajnos ezen át kell esni...
Azért a 6. begyújtás után már illett volna a festéknek rendesen ráégni, ettől függetlenül tényleg nem árt egyszer jó rendesen megrakni, akár úgy is, hogy nyitott ablak mellett.
Nem lehet, hogy túl gyorsan nyitod az ajtaját, amikor raksz rá, és emiatt visszaáramlik némi füst? Először csak résnyire kell nyitni az ajtót, várni egy keveset, hogy kiegyenlítődjön a huzat, és utána óvatosan tovább nyitni, mindezt lehetőleg olyankor, amikor már csak parázs van.
Ha új kandalló, akkor jó eséllyel nem füstszag az. Le kell égnie a kandallón található festéknek, és ez igen büdös tud lenni. Ráadásul a jelenség visszatérhet mondjuk decemberben, hiszen most nem tüzelsz olyan intenzítással, lesz ami nem ég le.
Ha van elég fád, kedved, időd, akkor célszerű akár nyitott ablak, ajtó mellett is most rendesen megküldeni, és onnantól egy életre elfelejtheted a problémát.
Kivettem egy lemezt, így több szekundert kap a tűztér. A lényeg, hogy begyújtásnál az eddig adag felét célszerű csak betenni, és figyelni kell, hogy ha esetleg nagyon beindul, akkor visszavenni a primert. Illetve a begyújtás után első adagnál meg többet kell betenni, hogy a "normális", szép lassú égés, és a megfelelő tűztérhőmérséklet kialakuljon.
Teljesen máshogy viselkedik és ég az akác ebben a tűztérben (lehet, hogy máshol is, nem tudom) mint az eddigi bükk, cser, gyertyán, és főleg a kőris, de sikerült kitapasztalnom, és jó is lesz ez.
Annyira megijedtem szombaton, hogy már azt sem mertem megcsinálni, hogy teljesen elzárom a primert.
Furcsa helyzet ez, mert van 10 éves tapasztalatom ezzel a kandallóval, és most kicsit szerencsétlennek érzem magam.
Eddig a primert csak akkor zártam teljesen, ha "folytonégésre" volt szükségem, olyankor egy esti rárakásnál reggel lehetett parázsról indítani. Viszont pár éve erre nincs szükség, mert szigetelve lett a kéró, és nincsenek olyan hideg telek, hogy éjjel is mennie kellene.
Holnap próba, több szekunderrel, kevesebb fával indításnál, óvatosan. Mert a mostani állapot biztosan nem jó, mostanra égett el nagy nehezen az a 3 kis hasáb akác, teljesen nyitott primerrel. Csak szenved.
Hogyha túl sok a levegője (azt írod, dübörög), akkor a primer levegőt kellene elzárni teljesen. Fafűtés esetében a tűzrácson keresztül történő (primer) levegő ellátásra csak az intenzív égés kezdetéig van szükség. Hogyha intenzív, hosszú lánggal ég, akkor a fa égetéséhez a szekunder levegő elég. Nem ismerem a kandallódat, de hogyha a primer levegőt tudod szabályozni, annak elégnek kell lennie.
Nekem egy egyszerű, kis teljesítményű, eredetileg vegyes tüzelésű kályhám van. A szekunder levegő ellátást én magam alakítottam ki rajta utólag. Szabályozni nem lehet, fix, de így jó, ahogy van. Tökéletesen ég.
A primer levegőt csak akkor használom, amikor még hideg a kályha és a kémény. 10-20 percig. Illetve, hogyha langyosra hűlt a kályha, de még tovább akarok fűteni. A lángon látom, hogy mikor kell teljesen elzárni. onnantól csak a szekunder levegő táplálja a tüzet.
Van egy fojtószelep a füstcső csatlakozásnál. Amikor már nincs láng, csak parázs, akkor azt elzárom. Egy darab tőzegbrikettel, vagy német Rekord brikettel akár nyolc órán át is megőrzi a parazsat. Újra tudom gyújtani. Erre leginkább az ilyen enyhe időben van szükség, amikor nem kell folyamatosan fűteni. Illetve télidőben éjszaka, hogy tartsa a parazsat reggelig.
Amúgy köszi, hogy próbálsz segíteni, és ötletelni.
Még annyit, hogy ez egy ún. folytonégő kandallóbetét, amin sajnos nem szabályozható működés közben a szekunder (akkoriban még ilyen modellek voltak). Nagy problémát 10 év alatt nem okozott, mindig az aktuális tüzelőhöz lőttem be a szekundert (pár perc, és 3 csavar az egész).
Most egyértelműen látszik, hogy ehhez a fához kevés az eddigi beállítás, több szekunder kell. Viszont amikor szombaton ezt kipróbáltam, akkor elképesztően dübörgött a begyújtásnál (normálra állított primernél), persze fullig volt pakolva gyújtóssal és fújt a szél is.
Holnap megpróbálom megint a több szekundert és nagyon óvatosan gyújtok be, kevés fával, aztán óvatosan pakolom. Más ötletem nincs, így biztosan nem jó, az tisztán látszik.
100%-osan tiszta a kémény, füstcső, kandalló minden eleme, még a legbeejtőt is kitisztítottam. Az eredmény nem változott. Begyújtás OK, majd rárakás után a 3 darab vékonyka akác hasáb csak fullra nyitott primer mellett égett le nagy nehezen. Egyértelműen látható, hogy ez így nem normális, és kellene neki a több szekunder a jobb égéshez. Csakhogy én azt menetközben nem tudom szabályozni.
10 évig ez nem okozott gondot, most viszont csak nézek ki a fejemből. Holnap megint kiszedek egy lemezt, ezáltal növelve a szekundert, és kevés fával próbálok begyújtani, hogy ne égjen a gyújtós olyan intenzíven mint a múltkor (én begyújtásnál fullra pakolom gyújtóssal). És aztán 1-2 hasábbal megnézni, hogy hogyan megy tovább.
Lehet, hogy beszívtam ezzel az akáccal, talán máshogy gázosodik vagy nem tudom, hogy mi. Lehet, hogy 2 kiszedett lemez kevés lesz hozzá, három meg sok...
Döglött parázsra gyújtós kell primer levegővel. Amikor intenzíven, hosszú lánggal ég a gyújtós, akkor tegyél rá fát. Hagyd még a primer levegőt addig, amíg a vastag fa is intenzíven ég. Utána zárd el. A láng színe és hossza mindent elárul. Érteni kell a nyelvén. A vastag (főleg, nem légszáraz) fa a döglött parázson gyújtós nélkül csak füstöl. Nem tud lángra kapni.
Hogyha begyújtáskor rendben működik, akkor a rendszernek semmi baja. A módszerben kell keresni a hibát.
Télen teljesen más a helyzet, amikor folyamatosan kell fűteni és élénk parázságy van.
Kilenckor gyújtottam be és most raktam rá először. Úgy, ahogy fent leírtam.
10 éve kandallózok, ismerem a vizes, kevésbé vizes, és a száraz fát is. Olyan viszont nem létezik, hogy a begyújtás teljesen OK (tényleg semmi gond), aztán a rárakásnál full levegővel az akác meg sem gyullad.
Valami nagyon nem OK, csak nem értem, hogy mi. Holnap még1szer átmegyek a kéményen, füstcsövön, de nem hiszem, h ez a gond (a szezon előtt tisztítva lettek), és begyújtásnál semmi probléma nincsen, csak ha szeretnék rárakni.
Valami full egyszerű megoldás lesz, amire nem is gondolok, mert túl egyszerű.
Adott egy Supra M58-as kandallóbetét, amit 10 éve használok, tehát nem mondható, hogy hülye lennék hozzá. Ezen a típuson ugye a szekundert nem lehet csak úgy állítani, viszont az ajtó felső részén található 5 db lemez ki-és bevételével lehet korrigálni. Az utóbbi években úgy ment, hogy 2 lemez volt kivéve, 3-at hagytam bent.
Tavasszal hozatott akác a mostani tüzelő (talán egyszer használtam csak akácot eddig). A begyújtással semmi gond, rendesen megpakolom gyújtóssal, szép lassan ég le, ahogy eddig is. Viszont amikor rárakok, akkor egyáltalán nem úgy ég, ahogy kellene (főleg egy akácnak).
Kipróbáltam, hogy növeltem a szekundert úgy, hogy kivettem még egy lemezt. Ezt követően begyújtásnál úgy égett mint a pokol tüze, imádkoztam, hogy ne robbanjon fel a kandalló, normál primer állásnál szabályozhatatlanul, dübörögve égett, azt hittem, hogy itt a vég. Persze nem raktam már rá, másnap visszaraktam a lemezt, az eredmény: begyújtásnál ismét semmi gond, szép lassan leég a fa, ráraktam 3 kisebb darab akácot, amiből egynek a fele el sem égett...
Ilyenkor mi van? Füstcső, kémény tiszta, légellátás megoldott, fél lemezt meg nem tudok kivenni...
A hátfal samott körüli résekre gondoltam, persze csak tipp így látatlanban.
Kíváncsi vagyok mi lesz a hiba.
A reménykedést megértem, nekem 815 van. Lángterelőm hiányzott, itt kapott segítséggel pótoltam. Majdnem 4 napja ég, de holnap valszeg abbahagyom, mert lassan szauna lesz 🙂.
Milyen résekre gondolsz? Belül nem voltak kátrányosak az alkatrészek. a Tömítési helyeket alaposan kitisztítottam.
Holnap az alsó-első ajtó és a felső zsinórját kicserélem. Utána a csőcstatlakozásokat kikenem, ha úgy sem lesz jó . . . de erre nem is szívesen gondolok.
Pedig, hogy rábeszéltem e feleségemet erre szuper kályhára. Emlékeztettem arra, amikor ősztöl tavaszig folyamatosan égett. Fantasztikus volt. Elmentünk dolgozni és amikor hazaértünk meleg volt a tanyán ahol akkoriban laktunk.
Magam sem tapasztaltam ilyet, pedig sokféle kályhával volt már dolgom, a magam hatvan-egynéhány évével.
Még arra tudok gondolni, hogy a kályha és a kürtő közötti füstcsö elemeket (könyök- 80-as füstcső - 40-es füstcső - könyök) csatlakozásokat talán ki kéne kenni a tömítö pasztával. A fali csatlakozásról nem is beszélve
Érdekes lehet még, hogy a most leszerelt füstcső fali csatlakozásánál a díszkarima alatt kormos volt a fal. Ami elgondolkodtató a kikenés szempontjából.
Ami miatt gyanús lett a dolog, az az, hogy az első begyújtás után derült ki a tömítetlensége a hideg állapotban kiszivárgó erős kátrányszag miatt.
Kicipeltem, tanácsotokra szétszedtem és összeraktam a kitisztított elemeket az ajánlott tömítő pasztával. Természetesen nem jó méretű tömítő zsinór volt itthon, ezért azt nem tettem újat.
Ezek után (24óra kötés+ száradás) becipelés , begyújtás ,öröm, majd enyhén terjedő fura szag. Megnyugtattam a felségemet, hogy biztosan a még ki nem száradt paszta szaga. Valóban másnapra semmi szag. (Ez a mai nap.)
Napközben - tekinettel az enyhe időre - reggel begyújtottam de később dél körül, indokolatlan volt táplálni a tüzet, ezért hagytam leégni és a tiszta parazsat lezártam.
Ahogy hült ki a kályha egyre erősebb - régen úgy mondtuk, hogy - széngáz szag kezdett terjengeni belőle egyre erősebben. Öngyújtóval keresve nem találok kijújó levegőre utaló nyomot.
Lehetne mondani, hogy hát a zsinórokat is ki kell ám cserélni - ki fogom cserélem bár szerintem nem ez az oka.
Volt ilyen (Ohra 517-es) kályhám a nyolcvanas években. Három évig használtuk és nem emlékszem ilyen bosszantó hibájára, sőt semmilyenre. Azért is vettem most ilyet.
Ha van tippetek, legyetek szívesek, osszátok meg velem !
Ma este kiviszem, mert büdös, holnap zsinórok cseréje és vissza viszem begyújtom de több ötletem nincs. . .
Újabb kérdésem van: rendeltem hozzá üveget de ugyanolyat mint volt benne. Utólag aznban arra gondolok, hogy érdemesebb lett volna egy egész üveget berakni. Mi lehet az oka, hogy ilyen apró szeletekből van összerakva. . .hőtágulás?
Az ajtókban és a tetején van tömítés, ha azok már annyira tönkrementek, akkor érdemes kicserélni. Az oldalakat praktikusabb tömítőpasztával kinyomni. A gyári csavarok M6-os metrikus D-fejű kereszthornyosak, ezeket - ha már felújítom - kicseréltem rozsdamentesre.
Én sem vagyok szakértő, de mindenképpen a helyedben szétszedném, kitakarítanám, és amit kell kicserélném. Ezek a kályhák megérdemlik hogy felújítsuk, nem úgy mint a mai lemez- hulladékokat. Tömítésnek a bárhol kapható grafitos típust szoktam használni, a tetejében 14 mm-es, az ajtóban 12 mm-es van, és thermoglue -val ragasztom az öntvényhez. A belső rész felől az öntvények közötti hézagokat Soudal kályhatömítővel nyomom ki. Szerintem szerelésnél csak arra kell ügyelni, hogy minden az eredeti helyén legyen, minden paszzoljon és "légmentesen" zárjon, szóval az elemi dolgokra :)
Új vagyok itt és örömmel olvastam, hogy vannak ohrások. Segítségedet szeretném kérni - meg persze bárkiét is!
Használtan vettem egy Ohra 517-es-t és ami hibát találtam rajta az csak a repedt samott volt.Azt kijavítottam és beüzemeltem.
Kitűnően működik de amikor hideg a kályha, nagyon erős kátrányszagot áraszt. Kipróbáltam egy öngyujtóval és a hátfal illetve az oldalfal közötti illesztésnél fújja ki ezt a bűzt.
Soha nem szedtem még szét ilyet, ezért kérek tanácsot:
milyen méretű zsinór kell bele (valószínű azonos méret a tiéddel) ?
Van egy srác Nagykátán, tőle vettem a saját 812-hez nemrég lángterelőt és betétet, nála többféle Ohra alkatrész van, ha gondolod megadom az elérhetőségét.
Ez, hogyha a kályha alkatrésze, akkor az alakjából ítélve egy lángterelő. Mégpedig a helye a füstcsőnyílás előtt lehet, hogy hatékonyabb legyen a hőleadás és kevesebb hő távozzon a kéménybe. De hogyha rákeresel a topikban, lehet, hogy segítséget is találsz.
Köszi, akkor azzal számolok, hogy nem elég a lakás természetes szellőzése.
Ellenben a ló túlfelére sem akarok átesni, mert ha a kályha miatt jön-megy a levegő ha kell ha nem, akkor potyára van csinálva szigetelés, ablakcsere, meg minden.
A legjobb valóban a zárt égésterű készülék volna, de egyelőre ez volt kéznél és remélem idővel elfelejthetjük majd a kályházást.Pénzért nem vettem volna fát, de idén ingyen került egy csomó tűzre való, ezért vágtam bele.
A napelem folyamatban van, jövőre már a klímáé lesz a főszerep.
Már ha a gáz ára nem esik vissza egy normális szintre.
Nekem is jól zárnak az ablakaim, ezért ilyen van beépítve a kályhához közel, a külső falba, flexibilis csővel és egy külső, rozsdamentes szerelvénnyel. Szabályozható, elzárható. Fűtési szezonban a szükséges mértékig nyitva van. Az elhasznált levegő a fürdőszobai szellőzőn keresztül a padlástérbe távozik.
Levegő nélkül nem fog tartósan, tisztán működni. Veszélyes és mellette pénzkidobás, mert oxigén nélkül nincs tökéletes égés, fűteni sem fog folyamatos, friss levegő utánpótlás nélkül. Az égéshez oxigénre van szükség! Sőt, ezen túlmenően az emberi szervezetnek is! Az égés oxigént von el a környezetéből, a kályhával kell osztoznod rajta! De mindezt már az általános iskolában tanították!
A friss levegő utánpótlást mindenképpen folyamatosan biztosítani kell. Gyakori szellőztetéssel (óránként), vagy nyílászárón, fali szellőzőn keresztül folyamatosan. /Nekem fali szellőző van kiépítve./ A tűz is jelzi az oxigén hiányát, csak érteni kell a nyelvén.
Zárt rendszerű tüzelőberendezést kellett volna vásárolnod, amelyik külső levegőre köthető és ezáltal az égéshez biztosított a folyamatos oxigén ellátás.
Az elszívó ventilátort a kályhával együtt ne használd! Életveszélyes!!!
Mihamarabb szerezz be egy CO riasztót és egy füstjelzőt a saját biztonságod érdekében. Ne kockáztass!
Dalap TVMI fém univerzális légszelep Ø 80 mm (ventilatorom.hu) Nekem ilyen van külső levegő bevezetésre. Különféle méretekben kapható (200 mm-ig) és a keresztmetszet a fedlap forgatásával szabályozható, állítható. Ez szerintem meleg levegővel ugyanúgy működne, esztétikus is, de hőszigetelt csővel kellene átvezetni a közfalon. A forró por megtapadását a falon nem tudod elkerülni. Piszkolja a falat. Ez a rendszer velejárója. Csökkenthető a látvány, hogyha a levegő nem közvetlenül a fal síkjában áramlik ki.
Azért viselte meg, mert a forró levegő le volt fojtva a képen látható ráccsal. Nem tudott szabadon áramolni és a hő a falban maradt. A szabad áramlást lehetővé kell tenni sokkal nagyobb keresztmetszettel, valamilyen más dekorációval. Vannak erre kész megoldások is. Nézz szét a neten.
Én még sohasem használtam, tehát tapasztalatom nincs vele. Az viszont biztos, hogy a szűk füstjáratok sokkal előbb eltömődnek, mint a normál cső. Gyakran kell szétszedni, tisztítani.
Hogyha a hőleadó felületet akarod növelni, akkor a hosszabb, vagy nagyobb átmérőjű (nem vízszintes!) cső véleményem szerint jobb megoldás.
1. A kályhában kevésbé, viszont mérgező anyagokat juttat a levegőbe.
2. Igen, de lehetőleg keverve vmi keményfával, és inkább csak akkor tedd rá a fenyőt, ha már fel van fűtve. Lehet látszólag gyantamentes, de biztos van benne. A kályhának nem árt, de ha hideg kályhába csak azt raksz, lerakódhat a füstcsőben és a kéményben.
Ha vízteres a kályha, akkor egyik sem javasolt, mert a víztér fog kátrányosodni tőle.
Pár éve építettünk egy kandallót itthon, amihez lehetett kötni forrólevegő csövet is, amit meg is tettem a mögötte lévő szobába. Most festés előtt állok és kicsit tanácstalan vagyok, mert nyilvánvalóan nem ez lett volna a módja, mert a hő kicsit megviselte a falat. Mi lenne egy ilyen faláttörésnek a gyári megoldása?
Sziasztok! Rönkházhoz utólag épített külső kémény lesz. Belül a cserépkályhától a füstcső viszintesen a kéményig átmegy a falon. Van valakinek ilyen kivitelezésű füstcső átvezetése? Szeretném megérteni, hogy lesz a legbiztonságosabb a fűtés és ezt hogy kell kivitelezni. Van ehhez gyárilag kapható elem? Mint pl a SCHIEDEL IGNIS PROTECT a könnyűszerkezetes házathoz...(18-as rönkökből van a ház) Köszi
Pedig ez tényleg kátránynak tűnik, de úgy kerülhetett rá, ahogy Béla is írja. Én a leégetés helyett inkább kaparnám a nagyját, aztán a maradékot meg kell próbálni benzinnel, az elvileg oldja, persze azt nyilván nem beltérben.
Nem szerencsés megoldás a füstjáratot leszűkíteni, mert a korom ott, a vízszintes részen még tovább leszűkíti és emiatt gyakran kell tisztítani. Nekem éppen ez miatt van 120/150 bővítővel és 150 füstcsővel bekötve a kéménybe a kályhám. Elég évente egyszer, a szezon végén tisztítani a füstcsövet. A nagyobb felületnek a hőleadása is nagyobb.
Kell venni egy 120-s stucnit és azt beépíteni a kéménybe. A 110 helyére a legegyszerűbb.
Kívül nem lehet kátrány. Legfeljebb úgy, hogy valaki felkente. Azon kívül még bármi, oda nem való, nem hőálló festék lehet. Akár alvázvédő, vagy bármi más. Meg kellene próbálni leégetni, közben spaklival, drótkefével eltávolítani. Ahogy régen a mázolók csinálták. Jobb ötletem nincs.
Lőttem róla képet, nyúlós, ragadós anyag. Próbáltam meggyújtani egy kaparást, pár másodperc után lángolt visszafogottan. Esetleg ötlet ha kátrány akkor mivel oldható?
A kandallónál elvileg meg van adva a kiáramló füstgáz hőmérséklete. Azt ha bírja a füstcső, akkor jó kell legyen. A vékony és a vastagfalú füstcsövek között talán élettartamban van különbség (persze a vételáron felül), de egy vékonyfalú is sok évet ki tud bírni
Apámnál van ilyen(eggyel idősebb fajta). Ez törökszentmiklósi Géja kandalló, nem tudom müködik e. A saját Mars kandallóm majdnem 20 éves szétrepedezett samottal már évek óta ilyen. :) Ez nálam még elmenne néhány évet :D Persze ha cserélni akarod azt megértem. Nekünk a felső vas amit a tűz teteje ér majdnem lefityent, ki kellett venni újrahegeszteni. Bár nem ennél de amúgy ha évekig nem volt kiszedve akkor van úgy hogy rohadt nehezen jön ki.
Szeretném kérni a véleményeteket: vettem használtam egy Etna típusú kandallót és a külsején, kb. az alsó 1/4-én ragacsos, nyúlós anyag van, felfelé haladva egyre kevésbé van jelen. Kátránynak tűnik leginkább. Lehet, hogy annyira vizes fával használták, ami így kicsapódott rajta? Zsír esetleg? Ha kell tudok képet küldeni de a szakik gondolom tudni fogják mi lehet.
Másik kérdés, hogy mivel lehet eltávolítani ha kátrány? Disznaupörzsölő? :D
Ezt ne vedd figyelembe! A képek alapján úgy látom, hogy az oldalsók is csak két darabban tehetők a helyükre. A parázsfogó nem engedi másképp. Szétszedéskor először az oldalsó-hátsót tudod kivenni. Az elsőt csak utána, úgy, hogy a hátsó helyére tolod. Összerakás ellenkező sorrendben.
A két oldalsó akár egy-egy darabból is lehet. Nem szükséges kettőbe vágni. Arra viszont ügyelni kell, hogy a két eredetinél ne legyen szélesebb. Helyet kell hagyni a hőtágulás miatt. A levegő bevezető furatokat is ugyanúgy meg kell csinálni, ahogy az eredetin vannak. A hátsókat sem szabad szorosra szabni. Ragaszkodni kell az eredeti méretekhez.
Így a képek alapján már tényleg eléggé leharcolt. Viszont az is látszik, hogy az lesz a nyerő megoldás, amit Béla írt, ha kiveszed a rostélyt, akkor az alsó samottokat ki fogod tudni venni, és utána már az oldalsóknak is jönni kell.
Ilyen kicsi réshez nem biztos, hogy találsz elég vékony zsinórt.
Lehet tényleg érdemes lenne megvárni, amíg befűtesz vele, hogy akkor is lötyög-e, ilyen vékony résen nem fog annyi meleg elillanni. Esetleg még ha egy falirózsát is teszel rá, az is akadályozza a levegő szökését vmennyire.
1-2 mm inkább. Azt tudom, hogy füst nem jöhet vissza, mert a huzat kifelé megy, de nem szeretnék plusz rést ahol szökik a meleg a házból. Akkor első körben zsinórral probálkozom majd, köszi.
Még annyi, hogy olyan ember elvileg lenne, aki a lemért méretekre megvágná a samottot, szóval így bevállalnám, hogy én magam visszapakolom. Persze, amennyiben ki tudom majd szedni. :)
Sziasztok! Körbefotóztam a belsejét. Itt talán látszik, hogy már meg van (szerintem) fáradva az a samott, és kevésbé is esztétikus - de nyilván nem ez az elsődleges szempont.
Mennyire az az elég rendesen? 1-2mm, vagy 1-2cm? Nagyon nem mindegy. Ez az 'elég rendesen' nagyon szubjektív, lehet másnak az minimális lötyögés lenne. Amúgy, ha jó a kémény huzata (ami most a kánikulában nem igazán fog kiderülni), akkor kis lötyögéssel még nem fog visszajönni a füst a duplafalú hüvelynél. Ha 1-2mm-nél jobban lötyög, a kályhaajtókon használatos tűzálló tömítőzsinórral tudod tömíteni, a lötyögés függvényében kell a vastagságot kiválasztani, vagy esetleg tömítőpasztával, de az utána nehezebben bontható.
Esetleg még olyan miatt is lötyöghet, hogy nem jól van összerakva vmi.
Még egy dolog: hidegen lötyög? Akkor vizsgáld majd meg, ha fel van fűtve a kályha, lehet a hőtágulástól meg fog szűnni a lötyögés (azért akkor majd óvatosan, nehogy megégesd magad, a falihüvelynél is még meg tud égetni).
130-as duplafalú falihüvely, és 130-as könyök. Nem is a legolcsóbb fajtából, a vastag fajta mindkettő, ugyanaz a márka és ugyanonnan rendelve... és lötyög elég rendesen.
Általában a rostélyt és a körülötte lévő samottot kell először kivenni, utána az ajtókeret melletti oldalsók alja befelé húzható és kivehetőek. És így tovább. Látni kellene a belsejét.
Ez egy jó minőségű, masszív, nagy teljesítményű kandalló. Nem biztos, hogy hozzá nem értőnek meg kellene bontania. Főleg úgy nem, hogy a cserélni kívánt belső elemekből nem áll rendelkezésedre csere.
Hogyha kinyitva körbefotóztad volna a belsejét, alul-felül, lehet, hogy még segíteni is tudnánk. Ez egy lemezkandalló. Ezt egészen biztosan nem lehet kívülről megbontani.
Pontosan milyen átmérő a falhüvely és milyen átmérő a cső (mm)? Akár lehet más a méret, hogyha nagy a különbség. Oda nem szokott tömítés kerülni, mert pontos méret esetén szorosan illeszkedik. Mechanikailag is úgy szerencsés, azért, hogy ne tudjon kibukni a cső. Tartó szerepe is van.
Elvileg vmelyik samott fölfelé, vagy oldalra buktatással meg kéne induljon, utána már jönni fog a többi is.
Ha fölül van lángterelő lemez, akkor azzal kell kezdeni, fotóból nem egyértelmű, hogy van-e benne (vízszintesen vagy kicsit megdöntve).
Mindenesetre mielőtt nekiállsz, érdemes lenne beszerezni egy garnitúra újat, nem tudom, mennyire egyedi méretű benne a samott.
Amúgy mit jelent, hogy 'szerinted elöregedett'? Az látszik, hogy kicsit repedezett, de amúgy jónak tűnik, ha nem hiányos, sztem nem igazán indokolt a cseréje. Az, hogy kicsit kormos, az a tökéletlen égés következménye, ha rendesen fel van fűtve, akkor leég róla.
Érdeklődni szeretnék: egy ilyen lemezkandallóban szeretnék samottot cserélni, mert szerintem eléggé elöregedett. Viszont fogalmam sincs, hogy álljak neki. Belülről? Vagy kintről lehet megbontani a burkolatot valahogy? Sehol egy csavarhely, vagy bármi, ami alapján elindulhatnék. Kérésre természetesen tudok még fotót hozni.
Én egyszer megnéztem egy ilyet vmelyik barkácsáruházban, csak kíváncsiságból. Engem sem győzött meg, élőben messze nem néz ki olyan jól, mint a netes képeken. Eleve a kidolgozási minősége messze elmarad a Béla által említett 6kW-os Kaminotól. Olyat viszont én is használtam majdnem 10 évig, és gyönyörűen bírta. Esetleg érdemes a gyártó (Wamsler) mintaboltját is felhívni, van-e náluk. Az árán viszont én is meglepődtem, én még anno vmi 66e-ért vettem 2009-ben.
Nem használtam, a valóságban nem is láttam, csak a neten. A konstrukció jó lenne, hogyha erősebb, jobb anyagból készülne. Egy évet használt kályhákhoz rostélyt keresnek? Többen is? Milyen minőség lehet??? Miből készül egy ilyen rostély?
Annyit biztosan nem ér, amennyit most kérnek érte!
Egy 6 kw Kaminot használok jelenleg és van egy 7 kw körüli Géja kandallóm (vastag, 2 mm lemezből) használaton kívül.
Hogyha vennem kellene, én egy jó állapotú, ép samottú Kaminot vennék használtan. Még most is lehet találni 100 ezer alatt, ha van türelmed keresni. Azzal nem nyúlsz mellé. Az új már közel 200, ha lehet kapni egyáltalán.
Sok véleményt olvastam erről a kandallóról (Tim System Magic Stove), amelyek esetenként ellentmondanak. Neked mi a véleményed? Ajánlod? Örülnék a Te kommentednek. Előre is köszönöm.
De most nyár van ma pedig ténylegesen 40 fok meleg volt és senki nem fog a kevedért
begyújtani hogy 400 fokos kéményt prezentáljon Neked. A lombfúvós kérdés pedig mostanra szólt nem pedig januárra. Egyébként én januárban sem nyomatnám meg a cs.kályhát lombfúvóval.
A huzat ereje leginkább attól fügy, hogy mekkora a hőmérséket KÜLÖNBSÉG a kémény füstjárat belseje és a külvilág között.
Tegyél a tűztérbe összegyűrt papírokat (nem ketőt, hanem százat) és gyújtsd meg (a káyha ajtót hagyd nyitva). Amikor ez a forró levegő felér a kémény függőleges részébe (és felmelegíti azt), onnantól kezdve olyan szívóerejű huzatod lesz, amit lombfúvó nem képes produkálni. Ha a cserépkályhád gyengén van megépírtve, a hatalmas szívóerőtől behorpad az oldala :)
"Először az ajtón fog vissza áramolni a por és a korom utána pedig a levegő megtalálja a repedéseket a fugákon"
A meleg kéményben a meleg levegő/füst felfelé akar szállni.
Ez szívó hatást (enyhe vákuum) eredményez, tehát ha a meleg kéményen bármilyen lyuk/rés/repedés van, azon a levegő MINDIG befelé (a kémény belseje felé) fog áramlani.
A cserépkályha kanyargó járatai tulajdonképpen a kémény meghosszabbítása ezért van az, hogy a cserépkályha ezernyi aprók repedésén át a kémény BEFELÉ szívja a szobalevegőt.
Ha a füstjárat/kémény meleg függőleges/emelkedő szakaszait mostantól elszívó ventilátoroknak tekinted (a meleg levegő/füst felfelé AKAR szállni), attól nagyon sok dolog egy csapásra érthetővé válik.
Ha megnyomatod levegővel a cs. kályhát szerintem orrán száján füstölni fog!
Először az ajtón fog vissza áramolni a por és a korom utána pedig a levegő megtalálja a repedéseket a fugákon és ott fog kipöfögni a por és a kprom. SZERINTEM
mérd meg, hogy a (kiszáradás után!) összesen hány kiló egy nagy rakás venyige
és rá fogsz jönni, hogy néhány hasáb nehéz/keményfából nagyobb hőmennyiséget lehet kivenni.
Csak speciális, kimondottan erre a célra (is) alkalmas, igen nagy hőtárolású kályhákban érdemes venyigével, kukoricsazárral vagy ág-nyesedékel tüzelni, a hagyományos (vacak hőtároló képességű + magas hőmérsékletű tüzet nem bíró) kályhákban rendkívül időrabló szórakozás a túlságosan kis fajsúlyú tüzelő (hideg napokon egész nap ezzel kell fogllkozni).
én tudok olyan cserépkáyhától, amit kb 40 éve nm pucoltak ki,
mindössze a gazdája ért a tüzeléshez (tehát kizárólag porszáraz fával tüzel és a tüzet nem "fojtogatja" levegő-szűkítéssel) A füstjárat belseje olyan tiszta, mintha nemrég építették volna.
Az a fő baj, hogy a fával fűtőemberek 90 százaléka még fegyveres kényszerítés hatására sem lene hajlandó lemondani ét kedvenc szokásáról:
- nem képesek megvárni, amíg VALÓBAN kiszárad a tűzifa (ezért vizes fával fűtenek)
- ne bírják felfogni azt, hogy "jó kevés levegőt adok a tűznek, hogy mi tovább égjen" = ez egy energetikai baromság.
Ma fűrészeltük fel a szükséges mennyiségű fát, és eközben eszembe jutott a fűtési idény alatt támadt ötletem.
Azért fordulok hozzátok, mert itt bőven található hozzáértő szakember, aki el tudja bírálni, hogy ötletem ér-e valamit, vagy teljes egészében hülyeség.
Cserépkályhámon nincs tisztító nyílás, noha ismert jó szakember építette, 10 éve fűtök vele megelégedéssel, de eszembe jutott, hogy nem igényelne-e tisztítást?
Aztán bevillant, hogy mi lenne, ha egyszer még meleg állapotában amikor jó a huzat, belefújnék a kályhába egy jó teljesítményű lombfújóval.
Mennyi feltapadt hamut vinne ki és ez a művelet okozhat-e esetleg, valami általam előre felmérni nem tudott hibát.
Egy jó mínőségű öntvénykályha, (főleg, ha neadjisten faelgázasítós üzemben is tud működni) , megoldhatja a gazdaságos hőforrás kérdését. A tárolókapacitást pedig a falak képezhetik, ( abban az esetben, ha téglából készültek), csak ehhez jó szigetelés szükséges. ( 20 cm a falakon, padló alatt, illetve 45- 50 cm a mennyezeten) Ilyen megoldás mellett, nyitott ajtóval, garantáltan át fog melegedni minden helység és nem lesz nagy hőmérséklet különbség (max 1 - 1,5 fok). Ezt személyes tapasztalatból írom.
Másik kérdés, hogy arra az esetre amit te írtál, külön követelmény a két- három éves száraz fával való fűtés és a passzív rész tisztíthatósága is: másképpen ott fog lerakódni és sokszor kell majd visszabontani a tisztítás végett. A mai szigetelési lehetőségek mellett maga a ház kell legyen a "tömegkályha" ;s a falak tárolják el a hőt. A szigetelés a legjobb befektetés, mert megtartja a család pénzét és emellett nagy kényelmet is ad. Én ezt így megépítettem és a gyakorlat engem igazolt.
Én tennék egy falihüvelyt is, az meg egyértelműen meghatározza, hogy mekkora lyukba hajlandó beleférni.
Anno én is csináltam ilyet, akkor én is körbefúrkáltam fúróval, kivéstem, majd beragasztottam a falihüvelyt, utána a falirózsa pedig ápolt és eltakart.
Ja én nem a kéményben levő kondenz- meg esővízre gondoltam :) Azt én néha kieresztem egy kisvödörbe, de nagyon minimális. Ezt az egyet sajnos elrontotta a kőműves, a csatornával ellentétes oldalra tette a kivezetőcsövet, nem tudom átvezetni a csatornához. Amúgy nekem a rácson kívülre lóg a kivezetőcső, és van benne egy gumidugó, a rácson belül nem lenne szerencsés, ha csöpögne a kormos lé, ami még büdös is.
Nekem most vízteres kandallókályhám van, annak van 3 vízcső a háta mögött (előremenő, visszatérő + hűtővíz). A füstcső szabadon van a kéménybekötésig. Azért az más helyzet, mint amikor álfal mögött megy, ott azért melegebb lehet bent. Ahhoz lehet én sem raknék föl gipszalapút.
Maga a díszkő egyébként most vmi csemperagasztóval lett fölrakva, az előző házban még a ragasztó is gipszalapú volt, és bírta.
Köszönöm a válaszodat, megnyugtató. Nálunk Verkulit az álfal, mögötte a füstcső a légcső bekötés van elrejtve. Víz nincs. Megvettük a díszkövet (Betonalapú Toledo) S1 vagy S2 ragasztót ajánlottak hozzá. Egyébként a gipszalapútól kifejezetten óvtak, csak természetes vagy betonalapú követ javasoltak.
Víz nincs, annak elvileg a kémény alján lévő rács mögött lévő betét kiképzésén keresztül kéne majd kicsepegnie. Ennek elvileg csatornába kötve kellene működnie optimálisan. Így majd csak kifolyik valahová (egy garázsban.)
Nem csak a kő kérdéses, hanem a ragasztás is. Milyen csövek mennek az álfalban, füstcső, vagy esetleg víz?
Nekem rendes téglafal előtt van kandallókályha, korábban öntöttvas kályha volt ugyanígy téglafal előtt (10-es válaszfal). Mindkét esetben a fal gipsz alapú díszkővel volt burkolva, nem repedt, nem esett le. Pedig a füstcső is mindkét esetben díszkővel kirakott részen csatlakozott a kéménybe.
Köszönöm a választ. Ismerem a fehér cementet. A samotthomok már megvan. 2kg.
Eredetileg is, ( ami meg maradt belőle ) samotthomok szerű anyaggal van kikenve. Színe, állaga, textúrája arra hajaz. Csak a keverék arányára nem találtam még információt. A víz- vízüveg keverési arány, az amire kíváncsi lennék, mert nem szeretnék nagy bakit elkövetni. A homok és agyag használatát változóan találtam.
Sziasztok. Kérdezni szeretnék és véleményt kérni a hozzá értőktől. Egy régebbi sparhelt-ot renoválok. A tűztérben lévő samott lapok közét és a köztes hézagokat tömíteném samottpor, vízüveg keverékével. Tanácsot kérnék, hogy milyen arányban érdemes keverni bele a vizet is és még mit érdemes belekeverni. Homokra , agyagra gondolok esetleg. A másik dolog, hogy én úgy gondolom, hogy tapasztás előtt érdemes a meglévő felületet bespriccelni vízüveg és víz keverékével. Érdekel a véleményetek. Köszönöm.
Sziasztok, álfal előtt lesz elhelyezve egy kandalló. A csövek az álfalban vannak, két rács van az álfalon. Az álfal anyaga verkulit talán. Ezt a falat szeretnénk leburkoltatni valamilyen díszkővel. Azt tudom, hogy gipsz alapú nem lehet, csak valamilyen beton vagy hasonló ami bírja a hőt. Az a kérdésem, hogy milyen díszkő a tuti, ami nem esik majd le, törik el a hőtől, vagy annak ingadozása miatt.
Építés előtt olvasgattam kandalló építésről, valahol azt is olvastam, hogy az ytong magas hőmérsékleten olyan lesz, hogy kézzel elmorzsolható. Én csak a talapzatot csináltam ytongból, vízüveggel impregnáltam a felületét, majd ragasztottam rá 2 cm samott téglát és még raktam rá 2x 3 mm lapos vasat. Oldalait flexi csemperagasztóval bevakoltam. Oldalai burkolás előtt még hálózni fogom. Hőtárolás céljából kis méretű téglából falaztam az oldalakat. Most az áthidalót fogom kicserélni mert sima kerámia áthidalót raktam be, amiben vas és beton is van. Nem tudom mekkorát tágulna az áthidaló hő hatására, illetve mekkora hőhatás érné, mivel a kandalló körül hagytam légrést 1 cm, szerintem ha csak 1-2 mm is tágulna megrepeszthetné az oldalfalakat. A kupolát Tedoka hőtárolós lappal gondoltam megcsinálni amit egy zártszelvény vázra is rögzíteném, itt is a vas hőtágulása okozza a fejtörést. Sajnos helyhiány miatt kellett ezt a megoldást választanom. Szívesen várom az észrevételeket tapasztalotokat.
Gugliban az 'ytong tégla hőállóság' keresési találatok között van néhány kandallóépítős oldal, ahol fényképekkel is bemutatják, hogyan építettek ytongból kandallót.
Egy jól megkonstruált kályha, vagy bármely fűtőberendezés közvetlenül rakható a padozatra. Ahol fűtünk ott általában 'meleg padló van', hajó padló parketta laminált. tehát éghető fa. Nem gyullad meg. Ennek ellenére én szoktam alá még egy acéllemezt rakni
Ytong bírja hőt. Inkább mechanikailag sérülékeny .
Vidéken nincs hová "beugrani" érte. 3 raklapnyit rendeltem, annyi helyem van. Tavaly ilyenkor 90 ezer volt egy raklap kiszállítva. Most, egy év múlva ugyanez 130 ezer. Közel 50% drágulás. Egy év múlva lehet, hogy már 100%, hogyha lesz még egyáltalán. Olcsóbb biztosan nem lesz.
Az ukrán tőzegbrikettet, aminek a végén járok, 8-9 éve vettem. Két raklapnyi volt. Mára elfogyott. Az is egyszeri lehetőség volt. A következő évben már sehol. Tavaly volt ismét, néhány hónapig, de a háború miatt már megint nincs.
Nekem nincs is annyi helyem, hogy évekig tároljam, meg nem is használok olyan sokat, max. másfél mázsa egy szezonban, főleg fával fűtök. Amikor fogy, akkor hazafelé be szoktam ugrani 2-3 kötegért, annyi elfér. Ha nem dobálod, nem sérül.
Barkácsáruházakban van 25kg-s köteg is, árban kicsit kedvezőbb, mint a 10-es kiszerelés. A tüzépi mázsára adott, belocsolt szénnél meg tuti jobb vétel, nem vizet veszel szén árba.
A kiváló minőségű REKORD barnaszén brikett különösen könnyen szállítható és tiszta, papírba csomagolt 10 kg-os kiszerelésben kapható. A csomagok körben zárt, tiszta csomagolással rendelkeznek, és praktikus hordfogantyúval látták el őket. Ideális mennyiség a kandalló alkalmankénti, valamint rendszeres használatához is. A Lausitzer kandallóbrikettek kiváló fűtőértékkel bírnak, egész éjszakán át is megőrzik a parazsat, és optimálisan, csekély hamuképződéssel égnek.
Müszaki adatokTermékjellemzőkTípus:BrikettekMéretek és tömeg (nettó)Tömeg:10,0 kgMagasság:19,0 cmSzélesség:31,0 cmMélység:17,0 cm
Ha elzártam mindent akkor is 3 max 4 óra alatt leég
Német barnaszén brikettel, vagy netán tűzifával? Az Ohra kályhák nem fafűtéses kályhák. Német barnaszén briketthez készültek és azzal tökéletesen használhatóak. Tűzifával a 3-4 óra égési idő tökéletes. Jobb nem várható.
Az esélytelenek nyugalma árad bennem , de esetleg ha az ohra kályha használati utasítása van szkennelésben említve, és adj isten még megvan el tudnád küldeni? Vagy honnan tudom letölteni? Az is sokat segítene. kovacsTpeter@gmail.com rá is jöhet. Szuper lenne. Köszönöm
Nálam egy 815 dg üzemel. A múlt hétvégén kaptam szét és tömítettem samottlisztes vízüveggel, és tűzálló majonézzel, de még mindig nagyon szeles. Ha elzártam mindent akkor is 3 max 4 óra alatt leég. :/
De 3 helyet fűt és derekasan csinál 22C° ez idő alatt...
Próbállok majd mindenre odafigyelni. Megrendeltem a kandallót,külső levegős bekötés opcióval. Voltam az ablakosnál is,ott meg foglalkoznak utólagos szellőző kivitelezéssel,úgyhogy helybe lesz minden talán.
A lányoméknál egyszer megszólalt a CO jelző emiatt. Kihívták a tüzoltókat, nem baszták le őket.(lehet, hogy az elszívót nem mesélte)
Ezeknek a CO jelzőknek az a veszélye, hogy x idő asszem 7 év után nem működnek a jobbak sem.
Ha erről elfelejtkezik az ember, akkor lehet gond.
Régen a műhelyemben nagy teljesítményű elszívó ventillátorok voltak, amikor bekapcsoltuk, és zárva maradt az ablek, na akkor rögtön lehetett érezni a gázkazán szagát is. Ugye a CO szagtalan, de a gáznál is keveredik mással az égéstermékben, egy jellegzetes égett por szagot lehetett érezni.
A veszély gondolom, ott van, amikor fokozatosan romlik el az áramlás, és megszokja a júzer orra a szagokat.
Azt ovastam,hogy a szagelszívó használata kandalló fűtésnél megkeveri az áramlatokat,és visszaszívja a kéményből is az égésterméket,vagy valami ilyesmi. Mivel nem fő fűtésnek tervezzük,így azért ezt kis odafigyeléssel ki lehet küszöbölni,meg max akkor nem használjuk a szagelszívót.
Én nem baltázlak le, mert valóban felesleges túlaggódni a CO kérdést fatüzelésnél. Néhány alapvető feltétel teljesülésénél kizárt, hogy gond legyen, és ezek nem nagy dolgok.
1. Megfelelő légellátás. Mindig.
2. Teljes hosszában átjárható füstjárat. Ha az ember minden fűtési szezon előtt végigmegy a kéményen és füstcsövön, akkor ez ki is van pipálva (tapasztalt kandallós egyébként azonnal észreveszi, ha lényegesen szűkül a füstelvezetés keresztmetszete, nem úgy működik az a kandalló olyankor, ahogyan kell).
3. Fával tüzelünk, nem hulladékkal, ruhával, műanyag flakonnal stb.
A probléma az, hogy egy nagy teljesítményű elszívó gyönyörűen meg tudja kavarni a dolgokat. Én biztosan nem használnék ilyet kandalló/kályha közelében (és nem azt csinálnám, hogy használom, de felszerelek egy CO jelzőt, ami aztán vagy jelez vagy nem...) Nyilván szubjektív, de lehet ezek nélkül élni, egy konyhában meg legyen kajaszag, a pára kérdését is meg lehet oldani elszívó nélkül.
Rosszul használt (jellemzően csuromvizes fával) cserépkályha egy idő után "büdösödhet", lehet hogy azt érezted anno.
Igazából talán a Warnex Gala kandallóra fog esni a választásom,márha lehet majd ténylegesen venni. Ott van külső levegő bevezetési opció. A jelenlegi padlószintre fog jönni 10 cm szigetelés,és arra a beton,tehát megoldható lenne a levegőbevezetés kialakítása. A kandalló melletti helyiség lesz majd az étkező/konyha,ott lesz szagelszívó. Ettől függetlenül szimpatikus a fali/ablak szellőztető rendszer ,amit lejjebb ajánlottak.
Ha újban gondolkodsz, én inkább javasolnék olyat, ami külső levegős. Ha esetleg nem akarsz most a levegő bevezetéssel bajlódni, azt akár utólag is lehet. Ha nincs rákötve külső levegő, ugyanúgy a szoba levegőjét fogja szívni, de később meg lesz a lehetőség, hogy rákösd külső levegőre. Kb annyi, hogy egy 100-150-es csövet vhol alul rá kell kötni, amin jön be a levegő. Nem fogja azt mondani, hogy ő nem hajlandó fűteni, mert nincs rajta cső :)
Elszívó van a helyiségben? Akkor pláne mindenképp külső levegős megoldásban gondolkodj, meg egy jobbfajta CO riasztót is tegyél be (ne a 3ezres kínait).
Használtakat nem néztem,inkább újjat szeretnék. Kezdésnek egy 2-300.ezre kategória,amire tellik. Sima alló kandalló. Egy helyi kandallós adott árajánlatot épített kandallóról,...1,2misi😳! Bár minőségi+szép és jó is...majd egyszer...talán...
Köszi,akkor lehet inkább az ilyen fajta levegő utánpótlásra megyek majd rá. Az ablakok már meg vannak rendelve,tán lassan meg is érkeznek,ott már lehet kár variállni.
Még annyit tennék hozzá, hogy kandallótól függetlenül sem baj, ha van valamilyen légbevezetés, és nem zárja be magát az ember egy dunsztos üvegbe, tökéletesen záródó műanyag nyílászárókkal.
És nem, nem fog az ember -10 fokban szellőztetni, ajtót, ablakokat nyitogatni :)
Fali légbevezővel (Air tonic pl.) megoldható a probléma, ennek ára olyan 10ezer+amennyiért a mester megcsinálja. Nekem ilyen van 12 éve, és semmi gondom vele, magyarul nem érezni, hogy áramlik be a hideg levegő (ezt ugye felülre célszerű tenni), ugyanakkor jön az :), teljesen megfelelő a légellátás (egy 10KW-os Supra beépített kandalló).
De ahogy írod, vannak műanyag ablakba beépíthető légbevezetők is, itt Aereco-ot érdemes nézni, és természetesen vannak olyanok, amelyek teljes mértékben megfelelőek egy kandalló légellátásához.
Pl. AERECO EMM 916 vagy AERECO EAF 309. Ez utóbbi növelt léghozamú, szakember meg tudja mondani, hogy az adott kandallóhoz/körülményekhez melyik ajánlott inkább. Viszont ha még nincsenek meg a műanyag ablakok, akkor célszerű eleve ezzel felszerelve kérni, ma már minden "ablakos" teljesíteni tud egy ilyen kérést, és egyszerűbb mint utólag beszerelni.
Tehát ez egyáltalán nem probléma, sőt.
Nekem beépített kandalló van Supra M58-as tűztérrel, egy időben lehetett kapni Supra kandallókályhákat is, de ahogy látom, az a világ már elmúlt (vagy csak én vagyok béna), ha esetleg mégis találsz, akkor mindenképpen azt ajánlanám.
Sziasztok! Kandallóvásárlás előtt állok,még sosem volt ilyen fűtőberendezésem. A kémény ki van bélelve,150es a cső. A nappaliban lesz a helye. Onnan nyílik 3 szoba,a fürdő,és az étkező is. A levegőtáplálással van kérdésem. Néztem egy zárt égésterű Abx Island kandallót,de kicsit sokallom az árát. Aztán egy másik,Warnex Gala. Ez nyitott,(vagy belső levegőt használó)de opcioként írják rá a külső levevő csatlakozás lehetőségét. A házban új műanyag ablakok lesznek. Érdemes zárt égésterű kandallót nézni,vagy nem érdemes túlgondolni? Az ablakokba utólagosan szerelhető levegő utánpótló/szellőztető az milyen? Elegengő levegőmennyiséget pótol,mondjuk egy "sima" kandallónál? Az úgymond belső levegőt használó kandallókból jóval nagyobb a kínálat emberibb áron. Milyet érdemes nézni úgy kb 300.e Ft-ig bezárólag,ami hosszú távon is jó? Bár igazából inmább csak kiegészítő fűtésnek gondolnám,..bár ki tudja,hogy mithoz a jövő🤔.
Én inkább venném a Mátrát. Pár éve nézegettem vmelyik warnex modellt, annyira nem győzött meg a kidolgozási minősége, képen jobban nézett ki, mint a valóságban. Ettől persze még lehet jó, használati tapasztalatom nincs vele. A Mátrával viszont kb. 10 évig fűtöttem rendszeresen.
Az oldalirányú eltolódást akár két 90fokos könyökkel is kikompenzálhatod (ha méretben kijön), attól a huzata nem fog lényegesen romlani. Sokkal többet számít, hogy maga a kémény milyen állapotban van, és hogy száraz fával (meg esetleg szénnel) fűtsél, vizes fától eléggé be tud kátrányosodni a füstcső is, kémény is. Nekem volt, hogy előfordult ilyen, akkor a 120-as füstcsőből már csak 3-4 centi volt igazán átjárható, akkor lehetett észrevenni a huzatán, hogy vmi nem oké. Lehet még pillangószelepet is érdemes rakni a füstcsőre, hogy jobban tudd szabályozni a huzatot.
Wamsler Kamino Matra felső kivezetésű vásárlás előtt állok.
Sajnos az egyetlen pont, ahol a kályhát a szobában elhelyezhetem 20 centivel arrébb van a kémény bekötő helyétől. Két 45 fokos törésű füst cső elemmel talán kikorrigálhatom. Nyilván ronda lesz, de a kérdés, hogy a huzaton is jelentős lesz-e a romlás?
Szerintem működhet, a normál kályhákban is élére van állítva. Ha lapjával teszed akkor 20 cm vastag tűzálló réteged lenne, de erre általában nincsen szükség.
Azért messze nem mindegy, hogy milyen keményfa az a keményfa, akinek van lehetősége válogatni, annak mindenképpen érdemes azt megtenni.
A bükk pl. gyorsan "romlik", befülled és megszállják a rovarok. A legtöbb ember szeret legalább 1-2 napnyi tüzelőt bent a kandalló/kályha közelében tartani, és nem kellemes, amikor elindulnak a berepülő pilóták a szobában :)
A gyertyánt hasogatni nem könnyű feladat, és az is hamar fülled. A tölgyeknél tapasztalatom szerint a 2 év száradási idő is kevés, én kifejezetten kerülöm.
Az akácnál nem arról van szó, hogy olyanok használják, akik nem értenek a tüzeléshez. Szép lánggal ég, gyújtósnak is tökéletes, nem romlik, nem mennek bele a rovarok, jó a parázstartása.
Szerintem amúgy a kőris a legjobb. Fűtőértékben is, könnyű hasogatni, "szép" fa, kellemes az illata, alig van kéreg, és kevésbé szárazon is nagyon jól ég, parázstartásban is szuper.
Az akácnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy csurom vizesen alkalmazva sem alszik ki a tüze, ezért hiszik azt a tudatlan emberek hogy az akácnak nagyobb a fűtőértéke vagy gyorsabban szárad, ezért akar mindenki akáccal tüzelni, aki nem ért a tüzeléshez.
Aki ért a tűzifához annak tök mindegy, hogy milyen keményfával tüzel, hiszen mindenképpen csakis száraz fával tüzel, márpedig a VALÓBAN száraz a tűzifád, akkor az akácnak nincs semmi előnye a többi keményfához képest. Viszont van hátránya: mert a buta emberek ragaszkodnak hozzá, ezért felverik az akác árát :).
Hidd el, hogy az augusztusban kivágott akác még erősen vized volt szeptemberben (de még egy év múlva sem volt teljesen légszáraz), tehát igen szar volt a fűtőértéke.
Augusztus elején vettem 40 q kazánkészre összevágott akácot.Az akác téli vágás volt és amennyire
rönkben ki tudott száradni annyira volt száraz. De nem volt az,félszáraznál kicsit nyersebb volt.
Gépi vágás volt és akkor vágták őssze mielőtt meghozták. Leboríttattam nyitott napos helyre.
A nap is érte a szél is átjárta, meg kapta a 35 fokos melegeket. Szeptember végén hordtam be egy fólia sátorba és gyakorlatilag száraz volt. Talán még 1-2 %-ot tudott száradni a sátorban. Fagázos kazánban fűtöttem vele és tökéletes volt.
tehát az a lényeg, hogy minden milliméter fa lassítja az alatta lévő rétegek kiszáradását, ezért minden újabb milliméter lassabban szárad, mint a felette lévő
pl:
- a fa külső felületének legkülső millimétere mondjuk kb 1 óra alatt kiszáradhat
- a második milliméter mondjuk 1 + 1,3 óra (tehát 2,3 óra) múlva lesz száraz
- a harmadik milliméter mondjuk 1 + 1,3 + 1,7 óra (tehát összesen 4 óra) múlva lesz száraz
- a negyedik milliméter mondjuk 1 + 1,3 + 1,7 + 2,2 óra (tehát összesen 6,2 óra) múlva lesz száraz
stb stb...
Tehát a lég-szárazság zónája egy hónap múlva kb 20 mm mélységben lesz a fa felületétől számítva, a harmincadik milliméter mélységben csak egy év múlva lesz eléggé száraz. Tehát aki 6 centisnél vastagabbra hasogatta a fát a szárítás megkezdése előtt, az vagy ne elégedjem meg mindössze egy évnyi szárítással, vagy törődjön bele, hogy a tüzelője középen még nem lesz teljesen légszáraz :)
"és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg. 768g súlyt veszített, kb. egy borosüvegnyi vizet."
Faszáradás (elnézést a csúnya szóért) sebreségénél a leglényegesebb, hogy a fának mekkora felülete érintkezik a száraz levegővel. Nem tudományosan és nagyon-nagyon leegyszerűsítve, viszont könnyen megérthetően megfogalmazva:
- a fa külső felületének legkülső millimétere kb 1 óra alatt kiszáradhat
- a második milliméter mondjuk 1,3 óra alatt
- a harmadik milliméter mondjuk 2 óra alatt
... és így tovább, minden milliméter lassabban szárad, mint az előző, tehát pl a felszíntől számított tizedik milliméter fát mondjuk 30 nap, a harmincadik millimétert mondjuk 400 nap szárítás után tekinteném teljesen száraznak (légszáraznak).
Ebből logikusan következik:
- ha a tűzifát vastag rönkökben szárítjuk, nyugdíjba mehetünk, mire a közepe is kiszárad
- ha a nedves tűzifát ceruza vékonyságúra hasogatjuk és okosan (száraz helyen , szellősen) szárítjuk, akkor akár másnapra is lehet tökéletes légszáraz tüzelőnk. Kérdés, hogy manapság hány embernek van olyan tüzelőberendezése (pl cserépkályha, tömegkályha, tehát jó nagy hőátadó felület), amely képes ceruza vékonyságú száraz fából is jó hatásfokkal kivenni a hőt, PLUSZ kérdés, hogy a gazdi ért-e elégé a tüzelés művészetéhez annyira, hogy ne adjon túl kevés levegőt a fának, de ne is tegye tönkre a kályháját.
Pedig szívesen olvasgattuk volna még pár évig, hogy hogyan alakul egy hasáb fa súlya. Bár az igazi az lett volna, ha beszerzel egy hiperszuper laboratóriumi páratartalom-mérőt, és a beltéri páratartalom változásának függvényében is figyeled a hasáb súlyának változását... :))
Üdv ! Ezt 1 hónap alatt adta le ? Pedig ha kb 1-1,5 év múlva használnád fel ennek fényében még bőven fog veszteni súlyt ! Pedig még nincs is nedvkeringés, ami még plusz nedvesség tartalamat feltételez(ne)! Nagyapámmal is mindig jan.-febr. ba csináltuk az erdőn a fát, mondjuk annyi szépséghiba van azért ,hogy akkor az erdész csak a lábon száradtat engedte kivágni/gyűjteni !:-)
02.09.-én hoztak hasogatott cser fát, amit kb. egy héttel előtte vágtak ki. Mikor hozták, kiválasztottam egy darabot ami 4629g volt, bevittem a szobába száradni és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg.
Tegnap elmentünk egy bemutatóterembe Törökbálintra, ahol vagy negyven lemezkályha volt, sütős és anélküli, lemeztetős és öntöttvaslap tetejű. A sütősök nagy része, olyan belső járatos, hogy a sütődoboz mellett, mögött feláramlik a forróság. Már éppen kinéztünk kettőt, ami érdekelt volna, de bejött egy ottani szakértő, és egyrészt a sütő korlátozott szabályozhatóságáról beszélt, meg arról, hogy amennyiben az öntöttvasra, a tetején, egy csepp víz rákerül vagy kifut valami, a lap könnyen megreped, erre nincs garancia. Vásárlói tapasztalat alapján,meg a céges alapján mondta. Igazából lebeszélt a lemezkandalló fütésen kívüli funkciójának kihasználásáról.
Még korábban, itthonról a honlapjukon messengereztem a céggel, este jött a választ, más valakitől. Megerősítette a tapasztalásunkat a sütő körüli légáramlást illetően, de nem beszélt le a főzésről.
Lehet, hogy egy lemeztetős mellett maradunk, de az is, hogy a tornácra teszünk egy sparheltet és idommal kivezetjük a kéményt. Nagyon alkalmi főzésről lenne szó.
Nekünk otthon Csepel a szüleimnél sparhelt volt és ahányszor látok egyet, rájuk gondolok:).
Most egy egyszerű Thalia Nera Plus íves kandallóhóz hasonlító, de 150 mm-es kéményű lemezkandalló van, amit idáig csak kályhának hívtunk. Az ív miatt veszünk egy sík tetejűt, 2-4 személyre, nagyon alkalmi főzésre. a sütő fontos lenne, de attól tartok, hogy a főzésre nem jut elég hőmennyiség az öntöttvas tetőlapra. Még akkor sem, ha üres lesz a sütő.
Tudni kéne, hogy milyen lemezkandallóról van szó konkrétan. Ha lemez a teteje is, a vékony lemez nem biztos, hogy elég hőt át tud adni a lábosnak.
Ilyen célra árulnak sparhelteket (vagy van ahol sparherd-nek írják, én sem tudom, melyik a helyes :) ), azokkal sokkal nagyobb eséllyel fogsz tudni főzni is.
Én anno sima 6kW-os Kamino kályhát teszteltem, amikor jól befűtöttem vele, a tetején megsült a pogácsa alufólián, de főzni nem próbáltam rajta.
Főzésnél az sem mindegy, hogy kis adagot akarsz főzni rajta, vagy pl. 20 literes fazékban egy hétre való töltöttkáposztát.
Üdv. tapasztalat alapján mit mondtok? Egy egyszerű, sütős lemezkandalló (80-120 ezer között) a sütés mellett képes a tetőlemezen főzésre is? Elég hő megy át a sütő légterén: Köszönöm!
Amelyiknek nincs saját motorja, azt porszívóval kell használni. Ha a szűrője nem elég hatékony, a porszívót hamar tönkre tudja tenni. Az sem mindegy, hogy a porszívó milyen hatékony (az utóbbi időben az EU azoknak is lekorlátozta a teljesítményét).
Én már használtam mind2 félét, a saját motoros jobban bejött. Nekem vmi tecso gazdaságos 'világmárkájú' :) van.
Napi kihamuzásra nem igazán használható (főleg, ha még van egy kis parázs a hamuban), de a hamuzás után a maradékot kiszívni sokkal jobb, mint söprögetni, nem porzik. Az enyémen a cső bemeneténél még van egy rács, az a nagyobb darabokat megfogja (elégetlen fadarabkák), amiatt elég hamar el tud tömődni, figyelni kell, hogy csak a finom szemcsés hamut szívjam föl vele, akkor sokáig bírja. A szűrőjét kitisztítani egy kicsit macerás, de még mindig jobb, mint a sima porszívó hepa-szűrőjét emiatt mosogatni vagy cserélgetni többezerért
Új építésű családi házba tervezek Supra Temporis 2D-t, és szeretném elkerülni a padlóban bevezetett PVC csövet. Láttam, hogy mind a Leier, mind a Schiedel gyárt olyan kéményt amibe integrálva van a külső levegő csatorna. Van tapasztalata valakinek ezekkel? Jól tud dolgozni egy 6-7 méteres függőleges csatornán a külső levegő beszívás?
Azzal a kályhával lehet is. Nekem most olyan kandallóm van, ahol a hamugyűjtő ládát a tűztéren keresztül kell kivenni, és kétnaponta üríteni kell. Muszáj leégetni teljesen, hogy ki tudjam hamuzni. Még egy horganyzott vödröt is kénytelen voltam venni, mert parázs még másnap délután is előfordul a hamuban, azt a vödröt nem tudja szétégetni. A kamino nálam is volt, hogy hetekig égett folyamatosan, és közben heti 1x simán ki lehetett hamuzni.
Még annyit, hogy nappal 25°C-ra fűtöm (szeretem a meleget), ami reggelre 22°C-ra csökken. Van egy nagy mennyezet-ventillátor. Ilyenkor téli üzemmódban alapjáraton forog, hogy egyenletesebb legyen a meleg mindenhol. Hangtalan.
40 négyzetméter, 2,70 magas.előszoba, étkező, konyha és az én kis félszobám egy légtérben. Fürdőszoba külön légtér, de ott van a kémény háta illetve a gázkonvektor őrlángon. A speiz és két szoba nincs fűtve. Régi lakóházunk átalakítása, bővítése. Az eredeti rész 50 cm vályogfal, beton alap, 5 sor km. tégla lábazat, mindkettőn szigetelés. Kb. 90 éves. Kívül még az eredeti mészhabarcs vakolat áll rajta! A toldás 40 cm blokktéglából. Falvastagság a külső-belső vakolattal együtt 45 cm. Egyesített szárnyú fa ablakok, gyárilag gumiprofillal, jól zárnak. Olyannyira, hogy ka kályha mellett külső levegő bevezetésre volt szükség a folyamatos oxigén ellátáshoz. Nélküle gyakran kellett szellőztetni, hogy elég oxigént kapjon a tűz. Egy átalakított, 6 kw Kamino kályhával fűtöm.
Sajnos, egyedül maradtam. Nem fűtöm az egész házat, csak az általam lakott részét. Kb. 100-110 légköbméter. Két szobát csak a közfalon keresztül temperálok. Egy légtérben vagyok a kályhával. Útba esik jövet-menet (akár a Takarékszövetkezet). Hogyha fázom, rakok rá. Többet-kevesebbet, időjárástól függően. Az elsődleges levegőt csak akkor használom, hogyha langyosra hűl a kályha és csak minimális parázs marad. Egyébként elég az általam kialakított másodlagos levegő bevezetés és természetesen, hátul a harmadlagos, "fa" állásban, mind az öt nyílás nyitva. Vastag parázságy képződik. Hogyha ilyenkor a fojtószelepet bezárom, sokáig megmarad. 3-4 óránként elég rakni rá. Éjszakára a fa mellé néhány tőzegbrikett, vagy barnaszén brikett. Az reggelig tartja a parazsat.
Januárban, amikor erős hideg van, éjszaka is dobok rá egy-két darab fát, hogyha fel kell kelnem. Útba esik.
Gázkonvektor van, de fázom, hogyha azzal fűtök. Közvetlenül mellette nagyon meleg van, tőle hat méterre pedig fázik a lábam. Csak a levegőt melegíti fel. Ezért fűtök inkább fával.
Begyújtani reggel-este csak az őszi-tavaszi időszakban szoktam, egy-egy rakattal, amikor nem kell folyamatosan fűteni.
Száraz fában számítva 3 tonna körüli mennyiség fogy el egy szezonban. Mellé 250-300 kg tőzegbrikett éjszakára.
6 kw Kamino. Szintén. Szinte ugyanolyan kémény (vályog, + tégla). Az általam készített fojtószelep a bővítőben van (120/150 mm a 150 vastag falú füstcsőhöz). A kéményhuzat tökéletesen szabályozható. Szeles, viharos időben is. Sajnos, csak ettől a szezontól. Bár korábban megcsináltam volna! A hatásfokot is növeli. El lehet nyújtani az égés idejét, tovább tartja a parazsat. Szezon kezdete óta használom. Bizton állíthatom, hogy tüzelőt is meg lehet takarítani vele. Nem is keveset. Kevesebb hő szökik ki a kéményen keresztül.
A hődobbal az lehet a probléma, hogy nehéz tisztítani. Ha esetleg vizes a fa, akkor a csőben elég vastag korom/kátrány tud lerakódni, azt egy hődobból nehéz kitisztítani. Nem tudom, a fali csatlakozód mekkora, ha vastagabb csövet akarsz, nem szerencsés, ha utána pl. szűkítővel kell a fali csatlakozóba bekötni. Nekem is volt sztem ilyen kandallóm (Mátra kandalló néven is futott), nagy szél esetén tényleg nagyon tud süvíteni.
OHRA 512-es kályhában törött el egy M 35008 számú, hamus feletti rostély és kérdezni szeretném, hogy tudtok-e helyet ahol gyártanak pótalakatrészt vagy van valami helyettesítő alkatrész, ami abba is jó, vagy azt csak vaterán lehet használt cuccokból kinyerni?
Ezek a barometrikus huzatszabályzók mennyire lehetnek biztonságosak? Nem távozhat ott izzó pernye vagy bármi gyúlékony? Az egyszerűség kedvéért, és hogy ne a szoba melegét szívja el arra gondoltam, hogy a padlástérben található tisztítónyílás ajtajába szerkesztem be a huzatszabályzót, de nemtudom, ez mennyire működő módszer.
A vastagabb füstcső mint hődob jó ötlet, szintén köszönöm!
Adott egy kamino 6kw-os kandalló. Nemrég lett bekötve, de azt tapasztalom, hogy amikor nagy a szél odakint óriási huzat alakul ki a kéményben, és teljesen zárt primer levegőbeömlővel is akkora huzat képződik a tűztérben, hogy süvít a szél befelé. Valamint használaton kívül is nagy a zuhat és hűti a házat (másodlagos fűtés a kamino, melette konvektoros gázfűtés tartja a hőmérsékletet, amikor nem vagyunk otthon. Jelenleg nincs beépítve semmilyen extra szabályozó a fűstcsőbe/kéménybe. A kémény a padlásig vályogtéglából rakott (kb 20*20-as kéménynyílás lehet bent) a padlástól pedig teljesen újrarakott, rendes tégla, és legalul valamint a padlástérben is van egy tisztítónyílás.
Arra gondoltam, hogy a padláson lévő tisztítónyílás ajtajába beszerelnék egy barometrikus huzatszabályozót (hogy ne a szoba melegét szívja el) valamint a kandalló után a falba érkező füstcsőre egy pillangószelepes huzatszabályzót teszek. Ez szerintetek jó megoldás lehet? Ti hogy csinálnátok meg?
És az üzemen kívüli levegőáramlást hogyan lehetne minimalizálni? Sajnos kinti szélben süvít is a levegő benne.
Illetve érdekelne, hogy szerintetek ezután a kandalló után lehetne -e tenni hődobot a kb 1,2 m-es felfelé menő füstcső helyére?
Az én véleményem meg az, hogy ártani nem árt, ha van, remélem, azért nem fogunk ezen összeveszni. Főleg mostanában elég sokszor lehetett olyanról hallani, hogy valakinek szaglásvesztése volt, akkor nem biztos, hogy kiszagolja az egyéb égésterméket sem. Egyébként meg nekem már tizenéve is tudott egy sima nátha is 1-2 hetes szaglásvesztést okozni, a szerencsétlen véletlenek együttállásának elkerülésében való bízás pedig lehet nem a megfelelő védelem.
Ja, és a legfontosabb szempont, ami indokolja, hogy így az asszony se nyaggat, hogy miért nincs... :)
Meg kell nézni a kőzetgyapot adatlapját, hogy mit bír. Viszont a gipszkartonnak is a csatlakozó környékén érdemes lenne tűzbiztosnak lenni, ne a sima 'mezei' legyen.
Az iskolánkban valamikor (1975) cserépkályha fűtés volt, olyan büdös kéndioxid szag tudott lenni néha, mégsem volt senkinek baja, pedig abban is volt biztos valamennyi CO is.
Én nem tartom annyira fontosnak a CO jelzőt vegyes tüzelésnél. Igaz, hogy a CO szagtalan, de általában más szagos égéstermékkel együtt jön.
Régen, kb 15-20 éve (akkor még nem volt ez a CO mizéria) a műhelyünkben nagy teljesítményű elszívó ventillátorok voltak, meg 2 gázkazán (ÉTI). Amikor bekapcsoltuk a ventillátorokat. és nem volt nyitva ablak, azonnal lehetett érezni a visszaszívott égéstermék szagát, hiába gáz volt. egy "égett porszag" volt, feltehetően ott is a CO-n kívül más égéstermék is volt benne.
A véleményem szerint a mérgezéseknek ott van veszélye, amikor fokozatosan, apránként kerül a CO a légtérbe, és az ember megszokja a szagokat.
Ez egy modern, egy éves ház. Tehát nincs légáramlás, semennyi. A fűtés másodlagos, elhanyagolható a kályha tekintetében, nem arra vennénk. Ezért szeretnék inkább lemezt.
A válaszfalak szigetelésében kőzetgyapot van, gipszkarton boritással, és ahol megy a füstcső, azt szeretném kiváltani hőálló anyaggal, hogy biztonságos legyen. Természetesen csak olyan kályha jöhet számításba, ami külső levegős. KRATKI, EDILKAMIN termékeivel szemezek.
CO-risztó jó ötlet, régi házunkba is volt, mindenképpen beszerzek a jó minőséget.
Könnyűszerkezetesbe nem biztos, hogy a legjobb választás egy lemezkandalló. Annak sincs hőtároló képessége, általában a könnyűszerkezetes házaknak sem sok, ha nem rakod a kályhát, és kialszik a tűz, a ház is gyorsan ki fog hűlni.
A biztonságos üzemeltetéshez leginkább jó kéményhuzat kell és némi tapasztalat. Az jó lehet, ha van külső levegőbevezetés (feltéve, hogy a kályha is alkalmas erre), ha nincs, akkor vhogy megfelelő utat kell biztosítani a levegőnek, hogy beáramoljon a házba (nem tudom, mennyire jól záró nyílászáróid vannak). Érdemes még egy CO-riasztót is beüzemelni, lehetőleg ne a 3e Ft-os gagyi távolkeleti szériából. Ha olyan elszívó is van, ami kifújja a házból a levegőt, az ne legyen bekapcsolva, amíg a kályhában tüzelsz (tudomásom szerint hivatalosan ezt már vmiféle biztonsági rendszerrel meg is kellene akadályozni, pl. vmi megszakító, ami lekapcsolja az elszívó tápellátását, amikor tüzelve van).
Idén tervezzük, hogy lemez kandallókályhát rakunk a házunkba. A ház könnyűszerkezetes építésű (KVH faanyagbol)!
A kémény már előre ki lett építve, a füstcsont a válaszfalban. Mi az amire feltétlen figyelni kell, és be kell tartani, hogy biztonságosan üzemeltethető legyen? Szakemberrel fogom megcsináltatni a munkát, csak szeretnék képben lenni, hogy én is nyugodt legyek. Köszönöm a segítségeket.
"úgy hogy a kályha mindkét szobát fűtse, de azok között ne legyen rés, ne jöjjön át hang"
A kályha mérete folyamatosan változik (hőtágulás), tehát a kályha körül rést a falban kell hagyni minden irányban.
Viszont ezt a rést ki lehet tömni valami rugalmas (és persze hőálló) anyaggal, ami a hangot nem engedi át a két helyiség között, viszont nem akadályozza a kályha hőtágulását. Pl kőzetgyapot csőhéj kolbászt: http://m.cdn.blog.hu/fu/furdancs/image/knauf_csohej/IPS620.jpg
cserépkályhát szeretnék majd beépíttetni hétvégi házban, két szoba közé, úgy hogy a kályha mindkét szobát fűtse, de azok között ne legyen rés, ne jöjjön át hang vagy ilyesmi
a kályhát már megvettem - használtan, szétszedve
leginkább azt szeretném most tudni, hogy nekem pontosan mit kell tennem a fal kibontásakor, hogy a cserépkályha beépíthető legyen, különös tekintettel a cserépkályhának szánt nyílás alátámasztására
egyéb építésekből megmaradt néhány kb 1m hossz 40x20x2mm-es zártszelvény, ezek alkalmasak lennének a fal alátámasztására? közfal, és a házikóban a legtöbb fal valamilyen üreges blokktéglából van, valószínűleg ez is
sajnos nem tudom a kályha méreteit, ez nagyjából akkor fog kiderülni, amikor a szaki összeállítja
illetve nem tudom hogy csak ugyanakkorában építhetőek meg, amiből le lett bontva, vagy másképp is, nem egészen az eredeti állapotról készült kép alapján szeretném összeállíttatni
Ezt kellene tanítani az iskolásban: az átverések felismerését (ez az esetek nagy részében igen könnyű feladat).
Persze ilen tantárgyat egyetlen kormány sem fog támogatni, hiszen ha az emberek felismernék, amikor be akarják csapni őket, akkor az összes politikus egy csapásra munkanélkülivé válna :)
Tipikus példa arra a fajta csalásra, ami nem bizonyítható, tehát nem csalás :)
- ha NAGYON akarjuk, akkor, lehet szobának nevezni akár 4 négyzetméteres helyiséget is ;)
- a Magyarországon előforduló lakások legalább 40 százalékának mégy az év leghidegebb napján sem nagyobb a hőigénye négyzetméterenként 100 wattnál tehát az ilyen házakban 400 watt ki tud fűteni egy 4 m2-es szobát akár az év leghidegebb napján is
- attól nem is beszélve, hogy nem csak az év leghidegebb óráiban van szükség fűtésre és a trükkös marketinges mondhatja azt is (amikor csalással vádolod), hogy a reklámszöveg megfogalmazásakor ő egy márciusi napos délutánra gondolt, amikor odakinn 16 fokos az idő, márpedig ilyenkor valóban elég 400 watt egy szoba kifűtéséhez.
Tehát a trükkös marketing szöveg megfogalmazója nem büntethető, hiszen ő igazán nem tehet arról, hogy az ő szövegéből egész mást értenek ki az emberek ;)
" Habár megjegyzendő, hogy a passzívház meg minden egyéb ház hőigénye nem kW -ban van megadva. Az értelmetlen."
Összekevered a dolgokat:
- a ház egy négyzetméterére eső EGY FŰTÉSI SZEZONRA ÖSSZESÍTETT hőenergia szükségletét egy teljes fűtési szezon alatt (ez passzívházaknál 15 kWh/m2/év)
- a ház egy négyzetméterére eső PILLANATNYI hőenergia szükségletét: pillanatnyilag hány wattnyi hő (=fűtés) kell ahhoz, hogy a ház tartsa a hőmérsékletet. Ha úgy van mondva, hogy MAXIMÁLIS hőigény, akkor az az érték az adott környék leghidegebb időjárására vonatkozik. Ez Magarországon hivatalosan -15 fok, ennyivel kell számolni ha pl ara vagy kíváncsi, hogy milyen teljesítményű kálha/kazán képes a házat kifűteni, amikor leghidegebb az idő.
Tehát pl:
- passzívház fűtési eneriaigénye: 15 kWh/m2/év alatt
- passzívház maximális hőigénye (tehát -15 fokos időben) Magyarországon: 10 W/m2 alatt
- passiívház átlagos hőigénye a fűtési szezon aatt (tehát +5 fokos időben) Magyarországon: kb 4 W/m2
Rosszul hőszigetelt házak esetén ezeket az értékeket akár 10-20-szal is meg kell szorozni.
Habár megjegyzendő, hogy a passzívház meg minden egyéb ház hőigénye nem kW -ban van megadva. Az értelmetlen.
Egy passzív ház hőigénye a tudorok szerint 15 kWó/nm/ fűtési szezon.
Egy átlagos magyar ház hőigénye úgy 200 kWó/nm/ fűtési szezon, egy még jóé, kb. 80 kWó/nm/fűtési szezon.
Csak hogy vannak házak kicsik és nagyok.
Egy 100 nm alapterületű passzív haus igényel 100 x 15 kWó/nm / fsz az a.m. 1500 kWó. Ez a kis készülék pedig óránkén 0,4 kWó nyög ki.
Fűtünk fél évig..... mondjuk 4000 órát, akkor a csoda fúvó 4000 x 0,4 az 1600 kWó, azaz elég, de már egy 150 - netán 200 nm-es pa... házhoz kevés.
Ja van nekem egy 14 nm es kis kéglim a belvárosban.... közel a Bazilikához, az MNB -hez. Első emeleti, alu -lfelül, körül lakások. Lényeg hogy egy 1 kW-os hősugárzóval meg van oldva a fűtés. Kis luk, de jó helyen.- Van nagyobb is, másutt.
"Persze fűteni lehet, de tisztességesen kifűteni nem"
Nem is tűnt fel, amíg ott éltem, hogy valaki ismeretlen is ott van, és épp azt méri fel, hogy tisztességesen ki van-e fűtve a ház, vagy nincs... :)
Alapból a nejem télen elég fázós, amikor nem gyújtottam be, akkor jobban fázott, pedig a központi fűtés olyankor tette a dolgát.
"Nem véletlen hogy ekkora , de még kisebb házakra is központi fűtés kerül úgy 1, 5 - néha 2 millióért.
80 nm -en van egy kazán és legalább 5 -6 radiátor."
Persze, hogy nem véletlen, egyrészt van, aki nem akar kályhával fűteni, másrészt új építésű házra nem adtak használatbavételi engedélyt, ha nincs fűtése. És ha már ekkora összegért (bár tizenpár éve sztem még olcsóbban kijött) beépíti a központi fűtést, a ház piaci értéke ennél jelentősebb mértékben fog emelkedni, ergo a kivitelezőnek megéri a nagyobb haszon miatt.
Persze nem minden gyártó gonosz, a többségük csak rá van kényszerülve a csalásra, ha nem akar tönkremenni.
A folyamat kb így szokott lefutni:
- a kiindulás pillanatában valamennyi gyártó becsületes, egyik sem hazudik
- aztán az egyik bedob egy ordas hazugságot a termékével kapcsolatban, erre a fizikából felmentett buta vásárlók elkezdik főleg az ő termékét vásárolni (és egymásnak ajánlgatni)
- a többi gyártónak csökken a forgalma, várják, hogy a hazug gyártó lebukjon és visszaálljon a régi rend, amikor senki sem vezette félre a vásárlókat
- de NEM TÖRTÉNIK SEMMI (mert a fogyasztóvéddelem csak arra mozdul rá, amire kenőpénzt kapott valahonnan, vagy politikusi utasításra), tehát a csaló cég büntetlenül simán megússza a dolgot
- a többi gyártó előbb-utóbb vagy tönkremegy (mert mindenki a csaló termékeit vásátolja), vagy ők is elkzdik utánozni a csalót.
Tehát helyreáll a gyártók közötti egyensúly, a vásárló érdeke pedig fogyasztóvédelmileg (=államilag) le van szarva :)
Mindez nem csak kályhákra vonatkozik, ugyanez történik ezernyi termék esetén.
"minden kereskedő azt szokta megadni, hogy hány köbméter befűtésére képes...Akkor mind hazudik?"
Léteznek pont olyan hőszigeteltségű házak is, amelyek esetében igazat mond, tehát az ő szempontjából nem hazudik.
Ha viszont neked olyan házad van, aminek rosszabb a hőszigetelése, akkor téged becsapott, mert SEHOL nem adta meg, hogy az ő általa megadott négyzetméter érték milyen hőszigeteltségű házra igaz.
És ha egyik káyha-gyártó sem árulja el, hogy mi a négyzetméter számításának alapja akkor mindegyik gyártó becsap téged.
Nem ez az egyetlen eset az az energetikában, ahol gyakorlatilag az összes gyártó félreinformál, számos területen nagyüzemben folyik a tudatlan vásárlók parasztvakítása, fogyasztóvédelem pedig csak papíron létezik.
Sziasztok. Adott a képen látható kályha 150-es csővel.A füstcsőből folyik a víz. Hogyan tudnám ezt orvosolni?
a kisebbik most kapott új hátsó samott lapot, néhány tömítést és rozsdamentes csavarokat.
kép lermaradt 
