Az is elég beszédes, hogy egy ilyen szereplés és játék után a testsúlykilogramm királya nem szólal meg, pedig Rasmussen idejében szívesen nyilatkozott és bírált.
Szerintem az elsődleges ötlet az a szövetségben, hogy Danyi vigye tovább a válogatottat az olimpia után (főleg, ha igazak a pletykák, hogy nem marad az ETO vezetőedzője). Persze ennek előfeltétele lenne, hogy kijussunk az olimpiára és ott legalább valami részsikert elérjünk. Elek ki fog szállni ebből a vonatból, sok lesz a Fradi és a válogatott egyszerre és viszonylag nagy a támadási felület mindkét fronton.
Persze, hogy nincs. RnD fantáziálgat erről, hogy valaki 4-be várja válogatottat (mégis ki?) és emiatt nem szabad tapasztalt játékosokat behívni (mégis kiket Szucsanszkin kívül?), hanem fel kell építeni a játékosokat a következő olimpiai ciklusra. Mondjuk a végén csak elért az edzőváltás gondolatához, de elég nyakatekert módon.
Szerintem nincs olyan szakvezető, szurkoló vagy szövetség Magyarországon, amely az általad említett 'négybe kerülést' lebegtetné elvárásként az olimpián. Mégis kire gondolsz, amikor ilyeneket írsz? Magadra?
Viszont ha szemléletváltásban gondolkodunk ahhoz megfelelő embert/embereket is találni kell.....és nem tudom hogy itthon találnánk e akár csak egyet is.....tudom Vova,de mennyiben más szemléletű ő mind a többi hazai szakember?
Az olimpiai felkészülésnek ne úgy induljunk neki hogy "márpedig a négy közé kell jutni". Hanem inkább úgy hogy "legyen egy jó csapatunk az olimpián, az eredményt aztán meglátjuk..."
Így lenne követelmény, de nem az eredménynek alárendelve.
Kik azok a 'tapasztalt játékosok', akik olimpiai beválogatásáról beszélsz a rövidtávú célok érdekében? Ez eléggé légbőlkapott. Szucsánszki esetleg Kovács lehetnek ezek, bár Kovács beválogatása egy 14-es keretbe már nagyon necces és nem túl valószínű. Más idős játékos nincs, aki bekerülhet. Sőt Szekeres és a Szikora-Janurik duóból az egyik biztos kimaradó, ami tovább fogja csökkenteni az átlagéletkort.
Valóban, kaptak is valamennyi játékidőt gyengén felkészített csapatokban. Mivel nem sikerült ilyen körülmények között bizonyítaniuk, ezért már mehetnek is a levesbe.
Szerinted.
(Én mondtam h nem értem h miért nézel kézilabdát ilyen negatív hozzáállással. Jobban járnál ha valami mással töltenéd az idődet, már ha van ilyen......)
Lenne elvárás akkor is ha csapatot építenénk. Elvárás lenne a jó játék, a "meghalunk-a-pályán-a-győzelemért" mentalitás, a jól összerakott védekezés és az hogy minél jobb redményt érjünk el az olimpián.
A lényeg: ne az legyen a cél hogy "jussunk a legjobb négy közé és ezért vigyük ki az összes tapasztalt játékost aki még van"
Hanem az hogy "kezdjük összerakni a következő három év csapatát, menjünk ki egy új edzővel és jussunk így a négy közé". Ezt én sokkal motiválóbbnak gondolom.
Utóbbi esetben ha nem is érjük el a célt, az első lépéseket már megtettük előre. Előbbi esetben ha nem érjük el a célt ott vagyunk ahol eddig, back to square one.
Ki mondta h Zácsik és Tomori nélkül mennénk az olimpiára...? Őket nem lehetne kihagyni. (Zizi szerintem már nem vállalna be hat hetet nyáron.)
Másrészt EG és DG is a háta közepére kívánja ezt az egész válogatott projektet. Nyáron, ha lehet, inkább a saját klubcsapatukkal foglalkoznak majd. Egy olimpia persze jól hangzik, de ha nincsenek sikerek kint akkor ugyanazt kapják majd mint most decemberben, csak még súlyosabb formában és minősítésekkel. Az meg kinek hiányzik...?:O
Mi már 7-8 éve csapatot építünk. Nyílván nem az éremszerzés a cél az olimpián, de az hogy kijussunk és ott ne verje a magyar válogatottat mindig valamire jegyzett csapat bucira az lehet egy minimum elvárás. Az EB-re úgy mentünk ki, hogy nincs elvárás, játszunk teher nélkül. Szerinted az bejött? Szerintem legyen elvárás az olimpián, még véletlenül se tekintsünk rá 'csapatépítőként' . Mondjuk kezdésnek a szövetségi kapitányok szerződését az olimpián mutatott játékhoz kellene kötni. Ez élsport, eredmények kellenek. Aki csak a játék szeretéjért van itt, az menjen az amatőr bajnokságokba és keressen mellé egy civil állást.
1. Teljesen elképzelhetetlen, hogy Danyiékkal kivívjuk az olimpiát, majd félreállítják őket. Szinte biztos, hogy úgy vállalták el a kvalit, hogy siker esetén mennek Tokióba.
2. Teljesen elképzelhetetlen és morálisan is vállalhatatlan, ha mondjuk Zácsik, Zizi meg Tomori segítségével verjük a szerbeket, majd utána nem visszük őket Tokióba, mert most már jöjjenek a fiatalok.
3. Amúgy meg az olimpia amire minden körülmények között a legjobb csapattal kell menni. Ott két jó meccsel érmet lehet nyerni, de ha sikerül egy 4-6. helyet elérnünk, az is hatalmas eredmény lenne.
Hogy mi fontos és mi nem, az nincs kőbe vésve, hanem mindig az adott helyzeten múlik.
Ilyen gyenge játékerejű csapatunk olimpia évében huszonöt éve nem volt mint amilyen most van/lenne (2016-ban és 2012-ben is sokkal jobb válogatottunk lehetett volna, de akkor ugye nem jutottunk ki.)
A jelen esetben az olimpiai eredménynél fontosabb a csapatépítés, ez szerintem egyértelmű.
Mondjuk valami érdemi reakció is lehetett volna tőled....
Ennek ellenére nézzük: lehet persze erősködni és megpróbálni az olimpián valami eredményt elérni - ott ugye ez relatíve könnyű is, a csoportmeccsek után elég egy ki-ki mérkőzésen győzni és máris a legjobb négy között vagyunk - de olyan kevés a tapasztalt játékosunk hogy erre nincs igazán esélyünk, csak ha szerencsénk van..... De hosszabb távú csapatépítésnek több értelme lenne, persze már nem az EG/DG edzőpárossal. Az olimpia előtt például több héten át együtt lehet készülni - nem úgy mint november végén - és ezt mindjárt ki lehetne használni arra h elkezdjük végre összerakni az új válogatottat.
Úgy tudtam, hogy eddig az Eb-k, vb-k nem voltak olyan fontosak - max állomások voltak -, mert készülünk az olimpiára (illetve az olimpiai selejtezőre).
Szerinted az lenne a jó, ha már az olimpiát - ha kijutunk - is felkészülésnek használnánk? Gondolom, akkor meg az Eb-re, meg a vb-re készülnénk. Meg a következő olimpiára, amire ki tudja, kijutunk -e egyáltalán? Végül is körbeértünk.
Az a baj, hogy mindig készülünk valahova, csak az utóbbi időben valahogy sosem érünk oda.
...
Valójában az olimpiát senki sem tekinti felkészülésnek, mert 4 (ezúttal 5) évente van, sokak pályafutásának ez a csúcspontja, sokat küzdött azért, hogy kijusson, és ki tudja, lesz -e még módja bármikor is olimpián részt venni?
Lehet, hogy egy sportoló életében csak 1 (vagy legfeljebb 2) ilyen alkalom van, Eb-ből, vb-ből van sok.