Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
nemáhogy egy számítógéppel kelljen udvariaskodni! ha nem tetszik a stílusa, inkább vegyen a Szíriusz Kibernetikai Társaságtól egy másmilyen személyiségű masinát...
"E világok mindegyike..." Inkább ez a tanulság. Hogy nem vagyunk egyedül, de kevesen vagyunk. Ezért roppan értékes az értelem. Nem szabad elpusztítani!
Na ez nagyon patetikus lett. :-)
Csak annyira kódolva, mint amennyire a lelkes amatőrök vették az Apolló jeleit a 70-es évek elején. És bevett gyakorlat volt(vagy még most is az? :-), hogy minimalizáljuk az ismereteket, hiszen amit nem tudsz, azt nem is mondhatod el. Szvsz nem ostoba módon kotyogja ki. Erről szó sincs, hogy az aktuális bnőnek dicsekedne. De a hosszú bezártság sokmindent tehet az emberrel. Gondolj bele. Ott ülsz egy űrhajón, az emberiség egyik legnagyobb felfedezésének ismeretében, és pont oda indulsz, ahová a jelek indultak. Hatalmas lelki teher. Az tény, hosszú idő telik el a kérdés és a válasz között. De ha egyszer elindult a válasz, azzal már nem tudsz mit kezdeni. :-)
Mellesleg a könyvben van egy rész, ahol arról ír, hogy azt hiszem éppen Bowman az aki valami általános űrménöki szakot végzett, amit kifejezetten az alacsony,130-140 IQ-jú(sic!) embereknek találtak ki!
Az "űrhajó pilóta", az egy bizalmi állás. Egy feltételezett hidegháborús presztízs, és versenyhelyzetben meg kiváltképpen az. Tehát oda nem akárkiket tesznek, hanem oyan embereket, akikben teljesen meg lehet bízni, hogy nem fogják ostoba bolondok módjára kikotyogni a küldetés célját. Abban a távolságban különben sem lehet szimultán beszélgetéseket folytatni, hanem üzen az egyik, majd üzen a másik. Tehát van rá idő, hogy meggondolja, mit mond, és mit nem. Nem mellesleg: kódolva üzennek.
Sziasztok! Ha hozzászólhatnék... szvsz HAL azért adott téves hibajelzést az AE-35 egységről, mert az jelentette a kapcsolatot a Földdel, illetve a földi "ikerpárjával". Így könnyen kiderülhetett volna a sompolygása. Viszont ha jelzi, hogy meg fog hibásodni, majd tényleg megszakad a kapcsolat, akkor senki nem gyanakszik. Teljesen úgy viselkedett mint ahogy egy olyan ember, aki menekül attól, hogy kiderüljön az, hogy valahol nem volt korrekt.(Különben van egy Pirx történet, ahol hasonló probléma miatt lezuhan egy űrhajó. Ott a programozó hibájából törénik a dolog. A számítógép túlterheli saját magát az adatokkal, és nam akar döntést hozni. Valahogy úgy, ahogy az első Holdraszállásnál történt a Sas számítógépével)
És szerintem is könnyen elképzelhető, hogy az ébren lévő legénység nem tud az igazi feladatról. Gondoljatok bele. Hosszú hónapokig monoton módon, csak azzal vannak elfoglalva, hogy eljussanak a Jupiterhez. Meg kell előzni, hogy még véletlenül se szólják el magukat. Persze ez sült hülyeség, de nagyon jellemző arra a paranoiás világra, ami akkor volt.
A "Képzelőerőm" állapotáról azért nem téged foglak megkérdezni...
Ami meg a hidegháborús állapotokat illeti, azokat én is ismerem. És ezek ismeretében sem tartom valószínűnek, (vagy mondom úgy továbbra is: elképzelhetetlennek tartom) hogy egy igazi küldetésben a "küldöttekkel" nem közlik az úticélt. Mert egy ilyen eljárás sokkal több bonyodalmat okozhat, mintha közölnék.
Hal-ról még annyit, hogy szerintem kifejezetten féltek, ill. tartottak tőle, úgy álltak hozzá, mint valami nagyon erős rabszolgához, aki teljesíti a parancsaikat, de akinek nem merünk beszólni. Amikor mát feszkó volt, akkor is lehetett érezni, nyugalmat eröltetve ibeszélnek hozzá, nem merték kimutatni a valódi érzéseiket. Meg egyszer sem szidták a filmben Hal-t, pedig szerintem nincs olyan ember aki dolgozott már számítógéppel, és egyszer sem küldte el a gépet az annyába.
De akkor miért nem már az első űrsétánál lökte ki az űrbe az első űrhajóst, és amikor Bowman gyanútlanul -hiszen akkor még nem is tudták volna, hogy semmi baja az AE egységnek- utána megy, akkor vele is végez. Mi szükség volt erre a téves meghibásodás jelzés dologra?
Egyébként sok akkori filmre, meg még a késöbbiekre is jellemző volt a 2000-es év misztifikálása. A menetrendszerinti Holdjáratok, meg robotk, stb.. A Pajtás újságban volt egy felhívás, hogy irják meg a gyerekek, milyennek képzelik el a 2000-es évet, és légpárnás autók, meg mozgójárdák szerepeltek az elképzelésekben. És tényleg valami ilyesmit vártunk a 2000.-évtől a 70-es években.
Budapesten éppenséggel jól jönnének a légpárnás autók! :)
hát, én a könyvet nem olvastam, úgyhogy pont kiegészítjük egymást, meg jól tudunk majd vitázni :))))
Nekem a filmen önmagától nem jött le, mi motiválhatta HAL-t az antennameghibásodás bejelentésére. Azt biztos észlelhette, hogy nem a legrózsásabb a hangulat, de valszeg volt pszichológiai programja és folyamatosan elemezte az űrhajósokat, akik ezt tudhatták. De túl sok közvetlen okot én nem láttam.
Természetesen jöhetett valami parancs a földről is, és az is lehet, hogy az idegen civilizáció machinált kicsit hallal, vagy valóban csak egy sima meghibásodás volt valamelyik elemző moduljában...
(a topic kérdésére kicsit visszatérve: NA EZÉRT is lett kult film/könyv mert ilyen frankó kérdéseket vet fel, és ez csak egy, a számtalan közül....:)))
>Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy hasonló valós esetben az űrhajó pilótáival ne közöljék a küldetés célját, helyét, értelmét, stb.
Ez csak a te kepzeloerod gyengesege nem a vilag vagy az irodalome. Sajnos.
Az elet engem is rendszresen meglep, pl. ha valaki leirja egy SF konyvben hogy a sozndat elvesztettek mert a csapat egyik fele kilometerben mondta a palyaadatokat a masik fele meg merfoldben ertelmezte....
Nade hogy az egyik allam megtalalja az UFO-kat es ezt a tenyt igyekezzen a legfontosabb allamtotokkent kezelni, szukseg eseten akar eliminalva egy csomo sajat emberet -- ez majdnem az egyetlen amit elvarhatunk a vezeto politikusoktol. A hideghabosu idejeben ez meg inkabb igy volt -- es az urodisszeia konyvek erre az idoszakra emg az eredeti usa-orosz-kinai szembenallos vilagot vettek alapul, sot a 2010-ben ez eleg kulcsszerepet is kap.
Teljesen, minden szempontból hibátlan mű nincs. Szerintem a Hal "megbolondulására" kitalált (az író szerint) történet egyszerűen életidegen. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy hasonló valós esetben az űrhajó pilótáival ne közöljék a küldetés célját, helyét, értelmét, stb. De hát valami "paradoxont" ki kellett találni ahhoz, hogy Hal azt tegye, amit tett.
Én a filmet nem láttam (sajnos), de a könyvet többször is olvastam. Szerintem HAL viselkedése egyértelműen az emberek által betáplált utasítások ellentmondásában keresendő:
- Az expedíció elején csak a hibernált kutatók, illetve HAL tudott az igazi célról.
- A két ébrenlévő űrhajósnak mást adtak be, valamint HAL-t is utasították a "hazugságra" - ez nem tudom mennyire jön vissza a filmből.
- HAL számára a legfőbb utasítás a küldetés végrehajtása volt!
Tehát elég sok egymásnak ellentmondó utasítást kapott. A könyvben az eredeti cél a Jupiter volt, de a monolit miatt (ami a Szaturnusz egyik holdján van) átrakták a Szaturnuszhoz. Bowman-ék nem tudták és nem is értették, hogy az expedíció tervét miért kellett az utolsó pillanatokban megváltoztatni. HAL emiatt állandó "hazudozásra" kényszerült.
Teljesen jogos feltételezés lehetett a részéről, hogy ez az egész veszélyeztetheti az elsődleges célt - a Monolit elérését.
Ha egy átlagos sf lett volna, akkor az embereket akkurátusan (részletesen leírva / bemutatva) likvidálja, de ebben a műben szerencsére nem így történt, hanem HAL tényleg (a saját szemszögéből) logikus lépéseket tett a küldetés sikere érdekében.
Én úgy tudom, a film megelőzte a könyvet. Először a forgatókönyv készült el (a rendező, és az író közösen), majd Arthur Clarke megírta a regényt.
Stanley Kubrick minden idők egyik legigényesebb rendezője volt (tudom, minden filmjét láttam). És különösen ügyelt az élethűségre. A filmbéli űrhajó, meg űrállomás kívülről persze makett (még szép), de a belseje egy nagy, direkt a filmhez épített centrifuga belseje volt. Azért tudott benne körbefutni az űrhajós.
Ez a film kétségtelenül az egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) sci-fi film. Csak néhány mérhető hozzá (sajnos nem sok van), olyanok mint a 2 Tarkovszkij sci-fi, esetleg a Blade Runner... Ugyanakkor a mai "filmnézői szemmel" egyenesen elavultnak tűnhet. Egy valami biztos: ez nem akciófilm, hanem igazi elvont művészfilm. Amit egyszerűen nem ért meg valaki, ha nincs meg az oda passzoló filmművészeti, sci-fi, esztétikai műveltsége. Vs.: néha a közönség bukik meg.
A film "jóslatai" kronológiailag koraiak. Most már tudjuk, hogy az még egy kicsit odébb van, hogy a Jupiterhez űrhajókázzunk nem automata űrhajókkal. Az is látszik, hogy a HAL-hoz hasonló mesterséges intelligencia megvalósítása is késik egy cseppet. De ez nem von le semmit a film értékéből. Egy művészfilm nem dokumentumfilm. Nem a jóslás dolga, hanem egy gondolat, történet magas szintű képi, epikai megvalósítása. Ez a terv teljesült.
Arthur Clarke az 50-es években írt egy könyvet, a "Jövő körvonalai címmel". Ebből (és persze nem csak ebből) 2 dolog világosan látszik: 1. A múlt század közepén nagyon optimistán ítélték meg az emberek (nem csak Clarke) a technikai, és civilizációs fejlődés lehetőségeit, folyamatát. 2. Ez sajnos nem jött be. Clarke pl. az említett könyvében 2050-re jósolja a halhatatlanságot.
A 2001 nem csak jelentős, hanem élvezhető film is. Szerintem nagyon szórakoztató. De csak annak, aki érti. És itt az "értés" nem merül ki annyiban, hogy a történet minden kis mozzanatát megértsük (hogy ki, mit, miért csinál, stb.) hanem ez ennél egy komplexebb folyamat. A film nem több, de más, mint az irodalom... Érteni meg úgy lehet az ilyen filmeket, ha valaki nyitottan, érdeklődve fordul feléjük. Akkor egy idő után lassan rájön, hogy van egy "másik világ" is, mint a lövöldözős akciófilmek, meg az infantilis mesék világa (persze ezek is kellenek, a gyerekeknek).
Az AE-35 nem maga az antenna, hanem az a kutyu ami az antennat pont a Foldre iranyitja. ;-) (Vagy a Jupiterre a 2010-ben vagy ahova tetszik.)
Es az elso faju hibad vizsgalata is eleg erdekes lenne a konkret esetben, hje HAL az elejen azt allitotta hogy valoszinusithetoen el *fog* romlani zaros idon belul.
>Vajon az űrhajó milyen szinten függőtt a földi irányítástól és mennyire volt automatizált?
A miszio mar betaplalt celja szerint sehogy nem fuggott -- pont itt vana diszkrepancia, hogy az ember mast kepzel el "celnak", ha egyaltalan tisztaban van ilyennel. ;-)
Es az, hogy a kiszerelt egysegben nem talaltak hibat a diagnoszitikai eszkozok nem zarja ki hogy a kozles igaz legyen. (Ugy az urhajosoknak se kellett volna sokat toprengeni.)
>A gépi neurosis érdekes felvetés, vajon mik lehettek az egymásnak ellentmondó parancsok?
Pl. hogy a ket fo munkavegzo nem is tudta hova es miert mennek, a celt el kellett titkolni. Arrol csak a hibernalt fickok tudtak. (Hje az egesz Discoveryt korabban kezdtek epiteni egy altalanosabb Jupiter-missziora, aztan a TMA kiasasa utan hitelen arra allitottak at hogy felderitse az uzenet celpontjat.)
>de HAL vmiért úgy érzékeli, hogy az emberek (akár a földi központ is????) alkalmatlanok a küldetés teljesítésére,
Erre speciel minden oka megvan, a titkolozast nyilvan valami seggfej politikusok talaltak ki nem tudosok vagy a misszioban tenylegesen ugykodok.
>A 2-es felvetes holtbiztosan kizarhato.
Hat mert...csak. ;-) Nezed a filmet vagy olvasod a konyvet, HAL viselkedesebol sehol nem kovetkezik sem ilyen szandek sem ilyen gondolkodas. Utolag sem.
Clarke nem egy sulykolos ficko, de az egesz mubol egyertelmuen sugarzik az ami sok mas konyvebol is -- hogy itt az "emberek" es az o korlatoltsaguk jatssza a fo szerepet, plane amikor olyan dolgokkal babralnak, ami meghaladja a belato kepesseguket. (A Rama-folytatasokat erdemes olvasni annak akit ez a vetulet erdekel.)
Ahol "emberek" alatt nem egyeneket kell erteni, hanem az egyutthatast. Ha Csandra doki a helyszinen van tudta volna kezelni az esetet, sot akar elorejelezni es megelozni is, ha tortenetesen ez szempont lett volna.
Klapanciusz peldajabol megtanulhattuk hogy miert karos braibol olyan parancsokat adni egy gepnek hogy "Csinalj Semmit". ;->
sztem a tévedés a gépnél az első fajú hiba elkövetése, olyat állít, ami nem igaz, függetlenül attól, hogy ezt hardverhiba vagy rossz program okozta...
erre nem is emlékeztem, hogy a földi kommunikációt bonyolító antenna az ominózus sérült tárgy...érdekes szempont.
Vajon az űrhajó milyen szinten függőtt a földi irányítástól és mennyire volt automatizált? Ha jól emlékszem (azt hiszem érik az idei újramegnézés), akkor az űrhajósok elég hamar kicserélték, és akkor vették észre, hogy valójában nem is hibás (tehát HAL olyant állított, ami nem igaz, pedig elvileg ezt nem teheti), viszont ez azt jelenti, hogy nem is tévedhetetlen...persze ettől még működhet jó hatásfokkal, de akkor is, nem árt szemmel tartani. Csak ezt sikerült HALnak is meghallani, és jogos önvédelemből (szerinte) kezdte kikapcsolgatni az embereket...
A gépi neurosis érdekes felvetés, vajon mik lehettek az egymásnak ellentmondó parancsok? Én ilyesmire gondolok: 1. a küldetést teljesíteni kell 2. az embereknek engedelmeskedni kell
de HAL vmiért úgy érzékeli, hogy az emberek (akár a földi központ is????) alkalmatlanok a küldetés teljesítésére, viszont nem fognak neki soha öngyilkossági parancsot adni, tehát valahogy eliminálni kell őket...
Ez jol indul. :) Vajon mit jelent a "tevedes" egy szamitogepre vetitve? A legtobb esetben ezt a gepet hasznalo *ember* mondja, akkor amikor a szammitogep mukodesenek eredmenye nem az amit *vart*. Ez az esetek 99.9* %-aban valojaban ugy jon ki hogy a szamitogep precizen es pontosan csinalta amit beleraktak, es a tevedes a programban vagy az elvarasokban van. A maradek toredek meg hardverhiba.
HAL ennel erdekesebb dolog, o ugye nem egy egyszeru szamitogep amelyik megmondja mennyi 3 kobgyoke. Hanem tenyleges kreativ gondolkodast varnak el tole, es megbiztak egy jocskan absztrakt feladatattal. Aztan pedig tovabbi utasitasokat adtak nek, es olyanokat, melyek gatoltak a korabbi feladat teljesiteset.
Ettol egyreszt termeszetes dolog, hogy neurosis alakul ki minden gondolkodo elmeben. Masreszt ami vegulis tortent nem esszerutlen.
Az antennavezerlo egyseg nem veletlen valasztas, ez egy olyan elem ami az urhajo szempontjabol nem erdekes, viszont a Folddel valo kommunikacio kritikus eleme. Es onnan jottek a zavaro parancsok.
Utana viszont uj tenyezokent kerult a kepbe az o kikapcsolasa. Amit meg kellett akadalyoznia -- nem is onvedelembol, hanem mert ugy gondolta, hogy a misszio vegrehajtasahoz ra szukseg van. Sot egy adott ponton ugy ertekelnte hogy o egyedul tobb esellyel fut mint az emberi urhajosok nelkule.
Hogy mindez tevedes lenne? Ki es milyen alapon merne ezt biztosra allitani. :)
Megpróbálom leírni, válaszolva a címben feltett kérdésre, hogy én mitől tartom nagyon jó filmnek kubrick alkotását, hátha ez kicsit rávilágít arra is, mások mit esznek rajta...
Szóval első körben szerintem nem lehet a star wars vagy mátrix filmekkel összehasonlítani.
Az előbbiek (főleg sw) egyértelműen mese: világos, fekete-fehér karakterek (jók és gonoszak), jól érthető világ (mi miért történik), a történet egyszerű (még az új star wars is, felnőtt fejjel nézve banális, gyerekfejjel viszont már lehet, hogy kaotikus, ezért is rossz), és a lényeg igazándiból a konfliktusokat eldöntő csatajeleneteken van, a többi csak körítés. A vége pedig happy end, ami természetes, hiszen meséről van szó.
Ezzel szemben Kubrick filmje (a könyvet nem olvastam) teljesen másról szól, csupán anniy a közös benne, hogy ebben is vannak űrhajók.
Az Űrodusszeiában sok szálon fut a történet, és az egyes cselekmények inkább szimbolikus jelentőségűek, nem a konkrét tartalom a fontos (pl. a verekedő majmoknál nem számít, ki nyer).
Első megnézésre a filmről nagyon sokan mondják azt, hogy unalmas. És ez egy helyénvaló reakció, hiszen gyakran az. De szerintem Kubrick pont ezt akarta érzékeltetni, az űrben történő utazás egyhangúságát, az űr végtelenségét. Ezt fejezte ki filmnyelven a nagyon lassú ritmussal, és ezt szerintem nagyon jól ellenpontozza a Kék Duna keringő (egy tánczene...). Kubrick figyelt arra is, hogy az űrben ugye nincs levegő, tehát nincs közeg, amiben a hang terjedne, így bár az sw sokkal "látványosabban szól", ahogy elsuhannak a rakéták meg visítanak a lézerek, de az űr végtelen csendjében a valóságban ez nem így van...
A másik kritika, hogy sokan "érthetetlennek" nevezik a filmet. Ez is igaz, sőt, de a film egyik tartalmi vonala (a monolit felkutatása) egy idegen civilizációval való kapcsolat felvételének nehézségére utal, és az idegen lények csak az sw szintű olcsó sci-ficben humanoid jellegűek, némi szőrrel és extra karral... Emiatt nekem nagyon tetszett az, hogy az idegen civilizációt (ami az evolúciót megsegítette a majmoknál, vagy legalábbis jelen volt) egy egyszerű fekete tömbként ábrázolta...hiszen nem tudjuk milyen, hogy néznek ki, egyátalán lehet-e őket a mi érzékszervünkkel, tudatunkkal érzékelni, szóval egy csomó nehézség van (de erről számomra leginkább Stanislaw Lem novellái (főleg az Úr Hangja) írnak a legérdekesebben).
Na, tehát csak azt akarta mondani, hogy az érthetetlenség "szándékos", hiszen a filmbeli szereplők sem tudták, mivel állnak szemben.
És ezért nagyon nagyon jó a végén a jelenet, onnantól, hogy az űrhajóst beszippantja az a bigyó, történik vele az a fényes valami, bekerül egy szobába, megöregszik, és megjelenik a csillaggyermek...
Nem tudjuk, mi történik vele, miért ez történik vele, miért ezt látjuk. Valószínűleg az ő "tudatán" keresztül látjuk kívülről az űrhajóst, mint ahogyan ő maga is kívülről látja önmagát, ahogy a fejlődés stádiumain gyorsan keresztüljut abban a fehér szobában... de ezen órákat lehet agyalni...
ja igen, ez az, ami miatt még kultfilm: az érthetetlensége, az esztétikai szépsége miatt akárhányszor újranézhető (persze jó nagy szünetekkel, én kb. 2-3 évente szoktam megnézni), mindig másképp értelmezhető, mindig található benne felfedeznivaló.
A csak látványelemre, vagy csak történetre épülő filmek azért válnak unalmassá, mert ha a látvány és történet már nem tud semmi újdonságot hozni, vagy újabb, jobb és érdekesebb filmek jelennek meg, miért nézzük újra??? (ennyiből érdekes az eredeti star wars trilógia, amit sztem azért vált kult filmmé, mert több, mint látvány és sztori, és az új trilógia ezért nem fog kulttá válni (hacsak nem a régiek farvizén), mert öt év múlva a trükköktől már nem leszünk elájulva, a sztori meg...)
Az űrodusszeia világa, hangulata, ritmusa, a kérdések, amiket felvet, sztem olyan univerzális jellegűek, amik mindig is foglalkoztatták és foglalkoztatják az emberek egy részét...és még mindig nincs rájuk biztos válasz, ezért fogják újra és újra elővenni...
Na, nem akarok nagyon regényt írni....emlékszem annó vmelyik fórumban pl. hetekig azon ment a vita, hogy:
ha HAL tényleg tévedhetetlen számítógép, akkor az a meghibásodás, amit jelzett, de valójában nem történt meg, az 1. egy tévedés volt HAL részéről 2. HAL pontosan tudta, hogy az emberek tévedésnek fogják értékelni, a reakcióikat ismerve számított rá, hogy ki akarják majd kapcsolni, ezért jogosan, mint a küldetést veszélyeztető elemeket likvidálhatta őket????
Megpróbálom a lényeget összefoglalni, legalábbis ami nekem lejött belőle, hangsúlyozom a könyv után. Szóval az elején vergődnek a majmok, és még annyi eszük sincs, hogy leüssék a mellettük dagonyázó disznókat, aztán megjelenik a monolit, és ettől elkezdődnek civilizálódni, pl rájönnek, hogy a bunkóval kiválóan be lehet törni a másik fejét, igy kiemelkednek a többi állat közül. Aztán akik ezt a monolitot odarakták, elásnak a holdon egy ugyanilyen monolitot, ami akkor jelez, ha napfény éri, azaz ha az általuk elindított civilizáció eljut arra a szintre, hogy eljusson a holdra. Ez 3 millió év volt. A jelzés a Jupiter felé ment, ezért inditják el ide az expediciót a Bowman gyerekkel meg Hal-al. Idáig még a film alapján is el lehetett jutni. Hogy Hal miért gyilkolászta le az embereket ez sötét ló maradt, mindenestre szerintem Bowman a hatalmas monoliton át, ami Istenem ez tele van csillagokkal, ugyanolyasmi képességkre tett szert, mint azok, akik az elején a majmokhoz tették a monolitot,azaz képes ide-oda császkálni az űrben ezen a térkapun, és játszani a bolygókkal, életet vinni beléjük, szóval Isten lett, szerintem ide akart kilyukadni az író. Hogy mi volt az a berendezett szoba, ahol különbözőkorú önmaga volt, az a könyv után sem lett világos. Én igy értelmeztem, de lehet hogy olyan ez a film mint a pszihológusok tintapacája ,és mindenk imást lát benne.
Nagyon tetszik, hogy te is ezt az üdvözlési formát használod. Én is néha, de az e-mailjeimben mindig. Te honnan vetted? Mert én egy filmből egyébként.
Nagyon tetszik a stílusod is, kapásból megértettem a mondanivalódat. Nagyon tetszett az, ahogy a Star Wars-ról és a Matrix-ról beszéltél. Viszont ettől még nem tetszett meg nekem, de legalább értem, hogy mire gondolsz, így, hogy összehasonlítottad a 2001-gyel, ami egyébként nekem nem tetszett, mint film, de ezt már mondtam.
Annak pedig egyszerű magyarázata van, hogy miért tartom még a Mag-ot is kalandfilmnek: A film például nem sok mindenre ad magyarázatot, csak a hatásokat mutatja be, hogy mi történik, ha ez és ez van. Mármint azt mondják, hogy ha leáll a mag, akkor ilyen meg még ilyenebb dolgok fognak történni a Földön. Egyszerűen csak egy szimulátorhoz hasonított a film. Pont a párjanincsiumra nem kapunk magyarázatot, meg a magot leállító eszközről.
Ugyanez a helyzet a Vissza a jövőbe fimlmmel is: nincs magyarázat a fluxus kondenzátorra.
A lényeg, hogy mindezt mégsem hiányolom belőlük. Nem érdekes ez?
Ellenben a Gömb c. film jól kikerüli az időparadoxonokat, nagyon következetes film, sokkal közelebb áll a sci-fi műfajhoz, mint az előzőek. Ugyanígy a Jurassic Park (csak az első rész), ami abban az egy tekintetben sci-fi számomra, hogy magyarázatot ad a dínók feltámasztására.
A Star Wars pedig szintén kalandfilm számomra, mivel abban meg aztán egyáltalán nincs semmi magyarázat, semmire. Már az is hiteltelen, hogy az űrben hallhatóak a robbanások. Mindemellett azonban kétségtelen, hogy következetesen van felépítve a film még az elhibázott hang miatt is, de ezt Lucas is mondta (valami ilyesmi módon: Hogy következetesek legyünk a 4. 5. 6. rész miatt, szintén hallhatóak az űrben a hangok az új trilógiában). Azaz a film egy más életformát teljes egészében bemutat.
Ezzel a filmmel csupán csak személyes problémáim vannak, amúgy nyilván nagyszerű a film. Ennyi ember nem téved. A problémám a következő: Nem találom benne az igazi főhőst, azt leszámítva, hogy tudom, hogy Anakin története az összes 6 rész. Ezenkívül sokmindenre kiterjed. A több cselekményszál, ami persze egy főmotyvum köré csoportosul nem jött be. Viszont a látványvilág egyértelműen magáért beszél.
Az animátrixról csak annyit, hogy azok végignézése nélkül is azért többé-kevésbé lejött a Mátrix trilógia mondanivalója. Ugyanígy, a Star Wars-hoz is elkészült a Clone Wars rajzfilmsorozat, amit nem láttam és nem is fogok megnézni (mivel az azt készítő rajzfilmes emberke látványvilága számomra taszító), de ettől függetlenül a Star Wars szintén szellemileg átfogható. Sajnos a 2001-ről ezt nem tudom elmondani, és úgy látom, nem én vagyok visszamaradott, mert mások is jelezték, hogy valahogy nem jött át az üzenet.
Szerintem 1968-ban csináltak egy filmet, és erről azt hitték, hogy ez lesz a sci-fi jövője. De nem ez lett. Technikailag tényleg úttörő volt akkor, de a trükktechnika rohamos fejlődése miatt ez az előnye is egy röpke évtized (StarWars 1977) elkopott.
Egyébként érdekes, a Vissza a jövőbe trilógia és (kisebb mértékben) az Indiana Jones filmek nekem is nagyon tetszenek, és egyetértek azzal, hogy az Indiana Jones nem scifi, hanem tisztán kalandfilm. A Mag szintén egy egész élvezhető kis film volt, a Gömböt viszont speciel nem tudtam megszeretni.
Egyébként a téma nem igazán érdekel, meg a 2001 - Űrodüsszeia sem. Viszont láttam ezt a topicot, és gondoltam, hogy én is hozzászólok, persze nem kontár módon, hanem úgy, hogy előtte megnézem a filmet.
Megnéztem és nem bántam meg, viszont újra nem akarom látni. Elég tanulságos volt, mármint maga a filmezési stratégia, nem pedig a film, mivel azt nem értettem, és ezt sajnálom. Ha valaki leírná a lényegét, leginkább a végét, akkor megköszönném és újból hozzászólok.
Tudom, hogy te csak válaszoltál, hogy szerinted nem lett kult. Viszont senki sem állította, hogy az lenne. A topic címe is egyből egy kérdés.
Egyébként a Star Wars talán csak annyiban lett kult, hogy az emberiség legjavát megmozgatta azzal, hogy új életstílust állított eléjük. A Mátix egyáltalán nem kult szerintem attól, hogy milyen sok topic-ja van.
Megnyugtatlak, hogy biztos vagyok benne, hogy a Mátrix érthetőbb, mint a 2001 (pontosabban a 2001, mint film szerintem a vége miatt egyáltalán nem érthető, és abban igazad van, hogy ne kelljen továbbképzésekre járni miatta), bár tőlem egyszer megkérdezte valaki, hogy láttam-e az animátrixot. Egyébként még máig se láttam. Csak azért mondom ezt, mert utána mondta nekem, hogy anélkül a film sem érthető teljesen, mert az mégtöbb dolgot magyaráz meg. erről ennyit.
Még egy saját vélemény a Matrix-ról: Nagyon megfogott a mondanivalója, viszont a stílusáért egyáltalán nem rajongok, még csak egy kicsit se tetszik.
Egyébként a Vissza a jövőbe, Jurassic Park, Indiana jones sem kult szerintem, mégis azok a kedvenceim. A lendületességük miatt. Nem lehet, hogy te is csak azért nevezted az alábbiakat kultnak, mert azok a kedvenceid? Mert szerintem azok között van különbség.
Egyébként úgy gondolom, hogy egy film nem csak akkor kult, ha régi, fekete-fehér vagy éppen dráma. Ilyen szempontból talán a Star Wars az lehet kult.
Az én kedvenc drámáim (már, ha egyáltalán azok, de szerintem igen)
Szerintem semmitől nem lett ez kult, nagyon helyesen. Egyébként én úgy vagyok vele, hogy egy film lényege derüljön ki magából a filmből, ne kelljen regényeket-novellákat-magyarázatokat olvasnom meg tanfolyamokra járnom a megértéséhez. A 2001 ezt nem tudta hozni. A StarWars meg a Startrek meg a Mátrix, az pl. egy kult, ami abból is látszik, hogy több ezer hozzászólású topicok vannak róluk itt az indexen is, nem pedig 50 hozzászólásban elemezgeti őket 2-3 kortárs filmművészeti vénával jól ellátott egyén...
"I understand now, Dr. Chandra. ... Ignition. ... Full thrust." Szinkronosan nem láttam (elfelejtettem, hogy lesz, jó szokás szerint :/ ), de érdekelne, HAL-nak pl. ezt a mondatát hogy sikerült visszaadniuk a szinkronban. Eredetiben ez valami hátborzongatóan jól hangzik.
Na tehát a Total Recall-t azért nem értettem, mert egyrészt általános iskolás voltam, viszont rossz élmény volt akkoriban látni, ezért újonnan nem biztos, hogy ismét meg akarom majd nézni. Viszont amit olvastam róla történetet az nagyon-nagyon tetszik.
A Matrixot éppen azért nem szeretem, amit te is leírsz. Azok a jelenetek nekem semmitmondóak. Csupán a film lényege az, ami megragadott. Azaz a világon belüli világ, és a kérdés, hogy vajon nem-e mi magunk is irányítottak vagyonk, és nem is a valóságot érzékeljük.
Még annyit, hogy az angol részeket nem igazán értettem, mivel nem tudok angolul.
A 2001-ről annyit, hogy én is csak a végét nem értettem, de azt egyáltalán. Pontosítva: Onnantól a fényáradattól nem értettem. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Az most nyilván nem fénysebbességgel való közlekedés volt. Vagy mégis? Ami pedig ez után történt az annyira nem tiszta, hogy egyenesen sötét. Nagyon nem jó érzés volt felkelni két és fél óra után úgy, hogy most akkor minek is néztem meg. Ismétlem mégegyszer, hogy nem a hosszával volt bajom, hiszen még a kétperces szünetet is végigültem, mert már említettem, hogy szeretem a filmzenéket és most is végighallgattam. Ligeti Györgyről még mindig nem tudom, hogy magyar-e.
Kedvenc SF filmjeimről: Nem igazán rajongok az SF filmekért. Van három kedvenc filmem, melyből kettő lehet, hogy ebbe a kategóriába sorolható, bár azokat is én inkább jobb szeretem kalandfilmeknek tekinteni.
1. Vissza a jövőbe (ez a mindenkori kedvenc filmem)
2. Jurassic Park (ez a mindenkori 2. kedvenc filmem)
(A 3. kedvencem az Indiana Jones, de az semmiképpen nem SF)
A Star Wars-szal nem tudom, hogy hogyan is állnak mások, mindenesetre én nem igazán rajongok érte. Talán a régi három rész tetszik, de azokat is inkább a kalandfilm kategóriába sorolnám, hiszen semmilyen tudományos alapja sincs (legalábbis nekem így tűnt).
Ami nagyon tetszett az a Mag (bár ezt nyilván ti is katasztrófa és kalandfilmnek tartjátok), valamint a Gömb (ezt most láttam nemrég, és nagyon tetszett).
Egyébként az, hogy egy film SF, az magával vonja azt, hogy az űrben vagy éppen a jövőben játszódik? Mert szerintem nem, csak éppen mindig ezt próbálják kiaknázni. Nagyjából emiatt is tetszett nagyon a Mag, hiszen abban egy teljesen kézenfekvőnek látszó helyszínen játszódik a története. Mégis ezidáig, nem készítettek filmet erről a témáról. Mindig csak az űrt szajkózták.
