Kedves TevTanito,
Hancock már nem dugja az Atlantiszt a délisark jege alá! Tavaly a geológiai érvek alatt kvázi hivatalosan is visszavonta az elméletének ezen elemét.
Válasszuk külön a problémákat, és akkor emészthetőbb.
Úgy igaz, hogy volt olyan kor amikor a délisarkon melegebb volt, mégpedig annyira, hogy részben jégmentes volt ennek úgy 100.000 éve. Valamint volt ott valamikor trópus is, csakhogy ennek már millió évei vannak.
A piri Reiss kapcsán elhíresűlt "régi" térképek tehát mást is jelenthetnek.
Vagyis amennyiben ezek mégrégebbi valós térképek kései (XVI sz.) másolatai, akkor felveti, felvetheti egy olyan ismeretlen és jogosan technikainak minősíthető civilizáció aktív jelenlétét a térségben, aki ezt megtudta rajzolni.
Tehát ha azt feltételezük, hogy a mi őseinkkel ezt a tudásukat megosztották, akkor annak legkésőbbi idejét vagy keletkezését muszáj az ie. 30 - 10 évezredek közé tenni. Muszáj mert elötte még nem lett volna kivel az információt megosztotani. Ha meg után lett volna, akkor valszeg tudnánk, hogy ki, vagy mi franc lehett. :)))
Ám ebben az időszakban az antarktiszt már jég fedte, többnyire teljes mértékben.
És itt van a legnagyobb bibi, hiszen akkor valakik tudtak jégtakaró nélkül is térképet rajzolni!!!
Az én személyes véleményem továbbá, hogy "homo sapiens" mértékkel nézve egy technikainak minősíthető társadalmi rendszerhez milliárd emberek kellenek. + olyan hosszú időszak, amikor természet kissé lecsillapodva némi állandóságot is belevisz a katasztrófaszerű változásokba. s kell még a természeti nyersanyagok felhasználási képessége.
Vagyis bányák, bányák, és bányák.
Nyomuk sincs!
Minden nyersanyagunk a helyén van, nem előzött meg minket senki azok kibányászásában.
Ilyen hosszú nyugodt időszak, mint ami most van, illetve már több mint 10.000 éve tart, ez a geológia adatai szerint igen ritkák.
Csak nézd meg a rétegződéseket egy sziklafalon.
A teraszokat. Ezek minden egyes rétege egy többnyire a teljes bolygóra kiható hirtelen folyamat változás. (Alig tudunk róluk valamit)
Meglehet kérdezni egy geológus rétegtanászt.
Ezzel persze csak azt akartam mondani, hogy ez az oka annak, hogy itt még sohasem jött létre technikai civilizáció.
S ez is oka többek között, hogy az én mutató újjam is kifelé, az univerzumba vezet, ha dilemma feloldásán töröm a fejem.
Csekk
Nem lehetetlen, civilizációs hullámvölgyek lehettek, de akkor világszerte meg kellene találjuk a nyomaikat. Szvsz egy fejlett technikai civilizáció nem tűnik el nyomtalanul, egy fejletlen pedig annyira szétszórt, hogy szinte meg sem érzi, ha egy egy csoport odavész.
Bocs, hogy belelógok, de:
Biztos vagy Te ebben? A földtörténeti korok és a törzsfejlődés alkalomadtán nem teljesen paralel időbeli nagyságrendet követ, vagyis _szerintem_ _elvileg_ nem lehetetlen, hogy már egyszer kifejlődött korábban is valamiféle Homo Sapiens. Esetleg ugyanez, ami azóta felvett még egy Sapienset, csak mondjuk visszavetette a fejlődést valami. Szerinted ez lehetetlen?
Aranyoskám, te nemcsak Tévtanító vagy, hanem az állasfoglalásaid is tévesek és elhamarkodottak! Képzeld, a könyvet 2x is olvastam, és mindazt nagyon jól tudom, amit itt leírtál. Amit viszon én írtam, az arra vonatkozott, hogy egy régi kultúra nyomait nincs módunkban megtalalni a jég miatt...
Valami szánszerűség nem jöhet számításba ? A munkaterületen feldobálják rá a teli gyékényszatyrokat, odébb húzzák, leborítják, üres terisznyákkal vissza a sorba. Valamivel nagyobb a munkaerőigény, de termelékenyebbnek tűnik mint a libasor.
>"Ha olvastad Az istenek kezjegyeit, tudod, hogy Hancock az Antarktisz jege ala dugja Atlantiszt, ami tobb szempontbol remek otlet: ez tenyleg egy kontinens, ami az Atlanti-oceanban volt, aki meg nem hiszi, nem tud utanajarni a tobb km-es jegtakaro miatt. Ha meg ez elolvadna, nem hiszem, hogy maradna valaki, aki utanajarhatna."
Nos, ha olvastad volna az IK-t, tudhatnad hogy anktarktiszt igen jol felterkepeztek muholdakrol, valamint R.H. katonai szakertoknek is elkuldte Atlantisz osi terkepet osszehasonlitas celjabol, es az eredmeny ot igazolta. Vagyis 2 terkep partvonal es domborzati 90%-os egyezese elegge kivul esik a veletlen fogalman.
A tobb km-es jegtakaro ellenere is azert talaltak par dolgot, tobbek kozott fak es novenyek maradvanyait, amik arrol taniskodnak, hogy teljesen mas eghajlat uralkodott ott regen.
Paul, mikor en vandorlasrol irtam, nem a nomadokra gondoltam, hanem a korai gyujtogetokre (nomadok "profi" allattenyesztok, az o eletformajuk kesobb alakult ki, mint a foldmuveloke). Ami a terkepet illeti, arrol senki sem ment le, de ha igaz, hogy az elodeink Afrikaban alakultak ki, szepen szetszeledtunk (meghozza mar a Homo sapiens kialakulasa elott!)
Ha a novenynemesites neked nem nagy eset, akkor valoszinuleg varoslako vagy, aki eleteben mindig keszen kapta a kajat. (-:)
Vorosfestekesek nincsenek leszolva (sot csodalva vannak, mert kemeny eletuk lehetett), csak azt mondtam, hogy nem ertek ra epitkezni, mert elni kellett (mert ok semmit sem kaptak keszen.) Eszuk persze hogy volt, lehet, hogy tobb mint nekunk. Es ugyanezt tetelezem fel mas egtajakon elo elodeinkrol is. Eppen ezert nem erzem szukseget urhajosok kozbeavatkozasanak es egyeb csodaknak! Es ezert orulok, ha racionalis magyarazatot sikerul talalni valamire.
Örülök hogy helyreraktátok az általam olvasottakat. Én is ledöbbentem tőle egyébként. Na nem Danikentől, mert őt csak fenntartással tudom olvasni, hanem amit írnak róla.
Azt tudjátok ki ez Liptay? Sosem hallottam róla.
Ja még vmi. Nemere istvánnak is jelent meg néhány jó könyve ezekben a témákban.
A vándorlás és a földművelés közötti ellentmondás nem olyan nagy, mint gondolják. A nomádok sem mennek le általában a térképről, hanem egy viszonylag állandó területen mozognak. Nem feltétlen az egész közösség mozog mindig együtt, tehát a nagycsalád egy része foglalkozhat a földdel, miközben a másik része máshol legeltet.
A növénynemesités nem egy nagy eset, ha nem akarnak feltétlen néhány éven belül látványos eredményeket felmutatni, mint manapság.
A vörösfestékeseket nem kell leszólni, csak azért, mert a köépitészetben nem törték össze magukat. Szerintem sokkal több eszük volt, mint amennyinek nyomát eddig megtaláltuk.
Kicsit drukkoltam, hogy, hogy reagálsz, de minden elismerésem!
Na a munkáról: a progit vizsgálgatom. Az adatok és az eredmények elemzéséhez az eredményeim ismertetése előtt tudni szeretném, hogy csak nekem van pechem vagy neked sem működik a beviteli adatmezők utolsó 3 tagja (Hs, Vt, Ht). Nem jól mondom, működnek csak részlegesen, a kiszámit lenyomása után vagy visszaállnak az általad megadott mértékre pld Ht - Vt, vagy látszólag elfogadják az új értéket de a kiszámított értékek nem változnak pld Hs. Kérlek ha lehet javitsd ki őket mert ha megteszed megkímélsz egy csomó felesleges számolgatástól!
köszönöm
üdv: fjuri
A jovo emlekei szamomra valosagos csoda volt (meg az ozonviz elott lattam), mert olyan helyeket mutatott meg, amikett azelott soha nem lathattunk, legalabbis nem olyan kivitelben. A regi konyvek tudomanyos szempontbol megbizhatobbak es szolidabbak voltak, de a fenykepeik eleg rossz minoseguek.
Szent korzet ugyben hajlamos vagyok Bauvalnak hinni (ti. hogy lekepeztek a csillagkepet), ezert gondoltam, hogy a helyek mar reg ki lehettek jelolve. (Egy igen regi foldmuvelo nep termekenysegritusai szamara.)
A piramisok epitesi ideje ugyeben viszon erdemes az egyiptologusoknak hinni. Azt a nepet igen sok csapas erhette az idok folyaman, mig ujra ossze tudta szedni magat ilyen hatalmas vallalkozas celjara. Kozben megtortent a ket orszag egyesitese, melyben Felso-Egyiptom volt a hodito fel, mint helyi katonai nagyhatalom, de en azt gyanitom, hogy Also-Egyiptom meg vallasi nagyhatalom volt (regibb ritusok, regibb, tekintelyesebb tron), tehat a delrol jott faraoknak mar csak PR szempontbol is meg kellett mutatni, hogy ok igenis meltok a voros koronara. Tehat belefogtak egy tobb generaciora szolo epitesi programba....
Szegeny Daniken azert azt nem erdemli, hogy ilyen mondatokat irjanak rola. Nem szeretem, hogy mindent be akar gyomoszolni egy elmeletbe, de annyi erdekessegre hivta fel az emberek figyelmet, hogy mindent osszevetve a laikusok is (esetleg vegso soron) a tudosok is halasak lehetnek neki. (Ha meltatasnak szantak, annal rosszabb.)
El ne bujdoss! Nem gondoltal arra, hogy a terep elokesziteset nem is kellett kozvetlenul a piramis epitese elott elvegezni? Ha mar regen egy szent korzet volt az egesz kornyek (melynek
"kapujat" egy oroszlan formajara faragott szikla, meg egy templom orizte), a piramisok helyen is allhatott mar valami kisebb szentely.
Nem tudom hogy ez mennyire jön ide, de szeretném megosztani veletek egy Danikenról szóló cikk néhány mondatát:
" A dogmákat és a korábban alig értelmezett szavakat vagy értehetetlennek minősített jeleket Sokoldalú megközelítéssel bontja ki... Az egy szakmának sem elkötelezett kutató, interdiszciplináris, interkultúrális összevetései olyan magasabb szintű rálátást adnak számos misztériumra, mint több orvosprofesszor konzultációja egy beteg ügyében, különösen ha egy pszichológust, a beteg családját ill. munkatársait is bevonják a probléma elemzésébe."
"Személyes adottságai és egy jó anyagi háttér mellett -véleményem szerint- azért ér el jó eredményeket, mert a középiskolai teológiai-történelmi tanulmányai után nem esett át egy 4-5 éves egyetemi elmélyítő beszűkítésen.."
Igen. Továbbá érdekes kérdés, hogy miért vannak meg nekünk - a főemlősök közül egyetlenként -mindmáig az elcsökevényesedett úszóhártyák az ujjaink közt ? Meg az orr és fül zárására alkalmas izmok és egyéb kellékek maradékai.
Elég régen olvasgatom a topicot, tetszik. Komolyabban utánaszámolni csak mostanában kezdtem az általad leírtaknak. Egyenlőre csak az elméleted 6. részének elejét néztem át tüzetesen és találtam egy általam nehezen elfogadható számítást. Remélem, együttgondolkodásnak tekinted és nem szőrszálhasogatásnak a következőket!
Tehát írod (1167):
" a homok elhordása standard kulimunka, nem igényel különösebb diszkussziot, az egyiptomiaknak ez megszokott volt a csatornázással kapcsolatban. A homokmennyiség kb. 250x250x1 m = 62500 m3 = 112 tonna. Ha valaki biztosra akar menni lehet tőlem 200 tonna is, pld vastagabb homokréteg esetén. Egy munkás vödörrel illetve szalmakosárral kb 20 kg homokot visz el egyszerre, ami 10000 szállítmányt jelent. De ennél nem több az biztos." Szintén Tőled de már nem idézve: a homokot kb 1 km-re kell szállítani a fennsík szélére 1000 vagy párszáz emberrel rövid idő alatt megoldható. Nem jelentős tétel.
Ezzel szemben az általam számoltak a következők:
A piramis alapterülete: 250x250m ezt az alap kiásásánál minimum oldalankén 2 m-rel meg köll nagyobbítani, hogy a kialakuló természetes rézsü --ebben a homokban cca 45 fok- a piramis alapterületén kívül kerüljön. Így a kiszedendő alapterület 254x254m =64516 m2 x 1,8m ( a magasság, ugyanis Te is megengeded ezt akkor amikor 112 - 200 tonna homokot említesz és a helyszíni becslésem nekem is ilyesforma volt)=116129 m3 x 1,2 (lazulási tényező, ami azt jelenti, hogy kiásás után az egyébként márgás agyagos ezért javarészt kötött homok fellazul és a tömör m3 térfogat jelen esetben 1.2x térfogatra nővekszik) =139355 m3. A homok (az ottlátotthoz hasonló keveréket készítettem) sűrüsége saját mérésem szerint 1400 kg/m3. At ott lévő és elszállítandó homok tömege tehát 1400 kg/m3 x 139355 m3 = 195097000 kg osztva 20 kg /fő/száll.ford = 9754850 forduló.
Becslésem szerint 1 fő 8 ford/nap teljesítményre képes 12 óra alatt, tehát: 9754850/8 = 1219356 munkanap.
A homok elszállítása 1,5 m követési távolsággal (nagyon nehezen tartható) 1 km távon 666 embert jelent egy irányban, tehát 2 x 666 + 180 fő (aki éppen le föl pakolja a vállára az anyagot és telelapátolja a vödröket, kosarakat) + 100 fő (mérnök, technikus, felügyelő/hajcsár)= 1600 ember (feltételezem, hogy a karavánokhoz hasonlóan egymás nyomába tipegve szállították a homokot, egyébként sokkal strapásabb).
Folytatva a számítást 1219356 mnap / 1322 fő szállító munkás = 915 munkanap az egész csapatnak.
915 mnap osztva 360 (Kiran után 360 mnap = 1 év)= 2,54 év. Esetleg feltételezve mindenből 2x ennyit akkor is 1,3 év. Ami szerintem nem biztos, hogy egy kb 20 éves ciklusban elhanyagolható.
No egyenlőre ennyi.
üdv, fjuri
Ha olvastad Az istenek kezjegyeit, tudod, hogy Hancock az Antarktisz jege ala dugja Atlantiszt, ami tobb szempontbol remek otlet: ez tenyleg egy kontinens, ami az Atlanti-oceanban volt, aki meg nem hiszi, nem tud utanajarni a tobb km-es jegtakaro miatt. Ha meg ez elolvadna, nem hiszem, hogy maradna valaki, aki utanajarhatna.
A Platon-fele Atlantisszal nekem egyszeruen csak az a bajom, hogy ez egy tanmese, es mar a regi gorogok jozanabbja is tudta, hogy "aki kitalalta, az el is sullyesztette", tehat ugyanilyen erovel Morus Tamas Utopiajat is kergethetnenk. Az Atlanti-ocean feneken nincs se helye, se nyoma egy akkora folddarabnak, ami Herkules oszlopain tul van es nagyobb Libianal. (Gibraltart neveztek Herkules oszlopainak, es Afrika altaluk ismert reszeit Libianak.) De: ha megnezunk egy olyan terkepet, ami a tengerfenek domborzatat is mutatja, lathatjuk, hogy Gibraltar elott tenyleg van egy elsullyedt szigetvilag, de nem "Libianal" nagyobb, hanem kb. az Iberiai felsziget 1/3-a meretben. Ez annak a hegylancnak a maradvanya, amit egykor (20 - 15 millio eve) az eszak fele tarto afrikai tabla gyurt fel, es ami elzarta a Foldkozi-tengert az oceantol. Mivel a tenger medencejenek masik vege is zart volt, vize nagyreszt elparolgott, hatalmas solerakodasok, es nehany tomenyen sos to maradt belole (mint ma a Holt-tenger). Ez a hatalmas " volgyzarogat" kb. 5 millo eve szakadt at, es a tenger ujra tenger lett.* Nos, es egy kicsit korai a mi nagy vizozonunknek, amire az egesz emberiseg emleszik... (Meg annyi Platonrol, az a katasztrofa, amirol o hallhatott, valoszinuleg a Szantorin-fele volt.)
En tehat maradok a kontinentalis talapzatoknal, mint a korai civilizaciok lehetseges helyeinel.
*Forrasmu: David Attenborough Az elso Edenkert.
(Na most mindebbol mi lesz, mert kozben a modem szetkapcsolt)
En is olvastam nemelyik konyvet az emlitettek kozul. Abban igaza van kirannak hogy Hancock tul sokat szidja a regeszeket es ez faraszto, de maskulonben pl Az istenek kezjegyei jo konyv.
Az oskori civilizaciokat IMHO azert nehez megtalalni mert vagy az ujabbak ratelepedtek, marmint amiket mi okorinak nevezunk, vagy pedig valami katasztrofa elpusztitotta. Es minden civilizacio emlekeiben ott van pl a vizozon legendaja. Ha pedig egy olyan civilizaciot eri a vizozon, amelyik mezogazdasagbol el, akkor annak foldjeit es a primitiv epuleteket teljesen el tudja pusztitani.
Amit nehezebben ertek az az, hogy ha volt Atlantisz, es annak nagy koepuletei voltak akkor azok hova lettek? Mert azokat nem tudja nyom nelkul elmosni az aradat. Persze lehet hogy pl Atlantisz megiscsak inkabb elsullyedt az oceanban. Azt olvastam hogy az Atlanti oceanban pont a gibraltari szoros elott vanm egy terulet ami teljesen iszapos, es nem lehet tudni mi van alatta.
outdownS>
Szerintem is boven volt ido a kultura kiepitesere par tizezer ev alatt. A tengerparti varosok pedig elmerulhettek akkor, amikor a sarki jeg egy resze felolvadt, es elontotte az addigi partokat. Csak nem tudom, milyen melyen kell keresni ezeket. Valami 100m vizemelkedesrol hallottam.
Van egy erdekes elmelet, ami sokat megmagyaraz abbol, miert lettunk olyanok, amilyenek, es a korai letelepedesre is lehetoseget ad.
"Foldreszallt" osunk hosszu idon keresztul vizparton - tropusi tengerpartokon eldegelt, vandorolt, tengeri herkentyuket gyujtogetve. Eloszor pocsolyakban, sekely vizben, kesobb melyebb vizbe is kimereszkedett, megtanult uszni es alamerulni. Ez az eletmod elosegithette a fuggoleges tartast (egyre melyebb vizbe gazolt), a szorzet elveszteset, az aramvonalas test es a bor alatti ha`jreteg kialakulasat (ilyen nincs a tobbi foemlosnek, de van a fokaknak, ceteknek), az eszkozhasznalatot (a kagylokat ki kellett nyitni). Az igy atalakult, eszkozhasznalo "csupasz majmok" kozul a mereszebbek es kalandvagyobbak azutan elmentek vadaszni*. De most nezzuk a bekesebbeket, vagy ha ugy tetszik szerencsesebbeket, akik eleg elelmet talaltak egy helyen: nyilvan ott maradtak, letelepedtek, igy tobb alkalmuk volt megfigyelni a novenyeket, mintha csak vandorlas kozben gyujtogettek volna, es szep lassan belekezdtek a novenytermesztesbe. Es lon jo termes, lon felesleg, lon papsag, akinek templom is kellett, lon epiteszet (tehat elkezdtek az eletuket tulbonyolitani, es ezt nevezzuk civilizacionak). Nem tudhatjuk mennyire juthattak technikaban, biztos nem voltak olyan eszement fogyasztoi tarsadalom, mint amit most csucsnak kellene tartanunk (mert nem hagytak maguk utan annyi sebet es szennyet a Foldon), de nagyon valoszinu, hogy voltak jo hajoik, repulo szerkezeteik, esetleg tengeralattjaroik is (mert ezekrol irasos emlekek, rajzok, modellek fennmaradtak). Es az aranykor emleke...
Mikor? Reges-reg (tobb tizezer ev is lehetett)
Hol? Tengerpartokon (barhol es tobb helyen is a vilagon)
Miert nem latjuk a nyomaikat? Az o tengerpartjuk nem a mi tengerpartunk! (Mennyivel is emelte meg a tengerek szintjet a legutobbi jegkorszak jegenek hirtelen elolvadasa?**)
*Vadaszathoz is talalkoztam jopofa, kulon elmelettel.
**A vizozon okara Hapgood elmeletet elfogadhatonak tartom.
Latom jo nehany kozos olvasmanyunk van. Akkor javaslom ezek figyelembevetelevel nezzunk bele a mult melyseges mely kutjaba. Ami szerintem melyebb, mint a regeszek gondolnak - vagy bevalljak. Nincs igazuk azoknak, akik tudatlansaggal vadoljak oket, ez egy nagyonis tiszteletremelto szakma, ma mar a szandekos csalas, hamisitas ritka lehet (hiszen a tobbiek raszallnanak, de eppen ezert felnek is az ujitasoktol, ezert hallgatnak nagyokat azokrol a leletekrol, amik nem illenek bele a mar kialakitott osszkepbe, idorendbe.) Arrol mar irtam, hogy kezdetben a vallasos szempontok is megkothettek a fantaziajukat. Amiota azonban mas tudomanyagak is besegitenek a maguk vizsgalati modszereivel, tobb az esely arra, hogy az osszkep lassan, de biztosan megvaltozzon.
Most mindenekelott makacsul visszaterek kedvencemhez, a gabonatermeszteshez. Mert enelkul nincs magaskultura. Mert ilyen boven termo es jol tarolhato elelemforras nelkul nem alakulhatnak ki "naplopo" retegek. Mert szerencses korulmenyek kozott ugyan jol meg lehet elni vadaszatbol es halaszatbol is - lasd "vorosfestekesek nepe" az eszak-atlanti partokon - de mit hagytak ok maguk utan? Kagylohejkupacokat, nehany sirt es szerszamot. Nem lehetett meg egy foallasu varazslojuk sem, mert mindenkinek dolgoznia kellett a megelhetesert. (Honnan is szedtem azt ossze, hogy regen az eszkimoknal megoltek a balesetben elhunyt halasz csaladjat, mert a kozosseg nem tudta oket eltartani?)
Tehat gabona: a buza "eloallitasa" olyan hosszu idot vett igenybe, hogy az visszanyulik a kokorszakba. Amikor oseink allitolag allandoan koboroltak, vadasztak es gyujtogettek. Hogyan termelhettek volna akkor gabonat, plane hogyan nemesitettek volna? Azt ne mondja senki, hogy "menetkozben", mert nem jo. Ha elvetik es tovabballnak azzal, hogy majd visszajonnek learatni, nem hiszem, hogy talaltak volna annyit, amiert erdemes volt visszamenni. Ha megis talaltak, mennyit cipelhettek magukkal?Tehat le kellett telepedniuk!
Hát az Orion-relytélyt és az istenek kézjegyeit én is olvastam, De jó volt még a Szfinx üzenete, Tuthanhamon (bocs de az írását nem tudom hirtelen) próféciái is. Most Cristopher Knight, Robert Lomas-tól a Hiram-kulcs-ot olvasom, mondjuk ez inkább már a szabadkőművesekről szól és ellégé a vallásokra orientálódik - az egyiptomi részhez még nem jutottam. (Igazából nem nagyon tudtam dönteni a múlt üzenete és ez a könyv között, hogy melyiket vegyen így találomra ment, de nem sokára már a múlt üzenetét fogom olvasni és akkor megvitatjuk, csak ne lennének ilyen rohadt drágák)
Fene tudja, de szerintem 15-20 centi ekkora építményeknél tényleg nem olyan hatalmas, ha még ez se lenne akkor már magam is csodára gyanakodnék, nem kétkezi ember munkájára.
Jó, hogy ilyen szinten beszélsz angolul én sajan sehogy, szóval kénytelen vagyok a magyar piacon szétnézni, bár mintha mostanában fellendült volna hál'istennek az érdeklődés a témában
Igazábol a hogyanról Imhotep tudna nyilatkozni a főpapom, én csak az utasításokat adtam:-)))))
Fogalmam sincs, de hihetetlennek tartom, hogy ennyire pontos legyen egy ekkora építmény. Még ma is hatalmas munka lenne ennyire precízen megépíteni egy ekkora "épületet". Félelmetes és lenyűgöző. Ugyanakkor szerintem még van benne bőven feltáratlan kamra és járat, hiszen akkora.
(Azért ez egy igazán értelmes hozzászólás volt bocsi):-(((
Tegnap volt a Discoveryn egy musor Egyiptomrol "Kaosz es kiralyok" cimmel. Egyszer mar lattam a veget, de most az elejet is. A lenyege: leleteket talaltak kint a nyugati sivatagban, melyekbol arra kovetkeztettek, hogy ott elhettek az egyiptomiak elodei abban az idoben, mikor a videk meg nem sivatag, hanem szavanna volt. Az eghajlat megvaltozasa utan huzodtak a Nilus melle, Felso-Egyiptomban hoztak letre eloszor kozpontositott allamot es innen hoditottak meg a deltavideket. Az egyesites utan alapitottak Memphiszt, de nem a mostani helyen, hanem nyugatabbra, mert akkor a Nilus is a volgy nyugati oldalan folyt, ahogy a folyo "koltozott" ugy mentek utana, a regi telepulesre utalo maradvanyok 1 meteres hordalekreteg alatt talalhatok. Mindez szepen megmagyarazza, miert tunik olyan "elozmeny-nelkulinek" az egyiptomi kultura. Es ne vegyetek dicsekvesnek, de en ezt regeszeti leletek nelkul, pusztan jozan esz alapjan is igy gondoltam.
Amin nagyon erdemes eltunodni, az az ido. (De az most nekem kifogyott, mert a helyi rendszerur el akar zavarni a geptol.)
