Itt nem apellálhatnak a 60 napra. A bejegyzés szempontjából az inyt-i törvény az erősebb. Az alapító okirat olyan jellegű módosításához, ami a külön tulajdont megváltoztatja (tulajdoni lapot érint) kell a tulajdonos aláírása, sőt még a joggal, kötelezettséggel bíróké is. Hiába ad a th. törvény lehetőséget a többségi határozattal történő módosításra. Hiába köti ki, hogy amennyiben a kisebbségben maradók 30 napon belül nem élnek ellentmondással, a módosítás hatályba lép. Az ilyen jellegű módosítás bejegyzésre kötelezett, csak a bejegyzett tény, adat hatályos. Az inyt-i törvény a bejegyzést megakadályozza. Viszont maga az inyt-i törvény biztosít lehetőséget arra, hogy a valós állapotok (közhitelesség) kerüljenek a nyilvántartásba, a Földhivatal szakemberrei által végzett helyszíni ellenőrzés megállapításai, vagy bírósági végzés útján. Ezek az eljárások sajnos sokszor a végtelenségig tartanak. Elsősorban az inyt-i törvényre hivatkozva szorongathatják az "ellenállókat", mégpedig a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.
Én is kezelek budai házat, ahol szintén hibás az AO, a tetőtérbeépítés miatt. Amikor megkezdték a beépítést, még nettó alapterület volt. Amikor a bejegyzés megtörtént, már hasznos alapterület (1,90-es korláttal). A Földhivatal hivatalból javította a két tulajdoni lapon a hasznos alapterületet, és felszólította a Tházat az AO ennek megfelelő javítására. A javításnál egy dologra viszont nem figyeltek. A néhány nm hasznos alapterület kiesése 30/1000 közös tulajdoni hányadot érintett. Nem állapították meg a közös és a külön vagyon új arányzsámát, és nem ennek megfellelően osztották fel a közöst, hanem csak a két lakás vonatkozásában csökkentették a korábbi arányszámnak megfelelően. Így most az AO szerint mindössze 970/1000 felosztása történt meg, a 30/1000 a semmiben lebeg. A tulajdonosok nem tartják szükségesnek a közös újraosztását, mondván, SZMSZ szerint a hasznos alapterület arányában viselik a költségeket.
Engem meg az borzaszt el kedves HangaDóra ha valaki ugytesz mintha nem a balkanon elne..... Amig nap mint nap rantjak ki a lakasokat csalard modon emberek popsija alol, amig 10 ev egy tulajdonjog bejegyzes, amig egy kozgyulesi hatarozat megtamadasa 3-5 ev birosagon addig nem hiszem, hogy ne lenne erdemes mas ideg-kimelobb megoldasokat keresni a tarsashazi nyugokre. Nem hiszem olyat irtam volna ami szembe menne a hatalyos rendelkezesekkel, viszont nem fogok senkit hintaba ultetni.
Köszönöm a kioktatást. Éppen erről a stílusról beszéltem. Sajnos megint a saját értelmezésedet próbálod beleérteni a szavaimba. Nem kívánok vitatkozni, csak a véleményemet mondtam el, ami nem változott. Véleményem azért lehet? Továbbra is nagyrabecsülöm a munkád, nem azzal van a gondom, amit mondasz, hiszen az rendben van. Az én egyetlen problémám, hogy néha úgy érzem nagyon egyoldalúan nézed a dolgokat. Ez is lehet néha - a legjobb szándék mellett is - félrevezető. Ne aggódj, nem szólok hozzá többet ezen a fórumon, hiszen ez itt, úgy látom a Te fórumod.
1., lehet igyis/ugyis szepiteni a dolgot de a tulajdoni hanyadok akkor is a teruletbol erdenek. Ebbol kovetkezik hogyha van egy pontatlan alapito okirat akkor a., eloszor hozok egy kozgyulesi hatarozatot mi az alapteruelet szamitas modja pontosan leirva pl. OTEK alapjan. b., az elfogadott hatarozat/szamitas alapjan felmeretem az ingatlant. c., a felmeres alapjan modositom az alapito okiratot.
2., Itt belbudan ahol tevekenykedunk 100 alapito okiratbol (IKV) 99 es fel sittes informacio tartalom szintjen es a qtyat nem erdekli. Nem ritka az 2-5 m2 elteres sem ami azert tobb mint 20 db kuszobb vagy "vastag" vakolat.
3., Ha az arc a problemajat zaros hataridon belul meg akarja oldani csak a hatarozatos technika celravezeto (60 nap).
Kedves Misiman! Nem vagyok a "társasházzal kapcsolatos minden dolgok egyetlen tudója" Nem a más véleményt, hanem a szakmai tévedéseket viselem nehezen. Elborzaszt, amikor kollégák az alapvető törvényekbe ütköző tanácsokkal látják el a segítségre szoruló kérdezőt. "Amit egy csókkal és/vagy kellő vastagságú borítékkal és/vagy két pár pofonnal nem tudsz megoldani azt jobb ha elfelejted..." Földhivatal bármit befogad csak pecsét legyen rajta és ellenjegyzés... vezesd ra hogy egy vagyont fog kozos koltsegre fizetni a "kreativ" meretei miatt
Soha nem áll szándékomban senkit kioktatni. A válaszaimat viszont mindig igyekszem alátámasztani szabályokkal, rendelkezésekkel, törvényekkel, hogy a kérdező bármikor utánajárhasson, hogy nem légből kapott ötlet a válasz. Szerintem ez egy ilyen fórumon így korrekt.
Megjegyzem: Te magad is segíthetsz. Nem kell, hogy a csőrödet piszkálja más alapossága vagy igyekezete. A kérdező nem mások cinikus kritizálására, hanem segítő válaszra, tanácsra vár!
A véleményem mindössze annyi, hogy aki segíteni nem tud, az legalább ne ártson!!!
(A lakások alapterületének pontos meghatározását az OTÉK pontosan szabályozza)
Szerintem is elejét vehetné a vitának, ha meghatároznák a lakások alaptrületének pontos számítási módját. Pl. pontosan leírják, hogy a lakás alaptarülete az egyes helyiségek nettó, hasznos alapterületének összege, melybe nem számít bele a válaszfalak, illetve az ajtók területe,... Nem akarok ebben elmélyedni, de van ilyenre példa. De ne próbálj meg más véleményen lenni, mint HangaDóra, mert azt nehezen tűri. Ő a társasházzal kapcsolatos minden dolgok egyetlen tudója. Bizonyára építész, jogász, közgazdász, pszichológus, szociális gondozó egy személyben. Elnézést az irónikus hangért, de már régóta piszkálja a csőrömet ez a tévedhetetlen mindent-tudás. Elismerem a hozzáértését és tájékozottságát a témában, sokra értékelem a segítőkészségét, de nem tetszik az, ahogyan azonnal kioktat, és ítélkezik, amint valaki más véleményen van, mint ő. Néha az az érzésem az írásaiból, hogy ő az egyetlen megfelelően dolgozó közös képviselő.
Szerinted az "ez meg az a terület" meghatározás megfelel költségnemnek? Ugyanis világosan kimondja a társasházi törvény, hogy a tulajdoni hányadtól eltérni abban az esetben lehet, ha az SZMSZ-ben meghatározzák a költségnemet és a számítás módját! Egyedül az alapító okirat megalkotásánál, a közös tulajdoni részek felosztásánál lett volna módja a Társasháznak a terület típusa szerinti diszkriminációra, de ott is korlátozott keretek között (indokoltan). Azonos típusú helyiségek szerint diszkriminálhatsz. Pl. Garázs, tároló esetén nem a hasznos alapterület szerint osztasz hozzá a közösből, hanem alkalmazol egy mindenkire érvényes szorzót. Ilyenkor az alapító okiratban rögzíted, hogy a garázsok alapterületét a közös tulajdoni részek felosztásánál 50 vagy 80 %-ban veszed figyelembe, a tárolókat mondjuk 40 %-ban, de ezt az adott társasházon belül minden ilyen helyiségre egységesen érvényesíteni kell. Amikor az önkormányzati tulajdonú házakat alapították be, sok házban tartotta meg magának az Önk. a pincét, és a közös felosztásánál csak 40 %.ban vette figyelembe. Az üzletekre pedig Társasházon belül egységesen másfél, kétszeres szorzót alkalmazott. Utólagosan, közgyűlési határozatban vagy SZMSZ-ben ilyen jellegű diszkriminációra már nincs lehetőség!!
Itt egyedül és kizárólag a törvényekre lehet hivatkozni:
1. Az OTÉK előírja az ingatlan hasznos alapterületének meghatározását. (ezt már tegnap felsoroltuk) 2. Az Ingatlan-nyilvántartási törvény előírja, hogy a bejegyzés alapjául pontos rajz és leírás szolgál. 21. § (4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
5. § (6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok tekintetében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni lapon átvezetett adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek
3. Az ingatlan vagy a tulajdonos adataiban történt változást a megfelelő dokumentációval be kell nyújtani a Földhivatalhoz. 27. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel személyiadat- és lakcímnyilvántartásból stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
Tehát: ha egy ingatlan nem az eredeti terv és rajz szerint épül meg, és kerül használatba, akkor a tulajdonos köteles benyújtani a módosítást pontosan ábrázoló vázrajzot, és az ingatlan meghatározásáról szóló pontos leírást. Ugyanezt köteles tenni akkor is, ha a lakás átalakítása a benyújtott dokumentációhoz képest az ingatlan alapterületét megváltoztatta. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ingatlan földhivatali nyilvántartásban szereplő adatai hamisak! Kiütött egy közfalat, így csökkent a helyiségek száma, és nőtt a hasznos alapterület. Válaszfalat húzott fel, minek következtében nőtt a helyiségek száma és csökkent a hasznos alapterület. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a válaszfal felhúzásánál figyelemmel kell lenni az OTÉK által meghatározott minimális méretekre)
A 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 27. §-ára hivatkozva kérhetik a sértett tulajdonosok vagy a társasház képviseletében eljáró személy a helyszíni ellenőrzést arra hivatkozva, hogy egyes tulajdonostársask megakadályozzák az ingatlan valós adatainak bejegyeztetését az inyt-ba. (a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért amúgy birságot is kilátásba helyez an inyt-i törvény!
hat igazabol szvsz mindenkit hidegen hagy, hogy 1-1 albet mekorra a lenyeg hogy a tarsashaz egesz mukodese a meretaranyokon nyugszik. Ha meg fogasz a pali vezesd ra hogy egy vagyont fog kozos koltsegre fizetni a "kreativ" meretei miatt. mondjuk hozhattok egy egyertelmu hatarozatot hogy ez meg ez a terulet szamitas modja es pont.
Ha elemezzük az OTÉK meghatározását, szerintem az is elég egyértelmű. Alapterület = járófelület (azaz közfalak nélkül). "Ugyanezt igazolja a tartózkodásra alkalmas tér" meghatározás. Külön megkötés, hogy legalább 1,90 magas legyen.
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Törlési és kiigazítási perek
62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól
a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,
b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,
c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.
(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.
Javaslatom: Ha a két kötekedő nem hajlandó aláírni az AO módosítását, bármelyik tulajdonos a fenti § c) bekezdésére hivatkozva kérheti az inyt kijavítását. Arra kell hivatkozni, hogy az inyt-ba benyújtott korábbi adatok és rajzok nem felelnek meg a valóságnak. Terészetesen mellékelni kell a valóságnak megfelelő (pontos jelenlegi állapotot tükrőző) vázrajzot, és az ennek megfelelő alapító okiratot.
Mielőtt Bírósághoz fordulnátok, tájékoztassátok a két kötekedőt, hogy élni fogtok az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény által biztosított lehetőséggel, és perben kéritek a tulajdonviszonyok rendezését.
Csak egy gyakorlati tapasztalat, hátha segít. A Földhivatal mindig egész számra kerekített négyzetmétert fogad el csak. Hátha ez elég a küszöbök 10 cm széles sávjára. Bár, ha valaki ezeken a cm-eken rágódik, azt nehéz lesz bármiről is meggyőzni.
Na, kezdem előlről, a copy-paste itt úgy látszik nem szuperál.
Kedves Dóra!
Épp az a szomorúságon,hogy az OTÉK nem fogalmaz pontosan.
Itt vannak a problémára vonatkozó fogalommeghatározások:
31. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
2. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.
33. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér.
Ebből döntse el valaki, hogy a küszöb benne van-e vagy nincs, hiszen azon is járunk.
Az 1/1971-ben egyértelműen le volt írva, nem értem miért kellett azt kidobni.
Társasház.net!
A felmérés persze egyformán számol. Nakik nem is az egymás közti aránnyal, hanem csak a saját területük nagyságával van bajuk, +0.3-0.5 nm egy esetleges eladásnál :) . Mit lehet tenni ha ilyen szarrágóak. A tetőtéri lakó, akinek a 1,90-es szabály miatt több mint 10 nm-rel lett kissebb a hasznos területe mint a stzerződésbeli, az szép csöndben tudomásul vette.
Téved az a tulajdonostársad, aki azt állítja, hogy ő bármit csinálhat a saját tulajdonában. A vonatkozó építési szabályozás figyelembevételével csinálhat bármit! Ami ellentétes a szabályozással, és engedély nélkül mégis megteszi, az törvénysétrés. A saját lakásán belül sem építhet pl. félméteres közfalakat, ha ennek az lenne az eredménye, hogy a helyiségek mérete az OTÉK által meghatározott legkisebb méret alá csökkenne.
Csarnota! Utoljára a 72-es lakástörvény határozta meg egyértelműen a nettó alapterületet: A lakás alapterülete mindig a nettó négyzetméter, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy megmérjük külön-külön a helyiségeket és összeadjuk a területüket, tehát a lakásban lévõ válaszfalak nem számítanak bele. MA már nem nettó, hanem hasznos alapterületről beszélünk. Az OTÉK is csak hasznos és nem nettó alapterületről beszél, és nem határozza meg olyen pontosan, mint a korábbi törvény.
pontos szabalyai vannak ezt egy epitesz megitudja mondani neked ill. hogy hol talalod leirva de a mi a ket pali miatt fontos ha mindenhol ua szabalyokkal szamoltatok akkor meg tok mindegy az o szempontjukbol
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
Helyiségek méretei, kialakítása
85. § (1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, körítő szerkezeteit, nyílászáróit, beépített berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell megvalósítani.
(2) A helyiségek legkisebb méretét a következők szerint kell meghatározni:
a) helyiség alaprajzi mérete 0,8 m-nél kevesebb nem lehet,
b) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség alaprajzi mérete 2,0 m-nél kisebb nem lehet,
c) az akadálymentes használhatósághoz szükséges helyiségek, terek alaprajzi méreteit a 4. számú melléklet szerint.
(3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen:
a) 3,00 m átlagos belmagasság
- a nevelési-oktatási helyiségben,
- a 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú főhelyiségben,
b) 2,50 m átlagos belmagasság
- az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,
c) 2,20 m átlagos belmagasság
- a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,
- a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) pontban említett kivétellel,
d) 2,20 m szabad belmagasság
- az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,
e) 1,90 m szabad belmagasság
- a tároló helyiségekben.
A szabad keresztmetszet legkisebb mérete
- búvóterekben legalább 0,80 m,
- búvónyílásokban legalább 0,55 m
legyen.
(4) A helyiség légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelelően legalább a következő legyen:
a) 15 m3/fő a szobákban, kórtermekben és az irodai munkahelyeken,
b) 2,0 m3/fő mesterséges légcsere esetén a kabinokban (tolmács-, riporter-fülkékben).
(5) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő komfortfeltételek (szárazság, hővédelem, szellőzés, megvilágítás stb. követelmények) biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
(6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség csak akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása, szellőzése, vész- és biztonsági világítása, irányfények működése folyamatosan biztosítható (pl. független, önműködő kapcsolású tartalékáramforrással is megoldott).
(7) A be nem épített tetőteret, tetőtérrészt a meghatározott rendeltetésű helyiségektől és építményszintektől a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő szerkezettel kell elválasztani, megközelítését biztosítani kell.
(8) Az irodai, lakó- és egyéb rendeltetésű szoba hasznos alapterülete 6,0 m2-nél kisebb nem lehet.
(9) Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek ülőhelyeit úgy kell kialakítani, hogy azok a tér előírt időn belüli kiürítését (pl. elmozdulással, feldőléssel) ne gátolhassák. Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek belső kiürítési útvonala 1,20 m-nél keskenyebb nem lehet.
(10) Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6 éves korú gyermekek, időskorúak, fekvőbetegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban, ha a tűzvédelmi szakhatóság előzetes - feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint tűz esetén a mentés megfelelő feltételei biztosítottak.
Olvasván a fórumot úgy látom mindenkinek tusz valami hasznosat mondani, hátha nekem is.
Leírom dióhéjban a sztorit is, csak hogy világos legyen a helyzet, meg talán mások okulására. 95-ben építőközösség alakult, több lakás még nincs lekötve.
Az 1millás Kft kivitelező 96-ban némi alibi építés után kiszállt (jó adag behajthatatlan befizetett előleget hátrahagyva). A szervező ügyvéd sajnálkozott(a vén róka), de jogilag fogást nem lehetett találni, rosszhiszeműség, megfontolt átverési szándék nem bizonyítható. Ekkor az elárvult(és teljesen impotens) társaság képviselőjévé avanzsáltam(így maradtam botcsinálta kk), sikerült egy másik kivitelezőt találni, aki megkapta a lekötetlen részek értékesítési jogát, de behozta a saját ügyvédjét az ügymenetbe. A ház két ütemben megépült (a tervek többszöri átdolgozása után), szépen szállíngóztak az új vevők is menet közben, szerkezetkész átadás(erre szólt a kivitelezési szerződés) 99 tavaszán volt. Mindenki ráfeküdt a saját részének befejezésére, a használatbavételit is rendben megkaptuk.
Az alapító okirat az igéret ellenére nem lett megalkotva, pláne beadva. A kivitelező ügyvédje eltűnt(a rossznyelvek szerint vmiért leültették), a tulajdoni lapon hiánypótlás miatt - a felszólítások az ügyvédnek mentek - a széljegyek már százával sorakoztak. Hozzátartozik, hogy az átadáskor a kivitelező adott egy táblázatot a önálló területek felsorolásával nm és th megadásával (állítólag a megkötött adás-vételik alapján), mint kiderült ez még köszönőviszonyban sincs a valósággal, de az önkormányzathoz beadott megvalósulási tervben megadott méretek is csak távoli rokonok.
Pereskedni hosszadalmas és bizonytalan, meneküljünk előre - mondtam egy közgyűlésen, és ajánlásra megbíztunk egy ügyvédet az AO elkészítésével. Én a jogban nemigen jártas elfogadtam, hogy a felosztás alapja a széljegyen figyelő tulajdoni hányadok legyenek( nehogy a Földhivatal ellentmondást találjon). Megírtuk, beadtuk, sikerült a töménytelen széljegyet is szép lassan - vagy két év alatt - bedarálni.
Az AO persze vissza lett vágva, valami adás-vétel kapcsán a Földhivatal is tudta, hogy nem a valóságot fedik az adatok, mindez már 2005-ben. Nincs mit tenni, felfogadtuk a házban lakó ép.mérnök kollégát, jutányos áron század pontossággal fel is mérte az egészet (nem túl nagy ház 26 lakás + 7 üzlet az utcafronton + teremgarázs). Átszerkesztettem az AO-t, kiszámoltam a valós tul.hányadokat.
Mondanom sem kell, hogy a végeredmény majdnem mindenhol negatív hozadékkal bír. Volt olyan lakás, ahol az építési költségben amúgy finanszírozott lépcsőházi öt négyzetmétert is hozzácsapták a lakás méretéhez.
Mindenki szomorúan bólogatott, de hát a tények makacs dolgok, aláírták az új AO-t, kivéve két balf...zt. És hát itt jön a kérdésem, mert mindkettő a felmérés módszertanával kötözködik. Józan paraszti ésszel a nettó terület a lakást alkotó helységek nettó területének az összege. Az egyik azt kifogásolja, hogy miért nincsenek beleszámolva a küszöbök előttí kb 3X60 cm csíkocskák, a másik szerint meg ha ő fél méteres közfalakat épít(lakáson belül ugye azt csinál amit akar), attól az ő lakása má mér lenne kissebb, ergó a tartófalak által határolt részt kell mérni.
A szomorú az, hogy felforgattam a jogtárat, felhívtam a Földhivatalt, az Építész Kamarát- nulla eredménnyel. Sehol nem találtam azt, hogy mi a nettó terület, és főleg hogy kell mérni.
Segítsetek, mert felrobbanok, hogy két hülye miatt nem tudjuk ezt az ügyet lezárni.
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
39. § (3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
d) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni,
Következésképpen: El lehet készíteni/készíttetni az Alapító okiratot és a vázrajzot. Az Okirat Záró rendelkezésében érdemes feltűntethi, hogy az Okirítban hrsz/A/albetétszám jelöléssel ellátott ingatlanrész tulajdonosa huzamos ideje ismeretlen helyen tartózkodik, nem lelhető fel, ezért az Okiratot aláíró tulajdonosok hivatkozva a 2003. évi CXXXIII törvény 8. § (1)-re, kérik a területileg illetékes Bíróságot, hogy a fenti okirat szerint rendelje el a közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását.
Az okiratot az összes fellelhető tulajdonos, jogosult és kötelezett írja alá az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges valamennyi adatának feltűntetésével.
Az Okiratot vagy ügyvéddel kell észíttetni vagy ellenjegyeztetni (10. §)
Az így elkészített és aláírt okiratot - a szükséges példányszámban - egy kérelem kíséretében kell benyújtani a területileg illetékes Bírósághoz, hivatkozva a záró rendelkezésben feltűntetettekre, és kérni a társasházzá alakítás elrendelését a mellékelt Okirat szerint.
Társasház alapítására nem vonatkozik a 4/5-ös szabály. 5. § (2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
Ha nincs meg az összes tulajdonos, és feljegyzett joggal (haszonélvező) rendelkező írásos hozzájárulása, akkor a 8. § (1) - "A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja." - lép életbe.
Földhivatal bármit befogad csak pecsét legyen rajta és ellenjegyzés... A biróság tudtommal nem értesiti a földhivatalt. A felperes aki megtamadja 30 napon belül, meg 3-6 hónap múlva kap egy végzést, 8 napon belül csatolja x példányban: a közös képviselő értesitési cimét 30 napnal nem réggebi tulajdoni lapot nyilatkozatot a mediálásról nyilatkozatot erről/arról pár tetszőleges dokumentumot: közgyülési jegyzőkönyvek, közgyülési meghatalmazások, jelenléti iv, eredeti alapitó okirat, stb Ha esetleg ezen túl jutna kb. újabb 3-6 hónap az első tárgyalás. Igy hirtelen kb. ennyi kéne több információ a határozatról és meghozatalának körülményeiről.
Köszönöm a választ. Mivel a víz a fürdőszobán keresztül lepte el a lakást, annak is lehet esélye, hogy dugulás van... Semmiképpen nem örömteli helyzet...
Jogilag éleg "nehéz" eset, bizonyitani kell tudni, hogy a téged ért kár közös tulajdonban lévő berendezés hibájából keletkezett, ebben az esetben az eredeti állapot helyreállitása az összes tulajdonost terheli, tulajdoni hányaduk alapján. Mai viszonyok között ez kb. 3-4 év biróságon, és mint felperest téged terhel a bizonyitási kényszer. Tapasztalataim szerint általános (sajnos) az a szemlélet, hogy a házak aljában lévő gépészeti és szerkezeti problémák kizárolag az alagsori tulajdonosok sara, ugyanakor pl. a tető már "közös". Nagyon sok múlik a tulajdonosi közösségen, én megropálnám az egyeztetést elöbb a közgyülésen. És mindenképpen javasolnám az épület biztositást
A számlát legfeljebb az időjárásnak nyújthatod be. A múlt heti monszuneső hatalmas károkat okozott olyan épületek alagsorában, pincéjében, sőt emeleti lakásokban is, ahol minden a legszabályosabban épült. Ott is öntötte el víz a pincét, ahol visszacsapó szeleppel ellátott szennyvízelvezető van. Amit nem vitt el a csatorna. az folyt be ajtón, ablakon, minden lehetséges résen és nyíláson. Ezért egyik tulajdonostársad sem tehető felelőssé. A biztosítást viszont sürgősen fontolja meg a Közgyűlés.
Van egy másfél szobás gellérthegyi (eladó soban lévő, lakatlan) alagsori lakásunk, amelyet a napokban távollétünkben elöntött a víz, a fürdőszobai lefolyón keresztül. A parketta felpuposodott, a falak vizfoltosak, penészesedni kezdenek. A lehetséges ok, hogy hiányzik (nem lett beépítve) egy víz-visszatorlódást gátló szelep. Se a lakásra, se a hétlakásos társasházra nincs biztosítás.
Szeretnénk, ha a tulajdonostársak arányos részt vállalnának (a további kármegelőzésen kívül) a helyreállítás költségeiből. Jogilag helytálló ez az igény? Mi a menetrend? Szerintetek mire számíthatunk? (Holnap közgyűlés lesz, más okból.)
Ne lepődjél meg... Csak a szokásos "Gulasch" köztársaság tüneteivel szembesültél... Általánosan is, de társas házak esetén abszolút bázis szabálynak tekintendő: "Amit egy csókkal és/vagy kellő vastagságú borítékkal és/vagy két pár pofonnal nem tudsz megoldani azt jobb ha elfelejted..."
A "csúcsok csúcsa" parkolót a minap láttam a Palóc utca 5-ben. A parkoló egyik részének a közepén 7 emelet magas, teljesen nyitott tetejű légakna van, emeletenként körfolyosóval, ahonnan bármi lecsepeghet, lepotyoghat... Nem tudom, hogy aki a légakna alatti 2 db parkolóhelyet megvásárolta, a vásárlás pillanatában tisztában volt-e ezzel a ténnyel, és azzal, hogy télen a fél kocsiját hó borítja majd, és mielőtt meg akarja közelíteni az autót, eltakaríthatja, vagy eltakaríttathatja a havat a kocsija mellől... merthogy két parkolóhely úgy helyezkedik el, hogy csak a fele fölött van fedél. Mindez szabályszerű építési engedéllyel! Félig nyitott tetejű parkoló... vagy nem is tudom minek nevezzem. Ebben az épületben a másik érdekesség a vízszintes rácsozású korlát az összes emeleti körfolyosón! Szintén hatósági engedéllyel. Szerintem tedd fel a kérdésed a jogi fórumban . Engem is érdekel a jogi szakértők véleménye.
