Gondolom nem kell bemutatnom őket, az első magyar női MTB csapatról van szó. Ide írhattok, ha bármilyen kérdésetek van a csapattagok felé, szeretnétek csatlakozni, vagy "csajos" bringa építéséhez, lányok véleményére vagytok kiváncsiak.
Figyi, és mi lenne ha vennél egy héj kabátot? Amit csak a tekeréshez veszel fel és szépen alá lehet öltözni. Vízálló, szélálló, akár még gore-tex is, hm? Az ilyen kabátok írtó könnyűek és baromi picire össze lehet gyömöszölni, azaz kis helyen elfér. Én a hegymászáshoz használok ilyet ennél fogva irány egy Montex, Tengerszem vagy akármilyen outdoor bolt.
Lollival beszélgettünk tegnap meg ma, meg mióta történt az eset, hogy mennyire megdöbbentő és fájdalmas ez még nekünk is, még akkor is, ha (sajnos!) mi nem lehettünk közvetlen barátai. Bőgni volna kedvem és dühöngeni, hogy miért???! Persze nem teszem. Nem teszem, mert Nati sem tenné. Ő, aki elfogadott mindent és megélt mindent úgy, ahogy azt mindenkinek kellene! Végtelen szeretettel, vidámsággal. Ha csak ezredannyira "jó" lehetnék, mint ő... :-(
Nagyon tetszett a Viráglányok megemlékezése, nagyon megható és emberi volt, semmi pátosz, pont olyan, amilyennek lennie kellett.
A temetés is szép volt és szomorú. Engem nagyon megindított és azóta nagyon sokat gondsolkodtam magamon, a világhoz való hozzáállásomon, a szeretteim szeretésén - valóban: amíg lehet! - és azon, hogy anniy év után megbékéljek magammal. Nekem pl ehhez is segített, még így is, ebben a szar szituációban...
Remélem Zolira is nagyon figyel most valaki, nem tudom a családja ott volt-e a temetésen, de neki most sokkal több figyelem és támogatás kell, mint akár az anyukájának. Amit Zoli átélt... nem kívánom senkinek.
Nati édesanyja csodálatos volt a temetésen, olyan erőt éreztem benne, mint még senki másban! Ő is kiváló példa lehetne sokunk számára.
Köszönöm, hogy ott lehettem tegnap és veletek emlékezhettem és búcsúzhattam Natitól!
Az anyukája mondta a temetés után, hogy ő nem is tudta, hogy ennyien szerették Natit , neki ő "csak a gyereke volt", először elképedt mikor látta hogy csak jön, csak jön az a sok ember a temetőbe, aztán pedig nagyon meghatódott és még azt is mondta, hogy nagyon sok erőt merített abból a rengeteg szeretetből, amit ott összehalmoztunk...
Igen, egymásnak adtunk erőt. Nati szembesített minket azzal, hogy mennyire fontos mindannyiunknak ez a csapat. Azon vagyunk, hogy a lényét, emlékét megőrizzük és példát mutassunk mi is vidámságból, kitartásból, sportszerűségből és emberségből.
Tegnap nagyon sokan kísértük el őt az utolsó útjára. Remélem még eljutott hozzá ez a sok szeretet.
Azt hittem, hogy a temetés után könnyebb lesz... de nem... nagyon nem...
mert eddig hihetetlen volt, hogy meghalt... most meg felfogni nem tudom, hogy miért pont ő?!? Miért nem segítettek rajta az istenek, az erők... most egyszer, utoljára áthidalni ezt a balesetet?
ahogy a sok-sok koszorú, virág feküdt a sírján... csak annyi jutott eszembe, hogy Nativirág
"Kedves barátok, ismerősök és mindenki, aki szerette, tisztelte Natit!
Hétfőn, November tizedikén búcsúzunk tőle a pilisszentkereszti temetőben, a szertartás 3 órakor kezdődik. Kérlek titeket, gyertek el, és szóljatok mindazoknak, akik hasonlóan éreztek iránta. Mutassuk meg, mit jelentett az a vidámság és szeretet, amit mindig sugárzott. Adjunk vissza belőle valamit, így kísérjük végső útjára. Bár a gyász színe a fekete, és a búcsú fájdalmas, de ő nem szeretné, ha így emlékeznénk rá. Ezért mindenki csempésszen valamilyen vidám színt az öltözékére, egy színes övvel, nyakkendővel, virággal, bármivel.
Én sajnos nem ismertem,de mint itt olvastam jó ember volt!Őszinte részvétem a családnak,párjának,barátainak s nézzen minket az égből s végül nyugodjon békében! Gábor
