Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005.09.21 0 0 21
Az itány esetében nekem is e két szóelem sejlett fel. A nyelőcső azonban gyanús, mert az inkább evény lenne – logikusan.
A nyombéllel kapcsolatos érved tetszik. A kor nyelvével és Bugáttal is sokat foglalkozó szakértő (Fábián professor emeritusra gondolok) biztos véleményt nem tudott mondani, de az ő szimata (érvek nélkül, viszont a kort alaposan ismerve) az igetöves összetétel mellett szólt.
Előzmény: LvT (18)
LvT Creative Commons License 2005.09.20 0 0 20
Kedves curlie:

[Közlemény: szívesem venném, ha iater pontosítana, ott ahol szükségét érzi.]

Amit nem említek, azt még keresem, vagy már előttem megválaszolták.

állgörcs: Mai szóval rágóizomgörcsnek (lat. trismus). Kialakulhat fogmedri tályog stb. következtében, de halálokként mégis a tetanuszos fertőzés („merevgörcs”) tüneti leírásaként a legvalószínűbb.

bőrküteg: bőrkiütés.

fekete himlő: Ezt ma is így hívjuk, az orvosi latinban pedig rendszerint variola vera (valódi, tulajdonképpeni himlő) a neve. Ez az a rettegett, rendszerint halálos betegség, amelyet egy poxvírus okoz. Ez a vírus az első élőlény*, amit az ember szántszándékkal kiirtott (ill. 2002-ben fog kiirtani, mivel akkor kell megsemmisíteni az utolsó laboratóriumi mintákat; hacsak addig be nem jön a „terrorista forgatókönyv”).

gyermekaszály: a gyermekek tüdőgümőkóros megbetegedése

nyakhártya baj: azt vlsz. nem lehet megfejteni, mert egyáltalán nem specifikus leírás; talán ödémát, nyálkahártya-duzzanatot érthettek alatt.

ragadós patécs: a patécsről már volt szó a 0. hozzászólásban, a ragadós patécs olyan fertőző betegséget jelenthet, amely pontszerű bevérzésekkel járt a bőrön.

szájrothadás: egyelőre csak tipp: szájpenész (lat. soor; a száj nyálkahártyájának gombás fertőzése, elsősorban csecsemőknél) lehet.

vízi rák: avagy vízrák, noma, cancer aquaticus. Az arcot, a szájkörüli részt érintő üszkösödés, szövetelhalás (gangréna).

vörös himlő: kanyaró (lat. morbilli); paramixovírus okozta, jellemzően gyermekeket érintő, vörös kiütésekkel járó (innen a név) fertőző betegség.

agyhűdés: avagy agyszélhűdés, szélütés, gutaütés; manapság: agyvérzés; legújabban stroke (sztrók). A hűdés önmagában egyébként bénultságot, bénulást, paralízist jelent.

gümőkóros agyburoklob: tuberkulózis (tbc) szövődményeként kialakuló agyhártyagyulladás.

csontszú: a csont szivacsos állományának fekélyesedése csonttuberkulózis következtében.

bélhagymáz: a hagymá(s)zról már szó volt a 0. hozzászólásban; annak alapján a bélhagymáz legvalószínűbben hastífusz.

bélzsába: a zsába szóval leginkább idegfájdalomra, neuralgiára utaltak. Hogy a belet illetően ez mit jelentett, még nem tudom pontosan, lehet, hogy erős bélfájdalomra utalt.

gyomorlágyulás: nem valódi betegség, hanem klasszikus műtermék (azaz amikor a maga vizsgálóeljárás okozza azt, amit találunk). Álljon erről itt a Pallas Nagylexikona meghatározása (1893–1897): „(gastromalatia), valaha a kórtanban nagy szerepet játszott kifejezés, voltaképen csak a holttestben támadó ellágyulása, sőt szétmállása a gyomorfalazatnak, azon maró befolyás folytán, amelyet a gyomornedv az élettelen gyomorfalazatra gyakorol”.

futó köszvény: a köszvénynek olyan állapota, amikor a tünetmentes periódusok sokkal hosszabbak, mint a köszvényroham; ill. egy kisebb köszvényroham, amely hamar megszűnt (köszvény: anyagcserezavar miatti húgysavlerakódás okozta izületi gyulladás, amely elsősorban a nagylábujjon jelentkezik)

pikkelyes vörheny: a vörheny szigorúbban véve a skarlát neve, ami egy Streptococcus okozta bakteriális fertőzés: a skarlátot a „névadó” skarlátpiros bőrkiütések jellemzik, de a betegség első hetének végén finom pikkelyes hámlás kezdődik. Talán ennek a fázisnak a kifejezett voltára utal a pikkelyes vörheny.
Ugyanakkor tágabban véve bármiféle piros bőrkiütés, ilyennel járó megbetegedés nevezhető vörhenynek, így talán a pikkelysömör is.

sebzési dermet: vélem ez a dermet ugyanaz, mint a dermedet, ami pedig a tetanusz (a Clostridium tetani baktérium által termelt toxin okozta izomgörcs; vö. állgörcs fent) neve; ekkor pedig a sebzési dermet egyszerűen egy olyan tetanusz, ahol a fertőző baktérium egynyílt seben keresztül hatolt be.

hektika: avagy tüdővész, tüdőbaj, sorvadás, aszály, aszkór, sínlődés, sínlés, sínleg, görvély(kór), tüdőgümőkór, tüdőtuberkulózis, tüdőtbc, irodalmilag: morbus hungaricus. Mycobacterium – rendszerint Mycobacterium tuberculosis – okozta fertőzőbetegség, amely száraz köhögéssel, sorvadással, végül vérhányással jár. A mycobacterium elsősorban a tüdőt támadja meg, de kialakulhat a csonttbc (vö. csontszú fent), és az agyhártyát (vö. gümőkóros agyburoklob fent), a belet (vö. bélaszály lent), ill. a nyirokcsomókat (vö. bélgörvény lent) stb. is megtámadhatja.

bélaszály: a belet érintő tbc, béltuberkulózis.

frász: rángógörcs; leggyakrabban epilepsziás rohamot jelent, de más, a központi idegrendszert érintő megbetegedés (fertőzés, idegrendszeri irritáció) egyik tünete is lehet

fenesedés: üskösödés, fekélyesedés.

bélgörvény: Vélem, hogy-e görvény, nem más, mint a görvély, amely a tuberkolózis okozta nyirokcsomó-megnagyobbodás neve (ez ált. a nyakon jelentkezik). Így a bélgörvény (bélgörvély) a bélnyirokcsomók tbc-je lehet.
Előzmény: curlie (11)
LvT Creative Commons License 2005.09.20 0 0 19
A lemaradt link a duodénum (nyombél, patkóbél) ábrájához: <http://www.pankreas.chirurgie-goettingen.de/Anatomie/pages/duodenum_jpg.htm>.
Előzmény: LvT (18)
LvT Creative Commons License 2005.09.20 0 0 18
Kedves rumci!

Ad itány: Ez engem akkor is a nyelvújításkori igei alapú -ány/ény képzős szavakra emlékeztet (talány, virány, sétány stb.). A valószínű alapige az iszik, vö. ital. Arra, gondolok, hogy nem a nyelőcső áll-e mögötte, mindenesetre egy olyan szerv(részlet)nek kell lennie, ami ki tud lyukadni (azaz szelelni). iater, te mit gondolsz?

Ad nyombél: Én a nyom főnévre tippelek. Az okom erre, hogy magát az előtagot szinonimnek tartom a nyombél másik magyar megnevezésének, a patkóbélnek az előtagjával: e bélszakasz alakja olyan, mint egy patkónyom, vö. <link1>
Előzmény: rumci (16)
milyennincs Creative Commons License 2005.09.19 0 0 17

mottó: "és mi b(a/e)lgák, hova álljunk?"

 

"az idetévedők közül kinek mond többet a pulmonalis oedema, mint az epehányás... ;)" Hát?

Kedves fiúk !

Először is köszönet a topikért. Minden anyakönyvet kezébe vett családkutatónak probléma az egyes vélt, vagy valós halálokok anyakönyvi bejegyzésének korok és területek szerinti változó megjelenése. Azaz, nem csak a sokszor olvashatatlan bejegyzést kell kitalálnia (ismerje jó néhány halálok korabeli elnevezését, s abból ismerje fel a kézzel írott szóalakot), hanem ilyenkor még mérlegelnie is kell a hihetőségét a feltüntetett haláloknak. Jómagam az 1830-as pestisjárványnál tapasztaltam, hogy jóval a járvány után is használták halálokként, amikor - gondolom én - már eltünőben volt a járvány, ill., hogy az azt követő években gyakoribb volt, mint az azt megelőző években. Tájanként - s szintén gondolom - papjaként is más-más volt a szóhasználat. Három viszonylag egymástól távol eső vidéket ismerek, Közép-Zemplén, Közép-Tiszavidék, s Bukovina, s az is elmondható, hogy egyikben kevesebb féle halálnem merül fel, ill. használnak a bejegyzés során, nem okvetlen a betegségek ismerete, mint inkább "helyi sajátoságok" okán. Ilyenek lehetnek:

- a pap lelkiismeretessége, hozzáértése

- az atyafiak tudásszintje

- szokások (bediktálja a hírközlő, kiszálltak megnézni, volt-e a faluban felcser, borbély, mezővárosokban orvos, vagy falvakban a bába, javasasszony nézte meg) pl: Mondja Imre bátyám, oszt' milyen volt a halott?

- mikor készült a bejegyzés

- falutársadalmi hatások (szégyen, palástolás, stb.)

 

Az egyes vidékek más-más szóhasználata is különbözó lehet. (olyan ez, mint a piszke/egres kérdése:))

Rólad iater tudom, hogy a Közép-Tiszavidék egyes könyveit tanulmányozod, szerintem fogsz Te még más területet is kutatni :)

 

Az biztos, hogy az anyakönyvekbe bármit, amit írtak, annak egyházpolitikai célja volt. S nem elsősorban a későbbi korok - mitőbb holmi kutatók - részére való korrekt, szabatos információk megőrzése (elég ha csak arra, gondoltok, hogy van vidék, ahol az anyakönyv első oszlopa az, hogy ki volt a bejegyző, s van vidék, ahol ez szinte az utolsó oszlop, meg a sok "item", ami vagy az volt, vagy nem. Aztán az, hogy meg volt-e keresztelve, megkapta-e az utolsó szentséget fontosabb volt - érhetően -, semmint, hogy helyesen van-e a neve leírva, vagy tényleg aznap holt-e meg, vagy mondjuk nagy volt a hideg, s nem tudtak jönni sem bejelenteni, sem eltemetni, hát nehogy már ott feküdjön hetekig temetetlenül. Egyházi előljáró akkor is volt - lásd: Canonica Visitatio bejegyzései az anyakönyvekben.)

Akkoriban nem vált külön az állam az egyháztól, a lelkek gondozása, adott esetben nyílvántartása az egyház feladata volt. S érthető, ha az ő nyilvántartásuk az ő szempontjaiktól vezérelt.

 

Szóval jó kis topik lesz ez, érdemes lesz olvasgatni, köszi érte, a kérdésekért is, s pláne a válaszokért.

Előzmény: LvT (15)
rumci Creative Commons License 2005.09.19 0 0 16
A magyar nyelvújítás szótára jó dolog, de itány nincs abban sem. Más forrásban se leltem nyomára.

Viszont régi problémám (lehet, hogy már beszéltünk róla, csak a szenilitásom kezd úrrá lenni rajtam), hogy a nyombél előtagja a nyom ige vagy a nyom főnév. Elsőre az embernek az utóbbi kattanik be, de mivel abban a korban nagyon tipikusak voltak az igetöves összetételek, az utóbbi talán mégis valószínűbb. A baj az, hogy idegen nyelvi példát csak a tizenkét ujjas bélre találtam.
Előzmény: LvT (15)
LvT Creative Commons License 2005.09.19 0 0 15
kedves iater!

> ezeket kezdtem volna én elemezni, ha hagyod, hogy mik lehetnek ezek... :-))

Isten őrizz, hogy én bárkibe is beléfolytsam a szót: te elmondod a te álláspontodat, és én elmondom az enyémet, az olvasók meg mérlegik az igazunkat (már ahol ellentmondanánk egymásnak). Én elsősorban azért szólaltam meg, hogy az olvasók találkozhassanak abbéli szkepszisemmel, hogy az esetek többségében a mai értelemben vett haláloki diagnózis nem lesz meg.


> mert úgy gondolom ez egy laikusnak semmit nem mondd, hogy az én x ősöm olyan betegségbe halt meg, ami lázzal és epehányással jár... helyette ha lehetséges: tbc, tüdő cc., akár pulmonalis oedema...stb.

Tarthatnánk egy kis szavazást, hogy az idetévedők közül kinek mond többet a pulmonalis oedema, mint az epehányás... ;)

De az előbbit csak a rossz májam -- májcirrózis?, hepatitisz? ;)) -- mondatta velem. Lényeg, hogy megtaláljuk, mi az a itány szelelés* (neki is kezdek), az se baj, ha csak tüneti szinten...

(*itány -- lehet, hogy még egy nyelvújítási szótárat is be kell szereznem; sose gondoltam volna, hogy Bugát Pál "szócsintan"-ába kell merítkeznem: az egyik legtermékenyebb egyén lévén nagyon sok szót kitátalált ám, amelyek -- hála istennek -- meg sem gyökeresedtek. Ráadásul ezek jó része orvosi szakszó.)
Előzmény: iater (12)
beusmarie Creative Commons License 2005.09.17 0 0 14

Örülök a topicnak, amely adatbázisnak is kíváló lesz. Hiúságomat legyezgeti, hogy tudatlanságom elősegítette a topic életre hívását :)))))

 

A mostanában nézegetett mikrofilmből úgy tűnik, mintha a faluban a lelkész a családtagok segítségével állapította volna meg a halál okát. Néha egész történetet ir le a pap (lásd: a fejszés halál) töb soron keresztül.

A számtalan példa közül most csak rövidet idézek. Másfél éves gyerek, "halál oka nem tudatik, hirtelen meghót.

 

beusmarie

playboy2002 Creative Commons License 2005.09.17 0 0 13

>idétlen/idétlen koraszülött (csecsemőknél többször előfordul)

 

Az idétlenben az idő régi tőváltozata, az idé- (vö.: idén, idény) szerepel fosztóképzővel. Így az ,,jdethlen germek'' (1430) kifejezés 'idő előtt született, koraszülött' jelentésű.

Előzmény: curlie (11)
iater Creative Commons License 2005.09.17 0 0 12

Kedves LvT!

 

"mennyiben volt kötelező a XVIII-XIX. sz.-ban a halottszemle?"

 

ez az első lényeges kérdés, aminek utána kell járnom! s akkor majd meglátjuk... de véleményem szerint ha nem volt, akkor is van értelme a bejegyzés mögötti halálok lehetőségét boncolgatni... Azért a nevek alapján hidd el kikövetkeztethető-körvonalazható a halálok. Említed a BNO-diagnózisokat... Persze... munkád során diagnózisok végtelen sorával találkozhattál.... s nem orvosként máshogy is hatnak ezek... de hidd el... a halálok megállapítása akárki is tette utal a betegség mibenlétére... azért "durrantam" be rögtön az első betegség-magyarazátodnál, mert az a Pallasból jött... és amiket olvastam elavultak hidd el... nézd: nem olyan sok betegség van, ami halálhoz vezet, illetve vezethetett akkoriban... s a leírt szóból illetve a Pallas akkori magyarazátaból már kikövetkeztethető a konkrét halálok, legrosszabb esetben feltételezhető... ez számomra nagyon érdekes, de ha úgy gondolják a T. topictársak, hogy erre nincs szükség, akkor nem elemzem. Rátok bízom. Csak tényleg idegesített, ezt megértheted, ha konkrét tévedést közölsz... pl. bármilyen epés-hányással járó betegséget jelenthet az epeláz... ez nem magyarázat a halálára... meg a gyomorhurut... Olyan mintha azt írtuk volna, hogy köhögés... ez nem halálok.

 

"Ha pl. csecsemőhalálnál a bába a szomszédasszony volt és Mari néninek hívták, akkor feltétlenül úgy érzem, hogy a szomszéd Mari néni mondta."

 

és Mari néni a mai szülészek elődjeként nagyon sokat tudott, s én értékelem az ő általa bemondottak alapján tett bejegyzést, s méltatom annyira, hogy pár sor erejéig beszéljek róla.

 

"Az sem tudom, hogy a közvetlen hozzátartozókon kívül ki is állapíthatta volna meg a haláll okát, ha valaki a tanyán halt el télen?"

 

ilyenkor feltételezem nem is írtak be semmit...

 

"tartom, hogy az epehideg tartalmául bármilyen lázzal és epehányással, -ürítéssel járó, halálhoz vezető kórállapotot felvehetünk."

 

erről van szó... ezeket kezdtem volna én elemezni, ha hagyod, hogy mik lehetnek ezek... :-)) mert úgy gondolom ez egy laikusnak semmit nem mondd, hogy az én x ősöm olyan betegségbe halt meg, ami lázzal és epehányással jár... ahogy az sem mondana, hogy olyan betegségben halt meg, ami köhögéssel jár... helyette ha lehetséges: tbc, tüdő cc., akár pulmonalis oedema...stb. vethető fel... persze ha ez nagyon szerteágazó és nagyon sok, akkor tényleg nincs értelme beszélni róla...de láz és epés hányás esetén nem több száz olyan betegség vethető fel, ami halálhoz vezet!!!!

 

Tényleges vitába én sem szeretnék szállni... a fentiekből remélem kiderül, hogy miért érzem azt, hogy nem elég ebben a topicban a múlt század végi lexikonból idézni... mert nem fedi a valóságot... amit én tudnék és érdekesnek találnék az az, hogy amennyiben lehetséges: legalább a lehetőségek szintjén elemezni ezeket a bejegyzéseket a Te nyelvészeti megközelítéseddel együtt... de ha úgy gondoljátok, hogy fölösleges, s nincs rá szükség, vagy hovatovább értelmetlen, abban az esetben nem írom le, s readonly-ként csak saját magamat szórakoztatom vele :-)

 

Tisztelettel:

iater.

Előzmény: LvT (10)
curlie Creative Commons License 2005.09.16 0 0 11

T. Újtopic Lakók!

 

Az új topic beindítását jó ötletnek tartom, kérdés, hogy lehet-e ebből egy folyamatoson élő oldalt összehozni vagy "csak" egy adatbázis jellegű oldal lesz, ami jó szolgálatot tehet az érdeklődőknek.

 

Én nem vagyok orvos, így tőlem inkább csak kérdések várhatóak, mint megoldások...

 

íme rögtön néhány halálok vagy tünet, amelyek kutatásaim kapcsán kiírtam (és még nem kutattam utána):

 

állgörcs, bőrküteg, fekete himlő, gyermekaszály, nyakguta, nyakhártya baj, patécs-kürény, ragadós patécs, szájrothadás, vízi rák, vörös himlő, agyhűdés,gümőkóros agyburoklob,  idétlen/idétlen koraszülött (csecsemőknél többször előfordul), csontszú, bélhagymáz, bélzsába, gyomorellégyulásfutó köszvény, pikelyes vörheny, sebzési dermet, hektika, bélaszály, frász.... és ezeket figyeljétek: itány szelelés, fenésedésbe menő seb sok bor miatt,  bélgörvény

 

Hát, hirtelen ennyi.

 

üdv.: curlie

LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 10
Kedves iater!

> Nem hiszem, hogy lett volna értelme beírni a halál okát egy laikus megállapításaként...

Valaki idézett egy olyan bejegyzést, hogy kisbaltával fejbeverték az illetőt: ez nem kifejezetten medikusi megközelítés.

Azt sem igen hiszem, hogy egy csecsemőt pl. különösebben megvizsgáltak volna szakemberek, tekintettel a nagy, és megszokott csecsemőhalandóságra. Meggyőződésem, hogy ez még a fölnőttek esetén is sokszor igaz: mennyiben volt kötelező a XVIII-XIX. sz.-ban a halottszemle? És mennyire volt alapos?

Ami pedig a bejegyzést illeti, az inkább tradícionális dokumentációs célokat szolgálhatott, semmint a tényleges kórok rögzítését.


> mit mond a szomszéd Mari néni vagy hogy ment szerinted???

Ha pl. csecsemőhalálnál a bába a szomszédasszony volt és Mari néninek hívták, akkor feltétlenül úgy érzem, hogy a szomszéd Mari néni mondta. Az sem tudom, hogy a közvetlen hozzátartozókon kívül ki is állapíthatta volna meg a haláll okát, ha valaki a tanyán halt el télen? S í. t.


> Azonban pont ez lenne a célja szerintem ennek a topicnak, hogy az akkori bejegyzés mögött húzódó konkrét betegséget próbáljuk meg megállapítani...

Én attól a gyakori csábítástól szeretnék óvni, hogy konkrétumokat keressünk ott, ahol az nem állítható fel. (Ilyenek még ma is vannak, pl. amikor a finanszírozási kódolást BNO-IX-ről BNO-10-re változtatták: egy csomó BNO-IX diagnózis nem képezhető le BNO-10-esre.)

Persze egy konkrét eset megvizsgálható, és esetleg epidemiológiai módszerekkel az időben és térben közeli adatok alapján megállapítások tehetők. De ha ilyen nem lehetséges vagy egyáltalán nem volt vizsgálva, akkor tartom, hogy az epehideg tartalmául bármilyen lázzal és epehányással, -ürítéssel járó, halálhoz vezető kórállapotot felvehetünk.


> másképpen hogy szeretnéd megmagyarázni ebben a topicban a nevezett betegségeket, ha nem a mai tudományos szinten? A Pallas nem hiszem, hogy megfelelő forrás lenne ehhez...

Akkoriban még teljesen más volt a diszciplina, akkor még egységes, tüneti meghatározottságú kórként jelentkezhettek azok a megbetegedések, amelyeket ma kóroki alapon világosan megkülönböztetünk. A leképezés a régi betegségek és a maiak közt általában 1:N (rosszabb esetnem N:M) jellegű, így nem állíthatünk fel általánosságban egy pontos 1:1 megfeleltetést.

A Pallas szócikkeit viszont a kor elismert orvosai írták, így megfelelő forrásnak érzem, annál is inkább, mivel ők éppen abban az átmeneti korban éltek, amely a régi és az új betegségkoncepciót választotta el (még volt epehideg, de már volt Weil-féle betegség is).


Dem akarom azonban, hogy YAPT* irányba menjünk el, így abbahagyom: csak a személyes véleményemet fejtettem ki anélkül, hogy tényleges vitába akarnék szálni veled.

* YAPT: yet another professional topic/thread.
Előzmény: iater (8)
iater Creative Commons License 2005.09.16 0 0 9

"ekkor még nemigen beszélhetünk egységes orvosi szaknyelvről"

 

az egységes orvosi szaknyelv a latin már jó ideje... pont azért jó, mert így egységes!

 

"mennyiben állította fel a diagnózist orvos, és mennyiben a laikus környezet"

 

ez jó kérdés... de mondom: nem hiszem, hogy egy laikus bemondására beírtak volna bármit is a halotti anyakönyvekbe

 

"mennyiben lehet precíz még az orvosi diagnózis is (pl. tífuszjárvány idején mennyire különítették el a hasonló tünetekkel járó más megbetegedéseket)"

 

pontosan ez az, amit itt lehetne megvitatni...

 

amiket írok ismétlem egyelőre csak feltételezések... véleményem az akkoriban történtekről... Akkoriban?! Ez lényeges nagyon. Ha jönnek ide a családfakutatók konkrét halállal, akkor legyenek szívesek annak helyét és pontos idejét is közölni, mert anélkül tényleg nem megy majd...

 

Szóval irodalom-kutatás nélküli találgatások... Utána kellene majd szerintem nézni ezzel kapcsolatosan irodalomnak... Legjobbak lennének a korabeli orvosi-könyvek, csak hát sajnos ezeknek árai nem az én pénztárcámnak felelnek meg...

Előzmény: LvT (7)
iater Creative Commons License 2005.09.16 0 0 8

Kedves LvT!

 

A XIX. század végén már nem a pap volt az, aki megállapította a halál okát, s nem is a környezet... Nem hiszem, hogy lett volna értelme beírni a halál okát egy laikus megállapításaként..., mit mond a szomszéd Mari néni vagy hogy ment szerinted???

 

Szerintem ezen bejegyzések mögött gyakran állhatott tévedés. Azonban pont ez lenne a célja szerintem ennek a topicnak, hogy az akkori bejegyzés mögött húzódó konkrét betegséget próbáljuk meg megállapítani...

 

Egyébként mi értelme van az egésznek?

Teszem azt a typhus abdominalis már 200 éves is az volt, csak nem úgy hívták... másképpen hogy szeretnéd megmagyarázni ebben a topicban a nevezett betegségeket, ha nem a mai tudományos szinten? A Pallas nem hiszem, hogy megfelelő forrás lenne ehhez...

Előzmény: LvT (7)
LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 7
Kedves iater!

Bár én nem vagyok orvos, csak biológus, de már több évtizede taposom a magyar egészségügy különböző szegmenseit, egy ideig egy -- ugyan definit betegkört átfogó -- szakkórház kódolási felelőse is voltam. Ez meg még számos impresszió arra késztet, hogy annyiban ellentmondjak neked, hogy az anyakönyvek epehideg stb. beírásai mögött ne keressek egy konkrét mai fogalmaink szerinti betegséget.

Ugyan az egyedi esetekben biztos egy konkrét betegség volt a halálok, de szvsz. kérdéses, hogy:

(a) az adott megnevezés az adott helyen éppen mit jelentett (ekkor még nemigen beszélhetünk egységes orvosi szaknyelvről);

(b) mennyiben állította fel a diagnózist orvos, és mennyiben a laikus környezet;

(c) mennyiben lehet precíz még az orvosi diagnózis is (pl. tífuszjárvány idején mennyire különítették el a hasonló tünetekkel járó más megbetegedéseket);

(d) milyen pontossággal jelentkezhet az orvosi diagnózis az egyházszolgák által tett bejegyzésekben: itt végülis más interpretációján, intellektusán keresztül jutunk az adathoz.
Előzmény: iater (6)
iater Creative Commons License 2005.09.16 0 0 6
ha ez így... és a betegség járványos jellegű, akkor valóban a typhus abdominalisra kell gondolnunk! Az előfordulási gyakoriságot, esetleges ritmicitást meg is akartam kérdezni... Köszi a kiegészítést!
Előzmény: niss (5)
niss Creative Commons License 2005.09.16 0 0 5
Az epehideg(ség)hez egy adalék: Az anyakönyvi bejegyzések, illetve az elhaltak száma, és a betegség periodikus jellege alapján (evekig semmi, aztán igen sok halott) szinte biztosan valami járványos megbetegedésrôl van szó. Én tehát az epehólyag-gyulladást kizárnám. Az persze egyáltalán nem lehetetlen, hogy sok esetben több, szorosan össsze nem tartozó betegséget is egy címszó alá vettek, amint azt LvT is írja.
iater Creative Commons License 2005.09.16 0 0 4

Sziasztok!

 

LvT! :-)

 

Nem is tudom, hogy mit mondjak... Minden elismerésem Neked LvT!

Bekerül a kedvenceim közé, az már biztos... Kapocs a hobbim és a hivatásom között!!! Nem semmi... :-))

 

Vámpír!

 

Valóban: Tébolydának hívták a mai Pszichiátriai Osztályokat. Az elnevezés egyébként utalt a "betegekkel" való bánásmódra is... :-( ahogyan én egy pszichiátertől hallottam: a tébolyultnak egy pici, sötét "szoba" járt állítólag egy szalmászsákkal... és manapság?! És valóban el voltak zárva. "Icipicit" megváltozott a helyzetazóta...

A hülyék intézetét még nem hallottam.

 

LvT!

 

Ad epeláz:

"Vagyis bármi lázzal, és epés hányással, széklettel járó lázas állapotot jelenthet."  - ez azért egy kis finomításra szorul ;-) Az illetőnél halotti anyakönyvben szerepel a bejegyzés és a fentiekbe még nem kell belehalni :-) ... Jó, hogy a Pallas Lexikonából idézel, azonban ez az akkori orvosi álláspontot tükrözi, ami sajnos ma már nem felel meg a valóságnak (ad absurdum még a Pallas Lexikon is azt írja, hogy az elnevezés elavult...)

Véleményem szerint sokkal inkább megfelelhet a valóságnak, hogy a falu orvosa, aki a halottat ismerte-kezelte egyéb diagnosztikus lehetőségei híján csakis kizárólag a szemeit, kezeit, orrát... esetlegesen ízérzékelését(!!!) használva kellett, hogy a vélt diagnózisához jusson.

Mindenféle iradolmat-utánajárást nélkülözve véleményem szerint: a szó "epeláz". Epe+láz... Kezdjük az epével: mivel azt vesszük figyelembe, hogy halálok! így is kell gondolkoznunk. Én lehetségesnek tartok egy akkoriban hosszan fel nem ismert epeköves betegséget, majd epehólyaggyulladást esetlegesen akár epehólyag vagy epeúti daganatos betegséget is. Mondjuk nem tudom mióta operálják az epeköveket... kezd érdekelni a téma ;-) Tehát az "epe" szóból kiindulva lehetséges lenne bármilyen az epehólyag feletti nyomásérzékenység vagy tapintható terime. Majd a láz... ez is utalhat ha fizikális diagnosztikai szempontból tekintjük a dolgot az epehólyag gyulladására (ami a cholelithiasis szövődménye is lehet), s akkoriban még antibiotikum híján könnyedén elképzelhető az emiatti exitus... :-( Úgy hogy én sokkal inkább lehetségesnek tartom az egyszerű epeköves betegséget epehólyaggyulladással, s antibiotikum, illetve megfelelő sebészeti ellátás híján a halált... A fejemet nem tenném rá, de lehetéges...

Lehetséges a typhus abdominalis is, melyet a Salmonella paratyphi nevű baktérium okoz, ma már ez a betegség is megoldott: gyakori kézmosás, élelmiszer és ivóvízhygiene, a fertőző források felkutatása, munkaegészségügyi vizsgálatok miatt.

 

Tényleg érdekesek ezek a dolgok :-)) és ígérem utána fogok járni, keresek irodalmat... ez már tudomány-történet!

 

a többi betegséget is folytatom és az eddigieket is pontosítom talán később :-) de most a 17-én esedékes avatásomra készülök ;-)

 

Üdv:

iater.

Előzmény: Vámpír (3)
Vámpír Creative Commons License 2005.09.16 0 0 3

Hirtelen most Móricz: Erdély trilógiájából a "franczuz-betegség" ugrik be. Ez nyilván a szifilisz, amit ugye bujakórnak is neveztek.

 

 

Nekem ami amúgy nagyon tetszik, hogy régen a nevén nevezték a dolgokat. Pl. az "Élet a régi Magyarországon" c. könyvemben van egy apróhirdetés, ahol mosónőt keresnek a Hülyék Intézetébe. :) De ugyanígy tetszik a Tébolyda megnevezés is.

LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 2
Bocsánat, eltévedtem: az alábbi hozzászólást máshová szántam.
Előzmény: LvT (1)
LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 1
Corrigendum: Az új, betegségnevekkel foglalkozó topik neve, és címe lemaradt: <Betegségek régi nevei>.
Előzmény: LvT (0)
LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 0
Tisztelt Topik!

Beidézem ide szerkesztve azokat a hozzászólásaimat a „Nevek családnevek magyarul”, ill. „Családfakutatás” topikokról, amelyek ennek a topiknak a megnyitását iniciálták:


---------

> Még egy kérdés, bár nem szorosan ide tartozik: halotti bejegyzésekben gyakran szerepel az “epehideg” betegség, mint halálok. Mi ennek a mai megfelelője?

Utánajártam: ez nem egy olyan kórkép, aminek ma megfelelője lehetne, mivel inkább egy, az adott kor által vélelmezett tüneti leírás, amely több – és alkalmasint koronként változó – betegséget mos össze.

Az első forrásom a Ballagi-féle szótár volt 1987-ból: eszerint az epehideg(lelés) nem más, mint az epeláz szinonimája. Az utóbbiról ezt írja:

epeláz: fölösleges epekiömléstől előidézett lázas betegség (1873)

Ugyanerről a Pallas Nagylexikona:

Epeláz (febris bilisa), elavult orvosi kifejezés, amellyel régebben olyan lázas betegségeket illettek, amelyek epés hányással, vagy sárgasággal jártak. Az epés hányásnak nincs jelentősége, mert az epe a hányási mozgások alatt kerül a gyomorba, s előfordulhat ez minden hányással kezdődő lázas betegségnél. Tulajdonképpen való epeláz lenne tehát a Weil-féle betegség* és az atrofla hepatis flava (sárga májsorvadás). Régebben az epés jelzőt számos betegség mellé függesztették s volt pneumonia biliosa, epés tüdőgyulladás, malaria biliosa, epés hideglelés stb., legtöbbször azonban az akut gyomorhurutot meg a tifuszt illették e néven. (1893–1897)

* Weil-betegség: leptospirózis következtében fellépő súlyos, életveszélyes, vese- és májelégtelenséget okozó, sárgasággal járó vérzéses láz.

Vagyis bármi lázzal, és epés hányással, széklettel járó lázas állapotot jelenthet.


---------

> forróláz

Bármilyen magas lázzal járó betegség, aminek a kóroka akkoriban rejtve maradt, többek közt a malária (avagy váltóláz)


> hideglelés

A láz korabeli szinonímája, ezt is igen gyakran – de nem kizárólagosan – használják a malária leírására.


> Sorvadás

Bármiféle általános elerőtlenedéssel, legyengüléssel járó állapot, különösen a tüdő-tbc (tüdőbaj, tüdővész, hektika).


---------

> sinlődés, (ezt ma depressziónak mondanám - árva 27 éves hajadon halálának oka)

Ez még egy szinonima a sorvadásra-aszkórra. A Ballagi-féle szótár megfogalmazása (1873) szerint: sinleg*: kórállapot, melyben a beteg folyamatosan fogy, sinlik, különösen annyi mint aszkór, ugyanitt igeként „sinlik: nyomorgó, beteges állapotban van”.

(* A sinleg egy nyelvújítási szó a sinlés, sinlődés helyett.)

Tehát ez is általában a tbc-t jelöli, bár bármi más is lehet, mivel a korabeli kórmeghatározások a tünetet írják le, nem a kórokot. Egyébként is nehéz a dolgokat a mai fogalmakkal párosítani, minthogy a betegségek akkori osztályozása alapvetően a „száraz” és a „nedves” kórok kettősségén alapult, amely a mai ésszel megfoghatatlan. A sorvadás, a sinlődés, az aszkór egy általános megnevezés volt a lassú, testsúlyvesztéssel járó, halálhoz (is) vezethető „száraz” kórra. (Ez a tbc-vel csak úgy kapcsolódok, hogy az volt az egyik leggyakoribb „száraz” kór.) Nem merült fel, de beidézem ide a „nedves” megfelelőjét is Ballagitól:
senyv: mindenféle kór, betegség, melyben a növényi és állati test nedv-része romlásnak indul”.


> aszkórt én is találtam.Fogalmam sincs, hogy mi.

A fentiekből már sejthető, de a topiknyitóban megadott linkről beidézem ide az ott található definíciót: aszkór: minden olyan, pontosan meg nem határozott betegség (pl. tüdővész, sorvadás), amely nagyfokú legyengüléssel, lesoványodással, elsorvadással jár”.
Álljon itt Ballagi meghatározása is: aszkór: a testet lassan-lassan elfonnyasztó, halálhozó száraz betegség”.


> vízibetegség

Ua. mint a vízkór(ság), azaz „betegség, melyben a testrész bőre alatt feles víz gyülemlik”. Vagyis az ödémásodás, mint a szívelégtelenség, vesebetegség, máj-zsugorodás stb. tünete.


> ínláz

Ua. mint a hagymá(s)z, azaz „idegláz, melyben a beteg többnyire eszméletén kívül van (typhus)”. Vagyis tífusz, bár ennek akkoriban tágabb jelentése volt: ‘eszméletvesztéssel járó lázas állapot’, a mai értelemben vett tífusz akkori neve has(i )tífusz, hasi hagymáz.

Másutt felmerült ennek a kórképnek egy korabeli szinonimája: epehideg(lelés) vagy epeláz. Ez utóbbiak abból a megközelítésből írják le a kórképet, hogy epés hányással, széklettel társult.


> köldökgörcs

Erre nem találtam adatot, értelmezéséhez támpont lehetne az elhunytak kora. Ha csecsemőkről van szó, akkor a legvalószínűbbnek tűnik az elfertőződött köldök miatti görccsel járó lázas infekció, esetleg a köldökvérzés. Felnőttek esetén talán a köldöksérvet és annak végzetessé váló szövődményeit jelentheti.


> pokolvar

„Az ember testén feketés, mérges daganat”. E tünethez társuló leggyakoribb korabeli betegség a lépfene (de minden más sötét, beszáradó hólyagokkal járó megbetegedés is lehet).


> Szent Antal tüze

Ez valóban az orbánc.


> eskór

Epilepszia


> Patécs - (petechia, pittacium), kicsiny, gömbölyded vérzések a köztakarón, melyek súlyos fertőző betegségeknél lépnek fel s a néphit szerint is kedvezőtlenné teszik a kórjóslatot. (Pallas) - nehogy megkérdezd, hogy mi a köztakaró!!!

Ez is tünet, nem betegség, bár a Pallas meghatározása jó, de megadom itt Ballagiét (1873) is, valamint Brencsán-féle a modern Új orvosi szótárét (1983):
1873: patécs: lázas betegségből származó vörös v. kékes foltok a testen (febris petechailis)”
1983: petechia: pontszerű vérzés a bőrön”.

N.B. A köztakaró szót a mai biológiai szaknyelv is használja. Ember esetén ez valóban a bőrt jelenti.
Előzmény: LvT (-)
LvT Creative Commons License 2005.09.16 0 0 topiknyitó
Elsőnek is egy, a tárgyhoz kapcsolódó webes link: <http://www.leveltar.fejer.hu/konyvek/evkonyv_24/szomagyarazat.html>.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!