(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
Nem tudom, hogy ez a legmegfelelőbb Topic e, de talán tudtok segíteni (ha másban nem, abban, hogy hol kéne inkább ezzel kapcsolatban információt szereznem).
Szóval, a földszinti lakást, ami egy nagy belmagasságú lakás, kb. 2 éve újítgatják (pár napot-hetet dolgoznak rajta, aztán akár hónapokig szünet). Begalériázták és ha jól láttam légcsatornák is beépítésre kerültek.
Ma ismét előkerült a fúró. Az ablakból lenézve látom, hogy elkezdtek klímát vagy hőszivattyút telepíteni a lakás külső falára (a légcsatornák miatt azt gondolom, hogy hűtés és fűtés is erről fog menni). Csakhogy ez a külső fal kvázi egy csatorna, aminek egy oldala nyitott (talán ezt hívják Lichthof-nak?). A földszinti részen az alsó fele be is van falazva (így valószínűleg még jobban szigeteli a hangot). Az elsőn lévő néninek és nekünk is 3 ablakunk nyílik erre a “csatornára”.
Én Budán a Hűvösvölgyben talákoztam légréses fallal. Meg sok helyen a két ház közti12-12 cm-es tűzfalakkal. Az előírás 25 cm volt. Azt mondták, hogy a két ház meg a közte levő légrés kiadja a 25 cm-t.
Be kell menni az építési hatósághoz és el kell kérni a saját és a szomszéd ház építési engedélyét. De ettől a vizesedés nem fog megszünni. Két fő irány van a megoldásra. Az egyik lebontani és újat építeni, a másik megakadályozni a vizesedést. A szomszéd kertje felöl megmagasítani a terepszintet (gát) és szivárgó. A szivárgóból is el kell távolítani a vizet. Könnyen lehet, hogy szivattyúzni kell. Érzésből az új ház a nyerő irány. De el is lehet adni vagy tudomásul lehet venni a vizesedést.
Dolgozunk olyan 24x 9 méteres házon- a földszint belmagassága 3.2 méter volt, ahol a középső tartófal 12-es tégla volt, alap nélkül, kb. 6 cm ki hajolva a 3.2 méteren. KB. 1947-ben épült. Az emelet egy 2.7 méteres belmagasságú manzárd volt, egy erősen megtőrt tetőszerkezettel. A válaszfalak 8cm vastag salakbeton, vakolva. Földszint feletti födém fagerendás. A
Bontani nem lehettet, szétdobtuk az egész házat. Csak a külső falak és a tetőszerkezet maradt meg. Volt ott minden, alapozás a belső falnak, födém fémszerkezetből, új lépcsők, stb.
Nálam is hasonló a helyzet. Úgy néz ki , hogy 30-as tégla főfalak, válaszfalak ugyanez a tégla futóra téve, ez egy 72'-ben épült ház. Szintén van egy kivenni kívánt válaszfalam, annyi, hogy a székállás nem a válaszfal feletti födém-gerendára terhel, hanem a mellette lévőre. Vagy talán a kettő közé, ezt még nem mértem ki. Mondjuk kisebb a fesztávom mint a sporttársnak, csak 4m.
A II. VH. előtt, sőt még némileg utána is a 12/14 cm vastag fal teherhordónak szamított HIVATALOSAN!. Lehet, hogy utána még hosszú-hosszú évekig ez élt a köztudatban!
Nyilván tipikus kádárkocka. Statikussal megnézetni nem ártana, mert lényeges lehet, hogy a tető függőleges tartói (székállás) hová terhelnek. Lehet éppen alóluk vennéd ki a falat.
Egyelőre tájékozódni próbálok, és ehhez kérném a segítségeteket.
Adott egy 70-es években épült ház, beton alapon, b30-as falazattal.
Ebben az épületben bontanék ki néhány falat, hogy egy nagyobb helységet kapjak.
A régi helységek aljzatai sajnos nincsenek egy szintben. Simított beton, csempe, kátrányos parkatta, mint végleges burkolat esetenként 1-4 centi szinteltérés.
Nem igazán tudok jó megoldást, hogy egy szintbe hozzam a padlószintet.
Marad az aljzat feltörése.
És itt jönnek a kérdések.
Nincs szerelőbeton, ebből kifolyólag nincs vízszigetelés a padló alatt, csak az alapon a falak vonalában. A falak nem vizesednek. A padló esetében sem tűnik úgy, hogy érdemi mennyiségű víz jutna fel valahol.
Milyen működőképes rétegrend képzelhető el,(a költségeket szem előtt tartva :) ), ami fogadni tudna 10cm hőszigetelést, és végleges burkolatként, hidegburkolatot és laminált padlót.
Működőképes lehet egy, a régi aljzat feltörése és kellő mennyiségű föld kitermelése után....
Vastag fólia - 2 cm xps - 8cm eps100 - fólia - 6-8cm aljzatbeton rétegrend.
A betonba legyen vas esetleg makroszál, vagy nem szükséges ide. Dilettációs hézag kell-e, 6,8m x 4,7m a leendő szoba méretei.
A gipszakarton profiloknál létezik ajtókeretnek való UA profil, ami 2.5 mm vastag.
Létezik 3 és 4 méteres is. Két profil le kell talpani függőlegesen a padlóra és a mennyezetre, a fal mellé. A talpak megoldhatók egy 45 fokos bevágással és 90fokos lefordítással.
Arra kell szerelni két UA-át viszintesen. Oda fel lehet fúrni a bojlert.
A UA-kat be lehet gipszkaronnal burkolni és a csöveket is be lehet építeni a maszkolásba, így nem kell vésni a falat.
Azt még a vízszerelő is képes megcsinálni, hiszen beépített kagylókat és wc-ket telepitenek naphosszat.
Mutasd meg a szakinak amit leírtam és ha kifizeted, megcsinálja.
A 2k ragasztó a házzal együtt lesz elbontva, viszont a falvastagság kritikus, mert szomszédtól elválasztó "főfal"-ról is derült már ki, hogy élére rakott téglából készült (amikor átlyukadtunk a szomszéd kamrájába :-) ), hétker, gangos-körfolyosós nagypolgári lakások ügyesen felosztva másfélszobás lyukakra.
Meg kéne nézni, hogy cm-ként mit tud a szerkezet, mert azért az nem jó, hogy a menetes szár viszi magával a fal egy részét is. (ameddig hat a ragasztó)
Szitahüvely, beragasztott menetesszárak, terheléses vizsgálatként 1-1 ember rácsimpaszkodik, megrángatja. 150 kg (2 ember) 50% túlterhelés plusz biztonsági ráhagyás a rángatás dinamikus erőhatása, ami a falon lógó bojlernél sose lesz.
Sőt azt is megtudtuk, hogy van egy ház a 14. ker.-ben aminek az egyik nagypolgári lakásának a falai salakból készültek.
" Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze? "
Nem volt még szerencsém ilyen lakást látni.
Ugy tudom hogy lakások födémeit szigetelték korábban ilyen olyan salakkal, kevés eredménnyel. Aztán bizonyos építő elemeket...pl. a közép panelt gyártották salakból, kohó vagy martin salak nem tudom.
a kérdező Esztin látszik, h teljesen amatőr (nem megbántva), vagyis a mérhető adatokon kívül minden más után keresztkérdésekkel kell nyomozni. ez nem kérdezőbiztosi állás (ahol mindegy a hiba), hanem statika, ahol bedőlhet/beszakadhat a villanybojler a kádra, benne az élő fázissal, a válaszfallal együtt).
de ha már ilyen profi látó vagy: a "salak fal" az pontosan milyen is?