"Tehát ha jól értem: itteni noname emberek (pl. én) adnak tanácsot neked, te elmondod az ismerősödnek, az meg ez alapján adja a megbízást a kivitelezőnek? Jól hangzik!!!"
Röviden: igen :)
Bővebben: Erre a fórumra általában tanácsért jönnek az emberek. Sok esetben igen hasznosakat is lehet kapni. Rendszeresen olvasom ezt a topikot évek óta. Ahogy láttam, van itt jó pár ember, akik tapasztaltabbak, jobban értenek a dolgokhoz, mint a környékünkön fellehető legtöbb "szakember". (A jelenleg felfogadott építész konkréten azt mondta, hogy klímával lehetetlen fűteni, mivel 0 fok alatt nincs semennyi hő a levegőben :). Így tőle nemigen szeretnénk tanácsot kérni.
Egyelőre csak tervezési fázisban van a dolog, felmérjük a lehetőségeket.
Egy családi háznál ez egyértelmű, de egy autószerelő műhelynél vajon nem más a helyzet? Itt éjszaka, hétvégén kár lenne fűteni / hűteni. Plusz a nagy ajtók is sokat lennének nyitva.
Nézegettem a Bramac therm, Austrotherm mandzárt grafit, Ursa rendszereket de ezeknél az egész tetőfelület szigetelése kerül. És marha drága. Nekem ugye a térdfal, ferde sík és a mennyezetet kéne szigetelni ( van rajtuk most is kb 10 cm)+ légzáróvá tenni. Belülről nem szeretném. Tudtok erre valami jó megoldást?
Kérlek szépen, ha megvan, számolj be, hova, mivel, miből, hogyan csináltad a szellőztetést. Ha off itt, akkor is, írj kérlek privátot majd, vagy valamit, hogy megírtad a szellőző topikban. Érdekel egy ilyen automatikus szellőztető, ami nem horror árú. Köszi előre is.
Elsőnek a padlást, utána a falakat szigeteld. Ha jó vastag a szigetelés, akkor simán kifűti jó hatásfokkal egy kondenzációs kazán, mert vagy azt építesz be szabályosan, vagy valami mást feketén, ha találsz. Ha a tetőteret beépíted, gondolom repül a tető, akkor mehet vele a gyapot is majd.
Ha kevés víz van a radiátorokban, az jó, könnyebb a dolga a kazánnak, bár a csövekben még így is van elég víz.
Jó móka lesz, ha normális szakikat találsz, akik nem röhögnek ki, amikor a 12-20 cm grafitos szigetelést megemlíted :D
Igen van alatta ilyen fekete fólia.Gerendák 80%-ba cserélve vannak a födém le van betonozva.Nikecelt mindenképpen leszedem, mert nem is tetszik meg a tetőt karom szigetelni mert majd be akarom épiteni idővel.Hát a radiátorok nem öntött vasbol vannak de a csövezése az a régi jó vastag fém cső.Gáz kazánt cserélni akarom csak még nem tudom milyenre.Eddig elméletben a kondenzációs gáz kazánnál tartok.Meg szeretnék napelemet is.Idővel meg napkollektort is.
Nem rossz ez. Ha az eresz alatt kilógó rész téglából van, még szerencséd is van, csak kiszeded, és mehet fel a fali eps a padlásra, ott meg csak nekitolod a gyapotot. Tetőfólia van az alatt az új cserép alatt? Gerendák, lécek cserélve lettek? Llegalább a léceket illik ám.
Én leszedném a nikecellt, már csak kíváncsiságból is, van-e alatta penész. Ha a padlást nem használod, akkor mindenképpen jobb oda leteríteni a szigetelést, 200 ezer alatt megúszod.
De ugye ha leszeded a nikecellt, akkor javítani kell a plafont. HA telibe lett kenve ragasztóval, akkor elvileg nem lehet gond, de hát ki tudja. Biztosra nem fogja neked mondani senki sem, ez biztos :D
Ha tavasszal lesz szigetelve a fal, én először megpróbálnám a gázkazánt, hátha. A fa drága, és sokba kerülne helyreofozni azt a rendszert. Bár gondolom öntöttvas radiátorok vannak, azokkal megszenvedne a gázkazán is...
Hát kifűtenem olcsóbb lesz mint a jelenlegi házamat az tuti....(havi 60-70ezer FT 220 nm)Szarul csinálta meg az előző tulaj a fütési rendszert én meg nem akartam vele szarakodni így eladtam.Ezt a mostani házat olcsóbb lesz kifűteni az tuti.Kazánt kell cserélni mert nem ma darab.A tető szerencsére nem rég lett cserélve.Szigetelve nincsen se a tető sem a födém.Azt ugy oldotta meg a bácsi hogy belülről végig nikecelezte a födémet. -.-"Itt van kép: http://indafoto.hu/azureand
Sajnos szeretik erőltetni a dolgot, nem is gondolnak rá, hogy nekik ott egyedül nem igazán kellene élniük, meg sem fordul a fejükben hogy eladják, és jellemzően ketten, elköltözzenek egy kisebbe mondjuk 50-60 évesen...
Tető milyen állapotban van? Oda éri meg legjobban leteríteni 25-30cm gyapotot, minimális vizet vagy havat páraáteresztő fóliával át lehet vészelni.
Van aki csak leszedte a régi cserepet, tett alá tetőfóliát, vissza a régi cserép, és azt mondja, mint ha picivel jobban szigetelne, kevésbé szökik a meleg. Amúgy meg szar dolog a tetőcsere, mert sokba kerül, és lényegében ,,csak'' nem ázol be, meg ,,csak'' nem borul a fejedre, + esztétikai szempontból lesz jobb...
Vízszigetelést megoldani, szigetelni, közben meg elmenni albérletbe? Lehet jobban kijössz, milyen fűtés van kiépítve? Sejted mennyi lesz egy ilyen se kicsi, se nagy házat kifűteni?
Hát nekem a ház egyik része ilyen vegyes kő fal a másik fele pedig tégla.De anynira nem vészes csak a bácsi a ott lakot "kicsit" el hanyagolta...egyedül volt a 108 nm-en és nem is fűtötte ki rendesen...stb. Sajnos neme egyéb okokból midnenképen be kell oda költöznöm mielőt bármi is meg lenne csinálva... :( Mellékeltem egy képet is a házról hátha jobban tudtok tanácsot adni.
Rendben akkor le mondok a gyapotról :) Esetleg valaki tud olyan szakit aki ért is a víz szigeteléshez?Nálam ha jól tájékozodtam valószinűleg csak az injektálásos jöhet szóba a kő fal miatt... :(
Ja, gyapot. Ha megszünteted az okot, vársz egy esős évszakig, és ha nincs semmi gond, lehet eps-sel szigetelni. Téglára túl drága a gyapot, nincs annak a szerencsétlen háznak tüdeje, hogy lélegeznie kelljen. Sőt, vályogra is lehet eps-t rakni, azt mondják semmi gond vele. Ha tényleg így van, és rendesen szellőztetnek, akkor elvileg nem vehet fel vizet sehonnét a fal, alap esetben is pár % pára mászkál a falon keresztül, az okosabbja egyszerűbb utat keres...
Nem gáz, megoldható az esetek 99.8%-ában. Viszont ha nem oldható meg, akkor nagy cumi van...
Helyes, hogy előbb az okot szünteted meg, 2-15-40 év sikertelen kezelés helyett.
Ez esetben, tudom hogy mindeki azonnal akar költözni, de talán nem kéne. Meg kell szüntetni a vizesedést, megnézni mi történik, és ha minden rendben, lehet költözni.
Nekem van egy olyan gyanúm, hogy a padló alól is szökhet fel pára. Amelyik szobát leterítettük kátránypapírral, ott már minimális a penész, a többiben meg még van, azokat majd valamikor felújítjuk.
Pára ellen szellőztetni kell, szigetelni, folyamatosan fűteni, és jó helyre is kell tenni a bútorokat, külső fal elé pl. ne tegyünk szekrényt. De ha látszólag minden rendben, még akkor is előjöhet a rohadék. Itt is leírom, ma már másodszor, egy minimál áras szellőztetőrendszer ki fogok építeni. Gyári elemekből, kivétel a ventillátor, ha találok olcsóbban 100-120m3 / órát tudó halk darabot, alacsony fordulatszámmal.
Köszönöm a választ!Azért gondoltam a kőzetgyapot szigetelést mert kicsit vizesedik a ház.(igen az a probléma lesz meg oldva utána szigetelve.)És mivel a gyapotnak jobb pára áteresztő képessége ezért gondoltm erre.Majd még csak most fogunk költözni a szóban forgó házba.Másik hogy az ablakokat az előző tulaj kicseréltette már műanyag nyílás zárókra és félek túl nagy lesz bent a pára tartalom.
Tehát ha jól értem: itteni noname emberek (pl. én) adnak tanácsot neked, te elmondod az ismerősödnek, az meg ez alapján adja a megbízást a kivitelezőnek? Jól hangzik!!!
Mondjuk értem, miért gondoljátok jó ötletnek a belső szigetelést is, de a kinti+benti szigetelés (mondjuk 10+2 cm) árából tehetnétek 20 cm-t kívülre, a klímákat meg be lehet állítani úgy, hogy 1/2 órával kezdés előtt kezdjenek fűteni...
Felesleges a kőzetgyapot. Amennyit tudsz, akár 15-20cm grafitos eps sem sok (20-25cm fehér eps-nek felel meg ha jól tudom). Akár még passzív közeli házad is lehet ha sokat szánsz rá.
Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok hogy kb milyen vastag kellene az alábbi házra?Kőzetgyapot szigetelést szeretnék.A vastagabb falak kőből vannak a vékonyabbak pedig tégla falak.Ha valaki tud segiteni azt meg köszönném.Tető térben sincs még szigetelés.
Egyik ismerősöm autószerelő műhelyt fog építeni, kb 100m2. A falak 30 cm Ytong-ból lesznek (jutányos áron jutott hozzá), kívül EPS szigeteléssel (talán 10 cm).
Arra gondolt, hogy a fűtést/hűtést 1-2 klímával meg tudná oldani, csak napközben kellene fűteni/hűteni 8-17 óra között. Mivel a falnak van valamennyi tömege ezért tovább tartana felfűteni. Az jutott eszébe, hogy mi lenne, ha belülre is tenne pár centi szigetelést. Így szinte olyan lenne mintha valami könnyűszerkezetből lenne, hamar reagálna a fűtésre. Pára meg nem nagyon keletkezik egy műhelyben, az ajtók is sűrűn lesznek nyitogatva.
A szomszédomnál most szigetelnek, igen -10 ben :D 10 cm-es fehér hungarocellel, 1,6 millióért + járulékos költségek az állvany által okozott károk helyreállítása.
"Ne vizezd össze, mert valóban tapad, de az ront a szigetelő képességén."
A cellulóz felszínére spriccelt pár csepp víz egy órán belül nyomtalanul elpárolog."
Így van, összetapad és egybe lesz, a laza levegős szerkezete megszűnik. És éppen ez, a levegős szekezet az, ami szigetel a polisztirolban, az üveggyapotban és a legtöbb szigetelőanyagnál, a cellulózpelyheknél is. Ezért baj az, ha "összesik" (mert eltűnik belőle a gyanta kötőanyag) a súlyánál fogva kőzetgyapot szigetelés.
Tehát a befújt cellulóznak nem a vizessége miatt romlik a hőszigetelése, hanem a szerkezet változás miatt. Amit visszapelyhesíteni csak úgy nem tudsz. Ezért tettem én rá a vékony árnyékhálót (Ilyenbe adják csomagolják sokszor a krumplit a boltban, ha nem ugrik be mi ez), ami nem nyomja össze de esetleges nagy kinti szélnél sem tudja a padlásbeli légáram felkapni.
Megtapasztaltam, mert a külső padlásfeljáróm ajtajánál egy darabig nagy esőknél befolyt egy kevés víz és összeesett ott a cellulóz, de amint megszáradt maradt ugyanolyan tömbben.
jajj de sok ilyen van.. Én is szoktam beszélgetni ismerősökkel, de totál fogalmatlanok.. Belső szigetzelés meg stb, meg neki szilikát a háza, és az jól szigetel, födémen salak.. De 15-16 fokra hűl a háza a 19 ről ha nincs otthon, és 500e a tüzifa egy szezonba.. Mondtam neki h terítsen gyapotot a födémre, de ő belülre akar a mennyezetre álmenyezettel..
A jurtában lakó népek generációk százai óta tudnak jól bánni azzal a kevéske hővel,
viszont Magyarországon láttam már olyan családi házakat, aminek nagyobb volt a fajlagos hővesztesége mint egy jurtának :) de a lakók zokszó nélkül kifizették minden évben a négyzetméterenként 1 mázsa feletti tűzifát és meg voltak elégedve a házzal :)
A Totalcar népítéletében szoktam jókat röhögni azokon az ELÉGEDETT autótulajdonosokon, akiknek az autójuk már öt éves, már van benne 70 ezer kilométer és még csak háromszor kellett szervizbe vinni 100.000 Ft feletti javításra.... na a házuk "mindössze" 200 ezres fűtésköltségével is túl sokan vannak megelégedve... de szerintem egy ház hőszigeteltséhét ne a tulaj igénytelensége megelégedettsége alapján határozzuk meg ;)
Padlásra fújt cellulóz szigetelés kapcsán kérdeznék, nálam így lesz befújva a padlás. Beszéltem egy emberrel akinek van ilyen, azt mondja nagyon jó de őt zavarja hogy mikor felmegy a padlásra akkor a padlásajtó felnyitástól meg bármi egyéb kis huzattól száll a cellulóz a padláson. Egy kivitelező cég oldalán olvastam hogy "különleges anyaggal" permetezik a padlásra szabadon befújt szigetelést és úgy kap egy réteget az anyag és úgy már nem kap bele a szél. Kérdeztem egy másik ilyen ház gazdáját is, ő azt mondta hogy vízzel permetezték be nála, és ott lényegében a víz oldott sói adnak egy vékony "bevonatot" a cellulóznak. Tudtok erről valamit, mi ez a különleges anyag, vagy csak parasztvakítás és vízzel kell permetezni?
Építenek "látszólagos" rönkházakat is, ahol a falban hőszigetelő réteg van és csak a fal külső rétege / burkolása olyan, mintha a ház rönkből épült volna. Olyan is van, amelyik csak kívülről látszik rönkháznak, belülről simák a falak (sőt, olykor nem is fa van a belső falburkolat).
Sőt, akár egy téglából épült házat is lehet úgy burkolni, hogy rönkháznak látsszon.
"Alaszkában, Szibériában, Kanadában megfelel az embereknek. "
Ha valaki a háza melletti erdőből ingyen szedi a tűzifát, vagy más okból nem nagyon érdekli a fűtésköltség, annak Magyarországon is tökéletes a rönkház.
Aki viszont 0,5-0,9-esnél jobb hőszigetelésű házfalat szeretne, az a fát nem tekinti hőszigetelő anyagnak.
Az, hogy légrés, az önmagában marha kevés, ha nincs átszellőztetve. Bizonyos szakmai körökben szokás olyan csúcstechnológiás légréseket gyártani, aminek alul nincs bejárata a külvilág felől és felül nincs kijárata a külvilág felé, tehát áll benne a levegő, magyarul szart sem ér, olyan, mintha ott sem lenne :) Amikor úgyis belezed a tetőd, akkor ellenőrizd le ezt is, ha muszáj akkor csinálj rá szép nagy lyukakat alul/felül minden egyes lécközben. 3 centi légrés nyári hűtő hatása kb nulla, de legalább télen rendesen hordja ki a párát.
A télikertben mértem a hőmérsékletet infrával és bizony egy sima 5x15-ös padló jobb szigetelő mint a csoda műanyag ablak kerete vagy az üveg. Ettől még nem árt egy kevés gyapotot tenni a szarufák elé is.
Mindenekelőtt remélem, hogy a rétegrendben az "ellenlécezés 3cm" sor azt jelenti, hogy "a külvilág levegőjével folyamatosan átszellőző légrés".
"gondoltam lehetne javítani a hőszigetelésen is"
A 14 centi olyan vastagság, hogy hőszigetelésnek túl vékony, de ahhoz már túl vastag, hogy UTÓLAG költséghatékonyan vastagítsunk rajta. Viszont feltételezem, hogy minden szarufáid egy-egy hőhíd (nincs hőszigetelve se kívülről se belülről), mert a fa a gyapotnál háromszor rosszabb hőszigetelő anyag. Tehát én
- leszedném a jelenlegi fóliát,
- legalább 10 centivel befelé meghizlalnám a hőszigetelést (ha NAGYON szegény vagyok vagy nagyon kicsi a tetőtér akkor csak 5 centivel) úgy, hogy jól takarja a szarufákat
- új párazáró fólia (jó erős anyagú és 4 méter széles)
Ez az, amin még vitatkoznak a szakértők. A jogszabályban van ugyan hivatalos definíció, de nagyon sok kérdés és szakmai kritika vetődik fel a pontos számításokat illetően. Most érjük be annyival, hogy ha elérjük a 2018-tól érvényes, szigorúbb követelményeket (max. 140 kWh/m2év energiaigény, megfelelő U-értékek stb.) és az éves energiaigényünk 25%-át megújuló energiával állítjuk elő, akkor a jog értelmében már elég közel kerültünk a nulla energiaigényhez, és élvezhetjük hatékony, környezetbarát otthonunk minden előnyét.
Hm, én olyan 100 körülire saccolom /m2, de tuti 140 alatt van, és a fűtés 100% megújuló, akkor közel 0 energiás lennék? :)
pvc fólia (?) 0,01cm nútolt deszkaburkolat/farostlemez (eltérő az egyes helységekben)
Itt a belső burkolatot gipszkartonra szeretnénk cserélni, és ha már bontunk, gondoltam lehetne javítani a hőszigetelésen is. Jelenleg elvileg ez így 0,26ot tud, a kérdésem: mit érdemes/kell változtatni, ami még nem aránytalan (soha meg nem térülő) költség, viszont hatékonyan növeli a hőszigetelés minőségét? Tehát lehet e ezt belülről, viszonylag egyszerűen tovább növelni. Pára, szellőzés szempontjából a meglévő rétegrend rendben van?
Régen lehetett kapni olyan klímaberendezést (Ozone Aqua), amelyhez volt egy bojler is, télen a külvilág levegőjéből kivont hővel fűtötte a bojler vizét (meg a lakást), nyáron a lakás levegőjéből vonta ki a lakáslevegőből a hőt a vízbe (tehát vízmelegítés közben hűtötte a lakást).
Vannak olyan hőszivattyús bojlerek is, amelyek kizárólag a lakáslevegőből dolgoznak (télen is a lakáslevegőt hűtik), ezeket nem tartom túl bölcs befektetésnek :)
Sajnos nálunk ez nem így működik. Pancsol mindenki. :( 3-an vagyunk. 300kWh/hó biztos,hogy számolnom kell, ráadásul nekem nincs vezérelt áramom csak A1, mert eddig 160literes gázbojlerrel nyumtuk. Vezérelt óra kiépítése, meg engedélyeztetése megint egy tortúra lesz.
"Lehet félre írtál valamint, 50 cm XPS vastagságban?"
Lehet félre olvastál valamit, mert én egy szót sem írtam vastagságról :)
A kérdezőnek 50 centi magas a lábazata, az XPS tábla viszont 60 centi széles és azon gondolkodott, hogy érdemes-e a plusz 10 centi által hozott kevéske extra haszonért rettentő sokat erőlködnie. (nem érdemes)
Kevés vízzel :) Mivel emésztőnk van, emiatt is.. Én levizezem magam tussal, csap elzár, szappanozás, öblítés :) Azért nem extrém kevés vízben hogy épp csak megnyitom, de nem is bőven.
A ház lábazata 50 cm magas. A talaj síkjában az alap viszont kiugrik 5-8 cm-t. Erre menne fel 12 cm vastag 60 cm magas XPS lap. Arra gondoltam, hogy a maradék 10 cm magasságú XPS ből kívánom a kiugró rész helyét és így le tudom tenni a talajszint alá. Igaz, hogy a vastagságból bukok jelentős mértékben. Vagy felrakom simán 50 cm-ben. A ház kerülete 39 méter és nem lenne kis meló körbe vésni. Kb 6 méteres hosszban már járda is van. Energetikai szempontból mi lenne jobb? Van jelentősége a +10 centinek?
Az emeleti nagyobb szobában egyébként hőszigetelés nélkül 10 fok alatt volt reggelre a hőmérséklet.. Sőt, 5 fok körülire is emléxem amikor voltak azok a qrva hidegek tavaly, -17 és társai. Bár az ajtaja csukva volt, tehát ott nem áramlott be nagyon meleg. Most kb félig-negyedig nyitva hagyjuk. Na tető és fal szigeteléssel szépen tartja a 20 fokot, 19-20-21.
A következő adatokból vki ki tudja nagyjából kalkulálni, hogy milyen energiaosztályú lehet a házam? :) Most hogy rendes hidegek vannak, lehetett következtetni energiaigényre, szigetelés jóságára :) Egyébként elégedett vagyok a hőszigeteléssel, szépen tartja a meleget a ház.
Tehát most a nagy hidegekben napi kb 12 kiloval gyújtunk be a cserépkályhába úgy hpgy 2x6 kilo. Mértem mérleggel :) Nem mindig 6 volt, hanem 5.7 pl, de számoljuk 6-nak. Bükk, kőris, gyertyán, vegyük 20%nak a víztartalmat. A kéményem falazott kémény, a tetősíkig hőszigetelt(homlokfalon fut, így ugye kívülről szigetelve van, és a padlástérben is körberaktam 5 centi gyapottal).
A belső hőmérséklet 21 fok átlagban. A ház ugye tetőteres, 2x30 m2, a térdfal kb 1m. Lent 2.45 a belmagasság, fent 2.20.
Sziasztok! Ezzel a falsarokkal mit tudok csinálni? Szilikátból van a ház,azt mondták,hogy csak kőzetgyapot jöhet szóba de az nagyon drága.Esetleg valami más megoldás?Az ablak üveg alja is párás. Sok szellőztetés csinálok de még is ilyen.És ez azóta van mióta műanyag ablak van.Esetleg az ablakokba szellőzőt beépíteni?
Amikor ki kell tolni az udvarra a satupadot meg a szerszámos szekrényt, meg a nyersanyag tartó állványt, hogy beférjen az autó, az meglehetősen bonyolult. Mondjuk ha kerekek vannak az aljukon, akkor könnyű tolni őket és az udvaron egy nagy fóliával is könnyen letakarhatja két ember, a fólia szélét körben téglákkal lesúlyozni pedig igazán nem tart sokáig... végső soron tényleg nem bonyolult az egész ;)
Ha megunja a fóliával takargatást, akkor csinálhat nekik egy védőtetőt, ami alá csak be kell tolni. Legegyszerűbb védőtető mondjuk egy autóbeálló lehetne....
Erről eszembe jut egy vicc:
- Főnök, maradt egy talicskányi föld, mit csináljak vele?
Hát biza nem olvastam végig sok év sokezer hozzászólását. Rákerestem a konténer, vagy konténerház kulcsszóra, de sokat nem tudtam meg. Pedig nyilván nem mindegy, mit akarok szigetelni, hiszen te még ennek megközelítő ismeretében sem tudtál választ adni további részletek nélkül.
Nézd nem kötelező válaszolni, ha nehezedre esik és nincs türelmed hozzá. Feleslegesen strapálod magad olyan lehetőségek leírogatásával is, ami nem jó, vagy nem lesz jó. Te az a típus vagy, akinek egy konkrét kérdésre adott válaszából gyakorlatilag jó, ha 10% a használható információ, a többi mese, körítés, kifogás, mellébeszélés és töltelékduma. Szerintem a továbbiakban inkább ne is pazarold rám az idődet :D
Az összes kérdésedre a válaszok itt vanak leírva a fórumban, mégpedig igen sokszor. Ha ezeket olvastad volna és valóban levontad volna a tanulságot, akkor most nem kérdezted volna meg ugyanazokat a dolgokat.
Ráadásul most sem az általam hiányolt preferenciáidat sorolod hanem egész másról van szó. Kezdem azt gyanítani, hogy te ezt a fórumot valójában nem olvastad, csak írod :)
"Fanyalogva egyenként eldobálni őket". Nem talált:) Mindegyiket értelmeztem és - köszönettel - levonom belőlük a tanulságot. A kérdések és gondolatok csupán lehetséges megoldások keresésére irányultak, illetve a tájékozódás kedvéért, nem kész tervre. Ha úgy véled, hogy itt ingyen terv lejmolásáról van szó, hogy te időt nem kímélve leírd az összes lehetőséget, hogy kedvemre válogathassak, akkor cseppet túlgondolod a dolgot.
"Amúgy sok videomegosztón és cikkben a legjobb belső hőszigetelésnek a szórt habot látom (az nem derül ki a filmekből, hogy zártcellás-e)"
Azt te is látod, hogy a hőszigetelésnek számos jó módja van, az ezek közötti választást olyan információk segítenék, amelyeket te nem közöltél velünk.
Ha pl azt mondod, hogy "nem szeretném hogy a hőszigetelés kívül lenne, viszont pénzem van bőven", akkor EGÉSZEN MÁS irányból közelítjük meg a feladatot, mint amikor azt mondod, hogy "legfontosabb, hogy olcsó legyen". És nem csak ez a két kombináció létezik, az anyagi helyzetedet, az ott töltött idő mennyiségét, a belső helyigényt (terület/térfogat veszteség), a külső/belső burkolás esztétika/stílus fontosságát, az esetleg későbbi szállítási lehetőségét és gyakoriságát, stb stb ezen jellemzőket mind-mind súlyoznod kellene egy fontos-nemfontos skálán és nem kidolgoztatni velünk részletesen tucatnyi lehetséges kombinációt, majd fanyalogva egyenként eldobálni őket :)
A százféle lehetséges ügyfél-típus közül létezik néhány, akik számára valóban a konténer belső felületeire szórt purhab a legjobb megoldás, ők mondják a többi lehetséges megoldásra, hogy szerintük hülyeség. És létezik 95-féle olyan ügyfél, aki viszont a szórt purhabra mondatja jogosan, hogy az a hülyeség.
Amelyik cikk azt állítja, hogy ez vagy az a hőszigetelési módszer a világon mindenki számára jobb a többi lehetséges megoldásnál, az az állítás is egy hülyeség.
"Mondjuk ha kívül-belül kérnék javaslatot rétegrendre, akkor mit javasolnál?"
Túl kevés információ , nem tudjuk, hogy mik a preferenciáid, annyit meg nem fizetsz, hogy órákon át dobáljam neked a lehetséges kombinációkat, hogy abból válogathass kedvedre.
Én magamnak igyekezném eltüntetni a konténer jelleget, tehát kívülről hőszigetelném valami olcsó anyaggal és azon faburkolat (hajópadló vagy ál-fagerendák), felül zöldtető lenne annyira vastag talajréteggel, ami akár kisebb bokrokat is elbír. De ez után a konténer már nem szállítható egyszerűen :)
Egyrészt a konténer adott. Másrészt önálló könnyűszerkezetes építmény síkalappal, födémmel, tetővel, ácsolat stb-stb. felépítésére nem vállalkozom egymagam (max egy kerti szerszámosra), de egy adott dobozt más be tudok szigetelni, burkolni minden oldalról, sőt azzal szívesen el is bíbelődöm. Itt már adott az építmény "kerete", az alap, a padozat, a tető is. Szóval a kettő összegben, munkában, időben és volumenben messze nem ugyanaz. Az esetleges későbbi mozgathatóságról meg már nem is beszélve.
Nem görcsölés ez, inkább kíváncsiság, hogy esetleg van-e működő megoldás csak belső szigetelésre egy ilyen vasbódé esetében. Amúgy sok videomegosztón és cikkben a legjobb belső hőszigetelésnek a szórt habot látom (az nem derül ki a filmekből, hogy zártcellás-e), illetve írják, ahogy te is. A kérdés az, hogy egy ilyen belső szigetelés megoldás mennyire drága és hatékony egy külső+belső hőszigeteléshez képest (anyag + munka + külső pl. fa burkolással).
Mondjuk ha kívül-belül kérnék javaslatot rétegrendre, akkor mit javasolnál? Ami valószinű, hogy lécvázzal kellene/lehetne megoldani mindkét oldalon, illetve ha belül gipszkarton/fa a burkolat, kívül pedig faburkolatnak kellene lennie (mert ez tetszik). Tehát milyen rétegrendek és vastagságok lennének az optimálisak?
"Esetleg az első és harmadik megoldás kombinálásával azért lehetne törekedni a lehető legjobb párazárásra (pl. lemezre belül xps, rá még pluszban párazáró fólia is)"
Szerintem ne gondold azt, hogy bármiféle varázslattal jobbat tusz csinálni fél centi vas párazárásánál (hacsak nem vagy üvegműves :) az 1. sz megoldás a tudatlan laikusok és vastag arcbőrű (hazudós) mérnökök területe.
Zárt cellás hőszigetelést alkalmazva letojhatod a vas belső felén csorgó vizet, alul fúrsz egy pár lyukat, ahol kifolyhat, a vizes vasat evő rozsda meg talán csak 30-40 év múlva fog megjelenni a küldő felületen. De ha nagyon gazdag vagy, akkor lehet fújatni közvetlenül a konténered belső falára zárt cellás purhabot (létezik nyitott cellás, nehogy véletlenül olyat kapj!), az nem engedi oda a vashoz a párát, tehát tökéletes belső hőszigetelési megoldás lenne, ha nem kerülne 70-90 ezer forintba az ilyen hab köbmétere.
"A konténerek oldalfala "trapézlemez" szerű, tehát ha rátennék xps-t, akkor maradnának alatta függőleges irányú átszellőző "csatornák", amikben megfelelő kivitelezés esetén alulról felfelé áramolni tudna a levegő is"
Ha biztosítasz JÓL átszellőző légréteget a vas belső oldalán, akkor azon belül akármilyen olcsó hőszigetelő anyag is lehet, nem szükséges a drága XPS.
Tehát egy lehetséges olcsó rétegrend belülről kifelé: OSB, párazáró nájlon, eps (vagy üveggyapot+páraáteresztő fólia), átszellőztetett légrés, vaslemez.
"Talán még valamiféle szendvicspanel-szerű megoldás is jó lehetne"
Ha belülről is vastag fémlemez van, akkor közöttük lehet akármi. De miért görcsölsz a pára elleni harccal, amikor kívülről hőszigetelve minden ilyen gond egy csapásra megszűnik?
"de felmerült esetleg az extenzív zöldtető is, ami felülről elég jól szigetelne"
A zöldtető téli hőszigetelése kb lószart sem ér, viszont egy jó növényzet nyáron helyettesítheti a tető árnyékolását. Plusz jól is néz ki :) Tehát a tetőre XPS-t dobálsz, rá egy zöldtetőkre tervezett (víztárolós) drénlemezt, arra mehet a geotextília, a föld meg a varjúháj.
Esetleg az első és harmadik megoldás kombinálásával azért lehetne törekedni a lehető legjobb párazárásra (pl. lemezre belül xps, rá még pluszban párazáró fólia is). A negyedik is érdekes, erre már olvastam tőled más építménnyel kapcsolatban javaslatot. Talá lehet mindhármat kombinálni? A konténerek oldalfala "trapézlemez" szerű, tehát ha rátennék xps-t, akkor maradnának alatta függőleges irányú átszellőző "csatornák", amikben megfelelő kivitelezés esetén alulról felfelé áramolni tudna a levegő is (persze ez mégsem jó, mert akkor a pára éppúgy be tud jutni a belső térből, vagyis lőttek a párazárásnak...).
Talán még valamiféle szendvicspanel-szerű megoldás is jó lehetne, ahol egyszerűen két fémréteg között van a szigetelőanyag pl. PIR.
A konténer fölé épített árnyékoló fedés csökkentené a doboz átmelegedését, de felmerült esetleg az extenzív zöldtető is, ami felülről elég jól szigetelne (főleg egy belsővel kiegészítve) a melegtől, sőt a hidegtől s, de a falak akkor még mindig ott vannak.
- bármilyen hősigetelő anyag és azon belül egy LEGALÁBB UGYANOLYAN jól záró párazáró réteg, amilyen a konténer külső vas falának párazárása. Ez csak elméleti lehetőség, ilyet a gyakorlatban nem lehetséges kivitelezni. Azonban mivel a tökéletes párazáró réteg elméletben/tervrajzon jól mutat, valószínűleg ezzel a (valójában hibás) módszerrel hőszigetelik a gyári konténereket
- a hőszigetelést készítőjét nem értdekli a páraprobléma: a hőszigetelő anyagok egy kicsikét vizesen is hőszigetelnek, a folyamatos nedvesség és a jó hőszigetelési hatékonyság le van szarva
- zárt cellás, nem nedvességszívó hőszigetelő anyaggal: ez a megoldás nem törődik a vas lemezen egész télen csorgó vízzel, maga az ilyen hőszigetelő anyag vizesen is jól hőszigetel
- szellőző rés a külső fal belső oldalán: a hőszigetelés külső felületén hagyott légrésben folyamatosan jár a külvilág levegője (akármilen hőszigetelő anyag alalmazható)
"A vas nem engedi ki a külvilág felé a hőszigetelésből a lakók által termelt párát, viszont le tud hűlni annyira, hogy a belső felületén a párából folyékony víz csapódjon ki, amitől vizes lesz a hőszigetelésed, plusz megeszi a rozsda az egész házadat. Hőszigetelj kívülről, akkor a vas nem lesz hideg"
Ezt pontosan én is így gondoltam. Viszont számtalan konténert használnak, sőt laknak, ahol csak belül van szigetelés (lásd az sk átalakított lakókonténereket, vagy a kész irodakonténereket). Ott hogyan oldják meg? Tényleg érdekel függetlenül attól, hogy a külső szigeteléstől nem zárkózom el (vagy a kívül-belülről valótól sem).
Ha tehát mondjuk a belső szigetelés nem páraáteresztő, azaz mert egyrészt olyan anyagból van, vagy kiegészül egy párazáró fóliával, akkor a vas felé nem tud távozni, másrészt a szellőztetés, azaz a belül keletkezett pára eltávozásának megoldása megtörténik, akkor is kicsapódik a belső felületen a pára (a hőmérsékletkülönbség okán)? Esteleg a fémre belülről telibe rászórt habszigetelés nem tudja a lemezen a lecsapódást megakadályozni?
"készitettél életedben egy ácsszerkezetet, vagy legalább láttál készíteni?"
Az építmény már kész, tehát a plusz oszlopok nem a tető megtartása miatt kellenek, hanem azért, mert a nyitott autóbeálló eredeti oszloptávolsága túl ritka az utólagos oldalfal elemeinek rögzítéséhez.
"A talpfa, az oszlopok és a szelemen egyforma szélesek."
Ez jelenleg egy nyitott oldalfalú autóbeálló. Ha az oszlopai talpfára támaszkodnak, akkor az építő kétszeresen is hülye volt:
- egyrészt a gyakran vizes talpfák villámgyorsan szét fognak korhadni
- másrészt az oszlopok között átjárást balesetveszélyes botló-akadályokkal sikerült megnehezíteni :)
Ilyen esetekben az oszlopok alját az autóbeálló beton alapjára (vagy beton tuskókra) ültetném olyan horganyzott vas oszloptartókkal, amelyek a fa legalsó pontját az alul folyó esővíz felett legalább 15 centire tarják.
Ilyen tartókat lehet akár cikkcakkban is telepíteni, az újy oldalfal súlyát bírni fogják.
"Ha egy konténert szeretnék belülről hőszigetelni"
A vas nem engedi ki a külvilág felé a hőszigetelésből a lakók által termelt párát, viszont le tud hűlni annyira, hogy a belső felületén a párából folyékony víz csapódjon ki, amitől vizes lesz a hőszigetelésed, plusz megeszi a rozsda az egész házadat. Hőszigetelj kívülről, akkor a vas nem lesz hideg.
"Nekiálltam nézegetni a hőszigeteléseket, de akkora a választék, hogy nem tudom, hol induljak neki. Van a polisztiroltól az üveg-, ásványgyapoton túl még fagyapot stb. is."
He kívülről hőszigetelsz, akkor bármelyik jó, csak az igényességed és a pénztárcád szab hatást. Belülről vagy csak nagyon drágán vagy sok helyigénnyel lehet hőszigetelni.
"Légkondi lehetséges, ha semmi esély megoldani az adott szigeteléssel a forróságot"
A hőszigetelés télen nem fűt és nyáron nem hűt. Csak csökkenti a hűtéshez/fűtéshez szükséges energiamennyiséget..
Annyiban módosítanám a kérdést/kérést - még úgysem jött rá válasz -, hogy nyilvánvalóan légáteresztő szigetelésnek semmi értelme az acélfalak miatt (max a jobb hővisszatartó képesség miatt?), illetve hűtő-fűtő légkondi lesz, mert esetenként hideg időben való használat is lehetséges.
Tavasszal-nyáron esedékes a homlokzati hőszigetelés rendbetétele (folytatás), írtam már párszor, de nem nagyon volt reakció, úgy tűnik, nem írtam elég nagy hülyeséget :)
Így most konkrét kérdésem lenne: Ha hálózott-ragasztott felületre ragasztok habbal még egy réteg eps-t, akkor le kell hálózni-ragasztani azt is, vagy arra már mehet a készre festés?
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
készitettél életedben egy ácsszerkezetet, vagy legalább láttál készíteni?
A talpfa, az oszlopok és a szelemen egyforma szélesek. Másképp összeszapolni nem lehet az elemeket és összedől a szerkezet.
Nekiálltam nézegetni a hőszigeteléseket, de akkora a választék, hogy nem tudom, hol induljak neki. Van a polisztiroltól az üveg-, ásványgyapoton túl még fagyapot stb. is. Ezért javaslatokat kérnék. Ha egy konténert szeretnék belülről hőszigetelni nyári lak céljára (oldalt és a tetején is), milyen szigetelőanyaggal érem el ugyanabban a vastagságban a legjobb hatásfokot? Konkrétan, mondjuk ha a falra kb. 5-6 cm, a plafonra 20 cm mehet (nem akarnék túl sokat elvenni a belső méretekből). Belül 1,5-2 cm vastag további faburkolat lenne még (lambéria vagy hasonló). Légkondi lehetséges, ha semmi esély megoldani az adott szigeteléssel a forróságot. Esetleg a konténer fölé egy olyan fedés kiépítése is megoldható, ami a konténer teteje és a fedés között igény szerinti légrést hagy (akár 15-30 cm) és egyúttal egy kiülő veranda részt is fed.
"Ez csak egy nyamvadt barkácsműhely lesz, nem passzívház.. :D"
A hőszigetelés ÜZLET. Mennyi a befektetés -> mikorra térül meg -> utána mennyi lesz a haszon.
Ha az a műhely
- sokat lesz használva (évente 1500 órát használt barkácsműhelyt is láttam már)
- olyan tevékenységre, amihez meleg szükséges (favágáshoz 8-10 fok is elég, forrasztáshoz min. 18-20 fok kell)
- és olyan anyagok is lesznek ot tárolva, aminek soha nem szabad megfagynia (tehát használaton kívül is szükséges folyamatosan temperálni a levegőt)
..akkor rossz befektetés, ha a műhely hőszigeteltsége túlságosan gyenge.
És ugyanez fordítva is igaz: aki csak télen, hetente egy órát használja és akkor is csak favágásra, az egyáltalán ne hőszigeteljen, hanem tegyen be egy hősugárzót, oszt kész.
Még egy apróség:a hőszigetelés NYÁRON i hőszigetel, amikor a szomszéd garázsában már nem lehet megmaradni, akkor át fog jönni a te jól hőszigetelt hűvös garázsodba, és mindig hoz magával hideg sört neked is. Így hoz extra hasznot apránként a plusz pár centi üveggyapot :)
Ez csak egy nyamvadt barkácsműhely lesz, nem passzívház.. :D Sztem feleslegesen lenne túlbonyolítva, de persze a tulaj tudja :) Nekem is van am egy ugyanilyen kocsibeállóm, amit szintén be akarok majd fedni, alját kibetonozni, és az egyik része kamra lenne. De én 5 centinél többet nem tennék rá, ha teszek egyáltalán. Mondjuk, nem is tartózkodnék ott effektíve soha.
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
Igen, egy purhab használatot nem szoktak megszakítani. Vagy felhasználod a teljes flakont, vagy jellemzően kuka a maradék. A pisztolyosnál lehetséges egyes típusoknál, de ott se mindegyik.
Nekem volt olyan hogy tökölés miatt egy órát álltam vele, és máris belekötött a szelepbe :-(.
Én ha nem fújtam ki egy flakont, legyen az bármilyen puhab az belekötott mindig. Legalábbis ha nem pisztolyost használtam.
Akkor nem csodálkozom, hogy benne maradt a többi. Nincs ebben semmi meglepő. Simán beleragad itt ott a szelepbe, és vége.
Én azt hittem egyben nem tudtad felhasználni, csak egy részét, fel sem merült hogy félreteszed késíőbbi használatra. Szerintem ez nem sok embernek sikerült még.
Ugyanúgy használtam, ahogy a többit is :) Tehát itt arról van szó, hogy ugye nem használok el egy dobozt egyszerre, áll mondjuk egy hónapig, és annyi, nem jön ki belőle. A csövet levéve sem. Még azt megpróbálom hogy valamit beledugok, hátha a feje eltömődött. De mondom, nem télinél nem voltak ilyen gondok, ugyanaz a Soudal, csak nem téli.
Üdv, ne a legolcsóbbat, de ne is a legdrágábbat :D
Gyapotra speciális, légáteresztőt javasol a gyártó, eps-re tökmindegy. Van okosvakolat, vízlepergető vakolat, moha/penész gátló vakolat, kerek vakolat, szögletes vakolat, még Gombóc Artúr is gondban lenne :D
Én egy minőségibbet vennék, hiába 1,5-2-szer drágább, de gondolom nem akarod 10 évente újra vakoltatni a házat. Hogy mennyire gátolja a penész meg a mohaképződést az ezek ellen való, azt nem tudom, de látni olcsó vakolatos házakon zöld színfoltokat... színmintákat gondolom mindehol adnak, de még egy 10*10cm-es rész sem adja vissza, hogy milyen lesz a teljes felületen, napsütésben, vagy árnyékban.
Az mitől van, hogy a téli purhab-ból egyszercsak nem jön ki az anyag? Minddel így jártam. Még csomó van benne, rázni is lehet, de nem jön belőle semmi.. És csak a téli csinálja. A sima purhabból ki lehet nyomni.
Szigetelés után vagyok, de színezés előtt, segítsetek egy kicsit, milyen vakolatot részesítsek előnyben, vagyis melyiket ajánljátok, illetve nem tudtok, egyáltalán van olyan alkalmazás
amelyikkel pc-n színezve tudok szint választani, valamikor volt már ilyen alkalmazás, de nem
tudom hol keressem. Nem tudom érthető-e mit akarok?
Tipp: minden második faoszlop legyen 5 centivel eltolva (tehát cikcakkban legyenek), a külső oszlopok tartsák a külső burkolatot, a belsők a belsőt és mindegyik oszlop valamelyik oldalán lesz 5 centi hőszigetelés hőhíd-csökkentésnek.
Ha így az egy oldalra esők túl távol lesznek egymástól, akkor tegyél az oszlopokra 5x10 centi széles kemény eps csíkot, az azon keresztül menő hosszú facsavarok/szegek jelentős súly tartani nem tudnak, de a burkolat vízszintes rögzítésébe besegíthetnek.
Üdv ! Igaz nem 14 cm -es hanem 10 cm -es Baumitos rendszert rendeltem tavaly 2v 3 -as szinkódú szilikonos vakolattal 4900 ft/m2 árra jött ki kiszállítva ! Ahhoz képest hogy nincs is infláció itt majd 20% többlet van !:(
"Induljunk ki abból, hogy sokat kéne ott lenni :)"
Ha sok órán át lesz fűtve, akkor jól felfogott anyagi érdeked, hogy minél erősebb legyen a hőszigetelés. A fa oszlopok is egy-egy hőhíd (a fa háromszor rosszabbul hőszigetel), már csak emiatt is jó lenne, ha nem csak 10 centi lenne abban a falban.
"akkor meg kéne fejelni, hogy 10 -nél vastagabb legyen..."
Az oszlopokra ráteszel élével egy 5 centis tetőlécet. Kívülről ráteszed a hajópadlót, kitöltöd a közöket (tökéletesen lyuk- és résmentesen!) 15 centi olcsó üveggyapottal, ezután jön az egyetlen bazinagy nájlonból való párazáró réteg, majd odacsavarozod rá a gipszkartont. Oszt kész is vagy.
Aa falba azt a legolcsóbb üveggyapotot vedd meg, ami már FÜGGŐLEGES falban is alkalmazható (nem mindegyiket lehet), a mennyezetre mehet vízszintes gyapot is.
Mivel így a műhely valószínűleg jóval hőszigeteltebb lesz a házadnál (meg a szomszédokénál), nagy hidegek esetén mindenki beköltözhet a műhelybe :) amit két 5000 Ft-os elektromos hősugárzóval vagy egy 30 ezer forintos jancsikályhával akár 30-40 fokosra is fel lehet majd felfűteni.
"télen az a cél, hogy 1 db radiátort a házból kivezetve legyen kényelmesen és olcsón 16-17 fok, amiben lehet pulóverben bütykölni, mint valami barkács műhelyben."
A legfontosabb információt kifelejtetted: hány óra lesz ott eltöltve?
Mert lehet kellemes munkahelyet létrehozni nulla hőszigeteléssel és sok hőenergiával és lehet sok hőszigeteléssel és kevés energiával. Ha évente mindössze tíz-húsz órát töltesz el ott, akkor nem okos befektetés százezrekért hőszigetelni azért, hogy utána óránként száz forintért fűthess, sokkal okosabb megoldás egy fillért sem költeni hőszigetelésre és cserében kétszáz forintért fűteni :)
Amúgy barkácsműhelynek nem rossz rétegrend amit leírtál (gipszkarton - centi gyapot - lambéria) azzal a különbséggel, hogy
- ha nem csak rövid ideig fogsz ott tartózkodni, akkor kell egy párazáró fólia is a gipszkarton és a gyapot közé
- ha sokat leszel ott, akkor a 10 centi gyapot igen kevés lesz
- jó oda az üveggyapot is a drága kőzetgyapot helyett.
- a tetőre rásütő nyári nap miatt a tető alá mindenképpen 20 centi hőszigetelést javasolnék (és a tető és a hőszig között hagynék 5 centi átszellőztetett légrést)
18 és 20 centi között már meglehetősen kicsi a hőszigetelési különbség, tehát ha van jobb (=energetikailag jóval nyereségesebb) helye annak a 70 ezer forintnak, akkor nyugodtan költsd arra. De előbb számold ki, hogy valóban jobb üzlet inkább arra költeni ezt a pénzt.
Az ICF-nél a vasmennyiség és a beton minőség biztos elegendő? Valami olyasmi rémlik, hogy elemenként 2 db 10-es szál kell. Azon felül, ha jól tudom függőleges vasakat is kell tenni méterenként (4 szál 10-es), de legalább a sarkoknál, ablakoknál. Az ICF-be a beton ára ajánlat alapján van? Nagyon olcsónak tűnik. Jól látom, hogy az anyagárak Nettó árak?
A 30n+f-nél fenntartom a hibázás lehetőségét, nincsenek aktuális konkrét áraim. Anyagra igen, de munkadíjra a neten (az innen) fellelhetőt adtam meg és az én tavalyi árajánlataimból dolgoztam.
A passzív szó nálam tilos volt -sajnos az elem elnevezése az - és nem törekszem passzívházra csak egy jól szigetelt házra.
A 35-ös elem is valószínűleg bőven elég lett volna, de mivel kb 1000Ft-tal lett volna olcsóbb m2-ként, most 250m2 falfelületnél ha megtérül, ha nem, nem érdekelt a költségvetés 1/160-át képező összeg, ezért lett a 40-es elem a választott.
Nagy érv volt az a kőműves csapat hiánya is, h ne olyan ház épüljön ami elrettentő példa is lehet. Igaz a mostani csapat is vállalta volna referenciákkal, h téglából épít. De mint a tervezőm is mondta, és a fórumon is olvastam a téglának annyi szerepe van, h tartsa a tetőt.
Innen már a matek ment. Az sem hagytam figyelmen kívül, h kb. 10m2-rel nagyobb lehet a házam lakott területe.
Igen, tisztában vagyok a hátrányaival. A feljebb leírtakat fontosabbnak tartottam.
Amit említesz - beírva számokkal - h egy oldalt vakolt, fehér 16cm-es EPS-sel már 4000Ft-tal lehet olcsóbb m2-enként.
Laikusok milliós árkülönbségeket vízionálnak és megdöbbennek, amikor megtudják, hogy a házukra 12 helyett 15 centi hőszigetelés mindössze 50 ezer forint plusz költséget jelent.
Jah, valóban van akkora ház is aminek összesen 86 m2 a falfelülete.
Kb. 5x5 m alapterülettel. bár szerintem az inkább szoba mint ház.
Nekem a 10cm helyett 15cm fehér eps olyan 400ezer körül lett volna.
Ami valóban nem sok, kb. a beruházás 15%-a, de a rendelkezésre álló összeg kőbe volt vésve, kevesebb lehetett, de több már nem.
Igazából min. 18 cm-ig mennék le, 18cm és 20cm között 70.000Ft a difi! Igazából persze nem is a pénz a kérdés, ha felesleges akkor nem raknám fel, de azt hiszem megkaptam a választ!
Marad a 20cm! :)
Inkább a padlóban lévő szigetelésen kéne javítanom.... oda 15cm epst terveztünk, viszont több sajnos nem fér!
egy ház mellett lévő, két oldalt nyitott, fedett kocsibeállót milyen könnyűszerkezetes technológiával / rétegrenddel építenétek zárttá?
10x10-es oszlopokon áll, tehát adja magát, hogy 10 cm hőszigetelés kéne (kőzetgyapot?), amit kívülről mondjuk vastaglazúrral kezelt lambériával, belül meg gipszkartonnal lehet zárni, és gondolom valami fólia is kellene...
Nem nagy felület, így az anyagköltség nem jelentős, a kivitelezés természetesen sk történne.
Északi oldal, napot nem kap, így nyáron vélhetően nem döglik meg bent az ember, míg télen az a cél, hogy 1 db radiátort a házból kivezetve legyen kényelmesen és olcsón 16-17 fok, amiben lehet pulóverben bütykölni, mint valami barkács műhelyben.
A túlzásba vitt hőszigetelés valóban ugyanúgy butaság, mint a túl vékony,
csakhogy egy túl gyenge hőszigeteléssel életed végéig több millió forintot veszíthetsz, az optimálishoz képest túl vastag hőszigetelésen meg mondjuk csak száz ezret veszíthetsz. :)
Milyen jóságú falat tartanál megfelelőnek? Kiszámoltad-e, hogy neked milyen hőszigetelésű fal lenne az optimális? (ez főleg a pillanatnyi anyagi helyzet, életkor, befektetői türelem stb függvénye)
Hány forint az árkülönbség az általad optimálisnak tartott és a 0,12-es jóságú fal között? Laikusok milliós árkülönbségeket vízionálnak és megdöbbennek, amikor megtudják, hogy a házukra 12 helyett 15 centi hőszigetelés mindössze 50 ezer forint plusz költséget jelent :)
Mennyire van értelme egy U:0.12 W/m2K falnak (a födém 0,15 W/m2K, a padló pedig 0,24 W/m2K)?
Érdemes a falat ennyire beszigetelni vagy tegyünk rá vékonyabb eps-t, hogy valamennyire egyensúlyban legyen a födémmel (a födémen 35 cm gyapot lesz sajnos többet nem tudunk rá tenni)?!
Ez nem megsértődés kategória, hanem az a kategória, hogy fogalmad sincs valamiről, de ítélkezel felette kapásból, mindenféle info és hozzáértés nélkül. Mert biztos balek címen...
Az adott eset eléggé körbe lett járva építőmérnőkökkel, és fel lettek mérve a lehetőségek.
Pont hogy nem balek, mert nem egy fórumtanács alapján állt neki két furatból tájékozódva nekiindulni.
Amíg nem tárod fel rendesen a problémát, addig nem lesz rendes megoldás sem. A feltárás visziont egy erős kockázat anyagilag, ezt mindenki maga eldönti, belefér-e kategória.
A munka másik vége sem kutya: amikor meg kell oldani, hogy TÖKÉLETESEN helyre legyen állítva az aszfalt járda, mert holnap jönnek megnézni de aki aszfaltozni tud, az csak jövő héten ér rá, de addig maradnia kell minden korlátnak és táblának és fizetni kell a terület foglalás napi díját is, VAGY személyesen felkeresed az aszfaltozó céget és (a hivatalos számlán felül) jó mélyen belenyúlsz a zsebedbe...
Öt perc múlva már visz is a rendőr bilincsbe verve a rácsos autóban :)
Az ilyesmit engedélyezteni kell a hivatalos szervnél (engedélyhez helysznrajz készíttetése szakemberrel: 50 ezer), van komoly napi díja a közterület magáncélra foglalásának, plusz bérelni kell (a polgármester sógorától horror áron) hivatalos gyalogos forgalom terelő korlátokat, hivatalos figyelmeztető és közlekedési táblákat (a forgalom- és sebességkorlátozás plusz pénzbe kerül), az éjszakai piros figyelmeztető lámpát és örülj, ha nem kell a 24 órás forgalom-irányítást megoldanod horror pénzért bérelt közlekedési lámpákkal vagy kis piros-zöld palacsintasütős emberrel :) És amikor már elérted a fél milliót, akkor nekikezdhetsz neki a járda feltörésének körömreszelővel, vagy hívsz bontókalapácsos embert, aki megkezdett óránként 30 ezerért nekiáll olajfeltöltéssel piszmogni a gépén, mert azt otthon nem lehetett megcsinálni.
Az lehet, hogy drága, de két furatból nem fogod megállapítani a teljes diagnózist az egész szintre és szerkezetre nézve. Totál tévútra vihet egy "mintafúrás".
Mellesleg ezt házilag is meg lehet tenni, és nem is lesz hétszámjegyű. Az durva lenne ha ennyibe kerülne. a javítás helyrehozás viszont már kérdésesebb. Azt csak utána fogja tudni.
Két furatból nem fogja tudni.
Ha neked lukas a fogad és kicsit megkapargatják a tetejét, abból fogod tudni, hogy esetleg gyökérkezelni is kell?
A baj az inkább, hogy mindezt vásárlás előtt kéne eszközölni, hogy tudja. azaz ha beleöl valamennyit és kiderül mégse járható út vagy csak nagyon sokért, akkor nem kevés pénzt dobott ki a kukába. Ha egyáltalán a jelenlegi tulaj belemegy ilyenbe.
"Lehet, hogy nem lett volna muszáj ennyit kifizetnie, csak jól lehúzható baleknak nézi valaki."
Tök jó hogy mindjárt egyből baleknak nevezed úgy, hogy azt se tudod mi történt pontosan és hol, és milyen munkát igényel a helyreállítás. De nyilván balek.....
A lehet (ismételten) nem opció, vagy megcsinálod ahogy kell és elő van írva, vagy hagyod a fenébe az egészet. Ő adott esetben beleugrott, de mostmár bánja.
Lehet, hogy nem lett volna muszáj ennyit kifizetnie, csak jól lehúzható baleknak nézi valaki.
Haveromnak is is van egy cs.ház (kádár kocka), aminek két helyen eltört az alapja és a ház sarka 2 centivel megsüllyedt, vissza kellene emelni a helyére és feltölteni az alatta keletkezett néhány száz liternyi üreget (vízmosás). Az első árajánlatok kb harmadánál tartunk, de mondtam, hogy valószínűleg még ennyi pénz is sok azért a munkáért.
Az "egzakt" járdafeltöréses (napokig közterület foglalásos) szakértős, majd járda-helyreállítós ellenőrzési módszer hét számjegyű összegbe kerül és az összeg valószínűleg nem is egyessel kezdődik :)
Ennél talán még az is olcsóbb, ha megveszi a házat és utólag, amikor hőszigetelni akar ott, akkor kiderül hogy tényleg szét van fagyva a tégla és a pincefalat meg kell erősíteni betonnal.
Azt is meg lehet csinálni, hogy a fal 99 %-ánál leállsz a fúrással: ha odáig kemény a tégla, akkor a maradék 1% lehet akár fagyott is. 1 % miattt nem fog összedőlni a ház még mielőtt megcsináltatod ott a külső hőszigetelést :)
Vásárlás előtt egy felderítő járdabontás és egy kutatóárok kissé drasztikus lépés lenne :) de én addig nem döntenék, amíg le nem ellenőriztem, hogy azon tégla külső része porlékonnyá van-e fagyva.
- hoznék egy 12-22 mm-es ütvefúrót és a fal (állítólagos) vastagságát megjelölném a fúrón fehér szigszalaggal (sőt a fél falvastagságot is), hogy fúrás közben lássam, hogy a fal hány százalékánál tartok.
- belülről kifelé fúrnék egy lyukat a pincefalba a leginkább fagyveszélyes helyen (a külső talajfelszín alatt kb 15-20 centivel, a legvizesebb helyen), fúrás közben figyelném, hogy a téglafal külső részén is ugyanolyan nehezen halad (keményen üt), mint a belső részen (a szétfagyott tégla-részben a fúró úgy halad mint a vajban és a hangja is megváltozik). Olyan ember fúrjon azzal a géppel, aki sokat használja téglában, egy profi szakember a gép haladásából/hangjából ezernyi dologra tud következtetni, egy laikus nem csak a kőkemény és a fagyott tégla közötti különbséget nem veszi észre, de azt sem amikor a fúró hegye elhagyta a téglát és már a talajban halad.
A végén a lyuk külső (távolabbi) végét persze illik rendesen tömíteni (sőt az egész lyukat), pl egy kinyomó stukker hegyére húzott 40 centis cső segtségével: http://www.mester.hu/data/termek/36.jpg
Ha a háziak nem pánikolnak, akkor több helyen is végeznék ilyen próbafúrást.
Akkor nézesd meg egy szakemberrel , és kérjél árajánlatot az utólagos szigetelésre . A dilemmádat nem itt fogják megoldani , neked kell eldöntened , hogy az ingatlan fekvése megéri e a plusz macerát és költséget .
"Raadasul a kapillaris hatas miatt az ilyen szeret felfele is feljutni valamennyire."
Már írtam: a pince fala lehet folyamatosan vizes akár száz évig is, ettől az épületnek nem lesz semmi baja és ha a helyiséget száraz tevékenységre akarják használni, akkor bármikor könnyedén (külső járdabontás és árokásás nélkül) lehet a vizes pincefal BELSŐ oldalát vízszigetelni.
Ha nincs fagykár, akkor az a víz ott maradhat éntőlem akármeddig.
Igen, ez jó megoldás lehetne, csak az élet persze nem ennyire egyszerű.
Az egyik oldalon az utcafrontnál az utca egyetlen oldalon elhelyezkedő járdája fut, teljesen a lábazattól indítva, szomszéd telekhatár oldalán végig van betonozva, kert felőli oldalon pincébe csatlakozó borospince van, negyedik oldalon garázslejáró és a házba felfutó lépcsőzet.....
Ha csak egy méterről van szó , akkor ki kell ásni és megnézni a vízszigetelés állapotát . Egy méter nem sok én kiásnám és újraszigeteltetném körben az egész házat .
Akkor fogod megtudni, hovy mennyibe kerul, ha kihivsz egy erre szakosodott cegef aki a valosagban es nem egý forumon felmeri. Az is lehet a konkret pontos osszegef akkor lehet mondani, ha feltartak teljes egeszeben.
Kb mint amikor bemesz az autoszerelohoz, hogy rangat az autod. Megkerdezel 10 embert, 10 fele dolgot fog mondani amiknek vagy lesz koze a valosaghoz, vagy nem. Hogy miert rangat akkor fogod megtudni, ha az autoszerelo szetszexte es megnezte, es nem akkor amikor mindenki mindenfele tippeket kezd adni.
Az ingatlan igazából jó helyen van, szép nagy telekkel. Olyan környéken, ahol értékesek, felkapottak az ingatlanok. Az "olcsóságot" itt nehéz értelmezni. Maga a ház ilyen állapot mellett nem olcsó, de igazából ha a telket is nézem, akkor majdnem telekárban van.
Persze arra már nem lenne fedezet, hogy ezt elbontaná az ember és még kiszenvedne egy új építésűt, főleg most mikor vadászni kell a kivitelezőket/mestereket.
De ha ezt kezdi felújítani az ember, akkor ez is nyelni fogja a milliókat és így már nem olcsó. És ezt még bevállalná az ember, mert pl. az alaprajza elfogadható, csak ez a rohadt vizesedés aggaszt nagyon és ha annyira kritikus a helyzet (fagyott, porladozó, nem terhelhető téglák), akkor ez pl. totális bukás is lehet! Ezért lamentálok ennyit ezen.
Nyilván nem gondolom, hogy innen a fórumról valaki néhány sor és pár kép hatására 100% megmondja a tutit, csupán jól esik, hogy laikusként segítőkész valamennyire járatos emberek leírják a gondolataikat. Már így is rengeteg segítséget kaptam innen.
Egyébként talán még statikai problémát nem okoz a vizesedés, a falak sehol sem repedezettek belülről, kint nem látszik a homlokzati hőszigeteléstől a fal, maga a hőszigetelés szintén nem repedt.
Egyébként 2 éve szintén ebben az utcában kicsit feljebb néztünk már egy hasonszőrű házat, kb. akkor is építették, ott a pince csont száraz volt körbe, igaz az az utcafronttól 1m-re beljebb volt. Ott más hibák voltak, a legnagyobb, hogy használhatatlan elrendezése volt.
Tisztában vagyok vele, hogy a hiba elhárítására áldozni kell anyagilag keményen, csak mégis a mértéke a kérdéses! :) 1millió? 2? 5? Tud erre esetleg valami közelítő árat írni? (lábazat utólagos víz és hőszigetelése, 10x10m ház, utca felől járdabontás, északi oldalon betonjárda bontással......
Nem én mondtam, hanem Kömkel. Igaz régebben. Szerintem Porotherm téglák, mint 30-as, 38-as, 44-es, Silka, Ytong az úgy mond legnépszerűbb elemekre gondolhattak.
Az "egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt" alatt pedig talán arra, hogy nem a legolcsóbb és nem is a legdrágább.
Komolyan el tudsz képzelni olyan szituációt, amikor valaki véleményt mond valamiről, és erre a közhelyre, hogy "ha a te gyerekeid..." akkor varázsütésre megváltoztatja azt?
Kár tovább rágódni a dolgon. Ezek szerint amit elkövettek az szakszerű és adnád hozzá a neved is. Nálam inkább olyan szaga van, hogy " tartsd erősen ameddig kifizetik.
Nálam ez bontási kategória és senki nem tud meggyőzni az ellenkezőjéről.
Tisztelt Mekk... ha neked ilyen munkát csinálnak, amiben esetleg a családod is élni fog, akkor is ez a véleményed?
De leirta mar hogy tegla, igy kar a betonnal jonni. Raadasul a kapillaris hatas miatt az ilyen szeret felfele is feljutni valamennyire.
A lehet hogy jo lesz nem tul egzakt megoldas, mert ez a lehet szocska adott esetben milliokat jelenthet. Azaz ki kell hivatni egy ehhez erto szakceget, hogy merje fel. En ilyet latnek tuti nem akarnam megvenni, mert csak sok shivas lesz vele. Persze valszeg olcso az ingatlan, csak eppen kb fogalmad sincs mennyi is lesz a javitas. Egy ismeros hasonlo szitunal mar tobb mint 3 millanal jar, es meg nincs vege, belul meg semmi ni cs meg es kivul is korlatosan. Es neki ennyire nem volt latvanyos a fala.
"Utólagosan teknőszigetelést csinálni horror lesz. Ha oldalról szigeteled csak az nem biztos hogy elég, és az sem egyszerű móka."
Nem külső vízszigetelést mondtam. Lehet, hogy tökéletesen jó megoldás belülről vízszigetelni, ezáltel a helyiség száraz lesz, az meg kit érdekel, hogy a a pincefal betonja akár száz éven át nedves mögötte.
Persze ha ott a föld alatti nedves részen nem beton van, hanem (fagyveszélyes?) tégla, akkor már egészen másképpen kell hozzáállni: vagy meg kell előzni a fagyás lehetőségét (marhasok pézé járda felbontása és víz + hőszigetelés), vagy gyorsan eladni a házat, mielőtt összedől :)
"A vizes rész nem beton, hanem ez a magasított soklyukú tégla."
Tehát a ház felső részének súlyát tartó falazat talajszint alatti része (lábazat) nem betonból, hanem téglából van, át van itatva vízzel és kívülről rendszeren megfagy.
"Mint dilettáns érdekelne, hogy egy ilyen vizesedésnél ekkora különbség van a probléma megszűntetése szempontjából a beton és a tégla között?"
Én sem vagyok szakember, de sorozatos fagyások hatására kézzel morzsolható. porlékony halmazállapotúvá fagyot téglát már sokat láttan, betont még nem. Egy szanaszét fagyott tégla annyira meggyengülhet, hogy a teherbírása közelít a nullához.
"miből gondolod, hogy a pince járdaszint alatti részének vizesedése biztosan nem a járdán található repedés hibájának eredménye?"
Az évnek majdnem 9000 órája van, ebből ÖSSZESEN kb 5-10 órában folyik víz abba a repedésbe. Ha nem a fal felé lejt a járda (ami nem valószínű :) akkor abban a repedésben csak addig van jelentős mennyiségű víz, amíg arra a falra éppen ráver a csapó eső. Szóval a vizesedés fő okát nem abban a repedésben keresném. Lehet, hogy a másik fal mentén (ahol nincs járda) nyelődik el a víz, ami arra felé szivárog a talajban, vagy az utcán fut egy csatorna-cső, ami épp ott van megrepedve, vagy a járda alatt van egy kimosott üreg, ahol nagyobb menniségű víz halozódik fel esők idején, vagy alulról szivárog oda a víz a fal belsejében, stb de szerintem a repedés elzárásától nem fog teljesen megszűnni a vizedesés.
"Leszarom, hogy a ház felső része miből épült, azt kérdeztem, hogy a vizes rész tégla vagy beton. Mert ha jó minőségű beton, akkor nem kell pánikba esni, lehet, hogy belülről vízszigeteled azt a pincesarkot és többé nem foglalkozol vele."
De ez rohadtul nem ilyen egyszerű. Utólagosan teknőszigetelést csinálni horror lesz. Ha oldalról szigeteled csak az nem biztos hogy elég, és az sem egyszerű móka.
Először is köszönöm szépen, hogy foglalkozol a nyűgjeimmel!
A vizes rész nem beton, hanem ez a magasított soklyukú tégla. A pince vizesedés a járdaszint alatt van. A pince padlószint a járdaszinttől 1,1m-re van, a pince födém, pedig a járdaszinttől 0,9-1m magasságban, tehát durván 2-2,1m a pinceszint belmagassága. Elvileg a főfalak alatt 60cm monolit betonalap van, ami 60-70cm magas, de ez a beton a pince padlószintig tart csak.
Mint dilettáns érdekelne, hogy egy ilyen vizesedésnél ekkora különbség van a probléma megszűntetése szempontjából a beton és a tégla között?
Gondolok itt arra, hogy írtad, hogy a vizes téglafal télen megfagy és roncsolódni kezd a szerkezete, porlani kezd. Ezek szerint a vizes majd fagyott betonnál ez nem probléma?
Az eresznél a függőleges szakasz, ami hozza le az esővizet az van a ház homlokzatától megfelelő lejtés után 2-2,5m-rel elvezetve. Egyébként baromi hülyén néz ki, gondolom a pincevizesedés miatt lett így megcsinálva. Nem tudom, hogy mennyire büntetik az esővíz utcára vezetését, de itt az utcában más háznál is simán az utcára van kivezetve.
Azt megkérdezhetem, hogy miből gondolod, hogy a pince járdaszint alatti részének vizesedése biztosan nem a járdán található repedés hibájának eredménye? A kép akkor készült, mikor egy kis hó olvadásnak indult és lehetett látni, hogy a hibás részen egyrészt áll abban a kis árokban a víz és a járdának szar a lejtése, nem az utca felé, hanem a ház lábazata felé folydogál is be az esővíz/hólé. Helyileg egyértelműen a pincében erre a részre esik a vizesedés, itt van a legmagasabb pontja, innen terül szét a falon balra-jobbra, kicsit az aljzat irányába is. A Te elképzelésed szerint akkor honnan támad a víz?
Írod, hogy valami rugalmas anyaggal meg lehetne oldani a járdaproblémát. Tudnál erre valami konkrét anyagot ajánlani?
A Rigips Rimano 0-3 as glett az vajon paraatereszto, vagy keressek valami meszes bazisut? Raadasul annal kifejezetten tiltjak a mesz alapu festeket, pedig abbol is van ket vodornyim.
"A ház a leírása szerint magasított, soklyukú téglából épült."
Leszarom, hogy a ház felső része miből épült, azt kérdeztem, hogy a vizes rész tégla vagy beton. Mert ha jó minőségű beton, akkor nem kell pánikba esni, lehet, hogy belülről vízszigeteled azt a pincesarkot és többé nem foglalkozol vele.
"Úgy van megcsinálva, hogy, egy oldalra van összehozva a függőleges eresz rész és a járda felett rögtön "át is dobják" a fal síkjához képest kb. 75fokos szögben és kb. 2-2,5m-re landol a háztól."
Ez így teljesen érthetetlen.
Az esővíz nem folyhat az utcára, ha mégis így van megoldva, azt az önkormányzat keményen büntetni szokta. Lehet, hogy a ház azért eladó, mert lóg a levegőben egy sok milliós büntetés :)
"folyik be egy repedésen be a víz"
A képen látható repedést le lehet zárni egy RUGALMAS anyaggal. De a pincében levő vizesedés szinte biztosan nem ettől a repedéstől van.
Lehet. hogy kifogta az egyetlen építészt az országban, aki nem veri milliós kiadásokba az ügyfeleit "biztos ami biztos" alapon százszorosan túlbiztosított statikai megoldásokkal, hanem mindent csak annyira erősít meg amennyire valóban kell.
Lehet, hogy a családi házakon lévő brutális vasbeton koszorúk 90 százaléka csupán az építészek/statikusok lustasága miatt van ott, akik pontos számítások helyett eszement módon túlbiztosítják magukat.
"Van ember aki szerint ez így rendben van?"
Ha az építmények erősségét hozzánemértő laikusok szemmértéke és szavazatai döntenék el, akkor a világ nagy építményeinek, hídjainak 90 százaléka soha nem épült volna meg.
Itt egy példa egy "szemmel láthatóan" életveszélyesen szar beton építményre, ami 1936 óta áll, ráadásul egy gyakran földrengős környéken:
Milyen alapon szűkíted le a falazási módszereket kizárólag a falazóblokkokra?
Különben is mit tekintesz falazóblokknak? A ytong, a beton falazóelem vagy a csiszolt tégla (amit ragasztani kel) az is mind "falazóblokk"? És ugyanannyi a munkadíja mint a nagy méretű tégláknak? Komplett logsztikával (a gyártól az állványon álló kőműves kezéig) a segédanyagokkal, segédmunkával együtt nincs különbség közöttük?
És ha a kőműves ugyanazt az árat mondja mindegyikre, az az ár szerinted a leg-munkaigényesebbre vagy a legkönnyebbre lesz kiszámolva?
"Óriási különbség van a különböző falazóanyag-típusok számára szükséges munkaórák között. Ha valaki úgy mond neked árat, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy pontosan miből is lesz a fal, az valószínűleg a lehető legdrágább falazási munkadíjat mondja, tehát éppen jól átver."
Te sem gondolod hogy ez így rendben van amit a képeken látunk.
Az áthidalónak nem sok jelentősége van, de hát ba.. meg, ennyire hullámos ferde falat én még nem láttam. A 2. képen meg hová a rákba megy a koszorú vas?
A gerenda kiér a fal széléig, nem is láttam még ilyet.
Normálisan kb 12-15cm-rel nagyobb a gerenda mint a falnyílás egy 30-as téglára rálóg 6-8cm-t maximum, így elfér a rendes koszorúvas , lehet rendes beton koszorút csinálni a két szélén.
Legalábbis mi így csináltuk.
Ez ami a képeken van annyira durva, hogy mutogatni kéne elrettentő példaként.
"Nem írtad, hogy a vizes pincevakolat mögött atomstabil bunkar-beton van, vagy 1981 óta akár többször is porrá fagyott tégla."
Ezt jelenleg 100% pontosan nem tudom, de sajnos a realitás szerintem inkább az utóbbi, mármint a téglafal. Azt, hogy ez 81-óta ilyen-e vagy az utolsó pár évben, nem tudom. Igaz, gondolom a fényképen is az látszik, hogy nagyon csúnyán néz ki, biztos, hogy régóta problémás. A ház a leírása szerint magasított, soklyukú téglából épült....gondolom ez a porráfagyás miatt még szarabb helyzetet jelenthet....
"
Azt írtad, hogy a fal túloldalán egyből a járda van.
Azt írtad, hogy az eresz 2 méterre kilóg.
A ház eresze 2 méterre kilóg az utca fölé?"
Igen, sajnos egyből járda van.
Igen, az eresz valóban kilóg 2 métert. Úgy van megcsinálva, hogy, egy oldalra van összehozva a függőleges eresz rész és a járda felett rögtön "át is dobják" a fal síkjához képest kb. 75fokos szögben és kb. 2-2,5m-re landol a háztól. Hülyén néz ki, de ebből az jön le, hogy a pince részen sokat szenvedtek ezzel az utcából, házról zúduló vízzel.
"Mi az, hogy "egy helyen". Van a fal és a járda között egy 8v8 centis lyukacska, vagy 5 méteres szakaszon egy 8-10 centi széles "árok", amelyen minden felhőszakadáskor és hóolvadáskor keresztülfolyik az utca/járda felső 200 méteres szakaszának összes csapadékvize?"
Hülyén fejeztem ki magam, nem nincsen árok, csupán a járda van szarul megcsinálva és így folyik be egy repedésen be a víz. Még a gaz is kinőtt ott a járda aszfaltból.
"...neked egy millió forint felett fog kerülni..."
Nem figyeltél;)
A hőhíd megszakító elem 10 x 30 x 45cm, az ICF elembe 15 cm beton megy, ha a 30-as elemet elvágod=15cm. Így spórolhatok egy minimális összeget, elemenként cirka 900.-t. Ezt a vágást a kőműves csapat ingyen, a tavaly nyár elejei megállapodott falazási összegben - elvégezte. Kaptam egy kis kedvezményt is 110m a vásárláskor kb. 6%.
Ennyibe került.
Arra nem válaszoltatok, h mekkora szükség van a talajban elhelyezett XPS szigetelésekre! Hogy a sávalap külső részét szigetelni kell talajszint alá menve, azt itt a korábbi írásaitokban én is láthattam. ( a mélysége változó volt, 30-60cm-ről írtak sokan) Ezen kívül még milyen szigetelés alkalmazása lehet szükséges, erre nem igazán találtam ajánlást. Pl. a teljes lemezalap alatt 100%-ban vagy csak a sávalap belső sarkait vagy egyáltalán semmit ne szigeteljünk...
Én a tavalyi év közepén 30 N+F-re kaptam árat. (akkor kaptam az ICF-re is, sajnos ott érződött az áron, h jóval kevesebben mernek beleállni a munkába)
"téli legnagyobb fagyokban kezdjenek neki el..."
Ezt nem értem, millió helyen dolgoztak idén. Mi januárban kezdtünk. Amikor számított a fagy, akkor szerencsével de olyan munkafázisok mentek, amikor mindegy volt. (pl. vasalás)
"Az első képen..."
Ott a kép tetején látni egy "betoncsíkot" is.
- vagy a téglák nem voltak egyforma méretűek, h 14cm különbség lett benne a koszorúnál,
- az eps zsalus rendszerek marha drágák. és a vas is drága már bele nagyon. sőt, most már a beton is az.
Ezt próbálom kiszámolni, de nem kapok "idegen" árakat tőletek (nem szemrehányás, csak segítene:), így csak az én általam ismert adatokkal számolhatok. Amit pl. itt találok, mint "idegen" árak, azok a téglás rendszereknél és az ICF-nél sem valósak.
Nekem is van egy összehasonlító táblázatom, sajnos ezek már köszönő viszonyban sem lehetnek a mai árakhoz. de könnyen írhatom át az értékeket.
Pl. elég annyi, h japofan már tavaly tavasszal 5000.-os munkadíjjal számolt, csak a szigetelőknél! Azt már nem tudom, h az állványozás benne volt abban az 5 ezerben vagy sem.
- a belső hőszigetelés miatt ez a falazat nekem nem szimpatikus: nincs belső hőtároló tömeged, olyan a ház belül, mint egy könnyűszerkezetes. és ugye mindenhol gipszkarton van, részemről pfúj.
Igen az hátrány. Ezt tudtam. Állítólag javít ha belülről leborítják 1,5-ös gk-al. H ez miért pfúj részedről, azt nem értem, nem tudom.
- egy képet sem egyszerű a falra tenni, nehezebb dolgoknál meg lehet a betonba fúrni.
Ez így erős túlzás, az igaz, h pl. a konyhánál kell a gk borítás előtt egy kis aládolgozás. Ahogy ha bordásfalat akarsz, oda is. De a dísztárgyak elhelyezéséhez nem.
...jellemzően jóval drágább...
Én onnan próbáltam megközelíteni, h az építkezés előtt belőttem kb. azt az U értéket amit elakarok, elszeretnék érni. (tudom, ehhez a szakiparok nagyon sokat tudnak hozzátenni és elvenni is) Ha ez a szám 0,012-0,014, akkor ezen értékek mentén hasonlítottam össze a falazatokat. Mert ha ICF-ből a 40-est választod, míg a téglánál a 30 N+F szigetelés 1cm, akkor a Porotherm verhetetlen lesz. Az építkezés befejeztéig! Mert utána dobálja majd az előnyeit.
Nem írtad, hogy a vizes pincevakolat mögött atomstabil bunkar-beton van, vagy 1981 óta akár többször is porrá fagyott tégla.
Azt írtad, hogy a fal túloldalán egyből a járda van.
Azt írtad, hogy az eresz 2 méterre kilóg.
A ház eresze 2 méterre kilóg az utca fölé?
"a kritikus részen a homlokzat és a járda között van egy 8-10cm rés egy helyen"
Mi az, hogy "egy helyen". Van a fal és a járda között egy 8v8 centis lyukacska, vagy 5 méteres szakaszon egy 8-10 centi széles "árok", amelyen minden felhőszakadáskor és hóolvadáskor keresztülfolyik az utca/járda felső 200 méteres szakaszának összes csapadékvize?
"orotherm, Silka, Ytong... a legnépszerűbb téglafajták 2018-ban, ezekhez kellene egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt"
Óriási különbség van a különböző falazóanyag-típusok számára szükséges munkaórák között. Ha valaki úgy mond neked árat, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy pontosan miből is lesz a fal, az valószínűleg a lehető legdrágább falazási munkadíjat mondja, tehát éppen jól átver.
"a szomszédom példája mutatja, aki azzal szerződött tavaly év végi kezdéssel akire még egy hónapot sem kellett várnia."
Aki elvárja, hogy téli legnagyobb fagyokban kezdjenek neki el egy építkezést és az eredmény egy korrekt szép munka legyen, az nem egészen normális.
Az első képen nem gányolást láthatunk, hanem utólag kb 20 centivel keskenyebbre vettek egy, amúgy először elfogadhatóan megcsinált ablaknyílást.
A második képen a födémben lévő hab szerintem nem hőszigetelés, hanem födém-könnyítés céljából van ott (egyszerű térkitöltő anyag), tehát a gerendák tetején a betonos kiöntések nem hőhidak, hanem teherhordók.
Attól még, hogy a ház alapja+lábazata+oldalfala KIFELÉ (a külvilág felé) hőszigetelve van, attól még a drága pénzért melegen tartott padló hője a fal->alap útvonalon lejuthat a ház alatti talajba.
Ezért okos dolog, ha a fűtött beton és a ház alatti talaj közötti hő-útvonalba beteszünk valamit, ami rosszabbul vezeti a hőt a téglánál és a betonnál, persze csak akkor, ha ez a beruházás nem túl drága az ezzel elérhető forint-nyereséghez képest. Az értelmesebb építészek többnyire beleegyeznek abba (statikailag), hogy a téglafal alsó egy-két sora ytong-ból készüljön.
És tényleg, bocsánat, benéztem :D úgy látszik a falra is meg a pincére is igaz, hogy menekülni kellene tőle. Sajnos a legtöbb helyen mindig elbaccák a fontos dolgokat.
Sziasztok! Több helyen olvastam itt a fórumon, hogy új építésű háznál az alsó sor téglát szokás valamilyen jobb hőszigetelésű fajtából rakatni, ami függőleges irányban nem képez hőhidat az alap felé. Egy padlófűtéses háznál ugyanakkor azt is javasolják, hogy a lábazaton kívülről kb. 60cm mélységig legyen XPS ha jól emlékszem a szerelőbeton szintje alá engedve. A kérdésem, hogy van-e a kettőnek együtt értelme, tényleg mind2re szükség van-e ill. mennyi lehet a megtérülése?
Hogy jöjjön fény a szemem elé, a segítségeteket kérném.
Ha az a realitás, h Porotherm, Silka, Ytong... a legnépszerűbb téglafajták 2018-ban, ezekhez kellene egy jó átlagos munkadíj: xxxxFt
Azért gondolom, h erős átlagos kell, mert mint a szomszédom példája mutatja, aki azzal szerződött tavaly év végi kezdéssel akire még egy hónapot sem kellett várnia.
Tavaly én leinformálható kőművesektől kaptam falazásra 3600.-os m2 árat munkadíjra.
Ahogy írtam is egy másikban, nekem kb 30-35% jön ki a számolások után. A ferde tetőrész szigetelve volt, az nem változott, a vízszintes részen volt 10cm, arra dobtam még 15cm-t, a falak sima tégla volt, arra jött 12cm grafit és ez jött ki. A nyílászárok két rétegű műanyagok, nem ócskák, nem szelelnek, de nem is top kategória. A bejárati ajtó talán a leggyengébb láncszem, de az sem szelel, vagy ilyesmi.
A korlát a ferde tető (új tetű sok millió Ft, nem éri meg), a szuterén, ill. belegondolva a terasz, ami hőhídként hozza be a hideget jó eséllyel alulról a szuterén és kisebb részben a földszint felé. A teraszt talán fel lehetne törni és a járdát is körben, de az megint csak nagyon sok pénz, annyit nem hozna be, szerintem. Nem rossz az a 30-35% sem, de határozottan nem 50.
Nálunk nincs ventilátor, az ajtókon és az ablakokon keresztül megy ki a meleg egy része. Direkt szellőztetés (ebből a célból) ritka, de a levegőcsere ettől még megvan.
Óriási tévedés azt hinni, hogy a mesterséges szellőztetés bevezetése után biztosan többet kell majd fűteni. A "természetes" szellőzésű lakások kb felében több levegő cserélődik (= nagyobb a szellőzési hőveszteség) a ventilátoros lakásokhoz képest, ezeknél a házaknál a mesterséges szellőztetés bevezetése csökkenti a fűtésszámlát.
Köszi! Mi nem nagyon csavartuk feljebb a fűtést, mint tavaly, bár a fene se tudja.
Igen, az biztos, hogy a mi hőnk jön pluszban a képletbe, cserébe a szellőztetés meg megy le mínuszban. Ott is látszik ez, hogy októberben még alig kellett fűteni, most meg azért már kell (nyilván :) ), a gáz - hőmérsékletemelés arányszám akkor 0.4 körül volt, most 0.65. Ráadásul a bojler is gázos, így az is bekavar, mondjuk a sütő melegéről, meg ilyesmikről nem is beszélve. Ennek a bevitt hőnek a számolására jól sejtem, hogy nincs semmi megbízható becslés (ami alapján mondjuk felnőttek és gyerekek számából kijön egy kb. átlagszám)?
Azért kezdtem számolgatni, mert a hőszigetelés becslésénél volt egy arány, amivel számoltam a megtérülést és jó volna visszanézni, hogy vajon jól számoltam-e. Főleg azért, mert a szuterén végül nem lett körbeszigetelve a föld alá nyúló módon, csak a földszint alá ér a szigetelés valamennyivel és gondolkodom, hogy megéri-e megcsinálnom a maradékot, vagy sem. (Fel kellene törni körben a járdát, elég nagy meló, évi néhány 10e Ft-ért nem éri meg)
A számításom szerint 30-35% közti a gáz spórolása (a tavalyinál ennyivel kevesebb gáz kellene, ha ez is ugyanolyan tél lenne). 12cm grafit jött a normál téglafalra és a fenti födémre lefektettem 15cm gyapotot extrában. A ferde tetőrészen kevés a szigetelés és az alsó szint hűti a házat, ezt tudom, az arányok érdekelnek.
Érdekelne hozzáértők véleménye arról, hogy ilyen állapotú (lásd mellékelt képek) pincefallal rendelkező házat szerintetek meg szabad venni?
Van remény/lehetőség arra, hogy utólagos, korrekt vízszigetelést csináljon valaki ennek a háznak?
tudnivalók:
- a ház 1981-ben épült, teljesen alápincézett, lejtősebb részen, lejtős utca viszonylag alsó részén, de az utca legalsóbb pontjához képest még van 2-3 méter szintkülönbség lefele. A utcában több méter szintkülönbség van, az érintett ház 20 méteres utcafrontján 0,5m. Ha jól sejtem akkor ennek a rétegvizek miatt van jelentősége.
A házat 60cm-es monolit beton sávalapra építették.
- A rendkívül kurta írógépes műszaki leírás szerint a főfalak alatt és a pincefalak függőleges külső felületein "2 réteg ragasztott szigetelés" készült. A függőleges falszigetelést 6cm vastag éltéglafal védi,azt írják.
- A pince aljzatt 1,1m mélyen van a járdaszint alatt, azon a részen található az a ronda vizes, málló vakolat a pincében. Ez egy széntároló helyiség volt.
- A pince belső vakolata csak itt, ezen a részen ilyen kritikus, rossz állapotú, máshol nem vizes.
- Ami gáz, hogy a ház teljesen az utca felől a telekhatárra épült, a ház előtt haladó járda közvetlenül a homlokzat tövéből van indítva, itt van a problémás fal persze.
- A házon 8cm homlokzat szigetelés van, illetve egyedül ezen a kritikus oldalon a lábazaton is van pár cm, de szerintem nincsen talajszint alá véve.
- A tetőről elvezetett esővíz elvileg rendesen el van vezetve, az eresz legalább 2m-re ki van emelve a homlokzattól.
Ahogy néztem szerintem esélyes, hogy a fal tövében a kritikus részen a homlokzat és a járda között van egy 8-10cm rés egy helyen és a lejtős járdáról jó eséllyel befolyik a víz a tartófalhoz. Ez a ház előtti járdaszakasz legmagasabb pontja. Amire gondolok, hogy megsérült a régi vízszigetelés, esetleg nincsen rendesen, kellő magasságban felhozva a homlokzatra, a járdaszint felé.
Gondolom ilyen jellegű hibát hathatósan csak a külső oldalról lehetne korrekten megoldani, amihez fel kellene bontani az utca (egyetlen oldalán) a ház előtt húzódó járdáját.
Kérdések:
- Kell a járdabontáshoz valamiféle engedély? Meg is szokták azt adni ilyen esetekben? Gondolom a helyreállítás az alap, de nyilván ezt mi is így gondolnánk.
- Korrekt módon, hibamentesre kijavítható utólag a vízszigetelés egyáltalán?
- Milyen szigetelésben kellene gondolkodni? Milyen anyagokat kellene használni?
-Kb. mai árakon számolva mekkora költséggel kellene számolni egy 10x10m kerületű ház esetén?
- A leírás szerint csak a főfalak alatt van bárminemű szigetelés. Talajvíz probléma aljzat felől nem jelent problémát. Mit kellene tenni ha esetleg itt is maximális vízszigetelést és hathatós hőszigetelést céloznánk meg az aljzatban? Ami még gond, hogy a pinceszint belmagassága 200-210cm.
"azt tudtam én is, h a beton nagyon jó hővezető lesz."
Hiába jól hővezető a beton, ha
- egyrészt a lakástól 5 centi hőszigetelés választja el
- másrészt a külvilág hidegétől is egyrészt marhavastag hőszigetelés, másrészt méternyi távolság választja el (a hőhíd HOSSZA is számít ám!!! minél hoszab egy hőhíd anál kevésbé hőhíd)
Az a csoda hőhíd megszakítás neked egy millió forint felett fog kerülni és évente 2000-5000 forint hasznot fog hozni. Lehet számolgatni a befektetésed megtérülés időpontját :) Ha az építészed javasolta, akkor rúgd ki, ha te találtad ki és ő nem mondta, hogy hülyeség, akkor azért rúgd ki.
Ha értelmes ember, akkor kérj tőle egy hozzávetőleges megtérülési számítást erre a hőhíd-megszakításra.
"drága vagy nem drága ez a falazat, a fene sem tudja. ...Két szint, közel 300m2 falfelületem van,"
Szerintem válaszd ki a legolcsóbb falazási módszert (anyagár + szállítás és falazás munkadíja), a falazat hőszigetelésével nem törődve (tekintsd nullának). Nem lesz könnyű megoldani, mert ha az építészed számítógépében van öteven típusterv, amelyiknek (véletlenül ;) mindegyike az X téglagyár termékeire épül, akkor biztos, hogy a te házad akkor is az X téglagyár téglájából fog épülni, ha amúgy létezne negyed olyan áron is falazási lehetőség.
Aztán válaszd ki a hasonló módon legolcsóbb jóvastag hőszigetelési módszert.
"Veszem a napi (vagy havi) átlaghőmérsékletet és megnézem, hogy a benti átlag hőmérséklethez (21fok) hány fokot kell fűteni. Beszorzom az intervallum hosszával, így kijön, hogy az adott intervallumban mekkora hőmérsékletet kellett pótolni. Megnézem mennyi gáz fogyott és a kettő arányát kiszámolom (tehát 1 fok fűtéshez hány m3 gáz kell). Megcsinálom ezt a tavalyi télre, meg az ideire és elosztom a kettő egymással. "
A számolási alapelv jó, de csak nagyon durva saccolásra alkalmas.
Egyrészt azért, mert a hőszigetelés után magasabb szokott lenni a lakás hőmérséklete (a lakók bátrabban, magasabbra tekerik a termosztátot de a hőeloszlás is egészen más a hűlő felületeken), ez meghamisítja az összehasonlítást a hőszigetelés előtti állapottal, tehát a hőszigetelés javulása a valóságban jobb, mint amennyit a gázfogyasztáson látsz.
Másrészt a család hulladékhője (testek melege, elektromos berendezések, fürdővíz hője, stb) is egyfajta "alapfűtés" ami szintén meghamisítja az effajta számításokat, hiszen ősszel nem akkor kezdesz fűteni, amikor a külső napi átlaghőmérséklet a szobahőmérséklet alá csökken 1 fokkal, a család napi hulladékhője még rosszul hőszigetelt házban is "kifűt" 3-4 fokos hideget de egy nagyon jól hőszigetelt házban az is lehet, hogy csak pl 8-12 fokos időjárás alatt kell elkezdeni a fűtést. Ez is jól bekavar a számításodba, hacsak nem adsz hozzá a régi és a mostani számolásodhoz egyaránt naponta 0,2-1,5 m3 gázt (családonként erősen eltérő).
Nem akarom azt a látszatot kelteni, h ha lúzer voltam vagy megvezettek akkor mentséget keressek. Ha levettek, levettek. Már nem tudok mit csinálni.
"...A "hőhíd megszakító elem" elnevezésű befektetésed ebben a falazatban kb 150 év múlva hozná..."
A hőhídat mindenképpen szerettem volna elkerülni, azt tudtam én is, h a beton nagyon jó hővezető lesz. Opció volt a tervezőm részéről a teljes lemezalap XPS-sel vagy ( én elfelejtettem) azt hiszem kalapszigetelésnek nevezte. Na, itt számoltam, a hőhíd megszakító talán olcsóbb megoldásnak tűnik.
Hali. Én ugyan sorházban lakom, tehát jobbról balról falfűtésem van, de 2014-ben költöztem és az előző lakó áraihoz tudok viszonyítani. Sz@r fa nyílászárói voltak, födémben, padlóban, falon nuku szigetelés. 2013-ban vettem meg és újítottam fel, új műanyag - de csak 2 rétegű alu profilos - ablakok, falra 10 cm fehér, pablóba a padlófűtés alá 10 cm lépésálló (tudom, kevés mindkettő, a falnál nem voltam résen, az ez van kategória, a padlófűtés meg kicsit temperálja a pincém, ami nem baj, mert sokat vagyok ott), födémben 40 cm gyapot. Sima sokéves SD turbós kazán, tehát nem kondis. Így tavaly januárban, amikor az a brutál hideg volt, 19-20E volt a gázszámla (fűtés + meleg víz, 2 felnőtt, 2 gyerek), előző lakó 40-50 körül fizetett egy ÁTLAGOS téli hónapban. Azóta volt rezsicsökk, de az 50% szerintem is reális, mondjuk nálam 40 cm van a födémben, de cserébe a falon csak 10 cm fehér.
Sztem min. 50%. Én a 2016 jan-febr-hoz tudok viszonyítani, akkor hasonló enyhe tél volt, napi 3x gyújtottunk be a kályhába, nagyobb hasábokkal, és 17-18 fokok voltak bent.. Most 2x gyújtunk be, kb napi 8-10 kilo fa (előtte volt 15-20 kilo kb), és stabilan 21 fok van. kiinduló állapot: B30 falazat, vas ablakok, tetőtérben 10 centi nád. Szigetelés után: 2 rétegű műanyag ablakok, 10 centi grafitos(falazat így kb 0.25 U), tetőtérben 15 centi gyapot (tetőtérbeépítéses).
De jobban le tudtam mérni az egyik emeleti, nagyobb szobán: a falszigetelés 4-5 fokot jelentett pluszban. Ez azt jelenti, hogy pl -4 fokos külső hőmérsékletnél 15 fok körülire hűlt reggelre, most folyamatosan tartja a 19-20 fokot. Konkrétan nincs fűtve, amennyi meleg feljut a födémen, és a nyitva hagyott ajtón(nem teljesen nyitva).
A munkadíj nagyon olcsó, biztos azzal akarnak megfogni, és a többire meg rárakják a hasznot.
Igaz, állványozni is kell, de ha bérlik, akkor menjenek a fenébe, ahogy ebben a témában mondják, amelyik kőművesnek nincs saját állványa, az annyit is ér.
A szín az még reális is lehet, ha közepesnél jobb minőség.
3,3 misi az micsoda, 20-30cm grafitos szigetelés?
Én biztos nem építkeznék felfelé, hacsak nem muszáj. Lehet hogy hőtechnikailag jobb, lehet kicsit olcsóbb is, nem tudom, de ott a lépcső.
Hááát... drága vagy nem drága ez a falazat, a fene sem tudja. Tudnom kellene ma (a 2018-as varázsszám után) mennyi munkadíjjal falaznak és mennyivel raknak szigetelést. (tavalyi árak vannak)
Két szint, közel 300m2 falfelületem van, ebből ~50m2 nyílászáró, bejárati ajtóval.
Tegnap megjött az új árajánlat: 3,3 m (+600k szín, + 400k m.díj)
Szeretném kiszámolni, hogy a hőszigetelés révén hány % gázt spórolunk. Elmondom az ötletem, megköszönöm, ha véleményezitek.
Veszem a napi (vagy havi) átlaghőmérsékletet és megnézem, hogy a benti átlag hőmérséklethez (21fok) hány fokot kell fűteni. Beszorzom az intervallum hosszával, így kijön, hogy az adott intervallumban mekkora hőmérsékletet kellett pótolni. Megnézem mennyi gáz fogyott és a kettő arányát kiszámolom (tehát 1 fok fűtéshez hány m3 gáz kell). Megcsinálom ezt a tavalyi télre, meg az ideire és elosztom a kettő egymással.
Persze ez nem teljesen pontos, mert az átlaghőmérsékletnél csak nem helyi (hanem pár km-re lévő) mérőpont van és az összefüggés sem teljesen lineáris, gondolom, de... van ennél jobb, pontosabb? (Nyilván sokkal kevesebb gáz fogy, mint tavaly, de a két januári átlaghőmérséklet közt is van kb. 7 fok eltérés)
Mivel szigetelés szempontjából nem jó helyre teszed, ezért keletkezni fog ott hőhíd. Hacsak nem fordulsz be a falon ugyan olyan vastag szigeteléssel mint, ami a homlokzaton van.
"Mondok jobbat. Keressen jobb munkát akit ez zavar, keressen többet, és máris nem kell számolgatni, ha egy csepp józan paraszti ész is van, és nem hagyja magát átbacni az ember."
És tényleg. Szerintem írj a moderátoroknak, hogy okafogyottá vált ez a topic...
Az rendben van, hogy az ablakokat a fal külsű széléhez kell rakni szigetelés szempontjából. A bejárati ajtót viszont a 30-as baf belső széléhez szeretrném rakni (jobban tetszik így). Milyen megoldással kellene szigetelni, hogy ne keletkezzen itt hőhíd?
Én is simán xps-ből vináltam meg mindent az ablak körül, nicns vele semm igond.
"A keménység főleg akkor jön jól, ha magából az XPS-ből alakítjuk ki az egész külső párkányt, tehát a vége kilóg a falsíkból pár centire, sőt csinálhatunk az aljára egy bemélyedő "vízorrot" is."
Túl sokat nem lehet spórolni vele, de páratechnikailag talán belefér, hogy az ablakpárkány két rétegből álljon: alul egy olcsó EPS réteg és felette egy vízálló+jókemény XPS réteg.
A keménység főleg akkor jön jól, ha magából az XPS-ből alakítjuk ki az egész külső párkányt, tehát a vége kilóg a falsíkból pár centire, sőt csinálhatunk az aljára egy bemélyedő "vízorrot" is.
Ha a téglán oldalirányban X jóságú a hőszigetelés, akkor logikus, hogy felfelé is hasonló jóságra kell törekedni (ha már jobbra nem futja). Az olcsó EPS-nél az XPS kb 10-15 százalékkal jobb hőszigetelő, tehát aki szőrszált szeretne hasogatni, az az ablakpárkányra tehet 10-15 százalékkal vékonyabb XPS-t, mint amilyen vastag EPS az oldalfalon van. A többiek alkalmazzák ugyanazt a vastagságot, abból még nem volt baj, ha a kicsit vékonyabb fal-részen kicsit erősebb a hőszigetelés.
Én olyan vastagra csinálnám, amennyire lehet. Kérdés, hogy milyen párkányt akar kívülre tenni. Mert egy lemez az pár mm vastag, de mondjuk egy kő lehet jó pár cm is. Ez meg így nagyban befolyásolja a xps vastagságát. Így én arra törekednék, hogy a lehető legvékonyabb anyagú párkányt használjam, hogy minél vastagabb lehessen az xps.
Szerintem az (ájfón 6) fényképeződ dőlésszög érzékelője valami miatt azt hiszi, hogy vízszintesen tartottad a gépet, ezért top-left (1) kódot tett a fájlba, a Zindex valószínűleg ebből gondolta, hogy így helyes megjeleníteni.
"XPS-nek nem okozhat gondot szerintem ha a föld alatt nincs leragasztózva ill. hálózva."
Van, ahol az XPS még oda sincs ragasztva az alaphoz, a mellé dobált föld szorítja neki.
Viszont hasznos dolog lehet egy drénlemezt odatenni az XPS és a talaj közé, pl eső után pillanatok alatt eltűnik a víz a fal tövéből, plusz mechanikailag is védi az XPS-t.
A lábazatot a föld szint alatt csak pár centire hálózom, hogy ne érje a nap, illetve egyéb behatások. A nedvesség éri hálóval is és nélküle is, de az XPS-nek nem okozhat gondot szerintem ha a föld alatt nincs leragasztózva ill. hálózva.
Ezért gondoltam mechanikai védelemként nehézlemezre oldalról a föld alatti részre.
Hát nem unatkozhattál a felragasztásnál se egy pár napig. :)
De nagyon jó lett!
Én szeletelt téglát szeretnék majd bent az egyik falra, de az még várat magára. Elsőnek legyen meg kint körben a szigetelés, utána lehet bent cicomázni. :)
Egy szép egészséges penészenyészet kialakulásához TARTÓSAN (pl hetekig) nedves felület vagy tartósan magas páratartalom szükséges. A szellőztetés miatt a fürdés befejezése után legkésőbb fél-egy óra múlva már nincsenek meg a penész életfeltételei a fürdőszobában, hiába hűlt vissza időközben a helyiség akár 18-20 fokra is.
"Nyílászárókat már cseréltem, azóta nem mozog a függöny."
A függöny mozgása ellen 1néhány száz forintnyi tömítő gumival is lehet védekezni, nagyon buta befektetés csak emiatt egy 100 ezer forintos ablakcsere.
"És akkor a kérdés: érdemes-e szigetelni, vagy legalább annyi érv szól ellene,"
Sorolj már fel néhány érvet a hőszigetelés ellen, már rég röhögtünk egy jót. Ha nem a te érdeid, akkor az információk forrását is jelöld meg, úy még nagyobbakat lehet nevetni.
Nincs okod panaszkodni, 40 ezer forint nagyon kellemes forintösszeg. Egy ismerősöm hasonló méretű (200 m2) házában én pl nem igazán tudom lejjebb vinni 70 ezer forint alá az éves fűtésköltséget.
"de akkor ugrik a tető takarása"
A tetőt meg szokás szélesíteni esztétikai okokból, pl (mellé-csavarozással) meghosszabbítják a szarufákat. Úgyis divat a széles lelógó eresz, még ott is, ahol nem foglalkoznak az ablakok nyári árnyékolásával.
"szükséges-e ez a mai szigetelés őrület, amikor már csak jellemzően 2 évszak van"
Igen. Van egy évszak, amelyikben akár 35 fokal hidegebb is lehet a lakásodnál és van egy évszak, amelyikben 20 fokkal melegebb is lehet lakásodnál. Tényleg tök felesleges hőszigetelni :)
"Bocs a láma kérdésekért,"
Olvass utána az itt látott dolgoknak és kérdezz nyugodtan.
A fürdőszobába beteszel egy 4000 forintos elektomos hősugárzót, ami felfűti 30-40 fokosra arra a 10 perre, amíg vizes testtel tartózkodsz ott. A nap maradék 23 óra 50 percében pedig kit érdekel hogy hány fok van a fürdőszobában?
A "hőhíd megszakító elem" elnevezésű befektetésed ebben a falazatban kb 150 év múlva hozná az első forint nyereséget (az ükunokád ükunokájának), de valójában nem fog senkinek sem hasznot hozni (a gyártón+kereskedőn kívül), mert halálod után egy héttel le lesz bontva a házad, mert már nem korszerű. Tehát ez nem túl bölcs befektetés.
Már önmagában az is éppen elég pénzjdobás, hogy csak a falazatra annyit költesz, amennyiből más egy egész házat össze tud hozni :)
Változhat a gáz meg a fa ára is, és máris számolhatod újra az egészet.
Mondok jobbat. Keressen jobb munkát akit ez zavar, keressen többet, és máris nem kell számolgatni, ha egy csepp józan paraszti ész is van, és nem hagyja magát átbacni az ember.
Úgyis két véglet van, vagy pénzhiány miatt rosszabb lesz, vagy úgyis mindegy alapon vagy olcsó lesz és jó, vagy drága lesz és jó...
Sajna a tervezett évek arra vonatkoznak, hogy nagyjából mikor dobom el a kanalat. Utána meg a szomszéd véleménye... a környezetvédelem inkább az unokám miatt. Födém szigetelt, a fal a kérdés.
Megkerestem a Kivitelezői nyilatkozatot, ami kötelező melléklet. Ennek első pontja:
"Megismertem az épület korszerűsítésére (tervezett állapotra) vonatkozó 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján elkészített energetikai tanúsítványban foglalt elvárt műszaki tartalmat és az építési tevékenységet ennek megfelelően végzem el. A műszaki tartalommal kapcsolatban szakmai aggály nem merült fel. A költségek meghatározását és a szükséges engedélyek megadását a megvalósítás helyszínén végzett helyszíni felmérések, valamint a rendelkezésre álló tervrajzok, műszaki adatok alapján határoztuk meg"
Nekem ebből is az következik, hogy a kivitelező azért kivitelező, és azért kell vele kivitelezői szerződést kötni, mert ő fogja kivitelezni a munkát.
Mert árajánlatot, költségvetést, kivitelezésről nyilatkozatot "kivitelező" tölt. Én már segítettem pár ilyen igénylés beadásában, és MINDEN alkalommal kért az MFB Pont munkadíjat is - azzal magyarázták, hogy nem kereskedőtől kell árajánlat az anyagra, hanem kivitelezőtől a kivitelezésre.
Ismersz esetleg olyat, akinek így befogadták és jóváhagyták az igénylését???
Beépítették az ablakokat és a párkány részt kellene kialakítanom. Arra gondoltam, hogy belülre 75-ös ytongot teszek félig az ablak alá, kívülről pedig XPS-t neki tolom és habbal kifújom. Vagy mehet telibe alá az ytong? Hangszigetelés fontos lenne. Valahol olvastam ezt a megoldást, azt írták, hogy az XPS-nek konkrétan nulla a hangszigetelő képessége. De nem tudom ez jó-e hőhídmegszakításnak.
Igazából nem is a szigetelés kellene hanem hogy a hőhíddal mit csináljak és ,hogy ne vizesedjenek a falak,gondolom ha állandó fütés lesz akkor nem lesz ilyen párás. csináltam pár fotót de nem engedi feltölteni (az írja hogy nagyobb a mérete mint a megengedett)
Mi pár évvel ezelőtt egy 30 éves, emelt térdfalas, nyeregtetős, tetőtérbeépítéses kockaházat vettünk. Dupla hagyományos fa ablakokkal, szigeteletlen falak, gázkazán, villanybojler és gázbojler fűtés és melegvíz rendszerrel, de a födém szigetelt volt a tetőtér felett. Ez így F kategória. Adtak hozzá energetikai tanúsítványt, kondenzációs kazános fűtés, nyílászáró-csere, szigeteléssel C-re lehet felhozni, kb. 50-60% össz energia-megtakarítással. Ez nagyjából be is jött, viszont mi évente egyet csináltunk meg, és az eltérő telek miatt nehéz megmondani, mi mennyit jelentett. Első évben kondenzációs kazán fűtésre, hideg-meleg vízre, második évben ablak csere harmadik évben a szigetelés. Jelenleg 1500 m3 körül van az éves gázfogyasztásunk, téltől függően +-150 m3, idén télen biztos, hogy kevesebb lesz, mint tavaly. Nyáron 26 fok van a lakásban ha két hétig nagy meleg van, de nagyon sokáig tartja a max 24-et, ehhez nyilván reggel vagy éjjel célszerű szellőztetni.
Tetőn tudsz majd alakítani, ha később cserélni kell. Teraszt nem tudom.
Én azt mondanám, hogy ha már van kondis kazánod, és le vannak cserélve az ablakok, akkor még 15-30%-ot fog hozni a szigetelés. A három közül viszont ez a legnagyobb tétel, tehát attól is függ, meddig akarod megtartani a házat, stb.
Szasztok szakik! Segítséget kérnék: 23 év után a házam arculatát szeretném átalakítani. Vakolat dísz le, stb. 38-as blokkból van építve, tetőteres. Nyílászárókat már cseréltem, azóta nem mozog a függöny. És akkor a kérdés: érdemes-e szigetelni, vagy legalább annyi érv szól ellene, ha szigetelés, milyen vastagságban és miből?
Ami miatt megy a dilemma:
- fűtésszámlát (még) bírom, 183 nm-en padló+emeleti radiátor 40 ezereből kijön. De nincs is (még) hideg.
- már elképzeltem a falra szigetelés miatti különböző vastagságot, de akkor ugrik a tető takarása, illetve a sarkokon nem tudom, hogy hozzák össze a tetőeszkázat összképét.
- a terasz felett tető van, annak a falhoz történő csatlakozása (oda szerelt fa tartókonzolok) eltűnik? Az anyagmozgás törvénye miatt az anyagmegmaradás törvénye hogy játszik ilyenkor? (vakolat lehullásra, repedésre gondolok)
- egyáltalán szükséges-e ez a mai szigetelés őrület, amikor már csak jellemzően 2 évszak van. Nyáron sem kell 2-3 hétnél többet "agyonlégkondizni" a házat.
Bocs a láma kérdésekért, de majdnem mindenhez nagyon értek :)) (főleg, ha tanácsot kell adni), ehhez véletlenül kicsit sem és inkább itt legyek hülye, mint a helszínen, amikor már a konkrétumot beszéljük a mesterrel. Tanácsot meg inkább innen vennék figyelembe, mert ki tudja, mennyire kell a munka a mesternek, én meg nem akarom felesleges költségbe verni magam a hátralévő - NA EZ IS FONTOS LEHET - tervezett 10-20 évre. Kösz előre is a választ!
Az ablakok a szigetelés előtti évben lett műanyagok, akkor a szobák sarkai penészesek is lettek, de a szigeteléssel ez el is mült.
Elvileg ha nálad kandalló van annak folyamatos levegőellátást kell biztosítani akkor a szellőzés rossz nem lehet.
Ökölszabály, hogy belülről kifele nem lehet rosszabb a fal páraáteresztő képessége mert az egyik oldalról bekerülő pára nem tud távozni a másik oldalon.
A gázszilikát önmagában páraáteresztő, de a rajta lévő vakolat azért ezt jelentősen lerontja.
Én nem azt mondtam hogy szigetelj eps-sel nyugodtan, én azt mondtam nálam eddig semmi baj, ami nem garancia semmire sem.
Köszönöm a válaszod! Nekem konvektor fűtésem + kandalló a nappaliban , esélyem sincs most központit csináltatni sajna. Először én is hungarocellel akartam de azt mondták, hogy nem szabad, mert szellőzni kell a falnak. De a gyapot meg drága. Igazából ami nagyon gáz az a fürdőszoba meg az egyik szoba de mondjuk abba a szobába nincs állandóan fűtve a fürdőbe gondoltam egy páraérzékelős csőventilátort a szobákba meg van direkt a műanyag ablakok ra szerelhető szellőző rendszer. Meg gondolom állandó fűtés kell neki.
"Nálam csak 15 cm lesz kivágva a járdából a lábazat felől, mert 12 cm XPS megy fel. "
Arra kíváncsi leszek a maradék 1-2 centi résen hogyan fogod lehálózni a lábazatot ;)
Én kb 40 centire a lábazattól vágtam el hosszában a járdát. A maradék hónapokkal később lett felszedve.
A Martfűi cserepet 2 utcával lentebb találtam 15ft-ot adtam darabjáért kb 1000db lett. Ennek a két széle gyárilag le van kerekítve. Ebből van kirakva az ajtó körül (link)
A többi cserép az domború azokat kaptam 30km-re kellett érte elmennem kb 1500db. Ha úgy nézzük forintba nem sok a párkány, csak a sok cserepet kocsiba be-ki pakolni a helyére szépen sorba rakni. Após 2 napig vágta cirkulával télen a minuszban. Én meg sterimobbal mostam a víz ráfagyott...
A benti párkányt meg felrakás előtt felcsiszolni több menetben.
Köszönöm szépen a válaszokat! Még csak hálózva van egyszer ragasztózva az eps. Mivel nem sikerült a szakiknak értelmesen megcsinálni, ezért még egyszer át kell húzni ragasztóval az egészet.
Födém szig.t hagytam volna utoljára. Mert ha nyárra elkészülünk arra talán még nem lesz szükség, de télre megoldanám. (vízszintesen fújva 30 vagy +?, van értelme vastagítani?)
Mivel nem lehet tudni meddig elég, milyen vastag 2018-ra a költségvetésem komolyan gondolkodjak el a 2 rétegű ablakokon?
Az őszi ez volt 3,1 m FT lett a vége (+ beépítés 380k, +szín 560k) :
Köszönettel vettük érdeklődésüket. Az árajánlatunkban szereplő nyílászárók német REHAU SYNEGO DESIGN MD típusú, 7+2 légkamrás, 80 mm-es hőhídmentes színtartó UV sugárzás és ütésálló kemény PVC profilból készülnek, galvanizált erősített acél merevítéssel.
Kültéri ablakok: Fehér színű német REHAU SYNEGO MD 80mm-es 7+2 légkamrás profilrendszer Uf=0,94-1,05W/m2k!
Kültéri ajtók: Fehér színű német REHAU SYNEGO MD 80mm-es 7+2 légkamrás profilrendszer Uf=0,94-1,05W/m2k!
Üveg 4Low-e - 16Ar - 4 - 16Ar - 4Low-e Ug=0,6 W/m2K+melegperem Tömítés hármas körbefutó EPDM ütközőtömítés Vasalat osztrák MACO MULTI MATIC alapbiztonsági, résszellőzős, hibás működtetés gátlóval szerelt, Fehér színű ablakkilincs
Múlt héten kértem módosított árajánlatot, ma szóltak, h 5-7% változásra számítsak a tavaly őszihez képest.
10cm sima fehér eps, radiátoros fűtés, fürdőben lidl gazdaságos elektromos páramentesítő 55%-ra állítva, teregetéshez van "turbó" fokozata.
Napi 2-3 tárt ajtós szellőztetéssel, tartósan 50% alatt van a páratartalom, két páratartalom mérő van két helyen a falon, meg a gép is kijelzi.
Nincs semmi automatizálva, rápillantok mikor elmegyek előtte.
Megvan a venti az automata központi elszíváshoz, csak még nem volt érkezésem összerakni, be kéne vésnem a kéménybe a padláson.
Valamelyik topicban, talán pont itt, kiszámolta valaki, hogy ha eps lesz gyapot helyett, akkor napok alatt telítődik a fal, és penészedik, meg láthatóan vizes lesz.
Nálam csak 15 cm lesz kivágva a járdából a lábazat felől, mert 12 cm XPS megy fel. Szerencsére elég széles a járda így tudok majd utána is állványozni.
Ezért gondoltam, hogy ezzel kezdek és így megkönnyítem a homlokzat indítását. :)
Nagyon pofás lett a cserép párkánynak és gondolom az ára se volt vészes így. :)
Nekem kívülről van rajta EPS és semmi baja, mondjuk figyelek a páratartalomra, szellőztetés, szárítógép etc.
Ha belülről hőszigeteled akkor ugyanaz igaz rá mint minden falra: kihűl, kicsapódik benne a pára, esetleg meg is fagy, ami nem tesz jót az állékonyságának.
Gázbetont kívülről csak gyapottal mernék hőszigetelni,
viszont érdekes lenne utánanézni, hogy BELÜLRŐL szabad-e EPS-t tenni rá. Saccolásom szerint a gázbetont lehet belülről is hőszigetelni egyszerű eps-sel, de valaki nézze meg, hogy mit szól hozzá a winwatt.
"meg kell nézni a lábazatnál, hogy van-e rés bárhol ... ha valakinek ez a hobbija, akkor valahol a falazat tetejénél ugyanígy zárni lehet ilyen pur habba"
és ha levakolod jó minőségű lábazati vakolattal, akkor bírni fogja a magas nyomású mosót is (persze nem 10 centiről :)
Habár bizonyos magasság alatt nem tartom túl jó ötletnek terasznál a fehér színt (emberek esetén kb 20 centi magasságig, állatok esetén állati magasságig), de ha megnézed a lábazati vakolatok színskáláit, akkor találsz magadnak világos árnyalatokat is.
Nem teljesen ide vág a kérdésem, de azért remélem kapok választ :)
Szóval van egy teraszunk, aminél a lakás falát (a terasz szintje és az ablakpárkány között) szeretném valami olyan anyaggal bevonni, ami könnyen tisztítható. Ez kb. 6-7 m2-t jelent.
Erre a falszakaszra valószínű végig xps-t fogok tetetni, ami törtfehér színre lesz vakolva - vagy nem :) Mi lenne a jó megoldás? Tartok attól, hogy ez a falrész könnyebben koszolódna a terasz rendszeres használata miatt. Mivel D-i tájolású, így csak olyan anyagot szeretnék rátenni, aminek nem árt a nagyon meleg (pl. nem vetemedik, nem fakul ki a színe....)
- Van esetleg olyan speciális vakolat, ami könnyen tisztítható? Akár magasnyomással (azért finoman), vagy kefével?
Sziasztok! Új tag vagyok és szeretnék kérdezni .Adott egy gáz szilikátból épült ház .Belső hőszigetelést,hogyan lehetne megoldani illetve mivel? Vagy csak külső szigetelés és mivel?
"A kérdés az lenne létezik e olyan megoldás és van e értelme annak, hogy a fal és az eps közötti légrést feltölteni valamivel."
A perlit a legjobb ilyen célra, de ami az előnye (nagyon jól önthető) az a hátránya is: szinte bármilen pici lyukon képes kifolyni akár több köbméternyi perlit is, szóval perlithez NAGYON megbízhatóan kell zárni az üreg alját+oldalát. Ha ez megvan, akkor színültig fel lehet töltni a rést. Felülről és nem mindenféle lyukakon keresztül.
De feltöltés nélkül sincs túl nagy baj, ha a légrés tetejét sikerül NAGYON légmentesen lezárni (egyetlen, ceruza vékonyságú lyuk sem maradhat sehol!): pl alacsony dagadású szerelő/ragasztó habbal. Persze a rést alul is le kell zárni, de ide elég, ha lelkiismeretesen végigtömködjük gyapottal a rést.
Ahol a hőszigetelés mögötti légrés nincs lezárva (átjárhat a levegő és hűtheti a házat), ott a hőszigetelés hasznának/értelmének akár a fele is elszökhet, ez olyan, mintha a szigetelő "mester" a hőszigetelő anyagra költött pénzünk felét a szemétbe dobta volna.
Józan paraszti ésszel - szerintem felelsleges. A levegő hőszigetel, tehát a hatalmas, szerintem értelmetlen munka (fúrkálás) helyett én a hőszigetelés tetejét és alját tömíteném, hogy megszűnjön a kéményhatás. Így a benn lévő levegő, ami jó hőszigetelő, nem mozogna, hanem szigetelne. Biztos nem kezdeném utólag fúrkálni.
Az egyik ismerősömnek kb 10 éve épült a háza ytongból és erre pogácsázva fel lett ragasztva a 10 centi eps. A kérdés az lenne létezik e olyan megoldás és van e értelme annak, hogy a fal és az eps közötti légrést feltölteni valamivel. Mondjuk megfúrni az eps-t és perlitet, polisztirol gyöngyöt vagy valami más anyagot befújni.
Azt nem tudom felül a tetőnél le van e zárva a légrés.
Az adott témában pl ha valaki hőszigetelést csinál, nincs KÖTELEZŐEN előírva, hogy ahhoz társítani kell munkadíjat is. Erre rá is kérdeztem konkrétan, mert lehet van ami önerősen készülne. Megcsinálhatod saját magad házi kivitelezéssel is, de csak akkor záródik le a pályázat, ha az energetikus leigazolja hogy el lett végezve a munka. És a kötelező határidőket be kell tartani. Azaz nem húzhatod 2-3 évig az elkészültét.
A munkadíjra kell kivitelezői szerződés és nyilatkozat, de ha pl sk csinálja valaki, akkor nem. Csak mint saját munka - értelemszerűen -semmilyen formában nem számolható el. Ez őszigetelésnél járható út, de pl kazános témánál nem, mert ott engedélyek stb kellenek, mindent számlával kell igazolni. A hölgy elmondása szerint tavaly többen így nyertek hőszigetelésre összeget.
"a hőszigetelés egyáltalán nem lényeg. Arra gondoltam,hogy 2-3cm-es vakolható közettyapottal"
Ha a hőszigetelés nem lényeg, akkor inkább aranyoztasd le a ház oldalát. Egy árban van a kőzetgyapottal :)
A viccet félretéve: hét végi házat én inkább fával burkolnám. Ha van pénz bőven, akkor hőkezelt fával, az nagyon sokáig bírja bármiféle kenegetés-pácolgatás nélkül is.
Lehet,. hogy a vakolt felület hosszú távon igénytelen, de egy olyan épület, aminek "faház" stílusa van és mégis vakolt a külső felülete, az esztétikailag is nagyon igénytelenül tud kinézni.
Hol olvashatnék részleteket erről a NEM utófinanszírozásos pályázási megoldásról? Ha létezik is, valószínűleg úgy van megcsinálva, hogy a leginkább rászorulók (pl aki nem hitelképes) ne juthassanak hozzá.
A kéményhez vagy csinálj egy lábakon álló, a gyapot felett "lebegő" járdát, de nálad sokkal egyszerűbb, ha feljáró és a kémény közötti járdát 20-25 centi vastag EPS lapokból csinálod.
"de lehetőleg úgy, hogy alulról a plafont minél kevésbé szigeteljem"
Helyes. Már az is sokat számít, ha nem légmentesek a zárások (valamennyire cserélődhet a levegő az üregekben/résekben)
"a támogatáshoz a pályázó csak UTÓLAG juthat hozzá, tehát csak az kaphat támogatást, aki elő tudja teremteni a pénzt, tehát azt támogatják, akiknek nincs is gazán szüksége támogatásra, a legjobban rászorulók pedig ezzel ügyesen ki vannak zárva a lehetőségből"
Ez ennél a pályázatnál pont nem így van, de nyilván nem ismered a pályázatot, ezért írtad le. Csak akkor miért írod ha nem ismered? Van ilyen lehetőség IS, hogy előfinanszírozod, és utólag kapod meg, de nem CSAK így lehetséges..... Én utófinanszírozással szeretném megvalósítani több okból is, de nem csak így lehet.
"- én még nem láttam olyan pályázatot, amelynél lehetett KIZÁRÓLAG hőszigetelő anyagra támogatást kérni, valószínűleg ez sem olyan"
Ebben is tévedsz, teljesen. lehet csak anyagra is pályázni, kivitelezés nélkül.......
- a támogatáshoz a pályázó csak UTÓLAG juthat hozzá, tehát csak az kaphat támogatást, aki elő tudja teremteni a pénzt, tehát azt támogatják, akiknek nincs is gazán szüksége támogatásra, a legjobban rászorulók pedig ezzel ügyesen ki vannak zárva a lehetőségből
- én még nem láttam olyan pályázatot, amelynél lehetett KIZÁRÓLAG hőszigetelő anyagra támogatást kérni, valószínűleg ez sem olyan
"Illetve egy 30 éves gerébtokos sajnos van olyan állapotban általában, hogy nem záródik elvetemedett, stb. Ritka nagyon hogy passzentos mint az új."
Egy rakás 30-40 éves gerébtokos ablakot láttam és 90 százalékukat kiválóan tömíteni lehetett egy megfelelő tömítő csíkkal, fillérekből, szóvak erre sem hivatkozhatsz ablakcserénél :)
"csak ott meg az egy-két évenkénti felületkezelés kerülne sokba."
A régi faburkolatot le lehetett kezelni tartósan, de az új faburkolatot már lehetetlen?
Hiába, már a régi fa még sokkal fább volt.... a régi fa kibírta 10 évig is egy kezeléssel (vagy 100 évig kezelés nélkül), de ezeket mai fákat már évente kell kezelni, másképpen elpárolognak.
"valahol azt olvastam ,hogy a rágcsálók könnyebben beleköltözhetnek az eps-be"
A régi pesti bérházas utcákon járó ember fejére is ráeshet egy tetőcserép, de aki emiatt mindig az utca közepén jár, azt kinevetik az emberek. Annak is kb ugyanolyan csekély a valószínűsége, mint annak, hogy egy egércsalád úgy dönt, hogy inkább éhen hal az élelemtől távol, csakhogy cserében a te jó meleg polisztirol hőszigetelésben melegedhessen :)
55 már akkor tud lenni, ha a záródás is rossz nyilván, bár az igazából nem is Ug érték max ilyen formában "jelnik meg".
Én arra reagáltam, hogy 2.6 az Ug érték, de nem azt írtam hogy 5, csak hogy ez kevésnek tűnik. Egy teljesen más vonalról hoztál ide egy hozzászólást, nem is amire reagáltál.
Ide is berakom, hátha érdekes lehet valakinek - pályázati ügyintézés első lépései.
Tegnap megjártam az MFB pontot, kiderült nekem Vekop ami jár, nem a Ginop. Ha másra nem volt jó a találka arra igen, hogy ezt megtudtam, mi a különbség :-).
Ennek ellenére elkeseredtem picit. Én elég alaposan felkészülve mentem oda, átnéztem a pályázati anyagot, és a maradék kérdéseket szerettem volna feltenni.
Hamar kiderült, tájékozottabb vagyok az ügyben, mint a kapcsolattartó..... Olyan dolgokat kezdett állítani a mit lehet mit nem dologról (pl állította, hogy nincs utófinanszírozási lehetőség azaz minden a nevemre szól, és majd nekem küldik a számlák ellenében az összeget) , csak néztem. nekem kellett elmondani ez nem így van, ezen az oldalon itt és itt mást írnak, csak vannak feltételei is.
Azt mondta idén még senki nem kért, így a változások utáni dolgok még neki sem tiszták. Na de könyörgöm, akkor kinek kell tisztában lennie vele, ha nem neki?
Félreértés ne essék nagyon kedves volt és segítőkész, nem az emberi tulajdonságokkal van a baj.
A másik a mi meglepett, hogy a feleségem jelenleg gyeden van, a maxiáisat kapja. Ez nem számít családi jövedelemnek - ugyanis ez nem terhelhető jövedelem fajta - , ami lehet fontos lenne, mert a törlesztő részlet csak bizonyos százaléka lehet a fizudnak. mert abból még lejönnek az egyéb hitelek (nálunk van még lakáshitel), és ez lehet valakinek így kritikus lehet. Mondjuk ha 20 évre kérjük, akkor simán benne vagyunk így is.
A másik amin filóztunk, hőszigetelés kérdése, a munkadíj nem lehet csak az anyagköltség max 60%-a. Na ez számlára már necces kérdés. Ha van mondjuk egy rendszer amit fel akarsz tenni a falra, legyen az 4-5000 ft/m2, akkor a munkadíj max 2500-3000ft/m2 lehet. Ez számlára nem jön össze, ez jóval alacsonyabb mint a valós munkadíj.
Nem vitatom, már csak azért sem mert meglehetősen lényegtelennek tartom.
Az ablakkereskedők nyilván abból indulnak ki, hogy egy korszerű ablak 3x olyan jó hőszigetelő, mint egy régi és 2x olyan, mint (pl. a mostani vitaindító is) egy 5-15 évvel ezelőtti "középkategóriás" ablak. Azt, hogy ez hány ft megtakarítást jelent, már nem teszik hozzá.
Abban igaza van mindenkinek, hogy vannak más szempontok is, mint a megtérülés, de a reklámokban nem ezek a szempontok szerepelnek, hanem az U értékek.
Szivesen megnézem a te utánnajárásod eredményeit is. Egy másik bizonyíték, hogy a 2,5 közelebb áll a valósághoz, mint az 5. LINK Természetesen egy tökéletesen záródó szerkezetnél.
Köszi!!! :-) A fóliát már lehajítottam. Ha jól rémlik, még előző télen, amikor kéménytisztítás során rácsodálkoztam, milyen szépen ráfagyott a gyapotra. :-)
Apropó kémény: a kéményhez vezető "utat" mivel érdemes burkolni gyapot helyett, ami olcsó és nem is kozmál oda?
Ami a gipszkartont illeti: akkor megvárom a padláson a munkákat, legurítom a gyapotot, végül szépítem a plafont, de lehetőleg úgy, hogy alulról a plafont minél kevésbé szigeteljem.
Arra gondoltam,hogy 2-3cm-es vakolható közettyapottal burkolnám és leszinezném. Ez jó ötlet?Elég lenne csak sűrűn dűbelezni majd hálózni? ezen az olajos felületen szerintm semmilyen ragasztó nem áll meg.ötleteket várnék.
"Falcok gyalulása , tömítése , a szar ablakszárnyak cseréje , a szutyok kettes üveg cseréje minek számít nálad ? ( a festést nem írom.."
Ez ablak felújításnak számít (a tömítés kivételével, mert azt energetikának lehet tekinteni). De ha ennyire rossz az ablak, akkor talán jobb egy újra cserélni.
"Én nem vettem sehonnan Ug értéket, nem is írtam ilyet, így én nem tudom honnan jött."
Lehet, hogy félreértettem ezt a mondatot a 83493-as bejegyzésedben: "Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal."
Falcok gyalulása , tömítése , a szar ablakszárnyak cseréje , a szutyok kettes üveg cseréje minek számít nálad ? ( a festést nem írom , bár járulékos része a felújításnak)
"Ezt a 2.5-os erteket hol lattad vagy honnan vetted gerebtok eseten? En mas ertekeket latok."
Az internet tele van olyan táblázatokkal, ahol két, egymástól 10-15 centire lévő üveglap együttes hőszigetelése látható. Olyan utalás is van számtalan, hogy kb milyen lehet az U értéke 15-20 cm vastagságú fa ablakkeretnek.
De magyar nyelven is van valahol egy anyag, ahol egy értelmes ember szépen levezeti számításokkal, hogy hogy jön össze és mennyi egy gerébtokos ablak hővezetése.
Nem tudom, hogy honnan vetted az 5-ös Uw értéket, de ekkorát még az ablakos ügynökök sem szoktak hazudni :)
"Ha akkor kell cserélni az költségesebb lesz mint most kicserélni."
Enyhén szólva izzadságszagú egy olyan feltételezés, hogy egy 40 éve hibátlan ablak pont jövőre fog menthetetlenül tönkremenni :) de ha félsz ettől, akkor nyugodtan cserélj ablakot a hőszigetelés előtt, csak eközben ne hivatkozz az energetikára.
"Már mitől lenne hülyeség egy régi gerébtokos ablak cseréje ? Egy ilyen felújítása majdnem annyiba kerül , mint a csere ."
Ki beszélt felújításról? Marad úgy, ahogy van, hiszen energetikai okokkal egy drága ablakfelújítás ugyanúgy nem indokolható, mint egy drága ablakcsere.
Ha viszont a felújítás NEM energetikai okokból történik, akkor viszont nincs köze a jelenlegi témánkhoz.
"az én esetemben miért nem számitanak ezek a tulajdonságok? Mikor indokoltabb a kőzetgyapot?"
Az esetek többségében a hőszigetelő anyagnak nem szabad akadályoznia a pára áramlását a lakásból kifelé, ezért olyan hőszigetelő anyagot kel választani, amely LEGALÁBB ugyanolyan jó páravezetésű, mint ház fala. Nálad a ház fala (tömör?) téglából van, ere jó az olcsó EPS hab is. A kőzetgyapot sokkal jobb páraáteresztésű, de nincs szükség jobb páraátersztésre. Ha a házad fala pl vályogból lenne, arra már nem lenne jó az EPS, oda mi is gyapotot javasolnánk.
Tömör tégla falra gyapotot tenni az ugyanolyan nevetséges pazarlás, mint amikor valaki kizárólag Tesco-s bevásárlásra használja az autóját, de ő pl egy praktikus Suzuki helyett marhadrága Ferrarit vásárol ere a célra.
Enném már csak az nevetségesebb, amikor utólag mepgróbálja megmagyarázni a világnak, hogy miért sokkal okosabb Ferrari-val járni bevásárolni :)
Az EPS és a gyapot közötti nem csekély árkülönbséggel a befektetésed megtérülésének pillanatát a távoli jövőbe katapultálod.
"ostobaság bennhagyni egy félig elkorhadt ablakot, hogy aztán a kész szigetelést kelljen szétverni 3 év múlva"
Ha a régi ablakod annyira szét van korhadva, hogy 3 év múlva mindenképpen ki kell cserélni, akkor természetesen okosabb még a hőszigetelés előtt kicserélni. De ezt a dolgot miért hozod fel egy energetikai fórumban? Semmi köze a hőszigeteléshez.
Én sztem az ablakok irreálisan drágák, és egy nagy paraxtvakítás az egész biznisz.. Én is ablakcserével kezdtem, akkor még tudatlanabb voltam, bár nekem muszáj is volt, mert szelelő xar, opálosodott üvegű vasablakaim voltak.. ezt mindenképp cserélni kellett. De igazán nagyot fogni a fűtésen a fal-tető hőszigeteléssel lehet.
Egyébként a régi vas bejárat ajtómat benthagytam, kicsit feltuningolva és némi hőszigeteléssel ellátva, és letömítve :) SZtem masszívabb mint egy szutyok műanyag ajtó 70-80-100 ezerért..
Az egy éves Kömmerling ablakaim is már lógnak, már állítani kellett, vagy ez normális? Én aránylag jó áron vettem őket, fél milla alatt megállt 5 ablak, egy dupla teraszajtó, és egy sima teraszajtó. Plusz redőnyök és hálók(bár nem mindegyiken). De pl akkor sok kereskedőt átnéztem, és pl van akinél az volt az akciós ár, ami a másiknál a brutto ár volt.. Tehát egy nagy paraxtvakítás amikkel az újságok tele vannak h 40% kedvezmények.. Lófaxt. Ja, úgy hogy melléírja a magasabb árat, miközben normál áron adja..
Ha tényleg nincs bajuk, és nem akarod kicserélni mondjuk 10 éven belül, akkor most ne cseréld ki a spórolás reményében. Én biztosan cserélném, ha az enyém lenne, de ez az én dolgom.
Régi ablakot is fel lehet újítani, csiszolás, festés, tömítés, de nagyobb munka mint a csere, és nem olcsóbb.
Az én ablakaim igaz régiek de nagyon jól zárnak és egyáltalán nem korhadtak. A belső fakeretek jó állapotban (festés szükséges) a külsők a 3 nagyból pedig 2 csakis az alsó részén csiszolásra, tömitésre szorul + festés. Ha én csinálom nem hiszen h anyaggal együtt felrúg 100 ezerig.
Azért vitázok mindig elekkel az ablakcserén, mert ha hőszigetel az ember ostobaság bennhagyni egy félig elkorhadt ablakot, hogy aztán a kész szigetelést kelljen szétverni 3 év múlva, ráadásul elég nagy felfordulással jár mindkét munka, jobb ezen túlesni egyben.
Új ablak, utána szigetelés, és 20 évig biztos nem lesz gond.
Régi ablakot is fel lehet újítani, csiszolás, festés, tömítés, de nagyobb munka mint a csere, és nem olcsóbb.
A te esetedben jobb ablakokkal a páratartalom emelkedni fog.
Igazad van.
Mivelhogy az utca történelmi negyedben található csak ugyanolyan fa ablakokra cserélhetem ki, azonos model, méret stb (3 ablak kb. 1-1.5 milló ft). Nem tudom hogy mennyi idő alatt térülne meg a befektetés a pár % olcsóbb fűtésben.
Nálam is fektetve megy fel a lábazatra az XPS, 40 cm a járda/föld feletti rész így 20 cm lesz a föld alatt is még.
Én is gondolkodtam már a nehézlemezen mechanikai védelem miatt a föld alatti részre, vagy kavicsot tennék mellé pár centire és úgy tölteném vissza a földet.
Látom te se használtál indítóprofilt. Én a lábazatot csinálom majd elsőnek és ügyelek hogy vízszintben legyen a teteje, így arról indítom majd a homlokzatit..
Az ablakpárkányt burkolólapból csináltad?
Agyalok azon is milyen legyen majd. Műanyag ablakok vannak nekem is de a műanyag párkány nem tetszik kívülre.
Nem kimondottan az anyagi oldalát nézem. Nekem inkább a jobb szigetelés és tartósság a fontosabb. Az utca csendes tehát a jobb hangszigetelés nem szükséges. Te is hungarocellel szigeteltél?
"A kőzetgyapot jobb hang szigetelő ,tűzállóbb,és páraáteresztő képességű. Ezek a tulajdonságok itt nem számítanak."
A homlokzatot, a tűzfalat és az udvar felöli részt is szigetelnénk. Kérlek ird meg, hogy az én esetemben miért nem számitanak ezek a tulajdonságok? Mikor indokoltabb a kőzetgyapot?
Mint irtam mi az emeleten lakunk. A belső udvaron látható főlső két nyilászáró kicserélve. Fűrdőszoba ablakok kicserélve. Padlásra 20 cm-es kőzetgyapot kerül. Az utca felöli oldalon mint látható 3 régi dupla ablak van amik látszólag jól szigetelnek. A redőnytok belső oldalát egy 5 cm-es hungarocellel szigeteltem. Szerintetek nagy hőveszteség ha nem cserélek nyilászárókat? Jelenleg a belső páratartalom tökéletes napi egy szellőztetéssel. Őszintén attól félek, hogy nyilászárók cseréje után szárazabb lesz a levegő és nem lesz az a minimális "légcsere". Vélemények?
Ez igaz :) Akkor mégsem igaz, hogy bármit írhatsz oda. Ki kell számolni pontosan.
Igazából a szezonális átlag értékek nagyon függenek a szezon hosszától is. Ha csak a 4 legkeményebb hónapot vesszük bele, akkor átlagban naponta 1840 Wh/m2 (76,6 Wh/m2 óránként) hasznosítható déli függőleges felületen. Ha 6 hónapot veszünk bele, akkor 2335 Wh/m2 naponta. (97,4 Wh/m2 óránként) (innen ered a 100 Wh/m2)
Mindegyikkel számolva jobb a példa szerinti 2 rétegű üvegezés.
Kb. 50-52 Wh/m2 óránkénti átlag mellett azonos a két üvegezés energiamérlege. Ezt decemberbe ciszre el is érheti. A többiben viszont jobb. Árban meg főleg.
Üdv ! Én erre reagáltam:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146818369&t=9084059,nem olvastam vissza ,ismerem Elek munkásságát ,ezért mertem bátran leírni amit írtam !:) Ha nem rühelném ,visszakeresnék Eleknek egy csokor olyan H.sz-t,ahol csak/szinte minden csere/felújítást csak ft/m2/megtérülés szemüvegen keresztül lát/vizsgál !:)
A 100 Wh/m2 a számításban 1 órára vonatkozik és csak a példa kedvéért írtam kerek számot, lehetett volna 10, vagy 1 is, teljesen mindegy. Bármennyi is legyen az az érték a 15% különbség mindig adódik a 2 rétegű javára. (azon üveg paraméterekkel amikkel számoltam lentebb) A valóságban kb. 1500 Wh nyerhető ki függőleges felületen Dél, Délkelet, Délnyugat tákolással egy teljes nap 1 m2 felületen novembertől-februárig. Ebből persze lejön a különböző veszteségek (g érték, kitakarás, stb). Viszont ha csak az ablaküvegeket nézzük, akkor ott a 2 rétegűnek a vesztesége 37% (g=63%) a 3 rétegűnek 51% (g=49%). Tehát a számítási végeredményt befolyásolja, ha nem 100 Wh/m2-el számolunk, de a kettő közti különbség arányát nem. Próbáld ki a számítást és magad is meglátod. Írj be a 100 helyére mást, de mindkét ablakhoz ugyan azt és számold ki százalékban a különbséget.
Ha keresek havi nettó fél milliót, böszmeség lenne 200 ezret spórolni. Ha csak 200-at keresel, még akkor is, mert ezek szerint amiket írtak, kb. élete végéig a kétrétegű ablakait fogja lesegetni.
- Legyen a merőleges felületre beeső sugárzás mondjuk 100 Wh/m2
- Legyen a felület csak 1 m2
- dt=21-4= 17 °C"
Ez a 100Wh/m2 honnan van? Ennyit süti a nap az ablakodat? Vagy az enyémet? Naponta? Évente? (A számításod alapján óránként?) A pont dél felé néző és nem függőlegesen álló ablakot (hogy merőlegesen süsse a nap)?
Azt jól gondolom, hogy ha mondjuk az a 100 nem 100, akkor az egész gondolatmeneted rossz?
Tényleg, akkor vegyük már hozzá és tételezzük fel, hogy a kedves kérdezővel együtt él az anyósa, meg a felesége is. Na most innentől tessék NEKIK megmagyarázni, hogy mi lenne energetikailag és gazdaságilag a megfelelő :D sok sikert :D mutogathatod a táblázatokat meg a számításokat, ha egyszer nem fog elférni a muskátli az ablakba :D
Nem tudok teljesen egyet erteni. Sokszor talalkozom olyan idos holgyekkel akik kifejezetten szepek. Ez persze nem csak feltetlen sztetika hanem valami mas, de az mar tenyleg nem ide valo. viszont attol meg szep.
Nem szeretem, amikor valaki úgy próbál valaki mást hülyének nézni, hogy az esztétikai (=luxus) kiadásait megpróbálja energetikai (=nyereséges) befektetésnek beállítani. Egyik ilyen terület az ablakcsere.
"Szerintem az idoskori "esztetika" se teljesen igaz, idosebb korban is lehet mindenki szep es vonzo, csak maskepp mint egy huszoneves rancmentes lany. Es persze nem a huszonevesek szamara."
Vélhetően megtanulta értékelni azt a szépséget ami nem a kinézetből fakad. Tehát az Ug és a g értéket :)
Ez az érték vélhetően csak nagyon jól záródó ablaknál igaz. Ekkora veszteségnél sem érdemes egy 2 rétegü (Ug 0,9 W/m2k) üvegezésű műanyag tokos ablakra cserélni?
"Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal."
Gerébtokos ablak csak egyféle létezik, egyféle hőszigeteléssel. ami kb 2,5 W/m2K jóságú.
"Tedd már a mondandód végére, hogy van / létezik nem energetikai épület/ablak/stb. felújítàs is, amit csak Te gondolsz "hülyeségnek!"
Ott van a mondataimban, hogy "az ablakcsere energetikai okokkal többnyire nem indokolható". Ebből minimális IQ birtokában bárki ki tudja következtetni, hogy NEM energetikai okokkal meg lehet indokolni :)
A masodik felehez azt is tedd hozza hogy tudja mi a kedvenc menud, es ugy kesziti el! Mi meg haspokok es hasimadoak vagyunk, ez azert konvergal a szepsegveszteshez ;-). Radasul siman ele is dolunk ebbe a csabdaba :-).
Szerintem az idoskori "esztetika" se teljesen igaz, idosebb korban is lehet mindenki szep es vonzo, csak maskepp mint egy huszoneves rancmentes lany. Es persze nem a huszonevesek szamara.
Innen indult ki a beszélgetés, nem kell hozzátenni. Az esztétikai szál mindig a végén szokott jönni, mikor már matematikailag támadhatatlan ..... :))
Reggel kiszámoltam, hogy még az 1.0-s helyett sem éri meg a 3réteg kizárólag energetikai oldalról. Esztétikailag meg mindegy. Komfortban lehet különbség, de én pl. kibírom évek óta, hogy nem állok az ablak elé félmeztelen kinti -10ben. :)))
Az energetikai megfontolás mértékletességi megfontolás. Ennek van igazi haszna és értéke. Mármint ennek a gondolkodás módnak. Az esztétika azoknak való, akik szeretik az ostort az élettől :) Példa erre az asszony választás :) Mit ér a szépség, ha az egyéb értékei egy rakás sz@rt sem érnek :) A szépség mulandó, nézd csak meg az asszonyt 30 év múlva :)
Leírtam már párszor, hogy nem rábeszélni akarok senkit, nekem az adott felhasználási helyen ez volt szimpatikus (minden szegletet, rést kitöltve), mivel ennél elhittem, hogy normálisan és kényelmesen megoldható a födém légtömör zárása, valamint jelentősen merevítette is a szerkezetet, továbbá a fóliával sem kellett vacakolni (meg azt hol, ki, mikor böki majd át... főleg a ma elérhető "szakemberekkel"). Azt is írtam, hogy mivel utánaszámoltam és a "kiváló" hőszig értéket én sem hittem el, ezért erre rátettem további 20cm gyapotot, amivel a legrosszabb esetben is u=0,09 körül marad az érték. Ha újra csinálnám is ezt választanám, a fent leírt tulajdonságok miatt, csak vékonyabb rétegben. 5-6cm elég lenne, aztán mehet rá a vastagabb gyapot.
Egyetlen darab 1,5kW-os radiátor fűti ímmel-ámmal az egész házat ~24fok köré, így hogy elbaxtam a tetőszigetelést :) valahogy majd megemésztem :)
Ja az ár... ezt a "mutatványt" kiválthattam volna kb 45cm gyapottal, de akkor kell fólia is, meg valahogy a légtömörségre is figyelni kell meg az ehhez társuló munkadíjak, hát nem is tudom... nem volt drága.
Üdv! Tedd már a mondandód végére, hogy van / létezik nem energetikai épület/ablak/stb. felújítàs is, amit csak Te gondolsz "hülyeségnek! :) Tedd mindig hozzá, hogy létezik esztétikai is a világon, ami az ember közérzetén javít csak a bugyelàrison abszolút nem, söt.. . . !: )
Nem biztos, hogy mindenki osztja azt a nezetet hogy egy geretokos Ug 3-4-5 erteku ablakot nem erdemes lecserelni valami ujabb fajtara energetikai celzattal. Foleg ha jol leszigeteljuk a falat mellette. Persze a feeleingjet meg akarjuk tartani valamiert - ez passzol esztetikailag, muemlek, stb - az egy masik kerdes mert ilyen is lehet.
Azert az emberek nagy resze tenyleg nem azert rak be 3 retegut, hogy a ketretegu 1.0-as ablakot cserelje le kompletten. Ott valoban megkerdojelezheto a dolog, de ott is egyeni dontes hogyha amugy is csinal valamit a hazon. Meg ha anyagilag nem is biztos hogy hoz olyan nagyon somat.
En most pl lehet pont a fodem szigetelst hagynam ki.Azt armikor barhogy meg lehet csinalni, nem kell bo tani. Meg veletlenul anyagot is kifoghat akar a jofogason vagy egyeb helyen. Van fel ev a futesi szezonig, addig esetleg ossze lehet kuporgatni azt a pluyz penzt. En pl biztos az ablakcseret a hoszigetelessel egyutt csinalnam, ha kell ablak csere persze. Vagy ha jo a tok, lehet csak uvegezest cserelnek.
Vagy elolvasnam a Ginop palyazatot es beleugranek, igy akar mindenbol meglehetne az idealis.
"az ablakcserék jó része nem egy gyengébb kétrétegűt cserél le le újabb 2-3 rétegűre, hanem a régi 2x1 rétegűt,"
Az, hogy az emberek többnyire mit szoktak tenni, az mág nem jelenti azt, hogy nem tsznek hülyeséget. Most éppen arról folyik az eszmecsere, hogy az esetek többségében energetikailag hülyeséget csinálnak, akkor is, amikor a 2x1 rétegű (pl gerébtokos) ablakokat cserélik újabbra.
"Érdemes a szomszéd cserepei alatt a tűzfal aljától szigetelni egész az én padlásom kulső falának a legfelsőbb pontjáig?"
A tűzfal legaljától a te lakásod mennyezet-vonala fölé kb 1 méter magasságig érdemes. Az felett már nem érdemes, viszont hülyén fog kinézni, ha nem folytatod egészen a tűzfal tetejéig.
"bizonytalan vagyok a hungarocell vagy a kőzetgyapot választásának kapcsán."
A te faladra mindkettő egyformán alkalmas és egyformán jó és egyformán szép, viszont az egyik SOKKAL olcsóbb a másiknál. Méh ezek után is bizonytalan vagy?
A másik, mennyit bír az ablak. Ami 15 éve lett beépítve, az lehet jobb, mint amit ma építenek be. Nagyon sok az ablakos cég, folyamatosan 40%, csak most akciót hirdet, valahogy lent kell tartani az árát, és gondolom a kicsi haszon szóba sem kerül.
Az is igaz, hogy elvileg fejlődés van, egyre jobbat, egyre olcsóbban gyártanak. Ki tudja melyik a jobb, talán csak a gyártók.
Nem tudom ígér-e valaki 30 év garanciát.
Vagy 15 év múlva akkora fejlődés lesz, bejön valami teljesen új, hogy itthon is sorra dobálják ki az olcsóbb ablakokat (ki tudja, lehet 10 év múlva eltűnik a korrupció, szakértő kormánya lesz az országnak, akiknél nem a foci lesz az első, és valódi ipari-gazdasági fejlődés és növekedés lesz, durván megnő a kutatás és fejlesztés, ami elhozza a várva várt jólétet, és nem kell többet mondani, hogy na még pár év és jobb lesz). Vagy szétesik magától (az ablak, mielőtt valaki értelmezője kiakad egy zárójeltől), mert olcsó szart sóztak a kedves vevőre jó drágán.
Persze, de azért az ablakcserék jó része nem egy gyengébb kétrétegűt cserél le le újabb 2-3 rétegűre, hanem a régi 2x1 rétegűt, vagy a régi fatokos talán 2, de lehet 1 rétegűt.
"Tegyen fel 20 cm gyapotot, amit pár év múlva mérgelődve vastagít"
A 20 centi már annyira jól hőszigetel, hogy UTÓLAG rátenni még egy réteget, az annyira nagyon sokára megtérülő befektetés (munkaórák + régi réteg széttaposása), hogy nem igazán éri meg.
"Vagy tegyen fel 30 cm gyapotot, vastagabb hőszigetelést, és pár év múlva bontsa ki az ablakokat?"
Tegyen fel 30 centit a padlásra, jóvastagot a falakra és pár év múlva döbbenjen rá, hogy valóban hülyeség lett volna egy fillért is az ablakcserére költeni :)
Épp az állát keresgeti, hogymennyire kevés fát kell eltüzelnie.
Lépésről lépésre halad.
Ki mit tegyen?
Nézze meg a pénztárcáját és számolgasson. De semmiképp ne a reklámoknak és a nyakatekert ügynököknek higgyen.
Ha nincs pénze akkor gyapot a padlásra-----vastag szigetelés (akár csupaszon) a falra majd minden hónapban félretenni a megspórolt gázforintokat és egyszer befejezni.
A legrosszabb az ablakcsere első lépcsőben, majd következő télen szenvedni a párával, a csurom vizes hideg falakon megjelenő penésszel és évekig ezt nézni, mert a pénz ugyanúgy elmegy fűtésre, sose lesz szigetelés.
Szerintem mindkettőtöknek igaza van, inkább tovább tartson a felújítás, de minőségibb anyagokból (olcsó húsnak híg a leve...).
Viszont, ha most nincs pénz mindenre egyszerre minőségi anyagokkal dolgozni, akkor szakaszolni kell.
Az első lépcső felújításnál a födém legyen, ha a tető jó, gyorsan menjen a min. 20 cm olcsó gyapot fel (még nincs vége a télnek...)
Utána az ablak jön szerintem nem kérdés a 2-3 réteg közti választás, aki élőben megnézte a különbséget, neki sem lesz kérdés. Nem kell a legdrágább profilt megvenni, csak amibe bele megy a 3 réteg és a gyártó legyen jó!
Ezután, ha a homlokzat csak 1-2 év múlva lesz meg már kevésbé számos.
Van tapasztalatom sajnos a rossz minőségre és a rossz kivitelezésre is nyílászáró terén, szóval elég idegesítő, ha 1m-t költesz csak erre és a leggyakrabban használt ablakok és ajtó nem jól záródik vagy lóg...
A szigetelésnél meg már 100x leírták, ha szakszerűtlen a kivitelezés akár 10-20%-al is csökkentheti a jóságot.
Bele lehet tenni a 2 rétegü üveget is a 3 rétegü üveg fogadására alkalmas tokba, ha esetleg meggondolná az ember magát. Viszont ha pusztán ésszerü döntés alapján akarjuk eldönteni, melyik a jobb, akkor mindenképp a jó hőszigetelő képességű magas g értékű ablaküveg. E tekintetben a hőmérlege jobb a 2 rétegü üvegezésnek (Ug 0,9 W/m2K g=63%). Az ára is olcsóbb. Így ezen nem kéne vitatkozni, mert nincs semmi gazdasági haszna a 3 rétegü üvegezésnek. -20°C külső +21°C blső hőmérséklet esetén az Ug=0,45 W/m2K ablak belső üvegfelületén a hőmérséklet 16,6 °C-lesz. A 2 rétegü Ug=0,9 W/m2K esetén meg 12,7 °C. Ez az egyetlen különbség ami esetleg indokolhatja a drágább de roszab energiamérlegü üveget. Ezen felül az Észak és a közeli tájolású ablakoknál érdemes minél jobb Ug értékű üvegeket venni.
Egybemosod a nem kívánt légáramlást (ablak tömítése) és a nem kívánt hőáramlást (ablak hőszigeltsége) pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz: lehet egy szar hőszigetelésű ablak tökéletesen tömített (huzatmentes) és akár fordítva is előfordulhat.
Lehet, hogy sokan így kezdik, de az okosabbak kiszámolják/számoltatják, hogy mi mennyibe kerül és mennyi Ft-ot hoz. Innen már sok ész sem kell kitalálni, mit mikor csináljunk.
Oké, van pénze vékonyabb szigetelésre, meg normál ablakra, meg 25-20 cm gyapotra, mit tegyen?
Tegyen fel 20 cm gyapotot, amit pár év múlva mérgelődve vastagít, majd szereltessen be olyan ablakot, amit pár év múlva lehet megbán, mert csurom víz lesz? Meg tegyen fel vékonyabb szigetelést?
Vagy tegyen fel 30 cm gyapotot, vastagabb hőszigetelést, és pár év múlva bontsa ki az ablakokat?
Vagy hagyja el a gyapotot, tegyen fel vastagabb szigetelést, és két rétegű ablakokat?
Vagy hagyja el a szigetelést, tegyen be jobb ablakokat, meg 30 cm-t a padlásra?
Ebből az a probléma, hogy a nyílászárók rosszul szigetelése, vetemedése érezhető húzást, huzatot csinál, látványra sem szép. Az emberek 90% ezt fogja első körben megcsinálni.
Ha most nincs pénz akkor főleg a szigeteléssel kell kezdeni, mert minden évben spórol vele.
Ezt is ki lehet számolni.
Ha most van kevés pénz és azt beleöli az ablakba amivel nem spórol akkor fűtésre ezek után minden évben elmegy a pénz ami már rég a falakon lehetne.
Ha kevés a pénz akkor a legfontosabb a szigetelés födémmel kezdve ami akár 1 év alatt behozza a saját költségét, és mehet a projekt lépésről lépésre, de a legelső mindig a szigetelés felrakása legyen, mert az attól a perctől TERMELI a pénzt. Színezni csicsázni lehet később.
Már rég ott tartunk, hogy legtöbbször NEM energetikai szempontból cserélünk ablakot, tehát ne is számolgasd. Arról van szó, hogy nincs pénz mindenre. Tudom hogy nem jó dolog, de ha nincs pénz, akkor valahogy ki kell kalkulálni. Ha van rá mód, inkább várjon két évet, és tegyen vastagabb szigetelést a falra, meg olyan ablakot, ami megfelel, nem pedig olyat, ami kijön a maradék pénzből. Különben vékonyabb szigetelés és olyan ablak kerül be, amit lehet hogy később megbán, vagy morogni fog, milyen drága és szar a hőszigetelés, nagy átverés. Ablakcsere egymillió vagy 800 ezer, nem nagy különbség. Gyapot meg lesz egy év múlva.
Ha nincs pénzed, drágább lesz, ez mindenhol így van.
Mindenképpen a tűzfal aljától érdemes indítani a szigetelést. Én leszednék pár sor cserepet ,hogy hozzáférjek és a léceken tudjak állni, meg hogy ne piszkoljam össze a tetőt. A szegő bádogot újat kellene tenni, mert az EPS eltakarja majd, valamit a kész homlokzat tetejére is bádog borítást tennék, hogy ne ázzon felülről illetve, hogy ne fagyjon szét.
A hungarocellt választanám,mert a kőzetgyapot jóval drágább ,a kivitelezési díja is dupla annyi,mint az előzőé,illetve nem is indokolt a használata. A kőzetgyapot jobb hang szigetelő ,tűzállóbb,és páraáteresztő képességű. Ezek a tulajdonságok itt nem számítanak.
Szerintetek a felső emelet oldalső falát hogyan kéne szigeteljen? Érdemes a szomszéd cserepei alatt a tűzfal aljától szigetelni egész az én padlásom kulső falának a legfelsőbb pontjáig? Továbbá bizonytalan vagyok a hungarocell vagy a kőzetgyapot választásának kapcsán.
Ránézve most hirtelen üvegárakra a sima Ug 1.0 és a 3 rétegű Ug 0.65 között van 10eFt különbség. 23ezer-33ezer/m2 Ehhez kell a jobb tok, erősebb vasalat ami megint csak drágít. Komplett ablakot nem kerestem. Egy házon van kb 20m2 üveg, ez 200ezer feletti pluszköltség. 10 évvel számolva kellene hoznia 20ezret évente.
A két üveg között van éves 550kWh különbség.
Ez a legócskább gázfűtés (kombicirkó szar telepítéssel, kidobás előtt) kb éves 12ezerFT
Kondenzációs kazánnal éves 7800Ft
Korszerű hőszivattyúval nappali árammal éves 5200Ft
Korszerű hőszivattyúval H tarifával éves 3300Ft.
Ebből látszik, hogy pusztán a különbség kiad 16 és 60 év közötti megtérülést.
Ebből a kisebbik az a körülmény amin már mindenképp javítani kell fűtőberendezés terén, tehát ne is számoljunk vele.
Amiért itt hagyom az a te gondolatmeneted továbbgondolása miszerint 15 évente ablakot cserélünk. Nem adja ki ezt sem.
Ezzel szemben említed a födémszigetelés elhagyását. Ami eszméletlen nagy butaság.
Ha én ennyire vad nem vagyok és csak azt mondom, hogy 10cm és 30 cm a két vastagság amivel számolunk. 10cm 3rétegű ablakvétel esetén, 30cm 1.0-ás ablak esetén. A 200ezres különbség kiad pont 100m2 +20cm gyapotot.
10cm-nél 2200kWh a veszteség, 30cm-nél 800kWh 100m2-es födém esetén.
A különbség 1400kWH/év. Ez pont 2,5szeres különbség a gyapot javára.
Tehát még új építéskor is csak kényelmi, komfortérzeti szempontból érdemes 3rétegű felé kacsintgatni.
Nem zavaros, csak tudni kéne értelmezni a mondat jelentését. Mit nem értettél abban, hogy végig azt írom, hogy egy kis plusz lehet hogy önmagában sok pénznek tűnik, de az összberuházáshoz képest aprópénz, és utólag beépíteni macerás és sokkal költségesebb. Az emberek általában az olcsót veszik, aztán meg panaszkodnak. Egy rakat felújítást láttam, pénz van, ész nincs alapon. Új tető, új ablakok, szigorúan a fal közepére rakva, és az egészet megfejelték kemény 5-10cm szigorúan fehér eps-sel. Persze új kapu, elektronyos, meg új kerítés, meg parképítők által megszépített kertre van pénz. Inkább elhagytam volna a kertet, de legyen egy normális házam, ha pénz van, egy-két éven belül úgyis ugyan olyan szépre rendbe lehetne hozni az udvart.
Nem tudom a kérdező hogy áll anyagilag, de ha tényleg csak +100 ezer a különbség a 3 rétegű ablakoknál (egy közepes ablakot már nem kapsz meg 100 ezer alatt, 7 ablak + bejárati ajtó + pár kicsi ablak máris karcolja az egymilliót), akkor inkább kihagynám a padlás hőszigetelését, még ha nem is tűnik ésszerűnek. Ha lehetőség lenne, a hőszigetelést is elhagynám, amíg nem jön össze a pénz vastagabbra, min 12-15cm grafitosra. Vagy még többre.
A másik, ha az ablakot energetikai oldalról közelítjük meg, akkor az energiamérlege számít (nyereség-veszteség). Nekem ugyan 3 rétegű (Ug=0,45 W/m2K - g=49%) van, de azért, mert nem számoltam utána :)
Gyors számítással kb. 500 Wh/m2 a napi nyereség szezonális átlag alapján. Ha mondjuk nézzük a 22 m2 üvegfelületemet, az 11 kWh Nálam ez - 20°C-ba 4 órára fedezi a komplett fűtési igényemet.
Illetve a hőeladásnak többféle formája van, és az ablaknál a belső hő azért "rövidebb utat" talál magának, hiszen a fal maga egy hatalmas energiatároló és késleltető rendszerként is felfogható a maga tömegével és vastagságával. Jóval nagyobb a hőtehetetlensége is mint egy ablaknak.
De jó teszt, lehet majd én is megméregetem :_).
A korábbiakhoz még annyit megjegyzek, a déli tájolású ablakaim nekem se párásodnak (kívülről) egyébként csak nagyon ritkán, csak az északi, északkeletiek leginkább. Van egymástól két-három méterre két ablak - igazából ez egy sarokszerűség, de nem teljesen. Az egyik ÉK-re néz, a másik DK-re. Az ÉK-i rendszeresen párás, a DK_i nagyon ritkán. Ebben benne van egy nálunk jellemző állandósul széljárás is. Szóval sokminden beleszól a folyamatba.
Ma voltam fent a háznál. 9°C a fal hőmérséklete mindenhol. Fűtés és mindenféle hőforrás nélkül. Csupán csak 22 m2 Déli tájolású üvegfelületem van. Érdekességképp kiszámoltam, hogy az épület tömegemet 1 °C-al ha megemelem mennyi energia kell. 25 kWh kell hozzá. Azért ez nem kis érték. Nekem ez majdnem egy napi teljes hőszükséglet -10°C napi átlagmérséklet mellett. Ha a levegő 21°bent a falak meg 22°C-ra melegedtek a nap által, akkor van 25 kWh tartalékom. Az, hogy ezt milyen tempóba adja le, nem tudom, de ha csak 1°C-nyi tartalékom van az sem kevés.
A szoláris nyereség csak a g értéktől függ, ha ablaküvegeket akarunk összehasonlítani szoláris hozam alapján. A veszteség meg az Ug értéktől függ. A valós déli 90°-os tájolás nyeresége ~70-75 Wh/m2 körül alakul. Ez az érték szezonális. Azaz a nap 24 órájában a fűtési szezonra ez az érték vonatkozik 1 m2 90°-Déli tájolásra (~70-75 Wh/m2). Nyilván ez az érték egy átlagos érték. Lehetnek ennél kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb telek is. Délben ez lehet 500 Wh/m2 (nem ennyi, csak érzékeltetés végett írtam). Nyilván éjszak nincs nap, akkor meg a falak adják vissza az eltárolt hőt. A lényeg az energia mérlege. Ha a 2 rétegűnek jobb, akkor szerintem nincs kérdés.
Északi és északhoz közeli tájolású oldalakra érdemes a minél jobb Ug értékű üvegezéseket tenni.
Árban kb ennyi a különbség. A szolaris is függ attól, pontosan miylen üveglapok kerülnek be, mert össze lehet rakni többfélét.
Ileltve nagyon számit a fekvés is, északi oldalon nem biztos hogy sokat nyersz a solaris nyereséggel.
nekünk déli ablakon nagy üvegfelületek vannak (Pl van egy 240x270-as tolóajtó), így mi úgy döntöttünk megéri, és érezhető hogy igazunk lett.
De ezt mindig minden esetben adott épületre energiaigényre kell felülvizsgálni. lesz olyan eset, ahol tényleg nem érdemes, és lesz olyan ahol meg nagyonis.
Amikor cseréltem a két rétegű üvegezést 3-ra, akkor az árak kb úgy néztek ki, hogy 8000 magassága volt a két rétegű és 12000 a három rétegű. Ez csak magára az üvegre értendő, nem az egész ablakra. Erre jöhettek még rá egyéb költségek, LOW-e, gáztöltés, műanyag távtartó stb. volt ami benne volt, volt ami nem , már nem tudom pontosan mik voltak és milyen felárakkal). A műanyag távtartóra emlékszem, az 600 ft környéke volt/m. Ja és ezek netto árak amit mondtam.
Ha minden párás kint a környezetedben, és az ablakod nem párás kívül, az azt jelentette, hogy energia hatására ( első hő) elpárologtatta az ablakodról a párát. Akárhány rétegű is az ablak.
1.4-es ablaknál nekem se jelentkezett korábban, lehet a te 3 rétegűd is magasabb U értékű, attól mert 3 rétegű, még lehet. Illetve teljesen mások a páratartalmi és hőmérsékleti viszonyok mint nálunk.
(Mi elég "kiemelt" helyen lakunk ilyen szempontból. Néha határeset, hogy mi produkáljuk a leghidegebb helyet, ott vagyunk Zabar közelében rendszerint legalábbis ezen a településrészen. Beljebb a központban télen 6-7 fokkal kapásból melegebb van és a páratartalom is sokkal kevesebb, és pl ha megyek be Bp.-re akkor 10-15 fokkal szokott melegebb lenni a fővárosban.)
Mondjuk 2.1-ásról kéréses valóban a csere, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. De általában nem is az 1.0-ásat szokás cserélni, hanem sokkal rosszabbat.
Nem tudom mi az U értéke az ablakodnak, nekem előtt 1.4-es volt és nekem tiszta pára reggel, főleg az északi északkeleti oldal. Azt se tudom merre laksz, én vidék, hegyek között egy völgyben, éjjel ha nincs fagy de közelít hozzá visszahűlésben hatalmas a páratartalom (95% körül sem ritka). Itt bizony ilyen, először engem is meglepett, de ez teljesen érthető. Pl városi környezetben nem fordul elő (ismerősnél belvárosi környezetben nem fordult elő vele), nálunk viszont igen. Minden reggel egy komoly autómosás ha kint áll.
Korábban a két rétegűnél a belső fűtés elpárologtatta az ablakról a párát, hát most ez nem jut ki.
"és alumínium távtartók legyenek benne, azok a jobbak."
Tényleg nem kéne hülyeségeket beszélni, az alumínium jobb hővezetésű a műanyagnál, éppen ezért ez adott cél elérése érdekében a rosszabbik választás.
Vannak műanyag távtartók, amik sajnos viszont felárasak. És bagatel összegnek tűnnek, de elég komoly anyagi befolyásoló tényező. Olyan 600-800ft/m a felára, attól függően épp hol. Egy 90x150-es ablaknál 3 réteg esetén ez 6-8 ezer ft, sok ablaknál ez már sok lehet. Persze ez ablakméret függő, hiszen a kerület fajlagosan nem emelkedik annyit mint felület (kétszer akkora ablak nem kétszer akkora kerület).
Kisül teljesen lepárásodik kb ugyanúgy mint a fű és egyebek azaz ahogy az egész külső természeti világ, belül meg semmi. kb ez a hatás. Korábban volt a két rétegnél a tok tövében vízcsepp harmat, pedig rá van fordulva a szigetelés, stb, ami több dolognak is volt köszönhető. Többek között valószínűleg az is belejátszott, hogy a két rétegű üvegben fém távtartó volt,a mostaniban pedig műanyag és 3 rétegű.
Én csak magát az üveget cseréltem ki, a tokot nem.
Ég és föld bárki bármit mond. Hidegsugárzás, egész más hőérzet. Persze aki nem csinált ilyesmit és nem érzékelte a hatását, az nem biztos hogy tapasztalja ezt nap mint nap. Semmi mást nem változtattunk, mégis javul a hőérzet nem kicsit. A korábbi két rétegű üvegnek szinte hideg volt a felülete, a mostani három rétegűnek meg "meleg", Jóval kisebb hőhíd az egész.
Persze ez nem mindenhol járható, valahol a régi tokba nem megy bele a 3 rétegű. A 4-16-4-16-4 nekem se fért bele, csak a 4-12-4-12-4. Vagy legalábbis nagyon csúnya lett volna, nehéz lett volna rendesen szegélyt csinálni, végül emellett döntöttem, 1 tized U érték romlása mellett. Én részemről nem bántam meg.
Felhívod pl az üvegkalmárt, és azt és olyan rétegrendű üveget raknak neked össze amit csak akarsz akármilyen méretben és formában,.
Bár a sima levegőset nem biztos, hogy hajlandóak megcsinálni érthető okokból, hanem inkább vákuumosat (relatív persze a vakuum fogalma). Illetve polisztirol távtartó sincs csak műanyag, nem tudom milyen az anyag összetétele.
Jó persze igy igazad van (azért ugye nem 3 ablak van egy házon). Végülis most is ahol élek lakáson pár éves 2 rétegű ablakok vannak és nagy gondom nincs velük. Viszont a reklámok engem is megtévesztettek, azt hittem, hogy a nyílászáróknak sokkal nagyobb a szerepük a megtakartásban.
Viszont 3 ablak árának a különbsége azt jelenti esetemben, hogy 10 cm lépésálló helyett 15 cm-t rakhatok le. A számok alapján ez sokkal többet hoz.
Ahogy számolok amennyi nyílászáróra lesz szükség akkora a különbség, hogy pluszban még födém szigetelésre is mehet a 20 cm helyett a 30. Remélem jól gondolkozom, hogy saját magam szempontjából ezek fontosabbak.
Kjapp 83351-es bejegyzéséből idézve. "Azért nem köthető átlag napi hőmérséklethez, mert most januárban is volt olyan napos időszak, amikor meglehetősen hideg volt kint (2-4 fok körül lehetett a napi átlag), de erősen sütött a nap és két egymást követő napon sem ment egyáltalán a padlófűtés."
Nem belulrol parasodik az uveg, hanem kivulrol. Ejszaka lehul a kulso uvegtabla, reggel megno kicsit a paratartalom es a homerseklet, es maris lecsapodik a kulso, hideg uvegen. Nalam is volt mar ilyen, egyszer-ketszer...
Az én házam még csak épülőbe van. Nem lakja senki, de bent vannak az ablakok és viszonylag lég-tömör már. A szigetelés is fent van 90%-ban. Sűrűn mérem a levegő és fal hőmérsékletet. Mindig jóval melegebb van bent, mint a napi átlaghőmérséklet (4-5°C-al). Nem megy a fűtés.
Csináltam egy gyors számítást és ez az ablaküveg győzött: 4 Low-e-16 Ar-4 Low-e / Solar factor "g" 63(%) / Ug=0,9(W/m2K) 4000-5000 Ft/m2 ár különbségeket láttam a neten egy 3 rétegű 4Low-e - 16Argon - 4float - 16Argon - 4Low-e üveghez képest. Lehet, hogy több a hővesztesége, de pótolja a szoláris nyereség. Tehát végső soron energetikailag a 4 Low-e-16 Ar-4 Low-e a fenti paraméterekkel a jobb.
Lehetséges. Amikor legutóbb ablakok árait hasonlítottam össze, akkor a harmadik üveglap mintha aranyból lett volna, a mellé rakott gázt (ami pár év múlva úgyis eltűnik onnan) pedig mintha gyémánt szemcsék elpárologtatásával állították volna elő...
Aki számára zavaró, ha nagyon hideg napokon reggelenként párás az ablaka egy darabig, az nyugodtan áldozhat némi extra pénzt olyan üvegű ablakra, amely soha nem párásodik. De ezt a döntését ne próbálja nekem jól megtérülő befektetésként megindokolni.
Aki szeret könnyű ruházatban közvetlenül az ablak előtt tartózkodni (pl hosszasan kinézni az ablakon), az nyugodtan áldozhat némi extra pénzt olyan üvegű ablakra, amelynek sokkal kisebb a hidegsugárzása. De ezt a döntését ne próbálja nekem jól megtérülő befektetésként megindokolni.
"magyarul meg kell venni a megbízható profillal készült kétrétegű üveges ablakot?"
Az esetek TÚLNYOMÓ többségében (tűrhető állapotú régi ablak ÉS harminc évesnél idősebb tulajdonos) anyailag az optimális megoldás az, ha egyáltalán nem cserélsz ablakot.
De ez számos változó függvénye, léteznek olyan kombinációk, amikor én is azt mondom, hogy cserélj ablakot hőszigetelés előtt.
Ha pedig az esztétika miatt mindenképpen cserélnél, akkor az alapkérdés nélkülem is eldőlt :) ezen túl kompromisszumot kell kötni a szépség, a tartósság és az ár között.
Én magamnak cserélnék ablakot, de az egy három rétegű üvegtábla lenne, közöttük 16-20 mm sima levegővel (csodagáz helyett), polisztirol távtartókkal, ablakkeret nélkül, csak maga az üveg tábla beépítve az ablaknyílásba (csak éppen sehol nem találok olyan ablakgyárttó árlistát, ahonnan ez beárazhatnám magamnak).
Egy újat mindig könnyebb, és lehet, hogy tételenként nézve egyes elemeket olcsóbb is felhúzni, mint a régit normálisan megcsinálni.
Nem a legdrágább környéken mondjuk 15 millióért veszel egy házat, minimum 5 milliót első körben rá kell költened, utána még 2-3-at, minimum. És ha nem 23 millió lesz a vége, mert drágább 5 millióval egy ház, akkor máris el kéne gondolkodnod. 30 millióért talán már építesz + telek, egy nem kicsi házat.
Több százezres tétel nem olyan nagy szám több milliós kiadás mellett...
Jó dolgokat lehet itt olvasni így jobban járok ha a háromrétegű és kétrétegű ablak árának különbségét plusz centiméterekre költöm födém, homlokzat vagy padló szigetelésére. Azért akár több százezres tételről beszélünk.
Nem végtelen a keretem, hívhatjuk ezt spórolásnak is, De ennyi erővel ne újítsunk fel semmit hanem építsünk újat! :)
Vagy 3 rétegűt, és elfelejtheted a vizes ablak látványát, ahogy írták itt páran, akiknek van 3 rétegű ablakuk.
Most lehet ablakonként 20 ezer forint az eltérés, csak hasamra csaptam és írtam valamit. Tipikus felújítós kérdés, kiadsz valamire 0,5-2 milliót, megér-e annyit, vagy van-e annyi pénzed, hogy +100-500 ezer forintért jobb legyen. Általában legyen olcsó alapon kihagynak dolgokat, aztán meg panaszkodnak. Van, amit utólag beépíteni sokkal költségesebb, mint ha elsőre megvetted volna. Van aminél előre lehet gondolkodni, pl. szellőzőrendszer, okos ház vezetékeinek, szekrényeinek a helyét kiépíteni. Egy rohadt nagy ablak, amin ömlik be a fény, nyílván sokkal jobb, mint ha spórolásból csak fele akkorát építenének be a ház építésekor, mert kell másra a pénz.
"Ennyire mellékes az ablak a szigetelés ellenében?"
Egy 40 éves elavult ablakhoz képest egy csúcstechnikás passzívház nyílászáró ablak-négyzetméterenként kb 1500 forinttal több fűtéspénzt tart benn a házban, egy olcsó "korszerű" ablak kb 1000 forintot. Így költs milliókat ablakcserére, ha a megtérülés számít neked anyagilag.
Ha viszont nem számít a megtérülés (beruházás nyereségessé válás) időpontja, akkor viszont az ablakcserét ne takarékossági okokkal magyarázd.
Keresd az ablakok adataiban az Uw értéket, ez az egész ablak átlagos hőszigetelési értéke. Amelyik gyártó az egész ablaké helyett kizárólag az üveg (Ug) értéket árulja el, azt a gyártót tekintsd gyanúsnak.
De 30 éve még nem gondolkodtak :D de még 5-10 éve sem... egyszer minimum kárt kell tenni a szigetelésben, ha nincs pénzed kényelmi ablakcserére szigetelés előtt.
"Ne hagyd magad lebeszélni az ablak cseréről ,mert ha van lehetőség azt együtt illik csinálni a szigeteléssel"
Illik??? Ez melyik illemtan könyvből olvastad?
Egy rakás házat látok, ahol a lakók utolsó filléreikből kicseréltették az ablakokat és évek óta várják az üzletkötő által beígért brutális fűtéscsökkenést. Hőszigetelésre meg már nem maradt pénz.
És azt hiszik, hogy hazudok, amikor azt mondom nekik, hogy fél milliót költöttek olyanra, ami évente 10 ezer forinttal csökkenti a fűtésüket, miközben ugyanabból a fél millióból tízszer akkora megtakarítást is elérhettek volna (minden évben!) ha nem hagyják magukat átb@szni a sima nyelvű ablakos üzletkötők meg a buta barátok okoskodó szövegei által.
"A németek meg az osztrákok már szórják ki a 15 éves ablakokat"
A lakosság többsége ott sem ért az energetikához és ott is vannak sima nyelvű üzletkötők, akiket csak az ő hasznuk érdekel, az ügyfél anyagi veszteségét meg pont leszarják :)
"Ha Mekk kliséjéből indulunk ki(hogy ti. az ablakcsere energetikailag pénzkidobás), akkor a lehető legolcsóbb, legegyszerűbb ablakot kell megvenni :)"
Nem csak energetikai célból lehet ablakot cserélni.
Nincs semmi bajom azzal, aki az ablakcserét kizárólag esztétikai okokkal indokolja.
De ha egy szóval is megemlíti a fűtésmegtakarítást, azonnal le kell ellenőrizni, hogy az illető fizikából, matematikából vagy gondolkodásból volt felmentve az iskolában :)
Persze létezik energetikailag indokolt ablakcsere is, de az esetek túlnyomó többségében a tudatlanság az egyetlen enyhítő körülmény :)
Üdv ! Csatlakozom ,a 3 rétegű ablakaimon egy csepp az nem sok ,de annyi pára sincs se kint se bent ,akinek van, ott baj lehet az ablakkal szerintem !:)
Az 50-70 és a 15 év között azért elég nagy a különbség.
Nekem volt olyan német rokonom, aki ÉVENTE kicserélte a bútorait, többek közt azért mert nem volt mire költenie a fizetését. Másrészt marketing nyilván van arrafelé is, igyekeznek ott is megmondani mire van szüksége a népnek.
Ha valami igazán párásodik kívülről az a 3 réteg ablak. Ugyanis pont azáltal, hogy a belső hő kevésbé jut ki a külső felületre, nem párologtatja el és nem olvassza le az ablakokat..."
Hét éve van PHI által minősített háromrétegű ablakom. Sokféle időjárás előfordult már (-17 fok is), nem emlékszem, hogy valamikor is párásodott volna valamelyik kívülről.
"ami a drágább ablak mellet szól, lehet nem fog párásodni"
Ha valami igazán párásodik kívülről az a 3 réteg ablak. Ugyanis pont azáltal, hogy a belső hő kevésbé jut ki a külső felületre, nem párologtatja el és nem olvassza le az ablakokat.
Nekem amióta 3 rétegű üvegezésem van azóta reggelente sokkal kevesebb alkalommal látok ki az ablakon :-)n, a hűlés közben a harmatpont elérése miatt kicsapódik a pára az ablakra is, de el nem párolog, mert hideg a külső felülete.
Oké, szigetelsz, ablakot cserélsz. 15 év múlva megint ablakot kéne cserélni, tehát ugyan úgy szét kell verni a hőszigetelés egy részét... 50-70 évet szerintem nem fog kibírni egy műanyag ablak. A németek meg az osztrákok már szórják ki a 15 éves ablakokat pár évtizede, folyamatosan. Nem tudom miért, biztos nem tudják mire költeni a magas fizetésüket.
Nekem van 5cm szigetelésem(részlegesen), és 14 éves műa ablakaim.
A szigetelést megszorzom 3-al :) az ablakokat meg kiszórom, és teszek korszerű 3 rétegeset. És ezzel letudtam minden feladatot. Nem jut eszembe 5 év múlva hogy szétcsesszem az akkor még mindig elég új szigetelést... és kijavítom a korábbi szigetelési hibákat.
A szigetelés árának kb felét hozzáteszi az ablakcsere.
A meglévő dolgokat nem én csináltam, így vettem a házat.
Üdv ! Ne hagyd magad lebeszélni az ablak cseréről ,mert ha van lehetőség azt együtt illik csinálni a szigeteléssel ,kevesebb sérülés és kompromisszum lesz/kell az együttes megvalósításnál !:) Olvass vissza a "rokony"topikokba ,amik a beruházással kapcsolatosak,meghozza az árát,és legalább kérdezni is tudsz !:)
Na, ezért kéne kiszámolnia valakinek aki ért hozzá :D azt tudom, hogy ne az üveg, meg ne a tok u értékét keresd, hanem a teljes u értéket, google megmondja milyen betüvel jelölik.
Nyílván egy három rétegű, félszáz kamrás ablak kötelező egy passzívházba. Roto vasalat, és alumínium távtartók legyenek benne, azok a jobbak. Állítólag.
Van ablakos téma, ott kérdezz rá, szerintem mindent megmondanak amit tudnod kell. Energetikus vagy jobb építész kiszámolja melyik éri meg a legjobban.
Igazából az ablak kérdésben is sötétben tapogatózon, ezek szerint azt túlterveztem a házhoz! Ennyire mellékes az ablak a szigetelés ellenében? Nem szeretnék pár év múlva nyílászárót cserélni, viszont értelmetlen költséget sem szeretnék. Ezek szerint meg kellene találnom azt, hogy melyik az a nyílászáró ami mellé illik a B30 + 12 (vagy 14-16 cm) grafitos eps. Mi lenne az az ablak szigetelési érték ami illene a tervezett szigetelésekhez?
Én azt mondom, ki kell számoltatni :D de nem látom értelmét kétszeres áron egy hiperszuper ablaknak, amikor a hő legnagyobb része nem az ablakon szökik ki. A komfort, ami a drágább ablak mellet szól, lehet nem fog párásodni, jobb a minősége.
De arra figyelj, hogy a könyöklőt szedjétek ki az ablakkal együtt, és az ablakot a külső fal irányába toljátok ki, amennyire a redőny engedi. A hőszigetelés minél vastagabban fusson az ablak körül, nem tudom mennyit szoktak, de egy-két centinél amit látok, szerintem több kéne.
Nyílászárót muszáj cserélnem, 1980-ban épült a ház és ekkor lettek betéve, kivétel nélkül akkor is cseréleni kellene mindet az állapotuk ha nem akarnám. (Plusz ott a redőnytok fent.)
20%-al vastagabb hőszigetelés ÖSSZES költsége nem 20%-al több, hanem még 10%-al sem (ha nagyon sok a munkadíj, lehet 5% is), mert a munkadíj, ragasztó, dübelek stb. költsége nem változik.
Mostanában milyen árakon csinálják a homlokzati szigetélést? Kőzetgyapot esetén sokkal több a munkadíj? Amúgy szabolcs megyei egyszintes épületről van szó.
Padlófűtés lesz és alatta talaj van. A homlokzatot újraszámolom, nem feneketlen a zsák amiből a pénzt összeszedem, gy tényleg számolni kell. Így is jóval vastagabb lesz már minden, mint tudatlanként hittem.
Nyílászáróval kapcsolatban mi a véleményed? Merre induljak a témában?
"Ezek szerint elég lesz 20 cm üveggyapot felső szigetelésre? :)"
Olyan nincs, hogy túl sok hőszigetelés :) olyan viszont van, pl hogy "úgy döntöttem, hogy a megtérülési türelmem: maximum 10-15 év"
Éppen ezért pl az ablakcserét kétszer is meggondolnám/átszámolnám a helyedben.
B30-ra 12 cm grafitos az az alsó határ, ami éppen hogy komolynak tekinthető szerintem.
Én a helyedben kiszámolnám, hogy ugyanaz menyivel lenne drágább 2 centivel vastagabb kivitelben.
Padló alá 10 centi grafitos éppen elég szerintem, FELTÉVE, hogy felette csak padló van és nem padlófűtés és alatta talaj van és nem huzatos jéghideg pince.
Ritka pillanat, eljött az idő, hogy valamiből elég a kevesebb. mint amennyit akartam. Ezek szerint elég lesz 20 cm üveggyapot felső szigetelésre? :)
Alulra most 10 cm grafitos a terv, homlokzati szigetelés 12 cm grafitos (B30 fal), ablak Marshall M9000 3 rétegő üveggel. Az alapkövetelményeknek ez megfelehet így ha még minimum 40 évig élni szeretnék? :)
Ebben az esetben MINDIG az legyen az első, hogy a rakodófelület nem akadályozhatja a hőszigetelés külső felületének páraszellőzését.
Thát
- vagy a padlás padlója "lebegjen" a födém hőszigetelés feletti, legalább 5 centis jól átszellőző légrés felett
- vagy nem a födémet hőszigeteled, hanem a tetőt, ebben az esetben a padlásod is fűtött tér lesz
".Az az ezüst réteg az üveggyapoton csak a tetőtér felöli, tehát fűtött tér felőli részen van."
Eben az esetben is hülyeség (csak kisebb) mert a párazáró réteg meleg oldalán maradó rétegek (lambéria, stb) saját hőszigetelése valósínűleg túl kevés ht engednek oda a (fém) párazáró réteghez, így az nagyidegek esetén harmatpont alá lehűlve alulról vizasedni tud. Egy párafékező réteg akkor lehet biztonságban a vízkicsapódástól még nagy hidegek eetén is, ha a hideg oldalán lévő összes hőszigetelés legalább négy-ötször jobb, mint a lakás felé eső összes réteg (deszka+gipszkarton+stb) együttes hőszigetelése. Tehát ha a mostanira rádobsz még 20 centi gyapotot, akkor valószínűleg még a gipszkarton is belefér, habár jó lenne ismerni a tényleges végleges teljes tervezett rétegrendet is.
"Akkor ezek szerint a 8+10cm kőzetgyapot feletti 2 cm légrésen átáramló levegő nem vezeti ki a párát oldalirányb"
Ha a padlód deszkái között pár milliméteres réseket hagysz, az helyettesítheti az oldalirányú légrést. Persze a hajópadló nem ilyen réshagyós fajta, két millió 20 mm-es lyuk utólagos fúrása pedig erősen időigényes még hobbinak is :)
"Sajnos annyira nem vagyok már fiatal! A 20+20 még mehetne? :)"
Ha egészségesen élsz és minden napra megvan a fél óra könnyű mozgás, akkor jó esélyed van arra, hogy a 20 centinek nemcsak a megtérülését megérd, de még a megtérülés utáni hasznából is bőségesen részesülhess ;)
Mert soha ne feledjük: az energiatakarékosság célja nem a világbéke és nem is a beruházásunk megtérülése, hanem a megtérülés utáni minél nagyobb anyagi haszon tehát ha valaki egy energetikai beruházását úgy kalkulálja, hogy kb halála napján hozza az első forint tiszta nyereséget, azt sürgősen küldjük elmeovoshoz ;)
"abból a téglából 16 cm vastagság felel meg 1 cm fehér EPS szigetelő tulajdonságának."
Azt szoktam mondani viccesen, hogy onnan látszik, hogy valaki profi hőszigetelő, hogy a hőszigetelés vastagságánál eszébe sem jut figyelembe venni az eredeti házfal saját hőszigetelését (kapásból nullának tekinti). Csak a lelkes kezdők hiszik azt, hogy egy régi téglafal saját hőszigetelése bármit is számít manapság :)
Nagyváradon a történelmi negyedben inkább a kőzetgyapot használatát engedélyezik homlokzatok szigetelésére. Szerinted azzal rosszabbúl járok? A 12 cm hungarocell 12 cm kőzetgyapotnak felel meg? Köszi.
Ha a falazatod tömör tégla (ami elég valószínű), akkor abból a téglából 16 cm vastagság felel meg 1 cm fehér EPS szigetelő tulajdonságának. Tehát elég rossz ahhoz, hogy a szigetelés megérje...
12 cm grafitos EPS -t neki és nem fogod megbánni!
Ha az ablakokat is cserélitek műanyagra akkor a lehető legnagyobb méretet rakassátok vissza és az is kerüljön falsíkra, vagy közel falsíkra, mert különben csak lőrések maradnának :(
Én is így tudtam, hogy a vizes, párás hely nem jó a ragasztónak, ezért tettem be inkább fűtött helyre.
És nem ott száradnak a ruhák. :)
Az én téglám nem pont ilyen, nekem az üregek sokkal nagyobbak, majdnem a tégla teljes széllességében fut az üreg.
Kb ilyesmi:
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
oo oo
oooooooooo
A fal illetve az üregek közötti rész is kb 2 cm vastag. A mérete meg kb mint egy B30-as tégla.
Úgy számoltam hogy a 15 cm szigetelésnél a 220mm-es dübel a tégla külső falában fogna és belógna az első üregbe. A következő méret a 260mm lenne, akkor már második sejtfalban fogna a dübel és továbbnyúlna a harmadik üregbe.
Lábazati XPS-t milyen sűrűn dübelezted? Arra is jó a 6 db/m2?
Tehát: padlástér beépítésról van szó egy tetőtérbeépítéses házban.
(Sajnos tárolóhely szükséges, mivel nincsenek melléképületek, és költözi pedig kell, ráadásul minden cuccal együtt. Ezért egy használható padlásra van szükségünk.)
1.Az az ezüst réteg az üveggyapoton csak a tetőtér felöli, tehát fűtött tér felőli részen van.
2. "hat méter szélesen hajópadlóval akadályoznám a hőszigetelés szellőzését, hogy jó vizes legyen, de ezt úgy írom le nektek ravsazul, hogy "középen futna" "
Akkor ezek szerint a 8+10cm kőzetgyapot feletti 2 cm légrésen átáramló levegő nem vezeti ki a párát oldalirányba... (Pedig nagyon ravaszul kitaláltam. ...vagy ravaszul tálaltam nektek. De a jelek szerint nem vettétek be... :)
3. Kérdésedre válaszolva: a fa gerendás födém szerkezete a tetőtérben: lambéria + kb. 12-15 cm üveggyapot fémszínű réteggel a belső fűtött oldal felől. Ennyi. Egyelőre nincs padlásablak, vagy szellőző. Pala fedésű a tető.
Raktam képet róla, hátha nem tudom értelmesen leírni a helyzetet.
Szerinted egy ilyen vastagságú külső fal mellett szükséges egy ilyen vastag homlokszigetelés? A 10 cm vastagságú túl kevés? Szerinted ajánlottabb a homlokzatra a hungarocell a kőzetgyapottal szemben?
"Jó megoldás lehet, hogy a ferde rész 20 cm a vízszintes födém pedig 30 cm üveggyapot vagy legyen 30-30?"
A 20+30-hoz képest a 30+30 lehet, hogy évente csak 3000 Ft-tal csökkenti jobban a fűtésszámlát, viszont plusz pénzbe kerül és csökkenti a lakás méretét is. De ha fiatal ember vagy, akkor talán megéred azt az évet, amikortól már az a 10 centi is hasznot is hoz :)
"nem elég hogy lehúztam a szigetelést a térdfal gipszkarton amit most felraknék annak a túloldalára is rakjak üveggyapotot meg a szokásos rétegrendet?"
Nem értem a problémát. Legfontosabb, hogy a hőszigetelés folyamatos legyen egy milliméternyi megszakítás nélkül a ferde tetőtől egészen a földszint külső fal aljáig. Ha ez valahol a térdfal környékén nem teljesül, az súlyos hiba, ami minden évben sok ezer forint fűtéspénzbe (és akár néhány vödörnyi penészbe) is kerülhet.
Ha ez meg van oldva, akkor jön a belső párazárás folyamatossága (légmentessége).
A zöld részt nem terveztem szigetelni, csak azért lett zöld. Jó megoldás lehet, hogy a ferde rész 20 cm a vízszintes födém pedig 30 cm üveggyapot vagy legyen 30-30?
A legrövidebb hőszigetelési vonalra törekvés okos dolog (hűlő felület négyzetmétereinek minimalizálása). Ügyelj arra, hogy a tetőben lévő és az ház oldalfalán lévő hőszigetelés mindenütt jó vastagon simuljon össze egymással.
A zöld vonalat teljesen felesleges hőszigetelni (ha az alsó szint is fűtve van).
ami a széleken lógjon túl a fal külső síkján 5-10 centivel.
És a födémmel kész is vagy. Ezt csináld meg MOST, így tavasz végére már be fogja hozni hozza az árának nagy részét.
Nyáron alulról lekapod a tető szélén a verébdeszkát, ezután látszani fog a födém hőszigetelés széle. Ennek nekinyomod az oldalfalra kerülő legalább 16 centi fehér vagy 13 centi sötétszürke hőszigetelés felső sorát, hogy a födém és az oldalfali hőszigetelés jóvastagon egymásnak feszüljön.
Adott egy 80 éves nem szigetelt 1 emeletes téglaház 50 cm-es külső vastagságú falakkal. Alattunk egy fűtött lakás a szomszédunknak, mi az emeleten lakunk s fölöttunk egy sima padlás. Kérdésem az lenne, hogy mit javasoltok szigetelés szempontjából? A külső falaknak mit s milyen vastagságú szigetelést ajánlottok? A padláson kihordani a régi "szigetelést" (a deszkák fölötti száraz "sarat") s utána szigetelni (de mivel?) vagy a régi szigetelésre rávinni az újat?
Sziasztok! Ezzel a falsarokkal mit tudok csinálni? Szilikátból van a ház,azt mondták,hogy csak kőzetgyapot jöhet szóba de az nagyon drága.Esetleg valami más megoldás?Az ablak üveg alja is párás. Sok szellőztetés csinálok de még is ilyen.És ez azóta van mióta műanyag ablak van.Esetleg az ablakokba szellőzőt beépíteni?
Sziasztok!
