Megvolt ma a cirkócsere utáni beüzemelés. Kb 5 percet töltött itt a szaki. Levette az első burkolatot, megnyitotta a melegvíz csapot, nézte fél percig, visszarakta a burkolatot, megírta a garipapírt.
35e ft számla nélkül. Aztán mondta, hogy majd hívjam egy év múlva tisztítás miatt. Mondtam biztos, hogy nem. Nem értette miért.
Ez jól hangzik, köszönöm! Idom nem tudom kell-e a végére a horonyba. Gyakorlatilag a sarokban a térdfalről az oromfalra menne át a horonyban a cső. Ott meg a radiátornál kibukkanna a vége azt annyi.
Én a csőhéjat csemperagasztóval leglettelem a hornyot jól telerakva, a csőszigetelés felveszi a mozgást. A két végén az idomnak is hagyj játékot, tekerd be pl filcbe vagy tegyél rá héjat ha van idomra való otthon.
Még a korábbi fűtéscsöves kérdésemmel kapcsolatban egy apróbb részletet kérdeznék Tőletek. Ez az említett 8m-nyi ötrétegű cső falhoronyban menne. Ilyen hosszon kell a rögzítésénél bármire figyelni hőtágulás miatt? Vagy mondjuk a horonyba legyen PUR habbal rögzítve azt annyi nem kell aggódni rajta, mehet rá a vakolat utána? Vagy valami cső kellene védeni kívülről?
Csak az nem derült ki hogy ez egy leendő projekt vagy egy már működő ?
Majd később írod (igaz haloványan ) hogy
"A tervezőket hagyjuk. Utolérhetetlenek, ha utolérem őket vagy ígérgetnek vagy mondanak olyan határidőt ami számomra nem elfogadható. Ezért próbálom magam megtervezni, majd a szakinak ezt prezentálni."
tehát még a tervezési fázisban vagy, ok.
Nyilván azért, mert nem biznisz egy fűtéstervezés .. legalább is azoknak akikkel összeakadtál.
Ha értesz hozzá magad is megtervezed... legfeljebb nem működik.
Amúgy rutinos kivitelező terv nélkül is elkészíti ( azért fejben ő is tervez, de ezt nem köti a megrendelő orrára ).
Aztán a jó kivitelezőnél sikerül a munka, ha mellé nyúl akkor nincs mit számon kérni rajta. Kijavítja vagy sem.
Amúgy az állandó szakértő topiktárs is a tervezőre hivatkozik, ja keresni kell és meg kell bízni egyet, de azért nem fillérkért fogja készíteni, mint a gázterveket.
Mert a gáztervek bizony olcsón készülnek. Miért , mert annyira behatárolt a mező, hogy rutinos tervező kirázza a kisujjából kevés munkával.
A fűtésterv azért lényegesen bonyolultabb, nos ezért kis szinten / cs. ház, lakás / nem igen vállalják a tervezők. Mondanak ezt azt és várnak a nagyobb jól fizető munkákra.
de ahogy látom fejben már megtervezted
"2 keringető szivattyú lesz. Az egyik a padlófűtéshez kb 12-13 körrel ~900-950m 20as csővel. A másik a radiátorokhoz. 5db 1500x600as 2 lamellás radiátorok lesznek.
Ehhez is jó lehet a 70kW-os hidrováltó? " Ha ezt papírra veted az lesz a terv, amiben bizonytalan vagy azt egy jó mester csak kijavítja.
2 keringető szivattyú lesz. Az egyik a padlófűtéshez kb 12-13 körrel ~900-950m 20as csővel. A másik a radiátorokhoz. 5db 1500x600as 2 lamellás radiátorok lesznek.
Ehhez is jó lehet a 70kW-os hidrováltó? Ha nagyobbat veszek, túl méretezem az gondolom nem akkora baj, mintha kisebb lenne.
Mekkora keringetőt válasszak a 2 rendszerhez?
A tervezőket hagyjuk. Utolérhetetlenek, ha utolérem őket vagy ígérgetnek vagy mondanak olyan határidőt ami számomra nem elfogadható. Ezért próbálom magam megtervezni, majd a szakinak ezt prezentálni. Próbálom képbe hozni magam, hogy ne verjenek át (nagyon).
Fűtés rendszerben a hidraulikus váltót hogy kell méretezni, van rá valami ökölszabály? Ugyan ez érdekeleni a keringető szivattyú kapcsán radiátoros illetve padlófűtés körök esetén.
Mindezekkel tisztába vagyok, nem sok bojlert szedtem eddig szét, de amit igen abba makulátlan volt a zománc.
Nekem az az új információ, hogy a sérült zománc után is évekig elemgy még a bojler lukadás nélkül. És mi van, ha rézzel van kiépítve a hideg-meleg vízhálózat, sépkeljük meg mondjuk cirkulációval is. Elhiszem amit Sony Black állít, de én még nem találkoztam ilyennel.
A bergman cső ? Hát az egy ősi a villanyosoknál használt védő cső, ami amúgy fém és belül valami filcszerű anyag kombinációja. De már legalább 50 éve nem használják. Viszont a falakban még lehet. Tehát a bergman egy réigi fals név.
Akár pl. az eternit. Azt is használják minden azbesztcement gyártmányra.
Igen rosszul tudod. A zománc az egyik leg ellenállóbb anyag. Vegyileg. De a mechaniakai sérülésre érzékeny. Mi lehet az ? Szállításkori mikro repedés, vagy a hő ingadozás miatti.
Ezért a zománcos tartályokat is védik az un. anóddal !!
Nem tévedsz, de én még nem találkoztam olyan zománcos tartállyal, amiben a zománc makulátlan lenne, 2-3 év után.
(amiről meg szó van ki tudja hány éves) Amikor belevilágítok alulról egy karbantartás során, mindig van benne egy két helyen rozsdapötty ahol valamiért a zománc megadta magát, vagy eleve nem futott úgy körbe a fémen. Magában az még elmegy jó pár évet, hogy nem lukad ki, de ha megspékeled rézzel, annak annyi.
Sziasztok. Az normális hogy a geberit wc töltő szelep képen látható részén is csepereg a víz? Mi lehet a gond? Egy másik wc tartályt is szétszedtem de ott nem tapasztaltam ilyen jelenséget.
Osztó-gyűjtős kialakítás esetén egy 15m2-es átlag szoba radiátorához 16-os ötrétegűvel kellene kiállni? 8 m-ert minimum menne a cső az osztó-gyűjtőig. A többi helyiség az hasonló vagy kisebb és talán ez a legnagyobb hossz, ami lenne. Mehet a többi is "kb" 16-ossal?
Páromnál van egy ilyen kb 10 éves geberit tartály.
Namost ez oldalról van bekötve, töltés közben viszonylag halkan tölt, nem csepeg, nem csobog a szelepnél.
Pár hete anyámhoz is csináltattam egy ilyen tartályt a régi Shell szelep helyére, ezt hátul/felül kötötték be. Viszont töltés közben csepeg, csobog elég zavaróan. Szétszedtem és látom, hogy töltés közben a szelep vonalában felülről csepeg le a víz (nem csak alulról tölt, hanem felül is csepeg)
Ez valami újfajta szelep és így működik megfelelően vagy mitől fordul el hogy felülről is csepeg?
Bármilyen csövet nem akarok belerakni egy akár ivóvizes tartályba mikor a gyári is feloldódott. 18*1 rézcső 48cm hosszan, ezt javasolta az egyik gázszerelő..
Sárga vagy vörösréz illetve hol kapok ilyet postán rendelve?
Fűtésrendszeremben csak padlófűtés van. Acél vezetékek, osztók cserélve lesznek rézre a korrózió miatt. A gerincvezeték az első emeleti osztó utána leszűkül és így halad tovább a második emeleti osztóhoz, de az új tervekben végig azonos ármérőjű gerincvezeték van tervezve.
Ez miért van jelenleg így építve? (egyébként a rendszer kivállóan működik)
Az a baj ezekkel a vegyszerekkel, hogy térfogatát tekintve irreálisan drágák, a gyártó honlapján fel van tűntetve az összetétele ezek közönséges vegyszerek mint propilén-glikol, kálium hidroxid stb. Vegyipari vállalatnál dolgozok itt sok minden elemezhető. Pl Fernox AF-10 összetétel/arány alapján megegyezett egy tized áron kapható algaölő készítménnyel.
Anódot már kaptam bele, nem fér vissza, ezért olyan cső kell amit csak simán ráhúzom és rajtamarad. Nem is értem miért ilyen bóvli hogy pár év után elmálik a műanyag.
16,5 mm az átmérője amire rá kell húzni a műanyagot, hol kaphatok rá ilyen csövet, ha veszek egy hajdú 80 literesét és méretre vágom úgy megfelelő lehet?
Nos,tisztázzuk le....,adott egy régi elavult acélcsöves rendszer,ami használatban van és ilyen-olyan "csodaszer" beöntésével tökéletesen fog működni az elkövetkező minimum 100 évben......,sajnos ilyen adalékanyag nem létezik.Erre mindenki akkor jön rá amikor kifizette,betöltötték a csodafolyadékot és a gázóra számadatai a fogyasztást nem mutatják.Emlékszem egy vállalkozó ismerősömre akinél 1 hetet dolgoztam ingyen....,ott egyszerű mosogatószert öntettünk a rendszerbe,(a tulajtól kértük,mert a cég nem hozott magával).....,így mai gondolkodásom alapján az ilyen-olyan "csodaszerek" pl .citromsav (eladása tízszeres áron szuper "hihető" márkanév alatt) tökéletesen működik...
Végül is mindegy......mindenki abban hisz,amiben akar.Én,mint szakképzett,folyamatosan az aktuálisan "hirdetett" reklámok figyelőjeként nem dőlök be ilyen-olyan hülyeségeknek....:D
kb 400 liter víz van a rendszerünkben. A fenti link szerint 4 flakont kellene a vízhez adagolni, ami kb 30eFt. Kifejti a hatását az inhibitor ha a 400 liter vízhez csak 2 flakont öntök?
Meg kell nyúzni a csövet !! legalább is így mondta nekem anno egy gázszerelő. Az a cső egy flexibilis tömör inox cső rajta az a sárga műa. borítás. Nyilván az hólyagosodik. No meg arra a feléra csatlakoztatni ahol nem kell a készülékhátulján át menni.
"Apropó, az újfajta sárga"
Nem újfajta az kb. 20 éve van a piacon és legalább 15 éve ez a kötelező.
Korábban régen volt a fix bekötés, majd jó 25 éve megjelent a flexi először a fémhálós műa. flexi és végül ezt szorította ki ez a röviden inoxnak nevezett flexi.
A kémény nélküli készülék telepítéséra a szabály a nagy légtér térfogat és az megfelelő szellőzés.
Mind a kettő számok nélkül, de azért vannak számok !!
Megfelelő szellőztetéssel és rendes karbantartással az ilyen készülékek tökéletesen üzemelnek.Ez minden nyílt égésterű kazánra,vízmelegítőre vonatkozik!Több millió kazán és több tízezer bojler lehet még üzemben. Ha szeretnéd kéménybe kötni,huzatmegszakítót mindenképp be kell építeni.
Üdv ! Az igaz ,de mindkettő a hátulján található és a meleg is ott száll fel ! Annyi, ha a csonkról mindjárt kifelé egy 90 fokos idommal indul kikerülhet a legmelegebb részről a gázcső !:-)
Hőálló, tűzálló-e az új flexibilis cső vagy sem? Nem találok róla adatot, de ha nem kötelező hozzá a tűzre záró csap akkor csak nem kéne a sütőtől kiolvadnia?!
Újonnan nem lenne rá pénzem, de 1,5Kw-os , több CO-t nem rak a légtérbe mint egy gáztűzhely. Amúgy egy kéményes átfolyós helyére megy szóval a szellőzés megoldott. Másnem ezt is belevezetem a kéménybe és akkor a vízpárával sem lesz gond.
Apropó, az újfajta sárga flexibilis nyújtható gázbekötőcső mennyire hőálló? Gáztűzhely mögött fel van hólyagosodva, gondolom a sütő hőjétől, nem ereszt de akkor illik cserélni vagy attól még gáztömörnek tekinthető?
Igazad van, nálam az a közepes szigeteltség, ami megfelel a 2006-os előírásnak.(falon min 6 cm, padlásfödémen 12 cm, padlóban min 4cm eps, vagy azzal egyenértékű szigetelés.)
Ecetes vízzel feltölteni és napokig úgyhagyni érdemes a tartályt vagy több a kára mint a haszna? Mert mielőtt felraknám szeretnék egy nagykarbantartást hogy többet ne kelljen leszedni.
Értem, az a kérdés a gázterven hogy van. Ez a döntő. Ha kád fölött akkor maradhat. Ha úgy van ahogy a mostani terven, akkor nem maradhat. Vagy vissza raksz egy sarok kádat, hogy ne legyen fölötte. Ennyi
Biztos, hogy nem így van kiépítve (vagy csak az arány rossz), de 280 cm falhosszból csak 90 cm a kémény. (Mondjuk több dolgot nem úgy csináltak meg anno, mint a tervrajzon szerepel, de az már más kérdés..)
sajnos gáztervet nem láttam/kaptunk a lakás vásárláskor. De ezek szerint sok lehetőségem nem maradt - ha kádat és wc-t is akarok- akkor a mostani kád helyett egy kisméretű sarokkád kell. Gyakorlatilag lehet szétverni az egész fürdőszobát a cirkó csere helyett. :(
Abban az esetben mehet a kád fölé az új ha IPx5d, és ha az előző ott volt. De úgy volt ott, hogy arról megvan az anno jóváhagyott gázterv! Neked az eredeti tervrajzon sarok kád van, tehát úgy nincs is a kád fölött a kazán. Ha így van a régi gázterven is, akkor vagy marad a sarok kád, vagy megy a kazán onnan. A WC fölé soha nem mehetett, most sem lehet ott semmilyen körülmények között! Ha kijjebb hozod se. Kémény falra mehet!
Lassan időszerű lenne a 20 éves cirkó cseréje. Valaki azt mondta, hogy kád fölé már nem rakható a cirkó (most ott van) viszont több helyen szerepel ilyen szöveg a cirkó leírásánál:
"IPX5D elektromos védettség (kád fölé telepíthető )"
Akkor most mi a helyzet?
Illetve még egy kérdés, a cirkó felszerelhető a kéményre? Az alaprajzhoz képest a társasház kéményei nem foglalnak el annyi helyet, a kád a kékkel jelölt helyen van és a cirkó pirossal jelölve a kád fölött (a kémény mellett)
Ha kád fölé nem tehető a cirkó, akkor az megoldás lehet, hogy a WC-t előrébb hozni egy beépített tartállyal és a fölé a falra menne a cirkó?
Ha azt számoljuk,hogy az az első szabadon álló szoba (födém és aljzat nélkül) -10 fok kinti 20 fok benti hőm. 1416W/h hőigényű akkor kondis kazán esetén kevés az 1200-as DK-s radiátor (1290W 55/45/20)
Ki kell számolni a hőigényeket és inkább legyen 10cm-rel nagyobb mint kisebb.
A kazán csatlakozása 3/4"-os, a szerelvény után 1", majd a könyök után bővül 42mm átmérőjű csőre.
Ez a gerincvezeték az első osztó után visszacsökken 1" acél csőre és innen megy a 2. emeleti osztóhoz. Miért?
Azok a szakemberek akik eddig felmérték félelmetes baromságokat hordtak össze és annyira túl akarják bonyolítani ezt az egyszerű rendszert, hogy a végén azért lesz szar.
Itt lesz az alaprajz is. A kazánt a fürdőben szeretném elhelyezni, itt lenne az osztó-gyűjtő is. A fürdőbe pedig tervezek még egy törölközőszárítót is.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. Alaprajzot nemsokára rakok be. Födém az hagyományos gerendán két oldalon deszka, felül sárral, alul vakolattal. A kőzetgyapot és a gipszkarton közé párazáró fóliát akarok tenni, pont a penészedés elkerülése miatt. Így gondolom már jó lehet. A csövek azért mennének így ,mert a nappalin keresztül kell vinni, ott meg sok az ajtó. Felül mehetne a gipszkarton felett, de akkor ugye légtelenítési lehetőség miatt szerelőnyílást kellene tenni a mennyezetre, ami nem esztétikus.
Ha vályogház, akkor gondolom a födém is a stukatóros saralt megoldás. Ez esetben így alakulnak a dolgok. Hasraütésszerűen, csak a példa kedvéért, 50ezer Ft-ot vettem alapnak, ami éves szinten a födémen a hőveszteségből származik.
20cm Vályog vertfal U = 1,993 W/m2K 50 000Ft +10cm kőzetgyapot U = 0,305 W/m2K 6.53 7 656Ft +10cm kőzetgyapot U = 0,165 W/m2K 12.07 4 166Ft +10cm kőzetgyapot U = 0,113 W/m2K 17.63 2 836Ft
Jól látszik, hogy 10cm felett már minimális a javulás.
Vályogra hőszigetelést tenni egyes elméletek szerint nem szabad, főleg nem a nike - és egyéb celleket. pl. a hungarót. Istenkisértés lenne, de legalább is az ördöggel való paktálás.
Azért a külső falra valami kőzetgyapot csak rá mehet habár a kérdező ezt nem említette. Így csupaszon marad.
Én a az aljzat és a a falak megbolygatása helyett ( süllyesztet - relytett csövek ) inkább külsőleg szigetelném pl. 12 cm -es kőzetgyapottal és amint írtam a födémre a 25 - 30 cm -es szigetelést és nem a gipszkarton főlé, ott akkor jó kis penész fészek lesz.
Mint előttem írták alaprajz nem ártana ennek az eldöntéséhez... mármint a radiátorok méretének meghatározásához.
Addig is .
"a mennyezet gipszkarton lesz, plusz fölötte 10cm kőzetgyapot szigetelést tervezek. "
Rossz helyre tervezed. A szigetelés a födém felett kell hogy legyen... a padláson és nem árt ha 25 - 30 cm.
Így is lesz egy szép sima mennyezeted ami 10 cm -rel feljebb kerül, végül is a 250 cm magas... a 240 pedig egyeseknek nyomasztó.
"egy kombi gázkazán gondoskodna majd."
Nem hogy majd, de jelenleg is csak kondiskazán telepíthető.
És akkor a radiátorok. Maradjunk annyiban hogy általában az ablakok alá teszed, nagyjából van hely is.
Nos az elv hogy minél nagyobb radiátor felület.. főleg mert kondis, de anélkül is az alapelv a radiátorok megfelelő méretezése és nem a takarékoskodás legalább is ezen.
Méretezés nagy szavak, mondjuk inkább a kiválasztást.
Legyen mind 10 cm vastag ( Van 5 van 10 és van 15 cm ). Ja és a magasság 60cm. Akkor már csak a hossz hiányzik. Ami változó lehet. Sőt változó is.
Akkor a
Szoba1: 19m2 --- 1200 hosszú,
Szoba2: 15m2 --- 1100 hosszú,
Szoba3: 12m2 --- 1000 hosszú,
Nappali: 15m2----- 1100 hosszú,
Konyha: 20m2------- 1200 hosszú
Fürdő: 6,5m2 ----- 1000 hosszú,
Wc: 5m2 ---- legyen 600 mm hosszú,
Tehát 4 féle hossz hossz a lényeg hogy inkább több legyen a rad. felület mint kevesebb. Ha több tekerünk a szabályozón lefelé, ha kevés akkor nincs mit tenni.
" a csövek pedig részben aljzatban, részben falban mennének." nem tudom , hogy vályog falazatot érdemes ennyire megbolygatni, ez a te gondod. A vályog topikban eretneknek mondanának.
A rad méretekkel ( és a jelőléssel is ) a végtelenségig lehet variálni. 3 vastagság 2 -3 féle magasság és számtalan hossz.
A lényeg a megfelelő felület.
A másik út a helyiségenkénti hőigény számítás az alaprajz és sok egyéb adat birtokában , ha találsz valakit és megfizeted biztos lesz ilyen is.
Hmmm, nem tudom...az én csészém alja 15 cm-re, a felső perem hátsó széle 21 cm-re van a faltól, a tartály pedig 13 cm-re áll el a faltól. Szerintem az "eredeti" képen is megvan ez a távolság. A különbség az ülőkében van, illetve abban, hogy melyik, "honnan" nyílik :-). Az én ülőkémmel tudtam csalni 3 centit, így felhajtva is állva marad :-)
Te biztosan jobban tudod.Bár én úgy látom,hogy az általad betett képen rendesen eláll a faltól a csésze,míg a vitaindítónál(már ha ez vita)igen a tövébe kucorodott.;-) Persze,lehet,hogy én látom rosszul.(De felvettem ám a mindent is látó szemüvegem;-D )
Igen,amennyiben végig,torlódásmentesen ki lenne építve minimum3/4-re a vezeték.De,szerintem,mióta vízórákkal és egyéb varázslatokkal qrjuk el a gerincek áteresztő képességét........hagyjuk az öblítőszelepeket!Még a félfordítós MOFÉM csak-csak,de annak meg ezer más baja van.
Családi házban szeretnék konvektoros fűtésről központi fűtésre áttérni. A ház vályog falazatú, műanyag nyílászárókkal ellátva, illetve a mennyezet gipszkarton lesz, plusz fölötte 10cm kőzetgyapot szigetelést tervezek. A csöveket ötrétegű csővel tervezem, osztó-gyűjtővel, a csövek pedig részben aljzatban, részben falban mennének. Gondolom a csövek szigetelt csövek legyenek, illetve milyen méretű csövekkel érdemes vinni? A fűtésről egy kombi gázkazán gondoskodna majd.
Számoltam radiátor méreteket, de szeretnék innen is kapni egy megerősítést. leírom a helyiségek méreteit. Ezeknek az adatoknak a tudatában milyen méretű radiátorok lennének megfelelőek?
Megoldható... Ha nem, akkor felszedi a WC-is, és egy excenteres ültető gumival előrébb tudja rakni kb 3cm-rel. Az meg elég. Másrészt meg vannak slim tartályok is...
Félek,hogy mivel a fotón egy egyenes öblítőcső vigyorog,a csészike is közel van a falhoz.Így nem igazán hinném,hogy az ülőke felhajtható marad a tartálytól.
Nagyon szívesen, de azért említsd meg, amit Sony Black is javasolt, mert az szebb megoldás, igaz picivel drágább is. A döntés a tulajé! Sok sikert! :-)
A falba teszel egy 3/4"-1/2" KB szűkítőt és abba egy 1/2"-3/8"-os sarokszelepet. A Geberitnek van olyan tartálya, hogy belsőszelepet is tud fogadni. Magyarul benne lesz a szelep a tartályban azt se látod majd ;-) Tehát felfúrod és bekötöd a WC-t.
Nekem is ilyen problémám volt az ingatlan megvásárlása során, de simán megoldható! Két lyuk a tartály felfogatásához és más semmi. Azt gondoltam, hogy mivel nincs elég magasan a tartály, nem lesz a víznek elég lendülete tenni a dolgát, de semmi ilyen probléma nincs. Akinek van egy pici affinitása a szereléshez, szerintem maga is meg tudja oldani. :-)
Elég gáz Webshop, de ahogy nézem inkább nem akar 1ft ot se beletenni a saját pénzéből, és utalják abból megveszi és elküldi :D Én ilyentől 1 lyukas zoknit nem vennék...
Falikazánt cseréltettem. A szerelő úgy ment el, hogy majd jön valaki aki a garanciát érvényesíti. Ónnantól lesz érvényes a garancia. Ez 6 hete volt. Szóltam neki, azt mondta, hogy majd jön. Higy van ez a dolog. Hova kéne szólnom, hogy valaki érvényesítse már azt a garit?
Új albérletbe a beköltözés után vettük észre, hogy a wc nem tartályos, hanem wc-öblítő szelep van rajta (kép lent).
Valahogy nem akadt meg rajta a figyelmünk, mert minden más amúgy rendben volt a lakással. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy elég gyenge a víznyomás a csövön keresztül, ami egy papírt sem visz le, ha nem "segítesz" rá. Megkérdeztük a tulajt, hogy lát-e arra lehetőséget, hogy felszereltessünk egy tartályt, de azt mondta, hogy a felújítás során nem véletlen nem cserélte ki és azt javasolták, hogy később se cserélje, mert bontani kellene a burkolatot.
Pár embert megkérdeztem, akik mondjuk nem szakemberek, de újítottak már fel fürdőszobát és szerintük amúgy nem lenne bonyolult, falat se kellene verni.
Nektek mi a véleményetek, ha tényleg nem lehet cserélni, akkor mi a megoldás? Előre is köszönöm, és üdv
Lampart LBB-60 -as kémény nélküli gázbojlernél hogyan tudom szétkapni, vízkőteleníteni, illetve hol kell benne anódot cserélnem? Tehát hol kell megbontani, felül, alul, hogyan?
Te melyik átemelőd ajánlanád akkor ami biztosan megbízható? Haj, szappan nem nagyon fogja érni, mert csak a mosogató + mosogatógép lesz belekötve.
Emelési magasságra nem tudom mi kéne nekem igazából, mert függőlegesen csak 2m ugye a szoba de nem lenne rossz ha kicsit tolna rajta még a vízszintes részen is.
A töltőszelepen lévő hosszú függőleges csavar tekerésével állítható a tartályban lévő vízmennyiség.Ha a csavart jobbra tekered,a rendelkezésre álló vízmennyiség több,ha balra,akkor kevesebb lesz.
A kazántól a hidrováltóhoz, onnan pedig a szivattyúkhoz, osztógyűjtőkhöz nálunk is 22-es rézcsövek mennek, az osztógyűjtőktől pedig mindenhova 20-as ötrétegű cső megy.
Sziasztok, 94m2-es fűtött alapterületű két szintes házban csak padlófűtés üzemel egy 24KW-os cirkó kazánnal. A fűtés 30 éve viszonylag olcsón és probléma mentesen üzemel (a Ferroli kazán ebből 17 éves), de a fűtéscsöveket, osztókat korrózió miatt cserélni kell.
Abban akadtam el, hogy milyen átmérő gerincvezetékkel kell kiépíteni, számítások alapján 28-as (réz) csöveket ír elő, a jelenlegi indokolatlanul nagy 43mm csőátmérő helyett. Szomszédban ugyan ez 22-es 5 rétegű csövekkel van szerelve. Nem akarom bonyolítani a rendszert, de tartok tőle, hogy az átmérő változtatással elrontjuk a rendszert.
Mi a véleményetek a házi szennyvízátemelőkről? Szeretném egy panellakásban átrakni a konyhát a hall részbe és ez tűnik a legjobb megoldásnak. Mosogató plusz mosogatógép lenne rákötve, mennyire bírják ezek a strapát? Érdemes egyáltalán ebben gondolkozni vagy valami más megoldással jobb lenne?
Sziasztok!egy zanussi gáztűzhely zcg510j -nek a gombok mögött levő kezelő panelját szeretném levenni amit a sütőtér felöl két csavar tart amiket ki is csavartam igy az a része most mozgatható de levenni még sem tudom mert a felső része nem akar elválni a főzőrész tálcájától.Esetleg valami tipp vagy trükk,hogy hogyan jön le vagy mis foghatja még,hogy az a része nem akar megmozdulni,elválni? előre is köszönöm a válaszokat üdv
muszály 70-80 fokos előremenőt alkalmazni tényleg manapság? Gondolom kondenzációs kazán lesz minderre :DD inkább legyen 55-60 fokos az előremenő nagyobb radiátorokkal !
1. pl 20x2-es ötrétegű csőhöz bármelyik gyártó 20-as szorítógyűrűs idoma használható, vagy vannak cső gyártók, akiknek a csöveihez csak és kizárólag a saját idomai használhatók?
2. Milyen márkájú szorítógyűrűs idomokat ajánlanátok, amelyekkel nincs gond, jól szerelhető, tartós egy kb 70-80 fokos fűtési körben.
3. Mi a véleményetek a HAKA 5 rétegű alubetétes PE-Xc csőről?
Sziasztok! Olyan problémám akadt, hogy a társasházi (50 éves) lakásban a fürdőben lévő vas szellőző cső rohadásnak indult és már a külső oldala felé is átnedvesedik és a rajta lévő vakolat is válik miatta. Cserére sajnos nem igazán van lehetőség mert alattunk és felettünk is laknak. Milyen módszerrel lehetne javítani ezt a problémát? A segítséget előre is köszönöm!
Na válaszolt a vogel-noot ügyfélszolgálata. Először biztosak voltak benne, hogy fordítva van bekötve a radiátor (nem volt), aztán ők is erre a szelepállításra utaltak. Most megoldottam, N-be állítottam (ez a teljes átfolyás), és így kb megszűnt a zaj. SzóvalAndzsin-szan nyert (már ha ez verseny) :)
A fürdőben van 2 strangelzáró 2 (hideg-meleg) vízórával. Ahol vannak, az egy körbefalazott szellőző, így abban - és nem a falba falazva - mentek a strangok. Mi a falsíkon levő órákat és elzárókat egy gipszkarton ajtó mögé raktuk és az egészre egy képet akasztottunk (igen, képet a fürdőbe. A WC-ben is van, ott is van 2 strang...)
Innen megy a fürdő csövezése a padlóban a sarokszelepekig (mosdó, mosógép) ill a zuhanyozó falicsapig (itt nincs plusz elzáró. Ha szerelni kell, elzárom a strangot).
Valoban nem a legszebben sikerult kivitelezni, de lesz ott egy alsoszekreny, amibe mondjuk emiatt kicsit bele kell furnom, hogy elferjen, de nem fog latszani legalabb.
Én úgy értettem, hogy bár funkcionálisan hasznos, nagyon ronda. És igénytelen. a képen is szépen le van csempézve minden, aztán kivágva egy kocka és abból ágaskodik ki az a ronda csempeszelep.
Ha már ilyet raknak, rakják eldugott helyre, szerelőajtó mögé, stb.
Nálunk a vízórák + elzárók álltak ki a falból, hát jól beraktuk őket bejjebb és még a szerelőajtó elé is raktunk egy képet.....
Ez egy csap a forgatógomb nélkül. Szoktak ilyet strangelzárónak, vagy szimplán szakaszolásra beépíteni. Mondjuk csempéből így kiállva nagyon ronda, leginkább valami szerelőajtó mögé illene elrejteni, de azért sok helyen ilyet csinálnak mert az emberek mesterek igénytelenek.
Ha keveredett a csőben a levegővel, akkor vagy teljesen kiszellőzteted levegővel vagy nitrogénnel, vagy ráengeded a gázt, és azzal öblíted át, hogy tömören gáz legyen benne, mert az nem tud begyulladni. Persze mielőtt vágod engedd el a nyomást.
Sajnos,mivel nincs egységes szabályozás,így az ilyen problémák egyfajta káoszt képviselnek.
Akkor jönnek a problémák,mikor engedélyezett gázterv alapján a szerelő elkezdi a munkát és rohannak a szomszédok,lakók,irigykedők,akiknek 10 Ft-ja nincs vagy nem akar költeni semmire se,hogy:
ÖSSZE FOG DŐLNI A HÁZ.....,BE FOG ÁZNI A TETŐ....és hasonló jobbnál jobb ötletek.Jönnek a 40 éve ott lakó okos szocializmus által kinevelt és felnőtt "mérnökök",akik semmihez se értenek,de okoskodni,beszólni,a másik munkáját feltartani,fenyegetőzni,feljelenteni nagyon tudnak. Ez a magyar valóság.Nekem mint kivitelezőként és a tulajdonosnak is volt része bőven ilyenekben.
A területileg illetékes gázszolgáltatónál lehet valós információt szerezni.
Még azt is el tudom képzelni,hogy a tűzhely csonkját a lekötésnél levágják és lehegesztik.Ilyenkor a vezetéken lévő összes csatlakozó tulajdonosát kiértesítik és a munka végeztével nyomáspróba után a gázt visszanyitja a szolgáltató.
Akkor van nagy gond,ha nyomáspróbakor a tűzhelyek zárt csapjainál a primer rendszer nem tömör.
Ilyenkor jön a nagy huza-vona,mivel a telekhatártól (épület külső fala) a vezeték a lakóközösség tulajdona.Volt már rá példa,hogy a födémben elrohadt agyon festett gázcső eresztett és ilyenek és hasonló szivárgások miatt a komplett gázvezeték rendszert cserélni kellett!Minden megoldható kivitelezhető.
Társasház, gázmérő nélküli még biztonsági termoelem nélküli fixen merev csővel bekötött gáztűzhelyet kilehet szerelni és kidobni vagy bejelentésköteles a dolog valakinek?
Visszaküldöm a keverő egységet a webáruháznak aztán keresek egy olyan fűtésszerelőt aki nem csak ígérget hanem meg is csinálja. Tököm tele van már, nem kísérletezek tovább. A radiátoros fűtést még meg is csináltam 10 körös osztó-gyűjtővel, az faszául működik, de ez a padlófűtéssel való kombinálás már meghaladja a képességeimet :) Hiába rokon szakma de nem konkrétan ezt tanultam...
Már jó pár éve nem építési engedély köteles. Településképi hozzájárulást kell kérni az önkormányzattól, amennyiben a légbeszívó csöve az épület olyan részére kerül, ami közterületről látható. De minden önkormányzat saját hatáskörében alkot településképi rendeletet. Tehát ez eltérő lehet, akár kerületenként is!
Azt hozzá teszem soha senki nem foglalkozik ezzel egy kazáncserekor, meglévő társasháznál... Azt nem mondom, hogy nem lehet ebből probléma. Volt már ilyen, és lesz is...
Milyen arányban van a padló és a radiátoros fűtés területe?
Ha a helyiségeket önállóan akarod szabályozni ami vegyes rendszernél nagy előny,
akkor hidrováltós megoldás szükséges (eltérő hőtehetetlenségek, eltérő hőmérsékletek,hiszen ez
az egyik előnye a padlófűtésnek ).
A hidrováltós megoldáshoz nem jó az a 2 utu szelep,kell a keverő 3utas (ha már meg van lehet alacsonyabb hőfokra is kialakítani (padló visszatérőbe egy szab.szelep ami közvetlen a szivattyú szívóágára ad vizet).
Hidrováltóból olyat keress amiben vannak lamellák (8-10m3/h) ezáltal a hókuszpókusz méretezés letudva.
Igen mivel három szivattyú lesz a rendszerben, kell a radiátoros körhöz is, ha van hidrováltó... de csak ezzel oldható meg, hogy ne feszüljenek egymásnak a szivattyúk...
Az épület (családi ház,társasházi lakás) külső homlokzati megbontásához,tehát,kazán légbeszívó,klíma,páraelszívó és pl. anno parabolaantenna oldalfalra szerelve társas házaknál. A lakóközösség egyöntetű aláírásával igazolt hozzájárulás és Építési Engedély köteles.Erre mindenki akkor jön majd rá amikor jó magyar szokás szerint feljelenti egy "névtelen" szomszéd,jóakaró......
Azt írod, " a szomszéd kapott szerelt kéményt",az a kémény amibe a Junkers vízmelegítő jelenleg üzemel,gondolom nem osztozik sehogy semelyik szomszéddal.Ha ez így van,akkor gégecsöves,méretre vágható kondenz kazánokhoz alkalmas műanyag füstcsővel esetleg megoldható a kémény bélelése.Alul talpas könyök beépítése szükséges + tisztító idom.A légellátást osztott rendszerűre kell kivitelezni,a levegő beszívó csőre ugyanúgy tisztító idom kell és ezt a csövet páralecsapódás ellen Armaflex vagy Kaiflex fekete párazáró szigeteléssel kell ellátni.A kémény tetejéhez szabványos kéményseprő járdát,lépcsőt,korlátot és megfelelő kijáratot kell kiépíteni,ha nincs.Megfelelő szakember mindezt meg tudja csinálni.A beszívó rész kiépítése Építési Engedélyhez kötött.
Igen az van ebben az egységben is, ezt láttam a legegyszerűbb megoldásnak azért vettem meg. Ha többen is azt mondjátok hogy felesleges akkor veszek egy egyutú szelepet és megcsinalom úgy de ha jó ez is akkor megmarad.
Ez amit linkeltél ugyanaz mint amit én vettem csak nekem külön osztó-gyűjtő van hozzá nem ilyen egybe épített, meg én Wilo szivattyút vettem hozzá. Tehát így akkor indokolt egy hidrováltó. Mondjuk ennek méretezésében segíthetne valaki, meg amúgy is egésszel kapcsolatban itt Ózd környékén. Fél éve nem találok olyan fűtésszerelőt aki be tudná vállalni, annyi munkájuk van.
40 fokos vízzel nem tudom megoldani mert csak a hidegburkolatos helyiségekben lesz padlófűtés, máshol pl. a hálóban és gyerekszobában nem. Oda meg nem elég a 40 fokos víz a radiátorokba.
Vagy ha már megvan az osztó/gyűjtő akkor elég hozzá csak a keverő egység és a szivattyú pl ez: https://gepesz.hu/shop/detailed.php?termek=80629 (mondjuk nem ezzel a szivattyúval, de lásd hogy miről van szó)
Ha nem ilyen befecskendezős rendszert alakítasz ki, akkor a szekunder szivattyú miatt kell egy hidrováltó.
Egyébként én azt mondom neked, a leggazdaságosabb, ha egy körön van minden és 40fokos előremenővel az egész házat kifűtöd. Rém egyszerű olcsóbb is, a kazán is alacsony hőfokon üzemel stb... Persze ehhez az kell, hogy akkora radiátorok kerüljenek fel ami 40 fokkal is komfortot csinál. Termofejes radiátorszelepekkel természetesen...
Mostanában csak ilyen rendszereket csinálok, legegyszerűbb és tökéletes ;-)
Radiátoros és padlófűtés kombinációja lesz egy kombi kazánra kötve. A radiátoros rendszert már megcsináltam az nagyon faszául működik. Szeretném a most bebetonozott padlófűtést majd rákötni, annak már megvettem egy külön osztó-gyűjtőt és ezt a keverőegységet amiről kérdeztem. Beszéltem fűtésszerelővel aki lebeszélt a 3 járatú szelepről és a hőcserélőről mondván hogy a 3 járatú szelep felesleges, helyette tökéletesen megfelel egy ilyen keverőegység, a hőcserélőre szintén azt mondta hogy felesleges mert energiát veszít vele az amber. Olvastam neten is róla, ez is azt támasztja alá amit ő mondott.
Ismét két szorosan összefüggő kérdést szeretnék intézni a szakemberekhez. Adott a képen látható keverőegység padlófűtéshez. Ezzel kapcsolatban egy furcsaság van számomra. Ugye mindenhol azt hallani hogy padlófűtésnél a vízhőfok 30-35 fok kell hogy legyen. Na már most ez a keverőszelep eleve 35 fokról indul egészen 60 fokig. Minek ekkora hőfoktartomány mikor már azt mondják hogy 40 fok feletti víz egyrészt kárt tehet a padlófűtési rendszerben is meg már kellemetlen az ember talpának is? Másik kérdésem arra irányul hogy ha most én bebetonoztam a padlófűtést, aztán kivárom a száadási időt és elkezdem azt felfűteni, nem lesz sok az a 35 fokos víz hirtelen neki amit ráenged ez a keverőegység? Mert szerintem nem a legfaszább. Milyen alternatívákat tudnátok ajánlani rá hogy ne tegyen kárt a betonba meg a rendszerbe a hirtelen 35 fokra való felfűtés? Mert annyit tudok hogy napi 2-3 fokot lehet emelni a hőfokon, de a padló hőmérséklete tegyük fel 10-15 fok, amit a keverőegység fűtéskor ráenged meg 35. Köszönöm előre is!
Jelenleg a lakás konvektoros fűtésű, a melegvízet egy régi Junkers átfolyós rendszerű készülék biztosítja.
Mivel régi a ház, úgy volt megoldva a kémény hogy 2 szomszéd volt 1 kéménybe bekötve.
A kéményt úgy 15 éve fel kellett újítani - az akkori szabvány szerint - így a szomszéd kapott aluminium szerelt kéményt, a rokonom kéményét viszont kibélelték (csak Ő használja a kéményt, nem gyűjtős, mert azt nem engedték már akkor sem a szabványok)
Viszont ebbe a kéménybe az eltolások miatt tudomásom szerint nem lehet belehúzni még egy csövet, ami a turbós rendszerű cirkókhoz szükséges.
Így hiába akarna cirkót, duplafalú (nem tudom mi a szakneve) kéményt nem tud csinálni, csak egy normál, furánflex-el kibélelt kéménye van.
Ez esetben érdeklődnék hogy létezik-e valami olyan fűtési rendszer (azt hiszem nyílt égésűnek hívják) ami a lakás levegőjével biztosítja az oxigént, és amit be lehet kötni ebbe a régi kéménybe. ?
Igen.Ilyen esetben csak a legfelső szinten lakók vannak jobb helyzetben,mert nekik csak-3-5 m magas kémény szükséges.Természetesen az alattuk lévő lakások kéménykiépítési költsége mindenkinek a saját zsebére megy.Így a földszinten lévő fizeti a legnagyobb költséget.
Az ilyen "gyűjtő" rendszerű kémények csak addig működhetnek,amíg a katasztrófavédelem a gázszolgáltatóval együtt le nem szereli a gázórákat és utána jön a nagy fejvakarási akció,ilyen olyan megoldások keresése......
A végén úgyis marad a jelenleg érvényben lévő jogszabály alkalmazása,kikényszerítése.
Tökéletes megfogalmazás. Viszont sajnos a probléma ennél sokrétűbb.
A 70-es években nagyon sok olyan 5 szintes egyedi fűtéses gyüjtőkéményes panel épült, ahol még korszerű megoldással sem lehet kialakítani a kondenzációs kazán koncentrikus vagy osztott kéményét. Egy gyüjtőkéményre legalább 5 lakás csatlakozik. Ebből az 5-ből ha csak egy azt mondja hogy nem cserél fűtési rendszert máris bukott a többi mutatvány. Az ilyen típusú tömbházakban csak a legfelső szinti lakások vannak jó helyzetben, mert azoknak saját kéményük van. A törvényhozók papíron megoldották hogy minden korszerű és biztonságos legyen, de az már nem érdekelte őket hogy ez technikailag megoldható vagy sem.
- Mindenki úgy gondolja,hogy beír egy ilyen-olyan fórumra és pikk-pakk INGYEN megoldást talál a saját kis problémájára.
Amit természetesen minden szakértelem,szerszám,tapasztalat nélkül önállóan olcsón meg tud oldani.Akkor jönnek a bajok,amikor hoppá,beletört a régi sarokszelep,nem viszi a panelbetont a gagyi fúrógép....stb,végtelenig sorolhatnám....
Tudom mit jelent társasházban élni (semmire se költenek a lakók,csak pillanatnyi életmentő beruházásokra) .
Ez részben azért is van,mert a lakók 80-90%-a kisnyugdíjas (az én életembe minden jó lesz már,igaz a lakása színvonala az anno átadási szintű,gépészetileg,víz,villany gáz szinten....,maximum párszor kifestetett,ezzel felújítás 100%,nem számít semmi csak ami a falon kívül van,amit a saját szemével lát!Akkor jönnek a problémák,amikor a "közös" vezetékrendszer beszart,defektes és jön a sírás rívás,hogy nincs rá pénze,vagy esetleg az ő saját lakását felújította és a szép csempe repül a kukába,mert az alatta lévő közös felszálló vezetéket cserélni kell!Ebben csak azok a panelben lakók a szerencsések,akiknél a WC háta mögött futnak a "hozzáférhető" vezetékek,igaz 70-80 as évek színvonalán,de hát ott legalább könnyebb lesz cserélni ezt azt.
A nem panel (tégla) épületekben lévő lakások jelenleg egy tiszta káoszt képviselnek.Főleg azok,akiknek gyűjtőkéményük (kizárólag vízmelegítő és Calor falifűtő a fürdőben) és KOMBI kazánban gondolkoznak.
A szörnyű valóság az,hogy amikor kiderül mi és hogyan megoldható a jelenleg elfogadott törvények szerint,akkor jön a siránkozás,....ó,ha tudtam volna meg se veszem.... és egyebek.Mindenki okosba,ingyen,pénz,befektetés,ráfordítás nélkül akar korszerű csoda készülékeket beépíteni amik SOHA nem romlanak el és "karbantartás mentesek",mint a régi ÉTI,C-21 és stb voltak!
Gondolom a hozzászóló a dupla "turbócső"-re gondol.Dupla falú kémények jelenleg csak a Leier és Schiedel márkájú kifejezetten ilyen készülékekre tervezett kéményei.
Nagyon látszik, hogy nem értesz se a gáz se a fűtéstechnikához !
"Ez cirkó és melegvíz készítést is csinál? (bocs nem értek ezekhez) "
Nem beszélve olyanról, hogy a cirkó név egy régi pongyola megnevezés... nem tudni mit takar.
Általában egy fűtő falon lévő gázkazánra használták. De már a laikusok is finomabban fogalmaznak.
Nem is beszélve ,hogy tulajdonképen nem a tied az a lakás.
"Egyik ismerősöm egy 50m2-es kis belvárosi lakást szeretne felújítani."
Nos egy belvárosi kis lakás . inkább közepes méretű még így feújítás előtt is a 40 millát súrolhatja. Hogy mit kell felújítani, nem tudni.. a fűtés legyen másfél millió az egyéb 3,5 milla, rá költ az ismerő 5 millát és a lakás akkor már 50 milliós lesz.
Most akkor eltévedünk a lauikusok értelmezési vitáiban !!
Nekem szintén majdnem belvárosi lakásom van , igaz csak 52 nm-es 9 éve egy kombi gázkazán lett feltéve, azóta is kitünően működik.
Na azért az ismerős ne ijedjen meg , ha odafigyel kijöhet a fűtés kerek 1 millából is.
Sőt a csillagok szerencsés állása esetén akár 600 ezerből is... habár az nagyon szerencsés eset lehet !!
Pl. a törzstag topiktárs által bemutatott SD Thélia kazánnal.
A hatóságok ha az épületen megoldható a függőleges kivitelezés,akkor CSAK azt fogják elfogadni.
Természetesen ha van jelenleg kémény,akkor az alsó tisztítónyílás helyére rácsos lyukacsos kivitelű rozsdamentes ajtót kell beépíteni,a feljebb lévő tisztító-ellenőrző ajtót (pl padláson beépített ellenőrző ajtó) kivitelezési helyen tisztítóidom beépítése és rozsdamentes zárt ajtó beépítése szükséges,vagy a régi ajtót ki kell venni és be kell falazni!
Illetve a tetőkivezetésnél a kémény hozzáférhetőségét biztosítani kell (tetőkijárat,lépcső). Az ilyen előírások (pl ferde cseréptető esetén ) rendkívül megdrágítják az égéstermék elvezetés kivitelezését.Bizonyos hossz,magasság esetén (pl a lakás alacsony szinten van fsz, 1.,2. emelet és a ház 4-5 emeletes,a hatóság előírja az osztott rendszer kivitelezését.
1. Mivel jelenleg konvektoros fűtés van és ezt szeretné korszerűsíteni,így a gázvezeték rendszert teljesen át kell alakítani.
2. A FÉG Mika "kazán" vagy "kombi kivitel" véleményem szerint nem egy korszerű megoldás.Természetesen konvektoros fűtésű lakásoknál opció,de csak akkor ha minden más lehetőség kizárt.
3. Mivel működik a lakás meleg víz ellátása jelenleg? Ha saját kéménnyel rendelkezik a lakás,akkor MINDENKÉPPEN a turbós kondenzációs dupla kéményes vagy osztott rendszerű kivitelezés megvalósítható.Gyűjtőkémény esetén ez a lehetőség ki van zárva!
3. Az ingatlan (társasház) homlokzati megbontása Építési Engedély köteles,az illetékes hatóságtól! Ez vonatkozik a klímaberendezésekre,konyhai páraelszívó kivitelezésre és az osztott rendszerű kazánok légellátására is!
4. Opció lehet a konvektorok cseréje,de gáztakarékos modern konvektor nem létezik!!!
Sziasztok, megkérdeztem más topicba is, de hátha ez jobban pörög.
Olyan kérdésem lenne, hogy adott egy Ariston Alteas One Net 24-es kazán, ami 3 éve már be van építve, de csak most tudtunk ideköltözni és rendesen használatba venni. Minden évben szezon előtt ki lett takarítva és elvégezve rajta a szükséges karbantartások.
A HMV 55fokra van állítva és néha olyan mintha "foltokba" jönne belőle a melegvíz és elég sok vizet ki kell folyatni mire megérkezik a melegvíz. A kazántól a legtávolabb lévő csap 8 méterre van. A kazánhoz nincs semmi külön tároló kiépítve.
Illetve van még egy Sapho Dimy termosztátos kádtöltőnk is, amin ha beállítom, hogy csak forróvizet engedjen egyszerűen nem akar rajta forró jönni. (tudom a kombi kazán meg a termosztátos csapok nem jönnek ki jól, de hogy a forró víz se jön át rajta?) A gyári 38 fokos beállítás se érződik 38 fokosnak és ott is úgy jött a víz, hogy langyos és "meleg" foltokban.
Nem tudom, hogy mennyire számít, de a kazán mostanában elkezdte az 5P3 lángleszakadás hibakódot kidobálni.
A szomszéd ház 10 méteren belül van, és a leendő kivezetés mellett is van egy kis ablak, amit nem szivesen falaznék be, szóval a homlokzati kivezetés kiesett, marad a kéménybélelés, csak ez nagyon megemeli a költségeket.
A ház hőigénye ezen leírtás szerint 18-20kw körül lehet. Pontosan nem tudom, mert a leírásban +24 fok belső hőmérsékletre vannak adatok, nálunk meg +20 fok a belső hőmérséklet, és így volt 18,5 m3 a legmagasabb fogyasztás egy nap alatt. Ha +24 fokra állítanám, akkor szerintem több mint duplájára emelkedne a gázfogyasztás, 40-45 m3 körül tippelnék, ami a leírás szerint 18-20 kw körüli hőigény lehet, ami azt jelenti, hogy alaposan túl méretezték a kazánt annak idején.
A kinézett kazán az Unical KONe C24. Erről mi a vélemény, esetleg tapasztalat?
A villanyfűtés kb 4szeres áron van mint a gáz. Az infra, meg svédpanel, és ehhez hasonló csodák ugyanannyit fogyasztanak mint egy olajradiátor, vagy bármilyen hősugárzó.
Egyik ismerősöm egy 50m2-es kis belvárosi lakást szeretne felújítani.
Jelenleg konvektoros fűtése van ezt kellene korszerűsíteni.
Gondolkodott a cirkón, de a 80 éves ház gyári kéményeit nem tudja duplafalúra cserélni, így a turbós cirkó kilőve. Létezik valami olyan opció, mint a Hajdú típusú kémény nélküli bojler, amivel a lakás fűtését (melegvíz cirkulálását meg lehet oldani?) Vagy esetleg ha nem duplafalú a kémény akkor abba be lehet kötni még valamit?
Gondolkodott még az elektromos panelen, de állítólag annak drága az üzemeltetése meg nem olyan egyenletesen fűt.
Az teljesen normális ha fűt a kazán melegszik a víz és tágul, emiatt felmegy 2 bárra a nyomás. Ha kihűl a rendszer és nem megy vissza 1,5 bárra akkor van gond. Véleményem szerint haldoklik a tágulási tartályod. Ha nem oldódik meg a nyomás kérdés be kell rakni egy külső tágulásit a kazán alá valahova, a visszatérőre.
Szakember segítségét kérném abban, hogy mi okozza a következő problémát ill. gond-e egyáltalán ?
Adott egy Vaillant VUW HU 240/2-3 R2 kombi kazán.
A nyomásmérő óra szerint a nyomásérték folyamatosan az optimális (zöld) tartományon kívül van (magasabb).
A vizet teljesen leengedve a kazánról felpumpáltam a rendszert 1-1.2 bar-ra. Ezután a vizet ráengedve beállítok 1.2 1.5 bar nyomást. Folyamatosan nem figyelem ugyan, de amikor ránézek (akár másnap) a nyomásérték 2 bar fölött van. A tágulási tartályból a szelepnél vizet nem érzékelek.
Hiába engedek le ismét vizet, a nyomásérték egy idő után ismét 2 bar fölött lesz.
A kazán működésében rendellenességet nem tapasztalok.
Kell-e aggódnom, ill. mi kezd tönkremenni ?
Tudom, hogy időszerű lenne egy modern kazán (kondenzációs) beszerzése de társasházban ez nem olyan egyszerű!
Azért ajánlottam, mert feltételeztem, hogy ez a régebbi Grundfos szivattyú egy régi fűtési rendszerben üzemel. Anyukámnál van hasonló szivattyú és mikor cserélni akartam, akkor a boltban azt mondták, hogy a modern Wilo és Grundfos szivattyúk garanciájához már mindenféle szűrőket és mágneses leválasztókat kell beépíteni a rendszerbe. Ez a szivattyú pedig elboldogul az említett beépítések nélkül is. csak a tapasztalataimat írtam le.
A légtelenítő csere megtörtént pár hete, az nem lehet, nem gluggyog. Már korábban volt egyszer fura hangja, de akkor elmúlt. Most viszont a háza is iszonyat meleg volt amikor kiadta a hangot. Ennek örülök, hogy zárható.
Milyen tipusra tudom kicserélni, ami méretben ugyanilyen? Illetve tudnátok írni pontos típust, hogy mit lehetne helyette?
Úgy csináld, hogy ráteszed a villáskulcsot -29-es- és finoman megütöd levétel irányba. Majd át teszed a másikra, és ott is ugyan így meglazítod. Ezután felváltva lazítod tovább, egyiket, másikat, míg le nem jön a helyéről.
A lényeg azon van, hogy ne húzd, hanem hirtelen üsd meg, hogy meginduljon.
Szerelt kéményre keress rá. Lehet úgy is, hogy van egy szétválasztó idom a kazán után, az egyiken szívja be a levegőt, a másik megy a kéményre. A beszívót teheted a falra is.
Az alábbi keringető szivattyúm van beépítve a padlófűtéshez, és a mai napon elkezdett sátáni hangokat hallatni. (ha lenne benne normál csapágy, azt mondanám, hogy csapágyas lett, zörög csörög ha bedugom)
Kérdésem az lenne, hogy mivel tudom ezt helyettesíteni? Mivel ez nem energia takarékos, ezért már nem kapni sajna.
Ezt ki tudom én is cserélni? Fűtés leereszt, kicsavar cserél feltölt, és kész szinten? Vagy ez egy komolyabb művelet?
A ház hőigényét kellene letolni 24Kw alá, mert ha neked oda 40kw-os kondis kazán kell, akkor nem a kémény lesz az ami miatt mélyen a zsebedbe kell nyúlni. :) Homlokzati kivezetés feltételei:
Családi háznál egyáltalán nem horror a kémény bélelés.
Adminokat kérdezném: Nem lehetne megoldani, hogy az alapvető jogszabályi linkeket, és a hozzá való aktuális infót a topik leírásba kirakjam? csak a topik nyitó teheti ezt meg?
Régi gázlazánunkat (Hőterm- 35 ES, 41kw) akarjuk új kondenzációs gázkazánra cserélni.
A kémény béleletlen, és ha van rá mód, akkor nem is szeretném béleltetni.
Van valami mód arra, hogy ne kelljen bélelni a kéményt? Nem illegális megoldásra gondolok, hanem pl. nem a meglévő kéménybe köttetem a kazán kimenőjét, hanem furok egy lyukat a falom és ott kivezetem, vagy valami hasonló, vagy egészen más, a lényeg hogy ne kerüljön több százezerbe.
Köszönöm. Ezért linkeltem a videót. Bekapcskor azzal kezd, hogy So. Ez azt jelezné a használati szerint, hogy SOLAR támogatott módban van a kazán. Viszont nem tudom hogyan! Ha él a szolármód akkor kiírná hogy So on? Vagy csak a kikapcsolt állapotot jelzi, So off felirattal, és akkor a So jelzés a bekapcsolt állapotot jelzi? Azért lenne lényeges mert nálam nincs szolár rendszer telepítve!
A lényeg hogy most a termoszelep egymaga áll ellen az áramlásnak ezért zajos, ha több ponton fojtod akkor nem egy szelepen eik a nyomás hanem 2-3 helyen, így lehet hogy elcsendesedik.
Van egy ECO 20i nevű kombi cirkóm, kb 22 éve üzemel, rendszeresen van tisztítva is. A fűtés köre rendben működik, rendben bekapcsol felfűti a lakást majd kikapcsol, de a meleg vízcsap kinyitására rendesen begyullad a gázégője, folyamatosan ég, de nem jön meleg víz a csapból, csak hideg. Ha a fűtést is feljebb tekerem és a fűtés is dolgozik, akkor nagyon enyhén langyos vizet ad a csap.
Nemrég lett kitisztítva és vízkőmentesítve a cirkó, sanda gyanúm, hogy akkor sikerült valamit elállítani, mert azóta csinálja ezt a hibát. Mi lehet a hiba?
Megpróbálhatom, de egyrészt szerintem akkor nem lesz hanghatár, mivel a szűkület nem a szelepnál lesz, másrészt akkor hatástalan lesz a termofej szabályzó szerepe és mindig ugyanúgy fog fűteni. Nem világos, hogy ezzel mit érek el.
Az ilyen Suez szifonok teteje csak egy helyen nyílik,a keret vagy az egyik,vagy a másik oldalával párhuzamosan beállított középső rész elforgatásával nyitható.Attól függ hogy a kör alakú fedél merre áll és hol van a kereten a szabad hézag,rész amikor nyitható.
Gyanúsan néz ki, de ezek általában tekerősek, lehet csak be van rohadva vagy valaki okos befestette. Van amikor műanyaggal be van vonva és az összeragad. Ha ránézésre a fülek egymás alatt elmennének, akkor valami csavarhúzót dugj a rácsok közé és próbáld tekerni. A mieink mind ilyenek voltak.
Mindenesetre most írtam egy levelet a VN ügyfélszolgálatára, hátha tudnak valamit vagy akár egy embert pesten aki ért ehhez, amíg van fűtés....
Köszi a hozzászólásokat.
Amúgy azt hiszem állítgatta a gépész ezt az izét a szelepen de semmi hatása nem volt. Kezdettől fogva. Nem lassan lett zajos, ami esetleg egy lassú eltömődésre utalna.
Amúgy eléggé levegős nálunk a rendszer valamiért, ezért a felújításkor automata légtelenítőket raktunk be, amik rendesen működnek is. Előtte hosszabb téli távollétek után lehűlt a lakás mert fellevegősödtek a radiátorok..... No comment.
Mint Kapocska írta,a termosztátos fej leszerelése után a szelepen van egy skála,amivel állítani lehet a belső torlaszt.Aki már látott ilyen szelepbetétet,az ha ráér elszórakozhat vele mekkora a befolyó mennyiség állítási lehetősége.Így-is úgy is kicsi a rés.Tisztítás,beszabályozás ide-oda,könnyen eltömődhet.Persze,ha rendesen dzsuvás akkor ugye a radiátorba nem megy víz,így nem fűt és mivel ilyenkor áramlás sincs,hangot nem ad.Akinek van ideje,elszórakozhat ilyen dolgokkal.Persze a sokadszorra visszahívott szerelő,akinek sokszor fingja sincs mi a gond,na meg szarul is keres (egyáltalán nem érdekli,hogy zajos a radiátor vagy szelep nálad) nem foglalkozik a problémával.Ilyen olyan szuper tervező programokkal kiszámítható,hogy a fűtési köröket,radiátor szelepeket hova kell beállítani.Illetve ilyen-olyan szuper fűtés előremenő-visszatérő közé beépített kiegyenlítő szelepeket hogy és mikor kell beépíteni.Minden a feltöltés után üzem közben derül ki és lehet a SÖTÉTBEN tapogatózni!
Igen,semmi márkára sincs garancia.Tavaly beépítettünk egy Hansgrohe csaptelepet.A zuhanyrózsán elég furcsán folyt a víz.Kicseréltük a gyári slagot egy másikra.Délután,munkaidő végeztével a főnök,cégtulajdonos szájjal fújkálta,nem úgy jön a levegő,ahogy.....a hollandi után elkezdte bicskával szétdarabolni,mire egyszer csak kiderült,hogy a belső cső meg van tekeredve,így a keresztmetszet szinte nulla.Rögtön fotó,küldés a kereskedőnek.Másnap reggelre ott volt a raktár előtt a vadonatúj zuhanycső.Senki nem lopta el,mivel se kerítés,semmi nem védi.Ha van olyan beérkezett áru,aminek csak a csomagolása sérült,azonnal fotó,kismértékű kibontás és ha akármilyen kis hiba látszik is rögtön retúr.
Az élelmiszerek egyébként drágák,főleg a hús és a péktermék.Minden vákuumfóliás kiszerelésben kapható,hat év alatt hentespultot nem láttam,de a szeletelt rúdáru pl.felvágottak pultos kimérése is ritka számba megy.Nincs csirkefarhát se... :).A por alakú levesek,fűszerek,félkész termékek nem tudom jobbak-e kint,de mindig tanulni kell.:) Annak idején vettem túrót zsír helyett,mert nem lehet belelátni mit tartalmaz a csomagolás.Na meg,Ausztria egy külön "betegség" a némettel kapcsolatban.A zsír Fett (gépzsír) Schmalz (ehető zsír),a burgonya Erdäpfel a Kartoffel helyett,a kórház Spital a Krankenhaus helyett....és még sok minden más.Minderre rájön a tájszólás: pl a 2,5 cm akár nem zwei komma fünf,hanem zwá halbe,meg egyéb jobbnál jobb számunkra vicces szituációk.... :)
Hát nálunk a falból jön ki egymás mellett a két cső, azon van egy iker hollandis megoldás, erre "ül" rá a radiátor. Simán kerestem adott méretet adott csatlakozással. Lehetőleg normális teljesítménnyel, ha már méretet csökkentettünk (esztétikai okokból).
Mindenesetre akiket eddig kérdeztem fogalmuk sem volt, hogy a radiátorszelep kiszedhető-e vagy tisztítható-e
A gyártók nagy része készít "beépített" szelepes megoldást az esztétikai kivitelezés miatt.Ilyenkor a radiátort alsó sarok kivitelezésű szelep (ami általában golyós csap vagy imbusz kulccsal szabályozható torló ) köthető.Természetesen az ilyen radiátorok is köthetők alsó-alsó,jobbos balos,átlós kivitelezéssel is.Persze ilyenkor a megfelelő csatlakozási pont végelzárót,dugót kap.A zaj oka sok minden lehet: pl túl jó füled van vagy az ágy közel van a radiátorhoz.:)
Tréfát félretéve,a beépíthető szelep is tisztítható,beszabályozható.A zaj,megszűnik-e?Majd kiderül.Kísérletezni lehet.Pl. a szelep helyére normál radiátordugót teker az ember (így a szelep ki van iktatva) mi történik?Zajos vagy nem?Ha ekkor is zajos,a probléma nem ott keresendő.
Sajnos nem értek hozzá, ezek szerint cserélhető / takarítható az a szelep? Ránézésre bele van sajtolva a házba, de persze nem értek hozzá. Ahonnan vettem, ott nem nagyon tudtak segíteni....
A házközponti fűtéseknél a vízminőség általában a sarkalatos pont. Valószínű dzsuvás a víz és szűkíti a szelep keresztmetszetét, ezért lesz zajos. Nem volt szerencsés választás egy ilyen házhoz, belsőszelepes radiátort venni.
Szét kell szedni a szelepet és ki kell takarítani.
Pontosan így van! A márka már nem garancia semmire!
Minden gyártó a lehető legalacsonyabb költségre szorítkozik, a legnagyobb profit mellett. Az ár/érték arány már nem annyira divat. Főleg nem a Balkán régióban. Nekünk jó a szar is :) Biztos vagyok benne, hogy egy Német vagy Osztrák radiátor az jobb minőségű. Ez így van pl az élelmiszerekben is ;-)
Igen, csak másik. Ahogy a fűtőtest is más volt. A mérete is, de ez egy új építésű lakás és sok fűtőtestet nem is használtunk soha, ezek eddig el voltak zárva, most leszereltűk, szóval mindegy. Ez kisebb lett, tehát emiatt nyilván picit tőöbbet is mehet, de a többi semmilyen állásnál nem zúg, ez meg igen.
Lakásfelújításkor lecseréltem egy fűtőtestet a következő típusra:
Vogel & Noot Vonova 22KV 600x1120 hozzá való Danfoss termosztatikus fejjel.
Házközponti fűtés van, előtte semmi ilyesmi gond nem volt, de most a fűtőtest állandóan zajos, mivel a szabályzás miatt ugye a szelepe félig zárt állapotban van. Ha kinyitom/elzárom, persze megszűnik. Értem, hogy ott felgyorsul a víz, stb, de van még sok fűtőtestem, azoknál nincs ilyen gond.
Vajon cserélhető a szelep, lehet, hogy ez hibás, vagy ez ismert, hogy ilyen?
Köszönöm!Mint olvashattad,már régen szereltem itthon radiátoros fűtést és már hat éve nem szerelek idehaza semmit,csak pár ismerősömnél javítgatok.A becsatolt fotó alapján úgy néz ki mindenkinek érdemes a leendő radiátorát kicsomagolni,az oldallap levételével a konvektort ellenőrizni."Változnak a trendek,a cégek ott spórolnak ki ezt azt ahol tudnak"!
Nincs teljesítmény különbség, ez csak a marketing, hogy megegyed.
Nyugodtan vehetsz Silvert vagy Sanica-át egyébként ugyan az, semmivel sem különb a V&N, sőt mint írtam kevesebb konvektor lemez miatt, szerintem még szarabb is. A Silverek végig lemezesek! Van hozzá 55/45/20 -as táblázat, kondenzációs kazán mellé inkább azt nézd!
"Ha felülről belenézel a V&N radiátorokba,akkor látható,hogy a belső konvektorlemez kialakítása jóval sűrűbb,így valamennyi + hőleadó felülettel nagyobb teljesítményű lehet mint a konkurensek gyártmányai."
Akkor te még nem néztél bele egy V&N radiátorba! Legalábbis nem egy újba! Ugyanis ha abba belenézel az látszik, hogy a konvektor lemez benne 2x 20cm vizszintes sávban van, közötte meg 20cm luk! Sűrűségben is ugyan az! Úgyhogy hagyjuk Ibolykát nyugodni! Hatalmas parasztvakítás, mint minden mostanság. Marketing semmi más! Régebben valóban sokkal minőségibb volt ez a radiátor. Súlyra is sokkal nehezebb volt, tehát az anyag vastagsága is más volt. Ma már ez nincs így.
Igen,azt olvastam,hogy a másik variáció csak pár méter.Gondolom a vízóra beül van.:) Vagy pl hasonló a földgáz vezetésekor a talajszint alatti nyomásszabályozó kivitelezéshez.
Számomra szokatlan kivitelezés.Talán a közmű kivitelezésénél választották ezt a megoldást,lehet a magas talajvíz,talajszerkezeti problémák miatt.....
Azt írta a házig fagyhatár alatt megy, és csak ott megy fel, és kanyarodik be a falon át. Nem a szomszéd utcából akarja a felszínen vezetni. Nálunk konkrétan a vízóra nem aknában van hanem talajszinten egy vécétartály méretű dobozban. A 80as években mindenkinek így kötötték be a vizet az utcában, nem fagyott el még senkinek, pedig azóta volt már pár tél. Nyilván fűtve sincs.
Én már régen (8-10 éve) szereltem itthon radiátoros fűtést.Hat éve külföldön dolgozom,leginkább ipari csarnokok gépészeti víz-gáz-fűtés-hűtés-légtechnika-klíma kivitelezésével.Szerencsére Ausztriában meglehetősen ritkán találkozom "ismeretlen gagyi" márkákkal,mert ott ilyen "cégek" termékei nem kerülnek beépítésre.Viszont annál több a számomra ismeretlen márka,technológiai kivitelezés,de ez csak örömömre szolgál.Mindenkinek mindig van mit tanulni.
V&N konvektor lemeze valóban sűrűbb, de alacsonyabb is, nem biztos hogy összeségében nagyobb a felülete, valamelyik topikban volt már róla kép régebben. Viszont valami nagyon praktikeres radiátorban láttam olyat hogy csak alul-felül volt egy tízcentis csíkban lemez, közte semmi. Nehezen, de ki lehet szúrni. Az konkrétan az átverés, büntetnék érte.
"Az általad illusztrált fűtőszálas fagyvédelem kialakítása,megfelelő szigetelése (minimum 5 cm Armalfex vagy Kaiflex + szabadban való vezetése esetén + szigetelésvédelem) és a fűtőszál áramfogyasztása annyira sokba kerül,hogy marad a fagyhatár alatti bekötés."
Egy méterre vetítve a fűtőkábel 4000 Ft, a hőszigetelés 1000Ft, a fogyasztása havonta 250Ft. Ez olyan rendkívül drága?
Ha felülről belenézel a V&N radiátorokba,akkor látható,hogy a belső konvektorlemez kialakítása jóval sűrűbb,így valamennyi + hőleadó felülettel nagyobb teljesítményű lehet mint a konkurensek gyártmányai.Persze minden gyártónál nagy meséket adnak be,hogy az ő termékük milyen jó,jobb mint a többi márka.A vevő a katalógusok alapján vagy elhiszi,vagy nem.Úgy tudom,hogy a V&N is Törökországban készül.Szerény véleményem szerint az emberek többsége Purmo vagy egyéb olcsóbb márkák (attól függ milyen az importőr kereskedő) közül válogatnak.
Sajnos mivel nem trópusi égövezett alatt van az ország,így a fűtés és a vízcső is fagyveszélyes.Az általad illusztrált fűtőszálas fagyvédelem kialakítása,megfelelő szigetelése (minimum 5 cm Armalfex vagy Kaiflex + szabadban való vezetése esetén + szigetelésvédelem) és a fűtőszál áramfogyasztása annyira sokba kerül,hogy marad a fagyhatár alatti bekötés.
Az ilyen rendkívüli kialakítást csak olyan helyeken alkalmazzák,ahol más bekötés pl. sziklára épített kastély,vár és pl. műemlék épületeknél,ha nem lehetséges a fagyhatár alatti bekötés vagy akár szorgalmi joggal padláson való átvezetés és pl. szabadtéri kemping vízcsatlakozásnál.Úgy gondolom,marad a szomszéd kertjének felásása,és a fagyhatár alatti bekötés.
Nézegetem az acéllemez lapradiátorok teljesítményét. Feltűnt, hogy a Vogel&Noot kompakt radiátorok jóval nagyobb teljesítményű az azonos méretű konkurens olcsóbb (jellemzően török: Sanica, Silver, Star) radiátoroknál. 90/70/20 teljesítménytáblázatból: 1. 11K 600x1000 Vogel 1.194W 11K 600x1000 Silver 1.097W - 8,84%-al kisebb teljesítmény
Mitől lehet ez a viszonylag jelentős teljesítménykülönbség? Minőségben, kialakításban, stb van egyéb különbség a Vogel és a török radiátorok között, amit érdemes fontolóra venni radiátorvásárlás előtt?
Jól sejtem, hogy alacsonyabb hőmérsékletnél a teljesítménycsökkenés a fentieknél jóval nagyobb?
Kérdés még, hogy Silver radiátor esetén az időegység alatt le nem adott teljesítmény hova tűnik, hogyan hat a rendszer működésére?
A szomszéd miatt problémás az ásás (régi vezeték ott fut), több mint 10 métert kellene feltúrni a részükön. Ott az alap alatt van átvezetve és a fürdőkád alatt jön fel amit ha nem muszáj nem szeretnénk megbontani, ezért keresek alternatívát. A 3-4 m akkor lenne ha az új helyen vezetnénk be portán belül, azt minden féle képen ki kell dobni.
Üdv ! Minél lejjebb alapot átfúrni egy fémcső hüvelyt átütni teljes hosszába rajta ,azon át a műanyag(KPE) vízcső átdug ,ha kész a szerelés a hüvelyt valamilyen módon vízzárózni az esetleges beszivárgás ellen !:-) Szerintem ,Én így csinálnám .
3-4 méter nem távolság, majd alap alatt felhozni. Cserébe tisztességesen meg lenne oldva. Minden más csak gányolás. Az alapot nem kéne szétcseszni, mert eltörik.
A közel 40 éves vízvezetékünket szeretnénk kicserélni. Új nyomvonalon vezetjük be az iszonyatos földmunkát és bontást szeretnénk ezzel elkerülni. A vízóraaknától a házalapjáig 3-4m a távolság, ott, kívülről a fallal párhuzamosan felhozzuk talajszint fölé és a lábazat felett vezetnénk be a házba.
Kérdésem az lenne, hogyan és mivel tudnánk leszigetelni fagyás ellen a földben a fagyponthatárig és a legkritikusabb részen a talajszint felett?
Lakásom fűtését és melegvíz ellátását egy JUNKERS ZW24-2DHKE kazán adja. Áram alá helyezés, bekapcsolás után az LCD kijelzőn különböző felíratok, kódok jelennek meg, a végén pedig a fűtési kör közeg hőmérsékletét.
Valaki segítene ezeket értelmezni, valamint létezik valami rejtett menü, amivel bizonyos funkciókat lehet állítani. Érdekelne a hogyan, s miként és mit lehet babrálni. Köszönöm.
Valóban nem tudtam miként légtelenítik de kis butus gepésztechnikusként csak gondoltam hogy valami ilyesmi lehet a menete :) Azt is gondoltam hogy mindezek ellenére kerülhet bele némi levegő, de mindezt megelőzendő felhúzogattam a csövek végeit az előszobába ott ahol eddig lementek a csövek a pincébe, lesz egy falba bevéshető osztó szekrény az előszoba szekrény mögött aztán csókolom. A segédenergia nélküli termosztát meg a keringetője lehet lent a pincében attól a radiátoros fűtés osztója mellett.
A csepegés már eleve szakszerűtlen szerelés eredménye, az ilyen kúpos tömítések lényege hogy teljesen tiszta legyen a kúpos rész és a kúpfészek is, mivel a legapróbb szennyeződés (rozsda, vízkőszemcse) összehúzáskor egy árkot húz a kúpba! Próbáld meg felcsiszolni nagyon finom csiszolópapírral a kúpot és a kúpfészket, ha szerencséd van, akkor jó lesz! Esetleg ha tudsz szerezni Loctite 577 csőmenet ragasztót, fémtisztára tisztítsd meg a felületeket és zsírtalanítás után vékonyan bekenve húzd össze. Vagy veszel egy kúpos gumigyűrűs cafnit, ha szerencséd van pont jó lesz a kúpméret hozzá! Az olyat, hogy tömítést meg gumit teszel oda, azt felejtsd el.
Köszönöm azoknak akik próbáltak segíteni! A többi radiátor cseréjénél nem volt ilyen gondom, ott passzolt az illesztés, ez az egy ami valószínűleg régen túl volt húzva. A megoldás nyilván a radiátorszelep cseréje lenne, de panelház és az egész rendszer nyomás alatt van, leengedni az egészet pedig horror áron csinálnák. Megpróbálom tömíteni, vagy veszek egy új cafnit hozzá, hátha...
Milyen szerencse hogy vannak akik tudják használni a sokmillió ember tudását egyesítő guglit, így ki tudják javítani némely szakképzett hibás tudását... (lásd radiátor működése)
Ha jól illeszkedik egymáshoz, akkor nem kell azt nagyon meghúzni.
Alaposan fel kéne "polírozni" kívül belül, és úgy össze rakni. Sajnos, ha az első össze szerelésnél valami alá szorult, akkor az mindig problémát fog okozni.
Talán sikerül úgy össze szerelned, hogy ne csöpögjön...
Esetleg ajánlanám az FBS-t. Tisztítás után vékonyan bekenni vele, de nem kell egyből erősen meghúzni, csak lazán, hogy utána tudj húzni, ha kell.
Elnézést,ezt csak az ilyen problémák tömítését csak a hozzáértő szakemberek tudják,értik.(Mivel a fórum tele van nem szakképzett ilyen-olyan Google kereső segítségét igénybe vevő)beszólókkal.
Az általad feltöltött fotó alapján a fűtési rendszer leengedett,víztelenített.A tömítés nélküli kúpos kötések CSAK tökéletesen tiszta (mindkét oldalon) idomok esetében működhetnek,ha egyáltalán ez működik.Persze megfelelő hozzáértő szakmai tapasztalat esetén az ilyen toldások is tömíthetőek,de ezt csak a hozzáértők,laikusok nem értik.
Szeretném segítségeteket kérni a szárítógépünk vízhálózatra kötésében, mert a jelenlegi összeillesztés szivárog, csöpög.
A szárítógép útmutatójában szereplő A elemmel rendelkezem, de ahogy a fotón is látható, nem igazán tudom most felhasználni. A második képen szereplő csatlakozás csöpög, szivárog, nem teljesen zár. A szárítógépből az a szürke cső szállítja a távozó vizet. A falban pedig az a fehér csatlakozó van a víz elvezetésére (alulról golyós bűzelzáróval).
Vélemény esetleg, hogy hogyan lehetne ezt szabványosan/normálisan megoldani?
Nem tudom,hogy milyen a padozat,de ha fel kell vésni a csövek miatt,akkor érdemes megfelelő szerkezetbeton,vízszigetelés,hőszigetelés kialakítása.Ilyen esetben akár padlófűtés,falfűtés kivitelezése is szoba kerülhet,ami alacsonyabb hőfokon üzemel.
Rossz a fogalmazás.A visszacsapó szelepet mindig a szivattyú UTÁN,a nyomott oldalra szerelik.Egyébként a lengőnyelves visszacsapók manapság elég ritkák.
A területileg illetékes gázszolgáltatónál kapsz tájékoztatást a gázbekötés lehetőségeiről.Ami nagyban függ a szolgáltatói nyomástól (kisnyomású,közép vagy nagyközép nyomású vezeték van a telked közelében).Illetve,hogy egyáltalán mekkora távolságra van a vezeték tőled.Milyen munkálatokkal kell számolni,...stb.Ha esetleg többen vagytok rá és több szomszédod is szeretne gázt,érdemes összefogni,mert lényegesen olcsóbb.Akár földgáz,akár PB,mindkét verzió anyagilag fájdalmas lesz!
Olyan kérdésem lenne, hogy padlófűtés esetén ha annak osztó-gyűjtője alacsonyabban van mint maga a letekert csőszakasz (ez esetben a pincében), nem áll fent a veszélye hogy levegős marad a rendszer? Ha igen, mi lehet rá a megoldás? Köszönöm előre is!
Szeretném megkérdezni még, hogy a lengőnyeleves visszacsapót függőlegesen, szivattyú elé, nyomó ágba lehet szerelni? Vagy csak és kizárólag vízszintesen szerelhető?
Azt elfelejtettem írni, hogy a kandallót minden esetre meghagyjuk, vagy építünk egy cserépkályhát és ha van lehetőség akkor használjuk, A kazán meg be lenne állítva egy adott hőmérsékletre, és ha igényli akkor bekapcsolna gondolom. vagyis ezt csak tervezem...
Jelenleg rgy kályha ami 8Kw látja el a feladatot. Kozepen elhelyezve. És kifűt 1kisebb 1nagyobb szobát konyhát. Fűrdőszoba.
A ház főként vályog, hozzá lett építve téglából gyerekszoba és fűrdő.Ezek kaptak 14cm es homlokzati szigetelést. Vályog az nem kapott. 60cm fal vastagsága van.
Ezen felül ajtók es ablakok cserelve lettek.
Nem számolta senki. Amikor vettük keszult egy tanúsítvány a fejlesztésről.
Egy udvari vízelvezető csövet szeretnék lefektetni, melyet 110-es csővel szeretnék megoldani. Mindössze egy darab udvari folyóka lesz letéve, illetve egy ereszcsatornát is belekötök.
A Szatmári weblapján láttam, hogy létezik vízelevezető cső szürke (telekhatáron belülre), és van belőle sárga (telekhatáron kívülre).
Gondolom, a teherbírásban jelentős különbség van. Indokolt a sárgát venni, ha csak egy kis udvaron lesz lefektetve, és kb. 30 cm föld fogja takarni? Autó nem jár rajta, csak gyalogosan sétálunk ott.
Vagy a szürke is elég? A szürkéből a csövek és az idomok fele áron vannak a narancssárgához képest.
Nos,mint olvasom jelenleg fával üzemel a fűtés.(Gondolom kályhás),mivel radiátorokban és padlóban vezetett csövekben gondolkozol.
A legfontosabb dolog,amivel sokan nem számolnak:MINDEN ÉPÜLET ANNYI HŐMENNYISÉGET IGÉNYEL,AMENNYI A HŐVESZTESÉGE.Hiába épít ki az emberfia csúcstechnológiás rendszert,ha az épület nem megfelelő hőtechnikailag!
A kondenzációs gázfűtés elsősorban ALACSONY (25-40 Celius) fokú padló és falfűtés technológiáknál nyújtja az elvárt "igényeket". Sokan beleesnek abba a csapdába,hogy 30%-al alacsonyabb lesz a fűtésszámla.Ez nagyon sok mindentől függ!
A padlóban elvezetett fűtéscsövek tökéletes víztelenítését csak a padlósík alatt beépített ürítési kialakítás lehetőségével lehet megoldani.Természetesen így is marad valamennyi víz a rendszerben (radiátorok alján,kazánban,csövekben). Természetesen egy lakott ingatlanban ezzel nem nagyon kell számolni,mivel a téli hónapokban fűtött.Maximum a csővezetékrendszer mosatása miatt szoktak kiépíteni csatlakozást,ha könnyen megoldható.
Egyébként a normál padlóban elvezetett rendszer légtelenítése a radiátoroknál beépített légtelenítőkön és a kazán légtelenítőjén megoldott.
Az iszapleválasztót a kazán előtti visszatérő vezetékbe szokás beépíteni.
A legegyszerűbben egy sima osztó/gyűjtőt veszel, annyi köröset amennyi radiátor lesz. Ez a kazán közelébe kell kerüljön. A kazán és az gyűjtő visszatérőre teszed majd az iszapleválasztót lehetőleg egy Fernox-ot. 16-os csővel lekötöd a radiátorokat. Légtelenítő van a kazán szivattyún illetve az osztó/gyűjtő másik végén, meg a radiátorok végein. Fontos hogy sima osztót vegyél ha csak radiátor lesz, nem kell rá semmilyen elzáró főleg nem kell áramlásmérő. Víz leeresztése a osztó/gyűjtő végén, vagy az iszapleválasztón keresztül történik. A radiátorokra termosztatikus szelepet rakj, kivéve arra ahol a szobatermosztát lesz. Kazán/osztó bekötés 22-es rézcsővel ajánlott, vagy 26-os 5rétegű.
Egy öntöttvas gázkazán, lemez fatüzelésű kazán, vascsöves és öntöttvas radiátoros, nyílt tágulási tartályos rendszerbe szeretnék beköttetni egy alu radiátort.
Kérdés: félkemény rézcsővel beköthető az alu radiátor, úgy hogy a vascső/rézcső és rézcső/alu radiátor között lesz egy-egy sárgaréz elem (T idom, termoszelem, visszatérő torló szelep)?
Olvastam, hogy vegyes vas/alu/réz rendszerekbe célszerű úgynevezett inhibitor folyadékot önteni? Alkalmaz valaki ilyet? Mit is csinál ez egész pontosan? Ha célszerű a használata, milyen inhibitor folyadékot ajánlanátok?
Pár napja írtam a csöpögő leeresztőről, a 112824 hozzászólásomban, hogy szerintem emiatt veszítek el fél bar nyomást egy hónap alatt. Figyeltem az elmúlt napokban ezt a csapot, és azt vettem észre, hogy csak hidegen csöpög. Gondolom ennek az oka a tágulás lehet, meg az, hogy melegen hamarabb párolog, de ha tévedek, akkor elnézést! Azt szeretném kérdezni, hogy így, hogy csak hidegen van látható csöpögés, így is ő a jelölt a 0,5 bar/hó nyomásveszteségre?
Nekem eddig egyszer kellett még egyszer rápréselni és tökéletes lett. Hogy elsőre miért nem azt nem tudom. Abban igazad van, hogy elvileg egyszer illdomos préselni.
Én sok COMAP idomot használtam de egyik sem folyt. Le kell vágni ha lepréselted és újat feltenni, de a hosszal gondod lesz. A tömítőgyűrű benne volt? Nem toltad ki a csővel a helyéről?
"Így aztán nem tudni,hogy lemez v. öntvény ." - de, tudni, mert 112860-as hsz.-ben a kérdést illetően "áttértem" a lemezkazánra. Az öntvény kazántest kérdését "tisztáztuk" :-)
A kérdéses lemezkazánnál nincs lehetőség plusz szabályozó elem beépítésére, ezért a meglévő rendszer legkevésbé káros (a kazánlemez hőcserélőt illetően) üzemeltetésére kérdeztem rá :-)
Igazad van, a leírtakból (112861 hsz.) számomra nem teljesen egyértelmű, hogy az átkötéses/visszakeveréses megoldást a kondenzáció vagy a kazántest hősokk elkerülése miatt alkalmazzák az őszi, tavaszi időszakban, mikor a víztérben esélye van a víznek szoba hőmérsékletre lehűlni (az általam említett lemezkazánnál szobatermosztát vezérelt gázégő működik). Persze az is lehet, hogy mindkét problémát kiküszöböli ez a gyakorlati megoldás.
Én a 112862 hsz.-ben a kondenzáció elkerülésére írtam le a nálunk alkalmazott "gyakorlatot".
segítséget szeretnék kérni egy régi rendszerrel kapcsolatban.
Adott egy gravitációsra kialakított régi fűtés Termoöv 25-ös gázkazánnal és vegyes tüzelésű kazánnal.
A vegyes megrepedve üzemeltetési hiba miatt. A rendszer már legalább 10 éve nincs üzemben, és a vizet is leeresztették.
Mit lehetne tenni a fűtés újra üzembe helyezése érdekében? Gondolom a csövekből és a régi tagos radiátorokból reménytelen a lerakódás és rozsda eltávolítása. De a meglévő radiant lapradiátorok is felejtősek lennének? A kazán szinte új volt nem ment egy szezont sem amikor leállították. Esélyes, hogy újra üzembe lehet helyezni esetleg egy átmosással?
Lenne valaki aki esetleg rá tudna nézni Galgamácsán?
Ennél a kazánnál ilyen visszatérő/bekeverő megoldás nincs, viszont a fűtési szezon kezdetétől egész a végéig úgy van beállítva a szivattyú indulása, hogy 70 fokos víznél indul. Akkor ez így rendben van és nem lehet baja a kazántestnek, gondolom. A ház fűtése ezzel a 70 fokos vízzel is jól megoldható.
Volna még egy kérdésem. Jól gondolom, hogy annál a kazánnál, ahol a kazántest kazánlemezből készült, pont fordítva van és ott a kondenzáció okoz nagyobb problémát, mint a hőmérséklet különbség, mivel a kazánlemez "rugalmasabb" anyag, mint az öntöttvas?
Az volna a kérdésem, hogy hogyan tudnám az öntöttvas kazántesttel rendelkező kazánomat a legkevésbé károsítani a következő esetekben? Ezzel kapcsolatban a dilemmám a következő.
Ha a láng indulásával egy időben indul a keringető szivattyú, akkor a kazántesten kialakuló kondenzáció léphet fel, mely károsító hatású. Viszont ha a szivattyú indítását egy termosztáttal késleltettem és mondjuk csak akkor indul, ha a fűtővíz hőmérséklete elérte 60-70 fokot, akkor a visszatérő ágból a kazántestbe beáramló szoba hőmérsékletű víz a nagy hőeltérés miatt kazántest repedést okozhat (?) (kis méretű kazántest). Mi lehet a jó megoldás ebben az esetben?
A fizika tényleg egyszerű dolog, csak figyelembe kell venni minden kölcsönhatást.
Két tényező van jelen esetben, egyik a szivattyú által nyomott víz mennyisége (sebessége), és a meleg víz kisebb fajsúlya a hidegebb vízhez képest.
Megfelelően beállított radiátornál, a beérkező meleg víz a fajsúly különbség hatására felül marad, ahogy azt például egy villanybojlernél is tapasztalhatjuk.
A radiátor felülete hőt ad át a szoba levegőjének, ezzel hűl a víz, kisebb lesz a fajsúlya, ez távozik alul a radiátorból, miközben a helyére érkezik a meleg víz felül.
Ha túl nagy a bejövő vízmennyiség, akkor van az, hogy a meleg víz nem tud a radiátor felsőrészében maradni, mert a szivattyú átszippantja azon, legyőzve a hideg-meleg víz fajsúlykülönbségéből adódó felhajtóerőt.
Az általad linkelt videóban is ez az eset látszik, az egy rosszul beállított/megválasztott radiátor.
Az első képen túl nagy a tömegáram, a szivattyú azonnal visszaszívja a vizet, így nincs ideje a víznek leadni a hőt. Kazán a túl meleg visszatérő miatt ki-be fog kapcsolgatni, kondenzációs kazán esetében a kondenzáció is elmarad.
A második képen a megfelelően kis tömegáramú radiátor hőleadása látható. Szivattyú nélküli gravitációs rendszernél is ez a helyzet.
"Nem is értem ,hogy mondhat ilyet egy szerelő,hogy az első vízcsatornákon megfordul a víz
merthogy voltak fizikai tanulmányai a víznek."
Hülyeségeket irkálsz.... :)
Az átalad, belinkelt oldalon is ezt irja a keresztbe kötésnél:
2- Top Bottom Opposite End Connection This method is generally advised for long raditors where the length of the panel radiator is 4-5 times more than the height. Example: This method is advised for 500 mm high radiator with lengths of greater than 2250 mm (500 x 4.5 = 2250 mm)
Hogy megy az értő angol? Én nem írtam azt hogy a nagy radiátorban nem fordul meg a víz. DE ajánlott keresztbe kötni!
Különben meg lefosom hogy kötitek :)
"ha padlóban viszik a csövet nem életszerű a keresztkötéshez
a felállás."
Ezt meg nem értem. Napjában csinálok ilyen kiállást padlóból. :D
Sose kötnék párhuzamosan pl egy 22K 600*2000-es radiátort párhuzamosan. 33K meg végképp nem!
Mert mint írtam az esélyt se adom meg annak, hogy esetlegesen ne a 100% kapacitását nyújtsa az a radiátor. Ennyi.
Én ezt így tanultam, és tök lényegtelen milyen radiátorról beszélünk, de majd lehet előhalászom a könyveimet és megnézem ott is mit írnak erről... mert kezdetek felpiszkálni a hülyeségeitekkel.
Üdv ! Hát nekem is magas,amiről írnak az egy beszabályozatlan vastag csöves rendszerbe előfordul(hat),XX. század eleje ,hogy a könnyebb áramlás irány miatt maradhatnak nem üzemelő "fűtőtestek",de szerencsére nem itt tartunk ,és a megfelelően beszabályozott és nyomásom tartott rendszerben nem lehet nagy különbség az egyes bekötési módszerek között áramlástanilag !:-) Szerintem.
Itt jól látszik, hogy a visszatérő csonk fele lesz meleg, mert arra fordul meg a víz előbb... (az a kijárat)
Ha kicsi a tömegáram, nem fog elmenni a 1800-as radiátor végéig a meleg víz, mert egyszerűbb neki megfordulnia mondjuk a felénél. Ez egyszerű fizika, mi az amit nem értesz ezen tényleg?
Utoljára (ígérem, hogy utoljára!) nekivágok a dolognak, de csak azért, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy melyikünk okoskodik és melyikünk hülyéskedik.
Szóval nézzünk egy többtagos radiátort (időhiányban csak 10 tagot rajzoltam, de képzelj oda 25 tagot, acélradiátor esetén 100 függőleges csatornát).
Az első esetben a radiátor ugyanazon oldalán van a belépő és kilépő csonk. Az L1, L2, L3.... L10 távolságok a belépő és kilépő csonk közötti távolságot mutatják.
Ebben az esetben L1 < L2 < L3 ..... < L10
Vagyis a víznek egyre hosszabb utat kell megtenni, tehát egyre nagyobb áramlási ellenállást kell leküzdeni a radiátoron belül, ahogy az egyre távolabbi tagokhoz áramlik. A víz nagyon jól tudja a fizikát, amíg teheti addig a kisebb ellenállás felé folyik, csak akkor megy a következő tag felé, ha már az első tagnál is áramlási ellenállásba ütközik. vagyis a legtöbb víz az L1 úton folyik, aztán az L10 felé haladva egyre kevesebb víz fog jutni a tagokba, illetve a növekvő ellenállás miatt egyre lassabban áramlik a víz a távolabbi tagokban. Ezáltal a bekötéstől távolabbi részen kevesebb hőt ad le a radiátor, mint a bekötés felőli végén.
A második esetben a radiátor átlóba van kötve. Ebben az esetben L1 = L2 = L3 ..... = L10, vagyis a víz ugyanolyan távolságot tesz meg a belépő és a kilépő csonk között, bármelyik tagon folyik keresztül.
Ebben az esetben a víz számára mindegyik tag ugyanakkora ellenállást jelent az átáramlás szempontjából, tehát egyenletesen áramlik az összes tagban, azonos mennyiségű hőt leadva a radiátor teljes felületén.
Acélradiátor esetén is hasonló a helyzet, ott is csatornák vannak a víznek kialakítva, tehát ott is igaz az, hogy az egyre hosszabb áramlási távolság egyre nagyobb ellenállást jelent a víz számára, azonos áramlási távolság azonos ellenállást jelent.
Ez igaz, de ki az, aki vascsőre ráhegeszt egy réz golyós csapot? Mi maradna abból a golyós csapból hegesztés után szerinted? Nem így nézne ki mint a képen!
Az "általában belső menetesek." kijelentés magában hordozza, hogy nem mindig. De bárki, bármikor, bármilyen módon öszzegányolhat két alkatrészt egymással. Ezért az a biztos, ha látszik rendesen miről is van szó.
Nem látszik a képen, hogy tették rá a csőre, remélhetőleg nem hegesztették rá, akkor lehet cserélni. De adnak hozzá javítókészletet is, ha ezzel a képpel bemész a boltba.
Na egy csipi-csöpit találtam már is, még pedig ezt, a képen. Egy nagyon kicsit csöpög csak, de csöpög, talán látszik is a képen, hogy csillog a csőre. Jól sejtem, hogy ezt a csapot csak cső bontással lehet lecserélni? Vagy le lehet a csapot is szedni, és rakni újat?
A gyártó nem ad megy ilyen adatot, mert nem is adhat meg, mivel ahogy írtam, az a rendszer függvénye melyik kötéstípus ildomos oda ahova be lesz rakva. Ő max azt adhatja meg hányféleképpen lehet kötni egy adott radiátort. Azt hogy az hogy lesz bekötve a szakember (vagy a tervező) feladata meghatározni.
Nálam napi fél deci ment el, miután tönkrement a kiegyenlítő tartály membránja, és felment a nyomás 3bárra.
Hosszas keresés után, az egyik radiátor alsó vakdugója tövében szivárgott. Olyan kis szivárgás volt, hogy a padlóra már nem csöppent le, előtte elpárolgott.
Nincs ebben semmi szajkózás, és csak részben van köze a szivattyúhoz, jobban mondva a tömegáramhoz a radiátorkötésnek...
Az a lényeg hogy a víz a legegyszerűbb és legközelebbi körön fordul meg a radiátorban. Ha nincs ami kényszerítse hogy a legtávolabbi ponton forduljon meg benne a víz, akkor ezt közelebbi pontont is megteszi... Ezért írtam azt, nem feltétlen igaz az, hogy egy 1400-2000-es radiátorban nem fordul meg a víz teljes hosszban, mert van olyan eset ahol igen, és van olyan ahol nem, ez függ a rendszertől, a tömegáramtól stb... De azért kötjük már a 1200-ast is keresztbe, hogy az esélyt se adjuk meg annak, hogy a radiátor alacsonyabb teljesítményt adjon le, azért mert hamarabb megfordul benne a víz, mert ezáltal a teljes felületét /kapacitását nem használjuk ki. Ez kb olyan mint a sima párhuzamban kötés VS Tichelmann kötés.
Üdv ! Nem akarok semmit bizonyítani ,amit régi gravitációs vastag csöves rendszereknél a legalább olyan öreg "szakik"szajkóztak "spanyol viasz"gyanánt az tolod Te is ,a mostani vékony csöves profi/okos szivattyúk világában ahol állandó v változó nyomású tömegáramú rendszerben üzemelő radiátorról íród ezeket:" nem áramlik át a radiátoron teljes hosszában a melegvíz " ,ezt rágd át még 1x !:-(((((
Ui: Passzolom a további okos hülyéskedik v az hülye okoskodik írásod !-(
Én azt állítom, hogyha kék színű csővel kötöm be a radiátort, akkor az kisebb teljesítményű lesz, mintha pirossal kötném be. Ennek a megcáfolására kérek tőled bizonyítékot.
Ha nem találsz sehol olyan írást ami ezt cáfolná, akkor nekem van igazam?
Igazából te sem mondasz semmilyen érvet, csak amire én azt mondom, hogy "igen", arra te azt mondod hogy "nem".
Mutass valami mérést, vagy hőkamerás képet, vagy valami tanulmányt, ami megerősíti azt, hogy egy másfél méteres, vagy hosszabb radiátor ugyanolyan hőleadású egyoldali bekötéssel is, mint keresztbe kötve. Az nem érv, hogy jó az egyoldalon bekötve is, mert könnyen lehet, hogy ugyanaz a radiátor jobban fűtene átlóba kötve.
A hőcserélőket is jobb ellenáramba kötni, hasonló az elvi ok, mint a radiátorok átlóba kötésénél.
A víz oxigéntartalma a legveszélyesebb rájuk, tehát kerülni kell a felesleges ürítéseket, meg kell akadályozni a nyitott tágulási tartályban az oxigénfelvételt(vékony olajfilmréteget képezni a tetején).
Ha mégis üríteni kell, meg kell küldeni a rendszert feltöltés után 80-90°C-ra.(termikus légtelenítés)
Elsőre nézd meg, hogy a főégőn minden fúvókán jön-e, ég-e a gáz mikor üzemel. Ha nem, akkor mivel laikusnak tűnsz, hívj gázszerelőt és kipucolja neked.
100nm körülit fűtök vele, ugyanilyen radiátorokkal kaptam a házat, szerelőm mondta, cseréljük már ki, ótvar vacakok, mondom jóóóvan ez, békebeli, örök, mint a nyomorúság.
Első nagyobb hidegeknél csak a fele melegedett a radiátoroknak, le volt iszaposodva, szenvedett csak, nem bírta kifűteni a házat, fogtam a fejemet, én ökörjószág. Szerelő (hálistennek haver) hív, igazad volt, gyere bakker, amit eszel-iszol, de cseréld. Cseréltük Purmóra, csapokat golyósra és keresztben átmenőre át is hegesztettük, na azóta a Góbi sivatagban nincs ilyen meleg, mint amit ez tud, kazán nálam most kb 2,2m3/h-t fogyaszt gázórán méréssel/számolással, legnagyobb előremenője 65fok amit láttam, de akkor már oly meleg volt a házban, hogy a hangyák is hideg sört bontottak.
Inkább a nyomást ne állígatsd, bár a nyomásszabályzón az ALU kupak alatti műanyag csavarral állíthatod egy vágottfejű (lapos) csavarhúzóval,nagyobb nyomást az óramutatóval megegyezően forgatva tudsz produkálni. Lángmagasságod kb 45mm-50mm legyen. De mondom-írom, inkább laikusként ne állígatsd, hívd a szerelőt, égőfejet úgyis tuti takarítani kell.
6-7e egy ilyen szelep, akár 1"-os is, és állítható a hőfoka
