Továbbá vannak "nem régészeti adatok" az etelköziek részbeni magyar nyelvűségére, ha figyelted a fórumot. Nem feltételezés szinten, hanem az általad is döntőbírónak elismert nyelvészektől.
-----------
Nincsenek.
A homok, a strucc és az ő feje ...
A helyiek finnugor nyelvűségére vannak valóban adatok nem is egy.
Pl: "Borsod" Anonymus
Anonymus nem forrás, főleg 300 évvel a honfoglalás után nem az.
Népek nyelvére jellemzően nem régészeti adatokból következtetünk. Ha a homokmégyi tegez feliratra gondolsz, semmi gond, az a tudottan török nyelvű kabar honfoglaló komponens hagyatéka lehet. Miért is következne ebből az 1 db leletből, hogy "a honfoglalók törökül beszéltek"?
Továbbá vannak "nem régészeti adatok" az etelköziek részbeni magyar nyelvűségére, ha figyelted a fórumot. Nem feltételezés szinten, hanem az általad is döntőbírónak elismert nyelvészektől.
-----------
Nincsenek.
:-))
A helyiek finnugor nyelvűségére vannak valóban adatok nem is egy.
Nem tudom, hogy nyelvtanilag pontosan minek nevezzem, de a törzsnevek jó részét is ilyen formában jegyezték le, hogy Megyeri, Nyéki, népneveket, mint Türki, Ugri, nevek Árpádi, Kuszani stb.
--------------
Kedves Tamás!
Elég, ha hivatkozik Makkay, A magyarság keltezése I. megfelelő oldalaira.
Abban tételesen le van jegyezve a nyelvészek álláspontja minden honfoglaló nevére mégpedig megjelölve melyik nyelvésznek mi az elképzelése.
Pl:
"2.3.2.23- A magyar etimológiával (is) értelmezhető, így talán finnugor eredetű nevek a genealógiai sor inkább mitologikus alakjai: Levédi, Előd, Ügek/ügyek, sőt Levente, Ézelő/ízelő, valamint Emese és Ünő. A generációk során valamelyest szaporodik a török nevek magyaros használatára utaló kicsinyítő és becéző képzés, vagy a kettős (török és magyar) név (Jutocsa, Vajk és Béla). Jóllehet a dinasztia 10. századi összes tagjának a nevét korántsem ismerjük teljesen.(51) (Üllő fia lehetett még Zovárd és Kadocsa is), mindemellett "... eleget ismerünk a családtagok nevel közül ahhoz, hogy a dinasztia bőlgár-török volta kiderüljön(52) A hat, sőt hét generáció legalább 15 tagjára kiterjedő "kronológiailag és biológiailag összefüggő lista" azt bizonyítja, hogy Árpád népének a magából az Árpád-családból kikerült vezérei török nyelvet beszéltek, és a következetesen megőrzött török névadásból, valamint a ritkán ismert feleségek török voltából pedig az következik, hogy ethnikumuk is török volt. Nem véletlen az sem, hogy Árpád nemzetségének a jelképállata is egy török nevű madár,a toghrul ('héja,turul) volt,(53)"
Makkay, A magyarság keltezése, 1993, 13. old.
A számok jelentése mivel az 1993- as álláspontokat jegyezte:
"51 Hóman 1938,48-49.1.közötti táblázat; másként Györffy in Arch Ért 97,1970,198; Révész in Valóság 1991:10,95.
Miután csak török nyelvű régészeti adat létezik a honfoglalók nyelvére nem igazolható, hogy az árpádiak nyelvünkön beszéltek.
A feltételezés pedig nem igazolás.
Népek nyelvére jellemzően nem régészeti adatokból következtetünk. Ha a homokmégyi tegez feliratra gondolsz, semmi gond, az a tudottan török nyelvű kabar honfoglaló komponens hagyatéka lehet. Miért is következne ebből az 1 db leletből, hogy "a honfoglalók törökül beszéltek"?
És lásd fúvóka felirat a X. sz.-ból.
Továbbá vannak "nem régészeti adatok" az etelköziek részbeni magyar nyelvűségére, ha figyelted a fórumot. Nem feltételezés szinten, hanem az általad is döntőbírónak elismert nyelvészektől.
"Az legsúlyosabb gond vicénés srófra járó gondolkodásoddal, hogy úgy képzeled, a magyar ethnogenézis kérdései meg vannak válaszolva, ha kiderítjük, a honfoglaláskori magyar ethnosz tagjainak felmenői között milyen arányban voltak eredetileg más népcsoportokhoz tartozók."
Én azt mondom, hogy ha ezt tisztázzuk, akkor lehet tovább lépni az egyes gyökerek irányába. (Melyik mit hozott a magyarságba).
"ráadásul nem is világos, hogy mi volt a sztyeppén a csoportidentitást definiáló mozzanat,"
Neked.
Számomra világos, hogy a törzsszövetségek kora volt a sztyeppén az 5-10 szd, ahol egy-egy birodalom összeverődött, majd szétesett.
És a törzsszövetségek értelemszerűen törzsekből álltak. Az alapállás tehát a törzsi identitás volt, ami a Kárpát-medencében a 10 szd-ban oldódott fel nemzeti, népi identitássá.
А първото споменаване на селището срещаме в османски документ от 30 май 1502 г.
A település első említése oszmán dokumentumok szerint 1502 május 30.
---------------------------
Valaki itt a múltkor azt állította, hogy a törökök innen felszedve terjesztették el a szót a Balkánon és egyebütt.
Hát, a fentiek szerint nem. (És miért nem a "grádot" tették magukévá, ha már éppen kéznél volt? [Ha egyébként nem ismerték volna, és nem lett volna saját szavuk a város fogalmára... Persze van: şehir])
Szóval, úgy marhaság ez a török átvétel, majd terjesztés, ahogy van.
A város szó ezek szerint sokkal régebbi a Balkánon, mint a török idők, s vagy a magyar nyelvű bolgárok hagyatéka, vagy a magyar nyelvű bolgárok hagyatéka. Lehet választani.
Nem tudom mi köze ehhez a férfiasságnak... Azért ezen a fórumon csak elengedhetem a gondolataimat. tudod nagyon sok felfedezést előzött meg különféle teóriák, lehetőségek felvetése. Már mondtam nemegyszer, hogy nem vezérel semmiféle bizonyítása vágy, csak az igazság megismerése.
Nem tudom, hogy nyelvtanilag pontosan minek nevezzem, de a törzsnevek jó részét is ilyen formában jegyezték le, hogy Megyeri, Nyéki, népneveket, mint Türki, Ugri, nevek Árpádi, Kuszani stb.
Miért is kellene, hogy egyezzen Bulcsúilag a DAI és a muszlim forrás? Ha az egyik informátora mondjuk török nyelvű, a másiké meg magyar nyelvű volt, a névalakot a saját nyelve szerinti képzés alapján diktálta be. Éppen az, hogy egy török név magyar képzővel van ellátva az egyik esetben, perdöntő a létező magyar nyelvűség szempontjából. (A közismert "gyula" is eltérő alakú e két forrásban.)
A Levedi meg nem -di képzős, mivel az eredeti névalak a Leved volt és hozzá járult a görögös -i képző, mint ahogy Árpádhoz a Arpadi, meg a Megyerhez a Megyeri és a többi. Tehát bukott a Levedi magyar nyelvi nyom is....
Lehetséges más megoldás is ...Sőt. Lásd Hoffmann, sokszor hoztam.
De ne légy udvariatlan, és közöld adataidat a későavar tömbök magyar nyelvűségét igazolandó.
Nem érted, nem érted.... Az a lényeg, hogy ezek az - ilyen-olyan nyelvek által hallomás útján, esetleg torzultan lejegyzett - névalakok nem alkalmasak arra, hogy KIZÁRÓLAGOSAN magyar nyelvi nyomként fogadjuk el. Mivel a DAI nem ugyanúgy jegyezte le a Bulcsu névalakot, mint a muszlim forrás, így nem dönthető el egyoldalúan a kérdés.
A Levedi meg nem -di képzős, mivel az eredeti névalak a Leved volt és hozzá járult a görögös -i képző, mint ahogy Árpádhoz a Arpadi, meg a Megyerhez a Megyeri és a többi. Tehát bukott a Levedi magyar nyelvi nyom is....
Visszaélsz a hülyeséghez fűződő alkotmányos jogoddal. Az legsúlyosabb gond vicénés srófra járó gondolkodásoddal, hogy úgy képzeled, a magyar ethnogenézis kérdései meg vannak válaszolva, ha kiderítjük, a honfoglaláskori magyar ethnosz tagjainak felmenői között milyen arányban voltak eredetileg más népcsoportokhoz tartozók. Az már csak ennek az alapbaromságnak a tetézése, hogy a topicban idézett forrástöredékek alapján, bármiféle kontextuális és segédtudományi ismeret nélkül, te leltározni tudod a sztyeppei népcsoportokat, és így rekonstruálni tudod a honfoglalók "összetételét". Arról már nem beszélve, hogy nem veszed tudomásul, a fennmaradt sztyeppei népnevek nem egyértelműen felelnek meg egy-egy konkrét népcsoportnak, ugyanazzal a névvel több népcsoportot is illettek, ugyanaz a népcsoport több néven is szerepel; ráadásul nem is világos, hogy mi volt a sztyeppén a csoportidentitást definiáló mozzanat, mennyire volt ez tartós stb.
Meg azt is megköszöntem neki, hogy az arab írást elég nehéz értelmezni, így messzemenő következtetés levonására nem alkalmasak a névalakok. Viszont a lényeg nem változtat, hogy az általad nagyra értélkelt, magyar nyelvi nyomokra utaló honfoglaló vezérneveket tartalmazó DAI nem, preferálja a magyar képzős Bulcsudi alakot.
