Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
EQ6 fej 16 kg, tripod 7.5 kg, plusz az 5 kg-os súly(ok). Egyébként jó cucc. :)
Kezdésnek inkább lencsés távcsövet szokás ajánlani, de ugye sok mindentől függ. Inkább vegyél kisebb cuccot, minthogy a súly és méret miatt ne legyen kedved nekiveselkedni egy-egy észlelésnek.
Univerzális eszköz nincs, mindegyiknél kötni kell valamilyen kompromisszumot.
Nézd meg, hogy ha a mélyég érdekel inkább, hogy azok amiket meg szeretnél nézni azok hány magnisak kiindulási alapként. Majd nézd meg, hogy mit tud a speckó szerint kb. a kukker amit kinéztél, (az ég minősége sajnos nem befolyásolható), mennyire "mélyre" lehet vele nézni. Az APO az ugye színhiba menteset és jó minőséget jelöl, viszont színes mélyég az nem igen van szabad szemmel. Egy minimális macera van sztem egyébként egy newtonnal, érdemes minden egyes kukkolás előtt (már ha volt mozgatva, le-fel szerelve, szállítgatva) jusztírozni ami kis gyakrolással 1-2 perc max és pöpec lesz. A refraktort azt nem kell jusztírozni, max ha odaverted valamihez de akkor már úgyis mindegy :-). Bolygókra jobb, sztem.
A 127-es átmérő már nagyjából OK fényesebb mélyégekre, de nem igazán lesz részletes, max paca. Persze egy 200-as newton is pacát hoz ha rossz az ég vagy túl nagy a kihívás :-) 200-as APO meg nem is nagyon van :-)
Nekem EQ6 Pro-GoTo-m van, hát tapasztalatból mondom, hogy marha nehéz ha költöztetni kell és a befoglaló méretei is nagyok + az ellensúly és egyéb kütyük. Egyáltalán nem lebeszélni akarnak róla, sőt, viszont inkább fix telepítéshez ajánlanám. Maga a 3-láb is jó nagy darab. Plusz fotózáshoz jobban ajánlott sztem, kukkoláshoz egy 127-es apo alá elég egy kisebb is, így mobilabb tud lenni. A nagy pontosság illetve mechanikai robosztusság inkább a fotózáshoz kell. Mondom mindezt annak tükrében, hogy nem ismerem a helyet, helyeket ahonnan szeretnél nézelődni.
A mi egünk alá sztem mind1, hogy carbon vagy alu. Az EQ6 miatt úgysem lesz "könnyen hordozható", sőt annál nehezebb, mint ahogyan szeretnéd. Ha mindenképp EQ6 akkor meg már inkább Newton-t választanék a helyedben, a mélyéghez jobb lesz 200 vagy afeletti átmérővel. Szerintem.
hosszu tavra,könnyü hordozhatosaga miatt egy EXPLORE SCIENTIFIC ED APO 127mm f/7,5 FCD-100 carbon ,vagy egy kicsit olcsobb EXPLORE SCIENTIFIC ED APO 127mm f/7,5 FCD-100 aluminium tavcsö vasarlasa elött allok.gondoltam meg az EXPLORE SCIENTIFIC ED APO 102mm f/7 FCD-100 carbon vagy aluminiumra is.
mechanikat egy Skywatcher Montierung EQ-6 Pro gondoltam.
Ti olyan nagyra vagytok magatokkal, akkor mondjátok már meg, hogy melyik topikba írjak arról, hogy ma van a nap-éj egyenőség . Mert a keresőbe beírtam a csillag kulcsszót, de csak használhatatlan topikokat listázott ki nekem .
A fellelt meteoritok többsége vasmeteorit ha jól tudom. A vas az egy fém, fémeket csak kivételesen találunk a földön elemi állapotban (nemesfémek) mivel meglehetősen reakcióképesek. Vas a magnetit ásványt kivéve (+ a meteoritok) csak oxidként (vasérc/rozsda) fordul elő. Képzeld el, hogy néhány tonna elemi vas, belépve légkörbe, a súrlódástól hirtelen elporlik/párolog és így találkozik a légkör oxigénjével. Az eredmény az alábbi nyolcadikos tananyagból kikövetkeztethető.
Laikusként azt tudom elképzelni, hogy a feltorlódott lökéshullámnak nem tud ellenállni a test és széthullik. A lökéshullám meg ekkor robbanás formájában tűnik el szanaszéjjel. Na tovább nem rontom itt a levegőt:-)
Nehéz ezt emberi léptékkel felfogni, de iszonyatos energiák szabadulnak fel egy egy ilyen légkörbe lépéskor, és már csak annyi is elég egy detonációhoz, vagy "csak" egy szép lökéshullám indul el amikor a test szó szerint "nekicsapódik" a légkörnek egy meredekebb beesési szöggel.
Van, hogy csak egyszerűen széthullik a nagy sebesség miatt. "Robbanáskor" -többek között- a benne található jég, majd víz gázzá alakulása következtében nő meg a zárványokban a nyomás. A többiek majd biztosan leírják, hogy metán is lehet benne. Idegenek is rakhatnak bele C4-et, stb. :D
Hát igazából ez sem igaz.. Ha kicsit mélyebbre túrsz az internet bugyraiba, akkor egész kurrens áron lehet hűtött csillagászati ccd-ket venni. Pl.: https://www.cloudynights.com/classifieds/item/108327-skyrus-453c-ccd-camera-16-bit-free-worldwide-shipping/ vagy ez: https://www.cloudynights.com/classifieds/item/108496-skyrus-493c-ccd-camera-16-bit-free-worldwide-shipping/. Ezek a QHY 8pro és 10 másolatai. De ha van kedved barkácsolni, akkor akár házilag is lehet csinálni: https://www.cloudynights.com/topic/497530-diy-astro-ccd-16-bit-color-6mpx-camera/ és http://astroccd.org/2016/10/cam86/. Nekem az utóbbi házilag csinált CAM86 van, valami fantasztikus jó! Egy srác csinálta, teljesen profin. Első körben nem mertem nekiállni, inkább vettem. De erősen gondolkodom hogy megpróbűlok egy mono változatot építeni, sikerült is lecsapnom egy d40-es ccd szenzort nem egész 2000Ft-ért az ebayen. Amúgy úgy számoltam, hogy az anyagköltség kb 200-250 euroban áll meg. Nem számítva, hogy vannak megfelelő eszközeid. NEkem van egy jobb forrasztó állomásom, meg egy 10x-es sztereo mikroszkópom.. Szóval a "nagy" dolgok megvannak.. Persze beszélgettem a sráccal, azért elég könnyü beleszaladni hibákba, pl az erősítő csipek elég érzékeny jószágok, egy minimális sztatikus elektromossőg is tönkrevágja őket, és 5-10 ezer darabja.. Ha nem akarsz ilyennel szívni, akkor ezek a skyrus kamerák igencsak jó alternatívák. A hűtés hatalmas előny, meghat a 16 bites dinamika tartomány is..
Szuasztok!Kérdezni szeretnék:A képen szereplő mechanikáról tud valaki valamit mondani.Abszolut kezdő vagyok,a gyerekeimnek ( meg magamnak) szeretnék egy bolygónézegető belépőszintü teleszkópot.Ami a képen van,70×700-as,gondolom kevés,de a mechanika komolynak tűnik.Mi a reális ár egy ilyenért?Köszi!Tamás
Letöltöttem a képeket. Amennyire meg tudom állapítani igencsak elhúz minden obi. Az külön pech,hogy az egyik képnek pont a jobb alját takarják a fák....
Az én meglátásom szereint,nem jó a géped beállítása.
Érveim:
- több obival készültek képe,ennek ellenére MIND egyirányba húz el.
-azon nem is csodálkozom,hogy a Chinon képen látszik ez a legjobban. A régi M42-es obik -tapasztalataim alapján- rosszabb lekéozésűek a sarkokban, de MINDEN sarokban.(Arról nem is beszélve,hogy ebben a felállásban még az M42-Canon adapter is vihet hibát a rendszerbe.) A Cinon képen is a jobb alsó sarok a roppant gyenge.
- azt nem tartom valószínűnek,hogy minden Canon obi pont ugyan úgy legyen hibás....
Két dolgot tennék meg a helyedben:
- csinálnék (mint ahogy annó csináltam is) optikai kábelből egy mű csillagot. 50mikronos is jó. Ennek a nagy előnye,hogy gyakorlatilag bárhol elhelyezhető.Extrém esetben egy szekrény tetején is. Így azt is meg lehet nézni vele,hogy a camera különböző döntése van e hatással a képre. (szívtam annnó ilyennel: vazszinte helyzetben minden ok, ég alatt,mechanikán szar...). Ezzel e műcsillaggal bármikor végig tudad nézni a 4 sarkot és a kép közapét. Korrekt eredményt ad.
- Keresnék egy nem átalakított Canon-t és azon a vázon is megcsinálnám a csillag tesztet (mindegyik obival!)
Jobb lenne,ha kép sarkaiból ás középről kivágott csillagok képét tennéd fel,a lehető legnagyobb felbontásban. Jobban lehetne látni,mint ezeken a képeken!
Sziasztok. Készítettem teszt fotókat az objektívekkel. Az volt a sejtésem, hogy nem volt jól behelyezve az UHC clip szűrő, és ezért húztak el a csillagok a korábbi fotó jobb oldalán. Az most vásárolt 2 db menetes objektív sajnos továbbra is az elhúzással terhelt. Készítettem a Canon objektívemmel is fotót, ezen a fotón nincs elhúzás. Ezért azt hiszem nem a szenzor van rosszul vissza helyezve átalakítás után.
Egyébként az átalakítást szakszervíz végezte. Mellékelem a fotókat. Így Ti is láthatjátok a különbséget. Azért vettem a két menetes obit,
mert az ES típusú objektív alá nem tudom be helyezni a clip szűrőt. Igy továbbra is a sokkal jobb képet adó Meyer és Pentacon objektíveket használom a clip szűrővel.
