"Ami a távolságot illeti tévedsz ... stabil összeköttetést lehet horizonton túlra létrehozni"
Nem lehet stabilan összehozni. Az éves rendelkezésreállása messze nem éri el az éves 99%-ot (de talán két pont közt a 10-et se), emiatt minden európai és észak-amerikai országban megszüntették a kereskedelmi használatát és lecserélték horizonton belüli mikrohullámú összeköttetésekre.
És persze a (kézi) távíró üzemmód is halott mindenhol a kereskedelmi zónában, csak az amatőrök ilyen retro kedvelők. :)
VHF-en de főleg UHF-en ki értelme van a CW üzemmódnak? Egyedül a különleges terjedések okozta nagy távolságú összeköttetések esetén látom értelmét, amúgy meg egyszerűbb átintegetni a másiknak, a terjedési alapok miatt...
Nem fogják, de ha viszonylag sokszor rendelsz még ilyen kis értékben is megfohatják a vámon, számla vagy átutalás igazolás után vámmentesen átveheted pár hét eltelte után. Legallábbis nekem ezt a tapasztalatom.
Nekem praktikus egyelőre, bár amíg építettem, már beleégett a fülembe pár dolog, nomeg 559 alatt nem illik riportot adni HI!
OFF
VK9WA megcsinálta az eQSL-t és meglett a 201. DXCC végre :)
ON
Más üzemmódokat is le kéne programozni, pl RTTY első körben, csak kéne egy jó leírás a kódolásáról, de majd utánanézek. Főleg azért csináltam mert jól néz ki a kis 817 tetején, és végre valami olyan projekt arduval, ami "maradandó". A ledmátrixos óra is ilyen projekt, de az meg ugye nem rádióamatőr. Szerencsére nem termel zavarokat az arduino, pedig a 817 13.8 Voltjáról van járatva, csak akkor van gáz, ha géppel sorosan megy a kommunikáció.
El voltam veszve, de meglett az eDX 200 DXCC-vel eQSL-en, valamint egy FT817ND rádiót nyüstölök 1 éve. :) Nemrég megépítettem a Goertzel algoritmussal működő Arduino alapú morze dekódert, bár a kód 3/4-e gyári, de belepiszkáltam, pl van WPM Lock, és a kijelző háttérvilágítása PWM-el szabályozható.
Tanulok, ezért csak hétvégén jut időm az ilyesmire, meg főleg programozgatok, továbbtanulok jövőre FSZ-ről BSc-re programtervezőnek. :D A múlt héten jött az ötlet ezekre a log-elemző programokra, gondoltam kiteszem, egy kis béta teszt jelleggel.
Az biztos! Pár hónapja betettem a linket, hogy A4-es méretű lap 1000.- HUF körül kapható. Össze lehet fogni többet, hogy vastagabb legyen. Annál jobb átütési szilárdságú anyag is kevés van. Jó nagy dielektromos állandóval. Persze teflon is jó, de félek ennyiért nem adnak ekkora lapot.
Kipróbálta már valaki a forgó légréseit valami jó műanyag lapokkal kitölteni? Pl. polisztirol, csillám, esetleg teflon? Így jóval megnőne a kapac, meg az átütési szilárdság is.
Ahogy a zsebrádió forgókban is volt a polietilén fólia. Vagy az ősrégi csöves meg a detektoros rádiók forgójában a bakelit fólia.
a loop-oknak azon a pontján a feszültség a maximum, ezért úgy gondolom, hogy az áramerősség meg éppenhogy nullához közelít
Az a dipolnál van.
A loop-ban az áramerősség közel egyforma.
Egyébként meg itt mindössze 90 fokos az elfordulás, amit nem csak csúszó érintkezővel lehet megoldani: kanyaroghat egy darab flexibilis derót
Elvileg.
Gyakorlatilag itt kihasználjuk, hogy körbe foroghat, nem kell nullpont észlelés.
A legegyszerűbb lenne a lemezek/távtartók számának duplázása és kétszer olyan hosszú tengelyek, de hát ezt mondani könnyű, legyártatni viszont nem könnyű.
A CAD progiban csak egy mozdulat, de legyártani tényleg nem egyszerű.
A "néhány kV" nem túl pontos érték, mert pl létezik olyan "néhány KV" is, ami mellett ez a forgókondi már a jelenlegi állapotában is áthúz :) Azért kellene tudni a tényleges értéket, mert lehet, hogy konkrétan ez a kondi csak akkora adóteljesítménnyel lesz használva, ami esetleg megengedi a jelentős távolság csökkentést a lemezek között. Fele távolság = dupla kapacitás... plusz esetleg egy kis lakkozás biztos ami biztos és máris tuningolva van a kondi.
"az áram meg jó nagy tud lenni, csúszóérintkező nem szereti."
Ha jól értetem ez egy loop antenna hangoló kondija lesz, márpedig a loop-oknak azon a pontján a feszültség a maximum, ezért úgy gondolom, hogy az áramerősség meg éppenhogy nullához közelít (habár mágneses antennákkal nem foglalkoztam sose, szóval tévedhetek is).
Egyébként meg itt mindössze 90 fokos az elfordulás, amit nem csak csúszó érintkezővel lehet megoldani: kanyaroghat egy darab flexibilis derót (ezeken a frekvencián talán még elmegy), vagy lehet torziós összekötés a tengellyel. De vittem át már energiát csapágyon is, habár erre nem vagyok büszke :)
A legegyszerűbb lenne a lemezek/távtartók számának duplázása és kétszer olyan hosszú tengelyek, de hát ezt mondani könnyű, legyártatni viszont nem könnyű.
Azokat a távtartókat le is kell ám esztergálni...:-)
Most 5 mm-esek, ez is elég kicsi. Ugyanis mindkét oldalát esztergálni kell.
Tervbe van véve egy másik megoldás, de az sem egyszerű.
Továbbá így van 4 mm légrés összesen (sorba vannak ugye kötve), így még nedves levegőben is megvan az 5 kV átütési szilárdság. Márpedig van olyan freki a hurkon, hogy kialakul ennyi már 100 Wattnál is.
Mi vóna, ha úgy dupláznád a kapacitását, hogy a forgórészt használnád egyik fegyverzetnek és a két állórész (összekötve) lenne a másik? Vagy kisebb távtartókat alkalmaznál.
Mekkora feszültségekre számítasz itt (tehát mennyire van kicentizve a lemeztávolság)?
A CAD program a lemez teljes felületével számolt, azaz mindkét oldal plusz az oldalsó széle is. A kapacitás kialakításában ehhez képest 815 mm2 vesz csak részt. Így nagyjából stimmelnek a számok, s a légérsek száma a meghatározó.
A következő projektek:
- csőhajlító (hurokantenna készítéshez)
- 70x70 mm talpú osztott (nem pillangó) kondi antenna tunerhez
- kondenzátoros hegesztőgép készítése
Akinek az utolsó pontban van tapasztalata, ne tartsa magában!
~70 centi átmérőjű hurokkal (14 mm-es cső átmérővel számolva) 14-21 Mhz körül jó a cucc, ~30 centissel 28 megán, ~1,3 m-es hurokkal 10 megán lehet játszani.
Ezek persze elvi számolások, de irányadónak jók.:-)
Mechanikailag alapvetően jó, egy rugós alátét kell majd bele és azzal passzentos lesz. Az most nem volt itthon, majd szerzek.
Amihez viszont kéne egy kis okosítás:
A kapacitását megmértem, 15-60 pF a tartomány. Ez azért nem stimmel, mert a felső kapacra ~200 pF-ot adott ki a számítás.
Egy hibát találtam a számolásomban, a teljes rotor felülettel számoltam, holott csak a fele kell.
Így 1750 mm2 és 2 mm lemeztávolságra kiadódik 7,75 pF.
Ugye ebből sorba kapcsolva van kettő (itt jelenik meg a teljes felület), úgy viszont egy lemez páros kapacitása ~3,9 pF.
Itt ugrik a majom a vízbe, mert ha a statorok száma (ez 13 db lenne) határozzák meg a kapacitást, úgy kijön kb. 50 pF.
Ha a légrések száma a meghatározó (azt a rotor mondja meg, abból van 12 tehát 24 légrés) akkor viszont ~100 pF jönne ki.
Én eredetileg a második számítást végeztem, tehát az összes lemez szám (25) mínusz egy az elemi kapacitás egység a cuccban. De ennek csak a fele jön ki.
Ha a 60 pF-ból levonom az alsó (szórt) kapacitást, akkor kb. 50 pF-ot ad ki, tehát a statorok száma a meghatározó.
Még el kell ugranom alátétekért, mert van egy kis játéka a cuccnak, meg a tengely lapolás is egy lehelettel mélyebbre sikerült, így egy picit el tudnak mozogni a rotorlemezek, a statoroknál csak a távtartók oldalirányú illeszkedését kell beállítani amikor majd meghúzom a csavarokat és hajrá.
Kapacitást majd akkor mérek ha összeraktam teljesen.
An earthquake measuring 6.4 has hit Taiwan, and caused buildings to collapse.
HARTS (Hong Kong Amateur Radio Transmitting Society) has received a weak voice signal from the CTARL Taiwan (Chinese Taipei Amateur Radio League) that asks that the following frequencies be kept clear.
HF frequencies used in Taiwan are voice: Main is 7.060 MHz with backup 7.050 MHz and 3.560 MHz. Short range frequencies are on VHF and UHF.
Könnyen beszerezhető IC-vel (500Ft) és atombiztosan működő kapcsolással amit elrontani sem lehet. Előerősitő, mixer, lokáloszci - oda teszi ahová akarod, például 27 vagy 30 MHz-es kvarccal amit kilóra kapni. L1, L2 7 menet 4-es sárga maggal, de rossz cébéből is kiszedhető.
IC-736 vevőoldalát szeretném "kinyitni". A vevő 30.000.00 után 45.000.00-ra vált. Tehát 30 - 45 Mega között semmit sem vesz. Lehet ezen segíteni? Neten semmi doksi nincs róla.
Azt a részét most hagyjuk figyelmen kívül a dolognak, hogy a szűrők ott már erősen levágnak, és hogy minek kell ez Nekem :) 30-32 Mega között szeretnék venni.
Egy darab vékony pálca csak néhány igen szűk frekvencián igazán jó, attól távolabb már gyengén muzsikál. Ha mindent egyformán jól szeretnél hallani mondjuk 118 és 450 MHz között, akkor neked egy szélessávú antennára van szükséged. Szerintem barkácsolj magadnak egy discone antennát, ha nem túlságosan kicsi, akkor még a pontos méretekkel sem kell törődni.
Még annyit kiegészítésként,hogy a tartó és a pálca közé valamiféle szigetelőt tegyél, azok egymással fémesen ne érintkezzenek.Tehát ez által a koax meleg ere, és az árnyékoló harisnya, egymástól elszigetelt legyen.
A koax közepe menjen a pálcára. Ha a repsávon és felette akarsz fülelni, elég egy 65 centi körüli hossz.
az árnyékolás felső végét kösd a tartóra fémesen. A pálcát úgyis valaminek tartania kell.
Nem lesz ideális, de vételre használható.
Ha az RTL SDR sticked van, akkor a HDSDR progit használd. Annak jó az AM demodulátora és az érzékenység szabályzása. Az SDRsharp-nak nem jó. Ott vagy a távoliakat hallod és a közeliek durván túlvezérelnek, torzítanak. Vagy ha leveszed az érzékenységet, közelre jó, de a távoliak eltűnnek.
Szerencséd van, ha az legalább 10W-ig normálisan szól. Nekem is van egy. Már csak dísznek használom. Ráadásul sok plusz dróttal megspécizték. Komplett, de a végtranyók hiányoznak. Ha valaki fel akarja éleszteni, pár sörért övé lehet.
Azt Sommerkamp/Globephone/Royce néven is gyártották.
Nekem is itt pihen egy szép állapotú Globephone480, mert felbővítettem +34 csatornával, és ehhez le kellett vennem az előlapját és közben a nagy drótkötegben, vmelyik szál megszakadt és most mint a mesében "hol megy hol nem megy" kontakthibás lett.Így eladni csak akkor akarom ha a vevő ezt bevállalja.
SSB-bén 10 W kimenőig nagyon szép a kimenő hangja, nem szabad 15-18 Wattra felhúzni mert ott ocsmány!
A kiélésre tök jók a kicikínai rádióckák. A 25 dolláros 2 sávos 2W-os ÜZEMKÉPES adóvevő. Lítium aksival, töltővel, postaköltséggel! Vevője kicsit SDR, de jön hang ki belőle. Használható.
De abban tényleg hiszek, hogy a 100 $-os és az 500 $-os között nincs ekkora használati értékkülönbség.
Meg imádom azokat a kis értéktelen vackokat amelyek meglepetést okoznak, és kedvemre kiélhetem vele - reszkír nélkül - a piszkálási mániámat.
Ezeknél, a meglepetés pozitív is tud lenni, mint ahogy közhely, hogy aki a meddőben keresgél olyan dolgokat is találhat amit, más nem találhat meg soha.
És az a gumicsíkocska 3 hónap után kihullott a helyéről, és nem kérdés, hogy a fedél is le fog törni... És akkor még a légnedvességnek se áll majd ellen a csatlakozósor :)
Ha nem hiszel a "nagyoknak" akkor mit gondolsz a névtelenekről, akik még annyit sem kockáztatnak? 2 sávos kéziben a "magam állítom össze" nem müxik. A dzsunkás topikban nemrég volt szó a 90 dolláros mobilról, ami a felét tudja a ráírtnak. Azt is zavarokkal teli adóval.
A dzsunkásnál meg kell szokni "bruttó" paramétereket.
Icom vagy Yaesu még idáig mind tudta a vállaltakat. Belső tartalékkal. Már az FT23 óta. Rádióamatőr viszonylatban a 6.25-ös csat. távolságnak nincs döntő jelentősége. A 12,5-ös rasztert meg tudják. Minden átjátszó és szimplex stimmel.
Tele akkuval mértem, valamint táppal is kontrolálva, így az áramfelvétel is ellenőrizve lett.
A márkás termék na ennyire azért nem vagyok naiv. Itt emlékeztetnélek a VW környezeti manipulációjára, majd sorra a többiekre!
Valójában egy yaesu FT60-ast is megengedhetem volna magamnak, de miután egy német multi cég elektronikai üzemét vezetem már 16. éve, csak abban hiszek amit magam állítottam össze. Meg, ezek a nagyok nem tudják a 6,25-öt, - valahogy nevelni kell őket.
Szert tettem egy wouxun KG-UV6d rádióra ami a megadott VHF 5W helyett 4W és a UHF 4W helyett 3 Wattot produkál. A mérés digitális és analóg műszeren is ellenőrizve lett. Van egy halom Kínai készülékem, és ezeknél többé-kevésbé elfogadtam, hogy a TYT Th-F8 (32$) 7W-os tudott 3,8Wattot és a 5W-os tud 3,5Wattot, de egy 115 Eurós Wouxung csak 75%-át tudja, ezt ki szeretném deríteni, hogy mennyire általános. Egyébként abszolút frekvenciapontos, és minden kifogástalanul működik. ---Talán szándékosan vették vissza a teljesítményt gyárilag?---
Abból kevés volt még nálam, ami előfordult, ott nem volt gond.
De volt olyan FT857, amit széthajtottak és max. 25 W-ot tolt ki, felvett vagy 160-at! A végfok látszólag jó volt, de csak 25 W-ig. Utána csak zabálta a vellanyt, meg tüzelt rendesen. Két új tranyóval nem győztem vissza szelidíteni. Első bekapcsoláskor majd 160 W-ot adott 7 megán.
Egyes külföldi kereskedők is árulják így tuningolva a cuccokat. Ott remény van rá, hogy talán semmi másba nem kotortak bele. Meg ugye a házilagos mérések sem biztos, hogy nem "bruttó" értékek. Egy kis szépítéssel. A közép kategóriás "mérőkék" is +-10%-ot tévedhetnek büntetlenül. Egy icipici summantás a műantennával ehhez és láss csodás teljesítményeket. Pl. jó, gyári CB-s műteher UHF-en simán csinál 1,5-1,8-as SWR-t. S még nem is a hitvány fajtából való. No ez már durva mérési hibát tud okozni. Le és felfelé is.
A normális, márkás rádiók a specifikációt nagy biztonsággal tudják. Nem hazudják a 35, 45 v. 70 W-ot. Soha nem kellett a szerviz menüben "csutkára" felhúzni ehhez. Se RH, se URH rádiókat.
Persze YAESU, VERTEX vagy ICOM rádiókról beszélek.
A szervizmenüben óvatosan játszani, nagyon könnyű "széttekergetni" a rádiót! Aztán csinál mindenféle furcsaságot, hogy nem indítja az átjátszót stb.
Alincohoz van orosz "tuningkészlet" is, gyári végrfokmodul helyére, még a fúrósablont is adják hozzá. Komplett részletes leírás a beállításhoz, 80W jön ki az eredeti 35(nek hazudott) helyett. Teljesen dögből csináltam, vesztenivaló nem volt.
Köszönöm szépen a segítségedet,voltak ilyesfajta sejtéseim a teljesítménnyel kapcsolatban,de még az is felötlött bennem,hogy esetleg ha már belenyúltak szoftveresen félek más részébe is belenyúlkáltak!?
Csereként ajánlották a rádiót de elsőre is sok felvetést adott ez a dolog!
A legtöbb mai rádióban van service menü. Abba beleturkálva ki lehet a biztonsági tartalékot kergetni a rádióból. Amit nem véletlenül tett bele a kis mandulaszemű. Egy kis antenna kontakthiba vagy fesz emelkedés az autóban és kampec a végfoknak. Ráadásul ez rádiónként változhat, mert a garantált póvert a legrosszabb példány is tolja. Azt, hogy minden darabból ennyi jöjjön ki, szerencse kérdése is.
Azért szoptam ám egyet mint a boci... Belül néhány ponton forrasztással képzeltem el a dolgot, úgy tudtam, hogy a korracél jól forrasztható. Hááááát... sorba lettek állítva az aprószentek rendesen. Úgyhogy kisebb újratervezés és ahol lehet, csavaros rögzítés lesz.
Akkor maradok az ólmozott, "eutektikus" keveréknél (nekem még az van a fiókban abból a pár kg-ból, amit 10 évvel ezelőttig vettem, mert keveset forrasztok, sajna; remélem, lehet kapni most is)
Ahogy a kolléga írta, magasabb olvadáspont, nem terül, nem nedvesít rendesen, kézzel nagyon nehéz forrasztani, mert nem egyenletesen melegszik a forrasztás és utána reped, más folyasztószert igényel és még sorolhatnám. Már a kiforrasztás sem egyszerű, de a visszaforrasztás teljes agyrém megfelelő felszerelés nélkül. A legegyszerűbb módszer a kiforrasztás után a nyák megtisztítása az ólommentes forrasztól (bő ólmos forraszanyaggal feltölteni, kiforrasztó szalaggal felitatni szinte szárazra, nitrohígítóval lemosni) és utána ólmos forrasszal beforrasztani az
új alkatrészt. Így korrektül és időtállóan meg lehet javítani, egyébként csak kontakthibafészket gyártunk. Ha mégis ólommentesen akarja valaki visszaforrasztani, akkor ahhoz paszta meg hőlégpáka dukál de még azzal sem halálbiztos.
Semmi misztikus nincs. Kicsit magasabb páka hőmérséklet. Elvileg (!) nem keverhető a 2 ón. Még azonos pákaheggyel sem lenne szabad használni. A mai bolti ólommentesek kicsit nehezebben futnak meg. Kicsit jobban igénybe veszi az alkatrészt. Általában ronda matt, néha rücskös felületet ad.
Ami még a régi technológiával készült, azt csak avval szabad javítani. A reprádióknál, a jenki cuccok ma is ólmossal készülnek.
Az biztos, hogy a régihez 370 fok körülire állított pákák csak taknyolják az új anyagot. Ez többrétegű, lyukgalvánozott paneleknél drámai. Pl. PC alaplapok elkó cseréjénél. A Weller 8-as épp csak elegendő.
Végül is kalandvágyból vettem meg, főleg azok után, hogy élőben teljesen más volt a mese, mint a hirdetésben. De kívülről jól nézett ki, belülről pedig nem voltak benne gányolás nyomok, nagyjából minden eredetinek tűnt. A valóságos hibája persze teljesen más lett, de viszonylag gyorsan sikerült megtalálni. Tagadhatatlanul jó doksi van hozzá, külön pozíciószámos és külön alkatrész-értékes beültetési rajz,
plusz korrekt kapcsolási rajz. Mivel egyébként is 0603-as alkatrészek között élek, így nagy kalandot nem jelentett, de azért elbíbelődtem
vele egy darabig. Természetesen ólommentes technológiával készült, ami ugye külön élmény.... Amikor megszólalt (nem volt vételi audio), akkor derült ki, hogy valaki az összes hangolt kört és trimmert össze-vissza tekergette, még a végfetek nyugalmi feszültségei is el voltak állítva. Szépen mindent beállítgattam rajta és helyre is állt a lelkivilága.
Gyönyörűen ad, vesz, mindent csinál rendesen. Volt néhány paraméter, amit számítógéppel kellett beállítani mert még azokban is el volt
állítva amit csak lehetett. Nagyon jópofa program van hozzá, tetszik, hogy teljesen tetszőlegesen lehet beállítani a csatorna-frekvenciákat,
olyan átfogású rádiót csinálok belőle amilyet akarok. Ha megtartom, lehet, hogy belapátolom az autóba.
Ettől függetlenül azért inkább 10 olyan Grant, ahol név szerint köszönünk az összes alkatrésznek...... :)
Azt is sok néven árulják, különböző előlappal, más-más csicsákkal. Vannak tuning változatai a kinti boltokban. Átépített FET-es végfokokkal, erősített kimeneti szűrőkkel. SSB-ben 100 W közeli póverrel.
A javításhoz őszinte részvétem. Tipikusan olyan lehetett, amit csak magának csinál meg az ember. Sokszor csak dafke.
Nemrég egy Sony Pro rádiót gyógyítottam. A gazdája teljes elkó cserét csinált. Ki is cserélt fél marékkal.
Közben véletlenül leolvadhatott egy db 0605-s kis smd ellenállatka. Teljes halált okozva. Megértem szegény lelki állapotát, hogy bénán, torzan de elötte még szólt a cucc. Megrendelve kintről a komplett készletet, sok órai munka után azt sem mondta a rádió, hogy bakfitty. Sok évig pihent a klinikai halál állapotában.
Ilyen néven is sok rádió volt nagyon rég óta. A Sommerkamp egy anno svájci kereskedő cég volt.
A Somi TS 340 DX egy közepes CB volt. Elektromos alapjai a Pacific 800-al azonosak, de rengeteg csicsa került utólag bele. Gyönyörű, lapos, szimpatikus. Látvány. Bekapcsolva már durva pofáraesés. Fekete kivitelben Globephone néven volt a valaha gyártott legocsmányabb hangú SSB-s rádió.
Most megint használják a Sommerkamp nevet. Talán már nem az eredeti cég, csak valami kínai megvette a márkanevet.
Anno a Yaesu FT-250-es Somi klónja a fehér előlapos FT-200 volt
Erről jut eszembe: egyszer valaki vett egy öreg Sommerkamp TS DX-et (kicsit hasonlít a te rádiódra) és hívott, hogy magyarázzam el a kezelését meg hangoljak neki antennát. Aztán később szólt, hogy elromlott és javítsam meg. Belenéztem és mondtam, hogy viszlát, az én tudásommal maximum a port tudom kifújni belőle :)
Igen, így összességében jó vétel volt. Persze ehhez azért kellett az a háttér is ami itt van (műszerpark, SMD technológiához szükséges szerszámok, hőlégfúvó, ólommentes cuccok stb. ). Gyorsnak pedig azért sikerült lennem, mert itt volt tőlem 3 km-re.
Az a 3 pólusú csatlakozó egy soros port egyébként, egy egyszerű szintillesztő kell csak hozzá.
Végül is akkor jó fogás volt a rádió.Gondolom pár órád azért benne van mire ráleltél arra az ellenállásra.
Nézegettem de mire feleszméltem már el is tűnt a hirdetés.Nagyon tetszetős a rádió részemről.Igen néztem a programozása egy háromtűs csatin keresztül történik.Érdekes.
A józan ész szerint már a MÉH-ben lenne a helye. Mert kb 40 kiló csak a hál trafója. Az egyik fele dolgozik, a vezérlő paneleket megcserélve egyértelműen kiderül melyik rossz. Z80+PIO+firlefranc kezeli a számbillentyűzetet! Valami prototípus lehetett, de elnézve mennyi munka és anyag van benne, érthető a KGST bukása. Fájna a technikus szív, ha eldobnánk.
Nem akarlak nagyon okosítani, de órabérben számolva már szerintem ott tartotok, hogy két új tápot kaptatok volna érte... De persze ha a kihívás a lényeg, az más.:-)
Segítséget kérnénk. Kollégám labortápjának a javítása elakadt. Rajzot vadászunk. A beteg egy Fok-Gyem Tip 1002 névre hallgató 2x40V 5A-es digitális vezérlésű szörny. Z80 proc csatornánként, valami eszetlenül agyon bonyolított erőgép.
Mindkettőtöknek köszönöm a válaszokat, tájékoztatást. Sajnos nem ismertem ezt az anyagot. Jónak tűnik. Nem ártott volna némivel több technikai info, pl. villamos jellemzők, NF tulajdonságok, stb. Az már eleve pozitív, hogy nem szívja magába a vizet!
Semmi gond a teflonnal. Ahogy BFO írta, megfelelő élgeometriájú, jó éles késsel (köszörülés után fenve-polírozva-mégegyszer fenve) gyönyörűen megmunkálható, századmm pontosan. Örülnék már egy újabb ilyen irányú felkérésnek egy bizonyos kollektív/versenyállomásról.
(nem vagyok profi esztergályos, csak ONtopik dolgok miatt is érdemes volt megtanulni és venni egy gépet, mint fizetni egy szakinak, elmenni, kuncsorogni, "jaj mégse jó", "bele kellene próbálni" stb.)
....szóval ha nincs a boltban, akkor csináld magad :-).
Szia! Már nem építgetek antennákat GHz-re. 15-18 évvel ezelött még sehol nem volt boltban, magunknak építgettük. De köszönöm a felajánlást, ha mondjuk 30-40 gigára akarnék valamit játékból valamikor.
Nekem nem volt szerencsém a drehásokkal? Mikor még építgettünk furcsa kis antennákat 2,4 GHz-re, mindegyik szívta a fogát a teflon hallatán. Még a PEMÜ boltban lehetett csak venni.
Van olyan is, aki nem vedel! A teflon sokkal forgácsolhatóbb, mint a danamid, de antennához az üvegszálas poliamid az, ami mindent kibír! Nekem még ebonit is van a sifonyérban. 8-)
A hagyományos kollik fázistoló tagjai pont a sugárzók legmelegebb pontjain vannak. A koax kollik toldási pontjai szintén. Oda nem tennék poliamidot az ziher. De a szükség nagy úr.
Anno rengeteget szenvedtünk a CB antennáknál. Lefestettük alvázvédővel, kenegettük szilikon zsírral. Kifőztük szilikon olajban. Csak a 2 elhangolódás közti idő változott, a lényeg nem. Sok csúf CityStar utánzat volt, amire nemes egyszerűséggel egy felfordított föstékes vödröt húzott a gazdája.....
De a Pencsinél, ahol a danamid nem nagy impedanciák közt volt, soha nem okozott gondot.
Nem volt gond vele, amíg el nem törte egy vihar :) Ezután elkezdtem marhahosszú teleszkópos üvegszálas horgászbotot keresni, de mindenütt csak szénszálas volt, az meg nem jó kolineár gerincnek.
Gondolom olyan helyekre célzol, ahol számít az anyag dielektromos állandója, tehát akol ez a műanyag egy kondenzátor dielektrikumaként működik (pl gamma illesztés rúd-a-csőben kondenzátor csúszkája). Erről én nem tudok semmit, én a danamidot csak olyan helyeken alkalmaztam, ahol ezen tulajdonsága nem számított: negyed/háromnegyed hullámú groundplane-ek talppontjánál illetve URH kolineárok függőleges elemeinek toldásainál. ezeken a pontokon a kapacitás szinte nulla, ezért valószínűleg nem számít a danamid ezen rossz tulajdonsága.
A poliamid hosszú távon nedvszívó. Evvel megnő a dielektromos állandója és elhangolhatja az antennát. Viszont szívós, olcsó.
Legjobb nagyfrekis anyag a teflon, csak durva ára van. Viszont akár rezgőköri szigetelőnek is jó, sok-sok GHz-ig. Semmi nem tesz benne kárt. Az esztergályos csak emelt szintű pálinkáért vállalja a munkát vele. Közel sem olyan erős, mint a poliamid.
Nagyfrekisen jó a plexi is. Könnyen megmunkálható, de törékeny.
A polisztirol is igen jó nagyon nagy frekikre is, jól munkálható, ragasztható, csak törékeny.
Nagyfrekvenciás szigetelőképesség: mennyiben számít, hogy 20.000 vagy 50.000 volt az átütési feszültség ott, ahol a maximális feszültség nem éri el az 1000 voltot?
Antenna szigetelőnek a danamid, bonamid, és hasonló nevüek ma már felejtős. Jómagam is a hatsávos vertikálom készítéséhez már ebből a POM-ból esztergáltam a szigetelóket. Többekkel konzultáltam, és lehet hogy itt is ezen a fórumon, mert a nagyfrekis szigetelőképessége kicsit ismeretlen adat. Többen ajánlották az egyszerű mikrohullámú sütő tesztet, ahol is igen jól viselte magát. Azóta az antenna is kiválóan teljesít.
A 8x1-es is varratos? Rég volt de rémlik, hogy létezett húzott cső is KO 36 minőségben. (De 10x2-es is.) Nem tudom hol nézted, de az ÉPFU Tekepálya mellet talán tudnának segíteni!? Ott van egy boltocska, ahol saválló anyagot, és árucikkeket forgalmaznak.
Az anyag valószínűleg megegyezik (vagy nagyon hasonló) a "danamid" néven közismert anyaggal. Igen jó anyag, én antennák szigetelő alkatrészeit gyártattam belőle.
Most jön a feketeleves, mert az alapelképzelésem bukott. A távtartókban (5 mm hosszú gyűrűk) én úgy gondolkodtam, hogy 10x2-es - azaz 6 mm furatátmérőjű - csőből készül majd. Egyrészt úgy tudtam, hogy létezik ilyen méret. Ez bukott. Azonban a nagyobbik baj az, hogy a belső átmérő ezeknél a csöveknél nem pontos, mert varratos. Úgyhogy 10x1,5-ös lesz és akkor majd illesztgetni kell a távtartókat, hogy szépen álljanak. Ez lesz a projekt a jövő hétre, tán ma megyek anyagért.
A POM alkalmazható kismodulú fogaskerekek, vezérlőbütykök, futómacskák erősen terhelt csúszóelemeiként, rugók, különféle mérettartó precíziós alkatrészként a gép- és készülékgyártásban, szigetelő elemként az elektrotechnikai iparban. A POM tulajdonságai szerkezeti anyagként vetekszenek a fémével. Ha Önnek is poliacetálból készült termékre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!
Haladok a kondival is, kész van az alja meg a teteje. Fehér POM, masszív, messziről nézve mint a porcelán, csak ebbe könnyű (kézzel) belenyomni a csapágyakat. 15 mm vastag, úgyhogy egy elefántot is elbírna.
A műszer feletti tábla: "A - B - C egységtől" azt súgja, hogy ez egy többsávos rendszerhez tartozó eszköz. Feldereng, hogy sok évvel ezelőtt volt többsávos rendszer, talán 30 és 450 MHz között. Valószínű, hogy ez az átmenőteljesítményt indikáló eszköz ennek mérésére lehetett alkalmas.
Ha a ventilátort szeretnéd megzabolázni érdemes régi PC tápokba belenézni. Sokban egy körömnyi kis öcsipanel szabályozta. Fel volt csavarozva valamellik hűtőborda sarkára.
Az én nagyon hasonlóm simán mindenféle módosítás nélkül beállítható volt 13.8 V-ra. A ventilátor pedig a bordára rakott érzékelőtől kapott jel alapján fordulatszám szabályozott. Lehet, hogy nem is kell nagyon belenyúlnod.
Köszönöm személyes beszélgetésünket, és jótanácsaid is! No, majd megpróbálom a fogásaid. A délutánom azzal telt, hogy a BSS-Elektronikán lévő kapcsolási rajzot hasonlítgattam a tápom alkatrészbeültetésével. Kisértetiesen hasonlít(gat), de mégis más.
A kimeő fesz szabályozó trimmerrel sorosan találtam egy ellenállást, gondolom ennek cseréje majd feljebb tornázza a kimenőfeszt 13,8 V felé.
No, majd a ventillátor sivítása ellen is beitatom azt az ellenállást!
Ha ismeretlen IC típussal akadok össze (le van csiszolva) nagyjából megnézem arra a célra milyenek vannak. Az alap bekötésükből sokszor pár típust ki lehet zárni. Ami meg egyezőnek tűnik, azt jobban megvizslatom. Itt pl. a TL494-et megpróbálnám beleképzelni adatlap alapján.Olcsó is, jól bevált. A dzsunkások is szeretik az egyszerű, mások által kipróbált sablonokat használni. Pláne ha tömeges, occó típusokat lehet használni. Ezekhez igen sok mintakapcsolás is van a gyári adatlapjukon is. Mindjárt könnyebb tájékozódni az ismeretlen kütyüben.
Ezeken az adott típus minden működési eleme jól körül van magyarázva. Sokszor külön példákkal pl. N-FET-el, sima tranyóval. Le és fel konvertáló mintákkal.
Ha meg akarod ismerni a kapcsüz alapokat, érdemes ezekbe belekukkantani. Vagy pl a másik igen elterjedt család, az MC3842, 3843, 3845 sorozat.
Szóval kinnt van az erkélyen a magloop, NY-K irányban. Távvezérelve hangolom, kis pikomotor nagy áttétellel. A kondi alatt, a hurkon kívül pihen egy arduino, amit bluetooth-al irányítok.
Máskor nem gond az SWR minimumra hangolás, de néha, és nem tudom mitől függően, lehetetlen swr 1:1-re hozni, hiába a próbálkozás. A kondi jó pozícióban van hogy az antenna leadja a hangerőmaxot, és valahol a közelben kéne lennie az swr 1:1-nek is. De mégsem..
A gond az hogy ugyanazzal megy a vezérlés, viszont swr 2.5 alá nem tudom hozni az antennát. Ugyanabban a pozicióban ahol most van, swr 1.1-et szoktam kapni. Tereptárgyak nem változtak.
Nagyon kicsi a hurok sávszélessége és ha bármi miatt változik a kapacitás, akkor az már látható. Például ha csak egy ici-pici lötyögése van a kondinak amit kézzel már nem is érzel, az is elég.
Üdv! Ha egy magloop hangolásánál az swr mutató adás közben ide-oda mozog egy kicsit a SET körül, abból milyen hibára lehet következtetni? Nem tudom hogy a rádió, vagy az antenna a ludas, de valószínűsítem hogy az antenna, mert a mágnestalpassal nem szoktak ilyen problémák lenni.
Hát rajz sok variációs próbálkozásra sem lett. Maradok inkább a baráti tanácsok megfogadásánál. Letesztelem terhelten a "kütyüt", leginkább a zavarkeltése okán. Ha szükséges, megszűrőzöm...
Ránézésre egy félhidas táp, talán TL494-el, a meghajtók érdekesen messze vannak a trafótól, kimeneti fojtó van, pufferkondi a kimeneten nemigen látszik..... a vezérlő kicsoda? Jól tippeltem?
Főleg LED tápegység címén árulnak elég normális tápokat. Csak kispórolják a szűrést, mert úgy occó. Oszt egy 100-300 Wattos zajgenerátor lesz belőle, bár a fénycsíkok tényleg világítanak. Csak antennaként szórják a mocskot.
A benne használt félvezetők adatlapja alapján lehet kábé tájékozódni. Pontos rajz csak igen kevés, márkás termékről van. Azoknak is fél évente új verziója, ha elfogy az egyik chip, pik-pakk átépítik másra.
Az Anico által is forgalmazott AV-825, v. 830-as típusnak is 3 nagyon eltérő kivitele van. Rajz csak 1 kezdetleges, előszériás változathoz van. Ami csak a dobozában és kezelő szerveiben egyezik a későbbiekkel.
Mielött elmerülnél komolyabban az új szerzeményben, nézd meg, van-e benne sok fojtó és kondik hozzá. Magyarul benne van-e a sok zavarszűrő elem. Gyakori, hogy csak a panelen van rányomtatva de derótokkal áthidalva. A hálózati bemenetnél és a kijövő fesz vezetékeiben kell sok pofás toroidnak lenni meg szép nagy műanyag szűrő kondiknak.
"Nincs olyan, hogy "3-4 bites byte". Egy byte=8 bit. Ezen az alapon azt is mondhatnád, hogy van 70-80 centis méter is... Ha nem byte az egység akkor azt a bit-csoportot szónak hívják."
Az, hogy egy byte csakis 8 bites lehet, az csak a régi idők során kialakult szokás (angol ABC+számok+pár spec karakter), de ez hivatalosan sehol sincs leírva. Létezhetnek olyan digitális rendszerek, ahol semmi értelme a mindenáron 8 bites csoportosításnak (pl mert egész más a fő cél, nem szöveg-átvitel) mégsem hiba, ha egy ilyen rendszerben dolgozók bájtnak nevezik a működés alapjául szolgáló bit-csoportot. Ha a beszédhangot csupán 16 feszültségszintre akarom bontani (4 bit), majd onnan helyreállítani, ott teljesen értelmetlen bájt alatt 8 bit-es csopotokat érteni, vagy a "szó" fejezést használni byte helyett (pláne, mivel itt beszédfeldolgozásról van SZÓ, ezért byte helyett a "szó" SZÓ használata a fejlesztés során extra keveredést okozhat ;)
"Az analóg jelet csúcstól csúcsig kell digitalizálni, tehát a 3-4 bites felbontás mindenképp kevés..."
Nagyon ritkán ritkán még az 1 bites szöveg is érthető,
"25msec jelhez csináltam 3dB fade in-fade out-ot, épp a kevesebb szemetelés miatt."
25 ms jelhez csinálhatsz akár 12,5 ms szélességű csúszdákat is (én pl kellemes negyed-színuszokat gyártanék oda) - okos dekódoló nem esik pánikba attól, ha háromszöget/színuszt kell négyszögjelként értékelnie.
A baj ott van, hogy ha hihetünk Furié úrnak, akkor hiába erőlködünk, másodpercenként 7000 vivőfrekvencia-megszakítás mindenképpen szélesebbé teszi az elfoglalt sávot, akár pont nullponton végzed a megszakítást, akár kellemesen lesimítod nullára minden estben.
Elkezdtem ismerkedni a kapcsolóüzemű tápok nevű állatfajjal. Szerencsésen (és olcsón) hozzájutottam egy SPD 360W tipusú 12V, 30A-os táphoz. No, az ő kapcsolási rajzát keresem. Köszönöm.
Fourier bácsi nevét valószínűleg mindenki hallotta, aki kicsit is foglalkozott jelfeldolgozással, vagy csak a felharmonikusokkal. Vagy csak járt a gimibe.
Így lehet egy teljes HDD tartalmat két bájtban eltárolni, ez elsőt XOR-olni kell a másodikkal, majd az eredményt a következővel, és így tovább. A mindenkori második adatot ugye az XOR miatt vissza lehet állítani az előzőből meg az eredményből, így eldobható. Ezért elég az első bájt meg az utolsó eredmény bájt eltárolása.
Én innentől kiszálltam, mert látom, hogy lassanként megreformálod még a Shannon mintavételi törvényt is, ami, ha sikerül, akár Nobel díjat is érhet, de addig még küzdjél egyedül...
Figyelembe véve, hogy 0 a 0freq-en jel, és 255 a 255freq-en jel, másodpercenként 2000-4000-8000 mintával (jelidő: 0,5-0,25-0,125msec)tulajdonképpen frekvenciamodulációt valósítanánk meg.
"Az analóg jelet csúcstól csúcsig kell digitalizálni, tehát a 3-4 bites felbontás mindenképp kevés..."
Az analóg jelet csúcstól csúcsig kell digitalizálni: igaz.
tehát a 3-4 bites felbontás mindenképp kevés: hamis. 4 bites hang érthető, csak digizajos. Gyakorlatilag csúcstól csúcsig 4 biten digitalizálod eleve a hangmintát.
Vagy 8bit-es hangot osztod 16-tal. 4 bites érték: 0-15 azaz 0-F.
Már megbocsáss, de miért nem a digit amatőrök topikban ontod az okosságaidat? Erre van nyitva. Unalmas huszadszor olvasni ugyanazt az offtopik okoskodást.
Nincs olyan, hogy "3-4 bites byte". Egy byte=8 bit. Ezen az alapon azt is mondhatnád, hogy van 70-80 centis méter is... Ha nem byte az egység akkor azt a bit-csoportot szónak hívják. Pl. a PDP-8 12 bites gépi szavakkal dolgozott, az EMG-830 meg 21, illetve 23 bitessel...
Az analóg jelet csúcstól csúcsig kell digitalizálni, tehát a 3-4 bites felbontás mindenképp kevés...
"hogyan lehet a rádióhullámok minimális kihasználásával digitálisan emberi hangot átvinni, akkor szerintem először állapítsuk meg, hogy menyi az a minimális bps sebesség, ami erre alkalmas lehet"
beszéd- karakter-beszéd átalakítás esetén akár 10Bps=80bps.
"felejtsük el a bájtokat hosszú időre, mert nekünk mindenekelőtt soksok nullát és egyest, tehát biteket kell átküldeni a rádión a megfelelő sebességgel."
Leírom újra, nem vetted tisztán.
FSK256
Freq0 1msec jel=00000000 átvitele
freq255 1msec jel=11111111 átvitele.
Egy jellel átvihetsz 1 Byte-ot, 1 karaktert, vagy 2db 4 bites hangállapotot.
"Beszédhangot szerintem érthetően át lehet vinni mindössze 8-16 feszültségszintre bontva (3-4 bites bájtok), eben az esetben miért pazarolnánk a sávszélességet 256 feszültségszintű (8 bites) felbontással?"
4000 4bit xar, de érhető.
2000 4 bit talán érhető. Ez még mindig 2000x 0,5Byte=1000Byte/sec=60kB/min és gyér hang.
Hát ezt a 60kB/min-t a speex, opus, tts 8000 16 bit minta tömörítésével tudja, JÓ hangminőséggel.
Igen, kb lesz nulla. Ez a kb a 8 msec-es pulzusszélesség esetén (ami egy pörgős morzénál a TI, azaz a PONT) lesz pontosan 250 Hz, ami mondjuk 7 MHz-hez képest tényleg elhanyagolható, de annyi.
"De ha (mint említettem) a vivőfrekvenciát pont nullátmenetnél indítom / szakítom meg, vagy kellemes ívű felfutást/lecsengést adok neki, akkor ez a zavar-szórás kb nulla lesz, nem? Tehát ekkor az igényelt sávszélesség szintén kb nulla lesz"
Nem. Az átviteli sebesség növelésével ugyanúgy nőni fog a sávszélesség.
De ha (mint említettem) a vivőfrekvenciát pont nullátmenetnél indítom / szakítom meg, vagy kellemes ívű felfutást/lecsengést adok neki, akkor ez a zavar-szórás kb nulla lesz, nem? Tehát ekkor az igényelt sávszélesség szintén kb nulla lesz
(tehát ekkor pl az egymás melletti csatorna-távolságnak csak a szűrők jósága (szelektivitás) szab határt)
"Egy tábla és egy kréta mellett fél óra alatt el tudom magyarázni úgy, hogy még meg is érted."
Túl sokat tételezel fel rólam, én még a Furié trafót sem ismerem, csak a toroid trafót.
A vivővfrekid Fourier transzformáltja egy tüske a freki térben. Ha ezt a vivőfrekit megszorzod egy négyszögjellel (modulálod), akkor a tüskéből sin(x)/x lesz, mert ez a négyszögjel transzformáltja és az konvolúciót csinál a tüskével.
Egy tábla és egy kréta mellett fél óra alatt el tudom magyarázni úgy, hogy még meg is érted.
Ha teljesítmény alatt sokat szaggatok, akkor azt vagy mindig nullátmenetnél tenném, vagy adnék neki egy pici felfutást+lefutást. Másképpen teleszarjaszórja az étert harmonikusokkal.
Ez attól függ, milyen gyorsan kapcsolgatod. Meg folyamatosan szabályzod-e le , fel vagy kapcsolás szerűen. Ezek teljesen valószerűtlennek tűnnek, de a matematika, fizika törvényei nincsenek behatárolva az emberi felfogás korlátaival.
Nézz utána az AM moduláció (le-fel szabályzás) törvényeinek. A változás sebességének és mértékének hatásait a keletkező modulációs termékekre.
A szaggatásod a moduláció. Más kérdés, hogy mondjuk 7 MHz-en a 100-200 Hz sávszélesség igény elenyésző, de nem véletlenül 250 Hz-es a keskenysávú távíró szűrő, mert kell neki annyi.
"Ezeknek van eleje és vége (start-stop lásd V24 szabvány), valamint hibakorrekciós bitek, 8 bitre akár 2-3 is, egy ilyen zajos környezetben."
A számítástechnikában 100%-os adatbiztonság kell, itt viszont a legnagyobb ellenség a kis sávszélesség, amit én nem pazarolnék ennyire. A beszéd érthetőségét nemigen rontja egy-egy becsúszott hibás byte, amíg a túlnyomó többség épségben eljut a vevőig, addig nincs nagy baj.
Úgy gondolom, hogy legalább 3 bites (8 feszültségszint) bájtokból kellene építkezni, a mintavételezés lehet 4000/sec. Ez 12 kilobit/sec, ezt szerintem simán át lehet küldeni pl a vivőfrekvencia szaggatásával, tehát tulajdonképpen 12000 bps sebességű "CW adás" lenne, persze moduláció nélkül.
Hibajavítás helyett: az adó másodpercenként mondjuk 10-szer átküldhet egy speciális byte-szekvenciát (pl: 2-8-2-8-2-8-2-8), ami nem a beszéd része, viszont a vevő ebből tudhatja, hogy mostantól kezdve kell számolni a bájtokat (= bitek hármasával). Ennél több "hibajavítás" talán nem szükséges.
A lényeg, hogy egy ilyen rádió komoly számítástechnika (beszédfeldolgozás, tömörítés, stb) nélkül is megépíthető lenne (egyszerűség + szinte nulla energiaigény).
Ez érdekes lehet. Én a programozáshoz értek jobban, a villamossághoz kevésbé. Az automatikus hangoláshoz engem kifejezetten érdekelne hogy lehetne az arduinot összebarátkoztatni az swr mérővel. Ha megjött az arduino-d erről még beszéljünk.
Nincs sok alapja, az emlitett VB-et meg virtuális soros port létesitése miatt használtam a vektoros antenna analizátorhoz. Igen , legalábbis ebben a topicban , kétlem hogy ne lenne elég programozós topic , dehát a vakok között a félszemü is király alapon , itt jobban esik büvészkedni... ugyanis a rádiózó amatöröket is kizárólag itt sikk szidni.
Visual Basic-kel nem próbálkoztam, de néhány mással írtam programokat. Ebben a fórumban nem említeném, az Arduino C-szerű szerkezetével úgyis találkozni fogtok másik topikban, ha végre megjön az Uno. A C szerkezet már ismerős a MikroC-ből. Persze csak is rádióamatőr alkalmazásról lehet szó. Célba vettem egy SWR-mérőt az Arduinoval.
Sok dolog van itt, de az mind alapvetően digitális tudomány. Szöveget soha nem fogsz úgy átvinni, hogy szórod bele az éterbe az A/D konvertált biteket.
Mindenképpen kell valami szó szervezés. Ezeknek van eleje és vége (start-stop lásd V24 szabvány), valamint hibakorrekciós bitek, 8 bitre akár 2-3 is, egy ilyen zajos környezetben. Ha logaritmikus konverziót használunk (lásd GSM), akkor 12 bitből lehet akár 8 bitet is csinálni (itt a beszéd A/D konverziójáról van szó), de ha elég a gyengébb hangminőség, akkor kb. 10 bitből kijön egy komplett szó. Pár bitet lehet spórolni ha valamilyen differenciál kódolást használunk, azaz két egymást követő adatpont esetén csak különbséget viszünk át, hiszen nem egységugrásokból áll a beszéd. Ha az SSB átvitel (keskeny szűrővel ez ~1,8 kHz) hangminőségét el akarom érni, akkor kell kb. 4 kHz-es mintavételi sebesség. Ha mindent kihegyezek akkor ~30 kbit/sec azaz 30.000 Baud kell a beszéd digitális átviteléhez.
Ennek a sávszélesség igénye messze magasabb mint a beszédnek önmagában.
Ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehet a rádióhullámok minimális kihasználásával digitálisan emberi hangot átvinni, akkor szerintem először állapítsuk meg, hogy menyi az a minimális bps sebesség, ami erre alkalmas lehet, és felejtsük el a bájtokat hosszú időre, mert nekünk mindenekelőtt soksok nullát és egyest, tehát biteket kell átküldeni a rádión a megfelelő sebességgel. És ha ez már sikerült, az után rá lehet térni arra, hogy ezt a bit-folyamot mekkora darabokra (bájtokra) szeleteljük. De a rádiófrekvenciás rész (vivő/moduláció/stb) kidolgozása közben bitek helyett bájtokat emlegetni borzasztóan zavaró.
"1 Byte 8 bit"
Nem feltétlenül. Ha pl az egészből ki akarjuk hagyni a számítástechnikát (pl azért, mert tök egyszerűen elkészíthető rádió a cél) és egyszerű PCM kódolással dolgozunk, akkor egy bájt lehet akárhány bites. Beszédhangot szerintem érthetően át lehet vinni mindössze 8-16 feszültségszintre bontva (3-4 bites bájtok), eben az esetben miért pazarolnánk a sávszélességet 256 feszültségszintű (8 bites) felbontással?
Úgy tudom, hogy most digitális adatátviteli sebességről van szó: tehát bit per másodperc (bps) vagy hasonló mértékegységekről kellene beszélni.
Ezzel kapcsolatban írtam, hogy a G729-nek 8000 bps a sebesség igénye, a Skype "SILK" nevű codec-je olykor le tud menni 6 kilobps-re is, de kb 4000 bps alatt nemigen tudok elképzelni valós idejű beszéd továbbítást. Szerintem ezen másodpercenként 4000-6000 bitnek kellene találni egy minél kevésbé sávszélesség- vagy frekvencia-igényes (viszont zavar-érzéketlen) modulációs formát, ha valós időben szeretnénk beszédet átküldeni digitálisan.
...hacsak nincs a SILK-nek valami katonai változata, mondjuk három bites bájtokkal, az érthetőség legalsó határát feszegetve :)
Ha annyit kell felismernie, hogy 556005,784 , talán megbirkózik vele. Már egy okostelefonban is egész jól felismeri a szavakat. Pedig az fényév lemaradás a katonai cuccokhoz. Épp néztem az Elbit drónokat. Múltkot épp olyan repcsin agyaltam, mint a Skylark 1. Hát megépítették előtem. :-)
Hát nem. Nem karaktersorozatok, azok Byte-ok. Régi már a GSM codec. Azóta vannak jobbak.
Példa: Belevartyogok: Xanti rádiót javít. A cucc felismeri, és átküldi a "XANTI RADIOT JAVIT" karaktersorozatot, majd a másik oldalon az olvasó felolvassa. Ez már elég nagy tömörítés.
8k16bit 935kB
GSM 6.10 110kB körül
mp3 65kB körül, xar bugyborékoló hanggal
opus 57kB
melp 35kB
speex 21kB
speex zippel 14kB
csökkentett bitszámú wav, speex, zip 10kB alatt, bár már nehezen érthető.
Fűrészporos meleg víz mire jó? Kavitációs, ultrahangos fűtés? Nikkel-platina-palládium-hidrogén fúzió?
Gyerekkorodban nem mondogatták a taták, hogy minek foglalkozol a rádiókkal? Szerencsére nem vették el a kedved. :-)
"Beszédből karaktersorozat, átvitel, karaktersorozatból beszéd működik már valszeg a katonaságnál."
Nem hinném hogy ilyen módszert használnának a katonaságnál :D a TTS még hagyján, bár hagy némi kívánnivalót maga után, viszont a Speech to text nagyon nagyon gyengus. Sok mindent megért, de az intonációt egyáltalán nem ismeri fel, rövidítéseket nem feltétlen ismer, stbstb. Márpedig ennek híján az egész kommunikáció hiába "beszédes", ennél sokkal megbízhatóbb lenne a szöveges forma átvitele.
Pontosan. Annyi kiegészítéssel, hogy a PMR üzemben (nem PMR446) még a világ nagy részén használnak NBFM-et. TV műsorszórásra is persze, de mindenütt nyomul a digit.
Az analóg modulációk közt az SSB éri el egyedül az 1-es értéket, a többi jóval 1 alatt van (AM=0.5, FM<0.5)
Az is megemlítendő hogy az üzleti távközlésben (a repülésirányítás AM és az FM műsorszórást és taxisokat kivéve) már nem alkalmaznak analóg modulációt. Pont azért mert a digitális átviteli mód minden tekintetben (C/I, hibatűrés, stb) jobban teljesít az analóghoz képest.
Az információ alaptörvényeit oktondi elképzelésekkel sem lehet felülírni. A távíró pont azért hallatszik messzire, mert igen kis sávszélességgel megelégszik. Ezért lassú is. A nagyobb sebesség (pl. beszéd) feltétlenül együtt jár a nagyobb sávszélesség igényével. (Pl. az SSB a távíróhoz képest). A digitális tömörítés és matematikai hibajavítás sokat javíthat de csodát nem tud. Soha nem fog távíró sávszélességgel beszédet átvinni élőben. Lehet digitalizálni a beszédet és nagyon lassan átvinni, nagyon keskeny sávon, de az nem élő beszéd.
A távoli műholdak is nagyon kis adatsebességgel dolgoznak, akár sok-sok órányi átvitellel egy fénykép leadása közben például.
A szórt spektrumról olvass még kicsit, mert az tipikusan nem a kis sávszélességű átvitelről szól.
Egyébként van egy digit rádiózós topik is ebben a fórumban.
"egyidőben mindig csak egyetlen frekvenciát használ"
Ez jó, mert így nem oszlik szét az adóteljesítmény különböző vivők közt.
"Ettől azonban semmivel sem növekszik meg az adás által átvihető frekvencia-tartomány (pl emberi beszéd vagy digitális prüntyögés), tehát attól, hogy pl hagyományos AM helyett helyett szórt spektrumú, attól még nem lesz nagyobb az átvihető sávszélesség"
Nem is a frektartomány szélesítése a lényege, hanem a hatótávolság és kódolhatóság. Mondjuk CW hatótávolság hang és adatátvitellel. AM-ben füllel már nem érted, de a gép még vissza tudja állítani, és zajmentes digitális hanggá alakítja vissza a jelsorozatot.
A távoli műholdakkal/űrszondákkal történő kommunikáció is erősen érdekes téma .
"vagy digitális adatmennyiség"
Scatman John AM-ben vs. 300bps. :-)
Ha másodpercenként töb százszor tudnánk a fütyülésünk frekvenciáját változtatni nem is kellene külön fsk modem. :-) (A madarak is FSK-t használnak.)
Egyébként nekem is jól jött, hogy nem kellett lecserélnem a megszokottat, bár már elgondolkodtam, mi lenne, ha...... De gyorsan elhessegettem a gondolatot. :)
Ne súgd meg, tudom... Egyszerűbb így, mint a megyéket felsorolni. Különben meg szerintem kár volt feladni a körzeteket, de én már vén faß vagyok, nem számít a véleményem semmit.
megsúgom: már nincsenek körzetek.. (budapesti címen HG8... vagyok) és a HA és HG közt sincs különbség (akinek van morzevizsgája az is nyugodtan választhat HG-t és fordítva)..
Tudom, sokaknak borsózik a háta, ha kimondom, hogy Arduino. De érdemes belenézni ebbe a .pdf-be. Kimondottan rádióamatőr célú, szépen kidolgozott projecteket fogtok látni. A részletes leírástól az alkatrészek beszerzési forrásáig, talán még az is, hogy fogd a pákát :-))
Én úgy tudom, hogy a szórt spektrumú kommunikáció egyidőben mindig csak egyetlen frekvenciát használ, tehát tulajdonképpen nem más, mint egy hagyományos rádióadás szétdarabolva és különböző időkben különböző frekvenciákon lesugározva. Ettől azonban semmivel sem növekszik meg az adás által átvihető frekvencia-tartomány (pl emberi beszéd vagy digitális prüntyögés), tehát attól, hogy pl hagyományos AM helyett helyett szórt spektrumú, attól még nem lesz nagyobb az átvihető sávszélesség vagy digitális adatmennyiség.
kitelepülésnél csupasz vezetékekre villanyosságot szétosztani gyors bekötéssel és kioldással: nyitható WAGO (villanyszerelő boltból)
Sajnos a banándugó nem megy bele :)
Ha esetleg nincs kérnél 12V-os biztosíték, akkor (nem hitelesített áramút :) gyorsan lehet barkácsolni két db nyitható WAGO-ból és egy kábel kötözőből:
Vagy inkább a direkt szekvenciális szórt spektrumú technológia, aminek már van rádióamatőr alkalmazása. Egy kereséskor beugrott egy 27MHz-es alkalmazás, de most sehogy sem találok rá.
Friss hír a 12 voltos elosztóról: még nyers az anyag, de provizorikusan részben összeraktam, az "íze" kedvéért. Esélyes, hogy szombaton már tudok mutatni egyet készen.
A főbb motívumok látszanak, a kis áramú részek blokkonként késes (autós) biztosítékokkal biztosítva vannak, banánhüvely egy rakással, illetve gyakori a probléma, hogy az eszköz végén (pl. előerősítő) csak egy drót fityeg, ezért kellő mennyiségű csíptetős (hangszóró) csatlakozó is van.
Ha valós idejű digitális hangtovábbításra gondolsz: a G729-es codec megelégszik mindössze 8000 bps-sel, a Skype hangtovábbító codec-je szerencsés csillagállás esetén állítólag le tud menni 6000-re is. Persze a beszéd érthetőség határa ez alatt van valamivel, úgyhogy elméletileg létezhet akár 4-5000 bites átvitel is, de a 300 bps biztosan nem lehetséges.
Márpedig másodpercenként sok ezer bithez olyan széles frekvenciaspektrum kell, ami valószínűleg csak egy széles URH csatornán férne el (vagy ha keskeny sávban, akkor viszont meglehetősen sok frekvencia kell).
A dolog lényege, hogy a nagy hurok tulajdonképen egy (egy menetes) mágneses tekercs
és ebbe a tekercsbe lehetőleg ne lógjon bele semmi olyan dolog/anyag/akármi, ami valamiképpen befolyásolhatja a tekercs mágneses mezejét. Tehát arra kell törekedni, hogy a hurok belsejében csakis olyan (mágnesességet befolyásoló) anyagok legyenek, melyeket másképpen sehogyse lehetett megoldani. Pl a ha a felső nagy kondenzátort pici villanymotor mozgatja, azt valahogyan muszáj energiával ellátni, de illik elgondolkodni az antenna tervezése közben, hogy nem-e lehetne-e úgy megoldani a dolgot, hogy mégse legyen semmi vezeték a hurok belsejében (pl a villanymotor NE fenn legyen a kondenzátornál).
Persze mindez a kis gerjesztő hurokra nem vonatkozik, az az egy vezeték, aminek mindenképpen muszáj belelógnia a nagy hurok mágneses erőterébe :)
Kacérkodom a gondolattal, hogy ráakasztom a 40m-es adómat 6W-tal, de SWR-mérő hiányában közelítőleg fülre tudom beállítani vételkor. Kíváncsi vagyok, mit hoz PSK-ban.
Tesók megoldják eme földhöz ragadt problémádat. Dobnak egy hurkot a felsővezetékre, oszt zavarás egy időre kiszűrve :-)) Csodálkoztam is az RH zajon egyébként.
Arról már ugye szólnom sem kell, hogy a másik két antennával hatalmas QRM, a műsorvevőn túlvezérlődés, ezzel meg szépen csak az egyetlen ráhangolt állomás jön, se sávzaj, se QRM, csak a szokásos fadding.
Az 1/5-ös dolog tiszta sor, de ezt a mondatot nem igazán értem:
"hogy jobb ha a belső hurok tápvonala nem megy át a nagy hurok belsején, ezért is van inkább, hogy hosszú műanyag rúddal tekergetik a kondit."
Az hogy a külső hurok közelébe nem akarja az ember tenni a kezét, érthető, ezért kell a műanyag rúd. De akkor a belső hurok tápvonalát csak akkor nem vezetem át a nagy hurkon, ha a alul a kondihoz közel helyezem el.
Egy síkban kell lenniük. A mérete 1/5-öde a nagy huroknak. A vastagság inkább a mechanikai stabilitás miatt kell. Szerintem lehet bárhol, de nálam jobban értesültek azt mondják, hogy jobb ha a belső hurok tápvonala nem megy át a nagy hurok belsején, ezért is van inkább, hogy hosszú műanyag rúddal tekergetik a kondit.
Sajnálattal olvasom, abban bíztam hogy esetleg korábban kezdődik a "buli" de persze érthető hogy nem, hiszen távolról is érkeznek ahogy tudom. 2 óra alatt nagyjából le lehet jutni Körmendre Győrből, persze ez nagyban függ az út és forgalom viszonyoktól. A halászlén kívűl csak a jó kis szakmai beszélgetések fognak hiányozni, de ahogy mondod, bepótoljuk.
Köszönöm Apám nevében is a jókívánságot :)
Egy kérdést akkor gyorsan feldobok, ha már személyesen nem lesz rá módom:
A mágneshurok antennánál a meghajtó (gerjesztő) hurok elhelyezésénél mi a legfőbb szempont? Láttam olyat is ahol alul van, szinte közvetlen a kondi felett, illetve a leggyakoribb amikor felül. Van ennek jelentősége? Kell hogy egy síkban kezdődjön a fő hurokkal?
Illetve: Fontos-e a meghajtó huroknál hogy nagy átmérőjű vezetőt használjunk, vagy ott úgyis mindegy mert ott még nem több kV feszültség szaladgál?
Hát, ez nem jön össze. Körmend elég messze van ahhoz, hogy Győrből odaérj. Édesapád fontosabb, mint mi, llegközelebb majd bepótoljuk. Isten éltesse apukádat!
(Én szolgálati úton jártam Körmenden, nagyon messze van, ne kísértsd az az istent!)
A győri találkozóról érdeklődöm, ugyanis már nem tudom hogy hogy mehetett ki a fejemből, de édesapám születésnapját a következő hétvégén 10-e helyett 9-én fogjuk ünnepelni a rokonság figyelembevétele miatt. Teljesen abban voltam hogy a 9-e péntekre esik..
A kérdésem pedig hogy mikor kezdődne a találkozó? Ha estére azaz úgy 7-8-ra odaérek Körmendre, akkor még "bocsánatos bűn", és ha már az előzőről lemaradtam megfázás miatt, a mostanit semmiképp nem szeretném kihagyni.
Lehet, mint a példa is bizonyítja. Az új gyártmányok az elején gyatrák szoktak lenni. Aztán reszelgetik.
Ráadásul a különböző gyártók elvileg azonos rádiói közt is vannak különbségek. Gyakran látni utólagosan felforrasztott kis árnyékoló lapokat, levegőben álló utólagos hidegítő kondikat.
A tipikus "olcsó bornak" kategória.
De ott az UHF teljesítményen kívül más durvább bajok is vannak a kisugárzott káros termékek miatt. Az is lehet, hogy ezek miatt van gyárilag visszafogva. Az adási hangja is gyatra.
Ráadásul mindent pontosan centire kellene lemásolni. Csak azok a tapasztalatok lennének mértékadóak. Ha egy arasszal feljebb vagy lejjebb van, minden máshogy alakulhat. A fizikának törvényei vannak.
Pont ezekről beszélek, a második, inaktív antenna mint rezonáns elem megjelenik, a kérdés az, hogy mik a valódi, gyakorlatban is létező, konkrét hatások. Magyarul kinek van ilyen irányú tapasztalata.
"2 db többsávosról van szó, jó lenne egymás mellett próbálni őket."
Szerény kívülálló laikus véleményem szerint a régi többsávos antennád közelébe ÉS párhuzamosan rakott új többsávos antenna esetén
- a kettő közül éppen inaktív antenna vezetékszakaszai parazita elemként működve (reflektorként vagy direktorként) eltorzíthatják az éppen aktív antenna iránykarakterisztikáját. És ne feledjük, hogy egy többsávos antenna egy egész rakás frekvencián képes rezonálni, pláne ha beleszámoljuk azt is, hogy nem csak a direkt, de a harmonikus frekvenciákon is van rezonancia.
- mivel az inaktív antenna vezetékszakaszai is PONTOSAN ugyanazokra a sávokra vannak méretezve, ezért garantálható, hogy a legtöbb frekvencián adás közben az inaktív antenna igen jó hatásfokkal tökéletesen rezonálni fog, ami TALÁN érezhetően energia-tolvaj hatású lehet
- a párhuzamosan kifeszített derótok és egyebek által a régi antenna közelterében megjelenő új kapacitások/induktivitások legrosszabb esetben a régi antennát akár annyira elhangolhatják (az egyes sávok rezonancia-optimuma eltolódhat), amit talán csak a régi antenna huzal-szakaszainak mechanikus újra-méretezésével lehetne kompenzálni.
Legalábbis én ilyesmikre gondolok a kis buta fejemmel.
Ez annyira igaz, hogy az sem biztos, hogy a rövidrezárt koax vég okozza a nagyobb galibát. Alakulhat nyitott kábelen is olyan rezonancia, ami bekavar egyes frekiken.
No ezért vagyunk amatőrök, hogy játszunk. Egy profi 25 számítógépes modellel és 4 tanársegéd 1 havi munkájával állapítaná meg, hogy csak a gyakorlati próba hozhat eredményt.
Egyébként hasonló helyzetben én is inkább 1 db soksávos antennát tennék fel, ami jól kézben tartható.
Nyilván, ki lehet számolni - indukciós tér, levegő mint dielektrum, a két vezető távolsága, - amelyik drótra kiszámoljuk az rezonáns-e vagy sem, és biztosan kapunk valami "mikrovoltot" - én nem vesződnék ezzel. Vélhetően százalék alatt van.
Én arra próbáltam rávilágítani, hogy közeli antennák vezetékei bejönnek az adószobába, és amíg az egyik koaxon ad az emberfia, addig a másikon jön vissza az RF. Nem számottevő mértékben, (tehát 25W-ból nem tűnik el kettő sem) de csak annyira, hogy az asztalon lévő számítógép, hangszóró "megbolondul".
Erre jók a különböző fojtók, "rf-choke"-ok, illetve az a szempont, hogy tanácsos rövidzárni azt az antennát, amit éppen nem használunk.
Ezt jóóóó kapcsolók már tudják - jó pénzért.
De arról nincs szó, hogy pl van egy dipól, és miközben a 40m-es szárára küldött 40m-nek megfelelő jel azt "megrezegteti", - ugyan ezen közös ponton lévő 10m-es ág, azt jól elb...ssza teljesítményben, vagy irányban. Valami biztosan történik, de nem foglalkozik vele a kutya sem.
Különben beleőrülne mindenki, mi történik pl. egy logper antennán.
Ellenpélda, amikor igenis fontos - pl a yagi antennák. Driver/reflektor, előre hátra viszony, stb, ott ez konkrét számítás.
Nm biztos, hogy maga az antenna számottevő energiát felemészt. Ha az elhúzó hatását egy tunerral kihangolod, akár csak pár %-ot alakít meleggé. Csak az fog nehezen kiderülni, hová fogja az energiáját sugározni az összeállítás. Milyen irányba.
Nálam a 40/80, és a 10-15-20 egy koaxon van, - még ki sincsenek forgatva egymás alól/felől. Működik, úgy ahogy.
(vételre majd' mind1).
Van e mellett párhuzamos koax, volt rajta 1:9, és longwire - természetesen volt egymásra hatás, de nem borult fel az asztal.
Megfigyelőknek egy longwire preselectorral/aktív, vagy magloop ami baromi jó lehet (utóbbi 15 perc, ha adni nem kell).
(De most abba nem tudom belemenjünk e itt, hogy egy alpha delta-2, vagy delta-4 kapcsoló a nem kapcsolt koaxot földre teszi (mint minden rendesebb). Természetesen ára van, amitől sokan hátrahőkölnek - ha valaki jót akar, nyithatja a bukszát, akár száz dolcsiig.)
Dipól alapú antennáknál ha egymásra derékszögben helyezed el őket, akkor a legkisebb az egymásra hatás.
Ha egymástól 1/20-1/10 lambda távolságra, vízszintes síkban vannak, irányhatást is lehetne jósolni. HB9CW-hez hasonlót. Csak ugye a hely szűke mindenhol.
Ez nekem több okból sem jó. Egyrészt nem tudom megcsinálni szerszámok hiánya miatt. Másrészt nagyon "magas", látszódik nagyon. Nem akarok a szomszédokkal háborúzni. Esetleg kitelepülni jó volna.
A szándék nálam is megvan, a kivitelezés környékén vagyok, de nagyon lassan csinálom. A tél elég hosszú, hogy elkészüljön. Most ebben a hideg, ködös időben nem nagy kedvem van kimászni a tetőre.
A szobába gondolkodom nagyon egy magnetic loop-on, vételre állítólag tökéletes. Lehetőségeimet most az is kielégítené.
"Ha van 2 antennám, vízszintes huzalantennák csak más megoldásúak, akkor ha egymás alá vannak kifeszítve az árbócokon, mennyire zavarják egymás működését?"
Én nem vagyok rádióamatőr, csak egy hülyegyerek
de szerintem ebből több baj lesz mint haszon. Hacsak nem ragaszkodsz valami miatt a két külön antennához (pl jelentősen eltérő iránykarakterisztika), szerintem inkább egy db többsávos antennát alkalmazz, aminek a közelében nincsenek vele párhuzamosan mindenféle bezavaró hosszú fém izék.
Én inkább egyetlen olyan antennát tennék, amely egyesíti magában mindkét jelenlegi antenna előnyeit. Még az is lehet hogy a feladat megoldása meglepően egyszerű lesz (pl egy sima dipólt átalakítani W3DZZ antennává).
"Ha már szóba került az Arduino, szerintetek ez miért ilyen olcsó?"
A nem eredeti Arduino klónok között előfordul, hogy nem sikerül tökéletesen a koppintás, ezért bizonyos dolgok másképpen vannak rajta (pl bizonyos szoftverek, driverek nem működnek).
Lehet, hogy ez is ezért ennyire olcsó. De az is lehet, hogy mindenben pontosan megfelelel a hivatalos Arduinok-nak és csupán akciós a termék.
Jelen esetben pl nézz utána az interneten, hogy sokan szidják-e a DccDuino kompatibilitását.
Avagy minden szabálynak ellent mond a következő összeállítás?
3m talpponttal felállított 3m magyas körsugárzó mindenféle koax hosszabbító tekercsekkel készült 7-10-14MHz-es antenna. Ősz vagy tavasz, egy házilag bütykölt 20m-es vevő és szombat éjjel 2 óra körül csőstől jönnek K-s állomások Hellfeldben?
Télen meg nyáron aztán átállok az ácsmester által jól megkonstruált alu tetőszegélyre, ami egy inverted V-t formáz, a csúcsa 7m-en, a két vége a főldtől mért 3m magasságban. Ezzel japcsik is jöttek 80-40-20m-en napszaktól függően, CW-ben és PSK-n.
Egy digónak pl. az a heppje, hogy minden este 6-7 óra körül bekapcsolja a rádióját max. powerre, a PTT-t leragasztja szigszalaggal és elmond egy 20 perces monológot, miközben jókat röhög saját viccein. Aztán a kutya nem válaszol neki, csak úgy simán eldugul.
A kivételek mindig erősítik a szabályt. Legyen jó terjedés, nagy QRM, rossz terjedés, nagy QRM, vannak, akik mindig jönnek, minden üzemmódban.
A dobogó legfelső fokán Oroszország!
(Ováció, vastaps és csendes, morgós anyázás.)
A második helyezett Olaszország!
(Vastaps)
A harmadik Németország!
A futottak még kategóriában csak azok maradtak, akik a jó terjedés és QRM-mentes időszakban hallhatók, ha és amennyiben a készülék AGC-je nem szabályoz le egy atomerőművel támogatott orosz állomás adása miatt.
Így valóban csak a távíró marad vagy valamilyen keskeny sávú üzemmód mint pl. a BPSK31.
Sajnos a panel átok itt is él, azaz a 3.5 / 7.0 megán S7-es alapzaj van, csak távíró amin érdemes próbálkozni. A többi sáv megfelelő, tehát terjedés kérdése mit hallok.
Igen. Meg drámai impedancia mizériával, meg sugárzási karakterisztika kiszámíthatatlansággal. De lehet vele egy jót játszani. Az amatőrködés szépségei.
Ha a két antenna közel azonos méretű, durván elhúzzák egymást. Kvázi egyként fognak dolgozni, az eredetitől messze lentebbi frekin. Ha még csiki-csukizol is az egyik végével, akkor még több változó jön be.
Legalább 1/2 lambda táv kellene, hogy ne durván legyen része egyik a másiknak. Nem az energia elszívás lesz a gond. Egy Yagi elemei sem szívják el a kakaót, mégis erősen hatnak egymásra. Pedig arányaikban ott távolabb egymástól.
Elkezdtem egy beírást, csak közben jól elszaladtunk itthonról.:-)
Szóval a lényeg az, hogy két (legyen az egyszerűség kedvéért dipol) antenna futna egymás alatt, párhuzamosan, úgy 1-2 méterre. Nyilván egyszerre csak az egyik megy, antenna átkapcsolón keresztül.
Az antenna átkapcsolónál ugye két lehetőség van:
1. Lebegve hagyja az antenna véget
2. Földre teszi, azaz rövidzár van az antenna végén, hurok lesz belőle.
Ha az első eset van, akkor - lévén az antenna rezonáns elem - nem fog "visszabeszélni" a másik antennának?
Ha a második, akkor nem fog elzabálni a másik kimenőteljesítményéből érezhető mennyiséget? Elvégre egy rezonáns kör van rövidzárban és hővé alakítja vagy kisugározza.
Egy kicsit konkrétabban ha lehetne, mert elolvastam, de baráti túlzás lenne állítani, hogy értem, mire célzol ezzel. Tehát nem az antenna magassága a kérdés, hanem hogy két oszlop közt kifeszítve, mondjuk egy méternyire egymás alá ha két antennát teszek, akkor annak mi a következménye?
Köszönöm szépen, de inkább nem élnék a lehetőséggel. Van két ennél sokkal jobb DDS VFO-m. Csak ez itt kallódik a fiókban. Gondoltam, ha nem kell PIC-et programoznom, hanem másképp is életere kelthető, akkor működjön. Ha már így adódott, ha valakinek kell, elküldöm HAM-spirit.
Durván befolyásolják egymást. Amikor az egyikkel adsz, a másikon is nagy szintek léphetnek fel. A rezonanciák is erősen elcsúszhatnak. A sugárzási karakterisztikáról nem is beszélve.
Ha van 2 antennám, vízszintes huzalantennák csak más megoldásúak, akkor ha egymás alá vannak kifeszítve az árbócokon, mennyire zavarják egymás működését?
~40 méter hosszúak fizikailag, antennakapcsolóban végződnek, azaz csak az egyik üzemel egyszerre, de csak ott van 1 (max 2) éterre a másiktól. Milyen problémát okoz ez és mik az irányelvek a távolságra?
Csináltam ilyet. Programkódom is van arduinohoz ha kell, komplett vezlérlés. Lépésközzel, lsb, usb, stb. 128*96-os oled kijelzőhöz van megírva a kijelzés. Akarsz vele foglalkozni? Ha érdekel átküldöm a kódomat.
Egy kis apróság. Az igazi profiknak nem nagy durranás, de egy hasznos androidos alkalmazás az ElektroDroid.
Magyar nyelvű. Rengeteg számítási segédletet, bekötési táblázatokat, rengeteg hasznos infót ad. Színkódokat, tervező képleteket. Nyák terhelhetőségtől az 555 gyakorlati méretezéséig.
Sajnos szinte biztos, hogy a tengelyeket is neked kell majd leesztergálnod, de rendes műhelyrajzot kapsz hozzá. A gyűrűket mindenképp, de az amúgy sem lenne kész januárban még. Ami nagyon esélyes az az, hogy az alsó-felső talpak meglesznek, mert azt én csinálom.
Örömöm fokozódik! :-) Ha egy garnitúra lemezt megtulajdokolhatnák, akkor szívesen elmesélném miként építettem belőle lepke-forgót. Tévedés ne essék: Konstrutörnek vallom magam, és a "kütyü" alapalkatrészei nagyon kelllenének a már mutatott antenna-hangolómba. (A trv.-m megvan OM Attila jóvoltából, a "L-W" tekercsben ugyan, de már szobahőmérsékletre melegedett.... talán dipol is lészen belőle... szóval: Minél hamarabb az RH-ra!)
Sűrűsödnek az ünnepi játékok eseményei, gyűlnek az unokák; később már nemigen jutok nethez: békés karácsonyt, jó terjedést kívánok minden amatőrtársnak!
Jók a megállapitásaid, csak ugye mindenki a másikat biztatja hogy előre , ahelyett hogy az ,, utánam" felkiáltás hallatszana el, persze erre is van azért példa, csak figyelni kell.
Abból kell kiindulni hogy nem tilos semmi , tehát csináljuk , rajta.
Őszintén szólva rég láttam már működő rádióklubot. Annak is inkább a leamortizálódott, lerablott maradványában jártam a '90-es években. Azóta már nincs is. Akkoriban éppen azon dolgoztak a klikkek, ki, hogyan és mit örököljön jogokból, technikákból. Persze ígértem nekik valamit, meg is csináltam, de aztán annál tovább már nem volt kedvem hozzájuk.
A témában lévő BKV Rádióklub éltéről, technikáiról tudtok-e képeket feltenni, némi kísérőszöveggel?
Persze más rádióklubok életébe is szívesen bepillantanék.
Kérdés : ismeri valaki a müködési frekijét ? HF, VHF , UHF ?
Pl , egy a sok megvalósitottak közül ....jól műxik ...
