Szia! A Taphrina pruni-ra gondolsz? Az van barackon is? Ettől nagyon rágós meg íztelen lesz a gyümölcs, ráadásul nincs csonthéj belül, legalábbis a szilvánál (meg a kökénynél)
Ha máskor augusztus végén érik, akkor lassan már kóstolhatod. :)
Más években előfordul, hogy a termés ötöde moníliapettyes lesz, mire megpuhul, idén alig láttam mutatóba 1-2 monlíliást. Szerintem ez ellen már nem érdemes permetezni. Lisztharmat ellen akarok még, az van nálam. Ha tényleg nemsokára érik, akkor már moly ellen sincs sok értelme védekezni, ami benne van, benne van, újabb már nemigen megy bele.
Ja, most jut eszembe, hogy az a másik sem vírus, mint régebben gondoltam, hanem a tafrina másik variációja, szilvánál bábaszilvának hívják, baracknál talán bábabaracknak. :)
Két tippem van. 1. Tafrinából vagy egyéb régen lezajlott gombabetegségből maradt vissza. 2. Van egy vírus, a neve nem jut eszembe, amitől a termés egészen deformált lesz, nálam is előfordul. Elképzelhető, hogy ezt a szemet megtámadta ugyan, de nem tudott kifejlődni rajta.
A magrepedés mindegyik fajtánál előfordul és kimondottan sivatagi szárzságban. Rigóék itt jól viselkednek. A magrepedés itt valami helyi specialitás, mert a kajszim magjának meg a csúcsa törött le, szinte mindegyik, ilyent még életemben nem láttam, csak az idén fordult elő.
A magrepedés inkább esős időben szokott jelentkezni az arra hajlamos fajtáknál. Nálunk is nagyon agresszívek a hangyák, a barackon kívül még a szőlőt is eszik. A feketerigók is sokat tönkretesznek.
Gyönyörű nagyszemű barackunk érik, csodálatos. És miért van az, hogy sok baracknak a magja kettéhasad, és a hangyák meg iszonyatosan rákaptak a barackevésre, az érettre azonnal lecsapnak!
A telkemet "készen" vettem, nem tudom, milyen fajták vannak, csak tippelgetek. A harmadik képen a sárga valamelyik Babygold. A másodikon lévő fehér meg a legfinomabb barack, amit csak ismerek. De sokan mondják is, akik kóstolják, hogy ez különlegesen jó ízű.
Az állványnál arra kell figyelni, hogy az eleje 8-10 centivel alacsonyabb legyen, hogy ne guruljon össze-vissza a barack. Az enyém ugyan csak 3 centivel alacsonyabb sík területen, de lejtős a telek, azért alakult így. A zártszelvény lábakat egy bütyök fogja meg beillesztéskor, és egy széthajtatlan sasszeg tartja, hogy felemeléskor se csússzanak ki.
A nektarint 5 év után először sikerült megmenteni. Máskor csak 1-2 rekesszel nem kell a cefrébe dobni az összes fáról együttvéve. Talán a hőség miatt? Az biztos, hogy a többi sem moníliás, alig látni 1-2 szemet, ez egyértelműen a száraz forróság miatt alakult így. Viszont a meleg visszahozta a lisztharmatot, főleg a nektarinnál, bár nem tett tönkre jelentős mennyiséget.
Valamelyik télen havas időben kimentem szétnézni a barackosba, hát nem nagyon volt egy négyzetméter, ahol nem volt nyúl- és őznyom. Nyáron oda az őzek szerencsére nem nagyon mennek be, de amúgy akárcsak a másik gyümölcsösben, ők a fő károkozók, minden második csemetét kinyírnak az agancsdörzsölésükkel.
Nálam a telkeken az alacsonyan lévő hajtások lemetsződnek, mert különben odaszoknak a nyulak, és a félérett barackot lerágják, csak a csupasz magok sorakoznak az ágakon.
Nekem az a tapasztalatom, hogy ilyentájt az alul lévők, pl. befelé növők helyén már nem hoz hajtást, de a felül, felfelé irányuló hajtások még felükre vágva is erősen kihajtanak. Mondjuk, én csak a kertben, kordonon lévő 2 fát szoktam zöldmetszeni. A kordon tetején lévő hajtásokat évente kb. 3 alkalommal szoktam visszavágni, hogy a szomszéd szőlőjének ne árnyékoljon nagyon. Azért nem vágom tőben, mert akkor az egyébként normális méretű és helyzetű hajtások fognak megbolondulni.
lemaradt a kép...
