Tegnap volt a hiradókban: A szóvivő azt mondta, hogy a decemberi számlával kapunk egy kitöltendő nyilatkozatot, amit társasházaknál a közösképviselőnek kell összegyűjtenie és továbbítania.
Nincs róla elképzelésed, hogy itt ma kis hazánkban mennyinek NINCS cascoja. Ha lizingelt, biztos van. Ha nem, és mondjuk 3 évesnél öregebb, inkább biztos hogy nincs.
Szóval törvényi előírás nincs, csak az esetleges pillanatnyi értéket jelenleg tükröző tulajdoni hányad megjelenítésének javallata.
Amely elv szerintem nem mond túl sokat, mert pl. hiába ugyanakkora két tökegyforma nagyságú és elrendezésű lakás tulajdoni hányada ugyanabban a házban, emelet és fekvés alapján eltérő lehet az értéke, mégsem mozdítjuk el a tulajdoni hányadot. További példa, hogy egy garázsrészt, legalábbis itt a környéken, négyzetméterre vetítve jobban ki lehet adni, mint egy lakást, tehát a piaci értéke egységre vetítve jobb. Ráadásul a garázst nem lehet úgy leamortizálni, mint egy lakást:)))
Amúgy a teremgarázsban lévő hely nem osztatlan közös, hanem külön tulajdon, annak az x tulajdonosnak a tulajdona, 1/x egyenlő arányban.
ps: csak kérdezek, nem vitatkozom, mert saccra 1000-szer nagyobb a tapasztalatod ebben az ügyben, csak én egy kezdő társasházban lakó vagyok, és szeretném tudni, miként működnek a dolgok, valamint nem szeretném, ha akár a közös képviselő, akár tulajdonostársak rámtukmálnának bármit is, ami nem törvényi előírás:)))
Egy falakkal határolt, ajtóval zárható külön tulajdonba tartozó gépkocsitároló értéke lényegesen nagyobb, mint egy osztatlan közösben a számodra kijelölt, zárhatatlan, idegenektől védhetetlen beálló értéke. Véleményem szerint ennek az értékbeli eltérésnek nem csak a vételárben kell megjelennie, hanem az adott beállóhoz rendelt közös tulajdoni részben is, ami a későbbiekben meghatározó a járulékos (közös) költségekben.
Tévhit, hogy a közös képviselet díjának elszámolása a közös képviselő ügye.
28. § A közgyűlés határoz: b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
Miután s közgyűlés döntött a díjazásról, a megállapított képviseleti díjat az SZMSZ-ben az erre a költségnemre megállapítitt módon kell a tulajdonosok között felosztani, vagyis az előbb említett 24. § (2) a)-nak megfelelően.
Igen, engedi, méghozzá pontosan leírja, hogyan lehet eltérni: 24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait,
Éppen így számolták ki , kivéve a közös képviselet díját, mert az a kk ügye, hogy számol-e a garázsra/tárolókra külön képviseleti díjat. A miénk nem számol.
Az előzetes havi díj itt így is épp a duplája másik 2 , hasonló adottságú, családunkban lévő kocsibeállóénak.
Szia! Gyanítom, hogy a többségnek van cascója így a dupla biztosítás felesleges, hacsak a biztosító nem fizet duplán. :-)
Hasonló a lakások ügye, ahol viszont -tekintve, hogy az épületszerkezetek a ház biztosítsásában benne vannak- csak az ingóságra elég biztosítást kötni.
3.§. (3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
A szervezeti-működési szabályzat
13. § (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
Csak kontár vagyok, de a fentiek szerint úgy gondolom, a 3§(3) engedi a tulajdoni hányadtól való eltérő közös költséget. Mit értesz "értékarányoson"?
Más a helyzet, ha egy tulajdonos szeretné a meglévő lakásához csatolni a közös egy részét. Abban az esetben egy-egy hiányzó aláírás bírósági határozattal is pótolható. 2003. évi CXXXIII 25. § Ebben az esetben sem veheti meg a tul.társ a padlásteret, csak a beépítés. ill. ráépítls jogát szerezheti meg. Nem biztos, hogy meggyőzhető lenne a bíróság, hogy egyetlen tulajdonos a lakását szeretné bővíteni egy 100 lakásos ház teljes padlásterének beépítésével. Bár ez sem kizárt, ha első lépésben egyetlen hatalmas báltermet hoz létre magának. :D
Merta társasházi törvény nem teszi lehetővé a közös költség diszkriminatív módon történő flosztását. Márpedig az, hogy a gépkocsibeállók közös költsége fele vagy harmadáa a lásosra megállapított mértéknek, vagy az üzlet fizessen duplát, diszkriminatív intézkedésnek számít. Ezért kell már az AO-ban értékarányosan felosztani a lakásokhoz, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyuségekhez a közöst.
Ebből - számomra - az adódik, hogy addig míg a folyamat legvégén szükséges 100%-os tulajdoni hányad aláírás szükségességét el nem törlik, addig max a 10-12 lakásos házikók tudják ezt megoldani. Még a 80% is macerás sok esetben...
Utolsó kérdésem ebben az lenne az ügyben, hogy változik vmit a kép, ha a mostani felső lakó veszi meg a felette lévő tetőteret?
Így ugye nincs új albetét, csak egy meglévő mérete változik, de - az általad leírtakból úgy értelmezem - hogy mivel itt is van tulajdoni hányad változás, itt is 100% kell. Tehát ez is akkor bukó.
Én is így gondoltam a költségnemet. Ezért nem értem, mért ne lehetne a garázsnak egy olyan díja, ami magában foglalja a takarítást, világítást, közös képviseltet, szóvel közös költség úgy egyben:))))
Költségnemek: vízdíj, áramdíj, szemétszállítás, takarítás, képviselet díja, ... A felosztás módja pedig lehet tulajdoni hányad, nm, lakások száma szerint, személyek száma szerint, ...
"Ilyen esetben meg kell határozni a költségnemet és a fizetés módját." Itt milyen értelemben használatos a "költségnem"? Nem értem.
A gkocsi külön modul a biztosításban, azaz kiszámolható, hogy 1 kocsira mennyi bizt díj jut. (Valóban magas, mert egy lopás valószínűsége még mindig nagyobb mint egy hurrikáné.)
Most is a Polgármesteri hivatal bonyolítja a téli fűtéskiegészítéssel járó adminisztráciot. A jelenlegi támogatási rendszer lényegesen kisebb ügyfélkört érint, hisz csak a 40-42 ezr Ft/fő jövedelem alatt kérhetnek támogatást. Most sem igényel minden rászoruló támogatást. Sokan nem is tudnak a lehetőségről. Ha még többet kell sorbaállni, még bonyolultabb lesz az ügyintézés, ennél is kevesebben fognak megbírkózni a feladattal. Ez tiszta haszon lesz az Államkasszában, hisz ott marad a fel nem vett támogatás. Szintén sokan lesznek, akik nem is szereznek tudomást a támogatási rendszerreől, csak keservesen kinyögik a majdnem dupla számlát... vagy már nem lesznek képesek kinyögni.
Bízzunk benne, hogy nem havonta, hanem évente egyszer kell a támogatásra az igényt, és a hozzá kapcsolódó jövedelemigazolásokat benyújtani. Még így is képtelenségnek tartom, hogy szegény ügyfélszolgálatosok megbírkózzanak a feladattal.
Egyáltalán nem jó ez így. Ha az AO aláírásra kerül, a későbbiekben már borzasztó nehéz vé költséges is változtatni rajta. AZ AO aláírása előtt érdemes tisztázni, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez - főként az osztatlan közösben maradó gépkocsibeállókhoz - milyen szórzóval rendeltek az közösből. Nagyon jól látod, hogy nem azonos az értéke a kizárólagos külön tulajdon - fallal leválasztott, ajtóval zárható - helyiségek értékével. A másik észrevételem: a 2003. évi CXXXIII törvény hatályba lépése óta nem az AO-ban kell szabályozni a közös költség fizetésének módját. A törvény részletesen és pontosan leírja, hogy erről a kérdésről sz SZMSZ-ben kell rendelkezni, amennyiben nem tulajdoni hányad arányában fizetendő a közös költség. Ilyen esetben meg kell határozni a költségnemet és a fizetés módját. Véleményem szerint a gépkocsibeálló közös költsége nem költségnem, tehát nem az SZMSZ-ben kell meghatározni az erre vonatkozó fizetési módot, hanem az egy speci közös-külön tulajdon, amihez más szorzóval kell a közösből hozzárendelni, és ennek megfelelően arányosan kisebb lesz a fizetendő közös költség is. A biztosítási díj felosztásával sem értek egyet, hacsak nem külön tétel benne a gépkocsik biztosítása. (nem tudok róla, hogy jelenleg bármelyik komplex társasháti biztosításban ilyen modul lenne, de ettől még nem kizárt, hogy már van.) Nem aggélyoskodsz feleslegesen, úgyhogy hangoztasd a véleményedet bátran. Kérj választ a tisztázatlan kérdésekre, és csak akkor írd alá az AO-t, ha mindenre megnyugtató választ kaptál.
Hát az elég érdekes lenne, ha- az egyébként helyenként 20%-os leépítés előtt álló- polgármesteri hivatalokat bíznák meg annak lebonyolításával, hogy minden hónapban emberek ezrei, sőt tízezrei menjenek be hozzájuk, hogy bemutatva a jövedelem papírjukat, tőlük kérjék a gázártámogatást.:-))) Ez elég vicces lenne!
A beépítés vagy a ráépítés jogát kaphatják meg a beruházók, és a használatbavételi engedély kiadását követően jegyezhető be tulajdonjog az új lakásokra, de csak az új lakásra, és soha nem a tetőtérre. A tetőtérbeépítés főbb lépései: A közgyűlés határozatban dönt a tetőtér beépítéséről, ráépítésről. Önálló albetétbe emelik ki a beépítendő részt, és ezt a határozatot a Földhivatalnál bejegyeztetik. Ennek az a lényege, hogy a már létező lakásokhoz tartozó közös tulajdoni rész aránya változatlan marad, mert közös tulajdonban van a kijelölt albetét. Mivel az önálló albetét közös tulajdonban marad, elég a 2/3-os hozzájárulás, és ez a tény az inyt-ba bejegyezhető. 4/5-ös többséggel alapít a társasház elidegenítési jogot. Ez most sem azt jelenti, hogy magát a tetőteret kapja meg a beruházó. Mindössze annyit jelent, hogy építkezhet, és a felépülő lakások tulajdonjogát szerezheti majd meg, ha a feltételeket teljesíti. Ezt a határozatot is be kell jegyeztetni. A tetőtér még mindig a társasházé. Az utolsó lépés a feketeleves! Hiába van legalább 2/3-os határozat az önálló albetét kialakításáról, hiába alapított 4/5-ös többséággel elidegenítési jogot a Társasház, ha a használatbavételi engedély kiadása után az összes tulajdonos, és feljegyzett joggal rendelkező személy nem járul hozzá az új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzéséhez, akkor azt nem jegyzik be. Ebben a lépésben változik meg minden az Alapító okiratban, és ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban. Az új alapítóban az eddig tetőtérként jelölt rész most közös tulajdonba tartozó köztes födémmé minősül át, és közös tulajdonban marad. Megszűnik részben vagy egészben a padlástér, vagy egy szinttel feljebb alakul ki új padlástér. Létrejönnek az új albetétek (lakások), ezeknek a tulajdonjogát kapják meg az új tulajdonosok. Azért van szükség minden tulajdonos, és bejegyzett joggal rendelkező írásos nyilatkozatára, mert ebben a lépésben változik meg minden egyes tulajdoni lapon a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, és ebben a lépésben módosul a közös tulajdonba tartozó épületrészek berendezések felsorolása is.
Élő példa egy ismerősöm, aki 6 éve közgyűlési határozattal ajándékba kapott meg egy tetőteret. Ezt szépen be is építette. Új tetőt is épített a lakása fölé a korábbi roskadozó helyett. Mire megkapta a használatbavételit, az egyik lakásnak új tulajdonosa lett, aki nem írja alá a hozzájárulást a bejegyzéshez. Így az ismerősömnek 6 éve van egy saját pénzén épített lakása, amire a mai napig sem jegyezték be a tulajdonjogát. Nem tudja hivatalosan eladni, nem vehet fel rá jelzáloghitelt, ... Ráadásul arról sem álmodozhat, hogy 10 év után bejegyeztethetné a tulajdonszerzést elbirtoklás címén, mert Társasházi közös tulajdon esetében nem létezik elbirtoklás.
A beruházónak megéri milliókat adni a beépítés vagy ráépítés jogáért, viszont nem mindegyik érzi kötelességének végigvinni a tulajdonszerzési procedúrát. Ennek következménye, hogy számtalan olyan tetőtéri lakás van, aminek évek óta rendezetlen a tulajdonjoga.
"az annak idején (ki tudja miért) nem megvásárolt maradék pici padlásrészt szeretném most megvenni," Annak idején sem volt megvásárolható a padlástér, ezért szerezhetted meg a tulajdonjogot csak a lakásodra. Most sem szerezheted meg a padlástér tulajdonjogát, csak ha újabb területre építhetsz rá, akkor a ráépített érték tulajdonjogát szerzed meg. Most is ugyanaz a jogszabály van érvényben. Hiába adja el neked papíron a ház a maradék padlásteret, hiába találsz ügyvédet, aki ezt papíron is elrendezi, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnél fennakad az ügy a rostán, és nem lesz tied továbbra sem a padlástér tulajdonjoga. Praktikusabb megoldás az SZMSZ-be foglalt kizárólagos használati jog.
Csak jelzem az is problema pl. egyedi futes eseten, ha a tamogatasra jogosult csak lako es nem tulajdonos, kozos futes eseten ez a helyzet meg ujabb "bonyolito" faktor. Mintahogy a sarki egyeni vallakozo cipeszt sem kerdeztek meg mi a velemenye az elektronikus adobevallasrol, engem azert nem lepett meg, hogy nem jott "kerdoiv"...
Mindenestre abbol ami kiszivargott nem tudni hogyan gondoljak a vegrehajtast, de nyilvantartas szinten, vagy eleve olyan softverrel dolgozol ami letudja kezelni ezt a felosztast is, vagy egy ujabb sheet a tablazat kezeloben.
Szamomra a logikus az lenne ha a szolgaltatot kiktatnak ebbol a jatekbol, nehezen tudom elkepzelni, hogy pl. a viznel hasznalt almero/fomero rendszerben havonta "oraallas" bejelentes - melyik lakora mennyi fogyasztas es kedvezmeny jut -, nem beszelve arrol, hogy a jovedelem es a raszorultsag dinamikusan valtozhat barmikor.
Ha jol vettem ki a hirekbol az onkormanyzat kezebe tennek a bonyolitast/ellenorzest ebbol kovetkezoleg az lenne az egyszeru megoldas ha a visszateritest is ok rendeznek szvsz felesleges a szolgaltatot es/vagy a szolgaltato ugyviteli rendszeret is "belekeverni". Pl. minden lako/tulajdonos kap egy fizetesi eloirast (bizonylatot) havonta, ahol gaz/m3-ben kivan fejezve a rajuto resz akkor eltud jarni az onkormanyzatnal.
köszi, ezekkel tisztában vagyok, egy tetőtéri lakásban lakom és az annak idején (ki tudja miért) nem megvásárolt maradék pici padlásrészt szeretném most megvenni, amihez rajtam kívül nincs senkinek hozzájutása. a ház már döntött, a határozat a kezemben, az alapító módosítás épp ahhoz kell, hogy ki kell venni a közös tulajdonból és nekem eladni.
tehát még egyszer:
sziasztok,
segítségre lenne szükségem!
tudnátok olyan ügyvédet javasolni (pesten), aki olcsó és korrekt, és foglalkozik társasházi ügyekkel? a társasháztól megveszek egy ici-pici padlásrészt és úgy szól a határozat, hogy a kapcsolódó alapító módosítást is én fizetem, meg persze az adásvétel jogi költségeit is.
