Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Persze, mert saját magam járművében okozott kárt nem fizeti meg, hiába egy másik biztosított vezette a kocsit, ugyanis a biztosítás járműre szól, és nem személyre.
1.060.000 Ft. kell megfizetnie. Illetve az esetleges egyéb költségeket, ami már nehezben számolható. Ez attól függ, hogy pl. a gumiabroncs memmyore volt kopott, mert az eredeti álapotot kell visszaállítani, ami a baleset előtt volt. Nyilván nem megy a bontóba egy kopott abroncsért, hanem az akkori értéket kell, hogy megfizesse.
A kérdés, hogy ez az összeg mit takar pontosan, javítási költséget, és ezeket a jogalap nélküli gazdagodásokat figyelembe vette-e, ill a javítás által nőne a piaci értéke vagy sem, ill. csükkenne. Ugyanis, lehet, hogy egy új fényezéssel többet ér a kocsi, ugyan így egy új gumival is. Kérdés mit számolt a szakértő, amortizálással, avagy pl. egy új gumi árával.
Az autó az én tulajdonomban van, amit használatra odaadtam egy családtagomnak, aki az én tudtom és beleegyezésem nélkül átadta a volánt egy harmadik személynek, aki a kárt okozta. A kárszakértői vélemény szerint, az autó baleset előtti piaci ára 2.300.000 Ft körül volt. A benne keletkezett kár, 1.060.000 Ft. A törlesztés hátralévő összege 2.500.000 Ft (amennyiben egy összegben fizetnék). Namár most ezt az autót jelenleg - több kereskedő megnézte - max. 800.000 Ft-ért tudnám eladni. Tehát, ha kifizetik nekem a kár értékét, értékesítem az autót ezen az áron, akkor több, mint 700.000 Ft-ot bukok, ami véleményem szerint kicsit sok... Mert ha 2-300.000 Ft-ról lenne szó, azt mondom, oké valahogy kinyögöm, csak legyen lezárva a dolog.
Írtad, hogy a káresemény előtti értéket kell visszaállítania a károkozónak. De akkor nem a kár összegét kéne kifizetnie, hanem azt a különbözetet, ami a kocsi jelenlegi értéke és a baleset előtti értéke között van, ha jól értelmezem.
Na mindegy, köszi a segítségeket, próbálok egyezkedni velük, aztán majd meglátjuk mi lesz.
Modesztinusszal értek egyet, de igyekszem egy kicsit megcsócsálni, már ha jól látom a helyzetet.
Apró részletkérdés, hogy kié az autó? Ugyanis te másnak átengedted ingyenes használatra (haszonkölcsön), így elviekben felelős a kárért. Persze kérdés, hogy átengedhetheted-e?
Te megvetted az autót hitelre, ezzel az összeggel tartozol a banknak, függetlenül attól, hogy az autó éppen mennyit ér. Tehát amikor kihozod a szalonból, már nem éri a vadonatújárát, a tartozásod mégsem csökken, hiszen az nem az autó értékét követi. Ahhoz semmi köze. Na most ő erről nem tehte, ilyen kárt nem okozott, neki legfeljebb a kárpillanata előtti értéket kell megfizetnie, hiszen az eredeti állapotot kell visszaállítani, és nem az újkorit. Arról ő nem tehet, hogy ezen hitel van.
Egy olyan károkozónak, aki most, hosszas per nélkül hajlandó megfizetni a kárt, örülni kell, nem pedig olyasmit követelni tőle, aminek a megfizetésére nem köteles.
A szitu a következő lenne, amire várok néhány javaslatot.
2005-ben vettem egy új autót hitelre, amit azóta rendszeresen törlesztek. Egy hónappal ezelőtt ezt az autót kölcsönadtam öcsémnek, aki elment a haverjaihoz. Öcsém átadta a volánt az egyik srácnak, aki totálkárosra törte az autót. Egy árokba mentek bele, másnak kárt nem okoztak, csak az én autómban, Casco nem volt rajta. Ketten ültek benne, a kocsi a jobb oldalán tört össze olyannyira, hogy kárszakértői vélemény szerint "gazdaságosan nem javítható". A srác, aki vezetett elismerte a hibáját, a kárszakértő 1,06 millió forintos kárt állapított meg. A srác, aki összetörte ezt az összeget hajlandó kifizetni. Feltettem netre az autót eladásra, de 1-1,1 milliónál többet nem kaphatok érte, mert olyannyira összetört. A hitel, ami még hátravan, ha egy összegben kifizetném a banknak, 2,5 millió Ft lenne. Van vmi ötletetek, vagy tapasztalatotok ilyen üggyel kapcsolatban, hogy érdemes-e perre vinni az ügyet? Mert szerintük nem a srác a hibás, hanem megosztott a felelősség, és örüljek annak, ha ezt kifizetik. És hát ugye 1 állítás áll szemben 1 másikkal. Dehát, ha kárt okozok vkinek saját hibámból, akkor a teljes kárt kell kifizetnem, nem? Mert ha ebbe belemegyek, akkor ugye bukok kb. 3-400 ezer forintot, és ugyanúgy ott állok autó és pénz nélkül. Szóval nem tudom érdemes-e feljelenteni, mert ha a bíróság is ezt a kárösszeget állapítja meg nekik, akkor ugyanitt vagyok, de buktam még 500 ezret a perre meg az ügyvédekre, és hosszú évekbe is telhet az ügy... Szerintetek mi lenne a megfelelő megoldás?
Nem olvastam ki az ellenkezőjét. De ez olyan eset, mint hogy a 24 óra 00 perc az a nap utolsó időpontja vagy a következő nap első időpontja.
Tulajdonképpen a bírói gyakorlattal sem lenne semmi probléma, mert ez definició kérdése. Csak ezt tudatosítani kell az emberekben, hogy ne is higgyék, hogy a biztosító fizetni fog.
Mint például akkor is, ha felgyújtják a szomszéd autóját és attól a mi kocsink is kiég. Akkor sem fizet a kötelező.
De igen, a pervesztest kötelezik a nyertes perköltségeinek megfizetésére is.
(Az igaz, hogy a bíróságok az ügyvédi munkadíjat illetően a múlt században élnek, és nem nagyon hajlandóak néhány tízezres összegnél nagyobbat elismerni indokoltnak.)
Köszönöm, lehet pereskednem kell majd, az ügyvédi költségeimet ugye nem fogja a biztosító megtéríteni?
Amióta mopedautókkal furikázunk, elég sok esetben kerülünk összetűzésbe a rendőrökkel. Már van 2 bírósági végzésem, amiben megszüntették a feljelentés miatt indult szabálysértési eljárásokat, az egyikben feketén fehéren le is írta a bíró, hogy a járművünk megfelel a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó feltételeknek (350 kg üres tömeg, 45 km/h tervezési végsebesség, 4 kW teljesítményű diesel motor), és az is benne van a végzésben, hogy ilyen jármű nem lehet személygépkocsi. Amióta ezt lobogtatom az igazoltatásnál, még mindig elengedtek szó nélkül, de egy másik megyében egy márkatárstól még a járgányt is lefoglalták. Igaz Ők ketten ültek benne, de a KRESZ-ben úgy van írva, hogy segédmotoros kerékpáron tilos utast vinni, azt nem tiltja, hogy a két személy szállítására kialakított utasterű segédmotoros járműben ketten üljenek. A totalcaron már régebben valaki feltette ezt a kérdést, és ott is azt írta a jogász, hogy ha gyárilag két üléses az utastér, akkor lehet benne ketten is utazni.
Ezért nem kértem az új tréler teljes árának a kifizetését, "csak" a 75%-át. Az új semmivel sem lesz jobb mint a régi, hiszen alig használtuk, mindössze egy portugáliai EB-re és néhány hazai versenyre szállítottunk rajta sárkányrepülőt.
A kérdés végül is az lenne, hogy a beszerzési árból kell kiszámítani a káresemény időpontjában képviselt értéket, vagy pedig az újra legyártás költségét kell figyelembe venni?
A trailer tűzihorganyzott volt, és két év alatt duplájára emelkedett a tüzihorganyzás költsége, és a rezsióradíjak is jelentősen emelkedtek. Tehát képtelenség az eredeti áron újra legyártani.
Igényt tarthatok-e kártérítésre azért, mert meghiúsult a sárkányrepülő hazaszállítása a baleset miatt, ezért bérelnem kellett egy másik trailert, és újra el kellett utaznom. Nem kis távolságról van szó, kb 1000 km-t kellett pluszban autóznom. Mivel a saját kocsimmal mentem, ezért a második útről nincs számla.
Tehát ha mondjuk valaki az Istenhegyi úton rosszul húzza be a kéziféket, és az autója legurul a Böszörményi útig, ahol egy villamos, két busz és három személyautó töri magát miatta össze totálkárra, akkor az fizetheit a százmilliós számlát?
Tudom, hogy a biztosítási vita érdekesebb jogásztéma, de megkérdeznélek téged külön is, hogy mi a véleményed a tilosban járó autós gumijának a kiszúrásáról, ami természetesen nem direkt történik, hanem egy megfelelően odakészített szúróeszközzel, amin az autós szabad akaratából, szabályszegő magatartása közben halad át. Van-e különbség, ha ez egy elzárt magánterület, közforgalom elől el nem zárt magánterület, közterület ami egyébként nem járműforgalom számára készül (virágágyás, buszmegálló, stb).
Lehetne készíteni olyan eszközt, ami csak egy bizonyos súly felett lép működésbe, tehát gyalogosokra, kerékpárosokra nem veszélyes, csak mondjuk 150 kg felett süllyedne be a keret, engedné rá a szúróeszközre a gumikereket. Jogszerű lenne-e egy ilyen alkalmazása?
Volt itt linkelve egy video, amin láthattuk, hogy egy földből kiemelkedő bunkó törte össze a felette engedély nélkül elhaladó autót, nem is veszélytelenül. Nos, ha az jogszerű, akkor az én javaslatom miért ne lenne az? És mennyivel esztétikusabb lenne egy ilyen, útszegélybe épített rendszer, mint a parkolásgátló cölöpök! És nem kellene ezt titokban tartani, ki lehet táblázni, feltűnő színüre készíteni, hogy aki mégis megpróbálja, az magára vessen!
Válasszuk külön két dolgot. A károkozó felelőssége természetesen fennáll. Nem is értem, honnan olvastad ki az ellenkezőjét. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás azonban nem a gépjármű tulajdonosa által okozott bármiféle kárért viselt felelősséget vállalja át - hanem csak a gépjármű mint veszélyes üzem működtetése körében keletkezett károkért. Ez vitathatatlan. Az teoretikusan kérdésessé tehető, hogy az álló motorú, várakozó jármű által okozott kár a veszélyes üzem működtetése körében lép-e fel - a bírói gyakorlat azonban ebben is egységes: nem tartozik oda.
Ügyvéded, bírón múlik az eset kimenetele. A kártérítés fő szabálya szerint ugyanis a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, amilyenben a károsodást megelőzően volt. A konkrét esetben szigorúan értelmezve ez azt jelentené, hogy adjanak neked egy ugyanolyan, 2 éves, ugyanannyi kilométert futott, üzembehelyezett speciális trélert. Ez nyilván nem lehetséges. Ha viszont újat kell készíttetni, akkor az nem ugyanolyan lesz, hanem jobb - ha másért nem, a kora, a használatlansága miatt. S ez az, amire a biztosító ügyvédje azt mondhatja, hogy amennyiben ők a teljes árat kifizetik, akkor a te vagyonod nő - ez pedig a káronszerzés tilalmába ütközik. Kérdés, hogy ezzel szemben meg lehet-e győzni a bíróságot arról, hogy mivel nem értékesíteni kívánod a trélert, hanem használni, a helyzeted megítélése szempontjából közömbös a potenciális vételára.
Ez olyan, mintha időzített bombával elkövetett gyilkosság nem lenne gyilkosság. Hiszen az elkövető nem volt ott abban a pillanatban. De az a cselekmény, illetve mulasztás, ami a kárhoz vezetett, a kézifék nem behúzása, még abban a pillanatban történt, amikor a vezető még benne ült.
Küzdök én is egy biztosítóval (KÖBE). Egy kamion keresztülment a speciális sárkányrepülő szállító tréleremen, ami totálkáros lett. A trailer 2 éves volt, a biztosító a kárkori értékét 128e Ft-ban állapította meg. Az újbóli legyártása ugyanott, ahol eredetileg készült, 180e Ft-ba fog kerülni, + az üzembehelyezés 35e Ft. A 128e ft-ból még levonták a maradványértéket, ami 28e Ft szerintük, és mindössze 100e-t fizetnének. Ezt nem fogadtam el, kértem hogy legalább az új utánfutó árának a 75%-át fizessék ki, a roncsra meg nem tartok igényt, mert a gyártó szerint semmit sem lehet belőle felhasználni. Esetleg az alvázszámot lehetne átütni az új futóba, és akkor megúsznánk az üzembehelyezés költségét, de lehet ez nem lenne törvényes.
A KÖBE csak annyit válaszolt, hogy tudomásul vették hogy nem fogadom el az ajánlatukat, és küldjem el nekik a trailer eredeti számláját. Pontosan nem emlékszem az árra, kb. 150e Ft-ot kért érte a gyártó, de már akkor is azt mondta, hogy ennyiért mégegyszer nem csinálná meg, mert valamit elszámolt amikor az árban megegyeztünk.
A kérdésem az lenne, számít-e hogy mennyiért vettem a futót, vagy az alapján kell fizetnie a biztosítónak, hogy most mennyiért tudok egy ugyanolyat venni?
A futó tulajdonosa a kft-m volt, nehéz lenne elhitetni velük, hogy nem találjuk a számlát.
Fejből nem. :) A számmemóriám egyébként is csapnivaló. (Tudod, mi még névvel hivatkoztuk a törvényeket. :)) A jogtár meg nincs kéznél. Hétfőn utánanézek.
"A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás viszont csak az ilyen jellegű károkra nyújt fedezetet."
A veszélyes üzem üzemeltetése?
Egyébiránt nem teljesen értek egyet, hogy ilyen szűkítő értelmezést alkalmaznak. Igza csak a jogalap a kérdés, az eredmény nagyjából ugyan az. Tudsz erre BH-t?
A töretlen bírói gyakorlat a parkoló személygépjárművel okozott károkra nem alkalmazza a veszélyes üzem működtetőjének felelősségére vonatkozó szabályokat- pláne, ha nem is ül benne senki. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás viszont csak az ilyen jellegű károkra nyújt fedezetet.
A konkrét esetben azt kell perelni a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályai szerint, aki nem húzta be azt a kéziféket.
Mivel nem deliktuális felelőségről van szó (úgymond "bűnöségi") így minden esetben a a jármű tulajdonosa felel, illetve a biztosítója, függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet.. Függetlenül attól vezették a a járművet. Korrekt értelmezés esetén a biiztosítónak vállani kéne szerintem a felelősséget, és nem kéne az ügyfélra hárítani.
"amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak."
A kizáró felsorolásban pedig nem szerepel (pl. bizonyos üzemi balesetek, ittas vezetés egyes esetei)
Gondolom, ha már a biztosítójánál volt az ügy, és az nem azzal védekezett, hogy nemis az ügyfele okozta a kárt, akkor az illető elismerte. Ezt utólag letagadni nem könnyű. Szerintem per sem lesz belőle - hacsak nem akar a károkozó perköltséget is fizetni.
nem ült benne. akkor előbb beszélek vele, aztán per... de megnyerhető az ilyen? készséges volt, elismerte, hogy ő okozta meg minden, de van reális esélyem, ha nem akar beszállni a javíttatásba?
Szvsz ha benne ult a vezeto akkor kozlekedett, tehat a kotelezo fizet, ha nem ult benne a vezeto, akkor nem kozlekedett, akkor csak polgari per. (de ez csak egy Kovacs Kazmeron nevelkedett perfekt laikus velemenye :-) )
Szabályosan parkoló autónkba belefutott egy álló motorú, kézifék berhúzás nélküli autó. Vezetője elismerte a kárpapíron a felelősségét. Ma jött egy levél a biztosítójától (MÁV), hogy nem üzemszerű volt a káreset, ezért nem fizetnek.
