Tudtommal az összes (polisztirol) ragasztóhab és az összes szerelőhab alacsony dagadású. A megszilárdult hab jó hőszigetelő és jó légzáró tulajdonságú. Közülük a zárt cellás habok ráadásul még nem is szívják magukba a nedvességet és még párazárók is.
Csak az olcsó purhabok dagadnak nagyon meg, eközben szétfeszítenek mindent, ráadásul a légzáró és hőszigetelő képességük kb nulla.
A fal és a hőszigetelés közötti légrésben kialakuló kéményhatásnak alul szívóereje van, a rés hideg levegőt próbál beszívni
- az indítósín és a felső hőszigetelés alja közötti résen át
- az indatósín és a házfal közötti résen át
- az indítósínen lévő lyukakon át.
Ezt a beszívási lehetőséget kellene megakadályoznod.
"ha az XPSt teljesen feltoljuk az indítósínre"
Az első XPS táblát alulról jó erősen neki lesz nyomva az indítósínek, amitől a rés nem lesz légmentsen zárt, de legalább féligszarul le lesz zárva. A második tábla már csak félig olyan erősen lesz nekinyomva alulról, a harmadik meg már sehogyse, mert így nem lehet haladni.
Vagy mindegyik lapot jó erősen kiékelsz alulról, hogy feszüljön felfelé másnapig, amíg meg nem köt a ragasztó... és így húsz ezer forintnyi erőlködéssel megspórolhatsz két ezer forintnyi tömítő habot.
A hőszigetelésben ne maradjon légrés. Én kitölteném az a rést pl valamilyen alacsony dagadású, zárt cellás tömítő/ragasztó habbal.
"az is potenciális szivárgási zóna, nem?"
Ha a hőszigetelő mester a nagy eszével hagyott egy huzatos légrést a hőszigetelés és a fal között ("pogácsás" ragasztás, alul+felül nyitva), annak huzatát minden lehetséges módon akadályoznod kell, mert akár több tízezer forinttal is növelheti az éves fűtésszámládat. A légrésben kialakuló kéményhatás alul (pl az indítósín környékén) folyamatosan szívja rá a házfalra a fagyos levegőt, felül meg tolja kifelé a külvilágba a házfal által felmelegített levegőt.
Ez egy háromszögű szivacs csík, az egyik oldala öntapadósan ragad. Én feketét vennék, valószínűleg sokkal tovább bírja az UV sugarakat, mint a többi szín.
volt egy kis beázásom az erkélynél,felmentem a padlásra,ott látom,hogy ahol a vápalemez van,ott befújta a havat a szép,kb tenyérnyi-fél tenyérnyi kis kupacok voltak az üveggyapoton is.Hogy lehet megakadályozni,hogy a vápánál ne fújja be a havat a szél?
- alá kerülne most a földszint alatti rétegbe is merülten XPS, lábazati vakolattal
Kérdés, hogy a fenti és lenti 2 különálló szigetelő réteg közötti résbe (ahol kb az indítósín van) szokás bármivel tömíteni? Mert ha itt marad valamifajta "dilatáció", az is potenciális szivárgási zóna, nem?
Vagy ilyenkor az másodiknak felvitt elem esetén rávakolnak, eltüntetve a hézagot, összeengedve a 2 elemet (fenti-lenti réteg)?
A szoba felső szigetelése marad az általad javasolt, födémen (padlástérben) való üveggyapot leterítés, belülről a mennyezetre nem teszek semmit. Falakra se megy egyenlőre belülről semmi. Alulra a betonra az előzőleg említett rétegrend.
A #96561 bejegyzésemben írt páraáteresztő fóliázás az üveggyapot alá és fölé működhet-e?
"elsősorban a kissé "komfortosabb" érzet a cél, ahol nem "húz" annyira a fal, a talaj és a mennyezet."
Próbaképpen fűtsd fel a levegőt 26 fokra és szólj, ha akkor is húz a fal.
Belső hőszigetelés esetén minden milliméterrel növekszik a párakicsapódás (fal vizesedés) veszélye/valószínűsége. 1 centi egyszerű/olcsó belső hőszigetelés (a padlón pl vastag szőnyeg) a legtöbb fal/födém típusnál még nem okoz vizesedést, viszont a belső falfelület negatív hősugárzását érezhetően enyhíti. Egy bizonyos vastagság felett viszont a fal már annyira kevés hőt kap a lakástól, hogy muszáj a lakáslevegő páráját tökéletsesn elzárni a hideg pontoktól, erre viszont olcsó megoldásokkal nem vagy képes, sőt a drága megoldásokat is el fogod cseszni. Nem véletlenül hőszigetelünk szinte midig KÍVÜLRŐL.
"Viszont az üveggyapotot nem járja át a padlástérben esetlegesen a pára, ami viszont rontja a szigetelési képességét?"
Szerencsére átjárja a pára, azért tudja átjárni, mert a külső oldalán nincs semmi ami akadályozná a pára kilépését a külvilág felé, ezért a lakásból távozó pára útját semmi sem akadályozza. Ha viszont hőszigetelést a mennezet alá tennéd, akkor lenne óriási baj, mert akkor a gyapoton simán átmenő párát nem engedné tovább a mennyezet párafékezése, így készül a vizes hőszigetelés és a penészes mennyezet/fal a hülyén kivitelezett belső hőszigetelés által.
A betonon (mármint a födémen gerenda és béléstest) néhány cm vastag salak van. A padlás szellőzik, mert a tető csak maga a gerendázat és a cseréphéj, más semmi. Viszont én is gondoltam páraáteresztő fóliára a salak és a gyapot közé (hogy nem koszosodjon annyira a gyapot a salaktól és felhasználható legyen esetlegesen máshol felszedés után), illetve a tetejére, (szintén azért, hogy a por-kosz ne üllepedjen rá). Viszont a pára tudjon távozni a gyapotból. Nem tudom, hogy ez mennyire működhet.
Nekem a gyapoton páraáteresztő van, főleg esztétika, de volt, hogy csöppent be víz és szépen ott marad rajta csepp formájában, persze csak ha kevés a víz. Annak idején olvastam itt, hogy nem kell a tetejére semmi, de én tettem rá - szigorúan áteresztőt csak!
Az a jó, ha átjárja a pára, azaz, ha fent tud távozni. Ha benne marad, az nem jó. Jól szellőző padlás esetén nincs gond, ha felülről a betonra guritod a gyapotot. A gond akkor van, ha párazárót raksz a gyapotra felülről és/vagy nem szellőzik a padlás. A gyapot alá nem tudom, mi kell, lehet, hogy semmi - nálam csak beton van a gyapot alatt - majd az okosak megmondják.
Nem is igazán a megtérülés érdekel, elsősorban a kissé "komfortosabb" érzet a cél, ahol nem "húz" annyira a fal, a talaj és a mennyezet. Van egy kisebb keret, amit erre szánnék, ha nem térül meg fűtésköltségben 1-2-3 téli szezon alatt, nem dőlök a kardomba:)
Az alsó beton fedését meg kell oldani, mert onnan süt a hideg, még lábbeliben is. A falazatra való megoldások kihagyhatók, a födémre való gyapot végülis jó lehet. Viszont az üveggyapotot nem járja át a padlástérben esetlegesen a pára, ami viszont rontja a szigetelési képességét? Én még - ha találok elfogadható áron - a bontott 10 cm-es szendvicspanelben is gondolkodtam, amit ha szintén "ledobálok" a födémre, az nem érzékeny annyira a párára, és esetleg ha nagyon muszáj, még rá is lehet lépni.
Kifejezetten a puha, tekercses üveggyapotra gondoltál?
"a szarufák körbecsomagolásával...blabla...de félek, hogy berothad a tartószerkezet és baj lesz."
Ha az alulról kerülgető fólia páraáteresztő anyagú, akkor szerintem nincs baj, hiszen ekkor a szarufa minden irányban tud száradni, ha esetleg egy pici vizet kapna a cserepezésen át.
"Hova és mennyi szigetelést érdemes tenni, hogy 1-2 télen át azért élhető legyen a szoba?"
Ha csak két fűtési szezonról van szó, akkor valószínűleg a legolcsóbb, ha felülről a födémre felülről ledobsz 10 centi üveggyapotot és ennyi. Ezen kívül egy év alatt megtérülő, a második évben már nyereséget hozó hőszigetelés nem létezik. tehát a hőszigetelés árát inkább extra fűtésre költsd, mert a két év alatt az extra fűtésre "elpazarolt" forint-mennyiség SOKKAL kevesebb, mint amit ennél komolyabb hőszigetelésre költenél.
Egyes idős emberek nem azért nem költenek komoly hőszigetelérte, mert hülyék, hanem éppen azért, mert okosak: tudják, hogy egy normális hőszigetelésnek legalább 8-15 év kell, hogy megtermelje az első forint hasznot, egy átlag magyar nyugdíjasnak viszont a legendásan szar állami egészségügy mellett csupán percei vannak hátra :)
Hasonló esetre a következőt javasoltam (asszem a passzívházas topicban):
- 20 centi vastag polisztirol lapok éleinek összeragasztásával készíts egy akkora egybefüggő lapot, ami minden irányban legalább 30-50 centivel nagyobb a padlásfeljárónál (ne feledd, hogy ezt a munkát fenn a padláson kell csinálni :)
- ezt tedd rá a padlásfeljáróra
- alulról rajzold körbe a habon nyílás sélét
- egy hosszú, keskeny és apró fogú rókafűrésszel (vagy forró vassal/dróttal) vágj a habba egy lyukat a vonal mentén, de úgy hogy a fűrész mindvégig ferdén kifelé álljon kb 30-40 fokban. A végeredmény egy olyan ferde oldalú polisztirol "dugó" lesz, ami pontosan illeszkedik saját polisztirol keretébe. Nem baj, ha a vágás görbe egy kicsit, az illesztési vonal mindaddig passzolni fog, amíg nem elforgatva próbálod visszatenni (nem árt, ha az alján bejelölöd a helyes irányt :)
Én az egészet párazáró anyagú XPS-ből csinálnám, hogy ne kelljen utólag még a párazárással is foglalkozni.
Ha fel akarsz menni a padlásra, egyszerűen felnyomod a dugót és oldalt csúsztatod.
Vigyázat, viharos időben (pl ajtó/ablak nyitáskor) a lakásban hirtelen megnövekedett szélnyomás kiemelheti a dugót a helyéről (tapasztalat), ezét vagy valamennyire lég-fékező ajtó is kell alá, vagy anyi súlyt tennék a tetejére, hogy azért még fel tudjam emelni :)
Fater szerzett valami PUR-szerű lemezt, vagy 15 cm vastagságút, aminek az éle lépcsősen volt bemarva, hogy ha kettőt egymást mellé teszel, jól illeszkedett. Két darabra és méretre vágta úgy, hogy a nyílás felénél összeérjen két darab, és összetolva minden irányban pár centivel nagyobb legyen, mint a nyílás. Így a padlás ajtó nyitásakor nem esik a fejére, és a lemezt csak kézzel fel kell nyomni és odébb rakni.
A kőzetgyapotot meg oldalról takard el deszkákkal.
Ti hogyan oldanátok meg ezt a padlásfeljáró lezárást?
Felül a gipszkarton fölött 20cm gyapot szigetelés van, kicsit látszik is.
Valami olyanban gondolkozom amit a véletlenül fel kell menni akkor ne hulljon a nyakamba a szigetelés ami a feljáró ajtón van.
Valami olyasmire gondoltam hogy egy a nyílásnál oldalalnként mondjuk 4-5cm-rel nagyobb vastagabb falemez közepére ragasztanék be 15-20cm hab szigetelést, a falapra a habszigetelés mellé körbe ragasztható ajtótömítőt tennék, és ezt a szerkezetet 4db menetes kallantyúval felszorítanám a nyiláshoz.
Üdv! Tanácsot kérnék :) Egy nem lakott lakás (nincs fűtésrendszer) egyik szobáját szeretném lakhatóvá, pontosabban télen fűthetővé tenni szigeteléssel lehetőleg úgy, hogy a fűtés költségében azért jelentkezzen. A szobának 2 külső és két belső fala van. A két külső fal és az egyik belső fal 30 cm gázbeton/szilikát, egy belső válaszfal pedig 20 cm tégla. Felül padlás betonfödémmel és salakkal, alul betonaljzat.
Hova és mennyi szigetelést érdemes tenni, hogy 1-2 télen át azért élhető legyen a szoba?
A külső szigetelés sajnos kizárt, a belsőt meg kevésbé gondolom megfelelőnek, legfeljebb kényszerűnek, ezért arra gondoltam, hogy csak az egy belső téglafalra kellene valami belső szigetelés (1-2 cm-es xps), alulra az aljzatkiegyenlítésre párazáró fólia, majd xps lap, erre laminált parketta, a mennyezetre meg belülről 8cm grafitos eps (ragasztva, behálózva, glettelve), vagy a födémre a padlás felől ugyanez az eps, osb lappal leterítve. Tulajdonképpen csak annyi, hogy a talaj, a födém és a vékonyabb falnál csökkenjen némileg a legdurvább hőveszteség.
Ez csak egy elképzelés, ami lehet, hogy inkább tévedés, ezért várok építő jellegű javaslatokat hozzáértőktől.
Vagyok a gondban, a keresővel itt nem jutottam dűlőre, tehát: A tetőteret beépítjük, a cserép alatti "sárga" páraáteresztő fólia rossz állapotban van. A teljes cserepezés, lécezés leszedése sajnos horribilis áron lenne(munkadíjra 10.000ft/nm árat kaptam = cserép le, lécezés szinte kuka, fólia kuka, fólia fel, egyszeresen átszellőztetett lécezés, cserép fel ), így erre egy megoldást , javaslatot kérnék. 1. körben arra gondoltam, hogy a szarufák körbecsomagolásával...blabla...de félek, hogy berothad a tartószerkezet és baj lesz. 2. kör: Cseréplécekkel 5cm távtartás a szarufák belső oldalán talpszelementől a taréjszelemenig, közöttük páraáteresztő fólia befeszítve, így lenne egy 5cm-es légrés a cserép és a fólia között ( most nincs,csak 3cm). Maradék 10cm beszigetelve, keresztben UW profil vagy 50*50-es stafni és gipszkarton távtartókkal +10cm szigetelés a hőhidak elkerülése végett.
Van erre valami megoldás, ami nem fáj nagyon, vagy törődjek bele a drága megoldásba?!?
