Köszönöm a kimerítő választ! Akkor az nincs itt megszabva, hogy az alakuló gyűlés elött legalább 8 nappal értesíteni kell a lakókat? 13. -ra szeretném össze hívni őket.
Egyébként van itt pár érdekes dolog. A beruházó engem bízott meg és azt is támogatja, hogy én legyek a közösképviselő. Eddig csak intézőbizottsági tag voltam a korábbi társasházban. Mikor kötelező a szak vizsga elvégzése? Én úgy tudom, hogy akkor, ha üzletszerüen végzi valaki ezt a tevékenységet. Legalábbis a törvényből számomra ez derült ki. Arról is hallottam, hogy csak 25 lakás felett kell meg, hogy akkor nem kell, ha abban a társasházban lakom amit kezelek. Egyébként itt a törvény mit ért üzletszerű tevékenység alatt? Én erre nem akarok sem vállalkozást sem Bt -t sem egyebet létrehozni, de egy minimális díjazást kérek. Tervem nettó 700 Ft/lakás.
Átadás-átvétel: Eddig 4 lakó költözött be a 12-ból igaz 3 lakásnak még nincs is gazdája. Viszont a közös helységekben még folynak munkálatok, nincs terep rendezés. Gondolom ezeket mind le kell írni tételesen és, hogy mi mikorra várható.
Szia! A 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény rendelkezik az alakuló közgyűlésről: Alakuló közgyűlés 12. § (1) Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy - a közös képviselő helyett - intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a bankszámla megnyitásáról. (2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs vagy az építtető hívhatja össze. (3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.
34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
Az alakuló közgyűlés meghívójának minimális tartalma a törvény szerint:
A társasház neve, a közgyűlés időpontja, pontos helye.
Napirendi pontok: 1. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása 34. § (1) 2. Alapító okirat 3. Közös képviselő választása 4. Számvizsgáló bizottság megválasztása 5. Bankszámla megnyitása, szamla feletti rendelkezési jog/ok/ meghatározása 6. Közös költség előleg megállapítása 7. Egyéb kérdések
Az új építésü társasházak esetében az alakuló közgyűlést rendszerint a beruházó által az alakuló közgyűlésig kezelésre felhatalmazott személy (kényszerkezelő) hívja össze. Az alakuló közgyűlés 2. napirendi pontjában tájékoztatást kell adnia arról, hogy az alapító okirat földhivatali bejegyzése megtörtént-e, vagy milyen szakaszban van az ügy. 3. napirendi pontban kell az új közös képviselőt megválasztani. Ha nem kerestek magatoknak jelöltet, akkor tanácsos határozott időre megválasztani a beruházó által jelölt személyt. Választhattok intézőbizottságot is a tulajdonosok közül, de én ezt nem javaslom új ház esetében, mert túl sok a rendezetlen ügy. 4. napirendi pontban Számvizsgáló bizottságot kell választani. SZVB választása akkor kötelező, ha legalább 25 lakásos a társasház, de kisebb háznál sem baj, ha van. Kisebb ház esetén viszont az is elég, ha egy tulajdonost felhatalmaz fel a közgyűlés az ellenőrzésio joggal. Az SZVB-tagság vállalása előtt tanácsos ismertetni a törvény 51. §-át, ami az SZVB jogairól és kötelezettségeiről szól. Jó tudni, hogy az SZVB-be olyan tagokat tanácsos választani, akik legalább alapfokon jártasak jogi-, műszaki? gazdasági kérdésekben. Így lehet megfelelő az ellenőrzés. 5. napirendi pontban pontosan határozatba kell foglalni, hogy a megválasztott közös képviselő melyik pénzintézetnél köteles megnyitni a Társasház üzemelési számláját, esetleg mellé azonnal megtakarítási vagy felújítási alszámlát. (Ehhez tanácsos ajánlatokat kérni több banktól is) Rendelkezni kell a határozatban arról is, hogy ki fogja kezelni a számlá/ka/t. A közös képviselő kizárólagos rendelkezési jogot kapm vagy első helyen a közös képviselő, második helyen a határozatban megnevezett személyek valamelyike ír alá. 6. napirendi pont: határozatot kell hozni arról, hogy mennyi közös költség előleget kell fizetnetek. Mivel az új háznak még nincs lezárt gazdasági .éve, amihez viszonyítani lehetne, a várható kiadások alapján kell egy előzetes kalkulációt készíteni. 7. napirendi pont: itt a tulajdonosok elmondhatják a kérdéseiket, de semmilyen ügyben nem lehet határozatot hozni! Nem árt ebben a napirendi pontban megállípodni arról, hogy a megválasztott közös képviselő mikorra készíti elő a Szervezeti és működési szabályzat tervezetét, amit az alakuló közgyűlést követő 60 napon belül illene elfogadható állapotba hozni, elfogadni,, és a Földhivatalhoz benyújtani. Azt sem árt megbeszélni, hogy mikor veszi áz az új közös képviselő a beruházótól a Társasházat. Az átadás-átvételről jegyzőkönyv készítését kérjétek, ami tételes hibalistát, és közösségi mérőállásokat is tartalmaz.
Nagyjából ennyi egy alakuló közgyűlés összehívása és levezényllése. Azt tanácsolom, hogy ezt inkább bízzátok a beruházó emberére, de figyeljetek oda minden részletre, amit leírtam.
Én mint egy új társasház lakója szeretném össze hívni a lakókat az alakuló közgyűlésre. Ennek a meghívó levélnek mit kell tartalmaznia? Most választanánk közösképviselőt most lenne alapító okirat jönne a házirend stb..
Igen, a Te hozzászólásodra írtam a választ. Én összeszedném a lehetőségeket, érveket és ellenérveket, és bíztatnám a kitalálókat, hogy hozzanak olyan megbízható beruházót, aki végigviszi a kivitelezést. Ragaszkodnék viszont ahhoz, hogy közgyűlési határozat szóljon arról, hogy az új lakások tulajdonjogának bejegyzéséhez csak akkor járul hozzá a Társasház valamennyi tulajdonosa, ha a használatbavételi engedélyt kiadták, és a beruházó maradéktalanul teljesítette a Társasháznak tett vállalását. Nem egyszerű dolog egy ilyen beruházás elindítása. Először is a minősített többség hozzájárulása kell az önálló albetét kijelöléséhez. Szintén minősített többség kell az elidegenítési jog alapításához. Ehhez a határozathoz már konkrét beruházó megjelenése, és építési tervek is szükségesek. Szerintem egy komoly beruházó sem fog költeni stítikai szakvéleményre, az összes lakás jelenlegi állapotának pontos felmérésére és építési tervre, ha nem gondolja komolyan a beruházást. Csak komoly, ellenőrizhető referenciákat felmutató céggel szabad tárgyalni! Így én azt mondom, nem kell nemet mondani az ötletre, csak meg kell szabni nagyon megfontoltan az "igen" árát.
Most visszaolvastam amit írtál, hogy a lakók találták ki, nem külső beruházó jelentkezett.
Akkor talán ők, ezek a lakók legyenek szívesek részletes költségvetést, beruházót, kivitelezőt és olyan vásárlási szándékot mutatókat prezentálni, dokumentumokkal alátámasztottan - szándéknyilatkozattal -amik garantálják, nem maradnak ott a kisnyugdíjasok egy szétbombázott félkész házban.
(persze garancia manapság már semmire sincs, még egy szerződést is fel lehet bontani:((()
Ha az én hozzászólásom kapcsán írtad avéleményedet akkor egy két dologról szeretnék írni. Ez a társasház egy 1700 fős településen található, ahol egymással szemben két hasonló jellegű társasház épült az 50-es években. A település rendezési terve értelmáben a két házra együtt kellene a beépítést elvégezni. Jelenleg a településen több mint 15 újonnna épült társasházi lakás áll üresen kb 2 éve. Tehát értékesítési gonodk is lennének. Ez volt ami elsősorban a lakók nagy részét visszatarja az építkezésbe való beleegyezzéstől. Másrészt a lakók nagy része nyugdíjas, akik már nem szívesen vennék ha egy ilyen beruházás megbolygatná mindennapjaikat. Felújításra valóban szükség lenne, de a többség véleménye szerint más forrást kellene keresni.
A magam részéről a ráépítést alaposan fontolóra venném. Először is megtudakolnám, hogy a helyi településrendezési terv alapján ez lehetséges-e. Ha igen, milyen feltételekkel. Hány szintet lehetne ráépíteni, hány új lakást lehetne kialakítani. Megtudakolnám, hogy mennyibe kerül egy lapostető teljes felújítása uniós előírásoknak megfelelően (hármas szigetelés)
Második lépésben megpróbálmán felsorakoztatni azokat az érveket, amik a ráépítés mellett szólnak. Elsősorban azt, hogy milyen anyagi (műszaki, állagvédelmi) előnye származna belőle a társasháznak. Mennyivel nőhetne (nem csak a közös tulajdon, hanem ezzel együtt, vagy ennek következtében) az egyes lakások értéke a bővítés következtében! Ehhez szükséges egy értékbecslés, ami arról szól, hogy milyen ellentételezést várhat a Társasház a ráépítés engedélyezése fejében. Mi hozható ki ebből az ellentételezésből. Milyen anyagi erőfeszítést jelentene az egyes tulajdonosoknak, ha a ráépítési jogért kérhető beruházást saját erőből kellene megvalósítani?
Harmadik nekifutásra pedig felsorakoztatnám az ellenérveket. Miért nem tartom elfogadhatónak a bővítést? Milyen hátránya származik belőle a társasházközösségnek, és milyen egyes tulajdonosoknak, és milyen nekem?
Csak akkor mondanék ki döntést, ha minden érvet és ellenérvet felsorakoztattam, és úgy érzem, felelősen tudok igent vagy nemet mondani.
Sok társasház örülne, ha anyagi nehézségeit egy ráépítés engedélyezésével enyhíthetné, de már a településrendezés lelombozza őket, mert a tervek szerint az épület magassága nem növelhető...
Mielőtt a kardodba dőlnél, vagy édesapád összeroppanna:
Valóban helyesek az idézett törvények, de szükséges kiegészíteni néhány paragrafussal, és értelmezni is azokat.
1. 35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
2. 28. §A közgyűlés határoz: c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. § (2) bekezdése],
3. 48. § ((2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. (3) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) -ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti - köteles az új közös képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni.
Szóval: Amennyiben édesapád évente, az előírásoknak megfelelően megtartotta az elszámolást, és a közgyűlés a jóváhagyást megadta, most csak azokban a kérdésekben köteles számot adni, amikről a közgyűlés határozatot hozott, mint utólagos hiánypótlás, elszámolás módosítása, kiegészítés...
Az "51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
a) bármikor ellenőrizheti .." . - nem azt jelenti, hogy az SZVB gondol egyet, és 10 évre visszamenőleg kéri a dokumentációt ellenőrzésre.
"havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát," - ha ezt nem tette, ne akarja most pótolni évekre visszamenőleg a hiányosságát.
"b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, " - most azt akarja az SZVB újból ellenőrizni, amit az elszámoló közgyűlések előtt egyszer már véleményezett?
Mit is akar ez az SZVB? Kiáll a közgyűlés elé, és elmondja a bűnbánót?
- 10 éven át nem csináltunk semmit. Ez elk...tuk, de nagyon... Ilyen böszme.... De most, majd megmutatjuk...
Én édesapád helyében írásban közölném velük, hogy a 35, 28, 51-es valamint a 48. § (3) kiemelt részleteire hivatkozva az SZVB kérését nem kötelességem teljesíteni, ezért Közgyűlést hívok össze a kérdésben. Döntse el a köz, hogy átadás-átvételi jegyzőkönyv ellenében átadjam-e a korábbi időszakok könyvelési anyagát az SZVB-nek egy új kurkészásra. Ugyanis a jóváhagyás megadása azt jelenti, hogy a jóváhagyott időszakkal kapcsolatosan csak azokban a kérdésekben köteles a kk. számot adni, amiket a jóváhagyás feltételeként határozatban rögzített a közgyűlés. Amennyiben ilyen kitétel egyik jóváhagyásban sincs, a kk. kizárólag hatósági vizsgálat esetén, a hatóságnak köteles átadni a dokumentációt, ha annak megőrzésével a ház őt bízta meg, vagy nem rendelkezett arról, hogy hol és milyen módon kell az arhív anyagokat tárolni és őrizni.
Megjegyzem: a törvény csak arról rendelkezik, hogy a kk. a ház alapdokumentumainak őrzésére kötelezett. Ebből kiindulva én nem is vállalok iratanyag tárolást és megőrzést. Ez azt jelenti, hogy amikor egy időszakot lezárok, könyvelési listák kiséretében átadom a teljes eredeti dokumentációt az SZVB-nek ellenőrzésre, akik a munkájuk végeztével az anyagot elhelyezik a Társasházban az iratok megőrzésére kijelült heléyen. Ez pedig azt jelenti, hogy az SZVB a tudtom és megkérdezésem nélkül bármikor hozzáfér a Társasház teljes arhív anyagához. Akkor kurkásznak benne, amikor akarnak, és azt amit akarnak.
Szerintem nem kell félni tőlük, ha a szabályoknak megfelelően végezte édesapád a munkáját, évente megtartotta a beszámolót, és azt a közgyűlés elfogadta.
A korábbi években hozott határozatoat már nem lehet megtámadni bíróság előtt sem.
Alapos indokkal persze tehetnek feljelentést gazdasági rendőrségen, de ez őket is minősítené...
Szóval, nyugalom, megfontoltség és határozottság! Fel a fejjel!
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
ezen kívül minden, amit az SzMSz a jogkörébe utal.
Számviteli törvény 169. § (2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni édesapámnak, aki közösképviselő nyugdíjasként. 10 éve csinálja társadalmi munkában, és eddig nem is volt semmi gond. A nyár folyamán néhány lakó ( 32 lakásos társasház) kitalálta hogy a lapostetős épültre- 2 emeletes - tetőtér beépítést kellene csináltatni. A lakók többsége ezzel nem értett egyett- többekközött édesapámék sem. Azóta nincs maradása édesapámnak, most éppen pénzügyi nyilvántartásán keresztül próbálják ellehetetleníteni. A számvizsgáló bizottság tagjai között van az a lakó aki legjobban szorgalmazta a tetőtér beépítést. A napokban megjelentek édesapámnál, hogy másnap délután 3 órára adja át az összes dokumentumot attól kezdve, amióta ő átvette az elődjétől. Édesapám kérte hogy, az ünnepek miatti elfoglaltsága miatt csak egy hét múlva kelljen átadni. Nemtetszésüket fejezték ki de nem tudtak mit tenni. Szeretném tudni, hogy menniy időre vissza menőleg kérhetik tőle a dokumenetációkat, illetve milyen hatáskörrel rendelkezik a számvizsgáló bizottság? Sajnos korábbi évekről ( 6-7 évvel ezelőtti ) banki kivonat elkeveredett, ennek lehet e valami hátrányos következménye édesapámra nézve?
Jó, hogy leírtad ezt az esetet. Bízom benne, hogy sokan elolvassák, és lesz, aki tanul is belőle.
Jól látod, hogy a tulajdonosok többségében a mai napig sem alakult ki a tulajdonosi szemlélet. Sokan hiszik - és hirdetik is -, hogy ők csak lakást vettek, a küszöbön kívül semmihez nincs közük.
Néhány hete hívtak meg egy házba elbeszélgetésre. Az Szvb elnöke közölte, hogy náluk mindenkinek saját biztosítása van, és nem is akarnak közöset... én pedig azt, hogy csak olyan ház kezelését vállalom, ahol a tulajdonosok vállalják a közös biztosítást.
Számtalan ház van, ahol a "választó bizottság" előre tényszerűen közli a jelöltekkel, hogy mi a ház elvárása, mire hajlandóak, és mire nem.
Több jelöltséget mondtam vissza, mert - hallani sem akartak társasházbiztosításról. Valóban nem kötelező a biztosítás, de elengedhetetlenül szükséges. A kezelt házak könyveléséből és levelelzéséből tudom bizonyítani, hogy mekkora szükség van rá. - nem hajlandóak költeni szakhatóságok által előírt felülvizsgálatokra: érintésvedelmi-, vilamosbiztonságtechnikai felülvizsgálat, gázvezetékek időszakos felülvizsgálata, faszakértő ... - nem tarják be a hatósági kötelezéseket: kazán-, liftkarbantartó, ÉMI vizsgálaton előírt javítások elvégzése...
Kedden a 2-vel mellettünk lévő tház tetőtere kigyulladt, és a tetőtér fele teljesen megsemmisült. Minket (ház, lakás /a tetőtérben lakunk/) a 2 hete elkészült tűzfal védett meg, amit a közvetlenül mellettünk levő most épülő tetőtéri lakásnak írtak elő a tűzoltók. Nagy szerencse, hogy ezt előírták, és hogy már elkészült. Ellenkező esetben kb. 4 tház tetőtere és az alatta található lakások vesztek volna oda a tűzben.:(
Számunkra ma derült ki, hogy az a tház nem rendelkezik biztosítással. Közös képviselőjük egy "nagy" cég. Nem szeretik egyébként őket, mert állítólag évente egyszer néznek ide, és csak felveszik a pénzt. Szóval a kk szerint nem tudták meggyőzni a lakókat korábban arról, hogy szükség lenne biztosításra.
Mi pedig nem értjük, miért? Mi amit eddig akartunk, szinte mindent el tudtunk a saját házunkban érni, csak ezeket a dolgokat megfelelően kell tálalni, hogy a tulajdonosok megértsék, ez nem felesleges további pénzkidobás, hanem az ő érdekük. Most azt hiszem pár évig nyöghetik az új tető árát. Nem hiszem, hogy ezt megérte.
Sajnos megfigyeltük itt a környékünkön, hogy a tulajdonosokban semmi (tisztelet a kivételnek) tulajdonosi érzés nincs. Nem értik, hogy ha gond van, akkor azt nekik kell megcsinálni, valamire nekik gyűjteni, felújítani, stb. Azt hiszik, hogy majd jön az IKV, aztán újra minden szép lesz. Két házunkban, ahol képviselünk 1 év után kezd látszani, hogy a lakók kezdik érteni, hogy akkor fog a környezetük normálisan kinézni, ha ők maguk tesznek érte, és nem az X cégre várnak.
Hát ez van most felénk.
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves topiclakónak!:)
Ez egy új építésű lakópark. A legöregebb ház 5 éves. A kivitelező a munkájára 3 év garanciát vállalt. Egyébként egy zárt össze tartó közösség egy-két akadékoskodóval.
Még csak elvi síkon foglalkozom a kérdéssel a jogi oldalával még nem foglalkoztam. Egyéb ismeretekkel nincs gondom.
Ahhoz, hogy a kérdésre legalább megközelítő választ adhassunk, sok dolgot kellene tudnunk. 86 lakásos ház képviselete nem egyszerű feladat. és nem kis felelősség. Függ a ház műszaki állagától, anyagi helyzetétől, a tulajdonosok igényétől, a kitűzött feladatoktól, a fizetési moráltól és számtalan egyéb tényezőtől is, hogy mennyi időt vesz igénybe a kezelés és képviselet. Nagyon fontos dolog, hogy egy társasházat nem elég képviselni, hanem kezelni is kell. A közös képviselőnek négy nagyon fontos kérdéskörben kell felkészültnek lennie ahhoz, hogy ne csak képviselje, hanem kezelje is a házat. Szükség van műszaki-, pénzügyi-gazdasági-, jogi ismeretekre, és nem utolsó sorban társasházkezelői ismeretekre és gyakorlatra, tapasztalatokra. Szükséges még jó kommunkikációs készség, kreativitás, gyors problémamegoldó képesség is ahhoz, hogy eredményes legyen egy képviselő.
Egy problémamentes, jó műszaki állípotú, rendezett anyagi háttérrel rendelkező ház képviseletét, összetartó tulajdonosközösséggel el lehet látni napi 8 órás munka mellett, a szükséges alapismeretek birtokában. Problémás ház képviseletét, ahol sok a műszaki feladat, gyakoriak a sürgős javítások, a napközbeni ügyintézés, sok a gond a tulajdonosokkal, nem lehet fix munkaidős munkahely mellett ellátni.
Gondolom, a 2003-as törvény közös képviselőre vonatkozó rendelkezéseit már alaposan átrágtad, és van fogalmad arról, hogy mi minden tartozik a képviselő feladatkörébe.
Felkértek engyem, hogy legyek 86 lakás közös képviselője. Mennyi plusz teherrel jár ez napi 8 óra munka mellett? Érdemes munka mellett ezzel foglalkozni?
Horror A földhivatali bejegyzés 5.000,- Ft/tulajdoni lap, és hozzávetőlegesen ennyi az ügyvédi költség is. Azaz, ha 30 lakáshoz tartozó közös tulajdoni rész változik, akkor hozzávetőlegesen 300 ezer, ha mind az 54, akkor meghaladja a fél milliót. Ez annyiban térhet el, hogy nem mindegyik ügyvéd kéri el az 5 ezret albetétenkén. Van, aki egy méltányosabb fix összegért ellenjegyzi a módosított AO-t, ha azt azt valaki elkészíti, és az valóban helytálló adatokat tartalmaz. Az inyt-i bejegyzés költségét viszont nem lehet megkerülni.
Egy albetétet érintő módosítás, de ennek mi a vonzata? Amennyiben arról van szó, hogy közös tulajdonba tartozó területet csatolsz a lakáshoz, akkor nem csak ezt az egy albetétet érinti, mert a közös tulajdon felosztása a külön tulajdon alapterülete alapján történik. Ez azt jelenti, hogy ha nő a külön tulajdonban az alapterület, akkor megváltozik az 1 nm-hez tartozó közös tulajdoni rész aránya. Ennek az a következménye, hogy a csatolt rész alapterületétől függően akár az összes lakáshoz hozzárendelt közös tulajdon mértéke megváltozhat. Annak horror a módosítása és a földhivatali bejegyzése.
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy egy alapító okirat módosítás mennyibe kerül. Mindenestül. nekem mondtak egy kicsit magasnak tűnik az ár amit hallottam és ezért szeretnék körülnézni, hogy nehogy lehúzzák rólam a bőrt is.
Ez engem is érdekelne! Mindenki leadja a nyilatkozatát a közös képviselőnek és majd ő továbbítja, az össz támogatást pedig Ő fogja elosztani a nyilatkozatok alapján?
OK. Ezt én is értem. Csak nekem kicsit bonyolultnak tűnik, hogy miként lehet arányosítani a különböző hőmennyiségeket és a gázszámlát, hiszen azt nem mi kapjuk, hanem a ház. Úgy tudom, hogy a támogatás a gázszámlában jelenik meg,ami egy családi háznál ugye (viszonylag) egyszerű : 101Ft/m3- X % támogatás= fizetendő számla.
Nálunk vajon milyen Ft/m3 áron számolják majd ki a gázszámlát?
