Na ez kábé lehetelen. Gondolom van megoldhatósági problémája is, de de gondolj csak bele: ha minden névváltozatot felsorol, akkor semmit sem ér, mert annyi találatot kiad, hogy a téged érdeklőt holtbiztos, nem találod meg. (tulajdonképpen nem is keres, csak eléd hányja az indexelt tételek egyötödét...)
Szerintem már így is túl engedékeny, és olyan távoli neveket is behoz, aminek semmi köze az általam keresetthez. Igazából az lenne jó, ha te beállíthatnád, hogy milyen érzékeny legyen a keresés, de ezt nem tudom meg lehetne oldani.
A Cecilia/Czeczilia név esetében igazad van a kezdő Familysearch kutató nem fogja egyből cz-sen keresni. Csakhogy akkoriban a cz egy betűnek számított amit, legalábbis a XX. század elején felváltva használtak a c betűvel, egészen 1922-ig. Onnantól már c-nek írták a cz-t, persze a vezetékneveken kívül. Amikor először kerestem a Familysearch református és római katolikus index adatbázisában én sem találtam meg mindenkit, de megtanultam a használatát, és azok is meg fogják tanulni, akik a jövőben kutatni fogják őseiket. A Familysearch nagyjából egyértelműen szabályozta azt is, hogy mikor lehet beírni a nemet. Attól még hogy egyértelmű, nem kell beírni, mert nem szerepel a bejegyzésben. Az is egyértelmű (persze ideális esetben), hogy az elhunytnak van feje, mégsem írod be. Persze nincs mező amibe beírhatnád, de gondolom fölöslegesnek tartanád. Nem ismerem a MACSE anyakönyvi adatbázisát, ezért nem tudom, hogyan oldják meg a holtan született gyermek és az ismeretlen személyazonosságú halott indexelését, mindenesetre, szerintem a Familysearch-ben hasznos, hogy be lehet írni a nemet. Valóban előnyösebb, hogy a MACSE adatbázis a mai hivatalos írásmódot használja, de (!) ez a ritkábbik eset, ha megnézed a levéltári adatbázisokat, a betűhív írásmódot választják és Jos. Szücsiana helyett sohasem írnak „Szűcs József”-et.
Szerintem azoknak az indexelőknek ártanál akik betartva a szabályt, Juliánna-t indexelnének ott, ahová az van írva, és a 100%-ból egyből 90% lenne. Hosszú távon káoszt okozna. Éppen azért, mert a keresőmotort nem zavarja az ékezet, nyugodtan be lehet írni. Az a külföldi, aki a magyar őseit keresi és nem veszi észre, hogy az a, e, u, o betűk fölött az egész anyakönyvi lapon tömegesen szerepelnek az ékezetek, csak a saját őse fölött lévő ékezetekről hiszi azt, hogy paca, az nem túl jó családfakutató. Ha az apa és gyerek nevét különböző módon írták le (pl.: c/cz, y/i) az indexelőnek is különböző módon kell beírni, hiszen nem tudni, hogyan használták valójában. Még az indexelésem kezdetén kaptam olyan köteget, ahol a halotti anyakönyvben egy egész család (apa, anya, gyerekek, nagyszülők) volt felsorolva másfél oldalon keresztül. Össze-vissza írták a nevüket (ha jól emlékszem nyolcféleképpen írták csak az apa vezetéknevét) és akkor is betű híven írtam, mert fogalmam sem volt arról, hogy melyik az eredeti. Az ékezetekkel kapcsolatban: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=126560614&t=9000502
A MACSE elsősorban magyaroknak készül, ezért ki tudja használni azt hogy minden szempontból "egy nyelven" beszélünk. És ez nagy előny! Egy nemzetközi projectben nem mi leszünk a favoritok.
(khmm... kedves vadász2 rádumáltál... már 1000 rekordot nekik is benyomtam, és még élvezem is :o)))
"Biztos láttatok már olyan házasság anyakönyi bejegyzést, ahol másként írták a gyerek vezetéknevét mint az apjáét (-c/cz, -i/-y, stb.) Akkor most melyik a jó?"
Mindegyik, ahogy a hosszú-rövid magánhangózónál is.
Családnévben az a jó, ami oda van írva (vagy nem, de az már a családkutató dolga).
Egyik rokonom a kezdőbetű is változott: F*-ként született (a testvéreiben váltakozott a név), F*-ként házasodott, de a gyermekei már P*-ként születtek, második házasságánál is P*. Holott családilag tudható, hogy az F* a helyes. (nem véletlen, hogy megváltoztatta:-)
Másik (szerencsére ritka) eset, hogy a férj és az apa nevét összekeverik, vagy pláne a feleség és az apa nevét összekeverik. Itt is azt kell írni, ami oda van írva.
Az én hibáim is főként a maitól eltérő, régies írású keresztnevek, és a nemek beírásából fakadnak.
A Macséban - nagyon helyesen - a mai hivatalos írásmódot hasznájuk a keresztnevek esetében (mert ma az egyszerű felhasználó alapvetően Cecíliát keres, és nem feltétlenül jut eszébe, hogy a Czecziliát is megnézze. Az anyakönyvben meg tényleg ott van). És feldolgozóként is automatikusan gépelem be a Zsuzsannát a Zsuzsánna, a Ferencet a Ferencz helyett. Tudom, hogy ez az én hibám, hiszen nem követem az előírást - "hív a betű!"
A nemek beirásánál - ilyen a Macsénál értelemszerűen nincs - pedig igazából el kellene dönteni, hogy kell-e a nem, vagy ha úgyis kitalálható, akkor találja ki a kutató.
Mert itt is automatikusan, ha van egy -né, akkor beírom hogy assz izé NŐ, de megyek tovább, és az egy hónapos kislánynál is beirom már automatice, hiszen az előzőnél is beírtam. Tudom, hogy ez az én hibám, hiszen nem követem az előírást.
Tudom, hogy az én hibám, de azért bosszankodom, mert ezen esetekben több rugalmasságot/egyértelműséget lehetne tanúsítani.
Nálam ugyanez a szitu /Skorán-Skórán/. Dédapám Skorán, első házasságából származó gyermeke Skórán, a másosik házassából nagyapám már Skorán. Így alakult, hogy hiába kétféle névírás egy sarjból valók. Egyébként a dédanyámmal kötött házasságián dédapám Skórán, anyja neve Skorán. Mikor hogy fogott a toll.
A Zsuzsanna/Zsuzsánna, Julianna/Juliánna írásmód tapasztalatom szerint elsősorban attól függ, hogy földrajziilag hol írták le a nevet (vagy honnan származott az ak. vezető). Az ország keleti felén inkább az -ánna volt a megszokott, nyugaton az -anna. A két változat ugyanazt a keresztnevet jelöli.
A családnevek kérdése másik ügy, ott valóban célszerű betűhíven dolgozni.
De ismétlem, mi nem egy hiteles anyakönyv másolatot készítünk, hanem egy gyorsan kereshető adatbázisba igyekszünk felnyomni adatokat. A kereső SW pontos algoritmusát nem ismerem, de sokkal nagyobb különbségekkel sem foglalkozik, az ékezetekkel végképp nem. Ez rendben is van, mert aki majd keresni fog:
- esetleg több névváltozattal is rendelkezik eddigi adatai alapján,
- nem beszéli az adott nyelvet, nem neveket, hanem betűket tud csak elovasni, az ékezeteket csak pacának nézi,
Biztos láttatok már olyan házasság anyakönyi bejegyzést, ahol másként írták a gyerek vezetéknevét mint az apjáét (-c/cz, -i/-y, stb.) Akkor most melyik a jó?
Ha valaki majd kíváncsi a pontos részletekre, akkor nézze meg az adott oldal mikrofilm képét, aztán majd eldöntheti, hogy melyik a jó.
Nem vagyok etimológus, de szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy a hosszú magánhangzót használjátok-e, pont a Zsuzsanna és Zsuzsánna, Julianna, Juliánna keresztnevekre gondolok, hiszen régen mindkettőt használták.
De talán a keresztneveknél fontosabb a vezetéknév. Az én egyik felmenőm Bózsó, de van Bozsó vezetéknév is ugyanazon a településen.
Az indexelők sem mindig úgy írták, ahogy az anyakönyvben eredetileg szerepelt, emiatt sok egyházi anyakönyvet végig kell „nyálaznom”, mert lehet, hogy az egyik Bozsó az enyém, de valamelyik Bózsónak bejegyzett ember meg nem az enyém.
A pap sem mindig a helyes nevet írta, hanem éppen ahogy hallotta-értette - ha nem ismerte a családot. (Elég sokat költöztek, gondolom, ahol éppen munkát kaptak.)
Hát, a születésiben (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-159393-60630-60?cc=1452460&wc=M944-HFY:639982087) ki van írva szóban is, hogy huszonkettő, de a halottiban nem igazán mondható olvashatónak. Az index hasznosságát viszont növelné, ha ott volna a nap. Azt hiszem, ilyen esetben a Support azt válaszolná, hogy "use your best judgement" -- legjobb belátásod szerint dönts. Én azt hiszem, beírnám, mert nagyjából kivehető legalább egy kettes, és a bejelentés napja tisztán 23...
A 49. számú bejegyzésnél ti elfogadnátok a hó és napjának szavak közti „izét” 22-nek? A segítséget előre is köszönöm.
Egyetértek zerferrel a Q&A szükségességében, össze kellene gyűjtenünk a szabályokat (és kérdéseket), azokat amelyek már valahol akár a projekt utasításokban, akár az általános szabályokban le vannak írva, és azokat amiket a meglévő szabályok alapján, vagy azok hiányában mi magunk találtunk ki. Miután ezt a szabálygyűjteményt kidolgoztuk, érdemes lenne a lofsii.com-ra beírni, hogy „ne vesszen el”. Ha más részéről is van rá igény, megpróbálhatom összegyűjteni.
Szerintem kiváló ötlet a MACSE-tól, hogy gyűjtsük össze a Familysearch (főként a polgári anyakönyvekét) hibáit. De mi van ha a probléma egyik táblázattípusba sem tartozik? Nem igazán értem (és ez tart vissza attól, hogy elküldjem a táblázatokat), hogy miért kell megadni a lakcímemet?
Nem pereg le. Régebben feldühített, leírtam a véleményemet (többször is), de nem küldtem el. Mára csak felbosszant, majd túllépek rajta. Azért mert tudom, hogy az aki most visszaküldözgeti nekünk 90-92 %-osan a kötegeket, korábban indexelőként helyesen töltögette ki a mezőket, különben nem érte volna el a legalább 94%-ot és nem lehetett volna egyeztető. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy nem nekünk akar ártani, csak a majdani keresőknek segíteni. Hiába nyomogatjátok a Feedbacket, ha jól tudom, még senki sem kapott vissza ilyen köteget, tehát nem lesz sohasem kijavítva, így fog bekerülni a rendszerbe. Maximum figyelmeztetik és végül kizárják. Én a kizárását hibás döntésnek tartanám, mert időt vesztünk. Ebből a szempontból tényleg türelmetlen vagyok, mert tudom, hogy ha kizárják még jobban kitolódik a magyarországi projekt befejezése. Szeretném azt hinni, hogy tíz éven belül elkészülünk, és ehhez nem kell más, minthogy kétszer, háromszor vagy négyszer annyian indexeljünk, mint jelenleg, és megfeleződik-harmadolódik a szükséges idő. Ha viszont nemhogy nem nő, de csökken az így is alacsony létszámunk, harminc-harmincöt év sem lesz elég. (Ezért vagyok megengedő a kevésbé súlyos arbitrátori hibákkal szemben.) Persze előfordulhat az is, hogy „high priority”-val kiadják magyarul nem tudó indexelőnek, vagy még rosszabb, beszüntetik a magyar projektet. Tudom, hogy nem személyekről van szó, én se a saját magam érdeke vagy az őseim miatt kezdtem indexelni, te és Kolibri1803 győztetek meg arról, hogy érdemes részt venni a projektben. Düh levezetésként és sztrájk idejére ajánlom figyelmedbe a Carpathian reflections indexelési projektjét (egyszerű, nincsenek benne ésszerűtlen szabályok stb.).
Az egyeztetést csak magyarul tudók kellene végezzék, de a FamilySearch nem tud(hat)ja, hogy ki érti a nyelvet elégge, és ki nem. Biztos vannak olyanok, akik minden jószándékkal vállalják az egyeztetést, mert annyira le van maradva, de nem értik eléggé a nyelvet, a lapszéli bejegyzéseket nem tudják kibogozni, és nem tudják biztosra, hogy ha "a bejelentőnek az elhalt nagyatyja volt", akkor ki a nagyapa, és ki az unoka.
Sajnos a másik véglet is problémás: hiába tud valaki nagyszerűen magyarul, a helyes egyeztetéshez angolul is kell értsen valamelyest (sőt, elég jól!), mert az utasítás nagy része -- na meg a program maga -- nincs lefordítva. Nem tudom, segítene-e, ha itt részletekben lefordítanánk mindent? Ez nem hivatalos fórum, tehát a FamilySearch nem fog soha idelinkelni; ezért ha valaki kérdésbe akad, és elkezd keresgélni az FS-nél, csak nagyon véletlenszerűen bukkanhat ránk.
Bizonyos fokon nem örülök, hogy már megint újabb fórum keletkezett, mert így még jobban szétszóródunk. Tudom, hogy sokan inkább itt maradnak, mert minden magyarul van, de a LOFSII-n is nyugodtan lehetne magyarul írogatni, és ott legalább lehet egy kicsit rendezni a dolgokat, nem csak időrendi sorrendben keresgélni...
Elvben csak a nyelvet értő bírálhat(na). A gyakorlat sajnos mást mutat...
Aki meg nem olvassa el a széljegyzetet (főleg, amikor drasztikus ellentmondások vannak a két indexelő között) az tényleg ne arbitrátorkodjon.
Külföldi indexelő: mostanában sok szabolcsi ak-nél találkoztam egy valószínűleg külföldivel. Mindent tökéletesen csinál, csak szegénynek nincsenek ékezetei (nem tudja, miképp lehet elővarázsolni őket). De ellenőrzéshez azért kiváló! Amiért sajnálom az az, hogy borzasztó rossz eredményeket kaphat vissza, holott sokat dolgozik. Lehet, hogy a FS-es wikibe be kéne írni, hogyan kell magyar klaviatúrát telepíteni, ill. utána mit kell nyomni egy angol billentyűzeten a megfelelő magyar karakterekhez. Nem boszorkányság - én is angol billentyűzetet használok :o)
Ha már van egy FamilySearch fórumunk, akkor próbáljunk meg együtt gondolkodni a követendő szabályok kérdéseiről (az utókor és a továbbiakban csatlakozók számára :o)
A következőkben röviden megpróbálom összefoglalni a véleményemet, de nagyon várom a tiéteket is!!!
Alapvetően két dolgot tartok “halálos bűnnek” (ami tévútra vihet egy kutatást)
a) a számok (azaz dátumok, életkor, sorszám) félreírását vagy hiányát
b) a széljegyzetek figyelmen kívül hagyását, ugyanis fontos információk lehetnek ott (dátum és név helyesbítés, stb)
Bocsánatos bűn (de bűn), a születéseknél a gyerek vezetéknevének beírása. Korábban már említettem, hogy ez is félrevezető lehet ú.n. “természetes” gyerekeknél.
A nevek esetében azt gondolom, hogy tényleg csak végszükségben használjuk a “?” használatát, próbáljuk meg kiolvasni a leírtakat, úgy ahogy tudjuk. Ezzel nagyban segítjük az arbitrátor munkáját. Itt azért mi nagy előnyben vagyunk, mert értjük a nyelvet, sok embert és nevet ismerünk, lesznek tippjeink.
Aztán vannak a (szerintem) lényegtelen kérdések, amik nem igazán befolyásolnak egy sikeres kutatást:
a) “Lídia vagy Lidia” jellegű kérdések, azaz a rövid és hosszú ékezetek ügye, beleértve az umlautos y, a kalapos u, stb. eseteit (a kereső ilyen apróságokkal amúgy sem foglalkozik). Urambocsá’ még a Kiss avagy Kis is belefér ide.
b) A nem kérdése (írjuk, ne írjuk, mikor írjuk). Erre csak azt tudom mondani, hogy ez tényleg konvenció kérdése. Ha a mormonok így kérik, legyen meg az akaratuk.
Alapvetően arra kell gondolnunk, hogy egy későbbi keresés során mik azok a lényeges információk, amikre a kutatónak szüksége lesz ahhoz, hogy a keresett személyt megtalálja. Ha megtalálta, akkor az adott személyhez tartozó kép taralmából tovább tud majd dolgozni (pl. házasságnál a tanúk neve, a másodszor házasodó asszony korábbi neve, stb.).
A Lajoskát én inkább valamilyen magyarító szándéknak érzem.
A Ii. világháború környékén volt nekünk egy színésznőnk, akinek a keresztneve Ferike volt - a Franciskának szerettek volna találni egy magyarabb változatot. Talán ez történt a Louis - Lajos, Louisa - Lajoska neveknél is.
A Google szerint talán inkább Leposzáva -- többek között egy 1982-ben érettségiző diákok listáján talált ilyen nevű személyt.
A Lajoska mint női név azt hiszem, a "nőiesítő kicsinyítő képző" túlzásba vitele, a Györgyi, Józsa, Janka mintájára. Katolikus (tehát latin-nyelvű) anyakönyvben valószinűleg Ludovikának (vagy talán Louisának) írták volna.
Talákoztatok már valaha olyan női keresztnévvel, hogy aszondja: Leposzóra ?
Egy házassági ak-ben találtam, megnéztem a születésiét is, eddig ez a legjobb megfejtésem. Plusz adalékként annyi még, hogy görögkeleti volt a vallása a Battonyán született hölgynek
Már ha egyáltalán van értelme. Én anni jeleztem nekik, hogy az adott település neve nem az, hanem egy betűvel el van írva, mivel itt lakom a környéken, de a listájukban mindkét településnév rajta volt és voltak kutatható adatok is.
Azt írták vissza, az úgy jó, ahogy van nem kell javítani. Nyilván az angolul beszélő népek nincsenek hozzászokva a magyar írásjelekhez, aztán meg aki éppen beindexelte annak olvasta.
Bármely, az adatbázisban előforduló hibát jelezése előtt ellenőrizni kell, hátha már más jelezte azt. Az eddig jelezett hibákról készült lista alapján az ellenőrzés itt lehetséges: (Magyar és szlovák viszonylatban jelenleg csak ez a két gyűjtés áll rendelkezésre)
A magyar állami anyakönyvek hibáinak listája itt van: https://familysearch.org/learn/wiki/en/Hungary_Civil_Registration_(FamilySearch_Historical_Records)/Known_Issues
A szlovák egyházi anyakönyvek hibáinak listája https://familysearch.org/learn/wiki/en/Slovakia_Church_and_Synagogue_Books_(FamilySearch_Historical_Records)/Known_Issues
Az összes ismert probléma listája https://familysearch.org/learn/wiki/en/Category:FamilySearch_Historical_Records_Known_Issues
